Balatonszőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (IV. 25.) önkormányzati rendelete

Balatonszőlős Község Helyi Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2022. 05. 25- 2023. 11. 09

Balatonszőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (IV. 25.) önkormányzati rendelete

Balatonszőlős Község Helyi Építési Szabályzatáról

2022.05.25.

Balatonszőlős Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogalkotói hatáskörében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált település-fejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljáró államigazgatási szervek – Veszprém Megyei Kormányhivatal Főépítészi Iroda, Veszprém Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Balatoni Vízügyi Kirendeltség, Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi és Járványügyi osztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Főosztály Útügyi Osztály, Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Közlekedési és Műszaki Engedélyezési Főosztály Útügyi Osztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprém Építésügyi és Örökségvédelmi Fősztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Földhivatali Koordinációs Osztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Erdészeti Osztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Országos Atomenergia Hivatal, Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság –, az érintett területi, települési önkormányzatok jóváhagyásával és a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

A rendelet hatálya és alkalmazása

1. § (1) Jelen rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) előírásait az építésre- és településrendezésre vonatkozó, valamint az egyéb általános érvényű jogszabályok előírásaival együtt kell alkalmazni.

(2) A HÉSZ a mellékleteit képező SZT-b jelű belterületi (1. melléklet) és SZT-k jelű külterületi (2. melléklet) szabályozási tervvel (a továbbiakban együtt: szabályozási terv) együtt érvényes.

(3) A belterület határvonalát a Képviselő-testület a szabályozási terv alapján határozza meg.

1. Fogalom-meghatározások

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) Baromfi: házi, vadon élő és tenyésztett vad szárnyas állat (tyúk, gyöngyös, pulyka, lúd, kacsa, galamb, vadkacsa, fácán, fogoly és ezek rokon fajai)

b) Kishaszonállat: sertés, juh, kecske.

c) Melléképület: Belterületen elhelyezkedő telek és a telken álló főépület rendeltetésszerű használatát, működését elősegítő szilárd építőanyagból létrehozott, legfeljebb 100 m2-es építmény, az alábbi rendeltetésekkel: járműtároló, nyárikonyha, mosókonyha, szárító, tárolóépület, kazán, műterem, iroda, kézműipari építmény (kisipari vagy kisüzemi rendeltetés, melyben a foglalkoztatottak száma legfeljebb 5 fő, és a működése során kielégíti a lakóterületi egészségügyi és környezetvédelmi normákat).

d) Mezőgazdaságilag művelt telek: Az a telek, amelynek legalább 80%-a szőlő, gyümölcsös vagy kert művelési ágban nyilvántartott és ténylegesen is művelt. Az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott, kivett művelési ágú telek nem minősül mezőgazdaságilag művelt teleknek.

e) Nagyhaszonállat: szarvasmarha, ló, öszvér, bivaly, szamár, strucc.

f) Prémes állat: házi-, mezei és üregi nyúl, tenyésztett és vadon élő prémes állat (nutria, róka, nyérc, nyestkutya stb.)

g) Szabad sövény: olyan helyi, őshonos fás szárú cserje és fafajokból álló növénysáv, melynek természetesen, vagy mesterségesen kialakult felülete tovább alakítható. A kialakítása minden esetben a vadak mozgását korlátozza.

h) Tájba illő épület: A történeti tájszerkezet, a táji és tájképi értékek és az egyedi tájértékek megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok követésével épült, a Településképi rendeletben meghatározott illeszkedési feltételeknek és a vonatkozó tájvédelmi szabványoknak (MSZ 20370:2003 és MSZ 20376-3:1999) megfelelő épület.

i) Terepszint alatti beépítés: a rendezett terepszintből nem kiemelkedő építmény(részek) bruttó alapterületének és a telek területének aránya.

j) Többszintes növényállomány: Nagy vagy közepes lombtömegű, tájhonos fával, cserjével, és talajszinten gyeppel vagy talajtakaró növényzettel fedett, környezetvédelmi céllal kialakított zöldfelület.

2. Közterület-alakításra vonatkozó előírások

3. § A közterület-alakításra vonatkozó szabályokat a településképi rendelet határozza meg.

I. Fejezet

Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások

3. Az épített környezet értékeinek védelme

4. § (1) Az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó szabályokat a településképi rendelet határozza meg.

(2) A meglévő domborzati viszonyokat óvni kell, ezért támfalat építeni, és ezzel a terepviszonyokat megváltoztatni csak indokolt mértékben, az építmények elhelyezése érdekében, valamint vízelvezetési, geológiai vagy talajmechanikai okból lehet.

4. Régészeti lelőhelyek, és műemlékek

5. § (1) A település régészeti lelőhelyeit a Szabályozási terv 4. melléklete tartalmazza.

(2) A település műemlékeit a Szabályozási terv 5. melléklete tartalmazza.

(3) A régészeti lelőhelyek és a műemlékek területén a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

II. Fejezet

A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

6. § (1) A település közigazgatási területén található Natura 2000 területet, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett és fokozottan védett természetvédelmi területeit, az „ex lege” védett forrásokat, az ökológiai hálózat magterület-, ökológiai folyosó-, pufferterület övezetei által érintett területeket és az egyedi tájértékeket (a továbbiakban: természetvédelmi érintettségű területek) – más jogszabály által elrendelt szabályozási elemként – a szabályozási tervek jelölik, tételes felsorolásukat a 6. melléklete tartalmazza.

(2) Országos jelentőségű védett természeti területeken építmények, és berendezések elhelyezése csak az országos védettségű területre vonatkozó előírások, valamint a védett terület kezelési és fenntartási terve alapján végezhető.

(3) Az ökológiai hálózat magterülete által érintett területen belül:

a) a kialakult tájhasználat csak a természet közeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg;

b) védelmi és közjóléti erdőtelepítés, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető;

c) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, továbbá új vegyszertároló és hulladékkezelő létesítmény nem létesíthető, valamint energetikai célú növénytelepítés nem megengedett.

(4) Az ökológiai hálózat ökológiai folyosója által érintett területen belül:

a) szántó művelési ágú területen – a Balatoni főépítész hozzájárulását követően – kizárólag út, közmű, vízgazdálkodási és vízkár-elhárítási építmény helyezhető el;

b) csarnok nem helyezhető el;

c) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve, az illetékes természetvédelmi hatóság, valamint a Balatoni főépítész hozzájárulása alapján történhet;

d) 10 méter beépítési magasságot meghaladó építmény – a kizárólag kilátó rendeltetésű építmény és a víztorony kivételével – nem létesíthető;

e) védelmi és közjóléti erdőtelepítés, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető;

f) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, továbbá új vegyszertároló és hulladékkezelő létesítmény nem létesíthető, valamint energetikai célú növénytelepítés nem megengedett.

(5) Az ökológiai hálózat pufferterület által érintett területen belül:

a) országos jelentőségű védett természeti terület szántó művelési ágú területén építmény – út- és közműhálózat építménye kivételével – nem helyezhető el;

b) közlekedési infrastruktúra építménye, egyéb közművezeték, illetve építmény tájba illesztve létesíthető;

c) csarnok nem helyezhető el;

d) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, továbbá új vegyszertároló és hulladékkezelő létesítmény – a komposztáló telepet és az átrakóállomást kivéve – nem létesíthető;

e) energetikai célú növénytelepítés nem megengedett.

(6) Természetvédelmi érintettségű területeken a vonatkozó hatályos jogszabályok előírásait érvényesíteni kell, továbbá:

a) területet felhasználni csak úgy szabad, hogy a területhasználat az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget ne károsítsa, illetve a természeti értékeket ne veszélyeztesse,

b) a terület-felhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását,

c) a közlekedési-, energetikai és elektronikus hírközlési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, épület és építmény a természetes élőhelyek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával jelölhetők ki és helyezhetők el.

d) védelmi és közjóléti erdőtelepítés, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal történhet, energetikai célú növénytelepítés nem történhet.

e) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, új vegyszertároló és hulladékkezelő létesítmény nem létesíthető.

(7) Természetvédelmi érintettségű területeken a hatósági engedély köteles környezethasználatok, tájba történő beavatkozások, építmények elhelyezése és fenntartása:

a) természeti állapothoz közelítés,

b) kutatás, megfigyelés,

c) természetvédelmi célzatú kezelés, beavatkozás,

d) vízgazdálkodás,

e) természetvédelmi oktatás, ismeretterjesztés,

f) öko-turizmus,

g) agro-öko gazdálkodás,

h) erdőgazdálkodás céljából történhet.

(8) A helyi jelentőségű természetvédelmi oltalomra javasolt területeken a vonatkozó magasabb rendű jogszabályok mellett a vonatkozó önkormányzati rendelet előírásait is alkalmazni kell.

(9) Amennyiben egy telket az (1) és (5) bekezdésekben foglalt természetvédelmi érintettségek közül:

a) egymással átfedve több természetvédelmi érintettség is fedi, akkor minden egyes természetvédelmi érintettségre vonatkozó magasabb rendű jogszabály előírásait érvényesíteni kell – azonos tartalom esetén általános szabályként a szigorúbb előírást kell alkalmazni;

b) egy természetvédelmi érintettség csak a telek egy részét érinti, akkor a természetvédelmi érintettségre vonatkozó magasabb rendű jogszabály előírásait csak az érintettség telekre eső részén kell alkalmazni, a nem érintett telekrészeken a részletes övezeti szabályokban meghatározott beépítési paraméterek alkalmazhatók.

(10) A település közigazgatási területén található tájképvédelmi terület és tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete által érintett területeket (a továbbiakban: tájképvédelmi érintettségű területek) – más jogszabály által elrendelt szabályozási elemként – a szabályozási tervek jelölik.

(11) Tájképvédelmi érintettségű területeken a vonatkozó hatályos jogszabályok előírásait érvényesíteni kell, továbbá:

a) új épület, építmény elhelyezése tájba illően (lásd: fogalommagyarázat), a történeti tájszerkezet, a táji és tájképi értékek és az egyedi tájértékek megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok követése mellett történhet

b) a közlekedési, elektronikus hírközlési és energetikai infrastruktúra hálózatokat, továbbá az erőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell megvalósítani

c) bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni

d) a tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását.

e) napkollektor, napelem, és egyéb megújuló energiát hasznosító berendezés csak a tájképet, környezetet nem zavaró módon helyezhető el.

(12) Táj- és településkép-védelmi okokból

a) a szabályozási tervlapon jelölt beültetési kötelezettséget még beépítetlen ingatlanok esetén a leendő épület használatbavételéig, míg kialakult beépítés esetén az ingatlanra kiadott új építmény, illetve bővítés használatbavételi engedélyéig kell teljesíteni.

b) útsorfásítást kell végezni a belterületi és külterületi utak mentén. Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlést vezeték a meglévő és a javasolt fasorok nyomvonalában.

(13) Beépítésre nem szánt területen, kivéve a közlekedési és közműövezetek területét, az új zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a táj jellegéhez és ökológiai adottságaihoz alkalmazkodó – nem mérgező, allergiát és betegséget nem okozó – növények használhatók.

III. Fejezet

Környezetvédelmi előírások

5. Környezetvédelem

7. § (1) A település közigazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, hogy a használat

a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézi elő

b) a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,

c) a környezetszennyezés megelőzését eredményezi,

d) kizárja a környezetkárosítást,

e) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.

(2) Új építmény építése esetén a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a telek védőtávolsága nem került meghatározásra - a telek határvonalán kell teljesülniük.

(3) Nagy- és kishaszonállat-tartó épületet és trágyatárolót lakó és üdülő rendeltetésű épülettől 15 m-nél, baromfi és prémes állattartás esetében 5 m-nél távolabb kell elhelyezni.

(4) Állattartásra szolgáló építmény és trágyatároló nem építhető élelmiszertároló, -feldolgozó és -forgalmazó építményektől, továbbá iskola, óvoda, bölcsőde, egészségügyi intézmény és gyógyszertár telekhatárától számított 50 méteren belül.

6. A termőföld védelme

8. § (1) A település területén csak olyan tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést, valamint melynek hatására a talajerózió veszélye nem növekszik.

(2) A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.

(3) Talajmozgatással járó tevékenység végzése, illetve terület-előkészítés során a felső humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell.

(4) A település területén környezetkárosító anyag feltöltésre nem használható.

(5) Építés-előkészítési munkák, tereprendezés során minőségtanúsítvány nélküli töltőanyag nem építhető be.

(6) Rézsű csak úgy alakítható ki, hogy állékonysága a telken belül biztosítható legyen.

(7) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa.

(8) A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó, a termesztés technológia és talajvédelmi beavatkozások összehangolásán alapuló talajvédő gazdálkodást kell folytatni.

7. A levegő védelme

9. § (1) A település területén tilos a levegő olyan mértékű terhelése, amely a vonatkozó jogszabályokban foglalt határértéket meghaladja és így légszennyezést okoz.

(2) A légszennyezést okozó, helyhez kötötten működő, és új építményeknél olyan technológiai és anyagkezelési eljárást kell alkalmazni, amelynek légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg az illetékes környezetvédelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértéket.

(3) Meglévő építményben folyó tevékenység korlátozható, vagy betiltható, amennyiben az illetékes hatóság az onnan származó légszennyezést vagy bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti.

(4) Védőfásítással kell gondoskodni a szántóföldi porszennyezés megakadályozásáról.

8. Hulladékártalmatlanítás és -elhelyezés

10. § (1) A kommunális és folyékony hulladék gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását a vonatkozó önkormányzati rendeletben előírtak szerint kell végezni.

(2) A veszélyes hulladékok gyűjtését, tárolását, szállítását, ártalmatlanítását, hasznosítását a vonatkozó országos jogszabályokban előírtaknak megfelelően kell végezni.

(3) Más településről érkező hulladék lerakással történő ártalmatlanítása tilos. A település közigazgatási területére hulladék más településről – az átszállítást, hasznosítást, kezelést, előkezelést és ártalmatlanítást kivéve – nem szállítható.

(4) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak akkor folytatható, ha az üzemeltető gondoskodik a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(5) Veszélyes hulladék ártalmatlanítását végző telephely, talajvizet szennyező technológiájú állattartó telep a település igazgatási területén nem építhető.

(6) Új hulladéklerakó telep a település közigazgatási területén nem jelölhető ki. A háztartási gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

9. Felszíni és felszín alatti vizek védelme

11. § (1) A település felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny és kiemelten érzékeny vízminőség-védelmi besorolású területen fekszik. A területen talajszennyezést okozó építmény, technológiai berendezés nem helyezhető el és tevékenység nem végezhető.

(2) A település teljes közigazgatási területe az országos vízminőségvédelmi terület övezetén fekszik, így a település területén:

a) bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni

b) korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható,

c) új vegyszertároló, hulladékkezelő létesítmény – a komposztáló telepet és átrakó állomást kivéve – nem létesíthető

d) szennyvízelvezetést és kezelést e rendelet 15. §-ban leírtak szerint kell biztosítani.

(3) A Balaton vízgyűjtő területe, s így a község teljes közigazgatási területe nitrát érzékeny területnek minősül. A nitrát érzékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytatóknak be kell tartani a vonatkozó jogszabály szerinti „jó mezőgazdasági gyakorlat” előírásait.

(4) A település szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek vízgyűjtő területén fekszik. A települési szennyvizek elvezetésével és tisztításával kapcsolatos külön jogszabály szerinti követelményeket és határértékeket be kell tartani.

(5) Vízgazdálkodási terület egyéb célú hasznosítása, a medret érintő bármilyen korrekció csak vízjogi engedély alapján valósítható meg.

(6) Új vízfelületet (pl. tavat) létesíteni csak vízjogi létesítési engedély alapján lehet és csak akkor, ha a szükséges vízutánpótlás állandóan biztosítható.

(7) A vízfolyások jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében:

a) az állami kezelésű vízfolyások, vízfelületek (tavak, tározók) mentén legalább 6-6 m-es,

b) önkormányzati, társulati és egyéb kezelésű patakok, vízfolyások, árkok, csatornák mentén legalább 3-3 m-es,

szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet

(8) A vízfolyások:

a) védett és nem védett természeti területet érintő szakaszai mentén a telkeken a partvonaltól számított 50 méteres sávban,

b) természeti területet nem érintő szakaszai mentén a partvonaltól számított 25 méteres sávban - a jogszerűen beépített területek és vízjogi engedéllyel rendelkező építményeken kívül - új építmény elhelyezése tilos.

(9) A település területén futó vízfolyások építési korlátozással érintett védőtávolságainak lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza.

(10) Az (6)–(7) bekezdés szerinti védőtávolságokon belül eső meglévő építményeken csak az állagmegóvást szolgáló építési munkák végezhetők.

10. Zaj elleni védelem

12. § (1) Zajt, rezgést előidéző meglévő, vagy új üzemi építményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad engedélyezni, létesíteni és üzemeltetni, hogy a keletkező zaj a területre, illetve rezgés az építményre az országos előírások szerint megengedett zaj- és rezgésterhelési határértéket ne haladja meg.

(2) A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. A zajterhelési határérték követelményeknek minden jogszerű használati, üzemelési körülmény mellett teljesülniük kell.

IV. Fejezet

Közművek előírásai

11. Közművesítés általános előírásai

13. § (1) A közműhálózatokat és kapcsolódó közműlétesítményeket közterületen, szabályozási terven jelölt magánúton, vagy a közműszolgáltatást igénybe vevő telkén belül kell elhelyezni.

(2) Új út építésénél, meglévő út rekonstrukciójánál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről és a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(3) Építési telek és telek közműellátása csak önálló közműbekötésekkel valósítható meg.

(4) Használaton kívül helyezett kútba szenny-, és csapadékvizet bevezetni, illetve hulladékot betölteni tilos.

(5) Közművezetékek telepítésénél a gazdaságos terület felhasználásra figyelmet kell fordítani, az elrendezés tervezésénél az utak fásítási igényét is figyelembe kell venni.

(6) Meglévő közmű kiváltása vagy megszüntetése esetén a feleslegessé vált közmű műtárgyait el kell bontani, amennyiben a bontási munkálatok nem veszélyeztetik a meglévő értékes faállományt. A bontási munkálatok után a területet helyre kell állítani.

12. Vízellátás

14. § (1) Amennyiben a közterületen kiépült a közüzemi vízhálózat, új létesítmény esetén az arra való csatlakozás kötelező.

(2) Meglévő épületeknél – amelyek nem rendelkeznek vezetékes vízzel, a HÉSZ hatályba lépésétől számított egy éven belül a vízvezeték hálózatot be kell kötni.

(3) Közüzemi hálózatra történő csatlakozás csak abban az esetben engedélyezhető, ha egyidejűleg biztosított a háztartásban keletkező szennyvizek elvezetése, elhelyezése és kezelése.

13. Szennyvízelhelyezés

15. § (1) Amennyiben a közterületen kiépült a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat, új létesítmény esetén az arra való rákötés kötelező.

(2) A közcsatorna kiépítéséig ideiglenesen duplafalú, vízzáró szigetelésű, zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazható. A közcsatorna-hálózat kiépítése után a csatornahálózatra rá kell kötni, és az alkalmazott szennyvíz közműpótlót fel kell számolni.

(3) Új szennyvízelvezető-rendszer csak elválasztott rendszerben építhető.

(4) Háztáji állattartás esetén keletkező trágyalé gyűjtésére megfelelően méretezett, zárt medencét kell létesíteni.

(5) A település területén a szennyvíz szikkasztása tilos, kivételt képez ez alól az egyedi szennyvíztisztító kisberendezésből kivezetésre kerülő tisztított szennyvíz.

(6) Ipari technológiai szennyvizeket, vagy nem kommunális jellegű szennyvizeket csak megfelelő előtisztítás után szabad a közcsatornába bevezetni. A szükséges tisztítást a keletkezés helyén, telken belül kell elvégezni.

(7) Szennyvízcsatornába csapadékvíz nem vezethető.

14. Csapadékvíz-elvezetés, vízrendezés

16. § (1) A település területén a csapadékvíz elvezetése

a) beépítésre szánt területeken elválasztott rendszerű csatornahálózattal vagy nyílt árokkal

b) beépítésre nem szánt területeken legalább nyílt árokkal

történhet.

(2) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják. Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az, víz-visszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen.

(3) Befogadó hiányában a keletkező csapadékvizeket helyben kell tartani és hasznosítani.

(4) Amennyiben a telken keletkező, elvezetendő csapadékvíz teljes mennyisége meghaladja a vízelvezető hálózat befogadó képességét, a csapadékvíz helyi visszatartásáról telken belül kell gondoskodni kell.

(5) A telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad a közterületi vízelvezető hálózatba vezetni.

(6) Új építés esetén az ingatlanon keletkező csapadékvizeket közvetlenül burkolt közterületre kivezetni tilos.

(7) A burkolt felületekről összegyűjtött szénhidrogénekkel szennyeződhető csapadékvizek csak megfelelően méretezett olaj – iszapfogókon való előkezelést követően, a tetőfelületről összegyűjtött csapadékvizek előkezelés nélkül vezethetők a csapadékvíz elvezető rendszerbe.

(8) A csapadékvíz élő vízfolyásba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgyat kell elhelyezni.

(9) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, úgy, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz és az ne folyhasson közvetlenül a zöldfelületre. Az így összegyűlő csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadóba.

MÁSODIK RÉSZ

Részletes övezeti előírások - területfelhasználási egységek

17. § (1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagolódik.

(2) A beépítésre szánt területek általános használatuk jellege, valamint sajátos használatuk szerint a következő övezetekbe tartoznak:

a) Lakóterület, falusias lakóterület, jele: Lf

b) Vegyes terület, településközpont, jele: Vt

c) Gazdasági területek: kereskedelmi, szolgáltató terület, jele: Gksz

d) Különleges beépítésre szánt területek: lovarda területe, jele: K-lovarda

(3) A település területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő övezetekbe tartoznak:

a) Közlekedési terület, közúti közlekedési terület: Köu

b) Zöldterület

ba) közkert, jele: Zkk

bb) közpark, jele: Zkp

c) Erdőterület

ca) védelmi erdő, jele: Ev

cb) gazdasági erdő, jele: Eg

d) Mezőgazdasági terület

da) általános mezőgazdasági terület: általános, jele: , illetve szőlő, jele: Má-sző

db) kertes mezőgazdasági terület, jele: Mk

e) Vízgazdálkodási terület, jele: V

f) Természetközeli terület, jele: Tk

g) Különleges beépítésre nem szánt terület

ga) temető, jele: Kb-t

gb) mezőgazdasági üzemi terület, jele Kb-mü

gc) lovarda, jele: Kb-lov

gd) bánya, jele: Kb-b

V. Fejezet

Beépítésre szánt építési övezetek előírásai

15. A beépítésre szánt területek általános előírásai

18. § (1) A beépítésre szánt területek építési övezetekre tagozódnak, ezek beépítésének feltételeit az egyes övezetek előírásai tartalmazzák. A területeket ennek megfelelően rendeltetésszerűen kell használni.

(2) Az építési övezetek telkeire vonatkozó szintterületi mutató a telken elhelyezhető valamennyi építmény szintterületének és a telek területének viszonyszáma.

(3) Az egyes építési övezetekben az adott övezetre meghatározott rendeltetésű építmények helyezhetők el, alakíthatók ki.

(4) A telekalakítás szabályai:

a) Az újonnan kialakítható telek legkisebb területét az övezeti előírások tartalmazzák.

b) Ha az útszabályozással érintett telek nagysága a szabályozást követően az övezeti beépíthető minimum alá esik, a telek beépíthető. A beépítést a szabályozást követően kialakult teleknagyságra kell meghatározni.

c) Nyeles telek nem alakítható ki.

(5) Az építési telkek beépítési módja

a) oldalhatáron álló (O)

b) szabadon álló (SZ) lehet.

(6) Terepszint alatti beépítés a fő rendeltetés szerinti épülettel összeépítve, legfeljebb az építési övezetben megengedett terepszint feletti beépítés mértékéig alakítható ki, amennyiben az adott építési övezet másként nem rendelkezik.

(7) A szabályozási terven zöldterületként nem szabályozott közterületi zöldfelületekre a közkertekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

16. Lakóterületek általános előírásai

19. § (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál, azonban az övezet építési telkein az OTÉK előírásaival összhangban, a HÉSZ-nek az adott lakóövezetre vonatkozó előírásai alapján más funkciójú építmény is elhelyezhető.

(2) Lakóterületen nem helyezhető el:

a) üzemanyagtöltő állomás,

b) parkolóház.

(3) Az építési telek szélessége szabadonálló beépítési mód esetén legalább 16 m.

(4) Az építési telek szélessége oldalhatáron álló beépítési mód esetén legalább 14 m. Az épületet az oldalhatártól legalább 1m távolságra kell elhelyezni.

(5) Az építési hely mélysége legfeljebb a közterületi homlokvonaltól mért 60 m. Az annál távolabb eső rész hátsókertnek minősül.

(6) A közművesítettség minimális mértéke: vezetékes ivóvíz, szennyvízcsatorna; villamos energia.

(7) Ha az adott építési övezetre vonatkozó szabályok ettől eltérően nem rendelkeznek, akkor a lakóterületen egy építési telken legfeljebb két egylakásos, vagy egy kétlakásos lakóépület építhető.

(8) Az övezet ingatlanain melléképület, bármely funkcióval, kizárólag a főépület (lakóépület) meglétét követően helyezhető el.

(9) Terepszint alatti beépítés legfeljebb 5% lehet.

(10) Lakóépület legnagyobb bruttó alapterülete 350 m2lehet.

(11) A közterület és szomszédok felőli telekhatár mentén épített kerítés magassága legfeljebb 1,6 m lehet.

(12) Az előkertek legkisebb méretét az

a) ófalu területén a jobb és baloldali ingatlanon meglévő épület homlokzati síkjához illeszkedve kell meghatározni,

b) a település más, beépítésre szánt ingatlanain 5,0 m, de a lakóépületek homlokzata az utcai telekhatártól 7,0 m-nél távolabb nem lehet.

17. Falusias lakóterület (Lf)

20. § (1) A falusias lakóterületen a lakó rendeltetésen kívül elhelyezhető:

a) mező- és erdőgazdasági, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,

b) kereskedelmi, szolgáltató,

c) szállás jellegű,

d) igazgatási, iroda,

e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

f) közösségi, kulturális, szórakoztató és

g) sport

funkciójú építmény.

(2) Az Lf-1 övezetben a telekalakítás és építés feltétele:

a) beépítési mód: oldalhatáron álló,

b) a kialakítható telek legkisebb területe: 300 m2,

c) a legnagyobb beépítettség: 30%,

d) a legkisebb zöldfelület: 50%,

e) a legnagyobb épületmagasság: 4,5m

(3) Az Lf-2 övezetben a telekalakítás és építés feltétele:

a) beépítési mód: oldalhatáron álló,

b) a kialakítható telek legkisebb területe: 500 m2,

c) a legnagyobb beépítettség: 30%,

d) a legkisebb zöldfelület: 50%,

e) a legnagyobb épületmagasság: 4,5m

(4) Az Lf-3 övezetben a telekalakítás és építés feltétele:

a) beépítési mód: oldalhatáron álló,

b) a kialakítható telek legkisebb területe: 600 m2,

c) a legnagyobb beépítettség: 30%,

d) a legkisebb zöldfelület: 50%,

e) a legnagyobb épületmagasság: 4,5m

(5) Az Lf-4 övezetben a telekalakítás és építés feltétele:

a) beépítési mód: oldalhatáron álló,

b) a kialakítható telek legkisebb területe: 800 m2,

c) a legnagyobb beépítettség: 30%,

d) a legkisebb zöldfelület: 50%,

e) a legnagyobb épületmagasság: 4,5m

(6) Az Lf-5 övezetben a telekalakítás és építés feltétele:

a) beépítési mód: szabadonálló,

b) a kialakítható telek legkisebb területe: 900 m2,

c) a legnagyobb beépítettség: 30%,

d) a legkisebb zöldfelület: 50%,

e) a legnagyobb épületmagasság: 4,5m

(7) Az Lf-6 övezetben a telekalakítás és építés feltétele:

a) beépítési mód: szabadonálló,

b) a kialakítható telek legkisebb területe: 800 m2,

c) a legnagyobb beépítettség: 30%,

d) a legkisebb zöldfelület: 50%,

e) a legnagyobb épületmagasság: 4,5m

(8) Az Lf-7 övezetben a telekalakítás és építés feltétele:

a) beépítési mód: oldalhatáron álló,

b) a kialakítható telek legkisebb területe: 750 m2,

c) a legnagyobb beépítettség: 30%,

d) a legkisebb zöldfelület: 50%,

e) a legnagyobb épületmagasság: 4,5m

18. Vegyes terület - településközpont (Vt)

21. § (1) Az építési övezetben elhelyezhetők a lakó rendeltetésű épületeken kívül:

a) hitéleti, oktatási, szociális intézmények,

b) közösségi célt szolgáló épületek,

c) kereskedelmi, szolgáltató és szálláshely szolgáltató épületek,

d) irodaépületek.

(2) A Vt-1 övezetben a telekalakítás és építés feltétele:

a) beépítési mód: szabadonálló,

b) a kialakítható telek legkisebb területe: 1500 m2,

c) a legnagyobb beépítettség: 20%,

d) a legkisebb zöldfelület: 60%,

e) a legnagyobb épületmagasság: 4,5 m.

(3) A Vtk övezetben a telekalakítás és építés feltétele:

a) beépítési mód: szabadonálló,

b) a kialakítható telek legkisebb területe: 900 m2,

c) a legnagyobb beépítettség: 30%,

d) a legkisebb zöldfelület: 30%,

e) a legnagyobb szintterületi mutató: 1,0,

f) a legnagyobb épületmagasság: 7,0 m.

(4) A településközpont vegyes területen telkenként legfeljebb két épület építhető, amennyiben ezek legalább egyike nem kizárólag lakó rendeltetésű. A lakó rendeltetési egységek száma telkenként legfeljebb kettő lehet. A nem lakó rendeltetési egységek száma telkenként legfeljebb összesen kettő lehet.

(5) A közművesítettség minimális mértéke: vezetékes ivóvíz, szennyvízcsatorna; villamos energia.

(6) Az előkert mérete: 2,0 méter.

19. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz)

22. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmények elhelyezésére szolgál:

a) gazdasági tevékenységet szolgáló építmények, kutatóhelyek,

b) raktárak, tárolóépítmények,

c) szolgáltató építmények,

d) irodaépületek,

e) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló egy darab lakás,

f) sportépítmények,

g) gépjárműtárolók, közlekedési és szállítási építmények

h) elektromos autótöltő állomás.

(2) A Gksz-1 övezetben a telekalakítás és építés feltétele:

a) beépítési mód: szabadonálló,

b) a kialakítható telek legkisebb területe: 3000 m2,

c) a legnagyobb beépítettség: 35%,

d) a legkisebb zöldfelület: 30%,

e) a legnagyobb szintterületi mutató: 0,8,

f) a legnagyobb épületmagasság: 6,0 m.

(3) A Gksz-2 övezetben a telekalakítás és építés feltétele:

a) beépítési mód: szabadonálló,

b) a kialakítható telek legkisebb területe: 3000 m2,

c) a legnagyobb beépítettség: 25%,

d) a legkisebb zöldfelület: 50%,

e) a legnagyobb szintterületi mutató: 0,8,

f) a legnagyobb épületmagasság: 6,0 m.

(4) A Gksz-1 övezetben az új telephelyek területének legalább 30%-át, a Gksz-2 övezetben az új telephelyek területének legalább 50%-át fás növényzettel fedetten kell kialakítani.

(5) A Gksz-2 övezetben egy épület legfeljebb 300 m2-es alapterülettel épülhet.

(6) A közművesítettség minimális mértéke: vezetékes ivóvíz, szennyvízcsatorna; villamos energia.

20. Különleges területek

23. § (1) Különleges terület a Szabályozási terven „K-” jellel szabályozott terület.

(2) A különleges területbe azok az építési övezetek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezhető építmények rendeltetése miatt eltérnek a többi területfelhasználási kategóriába sorolt területtől. Ezek a következők: különleges terület – lovarda (K-lovarda),

21. Különleges beépítésre szánt terület - lovarda (K-lovarda)

24. § (1) Különleges beépítésre szánt terület - lovarda terület a Szabályozási terven „K-lovarda” jellel szabályozott övezet, mely lovarda épület, istálló, továbbá a terület fenntartásához és ellátásához szükséges épületek és építmények helyezhetők el. Emellett az állattartási tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló egy darab lakás alakítható ki.

(2) A K-lovarda jelű övezet telkein az építés feltételei:

a) a kialakítható/beépíthető telek területe: 5 000 m2,

b) kialakítható telek legkisebb telekszélessége: 50 m,

c) az építmények elhelyezési módja: szabadonálló,

d) a beépítettség mértéke: 30%,

e) minimális zöldfelületi arány: 40 %,

f) a megengedett maximális épületmagasság: 7,5 m,

(3) A beépítésre alkalmas méretű telken a meglévő és tervezett építmények összes alapterülete az 1800 m2-t nem haladhatja meg.

(4) A telekhatártól számított 5 m-en belül épületet, építményt elhelyezni nem lehet.

(5) A K-lovarda övezeten belül a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a) a minimális zöldfelület legalább negyedét háromszintes növényállománnyal szükséges kialakítani,

b) a többszintű növényzet egy részét telekhatáron szükséges kialakítani,

c) telken belül parkoló kialakítása esetén 4 parkolóhelyenként legalább 1 db nagy lombkoronát nevelő lombos fa telepítendő,

d) növénytelepítés során a termőhelyi adottságokra való tekintettel honos fa- és cserjefajokat kell alkalmazni.

VI. Fejezet

Beépítésre nem szánt övezetek előírásai

22. Zöldterület – közpark (Zkp), közkert (Zkk)

25. § (1) Zöldterület (közpark, közkert) – a szabályozási terven Zkp, Zkk jellel jelölt övezet, amely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, valamint a pihenést, testedzést szolgáló közterület.

(2) Közparkban (Zkp) elhelyezhető

a) pihenést és testedzést szolgáló építmények,

b) sportpálya, játszótér építményei,

c) kerti építmények (pergola, pavilon),

d) vendéglátó létesítmény,

e) a közpark fenntartásához szükséges építmény, valamint

f) rendezvényekhez kapcsolódó ideiglenes építmények (pl. sátor, színpad).

(3) A Zkp jelű övezetben a telekhatártól számított 5 m-en belül épület nem helyezhető el.

(4) A Zkp jelű övezet telkeinek legnagyobb beépítettsége 2%. A legnagyobb épületmagasság 4,5m lehet.

(5) A Zkp jelű övezetben az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/4-ét többszintes (gyep-, cserje- és lombkoronaszint) növényzet telepítésével kell kialakítani.

(6) A Zkk jelű övezet telkein épület nem építhető. A Zkk jelű övezetben:

a) pihenést és testedzést szolgáló építmények,

b) köztárgyak, műtárgyak,

c) kerti építmények helyezhetők el.

(7) A Zkk jelű övezet telkein a zöldterület legalább 70%-át növényzettel fedetten kell kialakítani. Az övezetben minden egyes telek 50 m2-e után legalább 1 db nagy lombkoronát nevelő lombhullató fát kell telepíteni.

(8) Zöldterületen közlekedési, föld feletti közmű- és hírközlési műtárgyak és berendezések – gyalogos és kerékpárút, illetve közvilágítás kivételével – nem helyezhetők el.

(9) Zöldterületen legalább részleges közművesítettségi szint a beépítés feltétele.

23. Erdőterület

26. § (1) A szabályozási terven erdőként jelölt, erdő művelési ágú, vagy a szabályozási terv szerint erdősítésre javasolt telkek területe.

(2) A közigazgatási területen található erdőterületek az erdészeti hatóság által kijelölt elsődleges rendeltetés alapján az alábbi övezetekbe soroltak:

a) védelmi erdőterület (Ev),

b) gazdasági erdőterület (Eg).

(3) Erdőtelepítés és erdőfelújítás során valamennyi erdőterületen a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepítendők, illetve a természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazandók. Erdőterületen kizárólag az erdőműveléssel összefüggő, az erdőtelepítés jövőbeli lehetőségét megőrző területhasználat folytatható.

(4) Kerítés csak erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási és természetvédelmi céllal létesíthető.

(5) Erdőterületen – a magasfeszültségű hálózat kivételével – föld feletti villamosenergia- és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózat kiépítése úgy lehetséges, hogy az nem járhat fakivágással, a fák gyökerének jelentős sérülésével. Az építés módja az illetékes hatóság egyedi elbírálása alapján kerülhet meghatározásra.

24. Erdőterület – védelmi erdők övezete (Ev)

27. § (1) A védelmi erdő területek a Szabályozási terven „Ev” jellel jelölt területek, melyek elsődlegesen a természeti környezet és különböző környezeti elemek, valamint a település, és egyéb építmények védelmére szolgálnak. Területükön a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, illetve a természet közeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó.

(2) Az Ev jelű övezetben a folyamatos borítottság érdekében csak természetszerű, az erdő több célú rendeltetését figyelembe vevő kíméletes erdőgazdálkodás folytatható. Új növényállomány telepítésénél csak őshonos fajok használhatók. Az övezetben vadgazdálkodás esetén a telek legfeljebb 5%-án szántó művelés alakítható ki, melynek vadföldként kell funkcionálnia.

(3) Az Ev jelű övezetben épület nem építhető, mesterséges felület nem alakítható ki, bánya nem nyitható.

(4) Az Ev jelű övezetben csak erdei kilátó, magasles, továbbá a természetvédelmi bemutatással, kezeléssel, ismeretterjesztéssel összefüggő építmények és berendezési tárgyak. Az építmények, létesítmények elhelyezése során az erdő- és természetvédelmi tárgyú, magasabb szintű jogszabályok szerint kell eljárni.

(5) Az Ev jelű övezetben a már meglévő épületek a rendelet hatályba lépését megelőző jogszerű használatuk szerint, a településkép védelmi rendelettel összhangban felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők.

25. Erdőterület – gazdasági erdők övezete (Eg)

28. § (1) A gazdasági rendeltetésű erdőterületek a szabályozási terven „Eg” jellel jelölt területek, amelyekben a gazdálkodás elsődleges célja a fatermelés, valamint egyéb erdei termékek hasznosítása.

(2) Az Eg jelű övezetben szakszerű, természetkímélő, az állandó borítottságot biztosító erdőgazdálkodást kell folytatni.

(3) Az Eg jelű övezetekben a rendeltetésnek megfelelő erdő- és vadgazdálkodási célú építmények, valamint erdőgazdasági épületek helyezhetők el.

(4) A kialakítható/beépíthető telek területe legalább 100.000 m2 (10ha).

(5) Az építményeket a telekhatároktól legalább 20 m-re kell elhelyezni.

(6) A telkek beépítettsége legfeljebb: 0,3%.

(7) A megengedett legnagyobb épületmagasság: gazdasági épület és építmény esetében 5,5 m.

(8) A 100.000 m2-nél kisebb területű telken meglévő építményen állagmegóvás, átalakítás, felújítás és korszerűsítés végezhető. Az építmény nem bővíthető.

(9) Az Eg jelű övezetben épület elhelyezésének feltétele a villamos energiaellátás, fúrt kút és szennyvíz közműpótló berendezés biztosítása.

(10) Az Eg jelű övezetben megadott legnagyobb épületmagasság értékét az erdő- és vadgazdasági tevékenységhez szükséges építmények technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.

26. Mezőgazdasági terület

29. § (1) A mezőgazdasági területet a tájkarakter, a természeti értékek, a termőtalaj, a termőföld védelme, a termelési adottságok hasznosítása érdekében a szabályozási terv az alábbi területfelhasználási egységekre osztja:

a) általános mezőgazdasági terület (Má),

b) kertes mezőgazdasági terület (Mk).

(2) A mezőgazdasági területeken új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a táji és tájképi értékek és az egyedi tájértékek megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok követése mellett történhet.

(3) A mezőgazdasági területeken meglévő pincék a felszíni telekhatárokon belül, a csatlakozó külterületi feltáró út úttengelyére - az uralkodó terepviszonyokat is figyelembe véve - lehetőség szerint merőleges tengelyben bővíthetők. A felszíni telektulajdontól független pincebővítése a felszíni telektulajdonos hozzájárulása nélkül nem végezhető.

(4) Mezőgazdasági területen lakókocsi, lakókonténer, mobil lakóház, egyéb mobil jellegű építmény még átmenetileg sem helyezhető el.

(5) Mezőgazdasági területeken csak terepfelszínt, természetes vízháztartást, valamint ökológiai adottságokat megőrző, természetkímélő gazdálkodás folytatható.

(6) Mezőgazdasági területen a földrészletnek csak a kivett művelési ágú, vagy intenzív kertészeti művelés alatt álló része keríthető le, szabad sövénnyel vagy növényzettel legalább a külső oldalon takart, áttört hatású anyag használatával. Egyéb földrészlet nem keríthető le.

(7) Mezőgazdasági területen a termőföld folyamatos hasznosítása, és gondozása érdekében a beépíthető teleknagyság alatti meglévő beépítésre nem szánt, beépítetlen területeken, egy darab, kertieszköz tároló létesíthető. Kialakítását és méretét a településképi rendelet szabályozza.

(8) A részletes övezeti előírásokban megfogalmazott feltételeket nem teljesítő, már meglévő beépítések e rendelet hatályba lépését megelőző jogszerű használatuk szerint, a településkép védelmi rendelettel összhangban felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők.

(9) Mezőgazdasági területen a telekhatártól számított 1,5 m-en belül új épület vagy építmény nem építhető, a már meglévő építmény megtartható, de bővíteni csak a telekhatártól távolodó irányba bővíthető.

(10) Mezőgazdasági területen új építmény elhelyezésénél – ahol a terv építési hellyel nem szabályoz - az illeszkedés szabályaira figyelemmel kell lenni.

27. Általános mezőgazdasági terület – (Má)

30. § (1) Az általános mezőgazdasági területek a Szabályozási terven „Má” jellel jelölt területek. A hagyományos tájhasználat és a táji, természeti értékek megőrzése érdekében az általános mezőgazdasági területek az épületek, építmények elhelyezése szempontjából az alábbi övezetekre tagolódnak:

a) Má-0: olyan természetvédelmi célokat szolgáló mezőgazdasági terület, ahol épületet elhelyezni nem lehet.

b) Má-1: borvidéken kívüli, védett természeti területen található mezőgazdasági terület, amely szántóföldi gazdálkodásra és gyümölcstermesztésre, gyepgazdálkodásra szolgál, ahol az övezetre vonatkozó részletszabályok szerint növénytermesztéssel összefüggő, termékfeldolgozásra, tárolásra szolgáló épületek helyezhetők el.

c) Má-2: borvidéken kívüli, védett természeti területen található mezőgazdasági terület, amely gyepgazdálkodáshoz és gyümölcstermesztéshez kapcsolódó mezőgazdasági termelésre, termékfeldolgozásra, tárolásra, árusításra szolgáló, illetve az állattartáshoz, állattenyésztéshez, és az ezekkel kapcsolatos tevékenységek végzéséhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál az övezetre vonatkozó részletszabályok szerint.

d) Má-3: borvidéken kívüli, természetvédelmi szempontból nem védett mezőgazdasági terület, amely szántóföldi gazdálkodásra és gyümölcstermesztésre, gyepgazdálkodásra szolgál, ahol az övezetre vonatkozó részletszabályok szerint növénytermesztéssel összefüggő, termékfeldolgozásra, tárolásra szolgáló épületek helyezhetők el.

e) Má-4: borvidéken kívüli, természetvédelmi szempontból nem védett mezőgazdasági terület, amely gyepgazdálkodáshoz és gyümölcstermesztéshez kapcsolódó mezőgazdasági termelésre, termékfeldolgozásra, tárolásra, árusításra szolgáló, illetve az állattartáshoz, állattenyésztéshez, és az ezekkel kapcsolatos tevékenységek végzéséhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál az övezetre vonatkozó részletszabályok szerint.

f) Má-sző-1: a BKÜK TrT-ben kijelölt Borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezetével és az Általános mezőgazdasági terület övezetével egyaránt érintett, hagyományosan nagyüzemi szőlőtermő mezőgazdasági terület, amely elsősorban a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást szolgáló gazdasági épületek és építmények elhelyezésére szolgál.

g) Má-sző-2: a BKÜK TrT-ben kijelölt Borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezetével és az Általános mezőgazdasági terület övezetével egyaránt érintett, hagyományosan nagyüzemi szőlőtermő mezőgazdasági terület, amely a szőlőművelés, szőlőfeldolgozás mellett elsősorban a borturizmushoz kapcsolódó gazdasági épületek és építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Általános mezőgazdasági terület övezeteiben a kialakítható legkisebb telek nagysága 3000 m2, szélessége min. 20m.

(3) Általános mezőgazdasági területen építményt építeni a hagyományos tájhasználathoz igazodó módon

a) csak a legalább 80 %-ban művelt telken,

b) az övezeti szabályokban részletezett építési móddal és építési feltételekkel lehet.

c) építésre alkalmas méretű telken a telekhatártól számított 10 m-en belül építmény nem helyezhető el,

d) új birtokközpont nem alakítható ki.

(4) Az Má-0 jelű övezetbe tartozó területeken új épület nem helyezhető el, a meglévő épület megtartható, felújítható, de nem bővíthető. Az övezetbe tartozó területeken a meglévő vegetációt és talajviszonyokat fenn kell tartani.

(5) Az Má-1 és Má-2 jelű övezetben a legkisebb beépíthető telekméret:

a) szántó művelési ágú terület nem építhető be,

b) gyep, rét, legelő művelési ág esetén 50.000 m2 (5 ha),

c) kert művelési ág esetén 20.000 m2 (2 ha)

d) gyümölcsös művelési ág esetén 30.000 m2 (3 ha)

e) szőlő művelési ág esetén 20.000 m2 (2ha).

(6) Az Má-3 és Má-4 jelű övezetben a legkisebb beépíthető telekméret:

a) szántó művelési ág esetén 200.000 m2 (20 ha),

b) gyep, rét, legelő művelési ág esetén 50.000 m2 (5 ha),

c) kert művelési ág esetén 20.000 m2 (2 ha)

d) gyümölcsös művelési ág esetén 30.000 m2 (3 ha)

e) szőlő művelési ág esetén 20.000 m2 (2ha).

(7) A Má-1 és Má-2 jelű övezetben a beépítési mértéke:

a) szántó művelési ágú terület nem építhető be,

b) egyéb művelési ág esetén legfeljebb 1% lehet,

c) a meglévő és tervezett létesítmények összes alapterülete az 1000 m2-t nem haladhatja meg.

(8) A Má-3 és Má-4 jelű övezetben a beépítési mértéke:

a) szántó művelési ág esetén legfeljebb 0,3%,

b) egyéb művelési ág esetén legfeljebb 1% lehet,

c) a meglévő és tervezett létesítmények összes alapterülete az 1000 m2-t nem haladhatja meg.

(9) Az Má-1, Má-2, Má-3 és Má-4 jelű övezetben a beépíthető min. telekszélesség 50 m.

(10) Az Má-1 és Má-3 jelű övezetben elsősorban a növénytermesztéshez, valamint ezen tevékenységhez kapcsolódó termékfeldolgozás, tárolás, árusítás épületei és építményei helyezhetők el. Az övezetben lakóépület nem építhető, állattartó telep nem helyezhető el.

(11) Az Má-2 és Má-4 jelű övezetben elsősorban a növénytermesztéshez – különösen a gyümölcstermesztéshez – a legelő-, és a gyepgazdálkodáshoz, valamint a legeltetéses, almostrágyás állattartáshoz kapcsolódó, termékfeldolgozást, tárolást, állattartást szolgáló épületek helyezhetők el.

(12) Az Má-2 és Má-4 jelű övezetben a tulajdonos számára lakórendeltetést biztosító épületrész is kialakítható úgy, hogy a lakórendeltetés a beépített terület 20%-át nem haladhatja meg.

(13) Az Má-1, Má-2, Má-3 és Má-4 jelű övezetben gyepgazdálkodás esetén a meglévő idős fák védendők és megtartandók, de a fás terület, facsoportok kiterjedése a telek területének 30%-át nem haladhatja meg.

(14) Má-sző-1, Má-sző-2 jelű övezetek területein a tájkarakter erősítése érdekében a szőlő művelési ágú terület más művelési ágba nem sorolható át. A nem szőlő művelési ágú terület kizárólag szőlő művelési ágra változtatható.

(15) Az Má-sző-1, jelű övezetben kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást szolgáló, gazdasági épület és építmény helyezhető el. A főrendeltetésű épületeken túl legfeljebb egy földdel borított pince helyezhető el.

(16) Az Má-sző-2 jelű övezetben kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást szolgáló, valamint a borturizmushoz kapcsolódó gazdasági épület és építmény, valamint a borturizmust szolgáló egyéb szállás jellegű épület helyezhető el. A főrendeltetésű épületeken túl legfeljebb egy földdel borított pince helyezhető el.

(17) Az Má-sző-1, Má-sző-2 jelű övezetben, szőlő művelési ágban lévő és ténylegesen így is művelt területen:

a) 2 ha és 3 ha közötti telekméret esetén a beépíthető bruttó alapterület az 500 m2-t,

b) 3 ha és azt meghaladó telekméret esetén a 1000 m2-t nem haladhatja meg;

c) a lakórendeltetés a beépített terület 10%-át nem haladhatja meg.

d) a terepszint alatti beépítettség az 3 %-ot, illetve az 500 m2-t nem haladhatja meg.

(18) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben legalább hiányos közművesítettségi szint a beépítés feltétele, azonban legalább szükséges a villamosenergia ellátás, fúrt kút a vízellátáshoz és szennyvíz közműpótló biztosítása.

28. Kertes mezőgazdasági terület (Mk)

31. § (1) Az kertes mezőgazdasági területek a Szabályozási terven „Mk” jellel jelölt területek, amelyek elsősorban a kisüzemi szőlő-, gyümölcstermelési, kisparcellás intenzív kertgazdálkodási tevékenység folytatható.

(2) Az Mk jelű övezetekben a 29. §. (3)-(4)-ben foglaltakon túlmenően

a) kerti tó, dísztó, medence, nyílt tűzivíztározó, állattartó épület nem helyezhető el;

b) tűzivíztározó csak zártan, földbe süllyesztve, földdel fedetten helyezhető el;

c) birtokközpont nem alakítható ki;

d) szakrális építmény telekmérettől függetlenül legfeljebb 30 m2 bruttó alapterülettel helyezhető el.

(3) Az Mk jelű övezetekben épületeken napkollektor, napelem, és a megújuló energiát hasznosító berendezés csak a tájképet, környezetet nem zavaró módon helyezhető el.

(4) Az Mk jelű övezetekben az utak 3-3 m-es védőtávolságán belül már meglévő építmény, a kialakult alapterületén belül terepszint feletti építéssel bővíthető. A kialakult alapterületen kívül eső további bővítés csak a vonatkozó védőtávolságok betartásával történhet.

(5) A kertes mezőgazdasági területek a felhasználás, és az építés feltételeit, és módját meghatározó besorolás szerint 5 övezetre oszlik:

a) Mk-1 övezet: a BKÜK TrT-ben kijelölt Borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezetével és a Kertes mezőgazdasági terület övezetével egyaránt érintett, hagyományosan kertes használatú terület, amely a kert- és szőlőművelést, szőlőfeldolgozást szolgáló gazdasági épületek és építmények elhelyezésére szolgál.

b) Mk-2 övezet: a BKÜK TrT-ben kijelölt Borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezetével és a Kertes mezőgazdasági terület övezetével egyaránt érintett, korábban hagyományosan kertes használatú terület, amely a kert- és szőlőművelést, szőlőfeldolgozást szolgáló gazdasági épületek és építmények mellett a kialakult lakófunkciójú épületek elhelyezésére szolgál,

c) Mk-3 övezet: a BKÜK TrT-ben kijelölt Borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezetével és a Kertes mezőgazdasági terület övezetével egyaránt érintett, hagyományosan kertes használatú terület, amely a kert- és szőlőművelés, szőlőfeldolgozás mellett elsősorban a borturizmushoz kapcsolódó gazdasági épületek és építmények elhelyezésére szolgál.

d) Mk-4 övezet: borvidéken kívüli a BKÜK TrT-ben kijelölt Kertes mezőgazdasági terület övezetével érintett, hagyományosan kertes használatú terület, amely a kert- és szőlőművelést, szőlőfeldolgozást szolgáló gazdasági épületek és építmények elhelyezésére szolgál.

e) Mk-5 övezet: borvidéken kívüli, a BKÜK TrT-ben kijelölt Kertes mezőgazdasági terület övezetével nem érintett, hagyományosan kertes használatú, felhagyott területek, amelyek a kertművelést szolgáló gazdasági épületek és építmények mellett a borturizmust szolgáló szállás jellegű rendeltetési egység elhelyezésére szolgál

(6) A kertes mezőgazdasági övezetek részletes előírásait a 3. melléklet tartalmazza.

(7) Az Mk-1, Mk-2, Mk-4, Mk-5 jelű övezetekben a terepszint alatti beépítettség az 3 %-ot nem haladhatja meg.

(8) Az Mk-3 jelű övezetben a terepszint alatti beépítettség az 5 %-ot nem haladhatja meg.

(9) Az Mk-1, Mk-2, Mk-3, Mk-4 jelű övezetekben a beépítésre alkalmas méretű telken a meglévő és tervezett építmények összes bruttó földszinti alapterülete a 150 m2-t nem haladhatja meg.

(10) Az Mk-1, Mk-2, Mk-3 jelű övezetekben épület és építmény kizárólag a legalább 80%-ban szőlő művelési ágban nyilvántartott és ennek megfelelően is művelt telken létesíthető.

(11) Az Mk-1 jelű övezetben kizárólag egyetlen kisüzemi szőlő-, gyümölcstermelési, kisparcellás intenzív kertgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó gazdasági épület építése engedélyezhető. A gazdasági épületen túl legfeljebb egy földdel borított pince helyezhető el.

(12) Az Mk-2 jelű övezetben az (11) bekezdésben foglaltakon túlmenően a már meglévő lakóépület megtartható, felújítható, de új lakóépület nem építhető.

(13) Az Mk-3 jelű övezetben legfeljebb kettő, kisüzemi szőlő-, gyümölcstermelési, kisparcellás intenzív kertgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó gazdasági épület, illetve borturizmushoz kapcsolódó vendéglátó és szállás jellegű rendeltetést betöltő épület helyezhető el. A gazdasági épületeken túl legfeljebb egy földdel borított pince helyezhető el.

(14) Az Mk-4 jelű övezetekben egyetlen kisüzemi szőlő-, gyümölcstermelési, kisparcellás intenzív kertgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó gazdasági épület és legfeljebb egy különálló földdel borított pince helyezhető el.

(15) Az Mk-5 jelű övezetben egyetlen gyümölcstermelési, kisparcellás extenzív kertgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó gazdasági épület, és legfeljebb egy különálló földdel borított pince helyezhető el. A gazdasági épület alapterülete 40%-ban szállás jellegű rendeltetést is tartalmazhat.

29. Természet közeli terület (Tk)

32. § (1) A természet közeli terület a Szabályozási terven „Tk” jellel jelölt területek, ahol természet közeli nádasok találhatók.

(2) A Tk jelű övezetben épület, építmény nem helyezhető el, kerítést építeni nem lehet.

(3) A Tk jelű övezetben tilos minden olyan tevékenység, amely a jelenlegi természeti környezetet rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

30. Vízgazdálkodási terület (V, Vb)

33. § (1) Vízgazdálkodási terület a Szabályozási terven „V” jellel jelölt övezet, amelybe az állandó és időszakos vízfolyások, patakok telke tartozik, valamint a „Vb” jellel jelölt övezet a vízbeszerzési területek, vízkivételi helyek, a vízművek területe tartozik.

(2) Vízgazdálkodási területen kizárólag vízgazdálkodással, és természetvédelemmel kapcsolatos építmények helyezhetők el.

(3) A V jelű övezetbe tartozó vízfolyások természetes és természet közeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízfolyások menti védőtávolságokat a szabályozási tervlap tartalmazza. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell alkalmazni.

(4) A V jelű övezetbe tartozó vízfolyások, vizes élőhelyek környezetében a Környezetvédelmi előírások Felszíni vízrendezés fejezetében előírtakra figyelemmel kell lenni.

31. Különleges beépítésre nem szánt területek

34. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület a Szabályozási terven „Kb-” jellel szabályozott terület.

(2) A különleges beépítésre nem szánt területetek építmények elhelyezésének szempontjából

a) különleges beépítésre nem szánt terület – temető (Kb-t),

b) különleges beépítésre nem szánt terület – mezőgazdasági üzemi terület (Kb-mü)

c) különleges beépítésre nem szánt terület – lovarda (Kb-lov),

d) különleges beépítésre nem szánt terület – bánya (Kb-b) rendeltetésűek.

(3) A különleges beépítésre nem szánt terület övezetében a beépítés legalább részleges közművesítéssel lehetséges.

32. Különleges beépítésre nem szánt terület - temető (Kb-t)

35. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető terület a Szabályozási terven „Kb-t” jellel szabályozott övezet, mely elsősorban a temetkezés kegyeleti épületei, s azt kiszolgáló és kiegészítő épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A Kb-temető jelű övezet telkein az építés feltételei:

a) a kialakítható/beépíthető telek területe: kialakult,

b) az építmények elhelyezési módja: szabadonálló,

c) a beépítettség mértéke legfeljebb: 10%,

d) minimális zöldfelületi arány: 70 %,

e) a megengedett maximális épületmagasság: 4,5 m, szakrális épület esetében 7m

(3) Harangtorony, harangláb építése esetén ezek épületmagassága az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság kétszerese lehet.

(4) Az övezetbe tartozó telkeken az épületeket, építményeket úgy kell kialakítani, hogy azokat kerekesszékkel és gyermekkocsival is használni lehessen.

(5) A temető területén a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a) A temető telekhatára mentén, telkén belül min. 5 m széles, többszintes növényállományt kell biztosítani.

b) A temető növényegyedeinek védelmét biztosítani kell. Fa kizárólag abban az esetben vágható ki, ha azt a fa egészségi állapota, vagy balesetveszély elhárítása teszi szükségessé.

c) A temető átépítése, bővítése kizárólag kertépítészeti tervek alapján történhet.

33. Különleges beépítésre nem szánt terület – mezőgazdasági üzemi terület (Kb-mü)

36. § (1) Az építési övezet a település mezőgazdasági intenzív termelő és feldolgozó tevékenységet szolgáló területeit foglalja magában.

(2) Az övezetben elhelyezhetők:

a) mezőgazdasági feldolgozó üzemi építmények

b) mezőgazdasági termelő üzemi építmények (melegház, stb.)

c) az előbbiek működéséhez szükséges raktár, tároló építmények

d) az állattartáshoz kapcsolódó gazdasági építmények (istálló, ól, stb.)

e) tulajdonos lakhatását szolgáló egylakásos lakóépület.

(3) A Kb-mü övezetben a telekalakítás és építés feltétele:

a) beépítési mód: szabadonálló,

b) a kialakítható telek legkisebb területe: 3000 m2,

c) a legnagyobb beépítettség: 10%

d) a legkisebb zöldfelület: 30%,

e) a legnagyobb épületmagasság: 5m; technológiai berendezés elhelyezése céljából: 10 m

34. Különleges beépítésre nem szánt terület - lovarda (Kb-lov)

37. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - lovarda terület a Szabályozási terven „Kb-lov” jellel szabályozott övezet, mely lovarda épület, istálló, továbbá a terület fenntartásához és ellátásához szükséges épületek és építmények helyezhetők el. Emellett az állattartási tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló egy darab lakás alakítható ki.

(2) A Kb-lov1 jelű övezet telkein az építés feltételei:

a) a kialakítható/beépíthető telek területe: 30 000 m2,

b) az építmények elhelyezési módja: szabadonálló,

c) a beépítettség mértéke: 3%,

d) minimális zöldfelületi arány: 70 %,

e) a megengedett maximális épületmagasság: 6,5 m,

(3) A Kb-lov2 jelű övezet telkein az építés feltételei:

a) a kialakítható/beépíthető telek területe: 20 000 m2,

b) az építmények elhelyezési módja: szabadonálló,

c) a beépítettség mértéke: 6%, de legfeljebb 1500 m2,

d) minimális zöldfelületi arány: 70 %,

e) a megengedett maximális épületmagasság: 6,5 m,

(4) A telekhatártól számított 1,5 m-en belül épületet, építményt elhelyezni nem lehet.

(5) A Kb-lov övezeten belül a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a) a minimális zöldfelület legalább negyedét háromszintes növényállománnyal szükséges kialakítani,

b) a többszintű növényzet egy részét telekhatáron szükséges kialakítani,

c) telken belül parkoló kialakítása esetén 4 parkolóhelyenként legalább 1 db nagy lombkoronát nevelő lombos fa telepítendő,

d) növénytelepítés során a termőhelyi adottságokra való tekintettel honos fa- és cserjefajokat kell alkalmazni.

35. Különleges beépítésre nem szánt terület - bánya (Kb-b)

38. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – bánya területe a Szabályozási terven „Kb-b” jellel szabályozott övezet, ahol nyersanyag kitermelés és feldolgozás céljára szolgáló, a bánya működéséhez szükséges üzemi és kiegészítő épületek és építmények helyezhetők el.

(2) A Kb-b jelű övezet telkein az építés feltételei:

a) a kialakítható/beépíthető telek területe: kialakult,

b) az építmények elhelyezési módja: szabadonálló,

c) a beépítettség mértéke legfeljebb: 5%,

d) a burkolt felületek területének legnagyobb aránya: 45%,

e) a megengedett legnagyobb épületmagasság: 6m

(3) Az övezet területén az épületek és építmények elhelyezése, kialakítása a biztonsági előírások betartásával történhet.

(4) A bányaterület kitermelését követően a területet rekultiválni kell, melynek eredményeként a terület legalább 50%-án természet közeli állapotot kell létrehozni.

(5) A kitermelést követően felhagyott bányaterületet kommunális és inert hulladékkal feltölteni tilos.

(6) A felhagyott bányaterület rekultivációt követő hasznosításának elsődleges célja a részleges természet közeli gyep- és erdőrekonstrukciót követő geológiai bemutatóhelyként való hasznosítás.

36. Közúti közlekedési területek (Köu)

39. § (1) A közlekedési terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárforgalmi létesítmények, a Szabályozási Terven jelölt parkolók, a járdák és gyalogutak mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú közlekedés létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési területen elhelyezhetők az OTEK 26. §-ban szereplő funkciók.

(3) A közlekedési területen belül a műtárgyakat, a közműveket, a közterületi építményeket és a növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést, az utak és csomópontok beláthatóságát ne zavarják. Útcsatlakozásoknál a szabadlátást akadályozó létesítményeket (pl. telekhatáron zárt kerítést építeni), valamint 0,60 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.

(4) A közutak osztályba sorolása a következő:

a) Országos mellékút: 7304 j. Balatonfüred-Tótvázsony összekötő út külterületen (meglévő) K.V.B

b) Országos mellékút: 7304 j. Balatonfüred-Tótvázsony összekötő út belterületen (meglévő) B.V.c.B (Fő u.)

c) Országos mellékút: 7338 j. Balatonakali-Balatonszőlős összekötő út külterületen (meglévő) K.V.B

d) Országos mellékút: 7338 j. Balatonakali-Balatonszőlős összekötő út belterületen (meglévő) B.V.c.B (Fő u.)

e) Tervezett Aszófő-Balatonszőlős összekötő út külterületen: K.V.B

f) Külterületi feltáró utak, kiszolgáló utak: K.VI.C

g) Lakó utak: Az összes egyéb belterületi út (meglévő) B.VI.d.C

h) Tervezett lakó utak: B.VI.d.B, B.VI.d.C

i) Kerékpárút: B.VII., K.VII.

j) Gyalogút: B.VIII.C

(5) A település területén a közúthálózat számára az alábbi szabályozási szélességeket kell biztosítani:

a) 7304 j. Balatonfüred-Tótvázsony összekötő út: meglevő szélesség

b) 7338 j. Balatonakali-Balatonszőlős összekötő út: meglevő szélesség

c) Tervezett mellékút szabályozási szélessége: 30,0 m;

d) A kiszolgáló és lakóutak kialakult szabályozási szélessége általában megtartandó, kivéve a szabályozási terven szereplő kiigazításokat.

e) Az új kiszolgáló utak szükséges szabályozási szélessége: 8,0-16,0 m;

f) Kerékpárút szabályozási szélessége: 6,0 m

g) Gyalogút szabályozási szélessége: 3,0 m

(6) Magánút legkisebb szélessége: 6,0 m

(7) Kerékpárforgalmi létesítmény alakítandó ki:

a) 7304 jelű országos mellékút mentén.

b) 7338 jelű országos mellékút mentén.

c) A tervezett kerékúttal érintett dűlőutakon.

(8) A kerékpáros pihenők és tárolók kialakítását a kijelölt nyomvonalakhoz kapcsolódóan kell kijelölni, amelyek helyszíneiről a felhasználókat megfelelő módon tájékoztatni és a nyomvonal mentén előjelezésükről gondoskodni szükséges.

(9) A gyalogos közlekedés számára az utak szabályozási szélességén belül biztosítani kell a biztonságos közlekedés feltételeit.

(10) A védőtávolság külterületen:

a) országos mellékút esetén a tengelytől mért 50 m.

b) külterületi feltáró utak mentén az úttengelytől számított 3-3 m-t szabadon kell hagyni.

(11) A járművek elhelyezése: Valamennyi új beruházással egyidejűleg az OTEK alapján szükséges parkoló mennyiséget saját telken kell elhelyezni.

(12) A közterületek burkolatlan felületeit, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika és a forgalombiztonság figyelembevételével.

(13) Nyílt árkos vízelvezető rendszerek módosításakor (kapubejáró, csatornázás) a közútkezelői hozzájárulást minden esetben be kell szerezni.

37. Alkalmazási rendelkezések

40. § Ahol a telek területe több övezetbe esik, a megengedett beépítési értékek a beépítéssel érintett övezetnek megfelelő területre számítandók.

38. Záró rendelkezések

41. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

42. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Balatonszőlős Helyi Építési Szabályzatáról szóló 6/2005. (VI. 29.) önkormányzati rendelet.

(2) E rendeletet a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.