Szécsényfelfalu község önkormányzata képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LCV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében az önkormányzat jelképeiről és azok használatának rendjéről az alábbi rendeletet alkotja.

Az önkormányzat jelképei

1. §

Az önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok: a címer és a zászló.

A címer leírása

2. §

Az önkormányzat címere:

Szécsényfelfalu község címere arany rámás, álló csücskös talpú tárcsapajzs alakú. A címerpajzsban szereplő jelképek a település földrajzi elhelyezkedését ábrázolja a hármas halmot átszelő Géczi-patak. A hármas malom a település domborzati viszonyait, nevezetesen a Mézes-hegyet, a Kőhegyalját és a Nagy-hegyet, ezen belül a mezőgazdaságot, az erdőművelést jelképezi. Az erdőben honos fafajták a tölgyfa és a fenyő, mely megjelenik a címerben. A településen élő lakosság római katolikus vallású. Szécsényfelfalu egyetlen építészeti és történelmi műemléke a barokk stílusú római katolikus templom, melyet 1745-ben a régi templom maradványain építették fel. A templom szentélye boltíves barokk boltozatú. A címerben a zöld szín a mezőgazdaság, a természet színe, egyben a reménység, a jobb iránti vágyakozás színe is. A kék szín az égbolt kékje, valamint a béke, a békés munkálkodás jelképe. A sárga az éltető nap színe.

A címer használatának köre és szabályai

3. §

(1) Az önkormányzat címerét, mint díszítő és utaló jelképet használni lehet:

a) az önkormányzat körpecsétjén, amely pecsétnyomó, illetőleg gumibélyegző. A pecsétnyomó esetében legkisebb 40 mm, gumibélyegző esetében legnagyobb 35 mm átmérőjű, megfelelő körirattal ellátva;

b) az önkormányzat zászlaján és annak változatain;

c) az önkormányzat szerveinek, a polgármesternek, a jegyzőnek készített levélpapírok fejlécén, illetve borítékján;

d) az önkormányzat által kiadott díszokleveleken, emléklapokon, kitüntető vagy emlékérmeken;

e) az önkormányzat képviselő-testületének polgármesterei hivatali épülete bejáratánál, tanácskozótermében, a polgármester, a jegyző és az ügyintézői irodában;

f) az önkormányzat intézményei bejáratánál és vezetőinek irodáiban;

g) az önkormányzat és szervei által megjelentetett, a település életével foglalkozó kiadványokon, meghívókon, emléktárgyakon;

h) a községbe vezető utak mellett lévő táblán.

(2) Az önkormányzat címerével ellátott körpecsét az önkormányzat és más bel-, illetve külföldi önkormányzatok közötti kapcsolatokban protokolláris célból, illetőleg szerződések, megállapodások hitelesítésekor, valamint az önkormányzat belső működésével, és szervezeti felépítésével kapcsolatos rendelkezések, kitüntető oklevelek hitelesítésekor használható.

(3) Az önkormányzat címerével ellátott körpecsét hatósági eljárásban keletkezett iratokon nem alkalmazható.

4. §

(1) A 3. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározottakon kívül más jogi személy számára az általa készített kiadványokon vagy jellegzetes terméken az önkormányzat címerének használatát – kérelemre – a jegyző javaslata alapján a polgármester engedélyezhet az önkormányzati hatósági ügyekre vonatokozó szabályok szerint.

(2) Kereskedelmi vagy reklámcélú felhasználás esetében a címer használatáért gyártási és forgalmazási díjat kell fizetni. A díj mértékét a jegyző javaslata alapján a polgármester állapítja meg. 

(3) A díj megállapítása történhet egy összegben, évi átalány formában, vagy az elért árbevétel arányában.

(4) A (3) bekezdésben szereplő átalány összege gazdálkodó szervezeteknél 1000 Ft-tól 50 000 Ft-ig terjedhet. Az árbevétel után megállapítható díj mértéke az éves árbevétel 0,1%-a, de legkevesebb 1000 Ft.

5. §

(1) A címer használatára vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező megnevezését, címét,

b) a címerhasználat célját,

c) az előállítani kívánt mennyiséget (darabszámot),

d) a címer előállításának anyagát,

e) terjesztés, illetve forgalomba hozatal esetén ennek módját,

f) a használat időtartamát,

g) a címerrel díszítendő tárgy mintapéldányát (rajzát, fényképmásolatát stb.),

h) a felhasználásért felelős személy megnevezését,

(2) A címer használatára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell:

a) az engedélyes megnevezését és címét,

b) az előállítás anyagát,

c) az engedélyezett felhasználás célját,

d) az előállításra engedélyezett mennyiséget,

e) a felhasználás idejét, illetőleg az engedély érvényességének időtartamát,

f) a terjesztés, a forgalomba hozatal módjára vonatkozó esetleges kikötéseket,

g) a címer felhasználásáért felelős személy megnevezését,

h) amennyiben a címer használatáért díjat kell fizetni, a díj összegét.

(3) A kiadott engedélyekről a jegyző nyilvántartást vezet.

(4) Az engedély kiadását meg kell tagadni, ha a jelen rendelet 6. §-ában foglaltak betartása nem biztosított, vagy a címer tervezett használata a település hírnevét sértené.

(5) A kiadott engedélyt a polgármester visszavonhatja, ha a címer használata az engedélyben foglaltaktól eltérően, vagy a település hírnevét- illetőleg a címer szimbolikus jellegét sértő módon történik.

6. §

(1) Az önkormányzat címerének kicsinyítése csak olyan mértékű lehet, hogy az ne sértse a hiteles ábrázolást.

(2) Amennyiben nincs lehetőség az önkormányzat címerének eredeti színben való ábrázolására, akkor az csak a hordozó tárgy anyagának (fém, fa, bőr, kerámia stb.) színében, de a heraldika általános szabályainak és színjelzéseinek megtartásával történhet.

A zászló leírása

7. §

(1) A zászlólap – 2:1 arányú, álló formátumú, 100 x 200 cm-es – zöld, sárga, kék egyszer vágott zászlóselyem. Az önkormányzat címere a zászlólap közepén – színes megjelenítéssel, egyik oldalon hímzéssel, vagy szitálással készült eljárással – foglal helyet.

(2) Az önkormányzat zászlaja a polgármesteri hivatal tanácskozótermében kerül elhelyezésre. 

A zászló használata

8. §

(1) A zászló lobogó formájában is használható. A zászló, illetve lobogó, vagy annak méretarányos változatai használhatók:

a) hivatalos állami ünnepek alkalmával, a Magyar Köztársaság zászlajával és az Európai Unió zászlajával együtt,

b) a község életében jelentős események, ünnepségek és rendezvények alkalmából, más hivatalos zászlókkal együtt,

c) a képviselő-testület ülései alkalmával önállóan az ülés helyszínén,

d) nemzeti, megyei, illetőleg helyi gyászesemény alkalmával a fekete zászlóval együtt, félárbocra eresztve,

e) minden, a községgel összefüggő, vagy az önkormányzat részvételével rendezett eseményen.

(2) A zászló előállításának engedélyezésére a címerre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Az önkormányzat jelképeinek jogosulatlan használata

9. §^[1]

10. §

E rendelet 2004. év augusztus hó 15. napján lép hatályba. 

Jogharmonizációs záradék

11. §^[2]

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.