Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének

4/2008. (02.14.) rendelete

az önkormányzati lakások, helyiségek bérletéről és elidegenítéséről

(Egységes szerkezetben a módosításáról szóló 20/2008. (V.5.), 12/2009. (IV.3.) , 21/2009. (VI.25.), 29/2009. (VIII.27.), 47/2009. (XII.18.),  20/2010. (VII.15.), 28/2010. (X.28.), 38/2010.  (XII.17.) és a 18/2014. (VIII.29.)  önkormányzati rendeletekkel.)

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.§. (1) bekezdésében valamint a többször módosított, a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről az alábbi

r e n d e l e t e t

alkotja.

I. rész

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. fejezet

A rendelet hatálya

1.§.

A rendelet hatálya kiterjed Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (továbbiakban: lakás és helyiség). A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzati fenntartású intézmények szolgálati lakásaira is azzal a kitétellel, hogy a bérbeadói jogot a közszolgáltatást teljesítő intézmény vezetője gyakorolja.

A bérbeadói jogok gyakorlása

2.§.

(1) A Képviselőtestület a bérleti jogviszonyból eredő bérbeadói jogok gyakorlását és kötelezettségek teljesítését részben átadja

(a) a Lakás Bizottságnak és a Gazdasági Bizottságnak,

(b) Polgármesteri Hivatalnak,

(c) Városfenntartó és Szolgáltató költségvetési Szervezetnek.

(2) A Képviselőtestület

(a) kiválasztja a szociális alapon bérbe adható lakások bérlőjét és meghatározza a bérlet időtartamát,

(b) kiválasztja a közérdekű feladatok ellátása érdekében bérbe adható lakás bérlőjét és meghatározza a bérlet időtartamát.

(c) a Lakás Bizottság javaslata alapján dönt önkormányzati lakások értékesítésre történő kijelöléséről

(3) a Lakásbizottság

(a) dönt a megüresedett lakás hasznosításának módjáról, javaslatot tesz a Képviselőtestületnek önkormányzati lakás értékesítésére, lefolytatja a Képviselőtestület által értékesítésre kijelölt lakás árverési eljárását,

(b) kiválasztja a piaci alapon pályázati eljárás keretében bérbe adható lakás bérlőjét

(c) javaslatot tesz a szociális alapon bérbe adható lakás bérlőjének kiválasztására,

(d) javaslatot tesz a közérdekű feladatok ellátása érdekében bérbe adható lakás bérlőjének kiválasztására.

(4) A Gazdasági Bizottság

(a) dönt a megüresedett nem lakás célú helyiség hasznosításának módjáról,

(b) kiválasztja a piaci alapon pályázati eljárás keretében bérbe adható, nem lakás célú helyiség bérlőjét

(5) A Polgármesteri Hivatal:

(a) összegyűjti és nyilvántartja a szerződési ajánlatokat,

(b) döntésre előkészíti a bizottság jogkörébe tartozó ügyeket,

(c) megállapítja a pénzbeli térítés összegét,

(d) dönt a törvényben előírt elhelyezési vagy bérbeadási kötelezettség alapján bérbe adható lakás bérlőjének kiválasztásáról.

(6) A Polgármesteri Hivatal megadja a bérleti jogviszonyt érintő nyilatkozatokat, úgy mint:

(a) a lakásba való befogadáshoz hozzájárulás

(b) tartási szerződéshez hozzájárulás

(c) hozzájárulás a bérleti jogviszony folytatásához,

(d) csereszerződéshez hozzájárulás

(e) albérletbe adáshoz hozzájárulás

(7) A Városfenntartó és Szolgáltató Költségvetési Szervezet

(a) ellátja azokat a feladatokat, amelyek a lakáskezelési és fenntartási, üzemeltetési, hibaelhárítási, karbantartási és felújítási tevékenységgel, valamint a lakások rendeltetésszerű használatra átadásával, visszavételével, a lakbérek és egyéb szolgáltatási díjak beszedésével és behajtásával kapcsolatosak,

(b) a törvény és a rendelet, valamint a Bizottság és a Képviselőtestület határozatának megfelelő tartalommal megköti a bérleti szerződést,

(c) gyakorolja a felmondási jogot,

(d) a rendeletben meghatározattak szerint ellenőrzi a lakások rendeltetésszerű használatát, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését.

(8) A (3) – (6) bekezdésben foglaltak nem érintik a képviselőtestületnek azt a jogát, hogy bármely bérbeadói jogot közvetlenül gyakoroljon.

(9) A Képviselőtestület bérbeadói jogának közvetlen gyakorlását a Polgármester kezdeményezheti, de előzetesen ki kell kérnie az illetékes Bizottság véleményét.

(10) A bérbeadói jogokat gyakorlók kötelesek egymással folyamatosan együttműködni, a jogok gyakorlásához szükséges adatokat haladéktalanul szolgáltatni, szakmai ismereteivel a másik szerv kérésére szakmai tanácsot adni.

(11) A Lakás Bizottság, a Gazdasági Bizottság és a Polgármesteri Hivatal részletes feladat –és hatáskörét az SZMSZ tartalmazza.

II. rész

A LAKÁSOK BÉRBEADÁSA

II. fejezet

A lakásbérlet létrejötte

3.§.

(1) Lakásbérleti szerződés – ha a tv. és a rendelet másként nem rendelkezik –, azzal a nagykorú magyar illetve jogszerűen, életvitelszerűen Magyarországon tartózkodó és állandó lakóhellyel rendelkező uniós állampolgárral köthető, aki a (2) bekezdésben felsorolt jogcímek alapján lakásra jogosult.

(2) Lakás bérbe adható:

(a) bérleti ajánlatot tevőnek szociális helyzete alapján,

(b) pályázati eljárás alapján,

(c) bérlőkijelölésre vagy bérlőkiválasztásra jogosult döntése alapján,

(d) törvényben előírt elhelyezési kötelezettség alapján,

(e) törvényben előírt bérbeadási kötelezettség alapján,

(f) lakáscsere esetén,

(g) e rendeletben vállalt másik lakás bérbeadása alapján.

(h) e rendeletben meghatározott közérdekű feladatok ellátása érdekében

(i) jogcím nélküli lakáshasználók részére a Képviselő-testület határozata alapján.

(3) Az évenként megüresedett bérlakások legalább 50%-át a szociális helyzetük alapján rászorultak részére kell bérbe adni, kivéve, ha a lakások minősége olyan, hogy azokra nincs fizetőképes kereslet a szociálisan rászorulók köréből.

4.§

(1) Szociális helyzet alapján lakás annak adható bérbe akinek – a vele együtt költöző személyeket is figyelembe véve – az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedülálló személy vagy kiskorú gyermekét egyedül nevelő szülő esetében a 300%-át.

(2) Szociális helyzet alapján az egy főre jutó havi nettó jövedelemtől függetlenül nem adható lakás bérbe annak, aki – a vele együtt költöző személyeket is figyelembe véve – a bérbevételi ajánlat benyújtásakor vagy a lakás biztosításakor az Európai Unió területén:

(a) lakástulajdonnal vagy lakástulajdonon fennálló haszonélvezeti vagy egyéb használati joggal, üdülővel, vagy beépíthető lakótelekkel vagy üdülőtelekkel rendelkezik,

(b) a szokásos használati és lakásberendezési tárgyakon túl az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50-szeresét meghaladó ingó vagyonnal rendelkezik.

(3) A Polgármesteri Hivatal komfortos és összkomfortos szociális bérlakásra annak a kérelmezőnek a bérbevételi ajánlatát fogadhatja el, akinek – a vele együtt költöző személyeket is figyelembe véve – az egy főre jutó havi nettó jövedelme eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át, egyedülálló személy vagy kiskorú gyermekét egyedül nevelő szülő esetében 150%-át.

(4) Lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadása esetén a kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyokat a kiutalás előtt vizsgálni kell. A szerződés csak azzal köthető meg, aki a rendeletben előírt feltételeknek megfelel.

(5) Nem köthető lakásbérleti szerződés azzal a kérelmezővel, akinek lakásbérleti jogviszonnyal összefüggő lakbér illetőleg közüzemi díj tartozása van.

5.§.

(1) Az egy főre jutó átlagjövedelem kiszámításánál a bérbevételi ajánlat benyújtását megelőző egy éves jövedelmet kell alapul venni.

(2) A jövedelem meghatározásánál a mindenkori hatályos személyi jövedelemadóra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a nyugdíj– és nyugdíjszerű ellátások teljes összege jövedelemnek minősül.

(3) Az egy főre jutó havi nettó jövedelem számításánál a 40. életévüket be nem töltött gyermektelen fiatal házasok (élettársak) esetében egy gyermek meglétét előzetesen számításba lehet venni.

(4) A kereseti, jövedelmi viszonyt munkáltatói, illetve a Megyei Adó– és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal igazolásával kell igazolni.

6.§.

(1) Szociális helyzet alapján csak olyan szobaszámú lakásra köthető bérleti szerződés, amely a (2) bekezdésben meghatározott lakásmértéket nem haladja meg.

(2) A lakás mértéke a következő:

            2 személyig:                             1 – 2 lakószoba,

            3 személy esetében:                 1,5 – 2,5 lakószoba

            4 személy esetében                  2 – 3 lakószoba

            5 személy esetében                  2,5 – 3,5 lakószoba

            6 személy esetében                  3 – 4 lakószoba

            7 személy esetében                  3,5 – 4 lakószoba

(3) A lakásmérték számításánál a bérlőt és azokat az együttlakó személyeket lehet figyelembe venni, akiket a bérlő a lakásba befogadhat.

(4) Ha a bérlő halála esetén a lakásbérletet fiatal házaspár folytatja, a lakásmérték számításánál legfeljebb 2 születendő gyermek is figyelembe vehető.

(5) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott lakásmérték tekintetében indokolt esetben (pl. egészségi állapot) a bérlő kiválasztásakor a Képviselőtestület kivételt tehet.

7.§.

(1) A 40. életévüket be nem töltött házastársi és élettársi kapcsolatban élők részére garzonházi lakás szociális helyzetük alapján legfeljebb 5 évi időtartamra adható bérbe.

(2) A bérbeadás feltétele a 4.§-ban foglaltakon túlmenően:

(a) az élettársi kapcsolatban élőknek hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni, hogy legalább két éve életvitelszerűen együtt laknak,

(b) a házastársak és élettársak kereső tevékenységet folytassanak, kivéve a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatóját,

(c) a bérbevételi ajánlat megtételekor a fiatal pár legalább egyike nyilatkozatban vállalja, hogy a lakásbérleti szerződés megkötésekor olyan lakáscélú előtakarékossági szerződést köt, amelynek keretében havi 20.000.-Ft betétet fizet. Az előtakarékossági szerződést – legalább a bentlakás időtartamára – valamely Európai Unió területén bejegyzett hitelintézetnél vagy biztosító társaságnál kell megkötni.

(3) A havi nettó jövedelem számításánál a kötelező havi lakás-előtakarékosság összege a jövedelemből levonható.

(4) Az előző éves befizetés összegét minden év március 31-ig igazolni kell.

(5)^[1] A házasság jogerős felbontását, az élettársi kapcsolat és a kereső tevékenység 90 napnál hosszabb időre történő valamint a hallgatói jogviszony megszűnését a bérlőtársak kötelesek 8 napon belül bejelenteni és az azt követő 60 napon belül a lakást el kell hagyni. Amennyiben a bérlőtársak a (4) bekezdésben megállapított igazolási és az előírt előtakarékossági kötelezettségüket elmulasztják, a lakást szintén 60 napon belül el kell hagyni.”

(6) A bérlőtársak kötelezettséget vállalnak arra, hogy a bérleti szerződés megszűnéséig lakáshelyzetüket megoldják.

(7) Azon épületben lévő lakásokat, amelyek e rendelet hatálybalépéséig nyugdíjasok elhelyezésére szolgáltak, csak az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek lehet bérbe adni.

8.§.

(1) Az az állampolgár, aki szociális helyzete alapján kíván lakás bérelni, e rendelet 1. számú mellékletét képező formanyomtatványon bérbevételi ajánlatot tehet a Polgármesteri hivatalnál.

(2) A bérbevételi ajánlatot a Polgármesteri Hivatal akkor fogadja el, ha az ajánlattevő szociális helyzete alapján megfelel e rendelet feltételeinek.

(3) Ha a Polgármesteri Hivatal megállapítja, hogy az ajánlattevő szociális helyzete alapján megfelel e rendelet feltételeinek, értesíti őt a bérbevételi ajánlat elfogadásáról. Ezzel egyidőben az igénylő önkéntes hozzájárulásával az 50. §-ban szereplő személyes adatokat az 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével az ajánlatot nyilvántartásba veszi és a lakásbérleti szerződés megszűnéséig kezeli.

(4) Ha a bérbevételi ajánlat hiányos, a Polgármesteri Hivatal 8 napos határidővel felhívja az ajánlattevőt a hiányzó adat pótlására, mely határidő elmulasztása esetén a bérbevételi ajánlat érvénytelenné válik.

(5) Az ajánlatokat a Lakás Bizottság – a várhatóan megüresedő lakások számához igazodóan – évenként terjeszti sorrendiségi javaslattal a Képviselőtestület elé.

(6) A megüresedő illetve a megüresedett lakásokra a bérlőket a Képviselőtestület választja ki és meghatározza a bérlet időtartamát.

(7) A sorrend megállapításánál előnyben kell részesíteni a 3 és többgyermekes családokat, a zsúfolt körülmények között lakókat, rokkant, munkaképtelen személyeket, akiknek állami gondozása 5 éven belül szűnt meg.

Ezen belül az ajánlattétel időrendje szerint kerül sor a bérleti szerződés megkötésére.

9.§.

(1) A lakásbérleti szerződést – ha jogszabály vagy a Képviselőtestület másként nem rendelkezik – csak határozott időre, legfeljebb 5 évre lehet megkötni.

(2) A bérbeadónak a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül meg kell állapítania, hogy a bérlőnek a jövedelmi, vagyoni helyzete alapján változatlanul a lakás bérbeadható-e.

(3) Ha a lakás a bérlő szociális helyzete alapján bérbe adható, a bérlő kérésére a bérleti szerződést a lejárat napján, de legkésőbb azt követő 15 napon belül újabb határozott időtartamra – 5 évre – kell meghosszabbítani.

III. fejezet

A Bérbeadás különös szabályai

10.§.^[2]

(1) A piaci feltételekkel bérbe adható lakásokat pályázati, a helyiségeket árverési eljárás keretében kell meghirdetni.

(2) Pályázati eljárás keretében lakás, helyiség bérbe adható bármely természetes és jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak. A bérleti szerződést határozott időre kell megkötni.

(3) Piaci feltételekkel bérbeadásra meghirdetett önkormányzati bérlakásra annak az öregségi nyugdíjas vagy munkaviszonnyal rendelkező magánszemélynek a pályázata fogadható el, akinek – a vele együtt költöző személyeket is figyelembe véve – az egy főre jutó havi nettó jövedelme eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló személy vagy kiskorú gyermekét egyedül nevelő szülő esetében 200%-át.   

(4) A pályázati eljárás keretében bérbe adható lakást (helyiséget) az ajánlattevő megtekintheti.

(5) A pályázat során az ajánlattevőnek az önkormányzat lakbérrendeletében meghatározott havi lakbér több hónapra – de legalább 3 hónapra – előre, egy összegben történő megfizetésére kell ajánlatot tennie, továbbá óvadék megfizetését kell vállalnia a fizetendő lakbér és a szerződés megszűnésekor a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő visszaadásának biztosítékául. Az óvadék összege a fizetendő havi lakbér mértékének háromszorosa, amelynek megfizetése a lakásbérleti szerződés megkötésekor esedékes.    

(6) Az új lakásbérleti szerződést azzal kell megkötni, aki a pályázati kiírásban megjelölthöz képest a legtöbb hónapra előre, egy összegben történő lakbér megfizetését vállalja.

Helyiségbérlet esetén –az árverés nyertese az, aki a legmagasabb bérleti díj fizetésére tesz ajánlatot. Pályázat esetén a nyertest a Pénzügyi, Gazdasági és Vagyongazdálkodási Bizottság választja ki.

A nyertessel megkötött bérleti szerződés tartalmazza, hogy a jogviszony fennállása alatt a bérlő gondoskodik a lakásberendezések szükség szerinti javításáról, pótlásáról, cseréjéről.

(7) A pályázati felhívást a helyben szokásos módon ki kell függeszteni  a hirdetőtáblán, és legalább egy alkalommal az írott és elektronikus médiában is közzé kell tenni.

(8) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

            (a) a lakás (helyiség) pontos megjelölését (utca, házszám, szint, ajtószám),

            (b) a lakás alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát, közművesítettségét,

            (c) a használat célját,

(d) az induló bérleti díj összegét annak ismertetésével, hogy a bérleti jogot az szerzi meg, aki a pályázati tárgyaláson a legtöbb hónapra előre vállalja a bérleti díj megfizetését,

(e) a szerződéskötéskor fizetendő óvadék összegét,

(f) lakbéremelés lehetőségét, tájékoztatást arról, hogy a lakásbérletre az e rendeletben foglaltak az irányadók,

(g) a szolgáltatások fajtáit és térítésének rendjét,

(h) bérleti szerződés időtartamát, és egyéb szerződési lényeges feltételeket,

(i) a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételével meghirdetett lakás (helyiség) esetén az elvégzendő munkák megjelölését és költségeit,

(j) a pályázati jogosultak körét,

(k) a pályázat benyújtásának helyét, határidejét és módját,

(l) pályázati tárgyalás helyét, időpontját.

(9) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, amelynek tartalmaznia kell:

            (a) a pályázó nevét, személyi adatait és lakcímét,

            (b) a pályázóval együtt költöző személyek nevét, személyi adatait, rokonsági fokot,

            (c) az ajánlattevő nyilatkozatát a pályázati kiírás feltételeinek elfogadásáról,

            (d) lényeges szerződési feltételeket,

(e) bérlő kötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozatot,

(f) lakásbérlet esetén munkáltató vagy az öregségi nyugdíjat folyósító szerv igazolását a pályázó és a vele együtt költöző személyek havi nettó jövedelméről

(10) A pályázatok benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati kiírásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlat benyújtására megállapított időpont között legalább 15 nap különbség legyen és megegyezzen a Városüzemeltetési és Lakásgazdálkodási Bizottság ülésének időpontjával.

(11) A pályázatokat személyesen, a kiírásban megjelölt Városüzemeltetési és Lakásgazdálkodási Bizottsági ülés időpontjában kell benyújtani.

(12) Érvénytelen az ajánlat, ha:

            (a) azt az ajánlat benyújtására meghatározott határidő után nyújtották be,

            (b) az nem felel meg a pályázati kiírás feltételeinek,

(c) a pályázó jövedelmi viszonyai nem felelnek meg a (3) bekezdés előírásainak

(13) A benyújtási határidőben a Városüzemeltetési és Lakásgazdálkodási Bizottság pályázati tárgyalást tart, melyet a Bizottság elnöke vezet.

(14) A pályázati tárgyaláson az a pályázó vehet részt, aki érvényes ajánlatot nyújtott be.

(15) A Bizottság a pályázati eljárás nyertesének az ajánlattevők közül azt hirdeti ki, aki a (5) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel. Azonos egyösszegű ajánlat esetén a Városüzemeltetési és Lakásgazdálkodási Bizottság a pályázatot eredménytelennek nyilvánítja és intézkedik a pályázati eljárás megismételéséről.

(16) A pályázati tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(17) Ha a pályázat nyertese 8 napon belül nem köti meg a bérleti szerződést, a bérbeadó a pályázati tárgyaláson részt vett következő legmagasabb összegű bérleti díj fizetésére ajánlatot tevő pályázóval köt szerződést.

11.§.

1. A polgármester a Képviselőtestület felhatalmazásával, térítési díj ellenében, önkormányzati bérlakás egyszeri bérlőkiválasztási jogának biztosítására megállapodást köthet a munkaviszony fennállásáig.

(2) A megállapodásban a bérlő kiválasztásának jogáért ellenértéket kell kikötni a következők szerint:

(a) az önkormányzat intézményei a megállapodásban szereplő lakás(ok) helyi forgalmi értékének 10%-át köteles térítési díjként megfizetni,

(b) más gazdálkodó szervvel kötendő megállapodás estén a lakás forgalmi értékének 30%-át, új lakás(ok) esetén az építési költség összegét köteles térítési díjként megfizetni. 

(3) A kedvezményezett a térítési díjat a megállapodás megkötésekor egy összegben, készpénzben köteles megfizetni az Önkormányzatnak.

(4) A bérlőkiválasztási jog biztosításából eredő bevételt az elkülönített számlán (lakásalap) kell elhelyezni.

(5) A kiválasztott bérlő az önkormányzati lakások lakbéréről szóló rendeletben meghatározott mértékű lakbért köteles fizetni.  

(6) Az (1)-(5) bekezdésekben nem szabályozott esetekben a Képviselőtestület egyedi elbírálás alapján, határozatban dönthet bérlőkiválasztási jog biztosításáról. Ebben az esetben a bérlőkiválasztási jog megszerzéséről (ingyenesen vagy térítés ellenében), időtartamáról és a bérleti díjról külön megállapodás rendelkezik a Képviselőtestület határozata alapján.

12.§.

(1) Ha a lakás bérlőjének kijelölésére vagy kiválasztására megállapodás vagy a törvény hatálybalépésekor jogszabály meghatározott szervet jogosít fel, az általa megjelölt személlyel kell szerződést kötni.

(2) A bérlő kijelölésére vagy kiválasztására jogosult köteles a lakás megüresedésétől számított 30 napon belül közölni a bérbeadóval a bérlő személyét, a bérleti szerződés időtartamát és feltételeit.

(3) Ha a jogosult a (2) bekezdésben megjelölt határidőben az adatokat nem közli, az elmaradt bérleti díjat és a felmerült közüzemi költségeket köteles viselni.

(4)^[3] Önkormányzati fenntartású intézmény munkavállalójának közérdekű feladatok ellátása érdekében – szociális helyzettől függetlenül – lakás adható bérbe a Képviselőtestület döntése alapján a munkaviszony fennállásának időtartamáig.

(5) Azokkal a jogcím nélküli lakáshasználókkal, akiknek a lakásbérleti jogviszonya bérleti díj nem fizetése miatt a bérbeadó felmondásával megszűnt, de a Városfenntartó és Szolgáltató Költségvetési Szervezettel megkötött megállapodás alapján a fennállt tartozásukat megfizették, a Képviselő-testület döntése alapján - határozott időre – bérleti jogviszony létesíthető.

IV. fejezet

A Bérbeadói hozzájárulás szabályai

13.§.

(1) Lakás csak kizárólag lakás céljára adható bérbe, más célú felhasználásához hozzájárulás nem adható.

(2) Ha a bérlő e rendelet hatálybalépésekor az egész lakást nem lakás céljára használja, a bérleti szerződést 60 napon belül fel kell mondani.

(3) Lakás nem lakás céljára – önkormányzati érdekből, illetőleg önkormányzati feladat ellátása érdekében – kivételesen és csak a Képviselőtestület erre vonatkozó döntése alapján az általa meghatározott személynek (szervnek) és feltételekkel adható bérbe.

14.§.

(l) Lakásra a házastársak közös kérelmére bérlőtársi szerződést kell kötni.

(2) Lakásra bérlőtársi szerződés közös kérelem esetén a bérlő gyermekével (örökbefogadott, mostoha-, nevelt gyermekével) valamint szülőjével (örökbefogadó, mostoha és nevelőszülőjével) köthető feltéve, hogy beköltözhető lakáson fennálló haszonélvezeti vagy más használati joggal nem rendelkeznek és legalább 5 éve életvitelszerűen együtt laknak.

(3) Lakásra bérlőtársi szerződés a bérlő és élettársa közös kérelme esetén is köthető feltéve, hogy az élettársnak nincs lakástulajdona, lakáson fennálló haszonélvezeti vagy más használati joga és az élettársak közös kiskorú gyermekükről a lakásban együtt gondoskodnak, vagy legalább 5 éve életvitelszerűen együtt laknak.

15.§.

(1) Ha lakásban lévő társbérleti lakrész megüresedik és az a lakásban visszamaradt társbérlő e rendeletben meghatározott lakás mértékének felső határát nem haladja meg – kérelmére – a megüresedett lakrészre a visszamaradt társbérlővel kell lakásbérleti szerződést kötni.

(2) Ha a megüresedett társbérleti lakrész a visszamaradt társbérlő lakás mértékének felső határát meghaladja vagy a lakrészre a társbérlő nem kíván lakásbérleti szerződést kötni, a bérbeadó a bérleti szerződést cserelakás felajánlásával felmondhatja.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett lakásmérték – méltánylást érdemlő esetben – legfeljebb egy lakószobával túlléphető.

(4) A lakásmérték meghatározásánál azokat a személyeket lehet figyelembe venni, akiket a társbérlő jogszerűen fogadott be és a társbérleti lakrész megüresedését megelőzően legalább 2 éve életvitelszerűen a lakásban együtt laknak.

(5) Ha a megüresedett társbérleti lakrészben több társbérlő maradt vissza a bérbeadó a társbérlők szociális helyzete, a lakásba jogszerűen befogadott személyek száma alapján dönti el, hogy melyik társbérlővel köt az egész lakásra bérleti szerződést.

16.§.

(1) A bérlő a lakásba  a  bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja a házastársát (élettársát), gyermekét, jogszerűen befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermekét, valamint szülőjét.

(2) A bérlő a lakásba a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával befogadhatja a testvérét és annak élettársát, ha azok bérleti szerződés megkötését megelőzően a bérlővel legalább 2 év óta életvitelszerűen együtt laktak.

(3) A bérbeadónak az írásbeli hozzájárulásban ki kell kötnie, hogy a bérleti szerződés megszűnését követően a (2) bekezdésben meghatározott jogcím nélkül visszamaradó személyek elhelyezésére csak akkor vállal kötelezettséget, ha a visszamaradó személy a szerződés megszűnésekor szociális helyzete alapján rászorulónak minősül.

(4) A fiatal házasok átmeneti elhelyezésére szolgáló lakásba a bérlő gyermekén  kívül más személyt a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be.

(5) Nyugdíjasok elhelyezésére szolgáló lakásba a bérlő házastársán kívül más személyt a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be.

17.§.

(1) A bérlő a lakás egy részét a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával lakás célára albérletbe adhatja.

(2) Lakás albérletbe adásához akkor adható bérbeadói hozzájárulás, ha:

(a) a lakásban lakó személyekre legalább 6 m2 nagyságú lakóhelyiség jut,      

(b) az albérleti szerződésben a felek kikötötték, hogy a lakásbérlet megszűnése esetén az albérlet is megszűnik.

(3) Nem adható hozzájárulás:

(a) a lakás egészének,

(b) szükséglakásnak és egyszobás lakásnak

az albérletbe adásához.

(4) A bérbeadói hozzájárulás nélküli albérletbe adás, oly súlyos szerződésszegésnek minősül, amely megalapozza  a törvény 24.§. (1) bekezdés (b) pontjában foglalt felmondást.

18.§.

(1) A bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakás esetében – a lakásbérleti jog folytatása ellenében - a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával tartási szerződést köthet.

(2) Meg kell tagadni a hozzájárulást

(a) ha az eltartó a 14. életévét még nem töltötte be,

(b) ha az eltartó a 14. életévét betöltötte, de önálló jövedelemmel nem rendelkezik és nincs olyan hozzátartozója, aki a tartási szerződésből eredő anyagi terhek viselését vállalja,

(c) ha az eltartó vagy házastársa az önkormányzat területén másik, beköltözhető lakással rendelkezik,

(d) ha az eltartó tartási szerződés alapján lakásbérleti jog folytatására már jogosultságot szerzett,

(e) ha az eltartó az egészségügyi, anyagi körülményei alapján a tartás teljesítésére nem képes,

(f) a bérlő az életkora, illetőleg egészségügyi, anyagi körülményei alapján tartásra nem szorul,

(g) a bérlő tartásáról jogerős bírói döntés, érvényes tartási (gondozási) szerződés alapján más személy gondoskodik,

(h) a bérlővel a lakásban jogszerűen együttlakó más személy a bérlőt eltartja.

(3) A bérbeadó az írásbeli hozzájárulás megadását nem tagadhatja meg abban az esetben, ha a (2) bekezdés szerinti feltételek nem állnak fenn.

19.§.

(1) A bérlő a lakásbérleti jogát a bérbeadó hozzájárulásával csak másik lakás bérleti jogára, vagy lakástulajdonra cserélheti el. Egy lakás több lakásra is elcserélhető.

(2) Tulajdoni hányadra csak akkor lehet a lakás bérleti jogát elcserélni, ha a tulajdoni hányad megfelel egy lakásnak.

(3) Lakás bérleti joga szükséglakás bérleti jogára nem cserélhető el.

(4) Bérlőtársak a lakás bérleti jogának elcserélésére csak együttesen jogosultak.

(5) A bérbeadó a lakáscseréhez való hozzájárulást köteles megtagadni, ha

(a) az elcserélni kívánt lakás bérleti szerződése határozott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig szól és az új bérlő határozatlan időtartamú szerződést kíván kötni,

(b) a felek szándéka ténylegesen nem a cserére, hanem a lakás bérleti jogának jogellenes átruházására irányul,

(c) a bérlőkijelölésre vagy ismételten gyakorolható bérlőkiválasztásra jogosult, illetőleg az eltartó a cseréhez nem járul hozzá,

(d) az elcserélni kívánt lakáson a bérleti szerződéssel kapcsolatos, illetve közüzemi tartozás áll fenn,

(e) a lakástulajdonra történő csere esetén a cserélő fél tulajdonában álló lakóingatlanra vonatkozó tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi hiteles másolatát nem nyújtja be,

(f) más önkormányzat illetékességi területén lakásbérleti jogviszonnyal rendelkező cserepartner a lakásbérleti jogviszonyának fennállását tanúsító bérbeadói írásbeli nyilatkozatát 30 napon belül nem csatolja be. 

(6) Az önkormányzati lakás bérleti jogának cseréjéhez történő hozzájárulás nem tagadható meg, ha bármelyik cserélő fél:

1. egészségügyi ok,
2. munkahely megváltozása
3. lényeges személyi körülményeinek, így különösen a bérlővel állandó jelleggel jogszerűen együttlakó személyek számának megváltozása miatt cseréli el a lakást, és az (5) bekezdésben megjelölt indokok nem állnak fent. 

(7) Ha a cserélő felek a szerződésben másként nem állapodtak meg, a bérlővel együttlakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

V. fejezet

A felek jogai és kötelezettségei

20.§.

(1) A bérbeadó szociális bérbeadás esetén e rendelet 2/A. számú melléklete szerinti  bérleti szerződést, piaci alapon történő bérbeadás esetén e rendelet 2/B. számú melléklete szerinti bérleti szerződést köti meg a bérlővel.

(2) A bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a lakást a bérlő használatába adni, a bérlő pedig a lakás használatáért, továbbá a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatásért lakbért fizetni.

(3) A szociális lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni, amelynek megszegése rendkívüli felmondási ok, kivéve az indokolt és igazolt távollét eseteit:

1. egészségügyi ok (orvosi igazolással)
2. munkahely megváltozása (munkáltatói igazolással)
3. tanulmányok folytatása (tanintézet vezetőjének igazolása)

21.§.

(1) A bérbeadó és a bérlő megállapodnak arra vonatkozóan, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, ebben az esetben a szavatossági kötelezettségek is a bérlőt terhelik.

(2) A bérbeadó és a bérlő az (1) bekezdésben foglalt megállapodás alapján a szerződésnek tételesen tartalmaznia kell a bérlő által elvégzett munkákat, azok kezdésének és befejezésének időpontját, mindkét fél által elfogadott és szakértő által készített költségvetés szerinti bekerülési összeget.

(3) A lakásbérlő a (2) bekezdésben foglalt költségeit a bérbeadó köteles a bérlőnek megtéríteni, oly módon, hogy a bérlő mindaddig mentesül a lakbér fizetése alól, amíg költsége teljes egészében  meg nem térül.  

4) A határozott idejű bérleti szerződés megszűnése esetén a bérbeadó a bérlő közös megegyezéssel állapodnak meg a meg nem térült költségek fizetésének mértékében és ütemezésében.

22.§.

(1) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó; megállapodás hiányában a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.

(2) Az (1) bekezdésben említett munkák elvégzése a szociális helyzet alapján bérbe adott lakás esetén a bérlőt terheli.

(3) Ha a lakásban, a lakásberendezésekben, továbbá az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő vagy a vele együttköltöző személyek magatartása miatt kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőtől a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti.

(4) Az épület felújítása, illetőleg a vezetékrendszer meghibásodása miatt a lakáson belül szükséges munkák elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni.

23.§.               

(1) Önkormányzati bérlakás átalakítására és korszerűsítésére – függetlenül attól, hogy az a lakás komfortfokozatának növelését vonja-e maga után – a Városfenntartó és Szolgáltató Költségvetési Szervezet a Lakás Bizottság által előzetes jóváhagyott munkák tekintetében a bérlő részére támogatást biztosít.

 (2) Amennyiben a bérlemény átalakítása, korszerűsítése a lakás komfortfokozatának növelését vonja maga után, úgy a bérbeadó csak akkor vállalhatja át a felmerült költségek meghatározott részét, ha a bérlő vállalja a magasabb komfortfokozatnak megfelelő lakbér fizetését.

(3) A támogatás feltételeiről, eljárási rendjéről és a bérlővel megkötésre kerülő megállapodás tartalmáról a Szervezet szabályzatában kell rendelkezni.

24.§.

(1) A szerződés megszűnésekor a bérlő köteles a lakást és a lakásberendezéseket rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni.

(2) A felek akár a szerződéskötéskor, akár a megszűnéskor megállapodhatnak abban, hogy a lakás visszaadásakor az átvételkori állapotnak megfelelő módon a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, mely költséget a bérlő köteles a bérbeadónak megfizetni.

25. §

(1) A bérbeadó évente legalább két alkalommal köteles a helyszínen ellenőrizni – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – a rendeltetésszerű használatot valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését.

(2) A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani és az ellenőrzést tűrni köteles. A bérlő tűrési kötelezettségének nem-teljesítése rendkívüli felmondási ok.

26.§.

(1) A rendelet felhatalmazza a bérbeadót, hogy e fejezetben nem szabályozott kérdésekben a megállapodás tartalmát meghatározza.

VI. fejezet

A lakásbérlet megszűnése

27.§.^[4]

(1) Amennyiben a felek a bérlakásra fennálló bérleti szerződést közös megegyezéssel úgy szüntetik meg, hogy a bérbeadó a bérlőnek alacsonyabb lakbérű cserelakást biztosít, a bérbeadó a visszaadott és a cserelakás havi lakbére közötti különbözetének háromszorosa összegű pénzbeli térítést fizet.

(2) Amennyiben a lakásbérleti szerződés az (1) bekezdésben foglaltak szerint, de cserelakás biztosítása nélkül szűnik meg, a bérbeadó a bérlőnek a visszaadott lakás havi lakbérének háromszorosa összegű pénzbeli térítést fizet.

(3) Az (1) és (2) bekezdésekben szereplő pénzbeli térítés csak akkor fizethető ki, ha a bérlő a lakást tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadta.

(4) Ha a lakást a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, a bérbeadó ezen költséget a pénzbeli térítésből jogosult levonni.

(5) Amennyiben a bérlőnek lakbér vagy a bérleti jogviszonnyal összefüggő egyéb tartozása van, a pénzbeli térítés mértékét a fennálló tartozás összegével csökkenteni kell.

(6) Ha a bérbeadó a lakásbérleti szerződést a lakás átalakítása, korszerűsítése, lebontása vagy társbérlet megszüntetése céljából felmondja, a bérlővel megállapodhat, hogy cserelakás helyett a (2) bekezdésben meghatározott pénzbeli térítést fizet.

28.§.

(1) A szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy – a bérleti jog folytatására jogosult és a rendelet 16.§. (3) bekezdésében meghatározott jogcím nélkül visszamaradó személyek kivételével – másik lakásba való elhelyezésére nem tarthat igényt.

(2) Ha a lakás elemi csapás vagy más ok következtében megsemmisül, illetőleg az építésügyi hatóság életveszély miatt annak kiürítését rendelte el és a bérlő (használó) elhelyezéséről maga, vagy a lakással rendelkező szerv nem tud gondoskodni, a bérlőt (használót) legalább szükséglakás illeti meg.

(3) Ha a bíróság a házasság felbontása során valamelyik felet saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezi önkormányzati lakás elhagyására, az elhelyezésre jogosultat legalább szükséglakás illeti meg.

(4) A bérlő halála esetén a lakásbérleti jog folytatására jogosult köteles 30 napon belül a bérleti jog folytatását a bérbeadónak bejelenteni.

(5) A bérlő halála esetén, ha nincs olyan személy, aki a bérleti jogviszony folytatására jogosult lenne, az örökös köteles a lakást a bérlő halálát követő 60 napon belül kiüríteni. A bérleti szerződés megszűnésétől a lakás kiürítéséig az örökös e rendelet 29.§-a szerint használati díjat köteles fizetni.

29.§.

(1) A lakást jogcím nélkül használó személy a használat első három hónapjában a lakbérnek megfelelő összegű használati díjat köteles fizetni.

(2) Negyedik hónaptól a hatodik hónapig – a 3. §. (2) bekezdés i./ pontja szerinti bérlők kivételével – a használati díj összege a lakásbérleti díj kétszerese, a hetedik hónaptól kezdődően pedig minden hónapban az előző havi használati díjnak az alapbérleti díjjal növelt összegét kell fizetni.

III. rész

A HELYISÉG BÉRBEADÁSA

VII. fejezet

A bérbeadás feltételei

30.§.

(1) A helyiségek bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait – e rendelet III. részében foglalt eltérésekkel – megfelelően kell alkalmazni.

(2) az üres és e rendelet hatálybalépése után megüresedő helyiségek ipari, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, kereskedelmi, tárolási, szolgáltatási, igazgatási, honvédelmi, rendészeti, művelődési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti és más gazdasági célra adható bérbe.

(3) Nem adható bérbe a helyiség az alábbi célokra:

(a) erotikus és szexuális áruk forgalmazására,

(b) a város belterületi határán belül környezeti ártalommal (zaj, bűz, stb.) együtt járó tevékenység gyakorlására.

(4) A helyiség használatának céljáról és a használat tartalmáról a Gazdasági Bizottság dönt.

31.§.

(1) A helyiséget a megüresedéstől számított 15 napon belül árverés, vagy pályázati eljárás keretében meg kell hirdetni.

(2) A pályázati eljárásra értelemszerűen a 11.§-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A Képviselőtestület döntése alapján mellőzhető a pályázati eljárás, ha a helyiségben folytatni kívánt tevékenység önkormányzati feladat ellátásához kapcsolódik, vagy a helyiség más módon történő hasznosítása önkormányzati érdek.

32.§.

(1) Helyiségre bérleti szerződés köthető azzal a természetes, jogi személlyel, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasággal, aki a pályázati eljárás során a legmagasabb összegű bérleti díj fizetésére tett ajánlatot.

(2) A bérleti díj alsó határát minden esetben a Gazdasági Bizottság határozza meg.

(3) A helyiségbérleti szerződést – ha a Képviselőtestület másként nem rendelkezik – határozott időre, legfeljebb 5 évre lehet megkötni. A szerződés megkötése előtt a helyiségeket nem lehet használatba venni.

VIII. fejezet

A bérbeadói hozzájárulás feltételei

33.§.

(1) Helyiségre bérlőtársi szerződés közös kérelem esetén a bérlő házastársával, gyermekével (örökbefogadott, mostoha-, és nevelt gyermekével), és szülőjével (örökbefogadó, mostoha-, és nevelőszülőjével) köthető.

(2) A bérlő a helyiségbe mást nem fogadhat be.

(3) A bérlő a helyiség maximum 75%-át a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával albérletbe adhatja, feltéve, ha az albérleti díj összege eléri vagy meghaladja a bérlő szerződése szerinti bérleti díj 130%-át. A bérleti díj mértékét meghaladó összeg 50%-át bérlő a bérleti díjjal együtt havonta rendszeresen az Önkormányzatnak köteles megfizetni.

34.§.

(1) A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával másra átruházhatja.

(2) A bérleti jog átruházáshoz hozzájárulás akkor adható, ha a bérlő az éves bérleti díj kétszeresét ellenértékként az Önkormányzatnak megfizeti.

35.§.

(1) A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával másik helyiség bérleti jogára elcserélheti.

(2) A bérleti jog cseréjéhez hozzájárulás akkor adható, ha a bérlő a két helyiség területarányos éves bérleti díj különbözetének kétszeresét az Önkormányzatnak megfizeti.

36.§.

(1) A bérleti jogviszony fennállása alatt valamint a bérleti jog átruházása és cseréje esetén a helyiségben folytatott tevékenység üzletkörét csak a bérbeadó hozzájárulásával lehet megváltoztatni.

IX. fejezet

A felek jogai és kötelezettségei

37.§.

(1) A bérbeadó a bérlővel e rendelet 3. számú melléklete szerinti bérleti szerződést köti meg.

 (2) A bérbeadó köteles gondoskodni:

            (a) az épület karbantartásáról,

(b) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról,

(c) a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá a helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről.

(3) A bérbeadó nem köteles a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon kialakítani, felszerelni, illetőleg berendezni.

(4) A szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatban a bérbeadó és bérlő jogaira és kötelezettségeire a felek megállapodása az irányadó.

(5) A felek jogaira és kötelezettségeire egyebekben a rendelet 21-26.§-aiban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

X. fejezet

A bérleti jogviszony megszűnése

38.§.

(1) Ha a felek a bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntetik, a bérbeadó a bérlő részére pénzbeli térítést fizethet, mely összeg nem lehet nagyobb, mint a visszaadott helyiség éves bérleti díjának kétszerese.

(2) Ha a bérlő a bérleti jog megszerzéséért az éves bérleti díj kétszeresét meghaladó igénybevételi díjat fizetett, akkor a pénzbeli térítés a befizetett összeggel egyenlő.

(3) A pénzbeli térítés csak akkor fizethető ki, ha a bérlő a helyiséget tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadta.

(4) A bérbeadó a bérleti jog szünetelésének időtartamára a bérlő részére cserehelyiséget nem köteles biztosítani.

IV. rész

LAKÁSOK ÉS HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSE

XI. fejezet

Lakás elidegenítés feltételei

39.§ ^[5]

(1) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került valamennyi bérlakás – a (2) és (5) bekezdésben foglalt feltételekkel és kivételekkel elidegeníthető.

(2) A bérlőkijelölési és az ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási joggal érintett lakást a jogosult szerv írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

(3) A jogszabály alapján szolgálati vagy vállalati bérlakásnak minősülő lakást akkor lehet elidegeníteni, ha a lakás felett rendelkezni jogosult szerv a rendelkezési jogáról lemondott.

(4) Nem idegeníthető el:

(a) a közérdekű feladatok ellátása érdekében bérbeadott lakások

(b) a nyugdíjasok elhelyezésére kijelölt épületben lévő és az ifjúsági garzonházi lakások,

(c) az elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakások,

(e) a szükséglakások,

(f) a vagyonrendeletben meghatározott törzsvagyonba tartozó épületekben lévő lakások.

(5) Amennyiben a bérlőnek lakbér, közüzemi díj vagy bérleti jogviszonnyal összefüggő tartozása van, a lakás csak abban az esetben idegeníthető el, ha a bérlő a tartozását megfizette.

(6) A lakásokat a Városfenntartó és Szolgáltató Költségvetési Szervezet javaslata alapján a Képviselő-testület jelöli ki elidegenítésre.

(7) Az elidegenítésre kijelölt lakásra elővásárlási jog illeti meg:

            (a) a bérlőt,

            (b) a bérlőtársakat egyenlő arányban,

(c) a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában,

(d) az (a) – (c) pontban felsoroltak hozzájárulásával azok egyenes ági rokonát, valamint örökbefogadott gyermekét.

40.§.

(1) Annak a bérlőnek a lakását, aki nyugdíjas vagy a külön jogszabályokban meghatározott nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül, és az elővásárlási jogával nem él, a szerződésének fennállásáig harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

41.§.^[6]

(1) Az elővásárlási joggal érintett lakás vételára a lakástörvény 52.§. (1) és (2) bekezdésében meghatározott szempontok figyelembevételével elkészített ingatlan-értékbecslő szakértői véleményben megállapított helyi forgalmi érték 60 %-a.

(2) Ha a lakást az elővásárlásra jogosult vásárolja meg – kérelmére – a szerződés megkötésekor a megállapított vételár legalább:

(a) 15%-át kell egyösszegben kifizetni, ha igazolja, hogy a vele legalább 1 éve közös háztartásban élő közeli hozzátartozók 1 főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 200%-át, egyedülálló esetében a 300%-át.

(b) 20%-át kell egy összegben kifizetni, ha a jogosult az a./ pontban foglalt jövedelmi feltételeknek nem felel meg.

(3) az elővásárlási jog jogosultja kérelmére az első vételár részlet megfizetése után fennmaradó vételárhátralékot legfeljebb 15 évig havonta egyenlő részletekben törlesztheti.

(4) Ha az elővásárlási jog jogosultja szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra rászorulónak minősül, a vételárhátralék után a szerződéskötést követő 3. év első napjától kezdődően – a Ptk. szerinti pénztartozás esetén megállapítható – kamatot köteles fizetni.

(5) Ha az elővásárlási jog jogosultja szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra rászorulónak nem minősül, a vételárhátralék után a szerződéskötés időpontjáról kezdődően – a Ptk. szerinti pénztartozás esetén megállapítható – kamatot köteles fizetni.

42.§.

(1) Lakás esetén ha az elővásárlási jog jogosultja a vételárat a szerződés megkötésekor egy összegben, illetőleg a vételár hátralékot a szerződésben vállalt rövidebb törlesztési idő alatt fizeti meg, a vevőt árengedmény illeti meg.

(2) Ha a vevő jövedelmi viszonyait tekintve megfelel a 41.§. (2) bekezdés (a) pontjában foglalt feltételeknek, az árengedmény mértéke:

            (a) ha a vevő 15%-ot meghaladó vételárelőleget fizet, a többletfizetés 2%-a,

(b) ha a vevő a vételárat a szerződés megkötésekor egy összegben fizeti ki, a vételár 2%-a,

(c) ha a vevő a vételárhátralékot a szerződésben vállalt határidő előtt egy összegben fizeti ki, a határidő előtt kifizetett összeg 2%-a,

(d) ha a vevő a szerződésben vállalt havi törlesztő részleten felül többletfizetést teljesít, az éves többletfizetés 2%-a.

(3) A 42.§. (2) bekezdés (a) – (d) pontjában meghatározott kedvezményeket 1%-kal csökkenteni kell, ha a vevő jövedelmi és vagyoni viszonyait tekintve nem felel meg a 41.§. (2) bekezdés (a) pontjában foglalt feltételeknek.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott kedvezmények a vevőt csak a készpénzzel kifizetett vételárrész után illeti meg.

43.§.

(1) Az elővásárlási jog jogosultja részére írásban eladási ajánlatot kell tenni.

(2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell:

(a) a lakás legfontosabb ingatlan-nyilvántartási és más adatait (címe, helyrajzi száma, szobaszáma, komfortfokozat, stb.)

(b) a lakás és az épület lényeges műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást,

(c) a lakás vételárát és a kialakításánál figyelembe vett tényezőket,

(d) a fizetési feltételeket,

(e) az elővásárlási jogra jogosultak körét.

(3) Az ajánlati kötöttség időtartama az ajánlat kézhezvételétől számított 60 nap.

44.§.

(1) Ha a vevő az elővásárlási joga alapján megvásárolt lakás vételárát a szerződés aláírásakor egyösszegben nem fizeti meg, az önkormányzat javára az ingatlan-nyilvántartásba a vételárhátralék és járuléka erejéig jelzálogjogot kell bejegyezni.

(2) A jelzálogjog ingatlan-nyilvántartási törléséről a vételárhátralék kifizetésének, illetve az árengedmény megtérítésének igazolása után a Polgármester intézkedik.

(3) A vevőt az árengedmény akkor illeti meg, ha az adásvételi szerződésben vállalja, hogy a lakás 5 éven belüli elidegenítése esetén a vételárengedményt az eladó részére egyösszegben visszafizeti.

(4) A vételárengedmény visszafizetése alól a Bizottság felmentést akkor adhat, ha a vevő

            (a) egészségügyi ok,

            (b) Kiskunfélegyháza városon kívüli munkahely változtatás,

(c) a vele állandó jelleggel jogszerűen együttlakó személyek számának megváltoztatása miatt idegeníti el a lakást és igazolja, hogy a vételárat újabb lakás szerzésére fordítja.

(5) A havi részletfizetés elmaradása esetére a Ptk. rendelkezései az irányadók.

45.§.

(1) Az értékesítésre kerülő ingatlan műszaki állapotáról ingatlan-értékbecslő szakértői véleményt kell készíteni.

(2) Az értékbecslést követően a kijelölt lakások elidegenítésével kapcsolatos feladatokat a közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott lebonyolító látja el.

(3) A vételárat a rendelet 41.§. (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével elkészített ingatlan-értékbecslő szakértői vélemény állapítja meg.

(4) Ha az elővásárlásra jogosult az eladási ajánlatot elfogadja, az adásvételi szerződést a nyilatkozattételtől számított 30 napon belül meg kell kötni.

46. §

(1) A Képviselőtestület által az értékesítésre kijelölt üres, illetve jogcím nélküli lakáshasználó által lakott lakásokat a helyi sajtó útján és a helyben szokásos módon nyilvános pályázat útján eladás céljából meg kell hirdetni.

(2)^[7] Üres lakás esetében az induló vételárat a lakástörvény 52. §. (1) és (2) bekezdésében meghatározott szempontok figyelembevételével elkészített ingatlan-értékbecslő szakértői vélemény állapítja meg, a jogcímnélküli lakások esetében az induló vételár a szakértői véleményben megállapított helyi forgalmi érték 50 %-a.

^[8]Az üres és a jogcím nélküli lakáshasználó által lakott lakások induló vételára kétszeri sikertelen árverést követően 10%-al kerül csökkentésre.”

(3)^[9] A jogcím nélküli lakáshasználó által lakott lakás megvásárlására nem nyújthat be pályázatot annak használója, valamint a jogcím nélküli lakáshasználónak a 1959. évi IV. törvény (PTK) 685. §.-ban meghatározott közeli hozzátartozója. Üres lakásra pályázni bárki jogosult, de mind az üres, mind pedig a jogcím nélküli lakáshasználó által lakott lakás értékesítésének feltétele, hogy a pályázó az induló eladási ár 10%-ának megfelelő összegű bánatpénzt a Polgármesteri Hivatal bérlakások értékesítésének lebonyolítására nyitott elkülönített számlájára befizesse.

(4) A pályázó az ajánlatához 15 napig kötve van, melynek kezdő időpontja az árverés napja.

(5) A vásárlás jogát az a pályázó nyeri el, aki az árverésen licitálás útján a legmagasabb összegű vételárra tesz ajánlatot.

(6) A nyertes pályázó a befizetett bánatpénzt vételár előlegként használja fel, egyéb esetben a Polgármesteri Hivatal 8 napon belül intézkedik a visszautalásáról.

(7) Ha a nyertes pályázó a szerződéskötéstől az ajánlati kötöttség időtartama alatt eláll vagy önhibájából nem köt szerződést, a bánatpénzt elveszíti.

(8) Az árverési eljárásra a Lakás Bizottság ülésén kerül sor.

(9) A vevőt vételár engedmény és részletfizetési kedvezmény nem illeti meg, a vételár kifizetését – kivéve, ha a vevő pénzintézeti hitelben részesül – a szerződéskötéssel egyidejűleg igazolni kell. Kárpótlási jegy fizetőeszközként nem használható fel.

(10) Az adásvételi szerződést az árverés napjától számított 15 napon belül kell megkötni. A szerződés-tervezetet a vevő által megbízott ügyvéd készíti el.

(11)^[10] E rendeletben nem szabályozott feltételeket az árverési tájékoztatóban kell közzétenni.

46/A.§.

(1) Az önkormányzati lakások elidegenítéséből származó és e rendelet hatályba lépését követően befolyó – az Lt. 62.§. (5) bekezdés szerint csökkentett – teljes bevételt az önkormányzat számláját vezető pénzintézetnél elkülönített számlán kell elhelyezni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség vonatkozik e rendelet hatályba lépése előtt az önkormányzati lakások elidegenítéséből származó és már befolyt bevételekre is.

(3) Az önkormányzat az (1) és (2) bekezdésében meghatározott bevételét az alábbi lakáscélokra használhatja fel:

1. új lakás építésére, új vagy használt lakás megvásárlására,
2. lakóépület teljes vagy részleges felújítására, korszerűsítésére,
3. városrehabilitációra,
4. az EU-források felhasználásához szükséges önrész biztosítása,
5. önkormányzati helyi támogatás nyújtása,
6. lakóövezetbe sorolt építési telek kialakítására, közművesítésére,
7. a lakáscélú állami támogatásokról szóló külön jogszabály szerinti pályázati önrész finanszírozására, ideértve a társasházi tulajdonosoktól és a lakásszövetkezetektől átvállalt önrészt is,
8. az Ltv. 34.§. (3) bekezdésében említett önkormányzati lakbértámogatás nyújtására,
9. az állampolgár tulajdonában álló lakásra – ideértve az államosított lakást is – 1953. április 1. napja előtt bármilyen jogcímen, illetőleg azt követően a lakásügyi hatóság kiutaló határozata alapján létrejött lakásbérlet felszámolására.

(4) A Képviselőtestület a (3) bekezdésben meghatározott konkrét lakáscélokat évente – a lakosság igényeihez, a város adottságaihoz, a várható bevételekhez és az anyagi lehetőségekhez képest – a Lakás Bizottság javaslatát is figyelembe véve határozza meg és ennek pénzügyi forrását az éves költségvetésben biztosítja.

XIII. fejezet

Helyiség elidegenítésének feltételei

47.§.

(1) A nem lakás céljára szolgáló helyiséget elidegenítésre a Képviselőtestület jelöli ki.

(2) A helyiség vételára a helyi forgalmi érték, amely az általános forgalmi adót nem tartalmazza.

(3) A vevő a vételárat részletekben is megfizetheti. A részletfizetés időtartama legfeljebb 2 év.

(4) A vevő a vételár legalább 50%-át a szerződés megkötésekor köteles megfizetni, míg a fennmaradó vételárhátralék évi egyenlő részletekben fizethető meg.

(5) A vételárat kézpénzzel kell megfizetni, kárpótlási jegy fizetőeszközként nem használható fel.

(6) A vevő a fennmaradó vételárhátralék után – a Ptk. szerint a résztartozás esetén – megállapítható kamatot köteles fizetni.

48.§.

A helyiség elidegenítésére egyebekben a rendelet 44.§. rendelkezései az irányadók.

XIII. fejezet

Vegyes és átmeneti rendelkezések

49.§.

(1) Ha a szociális intézményből elbocsátott személy az intézménybe utalásakor a lakásbérleti jogviszonyáról térítés ellenében mondott le a lakásügyi hatóság javára, részére egyszobás, komfort nélküli lakás adható bérbe.

50.§.

(1) E rendelet alkalmazása során a lakások (helyiségek) bérletével illetve elidegenítésével kapcsolatban az érintettek az alábbi személyes adatokat kötelesek szolgáltatni:

(a) családi és utónév,

(b) születési családi és utónév,

(c) születés helye és ideje,

(d) anyja születési családi és utóneve,

(e) családi állapot,

(f) lakcím adat (bejelentett lakóhely és tartózkodási hely címe),

(g) állampolgárság,

(h) munkahely,

(i) kereseti, jövedelmi viszony – munkáltatói, illetve a megyei Adó– és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal igazolásával.

XIV. fejezet

Záró rendelkezések

51.§.

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba és egyidejűleg az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 10/2006. (III.31.) rendelet hatályát veszti.

52.§.^[11]

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Kiskunfélegyháza, 2008. február 14.

            Ficsór József                                                 Dr. Fehérváriné Dr. Csölle Yvette

            polgármester                                                                        jegyző

Kihirdetve:

Kiskunfélegyháza, 2008. február 14.

                                                                                  Dr. Fehérváriné Dr. Csölle Yvette

                                                                                                          jegyző