2. § (1) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Ják község területén üzemelő köztemetőre és a temetkezéssel kapcsolatos tevékenységekre.

3. § (1) A rendelet személyi hatálya a köztemető tulajdonosára és fenntartójára, a temetkezési szolgáltatások igénybevevőire, illetve mindazokra a természetes személyekre, jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre kiterjed, akik a köztemetőn belül bármilyen tevékenységet végeznek, vagy a temetőben tartózkodnak.

(2) A szabálysértések vonatkozásában a rendelet személyi hatálya kiterjed mindazon természetes személyekre is, akik nem köztemetőben követik el szabálysértésnek minősülő cselekményüket.

4. § (1) Köztemető: az önkormányzat tulajdonában lévő temető, illetőleg a temetőnek az a része, amelyben az önkormányzat a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti.

(2) A község területén üzemelő köztemető: Móricz Zsigmond utcai köztemető

5. § (1) Köztemető létesítéshez, bővítéséhez, részben, vagy egészben történő megszüntetéséhez, felszámolásához, illetve a lezárt, nem működő temető ismételt használatba vételéhez, vagy kegyeleti park céljára való átalakításához - a helyi építési szabályzatban meghatározottak szerint - a Képviselő-testület döntése szükséges.

(2) A köztemető fenntartásáról és üzemeltetéséről a költségvetési rendeletben foglalt előirányzat figyelembevételével Ják község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) gondoskodik.

6. § (1) A köztemető fenntartásával, üzemeltetésével járó feladatok ellátásáról az Önkormányzat gondoskodik.

(2) A köztemető használatának rendjét a jelen rendelet 1. sz. mellékletét képező Temető Szabályzat tartalmazza.

7. § (1) Halottat eltemetni, hamvasztott és exhumált halottak maradványait elhelyezni csak az üzemelő (le nem zárt) temetőben szabad.

(2) A temetőt sírhelytáblákra - felnőtt sírhely, díszsírhely, gyermeksírhely, umasírhely, és sírbolt táblákra -, valamint hamvak szétszórására alkalmas területekre lehet felosztani.

(3) A sírhely-táblák olyan temetőrészeket jelölnek, amelyeket a rendelkezési jog megszűntével - szabályszerű eljárás mellett - ki lehet üríteni és temetés céljából ismét igénybe lehet venni, vagy újrahasznosítani.

(4) A táblákat folyószámmal ellátott sorokra, a sorokat pedig sorszámozott sírhelyekre kell felosztani.

8 § (1) Az eltemettető, illetve megbízottja a sírhely kiválasztása, illetve megjelölése céljából a fenntartónál személyesen köteles megjelenni.

(2) Az egyes temetkezési helyek feletti rendelkezési jogot (használat jogát) - a díszsírhely kivételével - az elhunyt hozzátartozója, illetve az eltemetésre kötelezett megváltás útján szerzi meg. A használat a megváltás napjával kezdődik. A megváltási díjakat és az egyéb díjfizetési kötelezettségeket a 2. sz. melléklet tartalmazza.

(3) Az egyszeri megváltás (használat) időtartama:

9. § (1) Megszűnik a rendelkezési jog gyakorlása, ha a használati idő meghosszabbítás hiányában lejár, illetve ha a temetési hely megszűnik. A temető fenntartója a lejárai napjától számított 1 év elteltével intézkedhet a temetési hely újra használata iránt a tulajdonos egyidejű tájékoztatása mellett.

(2) Sírhelytábla vagy egész temető lezárását, kiürítését hirdetményben 3 alkalommal legalább egy országos napilapban, helyi sajtóban, televízióban, a temető hirdetőtábláján közhírré kell tenni úgy, hogy az első közzététel a lezárás (kiürítés) előtt 6 hónappal, a továbbiak pedig 2 havonként jelenjenek meg. A közzététel a temető fenntartójának kötelezettsége a tulajdonos egyidejű tájékoztatása mellett.

(3) Ha a használat az (1) és (2) bekezdésben foglalt okok miatt szűnik meg és az elhunyt hozzátartozója a holttest maradványokat nem kívánja áttemettetni, a temetkezési hely feltárásakor a kiürített sírokból származó holttest maradványokat közös sírhelyben kell elhelyezni. A fentiekről a kegyeleti szokások, valamint a közegészségügyi előírások betartása mellett a temető fenntartója köteles gondoskodni.

10. § (1) Lezárt temetőből sírjelet csak az eltemettető, illetve az a személy jogosult elvinni, aki igazolja, hogy az eltemettető törvényes vagy végrendeleti örököse. A sírjel elszállítása kizárólag a fenntartónak történő bejelentést, illetve az elvitelre való jogosultság igazolását követően történhet meg. A sírjel elszállítására kizárólag exhumálást követően kerülhet sor. Az exhumálás költségei az elszállíttatót terhelik.

(2) A temető, illetve temetőrész kiürítése esetén amennyiben a rendelkezésre jogosult, vagy annak Örököse a kiürítésre megjelölt időpontig a sírjel elszállításáról nem intézkedik, a megjelölt időpontot követő hat hónap elteltével a sírjelet a temető tulajdonosa értékesítheti.

(3) Kiürítésnél a sírbolt és az át nem helyezhető síremlék esetében a tulajdonos a létesítőt köteles kártalanítani.

11. § (1) A temető beosztott tábláiban sorszámozott sírhelyek méreteit az 3. sz. melléklet tartalmazza. A síremlék mérete a sírhely méretét nem haladhatja meg.

(2) Mélyített sírhelybe - időarányos ellenérték felszámítása mellett - még egy koporsó temethető. Koporsós rátemetés esetén úgy kell mélyíteni, hogy a felülre kerülő koporsó aljzata legalább 160 cm mélységbe kerüljön.

(3) Az egyes sírhely egy koporsó, a kettős sírhely két nagy koporsó egymás melletti elhelyezésére szolgál, (rátemetés a (2) bekezdés szerint).

(4) Felnőtt sírhelybe 6, gyermek sírhelybe 2 urna is elhelyezhető. Ilyen esetben is a sírhelyre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az urnát a talaj szintjétől legalább 0,5 méter mélységbe kell elhelyezni.

(5) Az elhalálozástól számított 5 éven belül sír (sírbolt) felnyitására engedély hamvasztás, más temetőbe áthelyezés és rátemetés céljából, illetve a nyomozóhatóság rendelkezésére adható.

12. § (1) Élők számára előre a sírhely feletti rendelkezési jogot megszerezni tilos, kivéve, ha kettős, vagy hármas sírhely kerül megváltásra a fennmaradó helyre. Sírbolt (kripta), urnakripta hely előre is megváltható. A megváltástól számított egy éven belül a kriptát fel kell építeni. Amennyiben az építtető e kötelezettségét nem teljesíti, a sírbolthely rendelkezési joga, a megváltási összeg kamatmentes visszafizetése mellett az üzemeltetőt illeti.

(2) Sírbolt (kripta) a nyilvántartó^ könyvben sírbolt-táblaként megjelölt helyen, építési engedély alapján, elsődlegesen koporsós temetést szolgáló építmény. Az építmény építési engedély köteles. Az építési engedély egy példányát a fenntartónak meg kell küldeni.

(3) A sírbolt építést a munkák megkezdése előtt 2 nappal a fenntartónak az építési engedély másolatának csatolásával és a kivitelező megjelölésével be kell jelenteni. A bejelentést az építtető vagy a kivitelező teheti meg.

(4) A sírbolt fenntartásáról annak létesítője (örököse) köteles gondoskodni. Ha a sírbolt, vagy síremlék összeomlásától lehet tartani, a fenntartó köteles felszólítani a fenntartásra kötelezett személyek bármelyikét, hogy gondoskodjon a helyreállításról. Eredménytelen felhívás esetén az üzemeltető kérelmére a jegyző építésügyi hatósági jogkörében a fenntartásra kötelezettek költségére elrendelheti a sírbolt eltávolítását, megtilthatja a sírboltba való további temetkezést.

(5) A sírbolt táblában megépített egyes sírboltokról, sírbolt könyvet kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni az építtetőnek (ill. örököseinek) a temetkezésre jogosultakra vonatkozó rendelkezéseit. Intézkedés hiányában a sírboltba az építtető, annak házastársa, egyenesági rokonai és azok házastársai temethetők.

(6) Sírboltba (kriptába) történő temetés esetén fém, vagy fémbetétes koporsót kell használni, melyet légmentesen le kell zárni.

13. § (1) A polgármester díszsírhelyet, umasírhelyet (a továbbiakban: díszsírhelyet) adományozhat azon elhunyt személyek részére, akik az ország, a megye, a város érdekében hosszú időn át kimagasló gazdasági, tudományos, művészeti, vagy társadalmi tevékenységet fejtettek ki.

(2) Díszsírhely élő személy részére nem adományozható.

(3) A díszsírhely adományozásáról az elhunyt legközelebbi hozzátartozóját írásban kell értesíteni.

(4) A díszsírhely használati ideje a temető fennállásáig tart és díjtalan.

(5) Kérelemre - a sírnyitás és rátemetés szabályainak megtartásával - az elhunyt özvegye is eltemethető a díszsírhelyre. Rátemetésnél a felmerülő költségeket a rátemettetőnek kell megtérítenie.

(6) A díszsírhelyek gondozásáról és ápolásáról az elhunyt(ak) hozzátartozói, ezek hiányában az önkormányzat köteles gondoskodni.

14. § (1) Halottat felravatalozni, eltemetni, vagy elhamvasztani csak anyakönyveztetés után szabad.

(2) A fenntartó a temetőről nyilvántartó könyvet, temető térképet és sírbolt-könyvet köteles vezetni, továbbá hozzáférhető helyen látogatói könyvet tartani.

(3) A látogatói könyv a temetőbe látogató természetes személyeknek a temető rendjével, illetve az üzemeltető működésével kapcsolatos pozitív vagy negatív tartalmú észrevételei bejegyzésére szolgáló könyv. A látogatói könyvet a tulajdonos hitelesíti. A tulajdonos bármikor, de évente legalább egy alkalommal köteles ellenőrizni a látogatói könyvet és a bejegyzésekre tett intézkedéseket.

(4) A nyilvántartó könyvbe minden temetést (urna elhelyezést, urnakiadást, urnakiemelést, hamvasztást) időrend szerint a következő adatokkal kell bejegyezni: folyószám, a temetés (urnaelhelyezés vagy a hamvak szétszórásának) napja, az elhalt neve, leánykori neve, születési ideje, anyja neve, legutolsó lakóhelyének címe, foglalkozása, az elhalálozás napja, helye, halotti anyakönyvi folyószám, fertőző betegségben elhunytnál a halál oka, sírhely-tábla (parcella) sírhelysor, temetési hely száma, valamint a síremlékre vonatkozó bejegyzések, és a temetkezési szolgáltatást végző megjelölése. A nyilvántartó könyvhöz betűsoros névmutatót kell vezetni, amely az eltemetett halottak nevét és sírhelyének pontos megjelölését tartalmazza. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az eltemettető nevét, lakcímét is.

(5) Ismeretlen holttest esetében a nyilvántartó könyvbe az eljáró hatóság nevét és az eljárás ügyszámát be kell vezetni.

(6) Külön nyilvántartást kell vezetni a temetőben elhelyezett, halva született gyermekekről. A jegyzékben fel kell tüntetni a halva született gyermek anyjának nevét, elhantolás (urna) elhelyezés időpontját és a föléje tűzött fejfa sorszámát.

(7) A sírbolt-könyv a sírboltban elhelyezett halottak bejegyzésére szolgál. A sírbolt könyvet a (4) bekezdésben meghatározott tartalommal kell vezetni, a sírbolt számának feltüntetésével. A sírbolt-könyvbe be kell vezetni a rendelkezni jogosultnak a sírboltra vonatkozó rendelkezéseit.

(8) A nyilvántartó könyvbe és a sírbolt könyvbe az eltemettető és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy annak az elhunytnak a nyilvántartási adatait tekintheti meg, akinek az eltemettetéséről gondoskodott.

(9) A temető térképen fel kell tüntetni az egyes táblák helyét, (gyermeksírhely, sírbolt tábla stb.) a táblában található sorokat, és a sorokon belül elhelyezkedő sírhelyeket. A temető részletes térképét annak bejáratánál ki kell függeszteni és a változásokkal legalább évente ki kell egészíteni.

(10) A fenntartó a nyilvántartó könyv, illetve a sírbolt-könyv adatai alapján a temető nyitvatartási ideje alatt köteles felvilágosítást adni az elhunyt személy temetési helye után érdeklődőknek.

15. § (1) A temetés módjára, illetve a hamvasztásra az elhunyt életében tett rendelkezése, ennek hiányában a temetésről (hamvasztásról) gondoskodó személy rendelkezése az irányadó.

(2) A rendelkezésre való jogosultságot a fenntartó csak akkor köteles vizsgálni, ha azzal kapcsolatban kifogást jelentettek be.

(3) A temetésről sorrendben a következők kötelesek gondoskodni:

16. § (1) A felravatalozott koporsót - az eltemettető kívánságára - a szertartás (búcsúztatás) megkezdéséig nyitva lehet tartani.

18. § (1) A fenntartó előzetes hozzájárulása szükséges:

19. § .

(1) Aki

21. § .

(1) A fenntartó a temetkezési helyek kialakításának rendjére, az előírt nyilvántartások vezetésére az átvétel időpontjától köteles.

(2) E rendelet 2007. június 29. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg Ják község Képviselő-testületének a temetőkről és a temetkezésről szóló 7/2002. (VIII. 27.) számú rendelet a hatályát veszti.