Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének

1/2018. (II. 09.) önkormányzati rendelete

a zöldfelület-gazdálkodásról

Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I.

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed a város közigazgatási területén belül:

a) az Önkormányzat tulajdonában, kezelésében lévő zöldfelületekre és zöldterületekre, erdőkre, sétányokra, játszóterekre, fasorokra, egyes belterületi fákra, ezek berendezéseire és építményeire, köztárgyaikra

b) minden önálló belterületi ingatlan tartós fás növényállományára, függetlenül attól, hogy tulajdonosa természetes vagy jogi személy.

c) közutat, járdát szegélyező, ill. a közút forgalmát terelő vagy elválasztó, burkolattal el nem látott, részben vagy egészben növényzettel fedett közterületre.

d) helyi jelentőségű védett természeti értékekre, amennyiben az ide vonatkozó jogszabályok eltérő rendelkezést nem tartalmaznak.

e) külterületi önkormányzati tulajdonú ingatlanokra, közterületekre

II.

                                                         Értelmező rendelkezések                                                        

2. §

Belterjes (intenzív) fenntartású zöldfelület: Olyan kert, park, vagy kondicionáló és egyéb zöldfelület, amelynek fenntartására fordított összes évi élőmunka- és gépóra együttesen meghaladja az 500 órát hektáronként. Az ápolás-kezelés mértéke szerint ezek a zöldfelületek további fenntartási osztályokba soroltak.

Biológiailag aktív felület: Az emberi környezet azon felületeinek összessége, amely a környező légtérrel fiziológiai-biológiai folyamatokkal szabályozott anyag- és energiacserét tart fenn és ezzel hatással van az ott tartózkodó emberek fiziológiás folyamataira, közérzetére. Biológiailag aktív felületek a növényzettel fedett felületek és a nyílt vízfelületek is.

Faérték: Adott fa pénzben kifejezett értéke.

Fásított köztér: Fásszárú növényzettel (fa, cserje, örökzöld) beültetett, jellemző használati funkcióval nem bíró, de közjóléti értéket hordozó közterület

Háromszintes növénytelepítés: Gyeppel, cserjével és fával is betelepített zöldfelület.

Játszótér: Játszóeszközök (játszótéri eszközök) elhelyezésére (telepítésére), illetve azok használatára létesített szabad tér, függetlenül az elhelyezett játszótéri eszközök számától.

Játszótéri eszköz: Játszótéren, közterületen elhelyezett gyermek, ifjúság és felnőtt rekreálódását szolgáló eszköz vagy építmény, ideértve az egyes szerkezeti elemeket is.

Kíméleti közhasználatú zöldterület, kíméleti zöldfelületi zóna: A települési értékek védelme és a területhasználók közérdekének érvényesítése érdekében védelmi rendelkezésekkel egyedileg szabályozott közterület, ill. településrész.

Kondicionáló zöldfelület: Olyan ültetvények, növényzettel fedett felületek összessége, amelyek elsődleges rendeltetése, hogy a lakosságot közvetlen vagy közvetett közjóléti hatásokkal szolgálja, növényzetének helyi klímamódosító hatása révén környezetét befolyásolja.

Korlátozott közhasználatú zöldterület: Jelentős zöldfelülettel, zöldfelületi értékkel bíró, idő-, vagy térbeli korlátozással üzemeltetett és fenntartott, de a rendelkezési időben közösségi használatra szánt létesítmény, tulajdonostól függetlenül. A városban ide tartoznak az üzemelő és kegyeleti temetők, nyilvános sportterületek, stb.

Közhasználat elől elzárt zöldterület: Bármely jelentős zöldfelülettel, zöldfelületi értékkel, zöldfelületi jelleggel bíró telekterület, vagy annak egy része.

Közhasználatú zöldterület: A város belterületén minden olyan önkormányzati tulajdonú, korlátozás nélkül használható terület, amelyen zöldfelület, zöldterület, ezek zöldfelületi elemei, építményei találhatóak. Közhasználatú zöldterületnek minősülnek a nem önkormányzati tulajdonban lévő, de tulajdonosai által közhasználatba átadott, zöldfelületi adottsággal vagy elemmel bíró területek is.

Közpark: Olyan közterületi használatra kiszabályozott, megépített, berendezett, és fenntartott létesítmény, amely alapvetően rekreációs rendeltetéssel bír, a szabadidő szabad térben történő eltöltésének helye.

Külterjes (extenzív) fenntartású zöldfelület: Olyan kert, park, vagy kondicionáló és egyéb zöldfelület, amelynek fenntartására fordított összes évi élőmunka- és gépóra együttesen sem haladja meg az 500 órát hektáronként.

Lakókert: Lakóterületen, egyedi vagy tömbtelken, esetleg közterületen létesült egyéni vagy közös használatú kert, amely elsősorban lakófunkciókat ellátó, illetve ahhoz kapcsolódó kerti tereket, építményeket és berendezéseket tartalmaz. Jellemzően egy vagy több lakóépülethez közvetlenül kapcsolódik, azzal együttest, lakólétesítményt alkotva.

Növénymegváltási díj: Növényzetben keletkezett kár vagy pusztulás kárértékének egyösszegű pénzbeni megváltása.

Növénypótlási kötelezettség: Növényzetben keletkezett kár vagy pusztulás esetén előírt növénybeszerzési és telepítési kötelezettség.

Növényültetési kötelezettség: Növényzetben keletkezett kár vagy pusztulás esetén előírt növénytelepítési kötelezettség.

Parkfenntartás: Az Önkormányzat által rendszeresen gondozott területeken végzett munkák összessége. A területek részletezését az 1. számú melléklet szerinti Zöldfelületi kataszter tartalmazza.

Rálátási háromszög: A közúti közlekedés biztonsága érdekében útkereszteződésekben, szintbeli csomópontokban a szabad kilátást biztosító, növényültetési korlátozásokkal és fenntartási előírásokkal speciálisan szabályozott terület.

Vegetációs időszak: Az évnek azon szakasza, amikor a lombos, nem örökzöld fás- és lágyszárú növények látható életjelenségeket mutatnak. Ezen időszak alatt csak cserepes és konténeres növények telepíthetők. Az év többi szakasza a fenti növények számára ún. nyugalmi időszak.

Zöldfelület: Minden olyan nem termesztési célú és feladatú terület, amelyet döntő mértékben növényzet borít, függetlenül attól, hogy a település mely funkcionális  ( lakó-, gazdasági-, közlekedési-, vízügyi-, stb. ) területi egységén belül helyezkedik el. A beépítés, vagy annak telekhatára és az útburkolat közé eső valamennyi burkolattal el nem látott, vagy közlekedési funkcióra ki nem jelölt területet zöldfelületnek kell tekinteni függetlenül attól, hogy a terület növényzettel, és milyen növényzettel fedett-e vagy sem.

Zöldfelületi elem: A zöldfelület vagy közhasználatú, korlátozott közhasználatú és közhasználat elől elzárt zöldterület részét képező, annak használatát vagy jellegét biztosító pl. egyes fa, cserje, virágfelület, gyep, berendezés, felszerelés, műalkotás, kút, játszótéri eszköz stb.

Zöldfelületi érték: Adott növényzet pénzben kifejezett értéke

Zöldfelület kataszter: A település parkfenntartásba vont, közhasználatú zöldterületeinek nyilvántartása.

Zöldfelület-fenntartás, gondozás: Az egyes zöldfelületi elemek megtartását célzó, elsősorban kertészeti munkák összessége.

Zöldfelület-gazdálkodás: A településfejlesztéshez és a településgazdálkodáshoz, településüzemeltetéshez kapcsolódó, de szakmai tartalmát tekintve önálló fejlesztési, rendezési, igazgatási és üzemeltetési tevékenység. Célja a település zöldfelületi, zöldterületi ellátásának biztosítása, a település zöldfelületeinek, zöldterületeinek, azok elemeinek védelme, fejlesztése, rendezése, gondozása, a közcélú, közhasználatú és korlátozott közhasználatú zöldterületek fenntartása, üzemeltetése, egyéb zöldfelületek védelme.

Zöldfelületi kártétel: Élő növényzetben okozott sérülés, a növény funkcionális, használati és esztétikai értékének csökkenése, biológiai állapotának romlása, amely az ún. faérték használatával a csökkenés mértékének megfelelően összegszerűen számolható.

Zöldfelületi mutató: Építéshatósági engedélyezési eljárás során előírt legkisebb zöldfelület mértéke.

Zöldfelületi rendszer: A települési zöldfelületek, zöldterületek térszerkezeti, funkcionális, esztétikai kapcsolatban álló összessége.

Zöldterület: A település településrendezési tervében lehatárolt, kiszabályozott területfelhasználási egység.

Zöldterületi, közterületi berendezés: A terület rendeltetésszerű használatát biztosító, ill. kiegészítő szerelt köztárgy, pl: pad, hulladékgyűjtő, kerékpártartó, hirdető- és reklámtábla, szobor, képzőművészeti alkotás stb.

Zöldterületi építmény: A közhasználatú zöldterület rendeltetésszerű használatát biztosító épített létesítmény, pl. burkolat, lejtő, lépcső, tám- és pofafal, pavilon, medence, kút, szobor stb.

Zöldterületi vagyon: Az Önkormányzat tulajdonában lévő, közhasználatú zöldterületek zöldfelületeinek és építményeinek összessége, azok nyilvántartott értéke.

III.

Zöldterületek és zöldfelületek nyilvántartása

3. §

(1) A parkfenntartásba vont közhasználatú zöldterületek nyilvántartását az évenként pontosított 1. számú melléklet szerinti Zöldfelületi kataszter tartalmazza. A nyilvántartás vezetését a Polgármesteri Hivatal illetékes Irodája a parkfenntartással megbízott szervezet bevonásával folyamatosan végzi. A tárgyévi átvezetések március 1.-ig pontosításra kerülnek.

(2) A védett növények és a védett természeti értékek listáját a 2. számú melléklet tartalmazza.

(3) A zöldfelületi kártételek növénymegváltási díjának megfizetéséből, befolyt összeget az Önkormányzat a környezetvédelmi Alapban elkülönítetten kezeli.

IV.

Zöldterületek és zöldfelületek létesítése

4. §

(1)Közhasználatú, illetve korlátozott közhasználatú zöldterületet létesíteni, azon beavatkozási munkálatokat folytatni, megszüntetni, az illetékes Osztály megbízott ügyintézője által készített, véleményezett terv, állásfoglalás alapján lehet.

(2) Az 1500 m²-nél nagyobb zöldfelületek, zöldterületek csak okl. táj- és kertépítész mérnök terve alapján létesíthetők.

(3) Közhasználatú zöldterületen nyomvonalas létesítmény beruházása során kertépítészeti terv alapján megvalósuló részletes zöldfelület helyreállításról kell gondoskodni, vagy ennek hiányában a beruházási költség legalább 6%-át zöldfelület helyreállításra kell fordítani, mely keret szakszerű felhasználását a városi főkertész véleményezi.

(4) A közhasználatú zöldterület, továbbá bármilyen önkormányzati tulajdonú vagy kezelésű zöldfelület, biológiailag aktív felület építését, átépülését eredményező beruházás, használatbavételi, műszaki átadás-átvételi eljárása során a Polgármesteri Hivatal illetékes Irodája nyilatkozik a zöldfelület további fenntartására vonatkozóan.

V.

Zöldterületek és zöldfelületek használata

5. §

(1) A közhasználatú, illetve korlátozott közhasználatú zöldterületeket és azok építményeit, zöldfelületi elemeit az előírásoknak megfelelő célra és módon mindenki ingyenesen használhatja saját vagy szülő, illetve felügyelő felelősségére.

(2) A közterület tulajdonosa a zöldfelületek állagmegóvása érdekében egyes zöldfelületek használatát az általa szükségesnek ítélt időtartamra és módon korlátozhatja, továbbá ideiglenes jelleggel engedélyezheti a közterület eredeti funkciótól eltérő használatát (hibaelhárítás, rendezvénytartás, ideiglenes árusítás, stb.), ha az a zöldfelület állapotát tartósan nem károsítja.

(3) Közhasználatú zöldterületen haszonállatot legeltetni, ott áthajtani tilos. A 3. számú melléklet szerinti kíméleti közhasználatú zöldterületeken luxus állat sétáltatása során az állatot kísérő köteles gondoskodni az állat ürülékének zacskóban történő eltávolításáról.

(4) A települési zöldfelületi rendszer optimális, szakszerű alakítása érdekében törekedni kell arra, hogy a fedetlen talajfelületek növényzettel borítottak legyenek. Ennek érdekében az e rendelet hatálya alá tartozó területek zöldfelületein lévő építés által érintett területek végleges rendezését, helyreállítását az építkezés befejezésével együtt kell biztosítani. A jegyző a szükséges kertészeti munkák elvégzését előírja.

(5) Közhasználatú zöldterületen tilos:

a) szemetelni

b) olyan magatartást tanúsítani, tevékenységet folytatni, amely mások nyugalmát, pihenését, a közízlést zavarja

c) zöldterületi építményt, zöldfelületi elemet rendeltetésétől eltérően használni, zöldterületi járdákon, tereken a közforgalmat akadályozni

d) dísznövények engedély nélküli szedése, gyűjtése csonkítása

e) fákon hirdetést, transzparenst kifüggeszteni

f) madarak, egyéb állatok indokolatlan módon zavarni, bármely eszközzel bántani (pl. madárfészek rongálás, tojás kiszedés, csúzlizás, dobálás stb.)

g) a burkolatokon sóval történő hó- és síkosságmentesítés, e munkák során lehetőleg mechanikai síktalanító anyagokat (fűrészpor, homok) kell felhasználni.

h) sót, sós homokot, vagy azokkal leszórt havat az arra kijelölt helyek kivételével tárolni

i) gépjárművel, kerékpárral zöldfelületen vagy nem arra kijelölt burkolaton közlekedni, parkolni, kivéve a parkfenntartási munkákhoz szükséges munkagépek esetében, a munkavégzés idejére. Az így okozott zöldterületi kárt a tevékenység végzője köteles helyreállítani. A helyreállítás elmulasztása esetén az okozott kárt az önkormányzat a károkozó költségére és felelősségére kijavíttathatja.

j) csobogókat, díszkutakat, medencéket rendeltetéstől eltérő tevékenységre (pl. mosdás, fürdés, fogmosás, stb.) használni.

VI.

Zöldterületek és zöldfelületek átépítése, felújítása, helyreállítása

6. §

(1) Közhasználatú és korlátozott közhasználatú zöldterületek megjelenési formájának, zöldfelületi arányainak, zöldfelületi mutatóinak megváltoztatása, a korábbitól eltérő kialakítása (fakivágás, növénytelepítés, burkolatépítés stb.) engedélyköteles tevékenység, mely ügyekben a jegyző jár el.

(2) Közhasználatú és korlátozott közhasználatú zöldterületet, továbbá bármilyen önkormányzati tulajdonú, kezelésű zöldfelületet, biológiailag aktív felületet érintő használati mód váltását eredményező, a zöldfelület megjelenését megváltoztató burkolatépítést, növénykivágást és telepítést, berendezés kihelyezését tartalmazó bármilyen engedély kiadását egyeztetnie kell az illetékes Osztály megbízott ügyintézőjével.

7. §

(1) Az építési, átalakítási, bővítési vagy felújítási hatósági engedélyezési eljárás során, amennyiben a létesítményből adódóan a közterület használatának módja megváltozik, az egyéb jogszabályokban előírt dokumentumokon túl az engedélyező hatóság részére csatolni kell az engedélyezett létesítménnyel határos, érintett közterület területrendezésének részletes helyszínrajzát, amely tartalmazza különös tekintettel a:

a) járda építési helyét, anyagát, szélességét, magassági viszonyait, kapcsolatát a meglévő járdaburkolatokhoz

b) közterületi parkolás módját, burkolatát

c) csapadékvíz elvezetés megoldását

d) növénykivágást és telepítést

e) berendezések – hulladékgyűjtő, pad, kerékpártartó, virágtartó, stb.

(2) Bármely építési engedély során az engedélyezési műszaki tervdokumentációnak tartalmaznia kell az ingatlan és az e rendelet szerint gondozással vele együtt kezelendő, illetve az építés által érintett közhasználatú zöldterületen található 10 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fákat, jelentős cserjéket. Az engedélynek ki kell térnie a fakivágásra, ill. favédelemre is. Engedély ezekben az esetekben az illetékes Osztály megbízott ügyintézője jóváhagyásával adható ki.

(3) A Helyi Építési Szabályzat szerinti adott terület felhasználási egységre előírt zöldfelületi fedettség, legkisebb zöldfelület, legfeljebb 3%-kal csökkenthető, amennyiben a zöldfelület minden 150 m2-re legalább 1 db nagy vagy közepes koronájú lombos fa, továbbá legalább 40 m2 lombhullató vagy örökzöld cserje, valamint a többi területen gyep vagy gyeppótló cserje kerül telepítésre.

8. §

(1) Aki a közhasználatú zöldterület állapotát valamilyen engedélyezett tevékenységével összefüggésben megváltoztatja, köteles azt a tevékenység befejezését követő 30 napon belül, de legkésőbb a következő növényültetési időszak végéig az eredeti állapotnak megfelelően – a szükséges mértékben – helyreállítani. A helyreállítást az engedélyező szervezetnek kell bejelenteni, aki annak szakszerűségét ellenőrzi. Nem megfelelő helyreállítás esetében engedélyező előírhatja a helyreállítás kijavítását, vagy a kötelezett költségére és felelősségére elvégeztetheti azt.

(2) Abban az esetben, ha a közhasználatú zöldterület eredeti funkciótól eltérő engedélyezett használata várhatóan a terület károsodását okozza, az engedélyező szervezet a zöldterület használótól a várható helyreállítás mértékének megfelelő biztosítékot (kauciót) kérhet. Ezekben az esetekben a zöldterület, zöldfelület használat előtti, tényleges állapotának rögzítésére az érintetek jegyzőkönyvet és fényképfelvételt készítenek.

(3) A közhasználatú zöldterület eredeti funkciótól eltérő használatának befejezése után a használó az engedélyező szervezettel helyszíni szemlét tart, ahol közösen állapítják meg a károsodás mértékét, vagy a helyreállítás megfelelőségét. A biztosíték a megállapodás függvényében kerül részben vagy teljes egészében visszafizetésre.

(4) Amennyiben a biztosíték összege nem fedezi a megállapított kár nagyságát,  a helyreállítás költségét, úgy a különbözetet a használó köteles megfizetni a terület tulajdonosa számára.

(5) A biztosíték tényét, körülményeit, felhasználását és visszafizetését a közhasználatú zöldterület eredeti funkciótól eltérő használatát engedélyező dokumentumban kell rögzíteni. Az engedélyező dokumentum csak a biztosíték igazolt tényleges befizetése vagy átutalása után adható ki.

(6) Amennyiben a kérelmező saját erőből nem képes a helyreállítást elvégezni, úgy a munkával más, erre a munkára szakosodott céget (vállalkozót, szervezetet, stb.) kell megbíznia. A megbízást az engedély iránti kérelemmel együtt kell benyújtania.

(7) Amennyiben kérelmező a helyreállítást önerőből el tudja végezni, úgy a kérelemhez írásbeli nyilatkozatát is be kell csatolnia.

(8) Közhasználatú zöldterületen olyan munkát, tevékenységet, amely a növényzetben kárt okoz, engedély nélkül csak halasztást nem tűrő esetben (csőtörés, stb.) szabad végezni. Az ilyen esetben végzett munkát is be kell jelenteni az eljáró szervezetnek és a terület helyreállítása vonatkozásában az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

9. §

(1) Közhasználatú, korlátozottan közhasználatú zöldterületeken meglévő közművezeték korszerűsítése, felújítása a meglévő nyomvonalon úgy végezhető el, hogy az a lehető legkisebb zöldfelületi növénykárosodással vagy károsítással járjon. Ha a kivitelezés során mégis károsodás következik be, az eredeti állapotot köteles a kivitelező saját költségén helyreállítani. Ha az eredeti állapot visszaállítására nincs lehetőség, úgy a kivitelező a közműfektetés során sérült növényzet zöldfelületi értékét köteles az Önkormányzatnak megfizetni. A helyreállítás ellenőrzése a 9.§ (3) bekezdésben foglaltak szerint történik.

(2) Közhasználatú, korlátozott közhasználatú zöldterületen új közművezeték az ágazati szabványban előírt, meglévő fasor tengelyétől mért 1,0-2,0 m-es védőtávolságra helyezhető el. Az árokásásnál szemrevételezett gyökérkárosodás, vagy egyéb károsodás mértéke alapján az engedélyező, hozzájáruló dokumentum kártalanítási, helyreállítási kötelezettséget írhat elő. Ha a meglévő növényzet bizonyíthatóan az új közmű fektetése során sérül, úgy a közműgazda a növényzet pótlását saját költségén köteles – az illetékes Osztály megbízott ügyintézőjével egyeztetett módon – elvégezni. Ha a pótlásra nincs lehetőség, úgy a közműgazda a közműfektetés során sérült növényzet zöldfelületi értékét köteles az Önkormányzatnak megfizetni.

(3) Közhasználatú, korlátozott közhasználatú zöldterületen lévő fák, cserjék építkezésből adódó gyökér-, törzs, lombkorona károsodásának mértéke alapján az engedélyező, hozzájáruló dokumentumban kártalanítási, helyreállítási kötelezettséget írható elő. Ha a meglévő növényzet bizonyíthatóan az engedélyezett munkák során sérült, úgy az építtető a növényzet pótlását, helyreállítását saját költségén köteles – az illetékes Osztály megbízott ügyintézőjével egyeztetett módon – elvégezni. Ha a pótlásra vagy helyreállításra nincs lehetőség, úgy az engedélyes a sérült növényzet zöldfelületi értékét köteles az Önkormányzatnak megfizetni.

VII.

Zöldterületek és zöldfelületek fenntartása

10. §

(1) A közhasználatú zöldterületek fenntartásáról a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével az Önkormányzat az általa megbízott szervezeten keresztül gondoskodik.

(2) Közhasználatú zöldterület egészét vagy annak egy részét, esetleg egyes elemeit magánemberek, lakóközösségek, gazdálkodó szervezetek, intézmények, társadalmi szervezetek, stb. is gondozhatják, az Önkormányzattal kötött írásbeli megállapodás alapján.

(3) Közhasználatú zöldterületen végzett bármilyen beavatkozás, amely nem került a tulajdonos által megszüntetésre, automatikusan eredményezi, hogy az érintett terület a beavatkozó fenntartási kötelezettségébe megy át, azt a Polgármesteri Hivatal illetékes Irodája külön kérésre veszi fenntartásba át.

(4) A közhasználatú zöldterületek fenntartásának szakszerűségét a közterület felügyelők bevonásával az illetékes Osztály megbízott ügyintézője ellenőrzi. Ő látja el a Rendelet hatálya alá eső területek szakmai felügyeletét is.

(5) Az erdőművelési ágú zöldfelületek szakmai felügyeletét az illetékes erdészeti hatóság látja el.

11. §

(1) Közhasználatú zöldterületek fenntartásának minősül azoknak az éves fenntartási tervben meghatározott szintű gondozása, szükség szerinti felújítása és korszerűsítése, különös tekintettel az alábbiakra:

(a) a növényzet és a talaj folyamatos ápolása és védelme

(b) a növényzet szakszerű növényvédelme

(c) a növényzet szükség szerinti pótlása, cseréje

(d) a zöldterületi építmények és zöldfelületi elemek biztonságos használatát biztosító, megfelelő műszaki és esztétikai, üzemképes állapotban tartása

(e) a vonatkozó rendeletben a játszóterekre előírt szintű fenntartás elvégzése, bizonylatok vezetése

(f) burkolatok tisztántartása, hó- és síkosság mentesítése

(2) A közhasználatú zöldterületek a településen belüli eltérő elhelyezkedésük és funkciójuk alapján, az éves költségvetés keretei között eltérő fenntartási minőségben gondozottak. Az egyes területek éves szinten tervezett fenntartási minőségét az az-évi zöldfelület-fenntartási terv tartalmazza.

12. §

(1) Az egyes ingatlanok, lakások, társasházak és üzletek tulajdonosai (amennyiben a tulajdonos azt szerződésben kikötötte az ingatlan használói, bérlői haszonélvezői) kötelesek az ingatlan területét, az ingatlanok határvonalától az útszegélyig, de legfeljebb 30 m-ig terjedően a (2) bekezdésében meghatározott területek gondozását elvégezni, vagy saját költségén elvégeztetni amennyiben:

(a)     a fű magassága a 15 cm-t meghaladja,

(b)     a gyomborítottság a terület 20%-nál több egybefüggően 2 m^2-től nagyobb.

(2) Az egyes ingatlanok, lakások, társasházak és üzletek tulajdonosai (amennyiben a tulajdonos azt szerződésben kikötötte használói, bérlői, haszonélvezői) kötelesek az épületek vagy a telek határvonalától,

(a)  ha az épület megközelítését biztosító közforgalmi járda nem közvetlenül az épület mellett fut, akkor az épület és a járda közötti,

(b) ha a közforgalmi járda az épület mellett fut, vagy járda hiányában az úttest szegélyéig terjedő

területeket gondozni - kaszálás, gyommentesen tartás, tisztántartás, lombgereblyézés, fák metszése -, az ott keletkezett károkat bejelenteni, a közforgalmi járdát tisztán és síkmentesen tartani vagy ezen munkákat a saját költségén elvégeztetni.

(3) Tilos az ingatlan előtti közterület gyomirtóval való gyommentesítése.

(4)        Tilos a csapadékelvezető, valamint szikkasztó árkok betemetése, paramétereinek megváltoztatása. Tulajdonos köteles a csapadékvíz elvezető árkok karbantartását elvégezni, vagy saját költségén elvégeztetni.

(5) A közutak tartozékát képező fák és cserjék közlekedésbiztonsági szempontból szükséges gondozását a közút mindenkori fenntartója saját költségén köteles ellátni.

(6) Közhasználatú zöldterületen lévő légvezeték alatti fák üzembiztonsági gondozását a vezeték mindenkori fenntartója saját költségén köteles ellátni, egyben köteles biztosítani a gondozási munkák szakszerűségét. Fametszéssel járó munkavégzést a munkák kezdése előtt legalább 48 órával be kell jelenteni a Polgármesteri Hivatal illetékes Irodáján, valamint gondoskodni kell a munkaterületen érintett lakosság legalább 8 nappal korábbi tájékoztatásáról.

(7) A növényvédelmi munkák (permetezések) megkezdése előtt a munkákat végeztető szervezet köteles a lakosságot 8 nappal előre értesíteni.

13. §

Az épület eresz- és lefolyócsatornájának, tetőfelületének tisztítása az épület tulajdonosának saját költségen történő kötelessége és felelőssége. A közterületről tető fölé nyúló, de azt nem veszélyeztető faágakat az épület tulajdonosa nem vághatja le, vagy vissza. Ez a rendelkezés nem érinti a fa szükségszerű és rendszeres metszését.

14. §

A fenntartásba vont közhasználatú zöldterületek változásairól a fenntartással megbízott szervezet köteles nyilvántartást vezetni, arról rendszeresen tájékoztatni az illetékes Osztály megbízott ügyintézőjét. Fenntartó a jelentést a tárgyévet követő év február 20-ig köteles az illetékes Osztály megbízott ügyintézője részére átadni.

15. §

A fák, cserjék telepítési távolságait a Rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

16. §

Védett természeti területen, védett növényegyedeken fenntartási munkák csak az illetékes Osztály megbízott ügyintézője, az illetékes természetvédelmi, erdészeti szakhatóság engedélyével, állásfoglalása alapján lehet végezni.

VIII.

Zöldterületek és zöldfelületek védelme

17. §

(1) Közhasználatú zöldterület megszüntetése vagy beépítése, valamint zöldfelületi kár okozása esetén annak számított zöldfelületi értékét az Önkormányzat felé meg kell fizetni. Az okozott kár zöldfelületi értékét az illetékes Osztály megbízott ügyintézője vagy megbízott szakértő állapítja meg. Kivételt ez alól az Önkormányzatnak saját beruházásával kapcsolatos ez irányú tevékenysége képez.

(2) A zöldfelületi érték számításának alapját a Rendelet 5. számú melléklete szerinti, országosan használt Radó-féle faértékszámítás képezi. 

(3) A zöldfelületi kár mértéke

a) fák és cserjék esetében a gyökér-, törzs-, és lombkoronában keletkezett mennyiségi, minőségi és esztétikai kár százalékban kifejezett értéke

b) gyep és virágágyak esetében a területi kár százalékos aránya alapján kifejezett érték

(4) Zöldterületi építményben keletkezett kár mértékét az újraelőállítás, a javítás bekerülési költsége képezi.

(5) Zöldterületi építmény és zöldfelületi elem értékmeghatározása, Rendelet 6. számú melléklete szerint számolandó.

18. §

(1) Közhasználatú zöldterületek jogszabályon vagy hatósági határozaton (közterület-használati, építési engedély, stb.) alapuló más célú használata esetén a jogosított köteles az ott található növényzet védelméről gondoskodni.

(2) Burkolatépítésnél, felújításnál a burkolatba eső fát csak úgy lehet burkolattal körbe építeni, hogy annak töve körül idős fa esetében legalább 1,5 m, fiatal fa esetében legalább 1,0 m átmérőjű fakeret, faverem maradjon szabadon, amelyet lehetőség szerint faveremráccsal, a fa törzsét pedig favédő ráccsal kell ellátni.

(3) Az építési engedélyben elő kell írni a termőföld védelmét, amelyről minden építtető köteles gondoskodni.

(4) Meglévő fa környezetében bontási, építési tevékenység csak úgy folytatható, hogy a fát nem károsíthatja, azzal későbbi konfliktus helyzetet nem okozhat.

19. §

(1) Védett fa és cserje természetes állapotának vagy közvetlen környezetének megváltoztatása, kivágása az illetékes Osztály megbízott ügyintézője hozzájárulásával vagy a természetvédelmi, erdészeti szakhatóság állásfoglalása alapján történhet.

(2) A kíméleti használatú zöldterületeken bármilyen, a terület megjelenésében változást eredményező tevékenység végzéséről az illetékes Osztály megbízott ügyintézőjét tájékoztatni kell.

IX.

Zöldterületek és zöldfelületek fejlesztése

20. §

(1) A közutak és a járdák közötti „zöldsáv” elsősorban az utcai sorfák telepítési helye. Új közművezeték fektetése során a telepítést kérelmező minta-keresztszelvényben köteles igazolni, hogy a tervezett vezeték mellett utcai sorfa a védőtávolságok betartásával telepíthető. Ennek hiányában, vagy nem teljesülés esetén a terület tulajdonosa előírhatja a vezeték nyomvonalának módosítását.

(2) A közhasználatú és korlátozott közhasználatú zöldterületeken ültetendő növény faj-fajta meghatározásánál különleges szempontok felmerülése hiányában a Rendelet 7. számú mellékletében, vagy az illetékes Osztály megbízott ügyintézője által javasolt növényeket kell alkalmazni. Egyedi szempontok felmerülése esetén az illetékes Osztály megbízott ügyintézője, vagy megbízott szakértő tesz javaslatot.

(3) Közterületen

a) fát,

b) cserjét,

c) egyéb növényzetet, amennyiben az ültetett növény teljes magassága kifejlődés után a 60 cm-t meghaladja

ültetni a Polgármesteri Hivatal illetékes Irodáján történő bejelentés alapján az illetékes Osztály megbízott ügyintézőjének állásfoglalása alapján lehet.

X.

Fakivágás engedélyezési eljárása

21.§

(1) Közterületen fát kivágni csak fakivágási kérelem alapján kiadott fakivágási engedély birtokában szabad. A fakivágási kérelmet a Polgármesteri Hivatal illetékes Irodájához kell benyújtani.

(2) A közhasználatú zöldterületeken lévő fák kivágását, metszését a tulajdonos helyett eljárva magánszemély vagy cég is kezdeményezheti. A kérelmek elbírálásához az engedélyező hatóság, az illetékes Osztály megbízott ügyintézője, továbbá a terület önkormányzati képviselőjének véleményét kérheti ki. A hatóság az egyértelmű szakmai indokok alapján el nem dönthető esetekben köteles a véleményeket megkérni. Az így sem eldönthető kérelmekről az illetékes Bizottság dönt. Az engedélyező hatóság részletes nyilvántartást köteles vezetni a kiadott közterületi fakivágási engedélyekről.

(3) A fakivágási engedély a határozat véglegessé válásától a határozatban megadott időpontig érvényes.

(4) A jegyző az életet és vagyon biztonságát vagy előírás szerinti építmény műszaki állagát veszélyeztető, vagy kiszáradt, karantén kártevővel, kórokozóval fertőzött fa tulajdonosát a fa kivágására, eltávolítására felszólíthatja. Amennyiben a tulajdonos a felszólításnak az előírt határidőn belül nem tesz eleget, a jegyző intézkedhet a szükséges munkáknak a tulajdonos költségén történő elrendeléséről.

22. §

(1) Belterületi ingatlan, telek, építési telek területén álló - 10 cm-nél kisebb törzsátmérőjű fa kivételével a - fa kivágására irányuló szándékot a tulajdonos köteles a Polgármesteri Hivatal illetékes Irodáján bejelenteni.

(2) A pótlási kötelezettség mértékére és módjára az Osztály tesz javaslatot, amely nem haladhatja meg:

a) A kíméleti zóna területén a kivágott fa 1,3 m magasságban mért törzs körméretének 150%-ával megegyező összmennyiségű törzs körméretű fa telepítését.

b) Bármely közterületen a kivágott fa 1,3 m magasságban mért törzs körméretének 120%-ával megegyező összmennyiségű törzs körméretű fa telepítését.

c) Egyéb ingatlanon a kivágott fa 1,3 m magasságban mért törzs körméretének 100%-ával megegyező összmennyiségű törzs körméretű fa telepítését.

(3) Az eredményes ültetés tényét kötelezettnek 30 napon belül a Polgármesteri Hivatal illetékes Irodáján be kell jelenteni.

23. §

(1) Közterületen fakivágást a fakivágási engedéllyel rendelkező, az általa azzal megbízott szervezet, a Polgármesteri Hivatal által megbízott szervezet végezheti.

(2) Fakivágás a sürgősen elhárítandó veszélyhelyzetek, a fa kiszáradásának kivételével csak a vegetációs időn kívüli nyugalmi időszakban, lombtalan állapotban történhet.

(3) Az elvégzett fakivágásról engedélyes köteles az elvégzés időpontjától számított 30 napon belül az engedélyező hatóságot tájékoztatni.

24. §

(1) Engedély nélküli fakivágás, egyéb zöldfelületi rongálás kárértékének, növénymegváltási díjának megállapításához az ún. Radó féle zöldfelületi számítási módszert kell alkalmazni. A módszer alkalmazását a Rendelet 5. számú melléklete tartalmazza. A kár, a díj nagyságát az illetékes Osztály megbízott ügyintézője, vagy megbízott szakértő állapítja meg, mely összeget az Önkormányzat részére kell megfizetni.

(2) Meg kell fizetni a kivágandó fa zöldfelületi értékét minden olyan esetben, amikor a fa kivágását balesetveszély, épületek állagának védelme, közcélú beruházás vagy a fa természetes elöregedése nem indokolja, a pótlásra előírt mennyiség eltelepítésére nincs lehetőség. A fa kivágása ez esetben csak a befizetés hitelt érdemlő igazolását követően lehetséges.

XI.

Közterületi növénytelepítések, lakossági ültetések

25. §

(1) Bármely közhasználatú zöldterületre kiültetett növény a terület tulajdonosának tulajdonába kerül, függetlenül attól, hogy ki, mikor és milyen célból ültette, hogyan gondozta.

(2)  Közhasználatú zöldterületen lakossági kezdeményezésű növénytelepítés történhet

a) saját költségen,

b) önkormányzati költségvetésből,

c) egyéb forrásból

(3) Lakosság által közhasználatú zöldterületen végzett növénytelepítéseknél az alábbi szempontokat kel figyelembe venni:

(a) Faültetéskor gázvezeték nyomvonalától legalább 2 méterre, a többi közművezeték nyomvonalától minimum 1 méterre történhet a telepítés.

(b) Elektromos légvezeték alá csak kistermetű, kiskoronás fa telepíthető.

(c) Meglévő fasorba idegen faj-fajta betelepítése csak az illetékes Osztály megbízott ügyintézője jóváhagyásával történhet.

(d) Útkereszteződésben bármilyen növénytelepítés a meghatározott rálátási háromszög területén a vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint történhet.

(e) Meglévő utcai fasor nyomvonala kialakultnak tekintendő, függetlenül a fahiányok számától. Új fát ültetni csak a kialakult nyomvonalban szabad. Ettől történő eltérés az illetékes Osztály megbízott ügyintézője hozzájárulásával lehetséges.

(f) Növénytelepítés a 4. számú mellékletben foglaltak szerint történhet.

(4) Lakosság által közhasználatú zöldterületen végzett növénytelepítés szakszerűségét az illetékes Osztály megbízott ügyintézője, a terület fenntartásával megbízott szervezet kertész végzettségű és gyakorlatú szakembere továbbá a területen érintett közműtulajdonos ellenőrizheti. A parkfenntartó szervezetnek a közhasználatú zöldfelületeken tapasztalt telepítésekről félévente részletes beszámolót kell készítenie az illetékes Osztály felé. Szabálytalan telepítés esetén, ha az ültetést végző kiléte megállapítható, fel kell hívni a figyelmét a helytelen ültetésre és fel kell szólítani saját költségen, megfelelő helyre történő szakszerű átültetésre. Amennyiben az ültetést végző személy a szabálytalanul ültetett növényt írásbeli felszólítás ellenére sem ülteti át, úgy a növény az ő költségére átültethető, vagy kivágható. Amennyiben a telepítést végző személy kiléte nem állapítható meg, úgy a helytelenül ültetett növényt a főkertész minden külön felszólítás nélkül átültettetheti vagy kivágattathatja.

(5) A lakosság által közterületen végzett növénytelepítések fenntartási munkái során a 11.§ (3) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(6) Bármely ingatlan határánál – a (3) bekezdés e) pontja szerintiek kivételével -, annak közelében csak olyan növényzet telepíthető, amely a szomszéd ingatlan építményeinek és kerítésének karbantartását nem akadályozza, állagát nem rontja. A legkisebb telepítési távolságokat a Rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

(7) Kialakult állapot esetében, amennyiben a meglévő növényzet bizonyíthatóan műszaki létesítmény állapotának romlását idézi elő, törekedni kell a kártétel megszüntetésére.

XII.

A közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése

26. §

(1) Megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és közigazgatási bírsággal sújtható aki

a) az 5.§ (3) és (5) (c) –(j) pontjában foglalt tilalmi rendelkezéseket megszegi,

b) a 8. § (1) és (8) pontban foglalt helyreállítási kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget,

c) a 12.§ (1)-(4) pontjában leírtaknak nem tesz eleget,

d) a 17.§ (1) pontjában leírtaknak nem tesz eleget,

e) a 18.§ (1) és (4) pontjában leírtaknak nem tesz eleget,

f) a 20.§ (3) pontjában leírt kötelezettségének nem tesz eleget,

g) a 23.§ (1)-(2) pontjában előírtakat megszegi,

h) közterületen engedély nélkül fát, cserjét kivág, csonkol vagy megrongál vagy

i) a fakivágási engedélyben előírt fapótlási kötelezettségének határidőre nem tesz eleget.

(2)   Az (1) bekezdésekben felsorolt esetekben a bírság megfizetése nem mentesít a Ptk. alapján érvényesíthető kártérítési felelősség alól.

XIII.

Záró rendelkezés

27. §

(1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének a zöldfelület-gazdálkodás helyi szabályairól szóló 29/2011. (X. 07.) önkormányzati rendelete.

Kiskunfélegyháza, 2018. február 8.

Kihirdetve: 2018. február 9.

1. számú melléklet

Zöldfelületi kataszter

(Parkfenntartásba vont területek)

2. számú melléklet

Védett fák és helyi védett természeti értékek jegyzéke

Bajcsy Zs. u. közterületen lévő ULMUS MINOR

Dózsa Gy. U. 2-4 sz. épület előtti közterületen lévő QUERCUS ROBUR

Felső temetőben lévő ULMUS MINOR

Kazinczy u. 1. sz. alatti társasház udvarán lévő AILANTHUS ALTISSIMA

Kossuth utca Fadrusz J u. és Vasút közötti szakaszán lévő PLATANUS SP.-k

Marosvásárhely utcán lévő PLATANUS SP.-k

Petőfi ház udvarán lévő GINKGO BILOBA

Petőfi u. 6. sz.-ú lakótelek udvarán lévő FRAXINUS SP

Szent János tér sz. telek udvarán lévő QUERCUS ROBUR

Táncsics M u. 1-3 sz. lakóépület telkén lévő AESCULUS HYPPOCASTANUM

Városháza udvarán lévő AESCULUS HYPPOCASTANUM

Csongrádi úti védett gyep

3. számú melléklet

Kíméleti közhasználatú zöldterületek és kíméleti zöldfelületi zónák jegyzéke

Kíméleti használatú zöldterületek:

Aradi vértanúk emlékoszlopa körüli közpark

Béke tér –Ótemplom kertje

Hősök parkja

Kossuth utca

Móra tér

Petőfi lakótelepen a szoborpark

Polgármesteri Hivatal udvara

Szent János tér

Városháza előtti virágágy

Zeneiskola előtti közpark

Kíméleti zöldfelületi zóna:

Izsáki út – Majsai u. – Halasi u. – Dózs Gy. u. – Horváth Z. u. – közök – Szent János tér – Szegedi u. – Kalmár kápolna – Klapka u. – Szentesi u. Blandina nővér u.  – Petőfi S. u. – Oskola u. – Dr. Holló Lajos u. Bercsényi u. – Mikszáth K. u. közötti terület

4. számú melléklet

Növénytelepítési távolságok

Telekhatár mellett növényzet az alábbi minimális ültetési távolság megtartásával telepíthető:

- cserje:                                                                                                                      1,0 m

- fa termetű örökzöld:                                                                                                 2,0m 

- kiskoronás, kistermetű (max. 4-5 m magasra növő) fa:                                           2,0 m

- közepes termetű (max.8-10 m magasra növő) fa:                                                    4,0 m

- nagytermetű fa:                                                                                                       7,0 m                                                                                                                                                                     

Növények egymástól történő minimális telepítési távolságai:

- cserje, örökzöld: növekedési típustól függően ált. 0,4-2,0 m

- kiskoronás fa: 3,0 m

- közepes koronájú fa: 5,0 m

- nagykoronás fa: 7,0 m

5. számú melléklet

Radó-féle fa- és növényérték számítás, a zöldfelületek értéknövekedésének számítása

Faértékszámítás

Az értékszámítás d. Radó Dezső értékszámításai szerint, valamint az Európai Unio Erdészeti és Fagazdálkodási Bizottságának 1984-ben elfogadott modellje alapján készült.

A faértéket az oxigént termelő asszimiláló levélfelület tömege adja. A pótlási kötelezettség ennek a lombtömegnek a 3-5 éven belüli pótlását célozza. A pótlást követő 3. évben a pótlásként telepített fák összes lombtömege a kivágott fáénak 80%-át kell, hogy elérje.

Adott fa forintban kifejezett értékét az A x B x C x D szorzat adja, ahol az egyes tényezők az alábbiak szerint értelmezendők:

A = a fa városon belüli elhelyezkedése szerinti értékszorzó, amely:

1,0 – ha a fa jelentős városképi környezetben, kíméleti használatú zöldterületen illetve zónában található, ritka fafaj

0,7 – ha a fa magas laksűrűségű, környezetében ártalmakkal terhelt terület ( pl. lakótelep, ipari terület zöldfelülete stb.)

0,5 – ha a fa alacsony laksűrűségű, kertes beépítésű lakóterületen vagy külterületen található

B = a fa ismert vagy becsült kora szerinti értékszorzó

10 éves fa szorzószáma:                                10

20 éves fa szorzószáma:                                40

30 éves fa szorzószáma:                                84

40 éves fa szorzószáma:                                160

50 éves fa szorzószáma:                                300

60 éves fa szorzószáma:                                500

70 éves fa szorzószáma:                                 700

idősebb, egyedi, védett fa szorzószáma:        1000

Amennyiben a fa kora pontosan ismert ( pl. adat áll rendelkezésre az ültetés időpontjára vonatkozóan), vagy pontosabban becsülhető, úgy a két határ évtizedszorzó átlagával kell számolni.

C = a fa egészségi állapota, megjelenése szerinti szorzó

1,0 – ha a fa gyökérzete, törzse, lombkoronája teljesen ép, egészséges

0,7 -  ha a fa lombkoronája kissé csonkolt (kevesebb mint 30%)

0,4 – ha a fa lombkoronája erősen csonkolt ( több mint 30 %)

D = a fa értékfelvételi időpontjában kapható azonos, vagy hasonló karakterrel, habitussal rendelkező 4 éves szabványos faiskolai  (faiskolai forgalmazásban 10/12 méretű) csemete földlabdás, áfával és a helyszínre szállítás díjával növelt ára forintban kifejezve.

Egyéb zöldfelületi értékmeghatározás, értéknövekedés:

• 5 évnél fiatalabb, vagy ismert korú cserje, rózsa, öntözött gyep értéke: az előállítás értéke az eltelt időszak fenntartási költségével megnövelve
• 5 évnél idősebb cserje, rózsa értéke: 25 éves ép és egészséges lombkoronájú elhelyezkedése szerinti fa lombkorona tömegének 30%-kal számolt értéke.
• 5 évnél idősebb öntözött gyep értéke: 25 éves ép és egészséges lombkoronájú elhelyezkedése szerinti fa lombkorona tömegének 10%-kal számolt értéke.
• Nem öntözött gyep értéke: az azévi előállítás értéke
• Évelő és egynyári virágágy: az előállítás értéke

6. számú melléklet

Zöldterületi építmények értékszámítása

Az egyes zöldterületi építmények állapotromlása az alábbi állagmutatókkal és használati időkkel számítandó:

Burkolatok, lépcsők, támfalak értéke az előállítási érték a burkolat felületállapotának és szerkezeti állapotának megfelelő állagmutatóval felszorozva:

- kifogástalan, jó minőségű, javítást nem igényel:                                   95-100%

- megfelelően karbantartott, max. 5%-os felületi hiba:                80-95%

- elszórtan hibás, 5-20%-os felületi hiba:                                    50-80%

- nagy területen összefüggő hibás, 20-40%-os felületi hiba:                    25-50%

- fokozottan leromlott állapotú, 40%-nál több felületi hiba:                    10-25%

vagy a szükséges mértékű helyreállítás költsége.

Fenti esetekben használati idővel nem számolunk.

Játszótéri eszköz  használati ideje: 15 év

Pad használati ideje: 10 év

Öntözőrendszer  vezeték használati ideje: 10 év

Szórófej használati ideje: 3 év

Hulladékgyűjtő használati ideje: 10 év

Kerékpártartó használati ideje: 10 év

Ha az értékelés idején már leamortizálódott, de még elfogadható megjelenésű és használható állapotú a berendezés, úgy az előállítási érték 20%-án számolható az értéke.