Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete

a szociális igazgatásról és egyes szociális és gyermekjóléti ellátásokról

Hatályos: 2022. 02. 26- 2022. 09. 30

Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete

a szociális igazgatásról és egyes szociális és gyermekjóléti ellátásokról

2022.02.26.

/Egységes szerkezetben a 9/2015. (V. 29.), a 14/2015. (IX. 25.), a 10/2016. (IV. 27.), a 13/2016. (V. 27.), a 4/2017. (II. 24.), a 13/2017. (V. 26.), a 29/2017. (IX. 29.), a 44/2017. (XII. 20.), a 2/2018. (I. 26.), a 17/2018. (VI. 21.), a 20/2018. (VIII. 24.), 17/2019. (V. 31.), a 6/2020. (III. 13.), 30/2020. (VII. 8.), a 38/2020. (X. 30.), a 37/2021. (XII. 17.), valamint az 5/2022. (II. 25.) önkormányzati rendeletekkel/

Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, a 10. § (1) bekezdésében, a 26. §¬ában, a 48. § (4) bekezdésében, a 62. § (2) bekezdésében, a 92. § (1) bekezdésében, a 132. § (4) bekezdésében és a 134/E. §¬ában foglalt felhatalmazás alapján, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 18. § (2) bekezdésében, a 29. §¬ában, a 131. § (1) bekezdésében, a 162. § (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya – ha jogszabály, vagy e rendelet eltérően nem rendelkezik – a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel (továbbiakban: lakcím) rendelkező Szt. 3. § (1)–(3) bekezdéseiben megjelölt személyekre terjed ki.

(2)¹ E rendelet által nem szabályozott kérdésekben az Szt., a Gyvt. és ezek végrehajtására kiadott jogszabályok, továbbá az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:

1.² jövedelem: az Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak, ideértve e rendelet 9. § ad) alpontjában, és a ca)-cb) alpontjaiban megjelölt ellátásokat is. Nem minősülnek jövedelemnek az Szt. 4. § (1a) bekezdésében foglaltak, valamint e rendelet 9. § cc) – ci) alpontjaiban megjelölt ellátások;

2. egyedülélő: az Szt. 4. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltak szerinti személy, valamint gyermeket nevelő egyedülálló személy;

4.³ fogyasztási egység: a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7,

f) gyermeket (ideértve az Szt. 4. § (1) bekezdés db) pontjában megjelölt gyermeket is) egyedülállóként nevelő szülő/gyám/hivatásos nevelőszülő esetén a rá vonatkozó arányszám 0,2-vel növekszik,

g) az a)–c) pontok szerinti arányszám 0,2-vel növekszik, ha a személy magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül,

h) a d) és e) pontok szerinti arányszám 0,2-vel növekszik, ha a kiskorú személyre való tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak;

5. tartásra köteles hozzátartozó: Ptk. 4:196. §¬ában meghatározott személy;

6. hozzátartozó: Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontban meghatározott személy;

7.⁴ gyermek: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:10. § (1) bekezdése szerinti kiskorú.

(2)⁵ Az (1) bekezdésben nem szabályozott fogalmak tekintetében az Szt. 4. §¬ában meghatározottak az irányadóak.

3. Hatásköri rendelkezések

3. § (1) A Képviselő-testület az e rendeletben, valamint az Szt.-ben, a Gyvt.-ben és e törvények végrehajtási rendeleteiben meghatározott feladat- és hatásköreit – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivételekkel – a Polgármesterre ruházza át.

(2)⁶ A Képviselő-testület hatáskörét e rendelet 8. § (2) és (3) bekezdéseiben, a 22. §¬ában, a 34. § (1) bekezdésében, a 36. § (2) bekezdésében, a 38. § (6) bekezdésében, a 40. § (6) bekezdésében, a 41. § (11) bekezdésében, a 47. § (2) bekezdésében, az Szt. 17. § (5) bekezdésében foglalt esetekben a Képviselő-testület által kialakított bizottságok hatásköréről szóló önkormányzati rendeletében meghatározott hatáskörrel rendelkező bizottságára (továbbiakban: Bizottság) ruházza át.

(3)⁷

4. Eljárási rendelkezések

4. § (1)⁸ Az e rendeletben szabályozott támogatások, ellátások iránti kérelmeket a (3)–(5) bekezdésekben foglaltak kivételével a Budapest II. kerületi Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) Humánszolgáltatási Igazgatóságának Ellátási Osztályához (a továbbiakban: Ellátási Osztály) lehet benyújtani az e célra rendszeresített, e rendelet mellékletét képező nyomtatványokon, az abban felsorolt kötelező mellékletek csatolásával.

(2) A gyermekek jogán nyújtott támogatások iránti kérelmet a szülő, a gyám, illetve törvényes képviselő nyújthatja be.

(3)⁹ A hátralékkezelési támogatás és a keresetpótló támogatás iránti igényt a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Család- és Gyermekjóléti Központjánál (továbbiakban: Gyermekjóléti Központ) kell kezdeményezni.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybe vétele tekintetében a 34–38. §¬ ában foglaltak az irányadóak.

(5) A gyermekek napközbeni ellátásának igénybevétele tekintetében az 40–47. §¬ában foglaltak az irányadóak.

5. § (1) E rendelet által szabályozott támogatásokra való jogosultság elbírálásához kérelmező köteles megadni saját, a családja, a háztartásában élő személyek az Szt. 18. § a) és b) pontjában szereplő adatait, az igényelt ellátások jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, köteles nyilatkozni jövedelmi, vagyoni viszonyairól, tartásra köteles hozzátartozóiról, arról, hogy rendelkezik-e tartási,- életjáradéki,- illetve örökösödési szerződéssel. Felkérésre köteles a fentiekben megadott adatokat, nyilatkozatokat igazolni.

(2) A kérelmező és családja kötelesek minden tőlük elvárhatót megtenni helyzetük javítása érdekében és elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből gondoskodni maguk és családjuk eltartásáról, továbbá kötelesek valamely jogszabály, szerződés által biztosított, vagy bíróság által megítélt rendszeres pénzellátásra szerzett joguk érvényesítése iránt eljárást kezdeményezni.

(3)¹⁰ Amennyiben a kérelmező, vagy családtagja munkanélküli, köteles munkavállalása céljából az állami foglalkoztatási szervvel (továbbiakban: munkaügyi központ) vagy a Gyermekjóléti Központtal a kapcsolatot felvenni, együttműködni és az együttműködésről megállapodást kötni.

(4) A jogosultságot megalapozó élethelyzeteket komplexen kell vizsgálni, függetlenül attól, hogy családot vagy háztartást nevesít e rendelet. A tényállás tisztázása céljából az Önkormányzat jogosult környezettanulmányt készíteni az önkormányzati intézmények bevonásával is, továbbá a tartásra köteles személy vagyoni, jövedelmi viszonyait is vizsgálni.

(5) Amennyiben a kérelmező az (1)–(3) bekezdésekben foglaltaknak nem tesz eleget, vagy a tényállás tisztázása céljából folytatott eljárást akadályozza, továbbá rosszhiszeműen tett nyilatkozatot, vagy valótlan adatot szolgáltatott, részére támogatás nem állapítható meg, vagy a már megállapított ellátást meg kell szüntetni.

(6) A támogatások megállapításánál figyelemmel kell lenni a kérelmező és családja által az Önkormányzat által nyújtott egyéb igénybevett ellátásokra, támogatásokra is.

6. § (1) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokra való jogosultság elbírálása során a jövedelemszámításánál az Szt. 10. § (2)–(6) bekezdéseiben foglaltak az irányadóak.

(2) A jövedelmek az alábbi dokumentumokkal igazolhatóak:

a) nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás, társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kifizető szerv igazolása, vagy a felvett ellátást igazoló szelvény, banki igazolás, bankszámlakivonat az ellátások összegére vonatkozóan a folyósító szerv tárgyévre kiadott igazolásával együtt;

b) alkalmazásban állók nettó jövedelméről munkáltatói igazolás;

c) vállalkozói tevékenységből származó jövedelmet az illetékes adóhatóság igazolása, illetve az adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan az egy havi átlagjövedelemről szóló – az igazolás kiadására jogosult általi – igazolás;

d) munkanélküli ellátás az ellátást megállapító, illetve folyósító szerv igazolása, határozata,

e) állam által megelőlegezett gyermektartásdíj esetén a gyámhivatal határozata;

f)¹¹ jövedelemmel nem rendelkező személy esetén, a munkaügyi központtal vagy a Gyermekjóléti Központtal megkötött együttműködési megállapodás;

g) ösztöndíj és egyéb juttatások esetén az oktatási intézmény igazolása,

h) az a)–g) pontba nem tartozó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolás.

(3)¹² Gyermekét egyedül nevelő szülő esetén a gyermekek jogán nyújtott ellátások iránti kérelemhez mellékelni kell a gyermek elhelyezésére, felügyeletére, tartásdíjára vonatkozó bírósági ítéletet, vagy ezek iránti bírósági, gyámhatósági eljárás megindításáról szóló, illetve a tartásdíj összegéről kötött egyezséget tartalmazó okiratot. Indokolt esetben az Ellátási Osztály elfogadhat a fentieken túli igazolási formákat.

5. Ellátások folyósításának és elszámolásának szabályai

7. § (1) A támogatásokat 100 Ft-ra kerekítve kell megállapítani a kerekítési szabályok figyelembe vételével.

(2)¹³ Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, a lakhatási támogatást, a rendszeres gyógyszertámogatást, a tervezett létfenntartási támogatást, a betegápolási támogatást, a betegápolási plusz támogatást, a keresetpótló támogatást és a gyermeknevelési támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani.

(3) A pénzbeli támogatás kifizetését postai úton, vagy folyószámlára utalással a határozat meghozatalát vagy a határnap kitűzését követő 10 napon belül, a havi rendszerességgel adott támogatásoknál utólag minden hónap 5-éig kell utalni.

(4) Egyedi esetben – amennyiben a körülmények indokolják – a Hivatal pénztárából a jogosultnak, vagy meghatalmazottjának is kifizethető a megállapított pénzbeli támogatás.

(5)¹⁴

(6) Amennyiben a támogatásokban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult kéri az ellátás megszüntetését, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást teljes összegben folyósítani kell.

(7) Az ellátásra jogosult halála esetén a haláleset hónapjára járó fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál időpontját követő hónap utolsó napjáig.

6. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése és egyéb követelésekkel kapcsolatos méltányossági eljárás

8. § (1) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése tekintetében az Szt. 17. §¬ában foglaltak szerint kell eljárni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint fennálló tartozás megtérítésével, továbbá az Szt. 48. § (4) bekezdésben meghatározott köztemetés költségének megtérítésével kapcsolatos méltányossági kérelmekről a Bizottság – a család szociális körülményeinek vizsgálatát követően – egyedileg dönt, figyelemmel az Szt. 17. § (5) bekezdésében foglaltakra.

(3)¹⁵ A köztemetés költségének megtérítési kötelezettsége alól nem adható mentesség, ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.

MÁSODIK RÉSZ

Pénzbeli és természetbeni ellátások

9. § E rendelet szerint nyújtható szociális pénzbeli és természetbeni támogatások formái:

a) települési támogatások:

aa) lakhatási támogatás,

ab) hátralékkezelési támogatás,

ac) gyógyszertámogatás,

ad) betegápolási támogatás,

b) rendkívüli települési támogatások:

ba) létfenntartási támogatás,

bb) eseti gyermekvédelmi támogatás,

bc) temetési támogatás,

c)¹⁶ egyéb támogatások:

ca) keresetpótló támogatás,

cb) gyermeknevelési támogatás,

cc) védőoltás térítésmentes juttatása,

cd) helyi utazási bérlet támogatás,

ce) karácsonyi támogatás,

cf) 100 évesek egyszeri támogatása

cg) időskorú személyek egyszeri támogatása idősek világnapja alkalmából,

ch) eseti kiegészítő lakhatási támogatás,

ci) eseti kiegészítő gyermeknevelési támogatás.

I. Fejezet

Települési támogatások

1. Lakhatási támogatás

10. § (1) A lakhatási támogatás a kérelmező által lakott – az Önkormányzat illetékességi területén lévő – lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásokhoz nyújtott hozzájárulás.

(2) A lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások támogatható körébe tartozik: a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhőszolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás, a lakbér vagy albérlet, társasházi közös költség illetve a fűtés költsége.

(3) Lakhatási támogatás annak a személynek állapítható meg, aki az érintett ingatlanban bejelentett lakcímmel rendelkezik, és életvitelszerűen ott tartózkodik, és

a) a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, egyedülélő esetén a 280%-át és a háztartás tagjainak egyike sem rendelkezik vagyonnal, vagy

b) e rendelet szerint hátralékkezelési támogatásban részesül.

(4) Az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel a lakhatási támogatás egy hónapra megállapítható legmagasabb összege a lakásfenntartás költsége, de legfeljebb:

a)¹⁷ 9000 Ft, amennyiben a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150%-át, egyedülélő esetén a 200%-át;

b)¹⁸ 7000 Ft, amennyiben a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-át, egyedülélő esetén a 250%-át;

c)¹⁹ 6000 Ft, amennyiben a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem a b) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem haladja meg a (3) bekezdésben foglalt mértéket.

(5) Amennyiben a háztartás előrefizetős gáz vagy áramfogyasztást mérő készülékkel rendelkezik, a (4) bekezdésben meghatározott lakhatási támogatás havi összegét 10%-kal magasabb összegben kell megállapítani.

(6) Lakhatási támogatás ugyanazon lakás esetén csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

11. § (1) A lakhatási támogatás a lakásfenntartás azon kiadásához nyújtható, amely megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(2)²⁰ A lakhatási támogatás folyósítása elsősorban egy szolgáltatóhoz, vagy előrefizetős mérőóra feltöltéséhez kérelmezhető. Amennyiben a szolgáltató részére történő átutalás akadályozott, a támogatás közvetlenül a jogosult részére is kifizethető elszámolási kötelezettség mellett.

(3) A lakhatási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától számított 12 hónapra állapítható meg, illetve a hátralékkezelési támogatás időtartamára.

2. Hátralékkezelési támogatás

12. § (1)²¹ Az önhibáján kívül hátralékot felhalmozó háztartás vagy személy (továbbiakban: hátralékos) részére a Gyermekjóléti Központ javaslata alapján hátralékkezelési támogatás nyújtható.

(2) Hátralékkezelési támogatás állapítható meg annak a személynek, aki az általa lakott és ott lakcímmel rendelkező – az önkormányzat illetékességi területén lévő – ingatlan tulajdonosa, bérlője, haszonélvezője, vagy használója, akinek bérleti jogviszonya a bérleti díj meg nem fizetése miatt szűnt meg,

a)²² a hátralékkezelési támogatásba bevont hátralék összege nem haladja meg a 300 ezer forintot és

b) akinek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, egyedülélő esetén a 280%-át és

c)²³ a háztartás tagjainak egyike sem rendelkezik vagyonnal és

d) a lakás nagysága 1–2 személyes háztartás esetén a 75 m2-t, és minden további személy esetén 10–10 m2-el növelt mértéket nem haladja meg és

e) aki vállalja a hátralékkezelési támogatás körébe bevont, őt terhelő tartozás legalább 25%-ának megfizetését egy összegben, vagy legfeljebb 12 havi részletekben, és

f) aki vállalja, hogy a havi lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos számláit rendszeresen fizeti, és

g)²⁴ aki a Gyermekjóléti Központtal együttműködési megállapodást köt.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából hátraléknak minősül:

a) a lakhatási költségek körébe tartozó közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, táv-hőszolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási díjtartozás, valamint több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás),

b) a közös költség-hátralék,

c) a lakbérhátralék.

(4) Hátralékkezelési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(5) A hátralékkezelési támogatás mértéke nem haladhatja meg a támogatásba bevont tartozás 75%-át.

(6) A hátralékkezelési támogatásra való jogosultság kezdő időpontja a Hivatalhoz beérkezett kérelem hónapjának első napja. A folyósítás feltétele a követelés jogosultjával kötött megállapodás, valamint az önrész egyösszegű, vagy részletfizetési megállapodás esetén a részletének befizetéséről szóló igazolás bemutatása.

(7) A hátralékkezelési támogatás időtartama nem haladhatja meg a hátralékkövetelés jogosultjával kötött részletfizetési megállapodásban foglalt időtartamot, legfeljebb 12 hónapot, amely indokolt esetben egy alkalommal, 6 hónappal meghosszabbítható.

(8) A megállapított támogatás a hátralékkövetelés jogosultja részére kerül folyósításra.

13. § (1)²⁵ A Gyermekjóléti Központ családgondozója a hátralékkezelési támogatás iránti igény benyújtását követően környezettanulmányt készít és elvégzi a teljes hátralékfelmérést, a fizetőképesség vizsgálatát és elkészíti a hátralékkezelésre vonatkozó részletes egyéni tervet. Az igény benyújtását követő 30 napon belül a Gyermekjóléti Központ a kérelmet a hátralékkezelési támogatás megállapítására vonatkozó javaslatával együtt megküldi az Ellátási Osztály részére.

(2)²⁶ A jogosult köteles a Gyermekjóléti Központtal kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak eleget tenni. Köteles havonta legalább egy alkalommal a családgondozóval személyesen találkozni és az aktuális önrész befizetését, valamint az adott havi lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos befizetett számláit bemutatni.

(3)²⁷ A Gyermekjóléti Központ havonta tájékoztatja az Ellátási Osztályt a hátralékos önrészének, illetve a lakásfenntartás egyéb költségeinek befizetéséről.

(4) A hátralékkezelési támogatást meg kell szüntetni, ha a hátralékos

a) az együttműködési kötelezettségét nem teljesíti, vagy

b) az önrészt vagy a havi lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos számláit két egymást követő hónapban nem fizeti be.

(5) Hátralékkezelési támogatás a (4) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetésétől számított 36 hónapon belül, egyéb esetben 24 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.

(6)²⁸ A Gyermekjóléti Központ a hátralékkezelési támogatásban részesített családdal, személlyel a támogatás megszűnését követő további 6 hónapig utánkövetés céljából kapcsolatot tart.

3. Gyógyszertámogatás

14. § (1)²⁹ A gyógyszertámogatás az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó személyes gyógyszerszükséglet – ideértve a gyógyászati segédeszközt is – költségének csökkentése céljából biztosított támogatás azok részére, akik alanyi vagy normatív jogcímen nem jogosultak közgyógyellátásra.

(2) A gyógyszertámogatás rendszeres vagy eseti formában nyújtható.

(3) Rendszeres gyógyszertámogatás állapítható meg annak a személynek, akinek gyógykezelésének várható időtartama meghaladja a 3 hónapot, és a havi gyógyszerköltsége eléri a 3500 Ft-ot, és

a)³⁰ akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 320%-át, vagy

b)³¹ aki egyedülélő, vagy nyugdíjas és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át, vagy

c)³² aki 80. életévet a kérelem beadásának időpontjában betöltötte és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 450%-át.

(4)³³ A rendszeres gyógyszertámogatás havi mértéke legfeljebb az igazolt havi rendszeres gyógyszerköltség

a)³⁴ 90%-a, amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, egyedülélő esetén a 300%-át,

b)³⁵ 80%-a, amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 280%-át, egyedülélő esetén a 320%-át,

c)³⁶ 70%-a, amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, egyedülélő esetén a 380%-át,

d)³⁷ 60%-a, amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át, vagy 80. életévet betöltött személy esetén a 450%-át,

de egyik esetben sem haladhatja meg a 7000 Ft-ot.

(5)³⁸ A rendszeres gyógyszertámogatás az orvos által igazolt kezelés időtartamáig, legfeljebb 12 hónap időtartamra állapítható meg.

15. § (1)³⁹ Akut megbetegedésekből eredő gyógyszerszükséglethez, vagy oltóanyag megvásárlásához eseti gyógyszertámogatás nyújtható annak a személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 450%-át, vagy az e rendelet szerinti havi rendszerességgel nyújtott támogatások valamelyikében részesül, és az igazolt gyógyszer, – vagy oltóanyag költsége (továbbiakban együtt: gyógyszerköltség) eléri az 1 000 Ft-ot.

(2)⁴⁰ Az eseti gyógyszertámogatás megállapítható összege az igazolt eseti gyógyszerköltség, de ugyanazon személy részére tárgyévben legfeljebb 15 000 Ft, oltóanyag esetében a vakcina költsége, de ugyanazon személy részére tárgyévben legfeljebb 30 000 Ft.

(3)⁴¹ Oltóanyagra nyújtott eseti gyógyszertámogatás esetén a támogatás folyósítását követő 90 napon belül be kell mutatni az Ellátási Osztályon az orvosi igazolást arról, hogy a támogatott vagy gyermeke részesült a védőoltásban.

16. § (1)⁴² A vényköteles gyógyszerszükségletet és a gyógyszerköltséget a háziorvos igazolja. Az igazoláson külön meg kell jelölni a vényköteles és a nem vényköteles gyógyszereket.

(2)⁴³ A gyógyszertámogatás megállapításakor a 15. § (2) bekezdés kivételével az igazolt gyógyszerköltség legfeljebb 20%-ában vehető figyelembe a nem vényköteles gyógyszerek költsége.

(3) Amennyiben a háziorvos igazolása a gyógyszerek költségeit nem tartalmazza, úgy az igazolás alapján a gyógyszertár által kell beáraztatni.

(4) Nem lehet elfogadni a 30 napnál régebbi háziorvosi, illetve gyógyszertári igazolást.

(5)⁴⁴ A gyógyszerköltség igazolások szakmai ellenőrzését az Ellátási Osztály megfelelő szakértelemmel rendelkező személy, vagy szervezet bevonásával végezheti.

(6) A gyógyszertámogatás igénybevételével kapcsolatos egészségügyi adatainak kezeléséhez a kérelmezőnek hozzájárulását kell adnia. Erre vonatkozó adatkezelésről a kérelmezőt nyilatkoztatni kell.

4. Betegápolási támogatás

17. § (1) A betegápolási támogatás az ápolásra szoruló 18. életévet betöltött tartósan beteg személy otthoni ápolását, gondozását ellátó II. kerületi lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen ott tartózkodó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.

(2) Tartósan beteg, ápolásra szoruló az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel és mások segítsége nélkül önmagáról gondoskodni nem tud és a napi gondozási szükséglet időtartama a 4 órát eléri.

(3)⁴⁵ Betegápolási támogatás állapítható meg annak a hozzátartozónak, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 250%-át, egyedülélő esetén a 300%-át nem haladja meg, és az ápolási kötelezettségének eleget tesz.

(4) Nem állapítható meg a betegápolási támogatás, illetve az ellátást meg kell szüntetni:

a) ha az ápolt személy nem II. kerületi lakos,

b) ha az ápolt személy tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződéssel rendelkezik,

c) ha van olyan, az ápolttal együtt élő más személy, aki az ápolási feladatokat keresetveszteség nélkül képes lenne ellátni,

d)⁴⁶ ha az ápolt személy havi jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 650%-át,

e) ha az ápolást végző személy rendszeres pénzellátásban, vagy e rendelet szerinti keresetpótló támogatásban részesül,

f) ha az ápolást végző személy az ellenőrzés lefolytatását nem teszi lehetővé, továbbá

g) az Szt. 42. § (1) bekezdés a) pontjában, a c)–d) pontjában, a (2) bekezdésében foglalt esetekben.

(5) A (2) bekezdésben foglaltak fennállását a háziorvos erre vonatkozó igazolása és a Gondozási Központ vezetőjének környezettanulmány alapján tett javaslata alapozza meg.

(6)⁴⁷ A betegápolási támogatás havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg 90%-a.

(7) A betegápolási támogatás jogosultsági feltételeit szükség szerint, de legalább évente felül kell vizsgálni. Az ápolási kötelezettség teljesítése bármikor ellenőrizhető.

(8) Az ápolást végző személynek segítség nyújtható a házi segítségnyújtás keretében,

a) ha az ápolt személy gondozásával kapcsolatos teendők ezt indokolják, vagy

b) ha az ápolást végző személy akadályoztatása miatt az ápolási tevékenységet átmenetileg nem tudja ellátni, melynek időtartama legfeljebb egy hónap lehet.

18. § (1)⁴⁸ Betegápolási plusz támogatás állapítható meg annak a személynek,

a) aki az e rendelet szerinti betegápolási támogatásban részesül és az ápolt személy fokozott ápolást igényel, valamint

b) aki az Szt. 43. § szerinti ápolási díjban (továbbiakban: kiemelt összegű ápolási díj) részesül, azt okirattal igazolja, és megfelel a 17. § (3) bekezdésben foglaltaknak.

(2) Fokozott ápolást igényel az ápolt személy, ha az állapota az Szt. 43/A. § (2) bekezdésben foglaltaknak megfelel, vagy aki esetében a demencia olyan mértékű, hogy állandó felügyelet nélkül önmagára vagy környezetére nézve veszélyt jelenthet.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak fennállását az ápolt kezelőorvosának, vagy háziorvosának igazolása és környezettanulmány alapozza meg.

(4)⁴⁹ A betegápolási plusz támogatás havi összege: 25 000 Ft.

(5)⁵⁰ A betegápolási plusz támogatás egy év időtartamra állapítható meg, de legfeljebb a betegápolási támogatásra való jogosultság vagy a kiemelt összegű ápolási díjra való jogosultság fennállásáig.

(6)⁵¹ A betegápolási plusz támogatás megállapítása során a kérelmező részére folyósított kiemelt ápolási díj, vagy e rendelet szerinti betegápolási támogatás összegét a jövedelem számításnál figyelmen kívül kell hagyni.

II. Fejezet

Rendkívüli települési támogatások

1. Létfenntartási támogatás

19. § (1)⁵² Létfenntartási támogatás nyújtható annak a személynek, akinek a létfenntartása tartósan veszélyeztetett vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, és akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem – a 22. § (2) bekezdésben foglaltak kivételével – nem haladja meg öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át, egyedülélő személy esetén a 400%-át.

(2) Létfenntartása tartósan veszélyeztetett a kérelmezőnek különösen:

– ha jövedelme kizárólag rendszeres pénzellátás,

– önhibáján kívül tartósan munkanélküli,

– családjában élő tartósan beteg, fogyatékos személy ellátásáról kell gondoskodnia.

(3) Létfenntartást veszélyeztető alkalmanként jelentkező többletkiadások különösen:

a kérelmező

– közüzemi díjtartozása,

– sérelmére elkövetett bűncselekmény,

– tüzelő vásárlásának költsége,

– lakhatását alapvetően meghatározó felszerelési tárgyak meghibásodása,

– gyógykezelési költsége,

– gyógyászati segédeszköz költsége.

(4) ⁵³ Létfenntartási támogatás mértéke összességében – ide nem értve a 21. § (3) és (4) bekezdéseiben és a 22. § (2) bekezdésben foglalt támogatásokat – egy naptári éven belül nem haladhatja meg

a) a 160 000 Ft-ot, amennyiben a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 300%-át, egyedülélő esetén a 350%-át;

b) a 130 000 Ft-ot, amennyiben a családban az egy főre jutó jövedelem meghaladja az a) pontban megjelölt értéket, de nem haladja meg az (1) bekezdés szerinti értéket.

(5) ⁵⁴ Létfenntartási támogatás megállapítható eseti jelleggel (továbbiakban: eseti létfenntartási támogatás) vagy havi rendszerességgel (továbbiakban: tervezett létfenntartási támogatás).

20. § (1)⁵⁵ Tervezett létfenntartási támogatás elsősorban a tartós létfenntartási gondok fennállása esetében, annak időtartamáig, de legfeljebb a tárgyév végéig állapítható meg.

(2) A tervezett létfenntartási támogatás egy hónapra megállapítható összege nem haladhatja meg:

a) a 10 000 Ft-ot, amennyiben a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedülélő esetén a 250%-át,

b) a 8000 Ft-ot, amennyiben a családban az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az a) pontban meghatározott értéket, de nem haladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át egyedülélő esetén 300%-át,

c)⁵⁶ a 6000 Ft-ot, amennyiben a családban az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a b) pontban meghatározott értéket, de nem haladja meg a 19. § (1) bekezdés szerinti értékhatárt.

21. § (1) Eseti létfenntartási támogatás elsősorban az alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt létfenntartást veszélyeztető élethelyzet fennállása esetén állapítható meg, ugyanazon család részére havonta, de egy naptári éven belül legfeljebb négy alkalommal.

(2)⁵⁷ Az eseti létfenntartási támogatás egyszeri összege nem haladhatja meg a 75 000 Ft-ot.

(3)⁵⁸ Szilárd tüzelőanyag vásárlásához nyújtott eseti létfenntartási támogatás összege egy naptári éven belül nem haladhatja meg az 50 000 Ft-ot, melyet a támogatásban részesülő nevére szóló számlával kell igazolni a támogatás folyósításától számított 30 napon belül.

(4)⁵⁹ Az Szt. 7. §-a alapján nyújtott rendkívüli települési támogatás mértéke legfeljebb 500 ezer forint lehet.

22. § (1) Méltányosságból a Bizottság a 20. § (2) bekezdésében és a 21. § (2) bekezdésében meghatározott összegnél magasabb összegben is megállapíthat létfenntartási támogatást, figyelemmel a 19. § (4) bekezdésben foglaltakra.

(2)⁶⁰ Évente legfeljebb két alkalommal a Bizottság annak a személynek is megállapíthat létfenntartási támogatást, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 550%-át és a kérelmező életvitelében jelentősen akadályozó vagy hátrányt okozó, váratlan esemény – különösen: elemi kár, kilakoltatás, keresőképtelenséggel járó betegség, gyógyászati segédeszköz szükséglet, lakhatást veszélyeztető körülmény – miatt létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe került.

(3)⁶¹ A (2) bekezdésben foglaltak szerint megállapítható létfenntartási támogatás tárgyévi összege családonként a 100 ezer forintot nem haladhatja meg.

23. § (1) A létfenntartási támogatás rendeltetésszerű felhasználásának igazolása a jogosultságot megállapító határozatban – határidő megjelölésével – előírható.

(2) Amennyiben a határozat a támogatás rendeltetésszerű felhasználásnak igazolását előírta, abban az esetben elsősorban számla, befizetést igazoló csekk, nyugta, elszámoló lap becsatolásával igazolható, továbbá környezettanulmány során is ellenőrizhető.

(3) A közüzemi díjak kifizetésére megállapított létfenntartási támogatást közvetlenül a szolgáltató részére kell utalni.

(4) A létfenntartást veszélyeztető élethelyzeteket megalapozó körülményeket jellegüknek megfelelően kell igazolni, és az igazolások három hónapnál régebbiek nem lehetnek.

2. Eseti gyermekvédelmi támogatás

24. § (1)⁶² Gyermek jogán állapítható meg eseti gyermekvédelmi támogatás, ha a gyermeket nevelő család alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen az Szt. 45. § (4) bekezdésében foglalt esetekben, továbbá ruhanemű vásárlás, iskolai programokon, tanulmányi versenyeken való részvétel, táboroztatás költségei, – miatt anyagi segítségre szorul és a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 320%-át.

(2)⁶³ Az eseti gyermekvédelmi támogatás éves összege gyermekenként nem haladhatja meg – ide nem értve a 24/A. § (2) bekezdés szerinti támogatási összeget – a 30 ezer forintot, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek esetén a 35 ezer forintot.

(3) Az eseti gyermekvédelmi támogatás iránti kérelem évente legfeljebb két alkalommal nyújtható be.

(4) Az eseti gyermekvédelmi támogatás elszámolására vonatkozóan a 23. §¬ban foglaltak az irányadóak.

24/A. §⁶⁴ (1) A 24. §¬ban foglaltakon kívül az Önkormányzat a II. kerületi lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen itt tartózkodó újszülött gyermek jogán (ideértve az örökbefogadott és családba fogadott gyermeket is) egyszeri eseti gyermekvédelmi támogatást nyújt, amennyiben:

a)⁶⁵ a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő vagy gyám a gyermek születésekor és az azt megelőző legalább 12 hónapig folyamatosan II. kerület közigazgatási területén bejelentett lakcímmel rendelkezik valamint életvitelszerűen is itt tartózkodik, és

b) a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az 550%-át.

(2) Az (1) bekezdés szerint megállapítható támogatás összege gyermekenként 50.000.- Ft, mely gyermekenként egyszer vehető igénybe.

(3) A támogatás iránti kérelem a gyermek születésének napjától legfeljebb hat hónapig nyújtható be. Örökbefogadás, illetve családba fogadás esetén a döntés véglegessé válásának napjától számított hat hónapon belül, de legfeljebb a gyermek 1 éves koráig nyújtható be.

(4) A kérelemhez csatolni kell:

a) a gyermek születési anyakönyvi kivonatának fénymásolatát,

b) a család jövedelmi viszonyairól szóló, a jövedelem típusának megfelelő igazolását,

c) a kérelmező és az újszülött lakcímkártyájának fénymásolatát, és

d) ha a kérelmező az újszülöttnek nem vér szerinti szülője, a szülői felügyeleti jog vagy a gyámság gyakorlását igazoló eredeti okirat másolatát.

3. Temetési támogatás

25. § (1)⁶⁶ Temetési támogatás állapítható meg annak a személynek, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott és a temetési költségek viselése létfenntartását veszélyezteti és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 500%-át.

(2)⁶⁷ A temetési támogatás összege nem haladhatja meg:

a)⁶⁸ a 80 ezer forintot, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át;

b)⁶⁹ a 70 ezer forintot, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 450%-át;

c) a 60 ezer forintot, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a b) pontban meghatározott értéket,

és egyik esetben sem haladhatja meg a számlával igazolt temetés költségét.

(3)⁷⁰ A temetés költségeként a kérelmező nevére szóló – a temetkezési szolgáltató által kiállított – számla összege vehető figyelembe.

(4) A temetési támogatás a kérelmező nevére szóló temetési számla kiállítását követő három hónapon belül igényelhető.

III. Fejezet

Egyéb támogatások

1. Keresetpótló támogatás

26. § (1) Keresetpótló támogatás azon II. kerületi lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen ott tartózkodó, nyugdíj korhatárt be nem töltött, keresőtevékenységet nem végző személy részére nyújtható:

a)⁷¹ akinek munkavállalási lehetősége három hónapot meghaladó időtartamban fennálló krónikus betegsége miatt akadályozott, folyamatos orvosi kezelés alatt áll, és

b) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át és

c) akinek családja vagyonnal nem rendelkezik és

d)⁷² aki a Gyermekjóléti Központtal az együttműködést vállalja.

(2) Nem állapítható meg a keresetpótló támogatás, illetve a már megállapított támogatást meg kell szüntetni annak a személynek, aki rendszeres pénzellátásban, vagy e rendelet szerinti betegápolási támogatásban részesül, továbbá az Szt. 34. § (1) bekezdésében és a (2) bekezdésének a)–b) pontjában foglalt esetekben.

(3)⁷³ Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak fennállását szakorvos által kell igazolni, mely igazolások három hónapnál régebbiek nem lehetnek és tartalmaznia kell a gyógykezelés várható időtartamát és a szükséges vizsgálatok időpontját is.

(4) A keresetpótló támogatás igénybevételével kapcsolatos egészségügyi adatainak kezeléséhez a kérelmezőnek hozzájárulását kell adnia. Erre vonatkozó adatkezelésről a kérelmezőt nyilatkoztatni kell.

(5)⁷⁴ A keresetpótló támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.

(6) A keresetpótló támogatást szükség szerint, de legalább évente felül kell vizsgálni.

(7)⁷⁵ A kérelmező a keresetpótló támogatás megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül köteles megjelenni a Gyermekjóléti Központban nyilvántartásba vétel céljából.

(8)⁷⁶ A Gyermekjóléti Központ a keresetpótló támogatásban részesített személy részére a nyilvántartásba vételtől számított 30 napon belül az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést, életvezetést segítő reintegrációs programot dolgoz ki, melyről a támogatásban részesülő személlyel írásbeli megállapodást köt.

(9)⁷⁷ Amennyiben az együttműködésre kötelezett személy a (8) bekezdésben vállalt kötelezettségeinek önhibáján kívül nem tud eleget tenni, köteles erről a Gyermekjóléti Központot értesíteni.

27. § (1) Együtt nem működő személynek minősül az az együttműködésre kötelezett személy, aki:

a)⁷⁸ nem jelenik meg nyilvántartásba vétel céljából a Gyermekjóléti Központban a megállapító határozatban megjelölt időpontig, vagy

b) a beilleszkedését, életvezetését segítő reintegrációs programról nem állapodik meg, vagy

c) a megállapodásban foglaltakat nem teljesíti, vagy

d) az előírás szerinti orvosi vizsgálaton nem vesz részt.

(2)⁷⁹ Az együtt nem működő személyt a Gyermekjóléti Központ felhívja a kötelezettség teljesítésére határnap megjelölésével, mellyel egyidejűleg az Ellátási Osztály a keresetpótló támogatás folyósítását felfüggeszti – a határidő eredménytelen eltelte esetén – a tárgyhó végével a támogatást megszünteti.

(3)⁸⁰ A (2) pontban foglaltak szerinti megszüntetést követően a kérelmet benyújtó a Gyermekjóléti Központtal legalább 30 nap előzetes együttműködésre köteles.

2.⁸¹ Gyermeknevelési támogatás

28. § (1)⁸² Gyermeknevelési támogatás állapítható meg egy év időtartamra a gyermek jogán annak a személynek

a) aki családjában gyermeket nevel és

b) a család bejelentett II. kerületi lakcímmel rendelkezik és életvitelszerűen a II. kerületben tartózkodik és

c) a gyermek tankötelezettségének eleget tesz és

d) a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak fennállása esetén a gyermeknevelési támogatás saját jogán állapítható meg az Szt. 4. § (1) bekezdés db) pontjában meghatározott nagykorú tanuló részére.

(3) A gyermeknevelési támogatás havi összege gyermekenként 5700 Ft, egyedülélő esetén 7200 Ft.

28/A. §⁸³

3. Térítésmentes védőoltás

29. §⁸⁴ (1) Az önkormányzat a Rotavírus valamint a Meningococcus B baktérium okozta megbetegedések megelőzése céljából a térítésköteles védőoltások költségéhez támogatást nyújt azon családok számára, akik 2 év alatti gyermeket nevelnek, és a védőoltás beadását jövedelmi helyzetük miatt nem tudják vállalni.

(2) Rotavírus elleni oltóanyag térítésmentesen biztosítható azon gyermekek részére, akik családja a kérelem beadásakor az alábbi rendszeres ellátás valamelyikében részesül:

a) e rendelet szerinti gyermeknevelési támogatás,

b) Gyvt. szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,

c) Szt. szerinti aktív korúak ellátása,

d) e rendelet szerinti keresetpótló támogatás,

e) e rendelet szerinti betegápolási támogatás.

(3) Meningococcus B elleni oltóanyag térítésmentesen biztosítható azon 2 év alatti gyermekek részére, akik a kérelem beadásakor a Gyvt. szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek. A térítésmentes védőoltási támogatás az alapimmunitáshoz szükséges valamennyi oltás tekintetében egy határozatban kerül megállapításra. Az emlékeztető oltások esetén ismételten kérelmet kell benyújtani.

(4) Az oltóanyagok beszerzéséről és kiadásáról a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Egészségügyi Szolgálata gondoskodik.

(5) A határozat kézhezvételét követő 60 napon belül orvosi igazolás benyújtása szükséges arról, hogy a támogatott gyermeke részesült a védőoltásban. Az igazolás benyújtásának elmulasztása esetén a támogatás jogosulatlanul igénybevett ellátásnak minősül.

4. Helyi utazási bérlet támogatás

30. § (1) Helyi utazási bérlet támogatás (továbbiakban: bérlet támogatás) állapítható meg a II. kerületben legalább 6 hónapja bejelentett lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen is a II. kerületben tartózkodó nappali tagozaton tanulók részére, akik:

a) a napi iskolába járást a főváros területén csak tömegközlekedési eszköz igénybe vételével tudják megoldani és

b)⁸⁵ a Gyvt. szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, vagy e rendelet szerint gyermeknevelési támogatásban részesülnek, és

c) iskolalátogatási kötelezettségüknek folyamatosan eleget tesznek és

d) más jogcímen nem jogosultak helyi utazási kedvezmény igénybe vételére.

(2) Egyedi esetben az (1) bekezdés a) pontján kívül azon nappali tagozaton tanulók részére is megállapítható a bérlet támogatás, akik a sport területén kiemelkedő eredményeket értek el és a rendszeres edzésre járáshoz tömegközlekedési eszközt kell igénybe venniük és megfelelnek a b)–d) pontban foglalt feltételeknek.

(3)⁸⁶ Bérlet támogatás a (4) bekezdésben foglalt kivétellel, az adott tanév október 1-jétől az (1) bekezdés b) pontjában megállapított ellátásokra való jogosultság lejártát követő hónap végéig, de legfeljebb szeptember 30-áig tartó időszakára állapítható meg.

(4) Az (1) bekezdés a) pontján kívül azon nappali tagozaton tanulók részére is megállapítható a bérlet támogatás, akik megfelelnek az (1) bekezdés b)–d) pontjaiban foglaltaknak és felügyeletüket nyári táborokban biztosítják, melyhez tömegközlekedési eszközt kell igénybe venniük. Jogosultságuk június 1-jétől augusztus 31-ig terjedő időszakra állapítható meg.

(5) A bérlet támogatás havi összege a közoktatásban tanulók részére vásárolható havi Budapest-bérlet teljes árával azonos összeg.

(6) A jogosultság kezdete:

a) amennyiben a kérelmet a szükséges igazolásokkal együtt a hónap 15-éig benyújtják, akkor a benyújtást követő hónap elseje,

b) az a) pontban megjelölt időpontot meghaladóan benyújtott kérelem esetén a benyújtást követő második hónap elseje.

(7) A megállapított bérlet támogatás folyósítására a támogatás jogosultja részére megvásárolt – tárgyhónap elsejétől érvényes – havi bérletszelvény tárgyhó 10-éig történő bemutatását követően kerül sor.

(8) Amennyiben a megvásárolt bérletszelvény érvényessége nem a (7) pontban megjelölt időtartamra szól, vagy a bérletszelvény a megadott időpontig nem kerül bemutatásra, a tárgyhónapra jutó támogatás összege nem kerül folyósításra.

(9)⁸⁷ A Gyermekjóléti Központ vezetője a tudomására jutott, 10 órát meghaladó iskolai igazolatlan hiányzásokról 5 napon belül értesíti az Ellátási Osztályt. A bérlet támogatást az igazolatlan hiányzásokról való tudomásszerzés hónapjának végével meg kell szüntetni és újabb kérelem 2 hónapon belül nem nyújtható be.

(10) A (9) bekezdés esetében – az egyéb feltételek fennállása mellett – csak akkor állapítható meg ismételten a bérlet támogatás, ha a tanulónak a megszüntetést követően nincs igazolatlan hiányzása.

(11) Amennyiben a jogosult egymást követő két hónapban a bérletszelvény nem kerül bemutatásra, a jogosultság a második hónap utolsó napjával megszűnik.

5. Karácsonyi támogatás

31. § (1)⁸⁸ Az Önkormányzat egyszeri karácsonyi támogatásban részesítheti különösen azon gyermekeket, akik tárgyév november 1-jén:

a) a Gyvt. szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, vagy

b) gyermeknevelési támogatásban részesülnek

és azon személyeket valamint velük együtt élő házastársukat, akik:

c) tervezett létfenntartási támogatásban, vagy

d) lakhatási támogatásban részesülnek.

(2) ⁸⁹ Az Önkormányzat egyszeri karácsonyi támogatásban részesítheti az Önkormányzat által fenntartott vagy az Önkormányzattal szerződéses jogviszonyban álló szociális intézmények vezetői által javasolt személyeket valamint velük együtt élő házastársukat, amennyiben jövedelemigazolás alapján a család egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.

(3) ⁹⁰ A támogatás a jogosultaknak egy jogcímen nyújtható.

(4) A karácsonyi támogatást december 15-ig kell folyósítani.

6.⁹¹ Időskorú személyek egyszeri támogatása

32. § A II. kerületben életvitelszerűen tartózkodó és lakcímmel rendelkező személyt 100. életévének betöltésekor az Önkormányzat egyszeri 100 ezer forint összegű pénzbeli támogatásban részesíti.

32/A. §⁹² (1) Az Önkormányzat az idősek világnapja alkalmából egyszeri támogatásban részesíti azon II. kerületi lakcímmel rendelkező személyeket, akik:

– tárgyév október 31. napjáig 65. életévüket betöltik és

– részükre tárgyév január 1.- szeptember 30. közötti időszakban a 9. § a)–b) pontokban megjelölt támogatások valamelyike megállapításra, vagy folyósításra került.

(2) ⁹³ A támogatás összege jogosultanként 10 000 Ft.

(3) ⁹⁴ A jogosultsági feltételek fennállása esetén a támogatás hivatalból kerül megállapításra és a támogatás folyósítása október hónapban történik.

(4) ⁹⁵

7.⁹⁶ Eseti kiegészítő támogatások

32/B. §⁹⁷ (1) Azon családok számára, akik e rendelet alapján lakhatási támogatásban részesülnek, a téli időszakban megnövekedett kiadásaik további enyhítéséhez az Önkormányzat a (3) bekezdésben foglaltak szerint eseti kiegészítő lakhatási támogatást nyújt.

(2) Az eseti kiegészítő lakhatási támogatás egyszeri összege 15 000 Ft.

(3) Az eseti kiegészítő lakhatási támogatás azon jogosultak részére:

a) akik tárgyév február 28-án lakhatási támogatásban részesülnek tárgyév március hónapban,

b) akik tárgyév október 31-én lakhatási támogatásban részesülnek tárgyév november hónapban

hivatalból kerül megállapításra.

32/C. §⁹⁸ (1) Az Önkormányzat a (3) bekezdésben foglaltak szerint eseti kiegészítő gyermeknevelési támogatásban részesíti azon gyermekeket – ideértve a 28. § (2) bekezdésben meghatározott tanulókat is –, akik:

a) e rendelet szerint gyermeknevelési támogatásban részesülnek, vagy

b) a Gyvt. szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek.

(2)⁹⁹ Az eseti kiegészítő gyermeknevelési támogatás egyszeri összege gyermekenként 10 000 Ft.

(3) Az eseti kiegészítő gyermeknevelési támogatás azon jogosultak részére:

a) akik tárgyév március 31-én az (1) bekezdésben foglalt ellátások valamelyikében részesülnek, tárgyév április hónapban,

b) akik tárgyév július 31-én az (1) bekezdésben foglalt ellátások valamelyikében részesülnek, tárgyév augusztus hónapban

hivatalból kerül megállapításra.

(4) A megállapított eseti kiegészítő gyermeknevelési támogatás az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott ellátások felvételére jogosult személy részére kerül folyósításra.

HARMADIK RÉSZ

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások

I. Fejezet

1. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások formái

33. § (1) Az önkormányzat az alábbi gyermekjóléti szolgáltatásokat biztosítja:

a)¹⁰⁰ Saját intézményein keresztül:

aa) gyermekjóléti szolgáltatást (Gyvt. 39. §),

ab) napközbeni gyermekfelügyelet (Gyvt. 44/C. §),

ac) bölcsődét (Gyvt. 42. §)

b) Ellátási szerződés keretében:

ba) helyettes szülői szolgáltatást (Gyvt. 49. §),

bb) gyermekek átmeneti otthoni ellátását (Gyvt. 50. §),

bc) családok átmeneti otthoni ellátását (Gyvt. 51. §)

(2) Az önkormányzat az alábbi szociális ellátási formákat biztosítja:

a) Saját intézményein keresztül:

aa) családsegítést (Szt. 64. §),

ab) jelzőrendszeres házi segítségnyújtást (Szt. 65. §),

ac) fogyatékosok nappali ellátását (Szt. 65/F. §),

ad) pszichiátriai betegek közösségi ellátását (Szt. 65/A. §)

ae)¹⁰¹

af) étkeztetést (Szt. 62. §),

ag) házi segítségnyújtást (Szt. 63. §),

ah) idősek nappali ellátását (Szt. 65/F. §),

b) Ellátási szerződés keretében:

ba) szenvedélybetegek közösségi ellátását (Szt. 65/A. §),

bb) fogyatékosok nappali ellátását (Szt. 65/F. §),

bc)¹⁰²

bd) utcai szociális munkát (Szt. 65/E. §),

be) hajléktalanok nappali ellátását (Szt. 65/F. §),

bf) pszichiátriai betegek nappali ellátását (Szt. 65/F. §),

bg) étkeztetést (Szt. 62. §),

bh) házi segítségnyújtást (Szt. 63. §),

bi) idősek nappali ellátását (Szt. 65/F. §).

bj)¹⁰³ Szenvedélybetegek nappali ellátása (Szt. 65/F. §).

bk)¹⁰⁴ időskorúak gondozóházi ellátását (Szt. 82. §).

(3) Az étkeztetés és a házi segítségnyújtás alapszolgáltatások igénybevételi eljárásakor – irányadóként – a 1. melléklet szerinti ellátási területek utcajegyzékét kell alapul venni.

(4)¹⁰⁵ Az Önkormányzat a II. sz. Gondozási Központban az idősek nappali ellátása keretében lehetőséget biztosít demens személyek ellátására is.

34. § (1) Az Önkormányzat III. sz. Gondozási Központja a gondozottak részére gyógytorna, masszázs lehetőséget biztosít. A szolgáltatás igénybevételének módját a Bizottság által elfogadott szabályzat tartalmazza.

(2) Étkeztetést az önkormányzat elsősorban azoknak a szociálisan rászoruló személyeknek biztosít, akik:

a) a reájuk irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötték, vagy

b) egészségi állapotukra, fogyatékosságukra, pszichiátriai,-és szenvedélybetegségükre vonatkozó háziorvosi, illetve szakorvosi javaslattal rendelkeznek, vagy

c)¹⁰⁶ a Gyermekjóléti Központtal együttműködő aktív korú ellátásban vagy e rendelet szerint keresetpótló támogatásban részesülnek

és az étkezést más módon nem tudják megoldani.

(3)¹⁰⁷ A (2) bekezdés c) pontja esetében a Gyermekjóléti Központ intézményvezetőjének javaslata szükséges.

(4) A (2) bekezdésben foglalt ellátásról a szolgáltatást nyújtó intézményvezetője – szükség esetén környezettanulmányt követően – dönt.

(5)¹⁰⁸ A Gyermekjóléti Központ intézményvezetőjének jelzése alapján soron kívül, egyéb esetekben az ellátást biztosító intézmény vezetője legalább évente felülvizsgálja a (2) bekezdés c) pontja alapján nyújtott jogosultság fennállását.

2. Az ellátások igénybevétele

35. § (1) A személyes gondoskodás igénybevétele iránti kérelmet az ellátást nyújtó intézmény vezetőjénél kell kezdeményezni.

(2)¹⁰⁹ A gyermekek és a családok átmeneti otthonának igénybe vétele esetén a Gyermekjóléti Központ vezetőjének előzetes javaslata szükséges.

(3) Az igénybevételre irányuló kérelmekről a Szt.-ben valamint a Gyvt.-ben foglaltak szerint az intézményvezető dönt.

(4) A szolgáltatásban részesülő személlyel illetve törvényes képviselőjével megkötendő megállapodásnak az Szt.-ben és a Gyvt.-ben foglaltakon túl tartalmaznia kell az alábbiakat is:

a) az ellátástól való távolmaradás esetén (betegség, kórházi ápolás, elutazás, stb.) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályait,

b) az ellátást nyújtó intézmény illetve az ellátást igénybe vevő ellátott jogait és kötelezettségeit,

c) az intézményi jogviszony megszűnésének és a megállapodás felmondásának eseteit,

d) a jogorvoslat és a panaszkezelés módját.

(5) Az intézményi jogviszony a megállapodásban foglaltak figyelembe vételével és a Gyvt. 37/A. §¬a, valamint a Szt. 100–101. §¬a szerinti esetekben szűnik meg.

36. § (1)¹¹⁰ A II. kerületen kívül élő személyek intézményi elhelyezése iránti igény felmerülése esetén az elhelyezés csak a II. kerületben élő kérelmező hiányában történhet az intézményvezető döntése alapján.

(2) Az intézményvezető ellátást elutasító, illetve panaszkivizsgálással kapcsolatos döntése ellen benyújtott felülvizsgálati, jogorvoslati kérelmekről a Bizottság dönt.

(3) Az intézményvezető köteles külön eljárás nélkül ellátást biztosítani, ha a kért szolgáltatás hiánya az igénylő életét, testi épségét veszélyezteti.

(4) Külön eljárás keretében kell biztosítani az ellátást, ha az igénylő szociális helyzetében, egészségügyi állapotában olyan kedvezőtlen változás következik be, ami a soron kívüliséget indokolja.

3. Térítési díjak

37. § (1) A szolgáltatásért fizetendő személyi térítési díjakat a 2. mellékletben foglaltak alkalmazásával az intézményvezető állapítja meg.

(2) A személyi térítési díj megállapításánál a Szt. 116. § (3) bekezdésében, a 117. § (1) bekezdésében valamint a Gyvt. 150. § (3) bekezdésében foglaltakat figyelembe kell venni.

(3) Ha az étel lakásra történő kiszállítása közös háztartásban élő személyek részére történik, a kiszállításért fizetendő személyi térítési díjat csak a magasabb összeget fizető személy részére lehet kiszámlázni. Amennyiben a szállításért térítési díjat fizető személy ellátása átmenetileg szünetel, ezen időszakban a szállítás térítési díját a közös háztartásban élő másik személynek kell megfizetnie.

(4) Az ellátási szerződés keretében biztosított szolgáltatások esetében a személyi térítési díjat a szerződésben foglaltak szerint a fenntartó szervezet állapítja meg.

(5)¹¹¹

38. § (1)¹¹² Az Önkormányzat az Szt. és Gyvt. által meghatározott térítésmentes szolgáltatásokon kívül az idősek nappali ellátását (kivéve a demens személyek ellátását) és az étkeztetés nélkül igénybe vett értelmi fogyatékosok nappali ellátását térítésmentesen biztosítja. Házi segítségnyújtás igénybe vétele esetén – az ellátott személyes részvétele nélkül végzett – lakáson kívüli tevékenység időtartamát a havonta fizetendő személyi térítési díj kiszámításakor nem kell figyelembe venni.

(2)¹¹³

(3) A házi segítségnyújtásért és az étkeztetésért fizetendő személyi térítési díjat a 80. életévüket betöltött személyek részére egy fizetési sávval alacsonyabb összegben kell megállapítani.

(4) Az intézményvezető által megállapított térítési díj méltányosságból csökkenthető vagy elengedhető abban az esetben, ha az ellátást igénylő a számára e rendelet alapján megállapítható személyi térítési díj megfizetésével létfenntartását időszakosan vagy tartósan veszélyeztető helyzetbe kerülne, különösen családi és egészségi állapotában, jövedelmi helyzetében bekövetkezett változás miatt.

A méltányossági kérelemhez minden esetben szükséges a kérelmező nyilatkozata pénzügyi megtakarításairól, illetve a tartásra köteles hozzátartozóiról.

(5) A személyi térítési díj méltányosságból történő csökkentése vagy elengedése ügyében a kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani.

(6) A méltányossági kérelmek ügyében a Bizottság, ellátási szerződések esetében az ellátást biztosító intézmény fenntartója dönt.

4. Szociálpolitikai Kerekasztal

39. § (1) Az önkormányzat különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére Szociálpolitikai Kerekasztalt (továbbiakban: Kerekasztal) hoz létre.

(2)¹¹⁴ A Kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart, az ülés megszervezése a Humánszolgáltatási Igazgatóság vezetőjének feladata.

(3) A Kerekasztal tagja az Szt. 58/B. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl:

a) a Bizottság elnöke,

b)¹¹⁵ a Gyermekjóléti Központ vezetője,

c) a Gondozási Központok vezetői,

d) az Értelmi Fogyatékosok Nappali Otthona vezetője.

(4) A Kerekasztal vezetője Polgármester illetve az általa megbízott személy.

II. Fejezet

A gyermekek napközbeni ellátása

1. Bölcsődei ellátás

40. § (1) A bölcsődei ellátás igénybevételére a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998.(IV.30.) NM rendelet 36. §¬ának rendelkezési az irányadók.

(2) A bölcsődei ellátás igénybevétele – a Gyvt. által kötelezően elrendelt igénybevétel eseteit kivéve – kérelemre indul.

(3) Az igénybevételre irányuló kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani.

(4) A kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell

a) a felvétel elbírálásának szempontjairól,

b) az ellátás tartamáról és feltételeiről,

c) a fizetendő térítési díjról, annak csökkentéséről, vagy elengedéséről,

d) az intézmény által vezetett reá vonatkozó nyilvántartásokról,

e) az intézmény házirendjéről.

(5) Az intézményvezető a felvételről, vagy elutasításról értesíti a kérelmezőt.

(6)¹¹⁶ Az intézményvezető elutasító döntése ellen panasz nyújtható be a Bizottsághoz.

41. § (1) A bölcsődei ellátás esetében a bölcsődei gondozásért a fenntartó – a mindenkori költségvetési rendeletében – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével külön intézményi térítési díjat állapít meg.

(2) Az intézményi térítési díj (gondozási díj) az élelmezés nyersanyagköltségével csökkentett szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete. Az élelmezés nyersanyagköltségének meghatározásakor az általános forgalmi adóval növelt összeget kell figyelembe venni.

(3)¹¹⁷ A bölcsődei gondozás esetében térítési díj-mentesség illeti meg

– a Gyvt. szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő,

– a tartósan beteg és fogyatékos,

– a három vagy többgyermekes család gyermekét,

– az átmeneti gondozásban lévő, az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, a nevelésbe vett gyermeket.

(4) ¹¹⁸ A térítésmentesség igazolására csatolni kell:

– a Gyvt. szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről szóló határozatot,

– tartós betegség esetén a szakorvosi igazolást,

– fogyatékosság esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményét,

– a gondozásba vételről, az elhelyezésről és a nevelésbe vételről szóló gyámhatósági okiratot.

A három vagy több gyermeket nevelők esetében nyilatkozatot kell csatolni.

(5) A kötelezett által fizetendő személyi térítési díjat az intézményvezető a jövedelemviszonyok és a (6)–(7) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével úgy állapítja meg, hogy az étkezésért és a gondozásért fizetendő havi térítési díjak együttes összege nem haladhatja meg a család egy főre jutó nettó havi jövedelem 25%-át. Amennyiben a megállapított összeg meghaladja a nettó havi jövedelem 25%-át, a gondozásért fizetett térítési díjat az intézményvezető csökkenti.

(6) Gondozási térítési díj kedvezményben részesíthető az a gyermek, ahol a családban a közös háztartásban élő, a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott közeli hozzátartozó havi nettó jövedelmének egy főre jutó átlaga a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 300%-át nem haladja meg.

(7) A kedvezmény mértéke, ha az egy főre jutó nettó jövedelem

a) a nyugdíjminimum 300%-át nem haladja meg, a térítési díj 25%-a

b) a nyugdíjminimum 200%-át nem haladja meg, a térítési díj 35%-a

c) a nyugdíjminimum 160%-át nem haladja meg, a térítési díj 45%-a

d) a nyugdíjminimum 140%-át nem haladja meg, a térítési díj 55%-a

e) a nyugdíjminimum 120%-át nem haladja meg, a térítési díj 75%-a.

A gyermekét egyedül nevelő szülő további 10% kedvezményben részesül.

(8) A kötelezett által fizetendő gondozási térítési díj megállapításához jövedelemigazolást kell benyújtani.

A kötelezett vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését, vagy a mindenkori intézményi térítési díj és a számára megállapítható személyi térítési díj különbözet egy részének a megfizetését, melyet írásban kell előterjesztenie.

(9) A bölcsődei gondozás személyi térítési díját – a (10) bekezdésben foglalt kivétellel – teljes hónapra kell fizetni, abban az esetben is, ha a gyermek az ellátást a hónap nem minden napján veszi igénybe.

(10) A nyári nyitvatartási rend időtartama alatt a bölcsődei gondozás személyi térítési díja megegyezik az igénybe vett ellátási nap és az egy napra jutó gondozási díj szorzatával.

(11) ¹¹⁹ Ha a térítési díj fizetésére kötelezett a térítési díj összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, a térítési díj megállapításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a hatáskörrel rendelkező Bizottsághoz fordulhat.

(12) Az (1)–(11) bekezdés hatálya kiterjed a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Egyesített Bölcsődékben gondozott gyermekekre.

42. § (1) Ha a bölcsőde alapfeladatát nem veszélyezteti, térítési díj ellenében külön szolgáltatásként időszakos gyermekfelügyeletet működtethet.

(2) Az időszakos gyermekfelügyelet keretében a gyermek számára a szülő által igényelt alkalommal és időtartamban bölcsődei ellátás nyújtható az e célra létrehozott játszócsoportban, vagy a normál bölcsődei csoport üres férőhelyein.

(3) A (1) bekezdésben foglalt szolgáltatási díj a mindenkori önköltségi árat és a napszakhoz kapcsolódó étkezési díjat foglalja magába. A fizetendő díjat a 3. mellékletben foglaltak alapján az intézményvezető állapítja meg.

2. A kiskorú gyermekek étkeztetésére vonatkozó szabályok

43. §¹²⁰ (1)¹²¹ A bölcsődében, óvodában, általános iskolai napközi otthonokban, nyári napközis táborban, általános és középfokú iskolai menzai ellátás keretében biztosított étkeztetésért, valamint a bölcsődében az alapellátáson felül biztosított egyéb szolgáltatásokért a 3. mellékletben, a gyermek- és családos üdültetésért fizetendő térítési díjat a 3./a. mellékletben foglaltak alapján kell megállapítani.

(2) A térítési díj összegét a térítési díj megfizetésére köteles személy a tárgyhó tekintetében előre, a tárgyhót megelőző hónap 10. napjáig köteles megfizetni, kivételt képeznek a nyári napközis táborok és a gyermek- és családos üdültetésért fizetendő térítési díjak.

44. §¹²² (1) Az általános iskolai napközi otthonokban, napközis táborban valamint általános és középiskolai menzai ellátásban részesülő tanulók élelmezési ellátásért fizetendő térítési díja rászorultsági alapon, szülő, gondviselő kérelmére vagy intézményi kezdeményezésre csökkenthető, illetve elengedhető.

(2)¹²³ Az (1) bekezdés hatálya kiterjed minden Budapest II. kerületben állandó lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező

a) a Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzat fenntartásában és a tankerületi központ által fenntartott, a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanban működő köznevelési intézményben tanuló gyermekre,

b) a II. kerületben működő nem önkormányzati, nem állami fenntartású intézményben tanuló gyermekre,

c) nem a II. kerület területén – fenntartótól, működtetőtől függetlenül – működő intézményben tanuló gyermekre.

45. § (1)¹²⁴ Rászorultsági alapon étkezési térítési díj kedvezményben részesíthető az a tanuló, ahol a családban a közös háztartásban élő, a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott közeli hozzátartozók havi nettó jövedelmének egy főre jutó átlaga a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 200%-át nem haladja meg.

(2) A jövedelem számítás alapja:

– vállalkozói tevékenység esetén az éves személyi jövedelemadó-alap, befizetett jövedelemadóval csökkentett 1/12-ed része;

– egyéb jövedelemnél a kérelem benyújtását megelőző 3 havi nettó kereset, illetve jövedelem összegének havi átlaga.

(3) A kedvezmény mértéke, ha az egy főre jutó nettó jövedelem

a) a nyugdíjminimum 200%-át nem haladja meg, a térítési díj 25%-a

b) a nyugdíjminimum 160%-át nem haladja meg, a térítési díj 50%-a

c) a nyugdíjminimum 140%-át nem haladja meg, a térítési díj 75%-a

d) a nyugdíjminimum 120%-át nem haladja meg, a térítési díj 100%-a.

(4) A normatív térítési díj-kedvezményben részesülőknél rászorultsági alapon további étkezési térítési díj kedvezmény adható a (3) és az (5) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével.

(5) A gyermekét egyedül nevelő szülő, gondviselő a (3) bekezdés a)–c) pontjában szabályozottakon túl további 10% kedvezményben részesül.

(6) A megállapított kedvezmények egy tanévre szólnak (szeptember 1-től augusztus 31-ig).

46. § (1) A szülő, gondviselő, vagy intézményi kezdeményezésre étkezési kedvezményben részesíthetők a gyermeküdültetésen részt vevő tanulók közül azok, akik a tanév során – normatív, vagy rászorultsági alapon – étkezési térítési díj kedvezményben részesültek.

(2)¹²⁵ A gyermeküdültetésben az étkezési térítési díj kedvezmény jogcímét és mértékét adott tanévre megállapított kedvezményről szóló értesítés alapján az intézményvezető állapítja meg a (3)–(4) bekezdésben foglaltak szerint.

(3) A kedvezmény mértéke a tanévi normatív és rászorultsági alapon nyújtott kedvezmény 50%-a.

(4) A gyermeküdültetésben részt vevő tanulók részére a kedvezmény csak egy jogcímen állapítható meg.

47. §¹²⁶ (1)¹²⁷ Az étkezési térítési díj kedvezményt – e rendelet figyelembe vételével – az Önkormányzat fenntartásában és a tankerületi központ által fenntartott, a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanban működő köznevelési intézményben tanuló gyermek esetében az intézmény vezetője, a 44. § (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott intézményekben tanuló gyermek esetében a polgármester állapítja meg. A kötelezettet a megállapított térítési díj összegéről írásban értesíteni kell.

(2)¹²⁸ A Képviselő-testület az intézményvezető és a polgármester által megállapított kedvezmény felülvizsgálatának hatáskörét a Bizottságra ruházza át.

(3) A 44. § (2) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott körre a rászorultsági alapon nyújtott kedvezményeket az étkeztető intézmények közvetlenül, az igazolt étkezések számának figyelembe vételével, anyagi támogatás formájában kapják meg.

(4) A 46. § alapján meghatározott körre a kedvezmények összegét az üdültetési szolgáltatást végző, az igazolt étkezések számának figyelembevételével, támogatás formájában kapja meg.

NEGYEDIK RÉSZ

Átmeneti- és záró rendelkezések

48. § (1) Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.

(2)¹²⁹

49. § (1) A Szt. 38. §¬ában foglalt 2015. február 28-áig jogerősen megállapított lakásfenntartási támogatás folyósításának időtartamáig e rendelet szerinti lakhatási támogatás nem állapítható meg.

(2) A Budapest Főváros II. Kerület Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról szóló 12/2010.(V.31.) 2015. február 28-án hatályos önkormányzati rendelet szerint jogerősen megállapított támogatások/segélyek tekintetében – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a jogosultság határozatban megállapított időtartamára, vagy annak megszüntetéséig a 2015.február 28-án hatályos rendelkezést kell alkalmazni, és ezen időtartam alatt ugyanazon jogcímen kérelem nem nyújtható be. Amennyiben e rendelet meghatározza a támogatás adható éves keretösszegét, akkor a 2015. február 28-án hatályos rendelkezés szerint azonos jogcímen megállapított támogatás/segély összegét figyelembe kell venni.

(3) A 2015. február 28-áig jogerősen megállapított méltányossági ápolási díjakat 2015. március 1-jétől e rendelet szerinti betegápolási támogatásnak kell tekinteni azzal, hogy a 2015. március 1-től hatályos rendelkezések szerint 2015. április 30-áig felül kell vizsgálni. Amennyiben a felülvizsgálat eredményeként megállapítható, hogy a jogosultsági feltételek nem állnak fenn, akkor 2015. április 30-ával meg kell szüntetni az ellátást. Amennyiben a jogosultsági feltételek fennállnak, akkor az e rendelet szerinti betegápolási támogatást 2015. május 1-jétől kell megállapítani a méltányossági ápolási díj megszüntetése mellett.

1. melléklet

Gondozási központok ellátási területének utcajegyzéke

1.1. melléklet a 3/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelethez

Utcajegyzék
az I. sz Gondozási Központ ellátási területéről

Ady Endre u. 1., 2–4.	Germanus Gyula park	Mecset u.	Zivatar u.
Angelo Rotta rakpart	Gül Baba u.	Medve u.	Zsigmond köz
Apostol u.	Gyóni Géza tér	Nagy Imre tér	Zsigmond tér
Árpád fejedelem útja	Gyorskocsi u.	Palatinus u.
Bajvívó u.	Harcsa u.	Petrezselyem u.
Bakfark B. u.	Henger u.	Pusztaszeri út 1–9., 2–20.
Bécsi út	Horvát u.	Repkény u.
Bem József u.	Jurányi u.	Rómer Flóris u. 1., 2–34.
Bem rkp.	Kacsa u.	Rózsahegy u.
Bem J. tér	Kandó Kálmán u.	Sajka u.
Bimbó u. 1–11., 2–10.	Kapás u.	Slachta Margit rakpart
Bodrog u.	Kavics u.	Szász Károly u.
Buday László u.	Keleti K.u. 1–13/a., 2–22.	Szépvölgyi út 2–50.
Csapláros u.	Kilátás u.	Szeréna köz
Csalogány u.	Királyfürdő u.	Szeréna út
Csejtei u.	Kis Rókus u.1–13.	Tarasz Sevcsenko tér
Csejtei köz	Kolozsvári Tamás u.	Tölgyfa u.
Cserfa u.	Komjádi B. u.	Török u.
Darázs u.	Kút u.	Turbán u.
Dara u.	Lipthay u.	Türbe tér
Daru u.	Lajos u.	Ürömi köz
Elvis Presley park	Lublói út	Ürömi u.
Erőd u.	Lukács u.	Üstökös u.
Fazekas u.	Mansfeld Péter park	Varsányi udvar
Fekete Sas u.	Margit krt.	Varsányi Irén u.
Felhévizi út	Margit tér	Vérhalom u. 2–10., 1–31.
Fényes Elek u.	Margit u.	Veronika u.
Fő u.	Mecenzéf u.	Vidra u.
Frankel Leó u.	Mechwart lépcső	Vitéz u.
Ganz u.	Mechwart tér	Viziváros tér

1.2. melléklet a 3/2015. (II. 27.)önkormányzati rendelethez

Utcajegyzék
a II. sz Gondozási Központ ellátási területéről

Ady Endre u.3–6-ig.3–24-ig	Fény u.	Lövőház u.	Torockó út
Alsó Törökvész út	Fenyves lépcső	Lupény u.	Torockó tér
Aranka u.	Fenyves lejtő	Mandula u.	Tömörkény u.
Alvinci út	Fenyves u.	Marczibányi tér	Törökvészi lejtő
Avedik u.	Fillér lépcső	Mák u.	Törökvész út 1–59-ig. 2–94-ig.
Ábrányi Emil u.	Fullánk u.	Majális u.	Tövis u.
Áfonya u.	Füge u.	Nagyajtai u.	Trombitás út
Áldás u.	Garas u.	Nagy Lajos tér	Tulipán u.
Árvácska u.	Gábor Áron köz	Nyúl u.	Tüske u.
Baka u.	Gábor Áron u.	Orgona u.	Tüske köz
Balogh Ádám u.	Gárdonyi Géza út	Orló u.	Vadrózsa u.
Balogh Ádám köz	Guyon köz	Orsó u.	Vadorzó u.
Balogvár u.	Guyon Richárd u.	Pajzs u.	Vend u.
Barsi u.	Gyergyó u.	Palánta u.	Verseghy Ferenc u.
Bég u.	Hankóczy Jenő u.	Pasaréti út 1–135-ig	Vérhalom tér
Berkenye u.	Harangvirág u.	Pasaréti út 2–96-ig	Vérhalom u.12–31-ig.
Bibó István park	Hargita u.	Pázsit u.	Vince u.
Bimbó köz	Házmán u.	Pengő u.	Virág árok
Bimbó út 12-től	Hegyi u.	Pengő köz	Volkmann u.
Bogár u.	Hermann Ottó út	Pentelei Molnár u..	Zilah u.
Bogár lépcső	Hidász u.	Présház u.
Bolyai u.	Hűvösvölgyi út 1–36-ig.	Prímas u.
Borbolya u.	Józsefhegyi lépcső	Pusztaszeri út 20–84-ig.
Boróka u.	Józsefhegyi u.	Radna u.
Branyiszkó út	Júlia u.	Rhédey u.
Cimbalom u.	Káplár u.	Rét u.
Cimbalom köz	Kapor u.	Retek u.
Cserje u.	Kapy u. páratlan	Riadó u.
Csévi u. páratlan	Karabély u.	Ribáry u.
Csévi köz	Küküllő u.	Rókushegyi lépcső
Csopaki u.	Kelemen László u. páratlan	Rómer Flóris u. 34-től
Dékán u.	Keleti Károly u. 13-tól / 24-től	Ruszti út
Detrekő u.	Kis Rókus u. 2-től / 15-től	Rügy u.
Endrődi Sándor u.	Kitaibel Pál u.	Sarolta u.
Endrődi köz	Kopogó lépcső	Sodrás u.
Érmelléki u.	Kupeczky u.	Sövény u.
Ervin u.	Lepke köz	Szemlőhegy u.
Fillér u.	Lepke u.	Széll Kálmán tér 1–11-ig
Fillér lépcső	Lévay u.	Széna tér 3–5.
Forint u.	Levél u.	Szilágyi Erzsébet fasor 1–131.
Eszter u.	Lóczy Lajos u.	Szpáhi u.
Ezredes u.	Lorántffy Zsuzsanna u.	Tapolcsányi u.
Fajd u.	Lorántffy Zsuzsanna lépcső	Tizedes u.
Felvinci út	Lotz Károly u.	Torockó köz

1.3. melléklet a 3/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelethez

Utcajegyzék
a III. sz Gondozási Központ ellátási területéről

Ábránd u.	Előd vezér u.	József Attila út(ja)	Len u.	Rákos köz
Áchim András u.	Emelkedő u.	Kadarka u.	Leshegy u.	Rákos u.
Álmos vezér u.	Emese u.	Kánya u.	Liliom u.	Remetevölgy u.
Apáca u.	Eskü u.	Kaptató u.	Líra u.	Rend u.
Arad u.	Fáklyaliliom u.	Kardos u.	Magdolna u.	Rezeda u.
Arany János tér	Fejsze u.	Kárpát u.	Malomcsárda u.	Rézsű u.
Arany János u.	Feketefej u.	Kassa u.	Máriahegy u.	Rigó u.
Aranybulla u.	Feketerigó u.	Kazinczy u.	Mária u.	Rodostó u.
Árpád tér	Fenyőerdő u.	Kecskehegyi út	Máriaremetei út	Rózsa u.
Árpád u.	Fuvola u.	Kecskerágó u.	Maros u.	Sasbérc u.
Aszú köz	Galóca u.	Kenyérmező u.	Mátra u.	Simon u.
Aszú u.	Garamvölgyi u.	Kér u.	Méh u.	Síp u.
Attila u.	Gazda u.	Kerekhegyi u.	Mester u.	Sólyomvölgy u.
Badacsony u.	Gazda köz	Kerényi Frigyes köz	Mészégető u.	Som u.
Bajnok u.	Gémes u.	Kerényi Frigyes u.	Miatyánk u.	Sóvirág u.
Báthori László u.	Gerbera u.	Kertváros u.	Mikes Kelemen u.	Szabadság tér
Bercsényi u.	Gercse u.	Keszi u.	Mikszáth Kálmán u.	Szabadság u.
Bethlen Gábor u.	Gesztenyefa u.	Kevélyhegyi u.	Mosbach park	Szamorodni u.
Birsalma u.	Géza fejedelem út(ja)	Kilincs u.	Muflon u.	Szamos u.
Bocskai István út(ja)	Golfütő u.	Kinizsi Pál u.	Muhar u.	Szarvashegy u.
Botond vezér u.	Gyalogos köz	Kisasszony u.	Nádasdy Ferenc u.	Széchenyi u.
Bölény u.	Gyíkfű u.	Kisfaludy u.	Nádor u.	Szegedi Róza u.
Brassó u.	Gyopár u.	Kisgazda u.	Nagyboldogasszony tér	Szegfű u.
Budajenő u.	Gyöngyvér u.	Kokárda u.	Nagykovácsi út	Szent Gellért u.
Buda vezér u.	Gyöngyvirág u.	Kolozsvár u.	Nagyrét u.	Szent István u.
Bujdosó köz	Gyulai Pál u.	Kont vezér u.	Nedű u.	Szent József u.
Bulcsú vezér u.	Harmatcsepp u.	Koppány vezér u.	Noémi u.	Szent László u.
Bükkfa u.	Hársalja u.	Kossuth Lajos u.	Nóra u.	Szepesi u.
Cenk u.	Határ u.	Kő u.	Nyár u.	Szépilona u.
Csatlós u.	Hideg u.	Kőfejtő u.	Nyáry Pál u.	Szilágyi Erzsébet u.
Cserge u.	Hidegkúti út	Kőhegyi út	Orom u.	Szirom u.
Csokonai u.	Hímes u.	Kökény u.	Ördögárok u.	Szirt u.
Csongor u.	Hírnök u.	Kölcsey u.	Örökzöld u.	Szívvirág u.
Csurgó u.	Homokóra u.	Kőrózsa u.	Ösvény u.	Táltos u.
Dámvad u.	Honfoglalás u.	Körös u.	Pallér u.	Tamara u.
Deák Ferenc u.	Honvéd u.	Kővári út	Paprikás köz	Táncsics Mihály u.
Delta u.	Huba vezér u.	Kövidinka u.	Párás u.	Tárkony u.
Dér u.	Hunyadi János u.	Köztársaság u.	Patakhegyi u.	Tárnok u.
Dés u.	Hűvösvölgyi sétány	Községház u.	Patróna u.	Tass vezér u.
Díszfű u.	Imola u.	Kulcs u.	Péch Antal u.	Tátra u.
Dombos u.	Irányi Dániel u.	Kútföldi u.	Petőfi u.	Temető u.
Dózsa György u.	Jánosbogár u.	Labdarózsa u.	Pinceszer u.	Templom köz
Duna u.	Járóka u.	Láncfű u.	Pipitér u.	Templom u.
Dutka Ákos u.	Jegesmedve lejtő	Látóhegyi út	Piszke u.	Templomkert u.
Egres u.	Jegesmedve u.	Léc u.	Pozsonyi u.	Testvér köz
Ellák u.	Jókai u.	Lehel u.	Rákóczi u.	Tisza u.
Utcajegyzék
a III. sz Gondozási Központ ellátási területéről
Titán u.	Vadkörte u.	Zsellér u.
Toldi Miklós u.	Vajk fejedelem u.	Zsíroshegyi út
Tompa Mihály utca	Vakond u.	Zsolt fejedelem u.
Tópart köz	Várhegy u.
Tópart u.	Városhatár u.
Torda u.	Váry köz
Tótasszonyi út	Véka u.
Töhötöm vezér u.	Vezér u.
Tökhegyi út	Villám u.
Tujafa u.	Viola u.
Turul köz	Vízesés u.
Turul u.	Vízmosás u.
Újsor u.	Vörösmarty utca
Úrbéres u.	Zárda u.
Uzsoki u.	Zerind vezér u.
Üvegház u.	Zrínyi Miklós út
Vadalma u.	Zrínyi u.
Vadetető u.	Zuzmó u.

1.4. melléklet a 3/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelethez

Utcajegyzék
Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány Gondviselés Háza ellátási területéről

Ali u.	Irén u.	Szalamandra köz	Zuhatag u.
Alsó Zöldmáli 15-től, 14-től	Kapy utca páros	Szalamandra út	Zsemlye u.
Alsó Völgy u.	Karszt u.	Szalonka út	Zsindely u.
Apáthy-szikla köz	Kelemen L. u. páros	Szalonkales u.
Baba u.	Keskeny u.	Széher út végig
Barlang u.	Keselyű út	Széphalom u.
Battai lépcső	Kondor u.	Szép Juhászné köz
Battai utca	Kőhárs u.	Szép Juhászné út
Batyu u.	Krecsányi	Széplak u.
Bognár u.	Kulpa u.	Szépvölgyi dűlő
Bölöni György u.	Kuruc u.	Szépvölgyi út páros 52-től
Budakeszi út páratlan végig	Labanc u.	Szépvölgyi köz
Budenz u.	Lipótmezei út	Szerb Antal u.
Búzavirág u.	Lívia u.	Szikla u.
Cirbolya u.	Madár u.	Szilfa u.
Cirok u.	Mária út	Szipka u.
Csalán köz	Modori u.	Szivarfa u.
Csalán út	Muraközi u.	Tárogató lejtő
Csalit u.	Nagybányai út	Tárogató út
Csatárka köz	Nagybányai lépcső	Tiszafa u.
Csatárka út	Napraforgó köz	Tótasszonyi út
Cseppkő köz	Napraforgó u.	Törökvész út 17-től, 84-től
Cseppkő u.	Napsugár lépcső	Turista u.
Csévi u. páros	Napsugár u.	Utas u.
Csibor u.	Napvirág u.	Üdülő út
Csíksomlyó u.	Nyéki út	Vadaskerti utca
Dénes u.	Ötvös János u.	Verecke köz
Ditró u.	Őzgida u.	Verecke lépcső
Fekete István u.	Páfrány út	Verecke út
Feketefenyő u.	Páfránykert u.	Versec sor
Felső Zöldmáli út	Páfrányliget u.	Vihorlát u.
Ferenchegyi lépcső	Pálos u.	Völgy u.
Ferenchegyi út	Pálvölgyi út	Vörösberkenye u.
Furulya u.	Pasaréti köz	Vöröstorony lejtő
Glück Frigyes út	Pasaréri tér	Vöröstorony lépcső
Gomba u.	Pasaréti út páratlan 137-től	Vöröstorony u.
Görgényi út	Pasaréti út páros 100-tól	Zöldkert út
Gyémántos lépcső	Pitypang u.	Zöldkő u.
Hármashatárhegyi út páros végi	Pusztaszeri köz	Zöldlomb u.
Hársfavirág u.	Pusztaszeri út páratlan végig, 34–42-ig	Zöldmáli lejtő
Hárshegyi út	Ruthén út	Zöldmáli utca
Heinrich István u.	Selyemakác u	Zuhany u.
Hüvösvölgyi út 37-től, páros végig	Szakadék út	Zuhatag sor

2. melléklet¹³⁰

Személyi térítési díjak

2.1. melléklet a 3/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelethez

Szociális étkezésért fizetendő személyi térítési díj

	A havi jövedelem nem haladja meg a NYM ¹³¹ (%)	Étkezés helyben fogyasztással, elvitellel (Ft/nap) bruttó	Étkezés házhoz szállítással (Ft/nap) bruttó
1	190%-át	0	0
2	200%-át	120	140
3	210%-át	140	160
4	220%-át	170	195
5	230%-át	200	230
6	240%-át	230	265
7	250%-át	260	300
8	260%-át	290	335
9	270%-át	320	370
10	280%-át	360	415
11	290%-át	400	460
12	300%-át	450	520
13	310%-át	500	575
14	320%-át	550	635
15	330%-át	600	690
16	350%-át	650	750
17	450%-át	700	805
18	500%-át	770	885
19	550%-át	830	955
20	meghaladja a 550%-át	860	990

Megjegyzés: Az étel szállítási költsége az egyes besorolási kategóriák szerint meghatározott „étkezés házhoz szállítással” és „étkezés” összegének különbözete.

2.2. melléklet a 3/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelethez

Házi segítségnyújtásért fizetendő személyi térítési díj

	A havi jövedelem nem haladja meg a NYM ¹³² (%)	Személyi gondozás (Ft / gondozási óra)	Szociális segítés (Ft / gondozási óra)
1	190%-át	0	0
2	200%-át	185	185
3	210%-át	215	215
4	220%-át	235	235
5	230%-át	260	260
6	240%-át	310	310
7	250%-át	355	355
8	260%-át	405	405
9	270%-át	450	450
10	280%-át	500	500
11	290%-át	545	545
12	300%-át	595	595
13	310%-át	640	640
14	320%-át	685	685
15	330%-át	735	735
16	350%-át	780	780
17	450%-át	830	830
18	500%-át	875	875
19	550%-át	925	925
20	meghaladja a 550%-át	995	995

2.3. melléklet 3/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelethez

Értelmi Fogyatékosok Nappali Otthonában fizetendő személyi térítési díj

	A havi jövedelem nem haladja meg a NYM ¹³³ (%)	Nappali ellátás étkezéssel (Ft)
1.	150%-át	0
2.	180%-át	150
3.	210%-át	280
4.	240%-át	420
5.	270%-át	575
6.	300%-át	730
7.	meghaladja a 300%-ot	845

2.4. melléklet a 3/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelethez

Gyógytornáért, masszázsért fizetendő személyi térítési díj

	A havi jövedelem nem haladja meg a NYM ¹³⁴ (%)	Ft/óra
1.	150%-át	0
2.	180%-át	290
3.	210%-át	580
4.	240%-át	870
5.	270%-át	1 170
6.	300%-át	1 460
7.	meghaladja a 300%-ot	1 535

2.5. melléklet a 3/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelethez

Napközbeni gyermekfelügyeletért fizetendő személyi térítési díj

	A havi jövedelem nem haladja meg a NYM ¹³⁵ (%)	Ft/óra
1.	150%-át	0
2.	180%-át	180
3.	210%-át	360
4.	240%-át	540
5.	270%-át	710
6.	300%-át	890
7.	meghaladja a 300%-ot	1 050

2.6. melléklet a 3/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelethez

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtásért fizetendő személyi térítési díj

	A havi jövedelem nem haladja meg a NYM ¹³⁶ (%)	Ft/nap
1.	150%-át	0
2.	300%-át	40
3.	meghaladja a 300%-át	70

2.7. melléklet a 3/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelethez

2.8. melléklet a 3/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelethez

Demens személyek időskorú nappali ellátásáért fizetendő személyi térítési díj

Besorolási kategóriák	A havi jövedelem nem haladja meg a NYM ¹³⁷ (%)	Nappali ellátás étkezés nélkül Ft/fő/nap	Nappali ellátás étkezéssel Ft/fő/nap
1.	150%-át		1 000
2.	180%-át		1 155
3.	210%-át		1 290
4.	240%-át	1 000	1 430
5.	270%-át		1 585
6.	300%-át		1 740
7.	meghaladja a 300%-ot		1 875

3. melléklet¹³⁸

A	B
Intézménytípus megnevezése	Nyersanyagköltség nettó Ft/nap
I. *Bölcsőde*	429
ebből reggeli	86
tízórai	43
ebéd	214
uzsonna	86
II. *Óvoda*	380,8
ebből tízórai	61,3
ebéd	258,2
uzsonna	61,3
III. *Általános iskola*	429,6
ebből tízórai	65,2
ebéd	301
uzsonna	63,4
IV. *Középiskola ebéd*	307,2

Időszakos gyermekfelügyelet**

Megnevezés
	Térítési díj
Egész nap 7–18 óráig	3.450.- Ft	+ igénybevett étkezés önköltségi áron
Délelőtt 7–12 óráig	2.484.- Ft	+ igénybevett étkezés önköltségi áron
Délután 12–18 óráig	1.829.- Ft	+ igénybevett étkezés önköltségi áron

Játszócsoport**

Megnevezés	Működés
		Térítési díj
1 alkalom	Keddi napokon	1.200.- Ft	+ igénybevett étkezés önköltségi áron

További szolgáltatások**:

Megnevezés	Működés	Térítési díj	Megjegyzés
Ambuláns fejlesztés	Hétköznap 10–18 óráig	3.000.- Ft/ óra	Tornaszoba, egyéni fejlesztőszoba, hidroterápiás medence használata fejlesztőszakemberrel
Sószoba használat	Hétköznap 12–18 óráig	500.- Ft/20 perc	Max. 1 szülő + két gyermek
Nyújtott nyitva tartás	Hétköznap 18–20 óráig	Minden megkezdett óra 1.500.- Ft	Előzetes igénybejelentés alapján

**Mentes az ÁFA alól az a szolgáltatás – az étkeztetés kivételével, ha annak fejében járó ellenérték külön térítendő meg – és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet bölcsődei ellátás keretében közszolgáltató ilyen minőségben teljesít (az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 85. § (1) bekezdésének h) pontja értelmében).

3/a. melléklet¹³⁹ a 3/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelethez

ÜDÜLTETÉSI TÉRÍTÉSI DÍJAK
(Bruttó árak: Ft/fő/éjszaka)

Üdültetés módja	Balatonfenyvesi tábor	Balatonfenyvesi új tábor	Velencei tábor
II. kerületi gyermek étkezéssel busz nélkül	3.500,- Ft	4.200,- Ft	3.500,- Ft
II. kerületi pedagógus és alkalmazott busz nélkül	1.500,- Ft	1.800,- Ft	1.500,- Ft
Vendég, szülő, idegen kísérő	5.000,- Ft	6.000,- Ft	5.000,- Ft
Csak szállás	2.500,- Ft	3.000, -Ft	2.500,- Ft
”

Táborozás busszal:

Balatonfenyvesi táborban: 5.000,- Ft

Balatonfenyvesi új táborban: 6.000, -Ft

Velencei táborban: 4.000,- Ft

Balatonmáriafürdői családos üdültetés: 1.200,-Ft

4. melléklet¹⁴⁰

4.1. melléklet a 3/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelethez

KÉRELEM

LAKHATÁSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

*1. Személyi adatok*
A kérelmező személyre vonatkozó adatok:
Neve: .........................................................................................................................................
Születési neve: ..........................................................................................................................
Anyja neve: ...............................................................................................................................
Születés helye, ideje (év, hó, nap): ...........................................................................................
Lakóhelye: □ □ □ □ irányítószám ................................................................ település .........................................................utca/út/tér .............. házszám ............ épület/lépcsőház ............... emelet, ajtó
Tartózkodási helye: □ □ □ □ irányítószám ........................................................................ település ...........................................................utca/út/tér .............. házszám ............ épület/lépcsőház ............... emelet, ajtó Kijelentem, hogy életvitelszerűen: (megfelelőt kérjük bejelölni) □ Lakóhelyemen □ Tartózkodási helyemen tartózkodom.*

Családi állapota:...............□ egyedül élő*; □ nem egyedül élő (megfelelőt kérjük bejelölni)* Társadalombiztosítási Azonosító Jele: □ □ □ □ □ □ □ □ □ Állampolgársága: ......................................................................................................................
Telefonszám: .....................................E-mail cím:....................................................................
A kérelmező idegenrendészeti státusza (nem magyar állampolgárság esetén):.............................
Kérelmező háztartásában (azonos lakcímen) élők száma: ............ fő.

Kérelmező háztartásában*** élők személyi adatai:

*/**/*** magyarázat a segédletben

Kijelentem, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában a háztartásom táblázatban feltüntetett tagjai között van olyan személy:

a) aki után vagy részére súlyos fogyatékosság vagy tartós betegség miatt magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak; ha igen, akkor e személyek száma ............ fő,

b) aki fogyatékossági támogatásban részesül; ha igen, akkor e személyek száma .......... fő,

c) aki gyermekét egyedülállóként neveli; ha igen, akkor e személyek száma .......... fő.

	A	B	C	D
	Név (születési név)	Születési helye, ideje (év, hó, nap)	Anyja neve	Társadalombiztosítási Azonosító Jele
1.
2.
3.
4.
5.

2. Jövedelmi adatok

Életjáradéki, -tartási, -öröklési szerződéssel rendelkezem: □ igen □ nem (megfelelőt kérjük bejelölni)

A kérelmező, valamint a háztartásában élő személyeknek a havi nettó jövedelme forintban:

	A	B	C
	A jövedelem típusa	Kérelmező	A kérelmezővel közös háztartásban élő további személyek
1.	Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó, közfoglalkoztatásból származó jövedelem, táppénz (megfelelőt kérjük aláhúzni)

2.	Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó (megfelelőt kérjük aláhúzni)
3.	Alkalmi munkavégzésből származó
4.	Gyermekgondozási ellátások, támogatások: ..................................
5.	Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások:........................................
6.	Önkormányzat, járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított ellátások: .......................................
7.	Tartási, életjáradéki, öröklési szerződés (megfelelőt kérjük aláhúzni)
8.	Ingatlan hasznosításából, ingatlan eladásából, egyéb:...........................
9.	Összes jövedelem

3. Lakásfenntartás költségeire vonatkozó adatok:

A támogatással érintett lakás nagysága: .............. m2, szoba szám:...............................

A lakásban tartózkodás jogcíme: ........................................................................
Tulajdonos neve (rokonsági fok megjelölésével), lakcíme, elérhetősége, abban az esetben, ha nem a kérelmező a tulajdonos:...................................................

Havi kiadások:
Lakbér/közös költség:...............villany:.................gáz:...............fűtés:...............
csatornadíj:...............vízdíj:...............biztosítás:................telefon:.....................
egyéb:.................

A kérelemmel érintett lakásban előrefizetős gáz- vagy áramszolgáltatást mérő készülék

működik – nem működik (a megfelelő rész aláhúzandó).

Amennyiben igen, kérjük, nevezze meg a szolgáltatót: ..............................................

Előre fizetős mérőóra vevőkódja: ......................................................................

A lakhatást a legnagyobb mértékben veszélyeztető lakásfenntartási kiadás(ok):................
...............................................................................................................

Szolgáltató megnevezése:...............................................................................
Fogyasztásbeazonosító szám:...........................................................................

Egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelem...............(ügyintéző tölti ki)

Tartásra köteles hozzátartozóm****:

– szülő,

– gyermek,

– házastárs vagy volt házastárs/élettárs, volt élettárs (megfelelő aláhúzandó)

****magyarázat a segédletben

4. Nyilatkozatok:

4.1. Tudomásul veszem, hogy a kérelemben közölt jövedelmi adatok valódiságát a szociális hatáskört gyakorló szerv az állami adóhatóság útján, pénzforgalmi szolgáltató útján, valamint a Magyar Államkincstár által vezetett egységes szociális nyilvántartásban szereplő adatok alapján ellenőrizheti.

4.2. Tudomásul veszem, hogy a Hatóság a tényállás tisztázása érdekében környezettanulmányt készíthet és vizsgálhatja a tartásra köteles személyek vagyoni, jövedelmi viszonyait, amelyekről felkérésre köteles vagyok adatot szolgáltatni.

4.3. Tudomásul veszem, hogy a támogatás rendeltetésszerű felhasználását az Önkormányzat ellenőrizheti.

4.4. Felelősségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

4.5. Tájékoztatjuk, hogy a nyomtatványon megadott személyes adatokat az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 27. § (1) bekezdésében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 18. §¬a, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 138. §¬a és a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II. 27.) önkormányzati rendeletében meghatározott jogalappal, célból, körben, határideig és módon kezeljük.

Amennyiben Ön a megjelölt jogszabályokban megjelölteteken túl további személyes adatot is megad a fentiek szerint, úgy azokat a tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatoknak tekintjük. Ezen adatokra vonatkozóan Ön az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerinti hozzájárulását vélelmezzük, amellyel egyidejűleg nyilatkozik, hogy amennyiben harmadik fél adatait is megadja, úgy a megadott személyes adatok előttünk történő feltárására az érintettől megfelelő felhatalmazással rendelkezik.

A fenti tájékoztatást tudomásul veszem.

4.6. Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználásához.

Dátum: ................................................

..........................................................................
Kérelmező aláírása

..........................................................................
a háztartás nagykorú tagjainak aláírása

5. Jövedelemmel nem rendelkező kérelmezők külön nyilatkozata:

Tudomásul veszem:

Amennyiben aktív korú1 személy vagyok, rendszeres pénzellátásban2 nem részesülök és keresőtevékenységgel3 nem rendelkezem, a támogatás megállapítása és folyósítása feltételeként együttműködési kötelezettségem áll fenn az állami foglalkoztatási szervvel, vagy az Önkormányzat Család-és Gyermekjóléti Központjával.

Az együttműködési kötelezettség nem teljesítése a támogatás megszüntetését vonja maga után.

Dátum: ........................

.........................................

Kérelmező aláírása

1Aktív korú: a 18. életévét betöltött, de a rá irányadó nyugdíjkorhatárt be nem töltött személy.

2 A rendszeres pénzellátások felsorolása a mellékelt segédletben található.

3Kereső tevékenység: minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; nem minősül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás, valamint a szociális szövetkezet (ide nem értve az iskolaszövetkezetet) tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel.

Kérelemhez csatolni kell:
1. kérelmező és háztartásában élők jövedelemigazolását,
2. a szolgáltatónál vezetett nyilvántartási azonosítóit (vevőkód, szerződéses folyószámla szám, melyet a teljes számla tartalmaz) vagy a közös képviselő igazolását a Társasház nevéről, címéről és számlaszámáról
3. kérelmező és a háztartásában élők vagyonnyilatkozatát,
4. 16. életévét betöltött gyermek esetén iskolalátogatási/hallgatói jogviszony igazolást

Vagyonnyilatkozat

I. Személyes adatok:

Neve: .................................................................................................................

Születési neve: ...................................................................................................

Anyja neve: ........................................................................................................

Születési hely, év, hó, nap: .................................................................................

Lakóhely: ...........................................................................................................

Tartózkodási hely: ..............................................................................................

Társadalombiztosítási Azonosító Jele: ................................................................

II. Vagyonnyilatkozat:

A. Ingatlanok

1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe: ................. város/község ................... út/utca .................... hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ..........................., a szerzés ideje: ................ év

Becsült forgalmi érték:* .......................................... Ft

Haszonélvezeti joggal terhelt: igen nem (a megfelelő aláhúzandó)

2. Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe: ....................... város/község .................................. út/utca .................... hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ...................., a szerzés ideje: ................ év

Becsült forgalmi érték:* .............................................. Ft

Haszonélvezeti joggal terhelt: igen nem (a megfelelő aláhúzandó)

3. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-)tulajdon (vagy állandó használat): megnevezése (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs stb.): ............................ címe: ...................................... város/község ........................... út/utca .................... hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ................., a szerzés ideje: ................ év

Becsült forgalmi érték:* .............................................. Ft

Haszonélvezeti joggal terhelt: igen nem (a megfelelő aláhúzandó)

4. Termőföldtulajdon (vagy állandó használat): megnevezése: .......................... címe: ........................................ város/község .............................. út/utca .................... hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ...................., a szerzés ideje: ................ év

Becsült forgalmi érték:* .............................................. Ft

B. Egyéb vagyontárgyak

Gépjármű:

szerzés ideje, valamint a gyártás éve: .............................................................

Becsült forgalmi érték:** ...................................... Ft

szerzés ideje, valamint a gyártás éve: .................................................................

Becsült forgalmi érték:** ............................................ Ft

a) személygépkocsi: ......................................... típus .................. rendszám

b) tehergépjármű, autóbusz, motorkerékpár, vízi- vagy egyéb jármű: ................................ típus ..................... rendszám

C. Pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg***

a) Fizetési számlán szereplő összeg:................ Ft

b) Hitelintézetnél elhelyezett összeg:...............Ft

Kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek.

Kelt: .......... év .............................. hó ............ nap

........................................
aláírás

Megjegyzés:

Ha a kérelmező vagy háztartásában élő személy bármely vagyontárgyból egynél többel rendelkezik, akkor a vagyonnyilatkozat megfelelő pontját a vagyontárgyak számával egyezően kell kitölteni. Amennyiben a vagyonnyilatkozatban feltüntetett vagyon nem a Magyarország területén van, a forgalmi értéket a vagyon helye szerinti állam hivatalos pénznemében is fel kell tüntetni.

vagyon: az a hasznosítható ingatlan, jármű, vagyoni értékű jog, továbbá pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt – jövedelemként figyelembe nem vett – összeg, amelynek

a) külön-külön számított forgalmi értéke, illetve összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy

b) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

__________

* Becsült forgalmi értékként az ingatlannak a településen szokásos forgalmi értékét kell feltüntetni.

** Becsült forgalmi értékként a jármű kora és állapota szerinti értékét kell feltüntetni.

*** pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg:

a) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti fizetési számla szerződés alapján nyitott fizetési számlán szereplő összeg, valamint a betétszerződés és a takarékbetét-szerződés alapján, vagy egyéb szerződés alapján a hitelintézetnél elhelyezett, a vagyonvizsgálat során figyelembe vett személy rendelkezése alatt álló összeg, ha azt a hitelintézet a bankszámlaszerződés szabályainak megfelelően kezeli,

b) a betétszerződés és takarékbetét-szerződés alapján takarékbetétkönyv, egyéb betéti okirat ellenében a hitelintézetnél elhelyezett, a vagyonvizsgálat során figyelembe vett személy rendelkezése alatt álló összeg, továbbá az egyéb, a hitelintézet által visszafizetendő, a vagyonvizsgálat során figyelembe vett személy rendelkezése alatt álló pénzösszeg.

SEGÉDLET A KÉRELEM NYOMTATVÁNY KITÖLTÉSÉHEZ

A jövedelmek az alábbi dokumentumokkal igazolhatóak:

– nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás, társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kifizető szerv igazolása, vagy a felvett ellátást igazoló szelvény, banki igazolás, bankszámlakivonat az ellátások összegére vonatkozóan a folyósító szerv tárgyévre kiadott igazolásával együtt;

– alkalmazásban állók nettó jövedelméről munkáltatói igazolás;

– vállalkozói tevékenységből származó jövedelmet az illetékes adóhatóság igazolása, illetve az adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan az egy havi átlagjövedelemről szóló – az igazolás kiadására jogosult általi – igazolás;

– munkanélküli ellátás az ellátást megállapító, illetve folyósító szerv igazolása, határozata,

– gyermektartásdíj esetén a felvett vagy megfizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámlakivonat, átvételi elismervény a tartásdíj megállapítására vonatkozó bírói ítélettel, vagy a tartásdíj iránti igény benyújtását igazoló irattal, vagy a szülők között létrejött egyezség megkötéséről szóló okirattal együtt; állam által megelőlegezett gyermektartásdíj esetén a gyámhivatal határozata;

– jövedelemmel nem rendelkező személy esetén, a munkaügyi központtal vagy a Gyermekjóléti Központtal megkötött együttműködési megállapodás;

– ösztöndíj és egyéb juttatások esetén az oktatási intézmény igazolása,

a fentiekbe nem tartozó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolás.

Gyermekét egyedül nevelő szülő esetén a gyermekek jogán nyújtott ellátások iránti kérelemhez mellékelni kell a gyermek elhelyezésére, felügyeletére, tartásdíjára vonatkozó bírósági ítéletet, vagy ezek iránti bírósági, gyámhatósági eljárás megindításáról szóló, illetve a tartásdíj összegéről kötött egyezséget tartalmazó okiratot.

* A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

Útmutató a személyi adatok kitöltéséhez:

**Egyedül élő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik valamint gyermeket nevelő egyedülálló személy.

***Háztartás: az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége

**** Tartásra köteles hozzátartozó: Ptk. 4:196. §¬ában meghatározott személy:

„4:196. § [A tartásra kötelezettek köre és a tartási kötelezettség sorrendje]

(1) A tartási kötelezettség – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az egyenesági rokonokat terheli egymással szemben.

(2) Tartási kötelezettsége áll fenn elsősorban a szülőnek a gyermekével és a gyermeknek a szülőjével szemben.

(3) Ha a tartásra jogosult gyermeknek tartásra kötelezhető szülője nincs, eltartása távolabbi felmenőire hárul.

(4) Ha a tartásra jogosultnak nincs gyermeke, távolabbi leszármazói kötelesek őt eltartani.

(5) A tartásra jogosulthoz a leszármazás rendjében közelebb álló rokon tartási kötelezettsége a távolabbi rokonét megelőzi.

(6) A tartásra szoruló személy nem érvényesíthet tartási igényt rokonával szemben arra hivatkozva, hogy tartási jogosultságát érdemtelensége miatt a tartás sorrendjében közelebb álló rokonával szemben nem érvényesíthetné.”

Útmutató a jövedelmi adatok kitöltéséhez:

1. „Jövedelem”: a személyi jövedelemadóról szóló törvény (továbbiakban: Szjatv.) szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó – megszerzett – vagyoni érték (bevétel), ideértve a Szjatv. 27. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott bevételt, valamint a Szjatv. 1. sz. melléklete szerinti adómentes bevételt, és azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény vagy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.

A II. Kerületi Önkormányzat által folyósított betegápolási támogatás, keresetpótló támogatás, valamint a rendszeres pénzellátás.

2Rendszeres pénzellátás: a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját –, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a rendelkezésre állási támogatás, a bérpótló juttatás, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a rendszeres szociális segély és az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a közszolgálati járadék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás;

2. A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni. A nettó jövedelem kiszámításánál a bevételt az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett összegben kell feltüntetni.

3. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj.

4. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.

5. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel vagy a bevétel 85%-ának, illetve állattenyésztés esetén 94% -ának megfelelő összeggel.

6. A jogosultság megállapításakor

kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.

Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.

a) a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,

b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát

7. A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha az egyéni vállalkozói tevékenység az egyéni vállalkozóról szóló törvényben meghatározottak szerint megszűnt, az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást vagy az egyéni céget törölték a cégjegyzékből.

a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,

b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt,

c) a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét.

4.2. melléklet 3/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelethez

KÉRELEM

HÁTRALÉKKEZELÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

*1. Személyi adatok*
A kérelmező személyre vonatkozó adatok:
Neve: .........................................................................................................................................
Születési neve: ..........................................................................................................................
Anyja neve: ...............................................................................................................................
Születés helye, ideje (év, hó, nap): ...........................................................................................
Lakóhelye: □ □ □ □ irányítószám ................................................................ település .........................................................utca/út/tér .............. házszám ............ épület/lépcsőház ............... emelet, ajtó
Tartózkodási helye: □ □ □ □ irányítószám ........................................................................ település ...........................................................utca/út/tér .............. házszám ............ épület/lépcsőház ............... emelet, ajtó
Kijelentem, hogy életvitelszerűen: (megfelelő részt kérjük bejelölni) * □ Lakóhelyemen □ Tartózkodási helyemen tartózkodom. Kérelmező családi állapota:.................. □ egyedül élő** □ nem egyedül élő
Társadalombiztosítási Azonosító Jele: □ □ □ □ □ □ □ □ □ Állampolgársága: ......................................................................................................................
Telefonszám: ....................................... Email cím:...............................................................
A kérelmező idegenrendészeti státusza (nem magyar állampolgárság esetén):.............................

Kérelmező háztartásában (azonos lakcímen) élők száma: ............ fő.

Kérelmező háztartásában*** élők személyi adatai:

*,**,*** magyarázat a segédletben

Kijelentem, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában a háztartásom táblázatban feltüntetett tagjai között van olyan személy:

a) aki után vagy részére súlyos fogyatékosság vagy tartós betegség miatt magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak; ha igen, akkor e személyek száma ............ fő,

b) aki fogyatékossági támogatásban részesül; ha igen, akkor e személyek száma .......... fő,

c) aki gyermekét egyedülállóként neveli; ha igen, akkor e személyek száma .......... fő.

Név	Születési hely, év, hó, nap	Anyja neve	Rokoni kapcsolat	TAJ szám

2. Jövedelemi adatok:

Életjáradéki, -tartási, -öröklési szerződéssel rendelkezem: □ igen □ nem (megfelelőt kérjük bejelölni)

A Kérelmező és háztartásában élők havi nettó jövedelme forintban:

	A	B	C
	A jövedelem típusa	Kérelmező	A kérelmezővel közös háztartásban élő további személyek
1.	Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó, közfoglalkoztatásból származó jövedelem, táppénz (megfelelőt kérjük aláhúzni)

2.	Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó (megfelelőt kérjük aláhúzni)
3.	Alkalmi munkavégzésből származó
4.	Gyermekgondozási ellátások, támogatások: ..................................
5.	Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások:........................................
6.	Önkormányzat, járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított ellátások: .......................................
7.	Tartási, életjáradéki, öröklési szerződés (megfelelőt kérjük aláhúzni)
8.	Ingatlan hasznosításából, ingatlan eladásából, egyéb:...........................
9.	Összes jövedelem

Egy fogyasztási egységre jutó nettó jövedelem...............(ügyintéző tölti ki)

Tartásra köteles hozzátartozóm****:

– szülő,

– gyermek,

– házastárs vagy volt házastárs/élettárs, volt élettárs (megfelelő aláhúzandó)

****magyarázat a segédletben

3. Lakhatásra és hátralékra vonatkozó adatok:

Milyen minőségben lakik a lakásban: tulajdonos, résztulajdonos, főbérlő, albérlő, társbérlő, bérlőtárs, családtag, haszonélvező, egyéb: .....................................................

Tulajdonos neve (rokonsági fok megjelölésével), lakcíme, elérhetősége, abban az esetben, ha nem a kérelmező a tulajdonos:.........................................................................

Lakás nagysága: ...........m2, szobaszám: ...................komfort fok.: ........................................

Hátralék, amelynek kezelését kéri:

Szolgáltató neve	Hátralékos hónapok száma	Tartozás jogcíme	Tőke	Kamat	Összesen

4. Nyilatkozatok:

4.1. Vállalom a hátralékkezelési támogatáshoz kapcsolódó önrész befizetését valamint, hogy havi lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos számláimat fizetem.

4.2. Nyilatkozom, hogy a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Család-és Gyermekjóléti Központtal kötött Együttműködési Megállapodásban foglalt együttműködési kötelezettségemnek eleget teszek.

4.3. Tudomásul veszem, hogy a kérelemben közölt jövedelmi adatok valódiságát a szociális hatáskört gyakorló szerv az állami adóhatóság útján, pénzforgalmi szolgáltató útján, valamint a Magyar Államkincstár által vezetett egységes szociális nyilvántartásban szereplő adatok alapján ellenőrizheti.

4.3. Tudomásul veszem, hogy a támogatás rendeltetésszerű felhasználását az Önkormányzat ellenőrizheti.

4.4. Felelősségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

A fenti tájékoztatást tudomásul veszem.

4.6. Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználásához.

Budapest, ........................

.........................................

Kérelmező

Kérelemhez csatolni kell:

1. kérelmező és háztartásában élők jövedelemigazolását,

2. a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolását,

3. igazolást a lakáshasználat jogcíméről,

4. igazolást a hátralék típusáról és összegéről,

5. kérelmező és háztartásában élők vagyonnyilatkozatát,

6. a hátralékkövetelés jogosultjával kötött részletfizetési megállapodást (kivéve, ha a szolgáltató azt, csak megállapító határozat bemutatását követően köti meg.)

7. az önrész egy összegű vagy részletfizetési megállapodás esetén első részletének befizetéséről szóló igazolást,

8. 16. életévüket betöltött gyermekek tanulói/hallgatói jogviszony igazolását

Vagyonnyilatkozat

I. Személyes adatok:

Neve: ................................................................................................................

Születési neve: ...................................................................................................

Anyja neve: .......................................................................................................

Születési hely, év, hó, nap: ................................................................................

Lakóhely: ..........................................................................................................

Tartózkodási hely: .............................................................................................

Társadalombiztosítási Azonosító Jele: ..............................................................