Böhönye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2011. (XI. 15.) önkormányzati rendelete

Az állattartásról

Hatályos: 2012. 01. 01- 2022. 06. 07

Böhönye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2011. (XI. 15.) önkormányzati rendelete

Az állattartásról1

2012.01.01.

Böhönye Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Böhönye község közigazgatási területén tartott:

a) gazdasági haszonállatra,

b) ebre, macskára,

c) egyéb kedvtelésből tartott állatra.

(2) Veszélyes eb a törvényben, kormányrendeletben meghatározott kutyafajta, továbbá amelyet a jegyző veszélyes ebnek minősít.

2. § (1) A rendeletet Böhönye község közigazgatási területén alkalmazni kell:

a) minden olyan természetes személyre, valamint szervezetre, aki, illetőleg amely az állat tulajdonosa, továbbá, aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli.

b) minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol állattartás folyik.

(2) A rendelet nem alkalmazható: cirkuszra, állatkiállításra, vágóhídra, engedéllyel működő állatfelvásárló telephelyre, lósport telephelyre, nagy létszámú állattenyésztő és állattartó telepre, gyepmesteri telephelyre, fegyveres testületek állattartására, az 1. § (1) bekezdésében fel nem sorolt állatokra.

(3) Nem minősül állattartásnak a közvetlen fogyasztásra vásárolt legfeljebb 3 baromfi, melyet legfeljebb 2 napig a lakásban vagy a hozzá tartozó melléképületben, vagy udvaron tartanak.

Értelmező rendelkezések

3. § (1) Az önkormányzati rendelet alkalmazása szempontjából:

1.) gazdasági haszonállat: a ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, sertés, juh, kecske, baromfi (tyúk, kacsa, liba, pulyka, gyöngytyúk, galamb), a gazdasági célból tartott prémes állat (pl.: nutria, csincsilla, ezüst és kék róka, nyúl), a gazdasági haszon céljával tartott futómadár (emu, strucc), illetve vadak (pl.: fácán, fürj, fogoly, vadkacsa, vaddisznó, szarvas, őz, muflon).
2.) lakásban tartható állat: eb, macska, kedvtelésből tartott díszmadarak, díszhalak, kistestű rágcsálók (tengerimalac, aranyhörcsög stb.), engedélyhez nem kötött hüllők, valamint az egyedi eljárásban engedélyezett egyéb állategyed.
3.) kisüzemi állattartás: az, az állattartás, amely az 1. számú mellékletben meghatározott állatlétszámot nem haladja meg.
4.) állattartó építmény: állatok elhelyezésére szolgáló gazdasági célú építmény.
5.) járulékos melléképítmény: azon építmények köre, mely az állattartás funkcionális működését elősegíti.
6.) nagyállatfajok: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér, sertés, juh, kecske, valamint zárt körülmények között tenyésztett vadonélő, hasított körmű haszonállatok (vaddisznó, gím- és dámszarvas, őz, muflon).
7.) kisállatfajok:
a) baromfi: tyúk, gyöngyös, lúd, kacsa és pulyka
b) házinyúl
c) prémes állat: nutria, csincsilla, angóra nyúl, sarki és ezüst róka, nyérc és görény.
8.) vadon élő állatok: amelyek fizikai erejüknél (harapás, szorítás) vagy mérgüknél fogva veszélyt jelentenek.
9.) kutyatenyészet: tenyésztésre alkalmas ebek folyamatos tartása és annak szaporulata értékesítés céljára.
10.) állattartó telep: ahol az állattartó épületeken kívül az állattartás egyéb létesítményei is megtalálhatók.
11.) ebsétáltatás: közterületen minden ebfajtának pórázon történő vezetése.
12.) ebfuttatás: az állatnak póráz és szájkosár nélküli szabadon engedése az erre kijelölt területen.
13.) őrző-védő eb: az, amelyet magán-vagy társas vállalkozásban folytatott őrző-védő szolgálat során alkalmaznak, illetve amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény vezetője igazolja.
14.) vakvezető eb: amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek ki, és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolvánnyal látott el.
15.) jelző eb: az, amely a halláskárosultak segítségét szolgálja, aminek szükségességét szakorvosi igazolással kell bizonyítani.

Az állattartás általános szabályai

4. § (1) Az állattartó köteles az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) 4. § (1)-(3) és 5. § (1)-(6) bekezdéseiben foglaltak szerint gondoskodni állatáról, illetve állatairól.

(2) Az (1) bekezdés szerinti állatot tartani járványügyi, higiéniai, állategészségügyi, közegészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett e rendeletben megfogalmazott feltételekkel lehet.

Az állat kímélete, az állatkínzás tilalma

5. § Az állat(ok) kímélete és kínzása tekintetében az Ávtv. 5. - 8. §-iban foglaltak szerint kell eljárni.

Beavatkozás az állaton

6. § Az állaton történő beavatkozás csak az Ávtv. 9. §; 10. §-iban foglaltak betartása mellett történhet.

Az állat életének kioltása

7. § Az állat(ok) életét alapos ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Ebben a tekintetben az Ávtv. 11. §; 12. §; és 43 §-iban foglaltak az irányadók.

8. § (1) Böhönye község belterületén - figyelemmel a település hagyományaira és Böhönye község helyi építési szabályzatáról szóló 4/2011. (IV. 20.) számú rendeletben meghatározott építési övezetekre - csak a 1. § (1) bekezdés a. és b. pontjában felsorolt állatok, valamint lakásban kedvtelésből tartott díszmadarak, díszhalak, kistestű rágcsálók (tengerimalac, aranyhörcsög stb.), engedélyhez nem kötött hüllők tarthatók. A polgármester a felsorolt állatfajoktól eltérő fajú kedvtelésből tartott állat tartását is engedélyezheti a környezetben lakók véleményének figyelembe vételével, valamint a szakhatóságok hozzájárulásával, egyedi eljárás keretén belül. Az egyedi engedély iránti kérelemben szerepeltetni kell a tartani kívánt állat fajtáját, a tartás célját, az elhelyezés módját, körülményeit.

(2) A község bel- és külterületén amennyiben az állattartásra szánt ingatlanon a trágya - e rendelet 1. sz. függelékében szereplő módon történő - elhelyezése nem biztosított, vagy nem biztosítható, abban az esetben állattartás az érintett ingatlanon nem folytatható.

(3) Böhönye község belterületén az egészségügyi intézmények, élelmiszer előállító, készítő, illetve árusító üzemek, játszóterek, vagy üzletek, valamint oktatási és művelődési és egyházi intézmények telkének határától 50 méteren belül tilos gazdasági haszonállatot tartani. Sport, munka- és gyógy-terápia céljára tartott ló oktatási és művelődési, egyházi intézmény esetében egyedi engedély alapján tartható, melyet egyedi kérelem alapján a polgármester engedélyez.

(4) A község közigazgatási területén állatokat tartani csak a 2. számú mellékletben szereplő védőtávolságok, valamint az állategészségügyi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával és a környező lakosság nyugalmának zavarása nélkül (zaj, bűz, stb.) szabad.

(5) TILOS gazdasági haszonállatot tartani lakóházban (alagsor, szuterén, pince, padlás), kivéve a galambokat. Egyedi eljárásban - a tartási körülmények, a védőtávolságok megléte esetén és a környező lakosság véleményének figyelembe vételével, a polgármester e tilalom alól felmentést adhat, és a tartást külön eljárásban engedélyezheti.

(6) Az állatok tartására szolgáló építmények (istálló, ól, ketrec, kifutó stb.) és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények (takarmány előkészítő, tároló, trágya és trágyalégyűjtő, stb.) létesítése, kialakítása során a 2. számú mellékletben szereplő védőtávolságokat valamint a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi előírásokat be kell tartani.

(7) Az állatok tartására szolgáló létesítmények tisztaságát az állattartó köteles biztosítani, szükség szerint takarítani, fertőtleníteni, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról rendszeresen gondoskodni, és az állattartás során az építésügyi, közegészségügyi, állategészségügyi, valamint a környezetvédelmi előírásokat folyamatosan betartani.

(8) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.

(9) A polgármester által egyedi eljárásban kiadott engedélyt vissza kell vonni, illetve az állattartást meg kell tiltani, ha a tartás körülményei előzetes felhívás ellenére sem felelnek meg a (4) bekezdésben rögzített előírásoknak, vagy az engedélyezettől eltérő számú és fajtájú állatot tartanak.

(10) A lebontásra kerülő lakásokból – vagy egyéb okból - történő elköltözés esetén a tulajdonos köteles állatai elhelyezéséről gondoskodni. Amennyiben az állataira nem tart igényt, akkor előzetes bejelentés alapján, a felmerülő költségek megtérítésével köteles a gyepmesterrel történő elszállításról gondoskodni.

(11) Vadon élő állat tartását Böhönye község közigazgatási területén a közvetlen szomszédok véleményének figyelembe vételével, egyedi engedélyezési eljárásban lehet engedélyezni, E hatáskör címzettje a polgármester.

(12) Az állattartó köteles a rendelet függelékében foglaltak szerint a trágya (trágyalé) kezelését folyamatosan végezni.

Állattartási övezetek

9. § Az állattartás szabályozása szempontjából a község az alábbi állattartási övezetekre tagozódik, mely felosztás összhangban áll Böhönye község helyi építési szabályzatáról szóló 4/2011. (IV. 20.) számú rendeletben meghatározott építési övezeteire vonatkozó rendelkezésekkel:

(1) I. Állattartási övezet, kisvárosias lakóterület Lk-1, Lk-2, Lk-3, Lk-4:

Ebben az övezetben csak eb és macska, sport, munka- és gyógy-terápia céljára tartott ló, valamint az egyedi elbírálás alapján engedélyezett állat tartható.
Egyedi eljárásban - a tartási körülmények, a védőtávolságok megléte esetén és a környező lakosság véleményének figyelembe vételével - a polgármester e korlátozás alól felmentést adhat, és a tartást külön eljárásban engedélyezheti. Az engedélyezett állatlétszám nem haladhatja meg a II. állattartási övezetben engedélyezett állatlétszám 50 %-át.
(2) II. Állattartási övezet, falusias lakóterület, Lf-1, Lf-2, Lf-3:
Ebben az övezetben, külön engedély nélkül, az 1. számú mellékletben felsorolt, telekméretet figyelembevevő, kisüzemi állatlétszám tartható, melytől külön kérelem alapján, egyedi elbírálásban kiadott engedélyben foglaltak szerint el lehet térni. Egyedi eljárásban - a tartási körülmények, a védőtávolságok megléte esetén és a környező lakosság véleményének figyelembe vételével - a polgármester e korlátozás alól felmentést adhat, és a tartást külön eljárásban engedélyezheti. Az eltérés mértéke az övezetre előírtak kétszeresét nem haladhatja meg.
(3) III. Állattartási övezet, különleges területek, Kmg-1, Kmg-2, általános mezőgazdasági terület Má-1, kertes mezőgazdasági terület Mk-1:
Ide tartozik a község külterülete. Ebben az övezetben a 1. § (1) bekezdés a. és b. pontjában felsorolt állatfajok, valamint ebek számkorlátozás nélkül tarthatók a jogszabályokban előírt tartási körülmények biztosításával.

Ebtartás

10. § (1) Böhönye Községi Önkormányzat közigazgatási belterületén az egylakásos és a többlakásos kertes családi házak udvarán háztartásonként legfeljebb három eb - és egyszeri szaporulata három hónapos korig - tartható.

(2) Többlakásos épületben, társasházban és ezek udvarain lakásonként egy eb - és egyszeri szaporulata három hónapos korig - tartható.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottnál nagyobb létszámú eb indokolt esetben a polgármester külön engedélyével, a hatósági állatorvos szakvéleményének kikérésével tartható.

(4) A (3) bekezdés szerinti ebtartás engedélyezésére irányuló kérelemről a polgármester legkésőbb 30 napon belül dönt.

11. § (1) Az ebeket az állattartók úgy kötelesek tartani – szükség esetén megkötve, zárt helyen - hogy azok:

a) ne tudjanak elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni,

b) a házban vagy annak szomszédságában lakók nyugalmát ne zavarják,

c) testi épséget és egészséget ne veszélyeztessenek.

(2) Harapós kutya esetén a telep, ház, lakás bejáratán az e tényre utaló megfelelő figyelmeztető táblát szembetűnő módon kell elhelyezni.

(3) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el.

(4) Ebet többlakásos épület erkélyén, folyosóján tartani tilos, a közös használatú udvaron és közös helyiségekben pedig csak a szomszédok (többi tulajdonos, kezelő, bérlő stb.) írásbeli beleegyezésével lehet.

12. § (1) Közterületen, lakóház folyosóján és lépcsőházában az ebet fajtára való megkülönböztetés nélkül pórázzal kell ellátni. Ebet csak 14 éves kort betöltött személy sétáltathat.

(2) Veszélyes és veszélyesnek minősített ebet közterületre csak fém szájkosárral, a kibújást megakadályozó, fojtó nyakörvvel, két méternél nem hosszabb, nem kihúzható pórázzal, a tartási engedély jogosultjának felügyeletével szabad kivezetni.

(3) Ebharapás esetén az állattartó köteles az ebet hatósági állatorvoshoz vinni, megvizsgáltatni és az arról szóló igazolást a sérelmet szenvedett személynek, illetve képviselőjének átadni.

(4) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet és a lakóház közös használatú területét, helyiségeit (gyalogjárda, sétány, park, lépcsőház, lift, stb.) ne szennyezze. Az e területeken keletkezett szilárd ürüléket az állattartó köteles haladéktalanul eltávolítani. Ennek érdekében közterületen történő tartózkodás során az eb tartója köteles az e célra rendszeresített és alkalmas eszközöket (pl.: zacskó, lapát) magánál tartani.

13. § (1) Tilos ebet beengedni, illetőleg bevinni (szolgálati, vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutya kivételével):

a) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségekbe, üzemekbe, szórakozó helyekre, értékesítés céljának kivételével a piac területére,

b) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális és sport intézmények, játszóterek területére és kegyeleti helyre,

c) ügyfélforgalmat lebonyolító középületbe.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti létesítményekbe, illetve területekre őrző-védő eb bevihető, ha azt az ingatlan védelme szükségessé teszi.

(3) Élelmiszer szállítására szolgáló járművön ebet szállítani tilos.

14. § Az eb tulajdonosa vagy annak tartója (továbbiakban: ebtulajdonos) köteles a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet 3. § (1) és 4. § (1) bekezdéseiben foglaltak maradéktalan betartására.

15. § Ha az ebtulajdonos a 11.-13. §-okban előírt feltételeknek nem tesz eleget, úgy a polgármester elrendelheti az ebnek a lakásból, vagy lakóházból való eltávolítását, az ebek számának csökkentését, az eb gyepmesteri telephelyre történő elszállítását.

Macskatartás

16. § (1) Önálló kertes családi házban és annak udvarán négy macska és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig tartható.

(2) Többlakásos kertes családi házban és udvarán háztartásonként – fajtára való tekintet nélkül – két macska és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig tartható.

(3) Többlakásos társasházban és udvarán lakásonként két macska és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig tartható.

Egyéb kedvtelésből tartott állatok

17. § (1) Egyéb kedvtelésből tartott állat az állategészségügyi és közegészségügyi szabályok betartásával az egész község területén tartható. Kedvtelésből tartott állatnak minősül minden olyan állat, amely a nagyállatfajok, a kisállatfajok, és a lakásban tartható állatok körébe nem tartozik.

Szabálysértési rendelkezések

18. §2

19. §

Záró rendelkezések

(1) Ez a rendelet 2012 január 1-én lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépését követően, az előírt állatlétszámot meghaladó állattartókat 60 napon belül bejelentési kötelezettség terheli. A bejelentést a polgármesterhez címzett írásos beadványban kell eszközölni. A bejelentést tevő állattartók esetében, a többlet állatállomány létszáma természetes fogyással kerül csökkentésre.
(3) A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a körjegyző gondoskodik.

1. melléklet

a 11 / 2011. (XI. 15.) önkormányzati rendelethez
A KISÜZEMI ÁLLATTARTÁS FOGALMA
A rendelet alkalmazása szempontjából kisüzemi állattartásnak minősül az, ahol gazdasági haszonállattartás folyik és az állatlétszám nem haladja meg:

1.

2.

3.

4.

5.

Ha a telek

540 m2-nél
kisebb

541 - 900
m2között

901 - 1.260
m2
között

1.261 - 1.620
m2
között

1.621
m2-nél
nagyobb

Szarvasmarha

0

1

2

4

5

Sertés

2

5

5

10

10

Juh, kecske

2

5

5

7

10

Baromfi

30

50

100

150

200

Anyanyúl

5

5

10

15

15

Ló vagy szamár vagy öszvér

0

1

2

3

3

Galamb

20

40

80

100

100

Nutria

15

30

30

80

80

2. melléklet

a 11 / 2011. (XI. 15.) önkormányzati rendelete
AZ ÁLLATTARTÁSRA SZOLGÁLÓ LÉTESÍTMÉNYEK MINIMÁLIS VÉDŐTÁVOLSÁGAI:

1. Belterületen:

lakóépülettől ásott és fúrt

melléképítmény pincétől (m) kúttól (m)

Ló, szamár, öszvér istállója, ólja, kifutója

1-5 db-ig 10 15

6-19 db-ig 15 20

20-29 db-ig 50 30

Szarvasmarha, bivaly istállója, ólja, kifutója

1-5 db-ig 10 15

6-20 db-ig 15 20

21-49 db-ig 50 30

Sertés istállója, ólja, kifutója

1-5 db-ig 10 15

6-20 db-ig 15 20

21-99 db-ig 50 50

Juh, kecske istállója, ólja, kifutója

1-5 db-ig 10 15

6-20 db-ig 15 20

21-199 db-ig 50 30

Szárnyasok ketrece, ólja, kifutója

1-50 db-ig 10 15

51-200 db-ig 20 25

201-499 db-ig 50 50

Broiler baromfi ketrece, ólja, kifutója

1-50 db-ig 10 15

51-500 db-ig 20 25

501-1999 db-ig 50 30

Nyúl ketrece, ólja, kifutója

1-49 db-ig 10 15

Prémes állat a nyúl kivételével 10 15

2. Külterületen

szomszédos lakóépülettől, ásott és fúrt

melléképítmény pincétől, gazdasági épülettől (m) kúttól (m)

Ló, szamár, öszvér istállója, ólja, kifutója

1-20 db-ig 25 15

21-29 db-ig 50 30

Szarvasmarha, bivaly istállója, ólja, kifutója

1-20 db-ig 25 15

21-49 db-ig 50 30

Sertés istállója, ólja, kifutója

1-20 db-ig 25 15

21-99 db-ig 50 50

juh, kecske istállója, ólja, kifutója

1-20 db-ig 25 15

21-199 db-ig 50 30

Szárnyasok ketrece, ólja, kifutója

1-50 db-ig 15 15

51-499 db-ig 50 25

Broiler baromfi ketrece, ólja, kifutója

1-50 db-ig 15 15

51-1999 db-ig 50 30

Nyúl,ketrece, ólja, kifutója

1-49 db-ig 15 15

Prémes állat a nyúl kivételével 15 15

1. függelék a 2. melléklethez

Függelék az 11 / 2011. (XI. 15.) önkormányzati rendelete
ÚTMUTATÓ AZ ÁLLATTARTÁS HIGIÉNÉJÉHEZ
1.) Az állatok tartására szolgáló gazdasági udvart a lakóház környékétől elkerítve, tisztán kell tartani.
2.) Az ólat, istállót, aklot, ketrecet stb. rendszeresen, naponta legalább egyszer, de szükség esetén naponta többször kell takarítani.
3.) Az állati trágyát naponta az ingatlanon létesített szivárgásmentes trágyatárolóba kell helyezni és azt március 31-től, október 31-ig havonta, egyéb időszakban háromhavonta üríteni kell.
4.) A trágyatároló elkészítésének módja:
A trágyatárolót és a trágyalé aknát az állattartás célját szolgáló melléképülettel egy időben kell megépíteni. A trágya és trágyalé aknát zártrendszerűen kell megoldani, felnyitható tetővel kell ellátni.
5.) Biztosítani kell, hogy a csapadékvíz ne folyjon a trágyaaknába, az aknából a szennyvíz ne folyhasson ki, a talajt, talajvizet ne fertőzze.
6.) A trágya-tárolóba szállításig a trágyát fedett tartályban kell gyűjteni. Az épületeket gyakori meszeléssel, az aklot mésztejjel vagy mészporral, esetleg klórmésszel való behintéssel és 2 %-os hypó oldattal kell tisztán tartani. A trágyát folyamatosan keverni kell 5 dkg/m2 szuperfoszfáttal. Saját és a szomszéd lakóháza felől a bűzt élő sövénnyel, sűrű falombbal, gyorsan növő futónövényekből létesített lugassal stb. kell elszigetelni.
7.) A rovarok elszaporodását napi rendszeres takarítással, kéthetente fertőtlenítéssel és rovarirtó szerek használatával kell megakadályozni.
8.) A rágcsálók irtásáról szükség szerint gondoskodni kell.
1

Az önkormányzati rendeletet a Böhönye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (VI. 7.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte 2022. június 8. napjával.

2

Törölte: 12/2012. (V. 30.) számú rendelet