KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

24/2014. (XI.07.) önkormányzati  rendelete

az önkormányzati vagyonról, a vagyon hasznosításáról,

használatának, forgalmának rendjéről

(Egységes szerkezetben a 14/2015. (V.01.) és a 22/2015. (VIII.04.) önkormányzati rendelettel)

Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 107. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva, az Mötv. 109. § (4) bekezdésében és 143. § (4) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjaiban meghatározott feladatkörében eljárva, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotási hatáskörben a közszolgáltatások biztosításához, az alapfeladatok ellátásához szükséges önkormányzati vagyon fokozott védelme, a vállalkozói vagyon racionális hasznosítása érdekében vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól, a vállalkozások segítéséről a következő rendeletet alkotja.

A RENDELET HATÁLYA

1. §

A rendelet hatálya az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokra, közművekre, ingó vagyontárgyakra, valamint vagyoni értékű jogokra (továbbiakban: önkormányzati vagyon) terjed ki.

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA

2. §

1. Az önkormányzat törzsvagyona a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgáló vagyon.

2. A törzsvagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes. Forgalomképtelenek a helyi közutak és műtárgyaik, a terek és parkok, valamint az Önkormányzat tulajdonában álló vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket. Forgalomképtelenek továbbá a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. mellékletében foglaltaknak megfelelő vagyonelemek, valamint minden más ingatlan és ingó dolog, amelyet törvény vagy a Képviselő-testület forgalomképtelennek nyilvánít. Korlátozottan forgalomképesek a közművek, az Önkormányzat feladatkörébe tartozó kötelező közszolgáltatási feladatot ellátó intézmények és középületek, továbbá a Képviselő-testület által a rendeletben meghatározott ingatlan és ingó vagyontárgyak. A törzsvagyonba tartozó ingatlanok jegyzékét a rendelet melléklete tartalmazza.

3. A Képviselő-testület az időközben megváltozó feladatok ellátása, és célkitűzései megvalósítása érdekében - törvény előírásainak keretei között - egyes korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat forgalomképessé nyilváníthat.

4. Az Önkormányzat saját vállalkozásainak, valamint vállalkozásösztönző és támogató tevékenységének alapjául a forgalomképes üzleti vagyon szolgál.Az Önkormányzat tulajdonában lévő minden olyan vagyon forgalomképes, ami nem tartozik a forgalomképtelen vagyontárgy körébe, és amelyet törvény vagy a Képviselő-testület a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak köréből kivon, és forgalomképessé nyilvánít.

5. Az Önkormányzat üzleti vagyonába tartozó vagyoni kör tulajdonjoga – törvényben meghatározott esetek és módok kivételével - kizárólag ellenérték fejében ruházható át és kizárólag közszolgáltatás céljára adható ellenérték nélkül harmadik személy használatába.

AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON KEZELÉSE ÉS NYILVÁNTARTÁSA

3.§

1. Az Önkormányzat vagyonát a Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat költségvetési szervei kezelik (a továbbiakban: vagyonkezelő).

2. A vagyont - ezen belül a törzsvagyont elkülönítve - az érvényes számviteli előírások szerint - a Polgármesteri Hivatal tartja nyilván a következők szerint:

a) ingatlanokról:                     számítógépes kataszteri nyilvántartást

b) ingó vagyonról:                  tárgyév december 31-i leltár szerinti kimutatás

c) vagyoni értékű jogokról:     folyamatos állománytáblát.

3. A vagyont használó önkormányzati szervek kötelesek az ingatlan vagyonban bekövetkezett változásokról a Polgármesteri Hivatalt a változást követő 15 napon belül értesíteni, illetve az ingó vagyonleltár szerinti összesítőjét a tárgyévről a következő év január 31-ig megküldeni.

4. A Polgármesteri Hivatal az önkormányzati vagyonban, vagyoni értékű jogokban bekövetkező változást az összesített vagyon-nyilvántartásban folyamatosan átvezeti.

5. A költségvetési évről készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat minden páros évben (legközelebb 2015.) leltározni kell.

TÖRZSVAGYON KEZELÉSE, MŰKÖDTETÉSE

4.§

1. Az Önkormányzat törzsvagyona nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete.

2. A forgalomképtelen törzsvagyon nem idegeníthető el, vállalkozásba nem vihető be.

3. A törzsvagyont az Önkormányzat - szervei útján - köteles a rendeltetésnek megfelelő használatra alkalmas állapotban megőrizni, fenntartásáról, pótlásáról, működtetéséről gondoskodni.

4. Az Önkormányzat kötelező közszolgáltatási feladatait ellátó szervek működéséhez, az alapfeladat ellátásához a szükséges és elégséges, korlátozottan forgalomképes vagyont a Képviselő-testület az intézmények ingyenes használatába adja.

5. E rendelet hatálybalépésével az önkormányzati szervek használatába kerül az a törzsvagyon, amely a hatálybalépés napján kezelésében van.

6. A törzsvagyon körébe tartozó közterületek használatáért fizetendő díjakat az önkormányzat 15/2011 (VI.24.) ök. sz. rendelete tartalmazza.

7. A forgalomképtelen törzsvagyon és a közművagyon fenntartását, üzemeltetését az Önkormányzat szervein kívül - megállapodás alapján - egyéni vállalkozó, illetve gazdasági társaság (továbbiakban: vállalkozó) is végezheti.

8. A vagyonkezelők a használatukban lévő ingatlanok vagyonbiztosítását a Gazdasági Iroda útján (évenkénti egyeztetéssel) kötelesek ellátni.

9. Az Önkormányzat törzsvagyonát képező ingatlanon jelentősebb átalakítással járó felújításhoz, beruházáshoz, a funkció megváltoztatásához a Képviselő-testület előzetes hozzájárulása szükséges.

10. Az intézmények által megszerzett vagyontárgyak az Önkormányzat tulajdonába, az azokat megszerző intézmény használatába kerülnek. Kivételes esetben a Képviselő-testület a Gazdasági Bizottság javaslatára ettől eltérően is dönthet.

ÖNKORMÁNYZATI VAGYON HASZNOSÍTÁSA

A vagyonhasznosítás általános szabályai

5.§

1. Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja:
   1. a város fejlődésének elősegítése, a nem működtetett ingatlanok gazdaságos hasznosítása,
   2. az Önkormányzat feladatainak eredményesebb ellátása érdekében a saját bevételek növelése,
   3. a városlakók, vállalkozók és az Önkormányzat közötti együttműködés segítése,
   4. az állampolgárok kezdeményezőkészségének növelése,
   5. a település foglalkoztatási gondjának enyhítése.

2. Az Önkormányzat a forgalomképes és korlátozottan forgalomképes ingatlanait,
   1. használatba
   2. bérbe
   3. haszonbérletbe

            adhatja, illetve elidegenítheti.

3. Az Önkormányzat tagja lehet a Gazdasági Társaságokról szóló törvényben szabályozott vállalkozási formának, de nem vehet részt olyan vállalkozásban, amelyben felelőssége meghaladja vagyoni hozzájárulása mértékét.

4. A vagyonhasznosítás módja nem veszélyeztetheti a kötelező közszolgáltatási feladatok ellátását.

5. A vagyonhasznosítást a Képviselő-testület és szervei, a vagyonkezelők, valamint természetes és jogi személy is kezdeményezheti.

6. A vagyonhasznosítás a Gazdasági Bizottság hatáskörébe tartozik, munkáját elfogadott ügyrend alapján végzi.

7. Az önkormányzati vagyon hasznosításának előkészítésekor előzetes célszerűségi vizsgálatot kell végezni. A lehetőségek, feltételek ismeretében vizsgálni kell a jövedelmezőséget, ki kell választani a lehetséges alternatívák közül a legmegfelelőbb hasznosítási formát, fel kell mérni a vállalkozás résztvevőit meg kell határozni a hozzájárulásuk mértékét (eladási ár, bérleti díj stb.).

8. Az elemzést, a hasznosítási javaslatot tevő bevonásával, a Polgármesteri Hivatal, illetve a vagyonkezelő készíti el.

9. Az előkészített hasznosítási javaslatot - amennyiben döntésre a Képviselő-testület jogosult - a Gazdasági Bizottság elé kell terjeszteni.

6.§

1. A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik az alábbi vagyonhasznosítási és az Önkormányzat vagyonát egyéb módon érintő döntések:

a) önkormányzati vagyon bevitele vállalkozásokba, gazdasági társaságokba, rendelkezés a társasági szerződésben foglalt kérdésekben /apport, tőke-arány, nyereség, szavazati jog,  tisztségviselő személye, üzletrészek értékesítése stb./

b) szociális alapon illetve önkormányzati érdekből bérbe adható lakások bérlőinek kiválasztása és a bérlet időtartamának meghatározása

c) lakásingatlan lakbér mértékének meghatározása

2. A Gazdasági Bizottság hatáskörébe tartozik:

a )megüresedett lakás hasznosításának módjáról való döntés

b) piaci alapon, pályázati eljárás keretében bérbe adható, valamint elidegeníthető lakás bérlőjének, illetve vevőjének kiválasztása.

A TÖRZSVAGYON HASZNÁLATA, HASZNOSÍTÁSA

7.§

1. A törzsvagyon használati jogát azok az intézmények gyakorolhatják, amelyek az adott ingatlanban e rendelet hatályba lépésekor közszolgáltatást teljesítenek, illetve azok, amelyeket a Képviselő-testület a használatra egyéb okból erre feljogosít.

2. A használati jogot gyakorló intézmény a rábízott forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyont határozott idejű bérbeadás útján, az alapfeladatainak sérelme nélkül hasznosíthatja. Az ebből származó bevétel az intézményt illeti meg. Az eredményességért és a jogszerűségért az intézmény vezetője felel. Az 1 évet meghaladó bérbeadáshoz a Gazdasági Bizottság hozzájárulása szükséges.

            A használati jogot gyakorló intézmény a rábízott törzsvagyon hasznosítása során nem köteles bérleti díjat kérni a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 20. §-ában meghatározott nem önkormányzati fenntartású intézményektől, továbbá azon intézményektől, amelyek a felsőoktatásról szóló CXXXIX. tv. hatálya alá tartoznak.

3. A bérleti szerződések egy példányát nyilvántartás céljából meg kell küldeni a Polgármesteri Hivatal Gazdasági Irodájának.

4. A Polgármesteri Hivatal vonatkozásában a /2/ bekezdés szerinti bérleti szerződés, illetve használati megállapodás megkötésére a Polgármester a Jegyző ellenjegyzésével jogosult.

5. Az önkormányzat szerve, intézménye használatában lévő vagyontárgyak bérbeadás útján való hasznosításának feltétele, hogy a bérelt vagyontárggyal kapcsolatos - a szerv illetve az intézmény költségvetését terhelő - állagmegóvási, működtetési és egyéb költségek a bérlet idejével arányosan a bérleti díjban megtérüljenek.

A TULAJDONOSI JOGOK GYAKORLÁSA

8.§

1. A tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak szerint a Képviselő-testület, átruházott hatáskörben, a Polgármester gyakorolja.

2. A korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozó ingatlanok használati jogának megvonása, más intézmény használatába adása, valamint az 6.§ /1/ bek.-ben meghatározott tulajdonosi döntések a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartoznak.

3. Az egyéb tulajdonosi jognyilatkozatok /beépítési kötelezettség meghosszabbítása, elidegenítési tilalom törlése, telekrendezés, jelzálogjog törlése stb./ megtételére a Polgármester jogosult.

4. Az önkormányzati tulajdonrésszel működő vállalkozásokban a tulajdonosi képviseletet a Polgármester vagy az általa megbízott személy (továbbiakban Polgármester) látja el az alábbiak szerint:

1. a 10 % és annál magasabb önkormányzati részesedéssel működő gazdasági társaságnál az alapszabályban meghatározott minősített tulajdonosi szavazati arányt igénylő kérdésekben, és a gazdasági társaság vezető tisztségviselőivel kapcsolatos személyi kérdésekben a Képviselő-testület dönt,
2. az egyéb tulajdonosi döntéseket szabadon hozza meg az önkormányzati érdekkel és célokkal összhangban.

5. Egyes, a tulajdonosi jogok gyakorlása körében felmerülő feladatokat az SZMSZ rendelkezései szerint a Polgármester Hivatala útján látja el. Ilyen feladatok ellátásával a Képviselő-testület más jogi vagy természetes személyt is megbízhat. Ez azonban nem minősül a tulajdonos jogok átruházásának.

A vagyonkezelés szabályairól

9. §

1. Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) a Magyarországi helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) meghatározott vagyonkezelői jogot létesíthet.

2. Az Önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon kezelése a nemzeti vagyonról szóló törvény és az Mötv., illetve a Víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvényben /a továbbiakban: víziközmű törvény/ foglalt rendelkezése szerint történhet.

10. §

1. A Képviselő-testület az Önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra a nemzeti vagyonról szóló törvény, illetve víziközmű esetén a víziközmű törvény rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.

2. A vagyonkezelői jog – a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott kivétellel – vagyonkezelési szerződéssel jön létre. A vagyonkezelési szerződést a képviselő-testület döntése alapján az Önkormányzat képviseletében a polgármester írja alá.

3. Az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében vagyonkezelési szerződés az Mötv-ben és a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott szervekkel köthető.

4. A Képviselő-testület – a polgármester javaslata alapján – dönt a vagyonkezelői jog ellenértékéről, a vagyonkezelői jog ingyenes átengedéséről. A vagyonkezelői jog ellenértékének meghatározásához az érték meghatározására jogosultsággal rendelkező szakértőtől szakvéleményt kell beszerezni.

5. Vagyonkezelői jog ingyenesen nem alapítható olyan vagyonkezelő részére, mely a vagyonkezeléssel összefüggésben átvállalt közfeladatot vállalkozási tevékenység keretében látja el, kivéve az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdálkodó szervezetet, mely a vagyonkezelés eredményével az önkormányzattal szemben elszámol.

6. A vagyonkezelői jog ellenértékéről kivétel nélkül a vagyonkezelési szerződés rendelkezik.

7. A vagyonkezelőt – ha jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés másként nem rendelkezik – megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei - ideértve a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: számviteli törvény) szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettséget is – azzal, hogy a nemzeti vagyon megőrzésére és védelmére a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

8. A vagyonkezelő köteles:
   1. viselni a vagyonhoz kapcsolódó terheket,
   2. teljesíteni az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget,
   3. a vagyonkezelésébe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente elszámolni,
   4. teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, illetve jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket,
   5. gondoskodni az önkormányzati vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról, melynek érdekében tervet készít és évente november 30-ig a tulajdonosnak beszámol.
   6. a vagyonkezelése alatt álló önkormányzati vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni.

9. A vagyonkezelő a kötelezettségek megszegésével okozott kárért az Önkormányzatnak a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel.

10. A vagyonkezelői jog ugyanazon vagyontárgyra meghatározott hányadok szerint több vagyonkezelőt is megillethet. Ilyen esetben a vagyontárgy birtoklásának, használatának szabályait, az egyes vagyonkezelőket megillető jogokat és kötelezettségeket a vagyonkezelési szerződéseknek részletesen és egymástól egyértelműen elkülönítve kell tartalmazniuk.

11. A vagyonkezelési szerződést írásba kell foglalni.

12. A vagyonkezelési szerződésnek a törvény által előírtakon, valamint az általános szerződési tartalmi kellékeken kívül – figyelembe véve az adott vagyontárgy sajátos jellegét, valamint az ahhoz kapcsolódó önkormányzati közfeladatot – tartalmaznia kell az alábbi elemeket:

1. a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és ellátható egyéb tevékenységeket,
2. a vagyonkezeléssel érintett vagyonnak a pontos megjelölését, nyilvántartási adatait,
3. a vagyonkezelő által a feladatai ellátásához alvállalkozók, illetőleg közreműködők igénybevételére, és ezzel összhangban a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket,
4. a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az Önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését,
5. a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit,
6. a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, illetve az ingyenesség tényét,
7. a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
8. az Önkormányzat költségvetését megillető – a vagyonkezelésbe adott vagyon kezeléséből származó befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal törtnő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,
9. a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket, mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat,
10. az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos, valamint a vagyonkezelői jog megszűnése következtében fennálló elszámolást, továbbá az államháztartásról szóló törvényben meghatározott, az Önkormányzat költségvetését megillető bevételek, illetve a költségek és a ráfordítások elkülönítésének módját,
11. a vagyonkezelési szerződés időtartamát,
12. a szerződés megszűnése esetén a felek által teljesítendő szolgáltatásokat, beleértve az ilyenkor szükséges elszámolást is,
13. amennyiben jogszabály a vagyonkezelési szerződés hatálybalépését valamely szerv vagy személy döntéséhez köti, a szerződés mellékleteként az adott döntést.

11. §.

1. Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértéke meghatározott pénzösszeg, azt a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően kell megfizetni.

2. Ellenértékként végzett tevékenységnek minősül különösen a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyak értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő felújítás, beruházás, továbbá az üzemeltetési költségek körébe nem tartozó állagvédelem.

3. A (2) bekezdés szerint elvégzett tevékenység értékét a vagyonkezelőnek bizonylatokkal – így különösen előzetes tételes költségvetéssel és számlákkal – kell igazolnia, és arról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal, de legalább évente a Képviselő-testület részére be kell számolnia. A polgármester – a polgármesteri hivatal közreműködésével – köteles a beruházás helyszínén az elvégzett munkákat ellenőrizni.

4. Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének, illetve gyakorlásának ellenértéke részben vagy egészben a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyon végzett (2) bekezdés szerinti tevékenység, a vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell, hogy az Önkormányzat az e tevékenységgel összefüggő általános forgalmi adó fizetési kötelezettségét áthárítja a vagyonkezelőre.

12. §

1. A vagyonkezelésben lévő önkormányzati vagyon bérbeadására e rendelet szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérbeadással kapcsolatos jogokat (pl.: a pályázati eljárás kiírása, lebonyolítása, eredményének megállapítása, a bérleti szerződés megkötése, stb.) a vagyonkezelő gyakorolja.

2. A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot:
   • ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás, helyi önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indult,
   • ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor,
   • ha 3 hónapnál régebbi köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást,
   • mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály, vagy a vagyonkezelési szerződés előírja.

13. §

1. A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, vannak szabályszerűségét, célszerűségét az államháztartásról szóló törvényben és a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak figyelembevételével a polgármester – a polgármesteri hivatal közreműködésével – ellenőrzi.

2. A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a
3. tulajdonos értékeit sértő, illetve az Önkormányzatot hátrányosa érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

4. A polgármester – a polgármesteri hivatal közreműködésével – a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:
   1. az ellenőrzött szerv önkormányzati tulajdonba tartozó, vagyonkezelésében álló ingatlan területére belépni,
   2. az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával – betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíttetni,

3. az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.

5. A polgármester – a polgármesteri hivatal közreműködésével – a tulajdonosi ellenőrzés során köteles:
   1. jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,
   2. tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 15 nappal tájékoztatni,
   3. megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldeni.

6. Az ellenőrzött vagyonkezelő, annak képviselője jogosult:
   1. az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,
   2. az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

7. Az ellenőrzött vagyonkezelő, annak képviselője köteles:
   1. az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,
   2. az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,
   3. az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,
   4. az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,
   5. az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot tájékoztatni.

8. A polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzések legfontosabb megállapításairól összefoglaló jelentésben évente tájékoztatja a Képviselő-testületet.

9. A vagyonkezelési szerződés megszűnésére a nemzeti vagyonról szóló törvényben és az Mötv-ben foglaltak az irányadók.

14. §

            A Homokhátsági Regionális Szilárdhulladék Kezelési Konzorcium Tulajdonközösséghez Kapcsolódó önkormányzati vagyon kezelésének és hasznosításának szabályait külön rendelet tartalmazza.

15.§

1. Az önkormányzat ingó vagyontárgyainak a rendeltetésszerű használatot meghaladó indokolt hasznosítása az alapfeladat sérelme nélkül a használó vagyonkezelő szervet  illeti meg.

2. Az intézmények a használatukban lévő ingóságokat, valamint a pénzvagyont /az alapfeladat sérelme nélkül/ gazdasági társaságba és alapítványba csak a Képviselő-testület előzetes engedélyével vihetik be.

3. Az intézmények a bruttó 100.000 Ft-ot meghaladó értékű eszköz értékesítését, vagy selejtezését bruttó 400.000 Ft-ig a Polgármester, ezen felüli érték esetén a Gazdasági Bizottság előzetes engedélyével végezhetik.

4. Amennyiben az ingó vagyontárgy feladatváltozás, vagy átszervezés miatt a használó vagyonkezelő szervnél feleslegessé válik, annak hasznosításáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

FORGALOMKÉPES VAGYON HASZNOSÍTÁSA

16.§

1. A forgalomképes vagyon körébe tartozó tulajdon kezeléséről hasznosításáról a Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatala útján gondoskodik.

(2)^[1]      A vagyon hasznosítása /elidegenítés, illetve 1 évet meghaladó bérbeadás/ a forgalmi és piaci

 értéknek megfelelő kikiáltási áron nyilvánosan meghirdetett árverésen, illetve pályázat útján

történhet.

A nem lakás célú ingatlan elidegenítése céljából tartott árverésen az induló kikiáltási ár 20 százalékának megfelelő bánatpénz megfizetése mellett lehet részt venni.

A nem lakás célú ingatlan bérleti jogviszonyban történő hasznosítása céljából tartott árverésen a bérlőjelölt 4 hónapi bérleti díjnak megfelelő bánatpénz megfizetése mellett vehet részt.

A bérleti jogot elnyerő által az árverés előtt letett bánatpénz a szerződés megkötését követően is a bérbeadónál marad és a bérleti jogviszony futamideje alatt az esetlegesen felmerülő, a bérlemény használatával kapcsolatos közüzemi költség, bérleti díj, illetve egyéb jogcímű tartozásba beszámításra kerül.

Az árverésen másodikként kikerülő személy által befizetett bánatpénzt a bérleti szerződés megkötését követő 8 napon belül vissza kell fizetni a befizető számára.

3. A forgalmi érték megállapítása szempontjából a forgalmi értékbecslés az irányadó. E rendelet szempontjából a forgalmi érték nettó módón (áfa nélkül) értendő.

(4)^[2]      A nyilvános meghirdetést a helyben szokásos módon (helyi sajtó, hirdetőtábla, honlap) kell

            közzétenni. A jelentkezés illetve a pályázatok leadási határidejét úgy kell meghatározni, hogy

            a közzététel napja és az árverés vagy a pályázat benyújtására megjelölt határnap között a

            rendelkezésre álló idő egy hónapnál kevesebb ne legyen. 

A megállapított kikiáltási áron megtörtént egyhónapos meghirdetés eredménytelensége esetén az ármegállapításra jogosult, a jogszabályok által biztosított keretek között, egyedi mérlegelés alapján a meghirdetett ártól eltérhet.

A nem lakás célú ingatlanra kiírt hasznosítási pályázatnál amennyiben a pályázat (árverés) során a legmagasabb bérleti díj fizetését több jogi személy is vállalja (többen tesznek azonos összegű, legmagasabb ajánlatot) és van közöttük kiskunfélegyházi székhelyű vállalkozás, akkor az a szerződéskötés szempontjából előnyben részesül. Amennyiben a legmagasabb ajánlatot tevők közül több vállalkozás is kiskunfélegyházi székhelyű, akkor a bérlő személyéről a Gazdasági Bizottság dönt.

A meghirdetés és az árverési,- pályázati eljárás mellőzhető:

a)         ha az ingatlan hasznosítását más jogszabály eltérően szabályozza. Különösen közüzemi szolgáltatók, egyéb jogalanyok által terhelt ingatlanok hasznosítása a jogosult részére, illetve telekhatár rendezés során, mikor az értékesítésre szánt területből önálló hrsz. nem alakítható ki.

b)        ha társadalmi célok elérése érdekében, célszerűségi okok alapján és indokolt esetben arra nincs szükség. Különösen a városban, nem haszonszerzési célból működő művészeti-, oktatási-, sport-, és egyéb társadalmi szempontból jelenős tevékenység elősegítése érdekében történő hasznosítás esetén.

5. A forgalomképes vagyon körébe tartozó ingatlanok, ingó vagyontárgyak elidegenítése, az üzletrészekkel, részvényekkel és vállalkozási célú pénzeszközökkel kapcsolatos döntések nettó 10 millió Ft értékhatárig a Gazdasági Bizottság hatáskörébe tartoznak.

6. Az önkormányzati forgalomképes vagyonnal vagy annak egy részével kapcsolatos gazdálkodási koncepció meghatározása a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

7. Az önkormányzati vagyont érintő követelésekről - amennyiben az Önkormányzat annak érvényesítése érdekében minden lehetőséget kimerített - a könyvekből való kivezetése tekintetében a Jegyző jogosult eljárni.

8. Az 50 millió Ft. feletti értékesítés esetén kötelező rendkívüli Képviselő-testületi ülést tartani.

(9)^[3]      A nem lakás célú ingatlan bérleti jogviszonyban történő hasznosítása céljából tartott árverés

            után   8   napon   belül  a   Gazdasági   Bizottság   az  árverést  Kiskunfélegyháza     Város

            Önkormányzatának érdekeire való hivatkozással érvénytelennek nyilváníthatja.

(10)^[4]    Az önkormányzat „Kiskunfélegyházi tanyavillamosítás mobil sziget üzemű

fotovoltaikus rendszerrel” című és tárgyú pályázat nyertessége esetén a tulajdonába kerülő napenergiával működő elektromos ellátást biztosító mobil rendszer hasznosítását az alábbiak szerint határozza meg:

Az önkormányzat tulajdonába kerülő napenergiával működő elektromos ellátást biztosító mobil rendszer vagyontárgyait az igényjogosultak számára 5 éves időtartamra adja bérbe.

BÉRLETI SZERZŐDÉS

17.§

1. Az árverés eredményeként a nem lakás célú helyiség vonatkozásában a bérleti szerződést az árverés napjától számított nyolc napon belül meg kell kötni.

2. A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell azt a kitételt, hogy az árverés előtt a bérlő által letett bánatpénz az esetlegesen felmerülő közüzemi költség illetve bérleti díj tartozásba beszámításra kerül, a bánatpénz be nem számított részét a bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő számára vissza kell fizetni.

3. A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell, hogy az ingatlan milyen tevékenységre használható.

4. A bérleti szerződésben meghatározott bérleti díj összege a bérleti jogviszony ideje alatt nem csökkenthető, a bérleti szerződés közös megegyezéssel nem szüntethető meg. Amennyiben a Polgármesteri Hivatalhoz ilyen irányú kérelem vagy megkeresés érkezik valamely önkormányzati tulajdonban lévő bérlemény kapcsán, azt a Hivatal jelen rendelkezésre figyelemmel köteles elutasítani.

5. Kivételt képeznek a (4) bekezdés rendelkezései alól az alábbi esetek:

1. ha természetes személy bérlő, egészségi állapotának súlyos megromlására hivatkozva kezdeményezi a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését.

Ebben az esetben a bérlő a Gazdasági Bizottsághoz, vagy ha a Képviselő-testület illetékes dönteni, akkor a Képviselő-testülethez intézett írásos kérelemmel kezdeményezheti a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését, amelyet hiteles orvosi igazolásokkal, dokumentációval köteles alátámasztani. A kérelem kapcsán készülő előterjesztés titkos, azt zárt ülésen kell tárgyalni.

2. ha garázsbérlet kapcsán természetes személy bérlő másik városrészbe vagy városba történt átköltözése miatt kezdeményezi a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését. Ebben az esetben a bérlő a Gazdasági Bizottsághoz intézett írásos kérelemmel kezdeményezheti a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését, amelyet a lakcímigazoló kártya hiteles fénymásolatával köteles alátámasztani.

AZ ÖNKORMÁNYZAT TULAJDONÁBAN LÉVŐ LAKÁSOK KEZELÉSE

18.§

1. Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások fenntartásáról az önkormányzat költségvetési szerve útján gondoskodik.

2. A lakásgazdálkodásra, a lakások elidegenítésére e rendeletet a vonatkozó központi és önkormányzati jogszabályokban foglaltak szerint kell alkalmazni.

MEZŐGAZDASÁGI INGATLANOK HASZNOSÍTÁSA

19.§

1. Az önkormányzat tulajdonában lévő mezőgazdasági ingatlanokat a Polgármesteri Hivatal kezeli.

2. Az ingatlanok hasznosítása történhet elidegenítés, csere, haszonbérlet vagy lízing formájában, kivételesen kedvezményes térítéssel való használatba adás útján. A nem kizárólagosan önkormányzati tulajdonban lévő mezőgazdasági ingatlanokat elsősorban elidegenítés útján kell hasznosítani.

3. Az önkormányzati tulajdonú mezőgazdasági ingatlanok cseréje, lízingbe adása és elidegenítése értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik. Bérbeadás esetén elegendő a helyben szokásos módon (helyi TV és sajtó) való közzététel.

20.§

1. Az elidegeníthető lakótelkeket a Képviselő-testület jelöli ki.

2. Az újonnan kialakított lakótelkeket pályázat, vagy árverés útján kell értékesíteni. A kikiáltási ár a minimális vételár összegével megegyező. Ettől a Képviselő-testület minősített többségű határozatával /szociális alapú értékesítés esete/ eltekinthet.

AZ ÖNKORMÁNYZAT VÁLLALKOZÁSA

21.§

1. Az önkormányzati vagyon vállalkozási hasznosítását megelőzően, gazdasági társaságokba történő belépés vagy gazdasági társaság alapítása esetén, előzetes pénzügyi gazdaságossági elemzést /hozamszámítást/ kell végezni.

A pénzügyi, gazdaságossági vizsgálatnak ki kell terjednie:

1. tőkeértékelésre, haszonmutatókra, megtérülési mutatókra, kamat, osztalék kondíciókra,
2. összehasonlító elemzést kell végezni a különböző pénzügyi feltételekre és megoldásokra.

2. A célszerűségi és pénzügyi gazdaságossági vizsgálatot a Polgármesteri Hivatal indokolt esetben külső szakértők bevonásával végzi el.

3. Az elemző anyagot a Gazdasági Bizottság elé kell terjeszteni.

4. A Képviselő-testület az előterjesztés alapján dönt a vállalkozás indításáról, az abban való részvételről, kijelöli az önkormányzat képviselőjét, rendelkezik a társasági szerződésben foglalt kérdésekben.

5. Az önkormányzat kizárólagos részesedésével működő gazdasági társaságban a tagsági jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.

6. Vállalkozási tevékenységből  származó  adózott  eredmény 10%-a az annak elérésében jelentős mértékben közreműködők anyagi ösztönzésére fordítható.

VAGYONHASZNOSÍTÁSBÓL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK FELHASZNÁLÁSA

22.§

1. E rendelet alapján a mezőgazdasági művelésű ingatlanok, a lakás céljára szolgáló építési telkek, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és telekingatlanok            hasznosításából befolyt összegeket a költségvetésen belül a  Nemzetgazdasági Minisztérium  által kiadott szakfeladat-rend alapján a megfelelő szakfeladaton kell szerepelteti.

2. Ezen összegből kell finanszírozni a hasznosítás előkészítésének, meghirdetésének, a szükséges eljárás lefolytatásának költségeit, a bérbeadó által elvégzendő építési, karbantartási munkák költségét, valamint a használati illetve bérleti jogviszony megszűnését követően felmerülő pénzügyi kifizetéseket.

3. A (2) bekezdésben felsorolt kifizetéseket követően az alapban fennmaradó összeg az önkormányzat vagyonának növelésére, elsősorban infrastrukturális beruházások megvalósítására, vállalkozások, munkahelyteremtő beruházások támogatására fordítható.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. §

1. Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

2. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az önkormányzati vagyonról, a vagyon hasznosításáról, vállalkozások támogatásáról szóló 4/2012. (II.24.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

Kiskunfélegyháza, 2014. november 6.

                         Csányi József                                                              Dr. Endre Szabolcs

                          polgármester                                                                         jegyző

A rendelet kihirdetve 2014. november 7.

Dr. Endre Szabolcs

  jegyző