1. § Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Újbarok Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat).

2. § Az Önkormányzat székhelye: 2066 Újbarok, Fő utca 33.

3. § Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Újbarok Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)

4. § Az Önkormányzat illetékességi területe: Újbarok község közigazgatási területe

5. § A Képviselő-testület szervei:

6. § Az Önkormányzat közfeladatainak és egyéb tevékenységeinek a felsorolását – kormányzati funkció szerinti besorolásban – az 1. melléklet tartalmazza.

7. § (1) Helyi közügy önálló megoldásának önkéntes vállalása előtt a polgármester előkészítő eljárás lefolytatásáról gondoskodik, melynek eredményéről a Képviselő-testületnek beszámol. A Képviselő-testület elé terjesztett, a helyi közügy önálló megoldásának önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat kötelező eleme a megvalósításhoz szükséges költségvetési források bemutatása.

(2) Ha a Képviselő-testület a helyi közügy önálló megoldása mellett dönt, a polgármester az előkészítő eljáráson belül gazdasági számításokat végeztet, a feladat ellátáshoz szükséges létszámtervet, külső segítség bevonása esetén a feladat ellátására irányuló megállapodást készíttet.

(3) Az Önkormányzat önként vállalt feladataként gondoskodik:

(4) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben és a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg - állást kell foglalni.

(5) A Képviselő-testület a hatáskör átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.

(6) Az átruházott hatáskörben eljáró minden képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

8. § A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat rendes ülést és egy közmeghallgatást tart.

9. § A Képviselő-testület ülését a polgármester és az alpolgármester, akadályoztatásuk esetén a Vagyonnyilatkozat Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság elnöke hívja össze.

10. § A képviselő-testületi ülés vezetésének feladatát a polgármester és az alpolgármester, akadályoztatásuk esetén a Vagyonnyilatkozat Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság elnöke látja el.

11. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart. A polgármester a Képviselő-testület rendes ülését a munkatervben foglaltak figyelembevételével hívja össze. A polgármester a Képviselő-testület rendkívüli ülését a munkatervtől eltérő időpontban és/vagy a munkatervben nem szereplő napirend tárgyalása céljából is összehívhatja.

(2) A Képviselő-testület rendes ülésére szóló meghívót a képviselő-testületi ülés időpontját megelőzően öt nappal, az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontját megelőzően három nappal kell kézbesíteni az önkormányzati képviselőknek.

(3) A Képviselő-testület rendkívüli ülésére szóló meghívót a képviselő-testületi ülés időpontját megelőzően egy nappal, az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontját megelőzően egy órával kell kézbesíteni az önkormányzati képviselőknek.

(4) A meghívónak tartalmaznia kell a testületi ülés időpontját, helyét és napirendjét, a napirendi pont előterjesztőjének nevét.

(5) Az önkormányzati képviselők a meghívót és az előterjesztéseket, a tanácskozási joggal meghívottak a meghívót elektronikus levél útján kapják meg. Amennyiben az elektronikus úton való továbbításnak akadálya van, a meghívót és az előterjesztéseket hagyományos postai úton vagy személyesen kell kézbesíteni.

(6) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot tájékoztatni kell, képviselő-testületi ülések meghívóját minden esetben haladéktalanul közzé kell tenni az Önkormányzat hirdetőtábláján és honlapján (http://saar-ujb.hu).

(7) A Képviselő-testület rendkívüli ülését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (a továbbiakban Mötv.) 44. §-ában meghatározott esetekben a (3) bekezdésben foglaltak szerint kell összehívni azzal, hogy a meghívó a (4) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza az ülés összehívásának indokát is. A meghívóhoz az Mötv. 44. §-a szerinti indítványt is csatolni kell.

(8) A Képviselő-testület rendes és rendkívüli ülésére indokolt és sürgős döntést igénylő esetben a meghívóban szereplő napirendekhez nem kapcsolódó előterjesztés (sürgősségi indítvány) nyújtható be. A sürgősségi indítványt (amennyiben azt nem a polgármester vagy a jegyző nyújtja be) az ülést megelőző három nappal korábban a polgármesterhez kell benyújtani. A sürgősségi indítványt legkésőbb a képviselő-testületi ülés időpontját megelőzően egy nappal kell az önkormányzati képviselők részére kézbesíteni. A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a napirend elfogadását megelőzően a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

12. § (1) A Képviselő-testület üléseit az Önkormányzat székhelyén tartja.

(2) A Képviselő-testület döntése esetén - indokolt esetben - más helyen is ülésezhet, ha azt az adott körülmények indokolják, és ott a tanácskozás feltételei biztosítottak.

13. § (1) A Képviselő-testület tagjainak szükség esetén a hallgatóságtól és a meghívottaktól elkülönített tanácskozó helyet kell biztosítani.

(2) A Képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meghívást kapnak:

14. § (1) A képviselő köteles a képviselő-testületi ülésen

(2) Az (1) bekezdésben vagy egyéb jogszabályban meghatározott kötelezettségeit (különösen a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét) megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíja, természetbeni juttatása a Képviselő-testület döntése alapján csökkenthető vagy megvonható. A kötelezettségét első alkalommal megszegő képviselőnek egy havi, a kötelezettségét ismételten megszegő képviselőnek pedig alkalmanként három-három havi tiszteletdíja vonható meg a Képviselő-testület mérlegelése alapján, a kötelezettségszegés súlyának a figyelembevételével.

15. § (1) A Képviselő-testület az éves munkaterv alapján végzi a munkáját.

(2) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(3) A munkaterv tervezetét a (4) bekezdésben meghatározottak javaslatai alapján a polgármester állítja össze, és a tárgyévet megelőző év december 15. napjáig terjeszti a Képviselő-testület elé.

(4) A munkaterv tervezetével kapcsolatban előzetesen az alábbiak javaslatát kell kikérni:

(5) A munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.

(6) A Képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:

(7) A jóváhagyott munkatervet közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján.

(8) A polgármester a Képviselő-testület ülésének napirendjére az éves munkaterv figyelembevételével tesz javaslatot.

(9) A napirendet és a napirendek sorrendjét a Képviselő-testület állapítja meg.

(10) A meghívóban szereplő napirendhez képest újabb napirendek felvételére lehetőség van, erről bármely önkormányzati képviselő javaslatára a Képviselő-testület határoz.

16. § A Képviselő-testület rendes ülésén kötelező napirendi pontok:

17. § A képviselő-testületi ülést vezető személy képviselő-testületi ülés vezetésével összefüggő feladatai:

18. § A határozatképtelen testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

19. § A Képviselő-testület az ülés napirendjéről egyszerű szótöbbséggel határoz.

20. § A képviselő-testületi ülésen a napirendi pontokhoz kapcsolódóan az ülésvezető előzetes engedélyével bármely személy felszólalhat.

21. § (1) Ha a Képviselő-testület ülésére benyújtott előterjesztést a bizottság tárgyalta és véleményezte, a bizottság elnöke vagy a bizottsági elnök által kijelölt bizottsági tag a bizottsági javaslatot, a bizottság előterjesztéssel kapcsolatos véleményét ismerteti.

(2) Előterjesztésnek minősül a rendelet megalkotására, határozat meghozatalára irányuló indítvány, valamint a beszámoló, tájékoztató.

(3) Előterjesztés benyújtására jogosultak:

(4) A Képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani. Az előterjesztést legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző hat nappal a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt köteles az ülés napirendjére felvenni. Halaszthatatlan esetben a képviselő-testületi ülést vezető személy engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(5) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján felvette a napirendek közé. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor.

(6) Az előterjesztések valamennyi típusa a szükséges bizottsági véleményezés, valamint a jegyző törvényességi észrevételeinek ismeretében tűzhető napirendre.

(7) Az előterjesztés tartalmazza

22. § (1) Az önkormányzati képviselő a kérdések, közérdekű felszólalások napirendi pont keretében 5-5 perces időtartamban a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől, vagy a bizottság elnökétől felvilágosítást kérhet, nekik kérdéseket tehet fel, illetve közügyeket érintő felszólalásokat tarthat.

(2) Kérdés feltevése estén meg kell jelölni a kérdezett személyt. Amennyiben a felvilágosítás kérésre, kérdésekre szóbeli válaszadásra kerül sor, annak időtartama 5 perc. A kérdésre adott válasz és a közérdekű képviselői felszólalások fölött a képviselő-testület vitát nem nyit.

23. § (1) A képviselő-testületi ülést vezető személy a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:

(2) Az előterjesztő legfeljebb tíz percben előadott válaszának elhangzása után kerül sor a képviselő-testületi ülést vezető személy által a vita megnyitására.

(3) A vitához egy képviselő, vagy más szót kapott személy legfeljebb öt perc időtartamban szólhat hozzá. Az öt perc letelte után az ülésvezető a szót megvonhatja. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de az ülésvezető soron kívüli felszólalást is engedélyezhet. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, az ülésvezető a második és a további hozzászólásokat három percre korlátozhatja. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a hozzászólótól.

(4) A vitában elhangzottakra az előterjesztő amennyiben kíván, legfeljebb tíz perc időtartamban reagálhat. Amennyiben az előterjesztő a jegyző, a hozzászólás időtartama nem korlátozható.

(5) A Képviselő-testület bizottsága, valamint a Képviselő-testület tagjai a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez írásban vagy szóban módosító indítványt nyújthatnak be a Képviselő-testülethez. Szóbeli módosító indítvány esetén a módosító indítványt szó szerint jegyzőkönyvbe kell mondani.

(6) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó a javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

(7) A vita lezárását bármely képviselő javasolhatja.

(8) Az ülésvezető a vita lezárását követően ismerteti az előterjesztett és a módosított javaslatot, amelyet követően szavazást rendel el.

(9) Először mindig a módosító javaslatokról kell szavazni az elhangzás sorrendjében.

(10) Nem szükséges a módosító javaslatról szavazni, ha az előterjesztő a módosító javaslat ülésen tett nyilatkozatával történő elfogadásával az előterjesztését a módosító javaslat szerint módosítja (módosító javaslat befogadása). A módosító javaslat befogadása esetén a módosított előterjesztésben szereplő döntési javaslatot kell szavazásra feltenni.

24. § (1) Ügyrendi felszólalás kifejezetten a napirend tárgyalásának technikájára, a határozathozatalra, illetve a vita lezárására vonatkozhat.

(2) Ügyrendi felszólalásként bármelyik képviselő a vita alatt legfeljebb egy percre szót kérhet, és javaslatot tehet.

(3) Az ügyrendi javaslat elhangzása után minden képviselőnek legfeljebb egy perces hozzászólás engedélyezhető, egyébként a képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül határoz.

(4) Újabb ügyrendi felvetést csak az előző lezárását követően lehet tárgyalni.

(5) A vita lezárására irányuló ügyrendi javaslat előtt szólásra jelentkezett képviselők a javaslat elfogadása esetén is megtehetik hozzászólásukat.

(6) Szavazás közben az ügyrendi kérdésben megadni a szót nem lehet, arra csak a szavazást követően van mód. Amennyiben az ügyrendi javaslat jelentősen módosíthatja a szavazás eredményét, vagy a szavazás módjára tesz javaslatot, új szavazásra csak a képviselő-testület minősített döntése alapján kerülhet sor.

(7) Amennyiben a képviselő ügyrendi felszólalásra jelentkezett, és felszólalásának tartalma nem ügyrendi, az ülésvezető figyelmezteti erre a körülményre, az eredménytelen figyelmeztetés után a képviselőtől megvonja a szót. Két nem ügyrendi tartalmú felszólalás után a képviselő az ülésnap folyamán újabb ügyrendi kérdésben már nem kaphat szót.

(8) Vita esetén az ügyrendi javaslat minősítéséről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

25. § Amennyiben megállapítást nyer, hogy egy képviselő a személyes érintettségét egy adott napirendi pont tárgyalásánál nem jelezte, akkor az ülésvezető a napirendi pont ismételt tárgyalásáról dönthet, illetve a képviselő figyelmét felhívja arra, hogy a jövőben bejelentési kötelezettségét ne mulassza el.

26. § (1) Ha a képviselő-testületi ülésen rendzavarás történik, az ülésvezető az ülést határozott időre félbeszakíthatja, azzal, hogy elhagyja a székét.

(2) Az ülés csak az ülésvezető összehívására folytatódik.

(3) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.

(4) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében az ülés vezetője az alábbi intézkedéseket teheti, kell megtennie:

(5) A nyilvános ülésen megjelent személyek a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülésvezető rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(6) Az ülésvezető rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

27. § A nyilvános képviselő-testületi üléseket úgy kell megszervezni, hogy a hallgatóság a képviselő-testületi ülésnek helyt adó teremben helyet tudjon foglalni.

28. § (1) A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással, az Mötv.-ben és jelen rendeletben meghatározott esetekben titkos szavazással hozza.

(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben.

(3) A nyílt szavazás történhet:

(4) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, és bármelyik képviselő azt kéri, a polgármester a szavazást köteles megismételtetni.

(5) A szavazás módjának a megválasztását az adott napirend tárgyalása során bármelyik képviselő javasolhatja, a javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(6) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc szerinti sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők felállva "igen", "nem" vagy "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak.

(7) A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, összeszámolja és a szavazás eredményét a névsorral együtt az elnöknek átadja. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki és a jegyző és a polgármester által hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz csatolják.

29. § (1) Az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben bármelyik képviselő titkos szavazás megtartását kezdeményezheti. A kezdeményezésről a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazóurna igénybevételével történik.

(3) Titkos szavazást három tagú szavazatszedő bizottság bonyolítja le.

(4) A szavazatszedő bizottság tagjaira a képviselő-testületi ülést vezető személy tesz javaslatot.

(5) A szavazatszedő bizottság tagjait és elnökét a képviselő-testület egyszerű többséggel választja meg. Megbízatásuk a szavazás eredményének ismertetéséig tart.

30. § (1) Titkos szavazást követően a szavazatszedő bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok arányát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít, mely a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv részét képezi.

(2) A szavazatszedő bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

(3) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a Képviselő-testületnek a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz, amely alapján az ülés vezetője kihirdeti a szavazás eredményét.

31. § Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

32. § (1) A rendelet-tervezetet tartalmazó javaslatot a polgármesterhez kell benyújtani.

(2) A polgármester gondoskodik a rendelet-tervezetet tartalmazó javaslatnak a képviselőkhöz és az általa meghatározott érdekeltekhez történő eljuttatásáról.

33. § A rendelet-tervezeteket és azok indokolását – a 34. §-ban foglalt kivételekkel – társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek során biztosítani kell a tervezet és a vélemények minél teljesebb körű nyilvánosságát.

34. § (1) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

(2) Kiemelkedő közérdek az olyan körülmény, melynek bekövetkezése esetén az önkormányzatot jelentős hátrány érné.

35. § (1) A tervezetet az azt tárgyaló képviselő-testületi ülést megelőző 5. napon 16.00 órától kell közzétenni az Önkormányzat hivatalos honlapján (http://www.saar-ujb.hu). A tervezet a képviselő-testületi ülést megelőző 2. nap 12.00 óráig véleményezhető.

(2) A véleményeket a Szári Közös Önkormányzati Hivatal e-mail címére (titkarsag@saarinfo.t-online.hu) kell megküldeni.

(3) A beérkező véleménynek tartalmaznia kell:

(4) A vélemény megküldésével a véleményt nyilvánító személyes adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.

(5) A vélemény hagyományos módon írásban, papíralapon is megküldhető, de tartalmaznia kell a (3) bekezdésében foglaltakat.

(6) A beérkezett véleményekről az előterjesztő összegzést készít, amely tartalmazza a figyelembe vett észrevételeket, illetve a vélemény figyelmen kívül hagyásának indokait. Az összegzést legkésőbb a képviselő-testület ülésén ismertetni kell.

36. § A helyi közösségek széles körét érintő tervezettel kapcsolatos vélemények közvetlen megismerése érdekében lakossági fórum szervezhető.

37. § (1) A rendelet-tervezetet a 11. § szerinti időpontban a Képviselő-testület tagjainak kézbesíteni kell.

(2) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

38. § Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon, azaz a Szári Közös Önkormányzati Hivatal Újbaroki Ügyfélszolgálati Kirendeltségének a hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.

39. § Törvényben meghatározott eseteken túl a határozathozatalhoz minősített döntés szükséges az alábbi esetekben:

40. § Amennyiben a jegyző úgy ítéli meg, hogy a képviselő-testület döntése, működése jogszabályt sért, abban az esetben haladéktalanul, de legkésőbb a jogsértés észlelését követő képviselő-testületi ülésén köteles ezt jelezni a Képviselő-testület felé.

41. § (1) Az Önkormányzat határozatainak a megjelölésére a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet 13. §-ában és 17. §-ában foglaltak az irányadóak.

(2) A testületi határozatokról sorszám szerinti, valamint betűrendes és határidős nyilvántartást kell vezetni, amely alkalmas a gyors keresésre, ellenőrzésre. A nyilvántartás vezetésért a jegyző a felelős.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő nyolc napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek és szerveknek, illetve az érintetteknek.

(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a Képviselő-testület elé kell terjeszteni.

42. § A képviselő testület üléséről készült jegyzőkönyv eredeti példányát évente be kell köttetni és a hivatal irattárában kell elhelyezni. A polgármesternek biztosítania kell a jegyzőkönyvekhez történő hozzáférést a képviselők és az érdeklődő személyek számára - a zárt ülésről szóló jegyzőkönyvek kivételével.

43. § A Képviselő-testület bizottsága: a háromtagú Újbarok Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Vagyonnyilatkozat Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottsága.

44. § A Képviselő-testület Vagyonnyilatkozat Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottságának a feladata

45. § (1) A bizottság működésére, jegyzőkönyveire, előterjesztésére jelen rendelet Képviselő-testületre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

(2) A bizottság ügyviteli feladatait, beleértve a vagyonnyilatkozatok átvételének, nyilvántartásának, tárolásának feladatait a Szári Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

(3) A bizottság döntéseiről is nyilvántartást kell vezetni, amely alapján a bizottság évente beszámol a Képviselő-testületnek.

46. § (1) A Képviselő-testület meghatározott szakmai feladat ellátására vagy meghatározott időtartamra ideiglenes bizottságot alakíthat.

(2) A Képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.

(3) Az ideiglenes bizottság a Képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.

47. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester ellátja azon feladatait, amelyeket a jogszabály hatáskörébe utal, valamint intézkedik azon ügyekben, amellyel a Képviselő-testület megbízza.

(3) A jogszabályokban meghatározott feladatain túlmenően:

48. § A polgármester a képviselő-testület átruházott hatáskörében:

49. § A polgármester az Mötv. 68. § (2) bekezdésében foglaltak fennállása esetén döntést hozhat az alábbi ügyekben:

50. § A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdésében foglaltak fennállása esetén döntést hozhat az alábbi ügyekben:

51. § (1) A polgármester köteles minden képviselő-testületi ülésen számot adni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

(2) A polgármester a Szári Közös Önkormányzati Hivatal Újbaroki Ügyfélszolgálati Kirendeltségének (2066 Újbarok, Fő utca 33.) hivatali helyiségében minden szerdán 15⁰⁰-16⁰⁰ óráig fogadóórát tart.

52. § A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

53. § (1) A Szári Közös Önkormányzati Hivatal Szár Községi Önkormányzat és Újbarok Községi Önkormányzat közös hivatala.

(2) A Szári Közös Önkormányzati Hivatal székhelye: 2066 Szár, Rákóczi Ferenc utca 68.

(3) A Szári Közös Önkormányzati Hivatal a 2066 Újbarok, Fő utca 33. számú telephelyén kirendeltséget működtet.

54. § (1) A Szári Közös Önkormányzati Hivatal vezetője a jegyző.

(2) A jegyző a polgármester részére javaslatot készít a hivatal belső szervezetének tagozódására, létszámára, munkarendjére és az ügyfélfogadásának rendjére.

(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Szári Közös Önkormányzati Hivatal igazgatási ügyintézője látja el.

55. § (1) Az Önkormányzat tagja a jogi személyiséggel rendelkező Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulásnak, amelynek

(2) A Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás Társulási Tanácsa képviselő-testület által delegált tagja a polgármester.

(3) Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás átruházott hatáskörben a következő feladatot látja el:

56. § (1) A közmeghallgatáson - jelentkezési sorrendben - a helyi lakosság, és a helyben érdekelt szervezetek, a helyi közügyeket érintő kérdéseket intézhetnek a képviselő-testülethez, valamint javaslatot tehetnek.

(2) Az (1) bekezdés szerint elhangzott kérdésre és javaslatra

57. § (1) A közmeghallgatás idejét, helyét és témáját a Képviselő-testület határozza meg - lehetőleg a munkatervének elfogadásával egyidejűleg.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről és a tárgyalásra kerülő tárgykörről a helyi sajtó, a hivatalos honlap útján és a Szári Közös Önkormányzati Hivatal Újbaroki Ügyfélszolgálati Kirendeltségnek a hirdetőtábláján kell tájékoztatni a közmeghallgatás előtt legalább három nappal a lakosságot.

(3) A közmeghallgatásra az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben egyéb Újbarok község közigazgatási területén lévő helyszínen is sor kerülhet.

(4) A közmeghallgatás lebonyolítására a Képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

58. § (1) A polgármester indokolt esetben lakossági fórumot hív össze, amelyre a lakosságot és a 2. mellékletben felsorolt önszerveződő közösségek képviselőit meghívja.

(2) A lakossági fórum lakosság és az önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálja.

(3) A lakossági fórum időpontját és helyszínét a tárgyalandó témák felsorolásával együtt a Szári Közös Önkormányzati Hivatal Újbaroki Ügyfélszolgálati Kirendeltségnek a hirdetőtábláján és az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

59. § (1) Az Önkormányzat biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok részére a működési és a feladatellátási feltételeket, amelynek részletes feltételeit és szabályait a közöttük létrejött, a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti együttműködési megállapodás tartalmazza.

(2) Az Önkormányzat az (1) bekezdés szerinti együttműködési megállapodás szerinti alábbi működési feltételeket biztosítja:

(3) A helyi nemzetiségi önkormányzatok a polgármesternek küldhetik meg javaslataikat és kezdeményezéseiket, amelyeket a polgármester terjeszt elő a Képviselő-testület elé.

(4) A helyi nemzetiségi önkormányzatokat a nemzetiségi közügyeket érintő előterjesztések esetén véleményezési jog illeti meg azzal, hogy véleményüket legkésőbb a képviselő-testületi ülés előtt három nappal a polgármester részére megküldik.

(5) Amennyiben jogszabály a nemzetiségi kollektív nyelvhasználattal, oktatással, neveléssel, hagyományápolással és kultúrával, a helyi nemzetiségi sajtóval, az esélyegyenlőséggel, társadalmi felzárkóztatással és a szociális ellátás kérdéskörében a helyi nemzetiségi önkormányzatok részére véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít, úgy e nyilatkozat megtételére a vonatkozó jogszabályokban foglalt határidők vonatkoznak.

60. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

61. § Hatályát veszti az Önkormányzat hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2020. (III.10.) önkormányzati rendelet.