Szigetszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (III. 23.) önkormányzati rendelete

a fás szárú növények védelméről

Hatályos: 2022. 04. 30

Szigetszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (III. 23.) önkormányzati rendelete

a fás szárú növények védelméről

2022.04.30.

Szigetszentmárton Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § 11. pontja Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 142/C. § (1) bekezdésében kapott, továbbá a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontja és a 48. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. LIII. törvény 48. § (3) bekezdés alapján, az illetékes környezetvédelmi igazgatási szerv véleményezését követően a következőket rendeli el:

1. A rendelet célja

1. § A klímavédelem helyzetére tekintettel a települési önkormányzatoknak kiemelt felelősségük, hogy a lombos fás szárú növényállomány védelmét ne csak az önkormányzati tulajdonú ingatlanok esetében tartsák kiemelt szempontnak, hanem a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben kapott felhatalmazással élve, a magántulajdonban levő ingatlanok esetében is, különös tekintettel a jövő nemzedékekért vállalt felelősségre. Ezért egyes fás szárú növények kivágásának esetére, figyelembe véve a tulajdonosok ingatlanukat érintő igényeit és teherbíró képességét is, az önkormányzati rendelet célja, hogy a kivágott fás szárú növények pótlása megtörténjen. Ezen kívül az önkormányzati rendelet célja az is, hogy az önkormányzati tulajdonban levő ingatlanokon történő fás szárú növények ültetése szabályozott rend szerint történhessen.

2. A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a belterületi, magántulajdonban levő ingatlanon álló fa és fás szárú növény (a továbbiakban együtt: fás szárú növény) kivágására, pótlására, fás szárú növénynek – a költségvetési szervek használatában levő ingatlanok kivételével – az önkormányzat tulajdonában levő ingatlanon történő ültetésére, valamint a fás szárú növény pótlásának kompenzációja tekintetében a belterületi magántulajdonban és – a költségvetési szervek használatában levő ingatlanok kivételével – az önkormányzati tulajdonban levő ingatlanon kivágott fás szárú növényre terjed ki.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki:

a) a szaporítóanyag termesztését szolgáló csemetekert, faiskola fás szárú növényére,

b) a kereskedelmi célú fenyőfa-, karácsonyfaültetvény fás szárú növényére,

c) a belterületi, magántulajdonban levő ingatlanon álló gyümölcsfára,

d) a szomszédjogi szabályok hatálya alá tartozó fás szárú növényre, valamint

e) az inváziós fajú fás szárú növényekre.

3. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazása szempontjából:

1. előnevelt facsemete: lomblevelű, minimum 12/14, vagy 14/16 cm törzskörméretű, földlabdás, sorfa minőségű faiskolai áru, örökzöld fa esetében konténeres vagy földlabdás, legalább 80/100 cm-es előnevelt faiskolai áru;

2. fakivágás: minden olyan fás szárú növény kivágása

a) melynek törzskörmérete a 30 cm-t (9,5 cm törzsátmérő) meghaladja, vagy

b) mely több kisebb törzsből áll és ezek össztörzskörmérete a 30 cm-t meghaladja;

3. fás szárú növény: lombhullató és örökzöld fa, bokorfa, lombhullató vagy örökzöld cserje együttes megnevezése;

4. gömbfa: kb. 2,5 méteres törzsre oltott, lapított gömb koronájú fa;

5. gyümölcsfa: emberi fogyasztásra vagy egyéb hasznosításra kerülő, gyümölcséért termesztett és gondozott fa, kivéve: diófa, szelídgesztenyefa, mandulafa, eperfa és díszfának nemesített gyümölcsfa;

6. használó: a rendelet hatálya alá tartozó ingatlan tulajdonosa, önkormányzati tulajdonban levő ingatlan esetén a közterületfenntartó szervezet vagy az ingatlan használatára hatósági engedély vagy hatósági szerződés alapján jogosult személy, amennyiben a hatósági engedély vagy a hatósági szerződés így rendelkezik,

7. kiszáradt fa: a vegetációs időszak során nem rendelkezik élő lombozattal;

8. konténeres cserje: termesztőedényben (fóliatasakban) előnevelt, begyökeresedett, földlabdával rendelkező cserje, amelynek hajtáshosszúsága legalább 40/60 cm;

9. közterületfenntartó szervezet: az önkormányzati tulajdonban álló közterületek fenntartásával megbízott gazdasági társaság;

10. össztörzskörméret: az egyedek törzskörméretének összege;

11. törzsátmérő: a fatörzs földfelszíntől számított 1 m magasságban mért átmérője centiméterben számolva;

12. törzskörméret: a fatörzs földfelszíntől számított 1 m magasságban mérendő kerülete centiméterben számolva;

13. vegetációs időszak: a rügyfakadás és a lombhullás közötti időszak;

14. viharkárt szenvedett és menthetetlenül károsodott fás szárú növény: szélvihar vagy villámcsapás miatt törött vagy roncsolódott törzsű fás szárú növény, vagy ha a fás szárú növény lombkoronája olyan mértékű roncsolódást szenvedett, amely a fás szárú növény elpusztulásához vezetne rövid időn belül, amely nem jelent élet- vagy balesetveszélyt, valamint nem fenyeget vagyoni kár bekövetkezésével;

15. zöldfelület: biológiailag aktív növényzettel borított terület, ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj, illetve a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg. 16. kertszerű használat: bozótmentesítés, kúszó-futó növények karbantartása, ingatlanhatáron belül tartása, gondozása, 5 cm átmérőt el nem érő sarjról, magról kelt fás szárú újulatok (pl: borostyán, vadszőlő fajok, tatáriszalag, és erdei iszalag, trombitafolyondár, loncfélék, akácfélék sarjai, vagy újulatai, komló, bálványfa, ostorfa, eperfa, zöldjuharfa, meggyfa, orgona sarjak és újulatai ) eltávolítása.

4. Hatásköri rendelkezés

4. § Az e rendeletben szabályozott önkormányzati hatósági ügyben az eljárással kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület a jegyzőre ruházza át.

5. Fás szárú növény kivágása

5. § (1) Fás szárú növényt a rendelet az önkormányzat által rendszeresített és annak honlapján közzétett formanyomtatványon a jegyzőnek címezve benyújtott kérelemnek helytadó határozat rendelkező részében foglaltak szerint, a határozat véglegessé válását követő egy éven belül – a naptári év március 1. és szeptember 1. közötti időszaka kivételével – lehet kivágni. A jegyző a naptári korlátozás alól felmentést adhat, ha szakértői vélemény alapján megállapítja, hogy az érintett fás szárú növényen nem található védett állatfaj egyedének lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelye.

(2) A fás szárú növény kivágásának tényét a kivágást követő 5 munkanapon belül, írásban kell bejelenteni a jegyzőnek.

(3) A fás szárú növény kivágásának engedélyezésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni – gömbfa kivételével – a fás szárú növény lombozatának 50%-nál jelentősebb mértékű csonkítása esetén.

(4) A fás szárú növénynek az (1) bekezdéstől eltérően végzett kivágása a rendeletben meghatározott kötelezettség elmulasztásának minősül.

6. Viharkárt szenvedett és menthetetlenül károsodott, továbbá a veszélyhelyzetet jelentő fás szárú növény kivágása

6. § (1) A viharkárt szenvedett és menthetetlenül károsodott vagy kiszáradt fás szárú növényt a használó köteles a károsodást vagy a kiszáradást követő év februárjának utolsó napjáig kivágni.

(2) A használó a tervezett kivágást megelőzően legalább 30 nappal korábban köteles ezt a szándékát a jegyzőnek írásban bejelenteni.

(3) A veszélyhelyzet fennállását a bejelentéshez csatolt fényképfelvétellel kell bizonyítani.

(4) Amennyiben a jegyző a bejelentésben foglaltak alapján megállapítja a veszélyhelyzet fennállását, a használót a fás szárú növény kivágására kötelezi, ellenkező esetben a fás szárú növény kivágását megtiltja.

(5) A fás szárú növény előzetes bejelentés nélkül végzett kivágása a rendeletben meghatározott kötelezettség elmulasztásának minősül.

7. § (1) Az élet- vagy balesetveszély, valamint a vagyoni kár bekövetkezésével fenyegető – a szomszédjogi szabályok hatálya alá nem tartozó – fás szárú növényt a használó köteles kivágni.

(2) A fás szárú növény kivágásának tényét a kivágást követő 5 munkanapon belül írásban kell bejelenteni a jegyzőnek.

(3) A veszélyhelyzet fennálltát a bejelentéshez csatolt fényképfelvétellel kell bizonyítani.

(4) Amennyiben a jegyző a bejelentésben foglaltak alapján megállapítja a veszélyhelyzet fennálltát, a fás szárú növény kivágását tudomásul veszi, ellenkező esetben közigazgatási szankciót alkalmaz.

(5) A fás szárú növény bejelentés nélkül végzett kivágása a rendeletben meghatározott kötelezettség elmulasztásának minősül.

8. § Amennyiben a használó nem tesz eleget a 6. § (1) bekezdésben, vagy a 7. § (1) bekezdésben foglaltaknak, a jegyző a használót a fás szárú növény kivágására kötelezheti.

7. A fás szárú növény pótlása

9. § (1) A kivágott fás szárú növény pótlásáról a használó köteles gondoskodni.

(2) A jegyző az 5. § (1) bekezdés, a 6. § (4) bekezdés, valamint a 7. § (4) bekezdés alapján meghozott határozatában rendelkezik a fás szárú növény pótlásának feltételeiről és módjáról.

(3) A jegyző a pótlási kötelezettség teljesítéseként elfogadhatja a kivágással érintett ingatlan területén a fás szárú növény tervezett kivágását megelőzően, az annak pótlására legfeljebb egy évvel korábban ültetett vagy telepített fás szárú növényt.

(4) A (2) bekezdés szerint előírt pótlási kötelezettség teljesítését az ültetéstől vagy telepítéstől számított 5 munkanapon belül, írásban kell bejelenteni a jegyzőnek.

(5) Fás szárú növénynek a rendeletben meghatározott kötelezettség elmulasztásával vagy tiltó határozat ellenére történő kivágása esetén a fás szárú növény pótlására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(6) A fás szárú növény pótlására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni – gömbfa kivételével – a fás szárú növény lombozatának 50%-nál jelentősebb mértékű csonkítása esetén.

10. § (1) A pótlási kötelezettséget a kivágott fás szárú növény darabszámával, cserje esetében a rendelet 1. melléklete szerint – a kivágott cserje m²-ben – számított felületével megegyező mértékben kell megállapítani.

(2) A magántulajdonban levő ingatlanon előírt pótlási kötelezettséget lombos fák esetében legalább kétszer iskolázott, 12/14 cm törzskörméretű, a jegyző által – az ügyfél kérelme alapján – kijelölt önkormányzati tulajdonban levő ingatlanon előírt pótlási kötelezettséget legalább háromszor iskolázott, 14/16 cm törzskörméretű előnevelt facsemete, fenyők vonatkozásában mindkét esetben konténeres vagy földlabdás, legalább 80/100-as előnevelt faiskolai áru ültetésével vagy telepítésével, cserje esetében konténeres cserje alkalmazásával kell teljesíteni.

(3) Nem minősül pótlásnak a fa mobil eszközbe, konténerbe történő telepítése.

(4) Rendeltetésszerű pótlásnak csak az előnevelt facsemetének a természetes növekedés feltételeit biztosító talajba történő ültetése minősül.

(5) A pótlás fa esetében akkor tekinthető teljesítettnek, ha a fa az ültetést követő második vegetációs időszak kezdetén is életképes, cserje esetében pedig akkor, ha a területi borítottságot három éven belül biztosítja. Ennek hiányában a telepítést meg kell ismételni.

(6) A telepítés megismétlésére a jegyző, e szakasz rendelkezéseinek figyelembevételével, hivatalból eljárva kötelezi a pótlásra kötelezettet.

11. § (1) A pótlást elsősorban a kivágással érintett ingatlan területén kell teljesíteni.

(2) Amennyiben a pótlás az ingatlan adottságai, beépítettség vagy egyéb ok miatt nem vagy csak részben teljesíthető, a pótlást a jegyző által e célra kijelölt önkormányzati tulajdonban levő ingatlanon történő telepítéssel kell teljesíteni.

(3) Önkormányzati tulajdonban levő ingatlanon történő pótlás esetén a jegyző a használót kötelezi arra, hogy a pótlás teljesítésére a közterületfenntartó szervezettel kössön megállapodást.

(4) A fás szárú növény pótlására a használót a fás szárú növény kivágását követő egy éven belüli határidővel kell kötelezni. A pótlási kötelezettség teljesítésére – a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelemre – különös méltánylást érdemlő esetben, egy alkalommal, legfeljebb egy évi időtartamú halasztás engedélyezhető.

(5) Amennyiben a fás szárú növény kivágására építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése miatt került sor, és a fás szárú növény pótlása a kivágással érintett ingatlanon teljesíthető, a pótlás határidejét a jegyző egyedi mérlegelés alapján állapítja meg.

8. Fás szárú növény pótlásának kompenzációja

12. § (1) Amennyiben a pótlásra önkormányzati tulajdonban levő ingatlan nem jelölhető ki, a jegyző a használót a rendelet 1. melléklete szerinti – a károsult környezeti elem becsült költségével egyenértékű – pénzbeli kompenzáció megfizetésére kötelezi.

(2) A pénzbeli kompenzáció összege a 1. melléklet szerinti egységár és a pótlásként elültetendő facsemeték számának, cserjék esetében pedig a pótolandó felületnek a szorzata.

(3) A kompenzáció összegét az (1) bekezdés szerinti határozat véglegessé válását követő 15 napon belül az önkormányzat elkülönített számlájára kell befizetni vagy átutalni.

(4) A kötelezett által befizetett pénzbeli kompenzációt elkülönítetten kell kezelni, és azt – a mindenkori költségvetési rendeletben foglaltak szerint – az önkormányzati tulajdonban levő ingatlanok vagy az önkormányzat fenntartásában működő intézmények zöldfelületei minőségének javítására, megújítására kell fordítani.

9. Fás szárú növény ültetése, telepítése önkormányzati tulajdonban levő ingatlanon

13. § (1) Önkormányzati tulajdonban levő ingatlanon fás szárú növényt ültetni vagy telepíteni kizárólag a jegyzőnek címezve benyújtott kérelemnek helytadó határozat rendelkező részében foglaltak szerint, a határozat véglegessé válását követő egy éven belül lehet.

(2) A fás szárú növény ültetése vagy telepítése iránti kérelmet írásban kell benyújtani.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak megsértésével történő ültetés, telepítés a rendeletben meghatározott kötelezettség elmulasztásának minősül és a fás szárú növény ültetőjét, telepítőjét a jegyző a fás szárú növény kivágására vagy eltávolítására is kötelezheti.

(4) Amennyiben a fás szárú növény ültetője, telepítője nem ismert, vagy az (1) bekezdésben foglaltak szerint ültetett, telepített fás szárú növény az ültetést, telepítést követő második vegetációs időszak kezdetén sem életképes, a fás szárú növényt a közterületfenntartó szervezet kártalanítás nélkül vághatja ki vagy távolíthatja el.

10. A zöldterületek és zöldfelületek fenntartása, megóvása

14. § (1) Az Önkormányzat közigazgatási határán belül gondoskodni kell a zöldterületeken és zöldfelületeken található fás szárú növényállomány megőrzéséről és növeléséről, ennek érdekében a tulajdonos, használó, kezelő köteles a tulajdonában lévő zöldterületeket és zöldfelületeket a mindenkori szakmai szempontoknak megfelelően, a kertszerű használat fenntartása érdekében karbantartani vagy karbantartatni,

a) a kórokozóktól, a kártevőktől és szakszerűtlen kezelésektől megóvni,

b) fejleszteni, megfelelően fenntartani és felújítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti karbantartásnak minősül különösen a fás szárú növény

a) fajtatulajdonságainak és növekedési jellemzőinek megfelelő metszése, ifjítása,

b) öntözési lehetőségének biztosítása, c) azon részeinek eltávolítása melyek épület, építmény vagyontárgy állagmegóvását, karbantartását meggátolja, vagy az azokban kárt tesz.

11. Közigazgatási bírság

15. § (1) Az a természetes személy, aki

a) a rendelet 5. § (4) bekezdésében, a 6. § (5) bekezdésében, a 7. § (5) bekezdésében és a 14. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott kötelezettségét elmulasztja, 10 000 forinttól 200 000 forintig terjedő,

b) a rendelet 13. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségét elmulasztja, 5 000 forinttól 50 000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) Az a jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely

a) a rendelet 5. § (4) bekezdésében, a 6. § (5) bekezdésében, a 7. § (5) bekezdésében és a 14. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott kötelezettségét elmulasztja, 50 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő,

b) a rendelet 13. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségét elmulasztja, 25 000 forinttól 250 000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

12. Záró és átmeneti rendelkezések

16. § Ez a rendelet 2022. április 30-án lép hatályba.