Szabadkígyós Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2019.(X.29.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2022. 04. 29- 2023. 06. 22

Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2019.(X.29.) önkormányzati rendelete

Szabadkígyós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2019. (X. 29.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról

2022.04.29.

Szabadkígyós Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, továbbá a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat és hatásköri, valamint szervezeti és működési előírásokat a jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2. § 1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szabadkígyós Község Önkormányzata (a továbbiakban önkormányzat)

2. Székhelye: 5712 Szabadkígyós, Kossuth tér 7.

(3) Az önkormányzat telephelye: Szabadkígyósi Wenckheim Kastély; 5712 Szabadkígyós, Belterület hrsz: 384.

1. Az önkormányzat működési területe: Szabadkígyós község közigazgatási területére terjed ki.

2. Az önkormányzat képviselő-testülete: Szabadkígyós Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)

3. A Képviselő-testületet 6 fő települési képviselő, továbbá a lakosság által közvetlenül megválasztott polgármester alkotja. A Képviselő-testület létszáma: 7 fő.

4. Az önkormányzat települési képviselői névsorát a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ) 4. melléklete tartalmazza.

5. A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben – a polgármester indítványára – a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

AZ ÖNKORMÁNYZAT JELKÉPEI

3. § 1. Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendeletben szabályozza.

2. A képviselő-testület és szervei által használt bélyegzők szövegét és lenyomatát az 1. melléklet tartalmazza.

3. Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítását és adományozását külön rendeletben szabályozza.

4. Az önkormányzat díszes emléklap adásával jutalmazza a község érdekében kiemelkedő

1a. - településfejlesztési,

1b. - oktatási,

1c. - kulturális, sport,

1d. - művészeti,

1e. - szociális

1f. - egyéb kiemelkedő munkát végző személyeket.

5. Az önkormányzat hivatalos lapja „KRÓNIKA” elnevezéssel jelenik meg havonta. A lap megjelenésének célja: közérdekű tájékoztatás, önkormányzati hírek, közoktatási, kulturális és sportesemények ismertetése, valamint a képviselő-testület döntése alapján egyéb lakossági információk közlése.

4. § Az önkormányzat hazai kapcsolata: Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATA, HATÁSKÖRE

5. § 1. A Képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) foglalt feladatokat intézményei, önkormányzati tulajdonú gazdasági társasága, társulással valamint nem önkormányzati szervvel kötött feladat ellátási megállapodás útján látja el.

2. A Képviselő-testület az Mötv. 13. §. (1) bekezdésében meghatározott feladatokon túl a gazdasági programjában meghatározott módon és az éves költségvetésében meghatározott mértékben önként vállalja:

1. az idegenforgalmi feladatok finanszírozását, az idegenforgalom fejlesztését,

2. Szabadkígyósi Kastély fejlesztését,

3. helytörténeti gyűjtemény működtetését,

4. a bölcsőde fenntartását.

5. helyi újság kiadását,

6. helyi tévé működtetését,

7. helyi kitüntetések és elismerő címek alapítását,

8. mezőgazdasági termelést és értékesítést,

9. fiatalok életkezdési támogatását,

10. a sport támogatását, sporttelep és sportpálya fenntartását,

11. a lakosság önszerveződő közösségeivel való együttműködést, a civilszervezetek támogatását,

12. Az önkormányzat kormányzati funkcióit a 2. melléklet tartalmazza.

13. A Képviselő-testület az előtte álló feladatok hatékonyabb és célszerűbb megoldására együttműködik a település nem önkormányzati szerveivel, valamint a mikro térség önkormányzataival, szükség szerint feladatai ellátására társul, érdekei védelmére szövetségbe lép.

14. A képviselő-testület -az Mötv szerinti át nem ruházható hatáskörök kivételével- egyes önkormányzati feladat- és hatásköreit külön rendeletében meghatározottak szerint polgármesterére, illetőleg bizottságára ruházza át.

15. A képviselő-testület egyes feladatait kistérségi együttműködés keretében látja el, melynek formájáról, módjáról és terjedelméről külön dönt.

6. § 1. A polgármesterre és a bizottságokra átruházott hatásköröket az SZMSZ 3. melléklete tartalmazza.

2. Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról az azt gyakorló szerv szükség szerint, de legalább évente egyszer köteles a Képviselő-testületnek beszámolni.

3. A Képviselő-testület együttműködik a Békéscsabai Járás önkormányzataival és állami szerveivel annak feladat – és hatáskörébe tartozó, a település érdekében is álló fejlesztést és közellátást közvetlenül érintő ügyekben, így különösen:

a) a foglalkoztatásban,

b) a foglalkoztatást elősegítő beruházásokban és programokban,

c) közművelődési, oktatási, népjóléti feladatokban

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

7. § (1) A képviselő-testület augusztus hónap kivételével havonta egy alkalommal rendes ülést tart.

(2) A polgármester a megválasztását követő 6 hónapon belül a testület megbízatásának időtartamára (ciklusra) vonatkozó program-javaslatot terjeszt a képviselő-testület elé, amely a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza.

(3) A képviselő-testület működésének alapja – a ciklusprogram végrehajtását is célzó – munkaterv, mely egy éves időszakra készül. A képviselő-testületet a polgármester előterjesztése alapján a munkatervet a tárgyévet megelőző év utolsó testületi ülésén fogadja el.

(4) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

1. a települési képviselőktől,

2. a bizottságok tagjaitól,

3. a jegyzőtől,

4. a helyi civil szervezetektől,

5. az önkormányzati intézmények vezetőitől.

(5) A munkaterv a Képviselő-testületi ülések naptári napokban tervezett időpontját, a tárgyalásra tervezett napirendek címét, az előterjesztés elkészítésére felkért és az előkészítésben résztvevő hivatali felelősöket, továbbá az előterjesztést véleményező bizottság megnevezését tartalmazza.

(6) A Képviselő-testület az előre tervezett kötelező egyszeri közmeghallgatásának időpontját a munkatervébe foglalja.

A Képviselő-testületi ülés előkészítése

8. § (1) A Képviselő-testületi írásos előterjesztéseket papíralapon, valamint elektronikus úton kell továbbítani a 9. § (1) bekezdésében meghatározottak részére.

(2) A rendkívüli sürgősséggel, az ülés napján vagy az ülést megelőző 3. nap és az ülés napja közötti időben beterjesztendő előterjesztések esetében az előterjesztés fejlécében fel kell tüntetni a polgármester engedélyező záradékát. A záradék szövege: „A napirend soron kívüli beterjesztését engedélyezem!”. A rendkívüli sürgősséggel kiadott előterjesztések tárgyalhatóságáról a Képviselő-testület dönt.

(3) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket a feladatkör szerinti bizottság előzetesen véleményezi. A bizottság elnöke a bizottság rendes ülését a Képviselő-testületi ülést megelőző időpontra hívja össze. A bizottsági ülés tervezett időpontját a Képviselő-testület bizottságának éves munkatervében kell rögzíteni.

(4) A Képviselő-testületi ülések előkészítésének rendelkezéseit a bizottsági ülések előkészítésénél is alkalmazni kell.

A Képviselő-testület ülése

9. § (1) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

1. a képviselőket,

2. a képviselő-testületi bizottságok nem képviselő tagjait,

3. a jegyzőt,

4. az önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok vezetőit,

5. az önkormányzati hivatal dolgozóit,

6. napirendi pontok előadóit,

7. szükség szerint egyéb szakértőket,

(2) A lakosság értesítéséről az önkormányzat internetes honlapján a tárgysorozat és a nyilvános ülés meghívójának és napirendi pontjainak elektronikus publikálása útján az önkormányzati hivatal gondoskodik.

(3) Az önkormányzat internetes honlapján közzé kell tenni a testületi ülés időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát – az adatvédelmi szabályok betartásával – meg lehet tekinteni a polgármesteri hivatalban. A meghívót ki kell függeszteni a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára is.

10. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester – az ülés előtt legalább 5 nappal hívja össze. A testület rendes üléseit havonta, a hónap utolsó csütörtökén, 16.00 órai kezdettel tartja. Ha ez a nap munkaszüneti nap, akkor a képviselő-testület a munkaterv elfogadásakor másik napot határoz meg.

(2)1

(3) A Képviselő-testület az önkormányzat székhelyén tartja üléseit. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül más helyszínen is megtartható a nyilvánosság biztosítása mellett.

(4) A meghívóhoz mellékelni kell a napirend döntési javaslatot is magában foglaló írásos előterjesztését.

(5) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket a 3. mellékletben foglalt hatásköri megosztás szerinti véleményező bizottság előzetesen véleményezi. A bizottság a Képviselő-testület döntés előkészítési feladatkörében támogatja az előterjesztő döntésjavaslatát, vagy módosító indítvány formájában új döntésjavaslatot nyújt be. Ha a bizottság az előterjesztői döntésjavaslattól eltérő döntést támogat, akkor a Képviselő-testület elé elsőként a bizottság módosító indítványát kell terjeszteni, majd ezt követi az eredeti előterjesztői döntésjavaslat.

A előterjesztés

11. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

a) beszámoló, valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről,

b) döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra, vagy határozathozatalra irányulhat,

c) tájékoztató anyagok, amelyek tudomásulvételt igényelnek.

(2) Döntést igénylő javaslat előterjesztésére jogosult:

1. a polgármester, és az alpolgármesterek,

2. a témakör szerinti illetékes bizottság,

3. bármelyik képviselő,

4. a jegyző és az önkormányzati hivatal köztisztviselői,

5. az önkormányzati intézmények, vagy gazdasági társaságok vezetői.

12. § 1. Előterjesztés a képviselő-testület elé általában írásban nyújtható be.

2. Szóbeli előterjesztés kivételesen tárgyalható, a számszaki adatokat, tartalmazó előterjesztést mindig írásba kell foglalni.

3. Kizárólag írásban nyújtható be:

a) önkormányzati rendeletalkotásra,

b) intézmény alapítására, átszervezésére, megszüntetésére,

c) helyi népszavazás kiírására,

d) költségvetésre és zárszámadásra,

e) önkormányzati vagyonnal történő rendelkezésre vonatkozó előterjesztés.

1. Halaszthatatlan esetben a Polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak a képviselő-testületi ülésen történő kiosztását.

13. § (1) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(2) a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását,

(3) az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket, azok végrehajtásának állását,

(4) a jogszabályi felhatalmazást,

(5) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint a várható következményeket,

(6) a szakértői véleményeket,

(7) a költségkihatásokat,

(8) a határozati javaslatot, amennyiben az ügy tárgya megengedi, alternatív határozati javaslatokat,

(9) a végrehajtásért felelős nevét és végrehajtási határidő megjelölését.

(10) Az előterjesztést legkésőbb az ülést megelőző 8 nappal a jegyzőnél kell leadni írásban és elektronikus formában is.

(11) Az előterjesztés csak az illetékes bizottság véleményével kerülhet a Képviselő-testület elé, kivéve a sürgősségi indítvány által tárgyalt ügyeket.

(12) Rendkívüli indokolt esetben távközlési berendezés útján szóban is összehívható a Képviselő-testület ülése. A Képviselő-testület a napirendek feletti döntés előtt vita nélkül határoz arról, hogy a szóban történt összehívás ellenére van-e olyan helyzetben, hogy érdemben tud dönteni.

(13) A napirendi pontok előadói, illetőleg az általuk megbízottak kötelesek a képviselő-testület ülésén megjelenni.

14. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.

(2) Sürgősségi indítványt írásban a polgármester, alpolgármesterek, a bizottságok elnökei, a képviselők és a jegyző terjeszthet be.

(3) A sürgősségi indítványt rövid indokolással legkésőbb az ülést megelőző nap 14 óráig kell a polgármesternél benyújtani.

(4) A sürgősség elfogadásáról a testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(5) Ha a polgármester, vagy bármely képviselő ellenzi az azonnali megtárgyalást, abban az esetben a sürgősségi kérdést vitára kell bocsátani. Vitára bocsátásnál a polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség okának rövid indokolására. Ha a sürgősségi indítvány tárgya valamely döntésre jogosult bizottság hatáskörébe tartozik, úgy arról is állást kell foglalni, hogy a képviselő-testület magához vonja-e az ügyet.

(6) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az ügyet egyszerű napirendi javaslatként tárgyalja, s a napirendek megtárgyalásakor dönti el, hányadik napirend legyen.

15. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésén bárki részt vehet.

(2) Olyan ügyben, melynél – a Mötv. szerint – az érintett kérésére zárt ülést kell tartani, az érintett erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatát, továbbá tisztségre, megbízatásra történő jelölés esetén az annak vállalásáról szóló nyilatkozatot a napirendi pont bizottsági véleményezését megelőző nap 16 óráig be kell szerezni. Ha az érintett személy a véleményezéskor még nem ismert, úgy legkésőbb a képviselő-testület ülésének kezdetéig kell a nyilatkozatát beszerezni.

(3) A Képviselő-testület a zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bek. c) pontjában foglalt esetekben a polgármester, illetve az ágazatilag érintett bizottság javaslata alapján dönt.

(4) A zárt ülésen megvitatott napirendekről, valamint a közérdekű adatot, illetve közérdekből nyilvános adatot tartalmazó döntésekről az ülést követően a polgármester tájékoztatja a nyilvánosságot, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 4. § és 5. §-a figyelembevételével.

A tanácskozás rendje

16. § 1. A polgármester (továbbiakban: ülésvezető) feladatai az ülés vezetésével kapcsolatban:

1. a Képviselő-testület összehívása törvényességének és az ülés határozatképességének a megállapítása,

2. beszámolás a lejárt határidejű döntések végrehajtásáról, az előző ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, valamint a legutóbbi testületi ülés óta tett intézkedésekről,

3. napirendek előtti felszólalás biztosítása a Képviselő-testület tagjainak közérdekű kérdések és képviselői felvilágosítás kérések felvetéséhez, továbbá ünnepi, díjátadásai és önkormányzati érdeket szolgáló protokolláris esetekben más jelenlévő személynek,

4. az ülés napirend-tervezetének beterjesztése és szavazásra bocsájtása,

5. napirendi pontonként a vita megnyitása, irányítása, lezárása, valamint a határozatképesség folyamatos figyelemmel kísérése,

6. napirendi pontonként a határozati javaslatok szavazásra bocsátása, valamint a szavazás eredményének megállapítása,

7. az ülés zavartalan rendjének fenntartása, melynek keretében:

a) - figyelmezteti azt, aki eltér a tárgyalt témától, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a magatartása,

a) - rendre utasítja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

a) - ismétlődő rendzavarás esetén – a települési képviselő kivételével – a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót,

a) - felfüggeszti az ülést legfeljebb 30 percre, ha tartós rendzavarás, állandó lárma az ülés szabályszerű menetét lehetővé tevő körülmények megszüntetésére alkalmazott figyelmeztetés nem vezetett eredményre

a) - ismételt rendzavarás esetén berekeszti az ülést.

8. a napirendek lezárása előtt hozzászólási jogot adhat a nem tanácskozási joggal jelenlévők számára,

9. biztosítja a képviselők felvilágosítás kérési jogának gyakorlását,

10. berekeszti az ülést.

(2) Az ülés napirend-tervezetéről a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) Az ülés napirendi pontja egy alkalommal elnapolható. Az elnapolás iránti javaslatot indokolni kell. Az elnapolást elrendelő Képviselő-testületi határozatban meg kell jelölni az elnapolás határidejét.

(4) Az ülésvezető minden előterjesztés felett külön nyit vitát, de javasolhatja egyes napirendi pontok összevont tárgyalását is. Összevont napirendek tárgyalása esetén a határozathozatal külön történik,

17. § (1) Az ülésvezető minden előterjesztés és azzal kapcsolatos határozati javaslat felett külön-külön nyit vitát melynek keretében:

a) megadja a szót az előterjesztést véleményező bizottság elnökének a napirend rövid ismertetésére a bizottság állásfoglalásának, döntési javaslatának ismertetésére.

b) lehetőséget biztosít a téma előadójának arra, hogy a vita előtt szükség szerint szóban kiegészíthesse, módosíthassa, visszavonhassa a döntési javaslatát. Ez esetben a módosított, kiegészített döntési javaslat minősül az eredeti előterjesztői döntésjavaslatnak.

c) mindaddig fenntartja a vita lehetőségét, amíg a hozzászólásra jelentkező képviselők és tanácskozási joggal résztvevők között van olyan, aki a napirendi ponttal kapcsolatban, érdemben még nem nyilvánított véleményt, ennek hiányában lezárhatja a vitát.

d) a vita lezárása után összefoglalja az elhangzottak lényegét, biztosíthat zárszót a napirend előadója részére is.

e) ismerteti a vitában megfogalmazódott döntési javaslatok szövegét, azokat szavazásra bocsátja, majd lezárja a napirendet.

(2) A hozzászólás joga előbb a képviselőket, majd a tanácskozási joggal meghívottakat illeti meg.

(3) Felszólalásra a tárgyban érintett bizottság elnökének és a képviselőknek a jelentkezés sorrendjében a tanácskozási joggal megjelenteknek az általa megállapított sorrendben az ülésvezető adja meg a szót.

(4) A napirendi ponthoz hozzászólásra jelentkező állampolgárnak az ülésvezető adhatja meg a szót legfeljebb 3 perc időtartamra.

A szavazás rendje

18. § (1) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással, egyszerű többséggel, kézfelemeléssel hozza.

(2) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ában meghatározott esetekben. Tehát az Mötv. 42. § 1., 2., 5., 6., 7. pontjában foglalt, továbbá a törvényben és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez, az önkormányzati képviselő kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez, valamint az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.

19. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatok felett kell dönteni.

(2) Az írásos előterjesztéssel együtt benyújtott, több bizottság által is kidolgozott, döntési javaslatok közül először az ágazatilag illetékes bizottság javaslatát kell szavazásra bocsátani.

(3) A képviselő-testület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára, továbbá név szerinti szavazást rendelhet el titkos szavazást igénylő döntések kivételével. Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni.

(4) Név szerinti szavazásnál a polgármester a jelenléti ív alapján felolvassa a képviselők nevét, akik nevük elhangzása után igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak.

(5) Titkos szavazással határoz a Képviselő-testület, ha azt jogszabály írja elő. A titkos szavazást a Pénzügyi Gazdasági Bizottság bonyolítja le. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazóhelyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül. A titkos szavazással hozott döntést is alakszerű határozatba kell foglalni.

(6) A titkos szavazást lebonyolító bizottság elnöke ismerteti a szavazás módját, gondoskodik a szavazatszámlálásról és a szavazási jegyzőkönyv alapján ismerteti a szavazás eredményét.

A szavazás módja

20. § (1) Szavazni személyesen kell. Személyesen úgy történik a szavazás, hogy az ülés helyszínén jelen lévő képviselő a kézfelemeléssel tartott szavazás esetén a kezét felemeli, titkos szavazás esetén a szavazólapot saját kezűleg kitölti, név szerinti szavazás esetén saját maga nyilatkozik. A jelen lévő, de a személyes szavazásban egészségügyi okok miatt fizikailag akadályoztatott képviselő a szavazáshoz más jelen lévő segítő személy közreműködését is igénybe veheti, amennyiben erről a szavazást megelőzően a Képviselő-testületet tájékoztatja.

(2) A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

(3) A szavazás számszerű eredményének megállapítása és a döntés kihirdetése után a Képviselő-testület ugyanazon ülésen napirendi pont tárgyában ismételten szavazást tartani kizárólag abban az esetben lehet ha:

a) ha a korábbi szavazás eredményeként elmaradt döntés miatti késedelem az önkormányzatot tételesen kimutatható jogvesztéssel vagy gazdasági hátránnyal sújtaná,

b) a jegyző törvényességi észrevételt tett a szavazásról.

(4) Ismételt szavazásra minden napirendi pont tekintetében összesen egyetlen alkalommal lehet javaslatot tenni. A javaslat megtételére annak indokai megjelölésével együtt bármelyik képviselő, a polgármester és a jegyző jogosult. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

Kizárás, személyes érintettség

21. § 1. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. Személyesen érintett az, aki a napirendi pont tárgyával maga, vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója bármilyen jogviszony keretében a napirendi tárgyalásakor kapcsolatban áll, vagy gazdasági érdeke miatt felléphet.

2. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt.

(3) Amennyiben a személyes érintettség bejelentését elmulasztó képviselő által leadott szavazat nélkül nem lenne meg a döntéshez szükséges többség, úgy a polgármester a következő képviselő-testületi ülésre ismét előterjeszti a döntést igénylő ügyet.

A képviselő-testület döntései

22. § (1) A képviselő-testület:

a) rendeletet alkot

b) határozatot hoz

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

a) - a napirend meghatározásáról,

b) - a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóról,

c) - az ügyrendi kérdésekről,

d) - a képviselői interpellációra adott, valamint

e) - a kérdésekre adott válasz elfogadásáról.

(3) A képviselő-testület hatósági határozatait, valamint saját és átruházott hatáskörben hozott döntéseit a polgármester kiadmányozza.

23. § (1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

(2) A képviselő-testület – átruházott hatáskörben annak szervei - hatósági határozataira az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Bonyolultabb, több módosító indítvány előterjesztése, valamint a szóban tett javaslatról hozott döntés szó szerinti megfogalmazásának idejére az ülésvezető az ülést felfüggesztheti.

24. § (1) A képviselő-testület rendeleteit és határozatait külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos, arab számú sorszámmal és évszámmal kell ellátni az alábbiak szerint:

a) „Szabadkígyós Községi Önkormányzata Képviselő-testületének ……/20….. (hó római számmal és nap arab számmal) önkormányzati rendelete.”

b) Szabadkígyós Község Önkormányzata Képviselő-testületének ………./20….. (hó római számmal és nap arab számmal) Kt. határozat.

(2) A dátum a rendelet esetében a kihirdetésének, a határozat esetében pedig az önkormányzati döntés meghozatalának az időpontját jelzi.

A rendeletalkotás eljárási szabályai

25. § (1) Az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotandó rendeletre indítványt nyújthat be a Képviselő-testületnek:

a) önkormányzati képviselő,

b) a Képviselő-testület bizottsága,

c) a polgármester, alpolgármesterek és a jegyző,

d) a helyi civil szervezetek vezetői.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelet-alkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani a szabályozandó életviszony megjelölésével és a szabályozás indokaival.

(3) Az (1) bekezdés szerinti rendelet-alkotás szükségességéről a Képviselő-testület előzetesen állást foglal.

(4) A Képviselő-testület a rendeletalkotást célzó állásfoglalásában meghatározza:

a) a szabályozandó életviszonyok körét, a szabályozás célját, elveit és gondolati lényegét valamint a szabályozási tartalom fő irányvonalát,

b) kijelöli a rendelettervezet előkészítő szervét,

c) meghatározza a rendelettervezet elkészítésének határidejét.

(5) A rendelet tervezetet a jegyző vagy a hivatalnak a szabályozás tárgya szerinti illetékes belső szervezeti egysége készíti el.

(6) A rendelet tervezetet véleményeztetni kell:

a) az ágazatilag illetékes bizottsággal,

b) a rendelet tárgyában érintett társadalmi és civil szervezetekkel,

c) a lakossággal.

(7) A rendelet tervezetet a Képviselő-testület elé a jegyző, illetve az illetékes bizottság elnöke terjeszti be.

(8) Ha a Képviselő-testület az eredeti jogalkotói hatáskörében alkotandó rendelet-tervezet lakossági véleményének megismeréséhez nem ír elő közmeghallgatást, akkor azt az önkormányzat honlapján legalább 8 napos közszemlére kell tenni, amely idő alatt a tervezetre a jegyzőnél bárki írásbeli észrevételt tehet.

26. § (1) A rendelet megalkotását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti és gondoskodik a kihirdetéséről. A rendeletek kihirdetésének időpontja a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés napja.

(2) A rendeletek közzétételének módja:

a) a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés,

b) az önkormányzat internetes portálján történő publikálás.

c) kihirdetésről a rendelet tartalmának rövid ismertetésével a KRÓNIKÁBAN is tájékoztatni kell a lakosságot.

(3) A rendeletek jegyzői záradékkal ellátott hiteles példányai az Önkormányzati Hivatalban tekinthetőek meg.

(4) A képviselő-testület ciklusonként egy alkalommal felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát.

(5) A rendeletek, határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését.

A rendelet nyilvántartása

27. § (1) A képviselő-testület rendeleteiről nyilvántartást kell vezetni.

(2) A rendelet nyilvántartása tartalmazza:

a) a rendelet tárgyát és számát,

b) a megalkotás időpontját,

c) hatályba lépésének időpontját,

d) megjegyzés rovatban a későbbi módosított vagy megszüntető rendelet számát és a változás időpontját.

(3) A nyilvántartások vezetéséről a jegyző az önkormányzati hivatal útján köteles gondoskodni.

Kérdés, interpelláció

28. § (1) A kérdezés minden olyan képviselő testületi hatáskörbe tartozó szervezeti működésre, előkészítésre vonatkozó tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe és nem kapcsolódik az ülés napirendjének témaköréhez.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a képviselő maximum 3 percben adhatja elő.

(3) A képviselői kérdésre -amennyiben lehetséges- az adott ülésen szóban, vagy azt követően írásban érdemi választ kell adni.

(4) Ha a képviselő igényli a kérdéssel érintett ügy kivizsgálásába, továbbá a kérdés megoldására irányuló eljárásba be kell vonni.

(5) A képviselők az ülésen a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, a valamint a jegyzőhöz – önkormányzati feladatkörükbe tartozó témában – írásban interpellációt terjeszthetnek elő.

(6) Interpellációnak az a kérdés, illetve probléma felvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(7) Az interpellációt a polgármesternél legalább 3 nappal az ülés előtt írásban kell benyújtani.

(8) Amennyiben az interpellációt az (7) bekezdésben előírt határidőn túl, vagy a testületi ülésen nyújtják be, úgy az érintetteknek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az interpellálóra a benyújtását követő 15 napon belül kell válaszolni, a válasz elfogadásáról a testület a soron követő ülésen dönt.”

(9) Az interpellációra adott válasz elmondásának ideje interpellációnként maximum 3-5 perc.

(10) Az ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik és ha azt nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a testület a választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának bizottság általi részletes kivizsgálását, amelyben az interpelláló képviselő is részt vehet. Az interpellációra adott válasz, ha a lakossággal kapcsolatos aktuális problémákról szól jelenjen meg a helyi tévében, újságban.

Az ülés jegyzőkönyve

29. § (1) A jegyzőkönyv vezetőjének kijelöléséről és a jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyvnek a Mötv. 52. § (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell mellékletként:

a) a képviselő kérésére az írásban benyújtott hozzászólását,

b) a jelenléti íveket,

c) titkos szavazás esetén a szavazásról felvett jegyzőkönyvet.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányát az önkormányzati hivatal kezeli. A jegyzőkönyveket évente be kell köttetni és az irattárban elhelyezni. A jegyzőkönyv mellékletei:

a) - jelenléti ív,

b) - az elfogadott rendeletek,

c) - a jegyzőkönyvben nem részletezett hatósági határozatok,

d) - meghívó,

e) - a megtárgyalt előterjesztések,

f) - az írásban benyújtott hozzászólások és

g) - egyéb írásos indítványok.

(4) A jegyzőkönyvet a Békés Megyei Kormányhivatalnak meg kell küldeni.

(5) A jegyzőkönyv alapját képező hang, vagy videó felvételt külön jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni.

(6) A döntések jegyzőkönyvi kivonatát a jegyzőkönyvnek a törvényességi felügyeleti szervhez történő továbbítását követő 5 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásra kijelölteknek.

A közvélemény tájékoztatása

30. § (1) Ha a Képviselő-testület nyilvános üléséről hang vagy videofelvétel készül, akkor azt a helyi műsorelosztó hálózaton elérhetővé kell tenni. A Képviselő-testület zárt üléséről, az ott hozott döntésekről a polgármester a helyben szokásos módon tájékoztatást ad az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 4. § és 5. §-a figyelembevételével.

(2) A polgármester a regionális és helyi sajtó, valamint internetes hírportál útján rendszeresen tájékoztatja a lakosságot az önkormányzat előtt álló feladatokról, a tervezett döntésekről, a lakosság jogait és kötelezettségeit érintő jogszabályok végrehajtásáról.

(3) A jegyző a Képviselő-testület nyilvános üléseinek jegyzőkönyvét, valamint az önkormányzati rendeletek és a nyilvános üléseken született határozatok szövegét az önkormányzat internet portálján hozza nyilvánosságra.

(4) A képviselő-testület jegyzőkönyvei és az azokhoz tartozó mellékletek – a zárt ülésre vonatkozó jegyzőkönyvek és mellékletek kivételével – megtekinthetők az önkormányzati hivatalban.

A települési képviselő

31. § (1) A települési képviselő a képviselő-testület által megállapított tiszteletdíjra, költségtérítésre jogosult, melyet külön önkormányzati rendelet szabályoz.

(2) A települési képviselő főbb kötelezettségei:

1. Tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, közéleti szerepvállalással járó felelősséggel.

2. Olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.

3. Felkérés alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.

4. Kapcsolattartás a választópolgárokkal.

5. Személyes érintettség bejelentése.

6. Megbízólevél átvételétől számított 30 napon belül, valamint ezt követően évente vagyonnyilatkozatot kell tennie.

A képviselő-testület bizottságai

32. § (1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó – a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható – egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.

(2) A Képviselő-testület bizottságai:

a) Pénzügyi és Gazdasági Bizottság, tagjainak száma: 5 fő, amelyből 3 fő képviselő

b) Szociális, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság, tagjainak száma: 5 fő, amelyből 3 fő képviselő

c) Mezőgazdasági és Településfejlesztési Bizottság, tagjainak száma: 5 fő, amelyből 3 fő képviselő

(3) A bizottság tagjainak névsorát az 5. melléklet tartalmazza.

(4) A képviselő-testület az ideiglenes bizottságot meghatározott időre, vagy feladat elvégzésére hozza létre, amely ezt követően automatikusan megszűnik. Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni

(5) A bizottsági tag köteles jelezni a bizottság elnökének, ha a bizottság ülésén való részvételében, illetve egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.

(6) A bizottságok feladatkörükben előkészítik a képviselő-testület döntését, szervezik és ellenőrzik a döntések végrehajtását.

(7) A Pénzügyi Gazdasági Bizottság ellátja a képviselők vagyonnyilatkozatainak illetve az összeférhetetlenségi ügyeinek vizsgálatával kapcsolatos feladatokat.

(8) Az állandó bizottságok részletes feladatait és hatásköreit a 3. melléklet tartalmazza.

33. § (1) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén a képviselő bizottsági tagok közül általa felkért személy hívja össze és vezeti le. Az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző 2 munkanappal kézhez kapják.

(2) A bizottságot 5 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, alpolgármesterek és a bizottsági tagok 1/3-ának napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(3) A bizottságok belső működésük részletes szabályait a Mötv. és az Szmsz. keretei között maguk állapítják meg.

(4) A bizottságok munkaterv alapján, és szükség szerint üléseznek. A bizottságok munkatervüket maguk állapítják meg, melynek összeállításánál figyelembe kell venni a képviselő-testület munkatervét.

(5) A bizottság együttes ülést kezdeményezhet más bizottsággal, melynek tartásáról és vezetéséről az érdekelt bizottságok elnökei döntenek. A bizottságok határozatképességét és a döntéshez szükséges szavazati arányt külön-külön, bizottságonként kell vizsgálni. A bizottság ülését az ügy(ek) tárgya szerint leginkább illetékes bizottság elnöke vezeti.

(6) A bizottságok választási ciklusonként 1 alkalommal beszámolnak a képviselő-testületnek a végzett tevékenységükről.

34. § (1) A bizottság hatósági jogkörökben általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályai szerinti határozati formában hozza meg döntését.

(2) A bizottság a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó téma előkészítésekor állásfoglalást alakít ki.

(3) Két, vagy több bizottság között keletkezett feladat, vagy hatásköri összeütközés esetén a testület állásfoglalása az irányadó.

(4) A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, vagy távollétében az elnökhelyettes.

(5) A bizottság döntésének végrehajtásáról, továbbá a működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző a hivatal útján gondoskodik.

35. § (1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:

a) - a felvétel helyét és idejét,

b) - az ülésen jelenlévő bizottsági tagok nevét,

c) - az igazoltan, illetőleg igazolatlanul távolmaradó bizottsági tagok nevét,

d) - határozatképességet,

e) - a megtárgyalt napirendek tárgyalásának lényegét,

f) - a hozott határozatok szószerinti állásfoglalását, valamint a szavazati arányt.

(2) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

A polgármester

36. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő, az Mötv-ben meghatározottakon túli feladatai::

a) biztosítja a Képviselő-testület demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,

b) a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése,

c) a képviselők és bizottságok munkájának segítése,

d) együttműködés a helyi pártszervekkel, egyesületekkel és egyéb civil szervezetekkel.

(3) A képviselő-testület törvényes képviselője a polgármester, aki a képviseleti jog esetenkénti ellátásával az alpolgármestereket is megbízhatja.

37. § (1) A polgármester a Polgármesteri Hivatal részére meghatározott munkarendben dolgozik.

(2) A polgármester minden hétfőn az ügyfélfogadási időben fogadóórát tart.

(3) A polgármester részére járó szabadság kivételének tervezett időpontját az év első testületi ülésén, a szabadság tényleges kivételét pedig annak felmerülésekor a polgármester bejelenti a képviselő-testületnek.

Az alpolgármester

38. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatás esetén a Pénzügyi Gazdasági Bizottság elnöke látja el a Képviselő-testület összehívásával, a testületi ülés vezetésével kapcsolatos polgármesteri feladatokat. E joga csak a program szerint tervezett ülésekre, illetve jogszabály által meghatározott összehívási körre terjed ki. E minőségében eljárva nem gyakorolhatja a polgármester és alpolgármestert megillető kizárólagos hatásköröket.

(3) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(4) Az alpolgármester minden hét pénteki napján 13 és 14 óra között ügyfélfogadást tart.

(5) A polgármester és az alpolgármester közötti munkamegosztást a polgármester szabályozza.

A Jegyző

39. § (1) A jegyző feladata különösen:

a) az SZMSZ-nek megfelelően előkészíti a képviselő-testület, a bizottságok és a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket,

b) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek ha döntésük, működésük jogszabálysértő,

c) ellátja a képviselő-testület és a bizottságok szervezési, ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

d) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, melyet a polgármesterrel együtt aláír,

e) szervezi a képviselő-testület rendelkezéseinek végrehajtását

f) tájékoztatja a polgármestert, az alpolgármestereket, képviselőket és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, az önkormányzati hivatal munkájáról és az ügyintézésről,

g) ellátja közigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,

h) szervezi a hivatal felvilágosító munkáját,

i) ellátja a választási iroda vezető feladatait.

j) gondoskodik a hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről,

k) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről.

(2) A jegyző az önkormányzati hivatal ügyfélfogadási rendjének megfelelően ügyfélfogadást tart.

A polgármesteri hivatal

40. § (1) A polgármesteri hivatal szervezeti egységekre nem tagolódik. A hivatal feladatait az alábbi belső szervezeti tagozódásban és létszámmal látja el

a) jegyző 1 fő

a) gazdálkodási ügyintéző 1 fő

a) pénzügyi ügyintéző 2 fő

a) igazgatási ügyintéző 3 fő

a) adóügyi ügyintéző 1 fő

a) ügykezelő 1 fő

(2) A polgármesteri hivatal munkarendje, mely a munkaidőt és a pihenőidőt (ebédidő) tartalmazza a következő

a) hétfőtől csütörtökig 7.30 órától – 16.00 óráig

b) pénteken 7.30 órától – 13.00 óráig

(3) Ügyfélfogadási idő

a) hétfő: 08.00-16.00 óráig

b) kedd: ügyfélfogadás nincs

c) szerda: 08.00-16.00 óráig

d) csütörtök: 08.00-12.00 óráig

e) péntek: 08.00-12.00 óráig”

Közmeghallgatás

41. § (1) A Képviselő-testület minden évben testületi ülés keretében legalább 1 alkalommal előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatáson a település polgárai és a civil szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(3) A közmeghallgatás helyét, időpontját és napirendjét legalább 10 nappal előbb plakátokon, a KRÓNIKÁ-ban és a helyi tévé útján meg kell hirdetni, az előterjesztést a lakosság által megismerhetővé kell tenni.

(4) A közérdekű kérdéseket, javaslatokat a közmeghallgatás előtt írásban is el lehet juttatni.

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére irányuló szabályok vonatkoznak.

A fórum

42. § (1) A polgármester, az alpolgármesterek a képviselő-testület egynegyedének, vagy bármely képviselőjének előre meghatározott tárgykörben és évente minimum 2 alkalommal, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából - fórumot hívhat össze.

(2) A fórumot a polgármester vagy az általa meghatalmazott személy vezeti.

(3) A fórumra meg kell hívni mindazokat, akiknek meghívása a képviselő-testület üléseire is kötelező.

(4) A fórum időpontjáról, tárgyáról és helyéről tájékoztatni kell a lakosságot.

(5) A fórumról feljegyzést kell készíteni, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

Önkormányzati társulások

43. § (1) A Képviselő-testület feladatai hatékonyabb, célszerűbb megoldására más önkormányzatokkal társul.

(2) A Képviselő-testület szorosan együttműködik a kistérség településeivel, a Békéscsabai Járás önkormányzataival, de különösen Szabadkígyós vonzáskörzetébe tartozó településekkel.

Az önkormányzat gazdasági alapjai

44. § A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára készített gazdasági program célkitűzéseit az éves költségvetése útján aktualizálja és realizálja.

A vagyon

45. § (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.

(2) A polgármester évente egyszer tájékoztatja a lakosságot az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról.

(3) Az önkormányzat – vagyonának növelése érdekében - részt vesz gazdasági vállalkozásokban. E részvétel formájáról és módjáról külön önkormányzati döntés tartalmaz előírást.

(4) A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól. A gazdasági program az önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve - az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat.

(5) A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el.

Gazdálkodás, ellenőrzés

46. § (1) A Képviselő-testület feladatai ellátásához költségvetési szervet vagy gazdasági társaságot hoz létre. A költségvetési szervek alapító okiratuk szerint önállóan működő, vagy önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek. A költségvetési szervek évente külön jogszabályban meghatározott módon elemi költségvetést készítenek és beszámolnak a Képviselő-testület felé.

(2) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről a jogszabályok és az SZMSZ figyelembe vételével saját hatáskörben döntsön, melyről a testületet folyamatosan tájékoztatni kell.

47. § (1) A Képviselő-testület intézményei gazdálkodását felül kell vizsgálni. Az évközi és éves beszámoló (zárszámadás) felülvizsgálata során az Önkormányzat:

a) értékeli a költségvetési szerv alaptevékenységébe tartozó feladatainak szakmai teljesítését és annak a költségvetési előirányzattal való egyezőségét.

b) értékeli a költségvetési előirányzat megállapításának módja függvényében (normatív, feladat, intézményfinanszírozás) a pénzügyi teljesítés és a feladatmegvalósítás összhangját,

c) értékeli az eredeti, a módosított terv – és tényadatok eltérését,

d) vizsgálja a számszaki beszámoló belső, valamint az önkormányzat által meghatározott adatszolgáltatási elvárással valóösszhangját.

(2) A költségvetési szervek beszámolásához a Képviselő-testület minden év január 31-ig a - polgármester javaslata alapján – előírja az éves költségvetési beszámoló szöveges indoklásának részletes tartalmi és formai követelményeit a szakmai feladatokat érintő jogszabályok és a Pénzügyminisztérium zárszámadásra vonatkozó tájékoztatójára figyelemmel.

(3) A Képviselő-testület meghatározza, hogy a felügyeleti hatáskörében milyen további számszaki és szöveges beszámolók benyújtását rendeli el a központilag előírt nyomtatványokon túl.

48. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján biztosítja.

(2) A Képviselő-testület az önkormányzat és költségvetési szervei belső ellenőrzési feladatait külsős szolgáltatóval kötött szolgáltatási szerződés útján is elláthatja.

(3) Az önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet a képviselő-testület októberi rendes ülésére kell előterjeszteni jóváhagyásra.

49. § (1) A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettnek a vagyonnyilatkozatát az önkormányzati hivatal személyzeti ügyintézőjének kell átadnia.

(2) A személyzeti ügyintéző a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában előírt módon, de elkülönítetten tárolja és kezeli a jegyző kinevezési hatáskörébe tartozó köztisztviselők és a vagyonnyilatkozat tételre kötelezettek vagyonnyilatkozatait is.

Záró rendelkezések

50. § (1) Ez az önkormányzati rendelet 2019. október 29-én lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szabadkígyós Község Önkormányzatának a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló – többször módosított - 14/2014. (XII. 04.) önkormányzati rendelete.

1

A 10. § (2) bekezdését a Szabadkígyós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.