Pálosvörösmart Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2008. (II. 6.) önkormányzati rendelete

az állattartás szabályairól

Hatályos: 2008. 02. 06

Pálosvörösmart Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2008. (II. 6.) önkormányzati rendelete

az állattartás szabályairól

2008.02.06.

Pálosvörösmart Község Önkormányzat Képviselő-testülete – a település kiemelt üdülő jellegére és a település szerkezeti adottságaira tekintettel, az állattartásból eredő konfliktusok, balesetek megelőzésére – a többszörösen módosított 1990. évi LXV. Tv. 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az állattartásról, a közegészségügyi és egyéb közösségi érdekek érvényesítése céljából, a pihenni vágyók nyugalmának biztosítására az állattartásról az alábbi rendeletet alkotja.

I.

Általános rendelkezések

A rendelet célja, hatálya

1. § E rendelet célja azon szabályok meghatározása, melyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését, s biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse.

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Pálosvörösmart közigazgatási területén minden olyan természetes személyre, valamint székhellyel, telephellyel, fióktelephellyel rendelkező azon jogi személyekre, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra (a továbbiakban együtt: állattartókra), akik tulajdonában (használatában, kezelésében) lévő ingatlanon állat él.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki: cirkuszra, állatkiállításra és a fegyveres testületek állattartására

3. § (1) A község területén állatot tartani – a hatályos állat-egészségügyi, közegészségügyi, környezetvédelmi, védett és veszélyes állatokra, az állatok védelmére vonatkozó jogszabályok, illetve építésügyi szabályok betartásával, valamint a helyi építési szabályzatra tekintettel – jelen rendeletben meghatározott előírások figyelembevételével és módon lehet.

(2) E rendelet alkalmazásában az állatok csoportosítása a következő:

Állattartás: olyan tevékenység, amelynél az állat tartása állati eredetű termék előállítására (pl. hús, tej, tojás, gyapjú) munkavégzésre, sportcélok elérésére, kedvtelelésre irányul.
Gazdasági haszonállat:
- nagytestű haszonállatok (ló, szarvasmarha, szamár, öszvér, bivaly)
- közepes testű haszonállatok (sertés, juh, kecske)
- kistestű haszonállatok (házinyúl, baromfi, galamb, nutria, stb.)
- méhek
Kedvtelésből lakásban tartott állatok:
- eb,
- macska,
- egyéb diszállat (diszmadár, diszhal, hüllők, madarak, kistermetű rágcsálók, aranyhörcsög, tengerimalac stb.)
(3) Nem minősül állattartásnak a családi szükségletek kielégítése vagy feldolgozása céljából vásárolt vagy beszállított állatok legfeljebb egy hétig történő, átmeneti tartása.

II.

Az állattartás szabályai

Haszonállatok tartása

Nagy testű haszonállatok tartása

4. § (1) Nagytestű haszonállatnak minősül a ló, szarvasmarha, bivaly stb. Ezek tartása csak külterületen engedélyezhető a belterülettől mért 250 m-en kívüli védősáv figyelembevételével.

(2) A nagy testű haszonállat tartására vonatkozó eljárás kérelemre indul.

A kérelemben fel kell tüntetni:
- a kérelmező nevét
- a tartás helyét
- a tartani kívánt állatok faját és számát
A kérelemhez csatolni kell:
- a tartás helye szerinti ingatlan 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapját
- osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatát
- az ingatlan helyszínrajzát
- ANTSZ és az állategészségügyi állomás véleményét
- nyilatkozatot az állati takarmány tárolásának módjáról és helyéről, az állati ürülék elhelyezésének módjáról, ingatlanon belüli tárolásesetén a trágyatároló helyéről,
- az állatok mozgásigényének biztosításának módjáról
- az állattartás célját szolgáló épület ingatlanon belüli elhelyezkedésének helyszíni vázrajzát
- a közvetlen szomszédok nevét, címét.
Az engedélyezési eljárásban közvetlen szomszédnak minősül az a szomszéd is, akit a tartás helye szerinti ingatlantól út választ el.
(3) Az engedélyezési eljárás kapcsán helyszíni szemlét kell tartani, melyre az engedélyt kérőn kívül meg kell hívni a közvetlenül érintett szomszédokat is.
(4) Meg kell tagadni az állattartási engedély kiadását, ha azt közérdek indokolja. /Pl. vízbázis védelme, indokolatlan elviselhetetlen zaj és szaghatás stb./ Az engedély kiadását el kell utasítani, amennyiben az közegészségügyi és állategészségügyi, valamint az állatok védelméről szóló törvényben rögzítettek az ingatlan nagysága, területi elhelyezkedése, szomszédoktól való (1. számú melléklet szerinti) védőtávolság hiánya miatt nem tarthatók be.
(5) El kell utasítani a kérelmet, ha az nem felel meg a (2) bekezdésben foglaltaknak.

Ebek tartása

5. § (1) Többlakásos lakóingatlanon a lakások tulajdonosainak legalább a felének beleegyezésével lakásonként egy eb tartható, valamint ennek szaporulata 3 hónapos korig.

(2) Családi házas ingatlanon, üdülőingatlanon ebek az alábbiak szerint tarthatóak:

- 1.000 m2-ig maximum 2 db eb
- 1.000 m2 felett maximum 4 db eb és ezek szaporulatai 3 hónapos korig
(3) Pálosvörösmart község területén ebek tenyésztési céllal kizárólag a település külterületén tarthatóak.
(4) Tilos az eb tartása:
- a többlakásos lakóház közös használatában álló helyiségeiben,
- bekerítetlen ingatlanon, kivéve, ha az eb számára külön elkerített részt létesítenek.
(5) Bekerített ingatlanon az eb szabadon csak úgy tartható, hogy onnan sem a szomszédos ingatlanra, sem a közterületre ne juthasson át. Az utcafronti kerítésnek olyan zártnak kell lenni, hogy azon az eb kinyúlni, kibújni ne tudjon.
Jelen bekezdésben foglaltak biztosítása annak az ingatlan tulajdonosnak a kötelessége, aki az állatot (állatokat) tartja.
(6) Közterületen csak pórázon vezetett ebbel szabad közlekedni.
(7) Harapós vagy támadó természetű ebet a község területén szájkosárral ellátva, rövid pórázon kell vezetni. Az eb által okozott sérülésekért az állattartó tartozik felelősséggel.
(8) Az eb által okozott szennyeződéseket az eb tulajdonosa vagy az eb felügyeletével megbízott személy köteles a közterületről azonnal eltávolítani.
(9) Az eb által a közös használatú helyiségekben okozott szennyeződést az állattartó azonnal köteles eltakarítani.
(10) Játszóterek, temető, sportpálya és táblával jelzett közparkok területére ebet bevinni pórázon is tilos. (Kivétel a vakvezető kutya.)
(11) Vendéglátó, illetve vendégforgalmat lebonyolító helyiségbe csak az üzemeltető engedélyével lehet ebet bevinni, melyet az üzemeltető táblával jelezhet. Az üzemeltető hozzájárulása esetén a helyiség tisztaságáért szintén felelősséggel tartozik. Élelmiszerárusító üzletbe, piac területére, óvodába, bölcsődébe, napközi otthonba, iskolába, egészségügyi intézménybe, továbbá más ügyfélforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe ebet beengedni, illetve bevinni tilos.

Ebtartás szabályai

6. § (1) Az eb tulajdonosa köteles állatát úgy tartani, hogy az a házban vagy annak szomszédságában lakóknak:

- nyugalmát – sem szag, sem zajártalommal – ne zavarja,
- anyagi kárt ne okozzon,
- Testi épségét és egészségét ne veszélyeztesse
(2) Harapós eb tartása esetén a ház bejáratánál veszélyre utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni és csengőt kell felszerelni.

Méhtartás

7. § (1) Méhcsaládok a méhészetről szóló 15/1969.(XI.6.) MÉM rendelet előírásai szerint tarthatóak, úgy hogy mások nyugalmát, biztonságát, testi épségét ne veszélyeztesse.

(2) A méhtartó köteles ezen tevékenységét a Polgármesteri Hivatalnak nyilvántartás végett bejelenteni.

III.

Az állattartásra vonatkozó szabályok, az állattartó jogai és kötelezettségei

Az állattartás

8. § (1) Az állattartás céljára szolgáló épület – kivétel a házőrző eb ólja és kifutója – csak építési engedéllyel, a többszörösen módosított 46/1997.(XII..29.)KTM rendeletben előírtak alapján létesíthető. Az építési engedély megadása előtt ki kell kérni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (továbbiakban: ÁNTSZ) valamint a hatósági főállatorvos szakvéleményét.

(2) Az állattartás céljára szolgáló épület padozatát szivárgásmentes szilárd burkolattal kell ellátni és a trágyalé elvezetéséről megfelelő lejtésű zárt elfolyóval kell gondoskodni. A trágyalét – vízzáró szigeteléssel és résmentes fedéllel ellátott – gyűjtőaknába kell bevezetni.

(3) A trágyát szivárgásmentes, zárt trágyagyűjtőben kell tárolni, melynek vízzáró aljzatúnak kell lenni. A trágyagyűjtőt fedéllel kell ellátni.

(4) A trágyalé és trágyagyűjtőt szükség szerint ki kell üríteni. Közcsatornába (csapadék- és szennyvízcsatornába) közterületre, időszakos és élővízfolyásba, ásott kútba trágyalevet bevezetni tilos.

(5) Közcsatornába (csapadék és szennyvízcsatornába) közterületre, időszakos és élővízfolyásba, ásott kútba trágyalevet bevezetni tilos.

(6) Belterületen trágyát nyitottan tárolni csak kedd és péntek közötti időszakban, talajerő visszapótlás céljára lehet, amit az ingatlan használója köteles a földbe beforgatni úgy, hogy legkésőbb pénteki napra a trágya beforgatásra kerüljön. Ellenkező esetben a trágyát el kell távolítani.

Az állattartó kötelezettségei, az állatvédelem

9. § (1) Az állatok elhelyezésére szolgáló létesítmények és azok környékének folyamatos tisztántartásáról, fertőtlenítéséről, a rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról az állattartó köteles gondoskodni.

(2) Az állattartó az állat károsodásának vagy károkozásának megelőzése, a szökés és az eltulajdonítás megakadályozása céljából köteles megteremteni a megfelelő és biztonságos őrzés feltételeit.

(3) Az állat számára biztosítani kell fajtájának, egészségügyi állapotának és természetes mozgásigényének a megfelelő teret és mozgási lehetőséget.

(4) A megkötve tartott, mozgásában korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és sérülésmentes mozgás lehetőségét. Az állandó kipányvázása, kikötése tilos.

(5) A szabadban tartott állatot védeni kell a számára kedvezőtlen időjárás esetleges káros hatásaitól és természetes ellenségeitől.

(6) Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak, körülménynek minősül különösen az élelmezési cél, a gyógyíthatatlan betegség, sérülés, a fertőzésveszély, a kártevők irtása, a másként el nem hárítható támadás megakadályozása.

(7) Az állattartó az elhullott állat tekintetében a vonatkozó mindenkori hatályos egészségügyi normák szerint köteles eljárni.

10. § A gazdátlan vagy gazda nélkül kóborló ebek/macskák befogásáról, valamint közterületen elhullott állatok tetemének elszállításáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

V.

Eljárási szabályok

11. § (1) Jelen rendelet alapján engedélyhez kötött tevékenységek engedélyezése, ellenőrzése és nyilvántartások vezetése a Polgármester hatáskörébe tartozik.

(2) A Polgármester jelen rendeletben meghatározott feladat- és hatásköreit a Polgármesteri Hivatal útján látja el. Az eljárás során az ÁNTSZ-szel és a hatósági főállat orvossal tartott közös ellenőrzés során kell vizsgálni az állattartás körülményeit.

(3) Amennyiben az állattartó jelen rendeletben meghatározott előírásokat nem tartja be, az állattartást a Polgármester határozattal korlátozhatja vagy megtilthatja.

(4) A (3) bekezdés szerinti korlátozás vagy megtiltás elrendelése esetén, amennyiben az állattartó felszólítás után a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget és a végrehajtás másként nem vezet eredményre, a polgármester gondoskodik – az állattartó költségére- az állat elhelyezéséről.

VI.

Átmeneti és záró rendelkezések

12. § (1) A rendelet kihirdetése napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik, a rendelettel egyidejűleg a 9/2007. (VIII.08.) rendelet hatályát veszti.

1. melléklet

Pálosvörösmart község közigazgatási területén (bel- és külterületén) a nagy és közepes testű haszonállatok tartására szolgáló építmények védőtávolságai
Nagy testű haszonállat belterület határától 250 m lakóépülettől 250 m
Közepes testű haszonállat lakóépülettől 10-50 m

2. melléklet

Pálosvörösmart község területén tartható Rendeletben nem meghatározott állatok száma szaporulattal, bértartással együtt:
Külterület:
Nagytestű haszonállat összesen 5 db
(ló, szarvasmarha, öszvér, bivaly, szamár, strucc)
Közepes testű haszonállat összesen 10 db
(sertés, juh, kecske)
Kistestű haszonállat összesen 50 db
(házinyúl, baromfi, galamb, nutria)
Belterület:
Közepes testű haszonállat 2 db
(sertés, juh, kecske)
Kistestű haszonállat összesen 50 db
(házinyúl, baromfi, galamb, nutria)
Belterületen, azokban az utcákban, ahol falusi szállásadás van közepes testű haszonállat tartás szigorúan TILOS!
Az érvényben lévő Állategészségügyi, és közegészségügyi szabályok betartása kötelező.
Zárt technológiával történő korszerű állattartásnál a szakhatóságok egyetértése esetén – az előírt védőtávolságok legfeljebb 10 %-kal csökkenthetőek.
Amennyiben 50 m távolságon belül gyermekintézmény, egészségügyi intézmény, egyéb közintézmény, élelmiszer-előállító vagy értékesítő egység van, állattartás céljára szolgáló építmény létesítését tilos engedélyezni.
Amennyiben az előbb megjelölt egységek 50-100 m távolságon belül vannak, úgy az illetékes ÁNTSZ és az állategészségügyi hatóság véleménye alapján kell a védőtávolságot meghatározni.