Taktaharkány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (III. 22.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról

Hatályos: 2022. 03. 23 - 2022. 03. 23

Taktaharkány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (III. 22.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról

2022.03.23.

Taktaharkány Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdésében, továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. és 8a. pontjában, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában, 48. § (1) és (4) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1)–(2) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. § (1) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Taktaharkány nagyközség közigazgatási területén lakó, továbbá az Önkormányzattal, az Önkormányzat tagságával működő önkormányzati társulással, vagy Taktaharkányban működő állami szervvel vagy civil szervezettel jogviszonyban álló más személyekre.

(2) A szociális ellátásra való jogosultság megállapítására a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) rendelkezéseit az e rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

2. § (1) A szociális ellátás megállapítása iránti eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul.

(2) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a maga és a vele egy háztartásban élő – vitatott esetben ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező – hozzátartozói személyi adataira, vagyoni és jövedelmi viszonyaira vonatkozó nyilatkozatokat becsatolni.

(3) A jogosultsági feltételek fennállását (a közös háztartásban való együttélést, a saját háztartáson belüli eltartást, jövedelemmel nem rendelkező nagykorú személy esetében a rokkantságot, fogyatékosságot, munkanélküliséget, az Önkormányzattól vagy szociális intézményektől igénybe vett ellátást, lakáscélú kölcsöntartozást, közüzemi szolgáltatóval szemben fennálló díjhátralékot) közokirattal vagy teljes bizonyító értékű magánokirattal és a Taktaharkányi Polgármesteri Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal), valamint az Önkormányzat intézményeinél vezetett nyilvántartások adatainak felhasználásával kell igazolni.

(4) Az e rendeletben szabályozott támogatásokat igénylő személy szociális, vagyoni körülményeinek, valamint egészségi állapotának megismerése érdekében szükség szerint környezettanulmányt kell készíteni, ezen kívül orvosi, védőnői, pedagógusi vélemény, javaslat is kérhető. A vagyoni körülmények további tisztázása érdekében a kérelmező és a vele azonos ingatlanban élő hozzátartozókra vonatkozóan – hozzájáruló nyilatkozatuk alapján – további információk szerezhetők be. Az adatok beszerzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatokat – a rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon – a kérelmező köteles beszerezni és az eljáró hatóságnak átadni.

(5) Amennyiben az igénylő vagy háztartása jövedelme kizárólag vagy túlnyomórészt vállalkozásból, vagy vagyonhasznosításból származik, avagy kétség merül fel a nyilatkozat valódisága tekintetében, úgy a Hivatal beszerzi az adóhatóság igazolását a jövedelemadó-alapra vonatkozóan.

(6) A házastársak akkor tekinthetők külön élőknek, ha lakcímük – beleértve az állandó lakcímet és a tartózkodási helyet – különböző.

(7) A települési támogatás megállapításakor a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét is figyelembe kell venni.

(8) Amennyiben a kérelmező nyilatkozataira vonatkozóan kétség merül fel, az elbírálásra jogosult szerv a jegyzőt vagy a Taktaharkányi Szociális Szolgáltató Központot (a továbbiakban: Központ) ellenőrzésre kéri fel a nyilatkozatokban foglalt tények és körülmények valódiságának megvizsgálására.

(9) A rendeletben meghatározott havi rendszerességgel nyújtott pénzbeli ellátásokat utólag, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani kérelem alapján az Önkormányzat pénztárából vagy bankszámlára történő átutalással.

(10) A természetben nyújtott ellátások számláit az Önkormányzat egyenlíti ki.

(11) Egyes természetben nyújtott támogatásokat a határozat alapján a Központ szerzi be és adja át a kérelmezőnek.

II. Fejezet

A települési támogatásokra való jogosultság általános feltételei

1. A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása

3. § A kérelem benyújtója, vagy – hivatalból induló eljárás esetén – a lehetséges jogosult köteles – e rendeletben meghatározott kivételekkel – a lakókörnyezete rendezettségét az alábbiak szerint biztosítani:

a) a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM–EüM együttes rendelet 6. § (1) bekezdés a)–b) pontjainak teljesítésével a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott ház udvara, kertje, az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, továbbá ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület), továbbá a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai

aa) gyommentesítésével,

ab) fűnyírásával,

ac) kaszálásával,

ad) sepregetésével,

ae) hó- és síkosság-mentesítésével, valamint

af) más alkalmas módon történő tisztán tartásával,

b) a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott ingatlan higiénikus állapotának a szemét gyűjtésére és tárolására rendelkezésre álló, rendeltetésszerűen használt, a hulladékszállítást végző szolgáltató által elfogadott hulladéktároló edény elhelyezésével, valamint az ingatlan hulladéktól való teljes mentesítésével,

c) az igénylő által életvitelszerűen lakott ingatlan összképének esztétikus állapotáról gondoskodjon.

2. Közneveléssel kapcsolatos szabályok

4. § A kérelem benyújtója, vagy a lehetséges jogosult köteles – amennyiben gyermeke taktaharkányi székhelyű köznevelési intézménnyel áll jogviszonyban, az e rendeletben meghatározott kivételekkel – a köznevelési intézmény házirendjének betartására, gyermekével való betartatására.

3. Az általános feltételek ellenőrzése

5. § (1) Az általános feltételekre vonatkozó kötelezettségeket a pénzbeli támogatások megállapítása céljából a jegyző ellenőrzi.

(2) Amennyiben a jegyző megállapítja, hogy a kérelmező, vagy a jogosult az általános feltételekre vonatkozó kötelezettségeknek nem, vagy csak részben tett eleget, a jegyző a települési támogatás folyósítását felfüggeszti és a lakókörnyezet rendezettségének biztosítására, a fertőző betegségek és járványok megelőzésének biztosítására, a taktaharkányi székhelyű köznevelési intézménnyel jogviszonyban álló gyermeke felszerelésének biztosítására a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével felszólítja.

(3) A települési támogatás felfüggesztésének megszüntetéséről a települési támogatás odaítélésére hatáskört gyakorló dönt, amennyiben a jegyző újabb ellenőrzése során megállapítja, hogy a jogosult a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségeknek eleget tett.

(4) Amennyiben a jegyző a támogatási időszak alatt második alkalommal is megállapítja, hogy a jogosult a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségeknek nem, vagy csak részben tett eleget, a települési támogatást megszünteti.

III. Fejezet

Eljárási szabályok

6. § (1) A szociális ellátások iránti kérelmet a Hivatalba kell benyújtani az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon.

(2) A kérelemhez mellékelni kell

a) az együtt élő személyeknek a jövedelem számítására irányadó időszakra eső jövedelméről szóló igazolást,

b) a gyermek elhelyezéséről, vagy gyámrendelésről szóló határozatot,

c) 30 napnál nem régebbi igazolást a 18. életévét betöltött, önálló jövedelemmel nem rendelkező nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató fiatal felnőtt tanulói vagy hallgatói jogviszonyáról,

d) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat,

e) az e rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat,

f) a környezettanulmányt a II. Fejezetben meghatározott követelmények betartásáról.

(3) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmának ellenőrzése érdekében a Hivatal megkeresheti:

a) az állami adóhatóságot,

b) a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,

c) az igazolást kiállító szervet,

d) a munkáltatót.

7. § (1) A rendszeres pénzbeli és természetbeni támogatásokat – az e rendeletben meghatározott kivételekkel – egy év időtartamra kell megállapítani.

(2) A kérelmezőt a havi rendszerességgel folyósított települési támogatások a kérelem benyújtását követő hónap első napjától illetik meg.

(3) Az e rendeletben megállapított támogatások lakossági folyószámlára utalással, pénztári kifizetéssel, vagy közszolgáltatóhoz történő átutalással nyújthatóak.

(4) Amennyiben a jogosultság az ellátás folyósításának időtartama alatt szűnik meg, a megszűnés hónapjában a támogatást teljes összegben kell folyósítani.

(5) A IV. Fejezetben meghatározott feltételek hiányában, vagy a IV. Fejezet megsértésével nyújtott szociális ellátást a jegyző megszünteti, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezi

a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére,

b) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a kérelmező részére hat hónapig – a rendkívüli települési támogatás kivételével – a IV. Fejezet szerinti támogatás nem nyújtható.

IV. Fejezet

Települési támogatás

1. Általános rendelkezések

8. § A rendkívüli települési támogatás kivételével települési támogatásra az a személy válhat jogosulttá, aki Taktaharkányban legalább 5 éve állandó lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen Taktaharkányban lakik.

2. Átruházott hatáskörök

9. § (1) A Képviselő-testület a Költségvetési és Szociális Bizottságra ruházza át a következő települési támogatásokról szóló döntést:

a) ápolási célú települési támogatás,

b) közgyógyellátási célú települési támogatás,

c) otthonteremtési célú települési támogatás,

d) tanévkezdési célú települési támogatás,

e) rendkívüli települési támogatás (20. §).

(2) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át a következő települési támogatásokról szóló döntést:

a) gyermekétkeztetési célú települési támogatás,

b) időskorúak települési támogatása,

c) jövedelempótlási célú települési támogatás,

d) kegyeleti célú települési támogatás,

e) megváltozott munkaképességűek települési támogatása,

f) rendkívüli települési támogatás (21. §).

(3) A Képviselő-testület a jegyzőre ruházza át a lakhatási célú települési támogatásról szóló döntést.

3. Ápolási célú települési támogatás

10. § (1) Ápolási célú települési támogatást kell megállapítani annak a személynek, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és az e §-ban meghatározott feltételeknek megfelel.

(2) A tartós betegség meglétét a háziorvos igazolja.

(3) Az ápolási célú települési támogatásra jogosult,

a) akinek a háztartásában az egy főre számított havi jövedelme a minimálbér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 50%-át nem haladja meg,

b) aki nem jogosult az Szt. szerinti ápolási díjra, kiemelt ápolási díjra, vagy emelt összegű ápolási díjra.

(4) Nem jogosult ápolási célú települési támogatásra a hozzátartozó az Szt. 42. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben.

(5) Az ápolási célú települési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni az Szt. 42. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben.

(6) Az ápolt személy halála esetén az ápolási célú települési támogatás folyósítását a halál időpontját követő hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

(7) Az ápolási célú települési támogatás havi összege megegyezik az ápolási díj központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszegének 80%-ával.

(8) Az ápolási célú települési támogatásban egyszerre legfeljebb tíz fő részesülhet.

(9) Az ápolási célú települési támogatás iránti kérelem a jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző 60. naptól nyújtható be.

(10) Az ápolási célú települési támogatás esetén a 4–5. §-okat nem kell alkalmazni.

4. Gyermekétkeztetési célú települési támogatás

11. § (1) Az általános iskolai, az óvodai és a bölcsődei étkezési térítési díjak viseléséhez nyújtott települési támogatás a gyermekétkeztetési célú települési támogatás.

(2) A taktaharkányi székhelyű köznevelési intézmény tanulójának szülője kérelmére induló eljárásra természetbeni szociális ellátás formájában gyermekétkeztetési célú települési támogatásban kell részesíteni azt a szülőt, akinek

a) gyermeke az általános iskolai, az óvodai, vagy a bölcsődei étkezési térítési díjból más módon legfeljebb 50%-os kedvezményben részesül,

b) akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelme a minimálbér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének ötszörösét nem haladja meg.

(3) A gyermekétkeztetési célú települési támogatás mértéke az általános iskolai, az óvodai, vagy a bölcsődei étkezési térítési díj 100%-áig történő kiegészítéséhez szükséges összeg.

(4) A gyermekétkeztetési célú települési támogatás esetén a 3. és 5. §-okat nem kell alkalmazni.

5. Időskorúak települési támogatása

12. § (1) Az időskorú polgárok életkörülményeinek javításához nyújtott települési támogatás az időskorúak települési támogatása.

(2) Kérelemre időskorúak települési támogatására jogosult,

a) aki a tárgyév december 31. napjáig betölti, vagy betöltötte a 65. életévét,

b) akinek a háztartásában az egy főre számított havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszeresét nem haladja meg.

(3) Az időskorúak települési támogatása 8000 Ft, melyet vásárlási utalvány formájában kell biztosítani az idősek világnapját megelőző második hét első napja és az idősek világnapja között.

(4) Az időskorúak települési támogatását 2024. december 31-ig terjedő időszakra kell megállapítani.

(5) Az időskorúak települési támogatására való jogosultság megszűnik

a) a jogosult halálának napján, valamint

b) amennyiben a jogosult nem felel meg a 8. §-nak.

(6) Az időskorúak települési támogatása esetén a 3–5. §-okat nem kell alkalmazni.

6. Jövedelempótlási célú települési támogatás

13. § (1) Az Önkormányzat közfeladatainak ellátásában közreműködő szociálisan rászorult személyek települési támogatása a jövedelempótlási célú települési támogatás.

(2) Hivatalból induló eljárásra jövedelempótlási célú települési támogatásban részesíthető:

a) aki az Önkormányzattal, vagy az Önkormányzat tagságával működő gazdasági társasággal, önkormányzati társulással foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll,

b) akinek a jövedelme nem éri el a minimálbér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének kétszeresét.

(3) A jövedelempótlási célú települési támogatás összege legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszeresét érheti el.

(4) A jövedelempótlási célú települési támogatást három hónapra kell megállapítani.

7. Kegyeleti célú települési támogatás

14. § (1) Az elhunyt hozzátartozó eltemetéséhez nyújtott egyszeri települési támogatás a kegyeleti célú települési támogatás.

(2) A kegyeleti célú települési támogatást a haláleset időpontjában taktaharkányi állandó lakóhellyel rendelkező elhunytnak a haláleset időpontjában taktaharkányi állandó lakóhellyel rendelkező hozzátartozója – beleértve a temetésről gondoskodó más személyt is – részére kell megállapítani, ha

a) az elhunyt temetéséről gondoskodott,

b) a háztartásában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg a minimálbér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének kétszeresét.

(3) A kegyeleti célú települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell

a) az eltemettető és a vele közös háztartásban élők jövedelmét igazoló jövedelemigazolást,

b) a temetési számlákat,

c) a halotti anyakönyvi kivonat másolatát,

d) a temetési szolgálat elvégzéséhez meghatározott összeg megfizetéséről szóló igazolást.

(4) A kegyeleti célú települési támogatás összege – a temetési kiadásokat figyelembe véve – legalább 10.000 Ft, legfeljebb 35.000 Ft.

(5) A kegyeleti célú települési támogatás iránti kérelmet a haláleset anyakönyvezését követő 60 napon belül lehet benyújtani.

(6) A kegyeleti célú települési támogatás esetében a 3–5. §-okat nem kell alkalmazni.

8. Közgyógyellátási célú települési támogatás

15. § (1) A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás a közgyógyellátási célú települési támogatás.

(2) Közgyógyellátási célú települési támogatást kell megállapítani annak a személynek,

a) akinek a háztartásában az egy főre számított havi jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

aa) 350%-át, egyedül élő esetén 400%-át és a kérelmező havi gyógyszerköltsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15%-át

ab) 600%-át, egyedül élő esetén 650%-át és a kérelmező havi gyógyszerköltsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30%-át.

b) az a) pontban meghatározottaknak megfelel és aki nem jogosult az Szt. szerinti alanyi vagy normatív közgyógyellátásra.

(3) Amennyiben a közgyógyellátási célú települési támogatása megléte alatt ismételten kérelmezi a közgyógyellátási célú települési támogatást, az elbírálás során az Szt. szerinti alanyi vagy normatív közgyógyellátásra való jogosulatlanságát el kell fogadni, amennyiben azt a járási hivatal a kérelem benyújtását megelőző legfeljebb 9 hónappal korábban megállapította.

(4) A közgyógyellátási célú települési támogatás iránti kérelem a jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző 60. naptól nyújtható be.

(5) A jogosult számára kizárólag a személyes szükségletének kielégítéséhez szükséges gyógyító ellátás rendelhető.

(6) A havi rendszeres gyógyszerszükségletet a háziorvos igazolja.

(7) Az igazolás tartalmára az Szt. 50/A. § (3) bekezdése az irányadó.

(8) A közgyógyellátási célú települési támogatás összege legfeljebb havi 10.000 Ft.

(9) A közgyógyellátási célú települési támogatás esetén a 4–5. §-okat nem kell alkalmazni.

9. Lakhatási célú települési támogatás

16. § (1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás a lakhatási célú települési támogatás.

(2) A lakhatási célú települési támogatást természetbeni szociális ellátás formájában és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) Lakhatási célú települési támogatásra jogosult,

a) aki a kérelemben megjelölt lakásban életvitelszerűen lakik és annak tulajdonosa, bérlője, vagy egyéb jogcímen használója,

b) akinek a háztartásában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220%-át,

c) akinek, vagy a vele egy háztartásban élőknek nincs vagyona.

(4) A lakhatás elősegítése érdekében lakhatási célú települési támogatás közüzemi díj (villanyáram díja, víz- és csatornadíj, gázfogyasztás díja, szemétszállítás díja) megfizetésére nyújtható.

(5) A lakhatási célú települési támogatás összegét az egy főre számított havi jövedelemtől függően kell megállapítani az alábbiak szerint:

a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-áig: 6.000 Ft/hó,

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170%-áig: 5.000 Ft/hó,

c) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összeg 220%-áig: 4.000 Ft/hó.

(6) A lakhatási célú települési támogatást a jogosultság kezdő időpontját követő október 31-ig kell megállapítani. A lakhatási célú települési támogatás iránti kérelem a jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző 60. naptól nyújtható be.

(7) A támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak kell megállapítani, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(8) Ha a lakhatási célú települési támogatásban részesülő személy állandó lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, vagy a haláleset hónapjára járó támogatást teljes összegben folyósítani kell, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.

(9) A lakhatási célú települési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, vagy el kell utasítani a kérelmet, ha a megítélendő havi támogatási összeg háromszorosát meghaladó többlet halmozódott fel a szolgáltatónál.

(10) E § alkalmazásában vagyon: a hasznosítható ingatlan, vagyoni értékű jog, jármű, továbbá pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt – jövedelemként figyelembe nem vett – összeg, kivéve

a) azt az ingatlant, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik,

b) azt a vagyoni értékű jogot, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn,

c) a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott egy gépjárművet,

d) a 65. életévét betöltött személy egy gépjárművét,

e) a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt – jövedelemként figyelembe nem vett – összeget, amely nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a tizenötszörösét.

10. Megváltozott munkaképességűek települési támogatása

17. § (1) A megváltozott munkaképességű és munkát vállaló polgárok rehabilitációs foglalkoztatási helyre történő szállításának támogatása a megváltozott munkaképességűek települési támogatása.

(2) Kérelemre megváltozott munkaképességűek települési támogatásában kell részesíteni, aki

a) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvényben meghatározott ellátásban részesül,

b) munkába járása tömegközlekedéssel nem, vagy csak rendkívüli megterheléssel megoldható,

c) rehabilitációs akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező munkáltatónál áll alkalmazásban.

(3) A megváltozott munkaképességűek települési támogatását legfeljebb a jogosult munkaviszonyának fennállásáig kell megállapítani.

(4) A megváltozott munkaképességűek települési támogatása havi 5000 Ft.

11. Otthonteremtési célú települési támogatás

18. § (1) Taktaharkány népességmegtartó erejének fokozása, valamint lakónépesség-számának növelése érdekében a házaspárok első önálló lakástulajdonhoz jutásának segítésére nyújtott települési támogatás az otthonteremtési célú települési támogatás.

(2) Kérelemre otthonteremtési célú települési támogatásban részesíthető az a házaspár, akik az alábbi feltételeknek maradéktalanul megfelelnek:

a) legalább az egyik házastárs nem töltötte be a 40. életévét,

b) legalább egyik házastárs közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban, vagy munkaviszonyban áll,

c) a házastársaknak, kiskorú gyermeküknek, vagy más velük együtt költöző hozzátartozójuknak lakástulajdona nincs,

d) a vásárolt, vagy építendő ingatlanba költöző személyek száma alapján az egy főre eső lakrész alapterületének mértéke eléri a 6 m2-t,

e) a házastársak az otthonteremtési célú települési támogatással vásárolt, vagy épített lakásban lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek,

f) a lakást Taktaharkány közigazgatási területén vásárolják, vagy építik,

g) nyilatkozatban hozzájárul ahhoz, hogy a vásárolt ingatlanra az Önkormányzat elővásárlási jogot jegyeztessen be.

h) akinek a háztartásában az egy főre számított havi jövedelme a minimálbér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének kétszeresét nem haladja meg.

(3) Nem részesíthető támogatásban az a házaspár,

a) akik közül valamelyik házastárs, vagy a velük együtt költöző személy valamelyike korábban otthonteremtési célú települési támogatásban részesült,

b) akik közül valamelyik házastárs közeli hozzátartozójától szerzik meg az ingatlan tulajdonjogát,

c) akik közül valamelyik házastársnak, vagy a velük együtt költöző személyek valamelyikének üdülőtulajdona van,

d) valamelyik házastárs büntetett előéletű, kivéve, ha a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól már mentesült,

e) valamelyik házastársnak az állami adóhatóságnál, vagy az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott köztartozása van.

(4) Az otthonteremtési célú települési támogatás

a) a lakásvásárlást követően a házastársak legalább egyikének az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonosként történő bejegyzését,

b) építést követően, a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését és a házastársak legalább egyikének az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonosként történő bejegyzését követően, hat hónapon belül igényelhető.

(5) Az otthonteremtési célú települési támogatás egyszeri összege 100.000 Ft és további

a) 100.000 Ft egy gyermekkel rendelkező házaspárok esetén,

b) 200.000 Ft két, vagy több gyermekkel rendelkező házaspárok esetén.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott gyermeknek a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés 3. pontjában meghatározottakat kell tekinteni.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott gyermek az (5) bekezdésben meghatározott támogatás elnyerése szempontjából akkor számítható be, ha az igénylővel együtt a megvásárolt ingatlanba beköltözik és a gyermek vér szerinti, vagy örökbe fogadott.

(8) Az otthonteremtési célú települési támogatással vásárolt, vagy épített lakás 5 éven belüli elidegenítése esetén a támogatás összegét az Önkormányzat részére 6 hónapon belül vissza kell fizetni.

(9) Az otthontermési célú települési támogatást egyedülálló személy részére is meg kell állapítani, aki mely esetben jelen §-ban a házaspár és a házastárs szó alatt egyedülálló kérelmezőt kell érteni.

12. Tanévkezdési célú települési támogatás

19. § (1) Az iskolakezdési költségek enyhítéséhez nyújtott települési támogatás a tanévkezdési célú települési támogatás.

(2) Kérelemre vagy hivatalból induló eljárásra tanévkezdési célú települési támogatás állapítható meg

a) a középfokú oktatási intézményben, nappali tagozaton tanulmányokat folytató tanuló után a szülőnek, vagy

b) a középfokú oktatási intézményben, nappali tagozaton tanulmányokat folytató nagykorú tanulónak, vagy

c) felsőoktatási intézményben, nappali tagozaton, felsőoktatási szakképzés keretében, továbbá alap-, osztatlan, vagy mesterképzésben tanulmányokat folytató hallgatónak.

(3) A tanévkezdési célú települési támogatás azoknak nyújtható, akiknek a háztartásában az egy főre számított havi jövedelme a minimálbér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének kétszeresét nem haladja meg.

(4) A kérelmeket szeptember 1. és október 15. között lehet benyújtani.

(5) A tanévkezdési célú települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a tanulói vagy hallgatói jogviszonynak a támogatás iránti kérelem évének szeptember 1. és október 15. napja között kiállított igazolását.

(6) A tanévkezdési célú települési támogatás pénzben nyújtható, mértéke tanulónként, hallgatónként legfeljebb 20.000 Ft.

(7) A tanévkezdési célú települési támogatás esetén a 3–5. §-okat nem kell alkalmazni.

13. Rendkívüli települési támogatás

20. § (1) A Költségvetési és Szociális Bizottság rendkívüli települési támogatást állapít meg a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy részére, aki önmaga vagy családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadásai miatt anyagi segítségre szorul, így különösen

a) tartós betegség vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem-kiesése következett be, vagy

b) elemi kár miatt, vagy sérelmére elkövetett bűncselekményből, vagy szabálysértésből anyagi kára keletkezett, vagy

c) nyugdíj vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (1) bekezdése szerint folyósított ellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik, vagy

d) legfeljebb 3 havi közüzemi díjhátraléka, lakbérhátraléka halmozódott fel, melyet önerőből nem tud kiegyenlíteni, vagy

e) nagyobb összegű, váratlan vagy előre tervezhető kiadásai vannak, amelyeket önerőből nem tud kiegyenlíteni, vagy

f) egészségügyi vizsgálaton, felülvizsgálaton nem tud megjelenni, vagy hatósági ügyeit nem tudja intézni, mert az útiköltség megfizetésére nem képes, vagy

g) gyermek nevelésével, gondozásával, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba történő visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásai keletkeztek, vagy

h) magának, vagy gyermekének akut megbetegedése esetén az orvos által felírt gyógyszert, vagy a szükséges gyógyászati segédeszközt kiváltani nem képes.

(2) A rendkívüli települési támogatás az (1) bekezdés a), b), c), e), g) pontjaiban meghatározott esetekben utalvány formájában is nyújtható.

(3) A rendkívüli települési támogatást az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben közvetlenül a közüzemi szolgáltatónak vagy bérbeadónak kell átutalni.

(4) A rendkívüli települési támogatást az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben pénzbeli ellátásként kell nyújtani oly módon, hogy a támogatásban részesülőt a határozatban kötelezni kell, hogy az utazás költségeit a támogatás kézhezvételét követő 5 napon belül az utazáshoz felhasznált jegyek bemutatásával igazolja. A tárgyévben ezen a jogcímen támogatásra nem jogosult, aki a támogatás felhasználásával nem számolt el.

(5) A rendkívüli települési támogatást az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott esetben természetben kell nyújtani oly módon, hogy a gyógyszert, gyógyászati segédeszközt elsősorban az Önkormányzattal szerződésben álló gyógyszertárban lehet megvásárolni, a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz költségét az Önkormányzat közvetlenül a gyógyszertárnak fizeti meg.

(6) Az (1) bekezdés szerinti rendkívüli települési támogatás éves összege egy személy részére a 100.000 Ft-ot nem haladhatja meg.

21. § (1) A polgármester rendkívüli települési támogatásban részesítheti azt, aki

a) kimagasló, példaértékű tanulmányi, kulturális, sportteljesítményt vagy egyéb kiemelkedő közösségi tevékenységet nyújt, vagy

b) az Önkormányzattal, az Önkormányzat tagságával működő önkormányzati társulással, vagy Taktaharkányban működő állami szervvel, avagy civil szervezettel jogviszonyban áll és közfeladata, vagy közérdekű tevékenysége kimagasló, példaértékű,

c) akinek a háztartásában az egy főre számított havi jövedelme a minimálbér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének kétszeresét nem haladja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben hivatalból – különösen nevelési-oktatási intézmény, kulturális, vagy sportszervezet, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlójának kezdeményezésére – induló eljárásra egyszeri legfeljebb 200.000 Ft értékű természetbeni utalvány vagy pénz formájában adható támogatás.

(3) Az e § esetében a 3–5. §-okat nem kell alkalmazni.

V. Fejezet

Köztemetés

22. § (1) A Képviselő-testület a köztemetésről való döntést a polgármesterre ruházza át.

(2) Kérelemre a polgármester gondoskodik a Taktaharkány közigazgatási területén elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről az Szt. 48. § (1) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott esetekben.

(3) Az eltemettetés költsége nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 550%-át.

(4) Kérelemre a polgármester az eltemettetésre köteles személy részére a köztemetés költségeinek megtérítését legfeljebb 12 havi részletben engedélyezheti, valamint a megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesítheti, ha a kérelmező háztartásában az egy főre számított havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át nem haladja meg.

VI. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások és ellátások

1. Alapszolgáltatások és ellátások

23. § (1) Az Önkormányzat a következő személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:

a) étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

c) családsegítés,

d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

e) támogató szolgáltatás,

f) időskorúak nappali ellátása.

(2) Az Önkormányzat a következő személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat biztosítja:

a) intézményi gyermekétkeztetés,

b) szünidei gyermekétkeztetés,

c) Biztos Kezdet Gyerekház,

d) gyermekjóléti szolgálat,

e) bölcsőde.

(3) Az Önkormányzat a következő személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást biztosítja: idősek otthona.

(4) Az Önkormányzat

a) az (1) bekezdés a)–c), pontjaiban, (2) bekezdés a)–b) és d) pontjaiban és (3) bekezdésben meghatározottakat a Központ útján,

b) az (1) bekezdés d)–e) pontjaiban meghatározottakat a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás útján,

c) az (1) bekezdés f) pontjában meghatározottakat a Dél-Zempléni Szociális Önkormányzati Társulás útján,

d) a (2) bekezdés e) pontjában meghatározottat a Taktaharkányi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde útján biztosítja.

(5) Az e §-ban meghatározott szociális szolgáltatási, intézményi jogviszony keletkeztetéséről és megszüntetéséről a (4) bekezdés a) és d) pontja esetén intézményvezető, a (4) bekezdés b)–c) pontja esetén a társulás szabályzatában meghatározott személy dönt.

(6) Az szociális alapszolgáltatás megszűnik, ha az igénylő

a) a térítési díjat két hónapon keresztül nem fizeti ki,

b) a szolgáltatást egy hónapon keresztül nem veszi igénybe,

c) elhalálozik,

d) kéri az ellátás megszüntetését.

2. A szolgáltatásokért és ellátásokért fizetendő térítési díjak általános szabályai

24. § (1) A térítési díj ellenében nyújtott szolgáltatások intézményi térítési díját a Képviselő-testület minden év január 1. napjától, 2022-ben július 1. napjától külön önkormányzat rendeletben kerül határozza meg.

(2) A térítési díj befizetése havonta történik, melynek megvalósulását az intézményvezető ellenőrzi. A befizetés elmulasztása esetén az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban hívja fel az elmaradt térítési díj befizetésére. A határidő eredménytelen eltelte esetén az intézményvezető nyilvántartásba veszi a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot.

(3) Az intézményvezető a nyilvántartott díjhátralékról negyedévenként tájékoztatja a polgármestert és javaslatot tesz a térítési díjhátralék behajtása vagy a behajthatatlan hátralék törlése érdekében.

3. Étkeztetés

25. § (1) A Központ az Szt. 62. §-ában meghatározottak részére napi egyszeri meleg étkeztetéséről gondoskodik.

(2) Étkeztetésben azon személy részesülhet, aki a 65. életévét betöltötte, vagy aki az Szt. 62. § (1) bekezdésében foglaltakat a (3) bekezdés szerint igazolja.

(3) Étkeztetésre való rászorultság igazolására a következő 30 napnál nem régebbi iratokat, nyilatkozatokat lehet elfogadni:

a) igazolást az egészségi állapotról, mely szerint a kérelmező önellátásra részben képes vagy nem képes,

b) pszichiáter vagy neurológus szakorvosi szakvéleményt a fennálló betegségről,

c) szakvéleményt a szenvedélybetegség fennállásáról,

d) súlyos fogyatékosság igazolására szolgáló szakvéleményt,

e) személyi okmányt azon személyek esetében, akik az Szt. 4. § (2)–(3) bekezdései szerint hajléktalannak minősülnek.

(4) Az ételt a jogosult a Központ Konyhájáról elsősorban maga szállítja el.

(5) A házhoz szállított ebéd térítési díját a szállítási költség összegével növelve kell megállapítani.

(6) Az étkezés esetében a személyi térítési díj megfizetése alól mentesül, akinek havi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg. Az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó jövedelmek esetén fizetendő térítési díjat külön önkormányzati rendelet határozza meg.

(7) A térítési díjat a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig, az igénybevétel alapján kell megfizetni.

(8) Ha az ellátást betegség vagy más ok miatt a jogosult nem kívánja igénybe venni, ezt az intézményvezetőnek legalább két munkanappal korábban írásban vagy telefonon be kell jelenteni.

(9) A házhoz szállítást a Központ személyi és tárgyi kapacitásának erejéig biztosítja. Az ebéd kiszállítására való jogosultság megállapítása a háziorvos által kiállított igazolás alapján történik.

4. Házi segítségnyújtás

26. § (1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni:

a) azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk hozzátartozók nem gondoskodnak, vagy nem tudnak gondoskodni,

b) fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek,

c) azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik,

d) azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához.

(2) Amennyiben a házi segítségnyújtást igénybe vevő az étkeztetést is igénybe veszi, részére a Központ az étkeztetést kiszállítással biztosítja.

(3) A házi segítségnyújtás igénybevétele iránti kérelmet a Központhoz kell benyújtani, a gondozási szükséglet vizsgálatát az intézményvezető végzi.

5. Családsegítés

27. § (1) A családsegítés személyes megkeresésre – külön eljárás nélkül – történik.

(2) Külön eljárás nélkül az ellátást igénylő azonnali ellátásáról kötelezően kell gondoskodni, ha az ellátást igénylő az életét, testi épségét veszélyeztető helyzetben van és annak elhárítása más módon nem lehetséges.

(3) Külön eljárás keretében a következő esetekben biztosítható ellátás:

a) az ellátást igénylő időszakosan létfenntartási gondokkal küzd,

b) egészségi állapotromlása miatt azonnali ellátása indokolt.

6. Idősek otthona

28. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő kérelmére, indítványára történik.

(2) Az ellátás iránti kérelmet írásban az intézményvezetőhöz kell benyújtani. Az intézményvezető vagy az általa megbízott személy írásban tájékoztatja az ellátást igénylőt a nyilvántartásba vételéről, valamint az előgondozás I. szakasza elvégzésének időpontjáról.

(3) A kérelemhez csatolni kell a háziorvos, illetve kezelőorvos igazolását, hogy a kérelmező pszichiátriai, vagy szenvedélybetegségben, illetve fertőző betegségben szenved vagy nem szenved.

(4) Az idősotthoni ellátás iránti kérelem alapján az intézményvezető elvégzi az ellátást igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.

(5) Az intézményvezető a gondozási szükségletet megvizsgálja és megállapítja a napi gondozási szükséglet mértékét, továbbá a jogszabály szerinti körülmények fennállását. Idősotthoni ellátás a vonatkozó jogszabály értékelő adatlapjának alapján III. fokozatú vagy a jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükséglet megállapítása esetén nyújtható.

(6) A gondozási szükséglet vizsgálata értékelő adatlapon történik. A vizsgálat eredményéről igazolást kérhetnek az ellátottak és az igénylők. Az értékelő adatlap másolatát és az igazolás egy példányát a vizsgálat elvégzését követően át kell adni az igénylőnek.

(7) Ha az idősotthoni ellátást igénylő személy gondozási szükséglete fennáll, de nem éri el a III. fokozatot és az idősotthoni elhelyezést a jogszabályban meghatározott egyéb körülmények sem indokolják, az intézményvezető tájékoztatást ad a házi segítségnyújtás igénybevételének lehetőségéről.

(8) Az előgondozás feladatait, az előgondozást végző személy az intézményi elhelyezés igénybevételét megelőzően végzi el, adatlapot tölt ki.

(9) Felvételre csak a háziorvos által 1 hónapnál nem régebben kiállított, fertőző betegségtől mentességet bizonyító igazolás csatolása után kerül sor 1 hónapnál nem régebbi tüdőszűrő eredmény.

(10) Az intézményvezető az intézményi elhelyezés igénybevételének lehetőségéről írásban értesíti az ellátást igénybe vevőt vagy törvényes képviselőjét. A tájékoztatás tartalma:

a) az előgondozás időpontja,

b) a férőhely elfoglalásának kezdő időpontja,

c) az intézményi elhelyezéssel kapcsolatos egyéb teendők.

(11) Férőhely-üresedés esetén az igények beérkezésének sorrendjében, az intézményvezető haladéktalanul intézkedik a férőhely betöltéséről. Rendkívüli esetben – a polgármester véleményének kikérését követően – az intézményvezető a sorrendet figyelmen kívül hagyhatja.

(12) Az intézményvezető az ellátás iránti kérelmet elutasítja, ha az ellátást igénylő

a) fertőző betegségben szenved,

b) az ellátásra nem jogosult,

c) az intézmény szolgáltatása állapotának nem megfelelő.

7. Bölcsőde

29. § (1) A gyermekek napközbeni ellátására való jogosultság megállapítása érdekében a gyermek szülője, vagy gondviselője (a továbbiakban: szülője) az intézményvezetőhöz írásban beadott kérelméhez köteles csatolni:

a) saját vagy gyermeke egészségi állapotáról háziorvosi igazolást,

b) munkavégzéséről munkáltatójának, tanulói, hallgatói jogviszonyáról az intézmény igazolását.

(2) A bölcsődébe kizárólag az a gyermek vehető fel, akinek szülői felügyeleti jogot gyakorló szülője taktaharkányi lakcímmel rendelkezik és életvitelszerűen is Taktaharkányban él, vagy legalább egyik szülője az Önkormányzattal, annak intézményeivel, vagy a Taktaharkányban működő állami intézményekkel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

(3) Ha a bölcsőde létszámkerete betelt, a kérelmeket az érkezésük sorrendjében kell nyilvántartásba venni, a nyilvántartásba vételről a kérelmezőt értesíteni kell.

(4) A bölcsődei felvételnél előnyben részesül

a) az a gyermek, akinél a családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét nem haladja meg.

b) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, akinek szülője vagy más törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.

(5) A bölcsődei ellátás esetében a beiratkozási időszak a soron következő nevelési-gondozási évre április 1. és április 30. között történik. A felvételi kérelmet az intézményvezetőnek kell benyújtani a bölcsőde által rendszeresített nyomtatványon. A kérelmezőt a kérelem elbírálásáról június 30-ig kell értesíteni. Beiratkozási időszakon túl érkezett jelentkezésekről kapacitás hiány esetén várólistás férőhely függvényében dönt az intézményvezető.

VII. Fejezet

Szociálpolitikai kerekasztal

30. § (1) Elsősorban a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére, valamint a település szociális kérdéseinek megvitatatására, a szociális ügyekben érintett szereplők egyeztetésére helyi szociálpolitikai kerekasztal működik.

(2) A helyi szociálpolitikai kerekasztal tagjai:

a) a polgármester,

b) a jegyző,

c) a Költségvetési és Szociális Bizottság elnöke,

d) a Központ igazgatója,

e) a háziorvosok,

f) a védőnők,

g) a Taktaharkányi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke,

h) a taktaharkányi székhelyű köznevelési intézmények vezetői.

(3) A helyi szociálpolitikai kerekasztal ülésére, amennyiben az ügyek indokolják a (2) bekezdésen túl más helyi szereplők – különösen az önkormányzati képviselők, az egyházközségek képviselői, a civil szervezetek képviselői, más szakértők – is meghívhatóak.

(4) A helyi szociálpolitikai kerekasztal elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a helyi szociálpolitikai kerekasztal ülését. A helyi szociálpolitikai kerekasztal elnökét annak titkáraként a jegyző helyettesíti.

(5) A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy ülés tart.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

31. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3) Hatályát veszti A pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló Taktaharkány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 35/2016 (XI.4..) rendelete.