Szarvas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2002. (VIII. 16.) önkormányzati rendelete

a helyi jelentőségű természeti területek és értékek védetté nyilvánításáról

Hatályos: 2012. 05. 30 - 2013. 08. 14

Szarvas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2002. (VIII. 16.) önkormányzati rendelete

a helyi jelentőségű természeti területek és értékek védetté nyilvánításáról

2012.05.30.

Szarvas Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1. § (1) Jelen rendelet hatálya Szarvas város közigazgatási területére terjed ki.

(2) Minden természetes és jogi személy kötelessége a helyi természeti területek, értékek védelme. Ennek érdekében kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, azok következményeinek megszüntetésében és a károsodás előtti állapot helyreállításában.

A védetté nyilvánítás célja

2. § (1) A védetté nyilvánítás célja

a) a természeti területek és értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, az eddig bekövetkezett károsodás csökkentése, megszüntetése, illetve fasorok esetén a hiányzó egyedek pótlása, a jelen és jövő nemzedék számára történő megőrzése és tervszerű fenntartása, bemutatása,

b) a különleges oltalmat igénylő és Szarvas város környezetkultúrájának fejlődése szempontjából védelemre érdemes természeti területek és értékek megismertetése az oktatás, ismeretterjesztés és tájékoztatás útján.

A helyi védettség tárgyai

3. §1 A helyi védelem tárgyát képezik mindazok a település területén lévő, országos védettség alatt nem álló, de ritkaságuk, különlegességük, esztétikai, tudományos vagy helytörténeti jelentőségük miatt fontos természeti területek és értékek, melyeket a képviselő-testület védelem alatt állónak minősít. Jelen rendelet melléklete tartalmazza a helyi védettség alá tartozó természeti területeket és értékeket, azok rövid leírását (ingatlan-nyilvántartási adatait), védettség indokait.

A helyi védettség keletkezése és a védettség megszüntetése

4. § (1) A természeti területek és értékek helyi védelme a képviselő-testület által történő védetté nyilvánítással jön létre.

(2) A védetté nyilvánításra, illetve annak megszüntetésére vonatkozó eljárás hivatalból vagy állampolgári javaslat alapján indulhat.

(3) A javaslatnak tartalmaznia kell:
- a helyi természeti terület, érték leírását, megnevezését,
- a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám),
- a helyszínrajzot és/vagy fényképfelvételt,
- a kezdeményezés indokolását.

(4) A helyi védettség alá helyezés, illetve annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell. Érdekeltnek kell tekinteni a következő szerveket, illetve személyeket:
- a javaslattal érintett ingatlan tulajdonosa, illetve az ingatlan használója,
- a kezdeményező.

(5) Az ingatlan használójának értesítése a tulajdonos útján történik.

(6) A javaslattal kapcsolatban az érdekeltek írásban észrevételt tehetnek, mely észrevételeket a javaslat előterjesztéséhez csatolni kell.

(7) A védelem alá vont természeti területeket és értékeket a védettségre utaló feliratú táblával (pl. „Védett fa” ; „Védett fasor”) kell ellátni.

5. § (1) A helyi védettség kimondásáról, megszüntetéséről értesíteni kell

a) az ingatlan tulajdonosát,

b) az érintett területek, utak, közművek fenntartóit,

c) az építésügyi hatóságot,

d) a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságát,

illetve az erről szóló döntést tájékoztatásul meg kell küldeni a Békés Megye Képviselő-testülete Önkormányzati Hivatalának.

(2) A helyi jelentőségű védelem tárgyában született döntést a helyben szokásos módon (a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel és helyi sajtó útján) közzé kell tenni.

(3) A helyi védelem alatt álló természeti területekről és értékekről nyilvántartást kell vezetni, mely nyilvános, abba bárki betekinthet.

6. § A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. A bejegyzés esetleges elmaradása a védettség hatályát nem érinti.

Előírások, eljárási szabályok

7. § (1) A védelem alá vont természeti területekkel, értékekkel kapcsolatos első fokú természetvédelmi hatósági jogkört az 1996. évi LIII. törvény felhatalmazása alapján a jegyző gyakorolja.

(2) A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a védett fasorban lévő, valamint egyes védett egyedek természetes állapotának megváltoztatásához.

(3) A helyileg védett természeti terület és érték jelentős mértékű megváltoztatásának engedélyezéséhez a képviselő-testület hozzájárulása szükséges, kivéve, ha a fakivágás azonnali balesetveszély-elhárítás érdekében történik.

(4) Védett növények, fák kivágásához hozzájárulás csak a fák biológiai pusztulása esetén adható ki, valamint akkor, ha azok állapota a környezetre károsodással járó veszélyt jelent.

(5) A képviselő-testület megvonja a védettséget, ha az már nem szolgálja a természeti területtel és értékkel kapcsolatos, e rendelet 2. §-ában meghatározott célt.

(6) A jegyző korlátozhatja, felfüggesztheti vagy megtilthatja a helyi védett természeti terület, illetve természeti érték és annak termőhelyét károsító vagy súlyosan veszélyeztető tevékenységet.

8. § Tilos minden olyan tevékenység folytatása, amely a helyi védelem alá vont természeti területek és értékek állapotát közvetlen vagy közvetett módon a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatja vagy veszélyezteti. Gondoskodni kell a védett természeti érték fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok és a vízháztartás megőrzéséről.

9. § (1) A védett természeti értékek egészségi állapotának megőrzése érdekében végzendő munkálatok:

a) A fellépő növényi és állati kártevők elleni megelőző védelem biztosítása (permetezés).

b) A száraz ágrészek gondos időbeni eltávolítása, fasebkezelés.

c) A megfelelő élettér - és a lombkoronának megfelelő földterület - állandó gyommentességének biztosítása.

(2) A védett természeti érték termőterülete védőövezetnek tekintendő. A védőövezet a törzs és a lombkorona széle által meghatározott terület függőleges vetülete körben 2 méterrel megnövelve. A védőövezet a védett cserjére is vonatkozik.

(3) A védőövezeten belül tilos a talajt burkolattal fedni. Amennyiben a védőövezeten belül már létezik burkolat, úgy a védőövezet betartása annak felújításakor jut érvényre.

(4) A védett fasorban lévő faegyed szükségessé vált kivágása után a pótlást a következő ültetési időszakban el kell végezni. A pótlásra kerülő egyed kizárólag a védett fasor fafajának megfelelő, túlkoros méretű fa lehet. Védett fasor védőövezetébe a fasor fajától eltérő fajú faegyedet ültetni nem lehet.

(5) A védett természeti érték egészségi állapotának megőrzése érdekében végzendő munkálatok elvégzése a 10. § (1) bekezdésében meghatározottak kötelessége.

10. § (1) A védelem alá vont területek, értékek megóvásáról, őrzéséről, fenntartásáról, helyreállításáról az önkormányzat gondoskodik. E feladat ellátásával

a) az önkormányzat tulajdonában álló területeken a terület mindenkori kezelőjét, ennek hiányában a tényleges használóját,

b) egyéb területeken a terület mindenkori tulajdonosát, vagyonkezelőjét vagy használóját is megbízhatja.

(2) A tulajdonos (vagyonkezelő, használó) köteles kártalanítás ellenében tűrni a természetvédelmi hatóságnak a védett természeti érték és termőhely oltalma, tudományos megismerése vagy bemutatása érdekében végzett tevékenységét.

(3) A tulajdonos (vagyonkezelő, használó) köteles tűrni, hogy a természetvédelmi hatóság a természeti terület, érték oltalma, tudományos megismerése érdekében ingatlanát időszakosan használja, de csak olyan mértékben, hogy az a tulajdonos (vagyonkezelő, használó) mindennapi életvitelét nem zavarhatja.

(4) Az ingatlan mindenkori tulajdonosa (használója) köteles tűrni a védetté nyilvánítás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését.

Vegyes rendelkezések

11. § (1) A helyi védelem alá vont természeti területeket és értékeket megsértők ellen a jegyző természetvédelmi bírságot szabhat ki.

(2) A természetvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, továbbá a helyreállításra vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

(3) A természetvédelmi bírságból befolyó összeg az önkormányzat környezetvédelmi alapjának bevételi forrása, az így befolyt összeget csak a helyi természeti értékek fenntartására és növelésére lehet fordítani.

12. §2

13. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

14. § Az önkormányzat képviselő-testülete felkéri a társadalmi szervezeteket, intézményeket, valamint az egész lakosságot, hogy segítsék elő a rendeletben megfogalmazott célok és feladatok megvalósítását.

15. § (1) 3E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) 4E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja

1

Módosította a 12/2011.(VI.24.) ör.1.§ Hatályos 2011.VI.24-től

2

Hatályon kívül helyezte 16/2012.V.18.) ör.18.§b) Hatálytalan 2012.V.30-tól

3

Módosította a 15/2009.(VI.19.) ör 1.§ a) Hatályos 2009.VI.22-től

4

Beiktatta a 15/2009.(VI.19.) ör 1.§ a) Hatályos 2009.VI.22-től

5

Kiegészítette a 38/2003.(XII.19.)ör. 1.§ Hatályos 2003.XII.19-től Módosította a 8/2006.(II.17.)ör. 1.§ Hatályos 2006.II.17-től Módosította a 16/2007.(VI.22.) ör1-5.§ Hatályos 2007.VI.22.-től Módosította a 19/2009.(VIII.28.) ör 1-3.§ Hatályos 2009.VIII.28.-tól Módosította a 12/2011.(VI.24.) ör. 2-8.§ Hatályos 2011.VI.24-től