Bácsborsód Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2001. (V. 17.) önkormányzati rendelete

a község címerének és zászlajának alapításáról és használatának rendjéről

Hatályos: 2001. 05. 17

Bácsborsód Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2001. (V. 17.) önkormányzati rendelete

a község címerének és zászlajának alapításáról és használatának rendjéről

2001.05.17.

Bácsborsód Község Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. tv. 1. § (6) – bekezdés a) pontja alapján a község címeréről és zászlajáról, valamint azok használatának rendjéről az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Bácsborsód Község Címere

1. § 1. 1. A címer az Önkormányzat jelképe, mint a település múltjára utaló szimbólum.

2. § (1) A Község címerének leírása: Álló, kerek talpú pajzs kék mezejének zöld halmán jobbra néző és jobbra forduló, vörössel fegyverzett, ágaskodó, kettős farkbojtú arany oroszlán lép jobbra. Mellső mancsaival enyhén jobb haránt helyzetben fekete öklelő kopját tart előre, melyen fecskefarkú vörös zászló leng. A kopján (fejével a zászló felett) balra fordulva sziszegő zöld kígyó tekeredik és ölti fullánkját az oroszlán felé.
A pajzs felső élén vörös bélésű, arany szegélyű és pántozatú, természetes mázú tornasisak fordul szembe, nyakában arany szalagon arany medállal. A sisakon ruta alakú rubinokkal, kerek (páros) smaragdokkal, s tégla formájú zafírokkal ékesített abroncsú, nyitott, ötágú, arany gyöngyöskorona helyezkedik el., sisakdíszül az első, harmadik és ötödik ágából egy-egy zöldellő tölgyfa növekszik. A foszlányok jobbról vörös és arany, balról kék és ezüst.
Bácsborsód címere beszélő címer (tessera loquens), amelyben a kék mező a természeti adottságokra, az évi napfényes órák magas számára és a lakosság békés, békeszerető voltára utal. A zöld domb a táj viruló termékenységét, a terület ősidőktől számítható lakottságát, s az egykori fontos közlekedési szerepét (itt haladt át az ún. sóút vagy másképpen „via Kaliz”) jeleníti meg, s arra is emlékeztet, hogy a települést először említő peres irat szerint a fennforgó ügyben e földre kellett esküt tenni (iurare super terram).
A zászlós kopját tartó arany oroszlánt az itt leghosszabb ideig birtokló, a település érdekében sokat munkálkodó, Cattaro vidékről (1725-ben) ideszármazott, a török idők utáni újratelepítést végbevivő, a községben több szép műemlék jellegű kastélyt emelő, sírkápolnát építő, történelmünkben jeles szerepet játszó Latinovics-család címeréből emeltük át jelezve irántuk érzett nagyrabecsülésünket.
A kopján tekeredő kígyó egyrészt a kígyós-patak képi megjelenítése, másrészt a történetiségben az első név szerint ismert birtokosokat, a becse-Gergely nemzetséghez (női ágon) tartozó Becsei- Töttösöket juttatja eszünkbe, akiknek a címerében (a cölöp helyén) szintén kígyó tekergőzött.
A zászló vörös színe figyelmeztet arra, hogy első említésekor a falut Borsodszentlőrinc (Borsoudzenthleurynch) névvel nevezték meg, azaz temploma Szent Lőrinc vértanú tiszteletére volt szentelve, akit elevenen sütöttek meg, így kivégzésének módját és mártíriumának tényét egyaránt megjeleníti e szín.
A sisak, az újabb idők heroldi gyakorlata szerint mindazoknak emléket állít, akik valaha is – de kiváltképp a két világháborúban – a hazaért hősi halált haltak, a korona pedig a települési autonómia, az önkormányzatiság szimbóluma.
A koronából növekvő három tölgy arra a három, több száz éves tölgyfára vezethető vissza, amelyek lombjai alatt, a hagyomány szerint, már II. Rákóczi Ferenc fejedelem is megpihent egykor.
A jobb oldali vörössel és arannyal leomló foszlányok a régmúlt idők gazdagságára, a magyar és törtök birtokosnak, az egyháznak fizetett magas járandóságokra, a kék és ezüst a bal oldalon az ínséges időkre, a tatár és török pusztításra, a sokszoros nádori és királyi eladományozásokra, az elpusztásodásra utal. De mert a jobb oldal az élet (vörös) és a bőség (arany 9 mázait tartalmazza, egyben a jövőbeni felemelkedésbe vetett hit zálogát is képezi.

(2) A címer a jogszabályokban foglalt hatósági tevékenység vagy eljárás során nem alkalmazható.

(3) A címer csak hitelesen, a színek és méretarányok betartásával ábrázolható. Nyomdai úton való előállítással egy szín is alkalmazható.

(4) Egyes esetekben megengedhető, hogy a címer a tárgy anyagának színében (fém, fa, bőr, kerámia stb.) készüljön.

A címerhasználat köre

3. § Az önkormányzat címere díszítő és utaló jelképként használható úgy, hogy az állami címer jelentőségét ne kisebbítse.

4. § (1) A címer engedély nélkül használható:

a) a községházán őrzött zászlón, az önkormányzat zászlaján, az önkormányzat körpecsétjén, amely pecsétnyomó és gumibélyegző változat lehet;

b) a községháza épületén, tanácskozótermeiben, irodahelyiségeiben és a házasságkötő teremben;

c) az önkormányzat által alapított intézmények épületein és azok helységeiben;

d) a képviselő-testület ülésén és polgármesteri hivatal által szervezett protokolláris és ünnepi rendezvényeken, konferenciákon; sportrendezvényeken, kulturális rendezvényeken és kiállításokon;

e) a képviselő-testület vagy polgármesteri hivatal által kiadott, a község történetével, életével, fejlődésével foglalkozó kiadványokon;

f) a képviselő-testület által kiadott díszokleveleken, emléklapokon, emlékplaketteken, jelvényeken, valamint a képviselő-testület által alapított kitüntetéseken;

g) a polgármester és a körjegyző által használt levélpapíron, borítékon;

h) a mezőőrök, közterület felügyelők, polgárőrök egyenruháján;

i) a községbe vezető utak mellett a közigazgatási határnál vagy azon belül elhelyezett táblán.

(2) Az önkormányzat címerével ellátott körpecsét – amely lehet száraz és festék lenyomatú – az önkormányzat és más bel-, illetve külföldi önkormányzatok közötti kapcsolatokban protokolláris célból is használható.

(3) Az /1/ és /2/ bekezdésben nem szereplő esetekben a címer csak engedéllyel használható.

A címerhasználat engedélyezése

5. § (1) A címer használatát a polgármester, távollétében az alpolgármester engedélyezi.

(2) A kiadott engedély érvényessége szólhat:

a) egy esetre (rendezvényre, alkalomra);

b) meghatározott időpontig történő használatra;

c) meghatározott mennyiségű címerrel díszített termék, emléktárgy, jelvény, kiadmány stb. előállítására;

d) visszavonásig történő felhasználásra, alkalmazásra.

6. § (1) Az engedély kiadásáért díj állapítható meg. A díjat az engedélyező összegszerűen vagy százalékos arányban állapítja meg.

(2) Reklám és kereskedelmi célú használat engedélyezése esetén címerhasználati díjat kell megállapítani. A díj mértéke:

a) naponta 3.000,-Ft

b) kereskedelmi célú felhasználás esetén a nettó árbevétel 0,5%-a

(3) A díj a község önkormányzatának költségvetési bevételét képezi.

7. § (1) A címer használatára vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az engedélyt kérő megnevezését, címét;

b) a címer felhasználásának illetve előállításának célját, mennyiségét;

c) a terjesztés illetve forgalomba hozatal módját;

d) kereskedelmi forgalom esetén a tervezett egységárat;

e) a használat időtartamát;

f) a címer felhasználásáért felelős személy nevét (beosztását).

(2) A kérelemhez mellékelni kell a címerrel díszített tárgy, kiadvány stb. tervét, majd elkészülte után a termék, kiadvány stb. egy példányát eredetben az engedélyezőnek át kell adni.

8. § A címer használatára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell:

a) a jogosult megnevezését és címét;

b) az engedélyezett felhasználási cél megjelölését;

c) előállítás esetén az engedélyezett mennyiséget;

d) a terjesztés, illetve a forgalomba hozatal módjára vonatkozó esetleges kikötéseket;

e) a díj mértékét, befizetésének módját és határidejét;

f) az engedély érvényességének határidejét.

9. § (1) A címer használatát, alkalmazását, vagy előállítását nem szabad megengedni, a kiadott engedélyt pedig vissza kell vonni, ha a használat vagy forgalomba hozatal módja vagy körülményei – az engedélyező megítélése szerint – a község, vagy a község lakosságának érzületét, jogait vagy jogos érdekeit sérti vagy veszélyezteti.

(2) A kiadott engedélyt vissza lehet vonni, ha a felhasználó szerv ebben a rendeletben vagy a részére kiadott engedélyben meghatározott feltételeket, előírásokat megsérti, nem tartja be, illetőleg a megállapított határidőre kötelezettségeinek nem tesz eleget.

(3) A címernek az emléktárgyakon, érméken, jelvényeken, más tárgyakon és kiadmányokon történő felhasználásához ezen rendelet alapján kiadott engedély nem mentesíti a kérelmezőt a jogszabályok által a termék, jelvény, kiadvány stb. tervezésére, előállítására, forgalomba hozatalára előírt egyéb engedélyek, hozzájárulások megszerzése alól.

II. Fejezet

Bácsborsód Község Önkormányzatának zászlaja

10. § (1) Bácsborsód Község Önkormányzat zászlajának leírása: Bácsborsód zászlaja, lobogója fekvő fehér téglalap fent és lent egy-egy kék szalaggal, a címer a fehér mezőben középütt helyezkedik el, tengelye a zászló rúdjával párhuzamos. Függöny (labarum) használatában a kék szegély értelemszerűen jobb és bal oldalra kerül, a címer 90°-kal befordul, tengelye párhuzamos lesz a hosszanti oldalakkal és a zászló felső harmadában helyezkedik el, az alsó harmadban pedig arannyal a Bácsborsód felirat olvasható.

(2) A zászló az Önkormányzat jelképe, mint a település múltjára utaló szimbólum.

A zászlóhasználat módja

11. § (1) Az Önkormányzat felszentelt zászlaja a községháza tanácskozótermében kerül elhelyezésre.

(2) A zászló ünnepi alkalmakkor és az önkormányzat napján a községháza homlokzatára tűzendő.

(3) A zászló a Magyar Köztársaság zászlóját nem helyettesíti.

A zászlóhasználat engedélyezése

12. § (1) A zászló engedély nélkül használható:

a) az Önkormányzat hivatalának tanácskozó termében

b) a település életében jelentős eseményeken (ünnepségek, évfordulók, konferenciák, helyi, regionális, nemzetközi programok stb.) más zászlóval, zászlókkal együtt.

c) A Képviselő-testület ülésein és ülés helyszínén

(2) A zászló más célú használata engedélyhez kötött. Az engedély kiadása, visszavonása az e rendelet címerre vonatkozó szabályai szerint történhet.

III. Fejezet

Szabálysértési rendelkezések

13. § (1) Aki a Bácsborsód Község címerét, zászlaját engedély nélkül vagy kiadott engedélytől eltérő módon használja szabálysértést követ el és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) A szabálysértési eljárás lefolytatása a körjegyző, jegyző - mint I. fokú - szabálysértési hatóság - hatáskörébe tartozik.

IV. Fejezet

Hatálybalépés

14. § (1) A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.

(3) 1 E rendelet a belső piaci szolgáltatásról szóló Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1

15/2009.(XII.16.) Kt. sz. rendelettel módosított szövegrész