Tiszaigar Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2013. (IV. 9.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2013. 04. 09Tiszaigar Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2013. (IV. 9.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Tiszaigar Község Önkormányzatának Képviselő – testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdésének e) pontjában és a 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. § - ában meghatározott feladatkörében eljárva a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdésének i) pontjában kapott felhatalmazás alapján az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben foglaltak és a Pénzügyi Bizottság véleményének figyelembevételével az önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról és a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed
a) Tiszaigar Község Önkormányzatára,
b) Tiszaigar Község Önkormányzat vagyonának kezelőire, hasznosítóira, használóira,
c) Tiszaigar Község Önkormányzat szerveire.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére.
2. § E rendelet alkalmazásában vagyon
a) a könyvviteli mérlegben kimutatandó vagyon és
b) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249 / 2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 44 / A. § (3) bekezdésében felsoroltak.
1. Az önkormányzati vagyon
3. § (1) Az önkormányzati vagyon
a) törzsvagyonból, ezen belül
aa) forgalomképtelen törzsvagyonból és
ab) korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból, valamint
b) üzleti vagyonból áll.
(2) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati
a) vagyont nem lehet elidegeníteni,
b) vagyont nem lehet megterhelni – kivéve a vagyonkezelői jogot, a jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jogot, vezetékjogot vagy szolgalmi jogot, továbbá az önkormányzat javára alapított vezetékjogot – és biztosítékul nem adható,
c) vagyonon dologi jog nem létesíthető,
d) vagyonon osztott tulajdon nem létesíthető.
(3) A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgyra e rendelet hatályba lépése után a (2) bekezdésben meghatározott tartalommal kötött szerződés semmis.
(4) A korlátozottan forgalomképes vagyon felett törvényben vagy e rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.
(5) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy és vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, valamint egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történik.
2. Az önkormányzat törzsvagyona
4. § (1) Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból áll.
(2) Forgalomképtelen törzsvagyon és üzleti vagyon a nemzeti vagyonról szóló törvényben ( a továbbiakban: Nvtv. ) meghatározott vagyon.
5. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona
a) a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonból, és
b) a képviselő – testület által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített vagyonból áll.
(2) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon alatt az Nvtv. szerinti vagyont kell érteni.
(3) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon alatt az Nvtv. szerinti vagyont kell érteni az alábbiak szerint:
a) a nemzeti vagyonról szóló törvény 2. mellékletében meghatározott vagyonelemek,
b) az e rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonnak minősített önkormányzati vagyonelemek.
(4) Tiszaigar Község Önkormányzatának Képviselő – testülete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősíti a Kocsányos tölgyek és vadkörtefák helyi jelentőségű védett természeti területet.
(5) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozik az (1) bekezdésen túl az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 23. § (2) bekezdésében meghatározott levéltári anyag is.
(6) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
6. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona
a) az Nvtv. – ben meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyonelemekből,
b) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonelemekből, valamint
c) az önkormányzat által az a) ponton túl korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősített vagyonából áll.
(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonát e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
7. § (1) A törvény alapján korlátozottan forgalomképes vagyonelemek forgalomképességének tartalmát az érintett törvény határozza meg.
(2) A 6. § (2) bekezdésében és e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott intézmények, középületek forgalomképességének korlátai, hogy
a) az intézményeket és középületeket az adott intézményi feladat vagy középület esetén a közfeladat ellátásáig nem lehet elidegeníteni, és nem lehet megterhelni,
b) nem lehet elidegeníteni az adott intézményt, középületet akkor sem, ha az intézményi és a közfeladat ellátása ideiglenesen várhatóan maximum 1 évig szünetel,
c) a használatot és a hasznosítási jogot 1 évnél rövidebb időszakra lehet átruházni.
3. Az önkormányzat üzleti vagyona
8. § (1) Az önkormányzat üzleti vagyonát – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába.
(2) Az üzleti vagyon körébe tartozik az önkormányzat tulajdonában álló:
a) lakások,
b) bel – és külterületi beépítetlen ingatlanok,
c) nem lakás céljára szolgáló helyiségek, egyéb ingóságok és mindazon vagyontárgyak, vagyonelemek, amelyek e rendelet 1. számú és 2. számú mellékletében nem szerepelnek.
4. A vagyon minősítése
9. § (1) Az Nvtv. – ben meghatározott vagyon minősítését a Képviselő – testület végzi. Az üzleti vagyonba tartozó vagyontárgyak minősítése, átminősítése – más vagyoncsoportba történő átsorolása – a Képviselő – testület hatáskörébe tartozik. Az érvényes döntéshez minősített többség szükséges.
(2) Az (1) bekezdés szerinti egyes üzleti vagyonba tartozó vagyontárgyak átminősítését kezdeményezheti:
a) a polgármester,
b) a képviselő – testület tagja,
c) a pénzügyi bizottság.
(3) Az üzleti vagyonból a törzsvagyonba történő átminősítés akkor lehetséges, ha a vagyontárgy kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását szolgáló funkciót tölt be, vagy az átminősítést követően ilyenné válik.
(4) A törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgy üzleti vagyonná történő átminősítése abban az esetben lehetséges, ha az a továbbiakban kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását nem szolgálja, és a feladatkör ellátása, vagy a hatáskör gyakorlása az átminősítést követően az átminősítéssel érintett vagyontárgy nélkül is biztosítható. Az átminősítésről a Képviselő – testület a (2) bekezdésben meghatározott személyek javaslatára dönt. Az érvényes döntéshez minősített többség szükséges.
1. A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
10. § (1) A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény ( a továbbiakban: Mötv. ) alapján a Képviselő – testület rendelkezik.
(2) Az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá a tulajdonába kerülő vagyontárgyak hasznosítására az Nvtv. – ben foglaltak betartásával gazdasági társaságot alapíthat, vagy vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja.
(3) Amennyiben az önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, tagként, részvényesként olyan gazdasági társaságba lép be, amelynek tevékenysége az önkormányzat kötelező feladatainak ellátása körébe tartozik, az önkormányzatnak – több önkormányzat esetén az önkormányzatoknak együttesen – a gazdasági társaság legfőbb szervében a leadható szavazatok 50 % - át meghaladó mértékű szavazattal kell rendelkeznie, vagy rendelkezniük.
(4) Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságok legfőbb szerveinek döntéséhez az Nvtv. – ben meghatározott esetekben a Képviselő – testület előzetes hozzájárulása szükséges.
(5) Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogokat, a tulajdonosi jogosítványokat a Képviselő – testület nevében és döntése alapján a polgármester gyakorolja. Ettől eltérni csak a Képviselő – testület döntése alapján lehet.
(6) Az önkormányzat kültagként saját nevének betéti társaság cégnevében történő feltüntetéséhez nem járul hozzá.
(7) Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos, a tulajdonost megillető jognyilatkozatok megtétele – tulajdonosi hozzájárulás megadása, önkormányzati vagyont érintő építési eljárás kezdeményezése, megállapodáson alapuló szolgalmi jog létesítése, önkormányzat javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalmak törlése – a polgármester hatáskörébe tartozik.
(8) Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a Képviselő – testület döntése alapján a polgármester gondoskodik.
11. § (1) A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak jogszabályi keretek között a Képviselő – testület felhatalmazása alapján működtethetők.
(2) Az Nvtv. szerinti tulajdonosi joggyakorlók
a) Képviselő – testület
b) átruházott hatáskörben a polgármester,
c) az Nvtv. szerinti vagyonkezelők.
2. Tulajdonjog átruházása, vagyon értékesítése
12. § (1) Az önkormányzati vagyont értékesíteni, az önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni 25 millió forint értékhatár felett – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(2) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni
a) természetes személy vagy
b) az Nvtv. – ben meghatározott átlátható szervezet részére lehet.
(3) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel lehet.
(4) A forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó vagyont ingyenesen átruházni az Nvtv. – ben meghatározott esetben lehet.
(5) Az önkormányzat egyéb vagyonába tartozó vagyon kizárólag a Képviselő – testület döntése alapján ruházható át ingyenesen.
(6) Az önkormányzati vagyonba tartozó leselejtezett tárgyi eszközt – amennyiben az a közfeladat ellátáshoz nem szükséges – a tulajdonosi joggyakorló ingyenesen átruházhatja.
13. § (1) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt, tartozó vagyont.
(2) Az egyes korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a forgalomképességre vonatkozó korlátok figyelembevételével lehet értékesíteni.
3. A vagyon értékének meghatározása
14. § (1) Az önkormányzat ingatlan vagyonának értékét a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értékben vagy forgalmi értékbecslés alapján megállapított értéken kell megállapítani.
(2) Az önkormányzat ingó vagyonának értékét nyilvántartási értéken vagy forgalmi becslés, értékbecslés alapján megállapított értéken kell megállapítani.
(3) Az önkormányzat értékpapír vagyonának értékét névértéken kell megállapítani.
(4) Az önkormányzati vagyon értékesítésére, vagy egyéb módon történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően – kivéve az ingatlan bérbeadás vagy haszonkölcsönbe adás útján történő hasznosítás esetét – az adott vagyontárgy forgalmi értékét meg kell határozni, meg kell állapítani. Forgalmi értéken a forgalmi értékbecslő által megállapított értéket kell érteni.
(5) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
(6) Örökölt vagyon esetén – amennyiben az adó – és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi – a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni.
(7) Apport gazdasági társaságba való bevitelekor a vagyon piaci értékét meg kell állapítani és azt a piaci értéken kell a vállalkozásba vinni.
4. Ingyenes vagyonátruházás
15. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni az Nvtv. – ben előírtak alapján lehet.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, valamint a követelésekre és fizetési kötelezettségekre.
5. A vagyon megterhelése
16. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet megterhelni.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a forgalomképtelen törzsvagyon megterhelhető:
a) vagyonkezelői joggal,
b) jogszabályon alapuló használati joggal, vagy
c) szolgalommal.
(3) A (2) bekezdésben felsoroltakkal összefüggő szerződés megkötésére, nyilatkozat megtételére a polgármester jogosult.
17. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának megterhelhetőségét a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében törvények határozzák meg.
(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona csak a Magyar Állam, vagy az államháztartás alrendszereihez tartozó szervezet javára terhelhető meg.
18. § (1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát meg lehet terhelni.
(2) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának megterhelése – értékhatár nélkül – a képviselő – testület joga.
(3) Az üzleti vagyon feletti rendelkezési jogot érdemben nem érintő korlátozás, szolgalmi jog és jogszabályon alapuló használati jog tekintetében kötendő megállapodásra, nyilatkozat megtételére a polgármester jogosult.
6. A vagyon vállalkozásba vitele
19. § (1) Az önkormányzat az Nvtv. – ben meghatározott feltételek szerint folytathat vállalkozási tevékenységet.
(2) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.
(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának vállalkozásba vitelének szabályait a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében törvények határozzák meg.
(4) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.
(5) A közművek által megtestesített önkormányzati vagyon a Képviselő – testület döntése alapján vehet részt vállalkozásban.
20. § (1) Az önkormányzat egyéb vagyona, forgalomképes üzleti vagyona vállalkozásba vihető.
(2) A vállalkozásba vitelre, a gazdasági társaságban való részvételre az Nvtv. – ben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
(3) Az önkormányzat vagyonának vállalkozásba való beviteléről – értékhatártól függetlenül – a Képviselő – testület dönt.
7. Vagyonkezelői jog létesítése és átengedése
21. § (1) Vagyonkezelői jog a Nvtv. – ben és a Mötv. – ben meghatározottak szerint jöhet létre.
(2) Az önkormányzat vagyonkezelői jogot az alábbi vagyonelemekre létesíthet:
a) az óvodai ellátás céljára szolgáló vagyonelemek,
b) az alapfokú nevelés, oktatás céljára szolgáló vagyonelemek,
c) szociális ellátás céljára szolgáló vagyonelemek,
d) egészségügyi ellátás céljára szolgáló vagyonelemek,
e) közművelődési, közgyűjteményi feladatok ellátására, a közösségi színtér biztosítására szolgáló vagyonelemek,
f) az ivóvízrendszerrel és kiszolgáló létesítményeivel kapcsolatos vagyonelemek.
(3) A vagyonkezelői jog létrejöhet vagyonkezelési szerződéssel vagy törvényben történő kijelöléssel, törvényben megjelölt személyekkel, vagy a törvényben egyedileg meghatározott jogi személlyel.
(4) Vagyonkezelési szerződés értékhatárra való tekintet nélkül versenyeztetés nélkül köthető. A Képviselő – testület versenyeztetés nélkül az Nvtv. – ben meghatározottakkal köthet vagyonkezelési szerződést.
(5) A vagyonkezelői jog létesítése ellenérték fejében vagy ingyenesen történhet.
(6) A vagyonkezelői jog ellenértékét az illetékekről szóló törvény vagyoni értékű jogokra vonatkozó előírásai és az ingatlan forgalmi értékének alapulvételével kell meghatározni.
(7) A vagyonkezelői jog ellenértékéről, vagy annak ingyenességéről a Képviselő – testület a vagyonkezelői jog létesítésekor dönt.
(8) A képviselő – testület a vagyonkezelési jog átengedéséről a döntésének megfelelő módon történő hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.
(9) A képviselő – testület a vagyonkezelési jog létesítésére vonatkozó ajánlattétel lehetőségét döntésének megfelelő módon hirdeti meg, és dönt a legkedvezőbb ajánlat szerint.
(10) A vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelés ellenértékeként
a) pénzösszeget vagy
b) pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy más ellenszolgáltatást írhat elő.
22. § (1) A vagyonkezelő köteles az Nvtv. szerinti beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségeinek minden év február 15. napjáig eleget tenni. A vagyonkezelő beszámolójának, adatszolgáltatásának elfogadásáról – a Pénzügyi Bizottság véleménye alapján – a Képviselő – testület dönt.
(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés megkötését megelőzően, majd a vagyonkezelési szerződés megkötését követően a szerződés teljesítése érdekében köteles az önkormányzattal együttműködni. A vagyonkezelőt a vagyonkezelési szerződés megszűnését követően, az elszámolási időszakban is együttműködési kötelezettség terheli.
(3) A vagyonkezelői jog megszerzésének feltétele, hogy a vagyonkezelő vállalja a feladatellátással összefüggő, kapcsolatos összes kötelezettségeket.
23. § (1) A vagyonkezelőt az Nvtv. – ben és a Mötv. – ben meghatározott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik. A vagyonkezelő részére a vagyonkezelési szerződés további jogszabályon kívüli kötelezettségek teljesítését, vállalását írhatja elő.
(2) A vagyonkezelő köteles az e rendelet 19. § (1) bekezdésében meghatározott beszámolót, a megfelelő bizonylatokat, dokumentumokat az önkormányzat részére átadni.
24. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembevételével és vonatkozó jogszabályok alapján lehet átengedni.
25. § (1) A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:
a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni,
b) a vagyont rendeltetésszerűen használni,
c) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az önkormányzatot,
d) a Mötv. – ben meghatározott kötelezettségeinek eleget tenni,
e) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat, és e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni,
f) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni.
(2) A vagyonkezelőre alkalmazni kell az Nvtv. – ben meghatározott, előírt rendelkezéseket.
(3) Amennyiben a vagyonkezelésbe átadott vagyon, vagy annak meghatározott eleme bármely okból alkalmatlanná válik a vagyonkezelő által vállalt közfeladat ellátására, vagy a feladat ellátásához az átadott vagyon már nem szükséges, a vagyonkezelő köteles erről a polgármestert 15 napon belül írásban értesíteni. Az értesítés alapján a vagyonkezelési szerződést módosítani kell.
(4) A vagyonkezelőnek haladéktalanul, de legkésőbb a tény, vagy körülmény felmerülésétől, bekövetkezésétől számított 8 napon belül írásbeli bejelentési kötelezettsége áll fenn az önkormányzat felé, ha
a) vele szemben csőd – vagy felszámolási eljárás indul, vagy ilyen eljárás van folyamatban,
b) köztartozása ( adó – , illeték –, vám – vagy társadalombiztosítási járulék ) esedékessége több, mint 6 hónapja lejárt, és annak kiegyenlítésére halasztást nem kapott,
c) tulajdonosi szerkezete az Nvtv. alapján megváltozik,
d) az Nvtv. – ben meghatározottak alapján nem minősül átlátható szervezetnek,
e) a kezelt vagyon összértékében bekövetkezett 10 % - os mértéket meghaladó csökkenésről szerez tudomást,
f) a kezelt vagyont súlyos környezeti károsodás veszélye fenyegeti,
g) ha az önkormányzatnál nyilvántartott adataiban változás következik be,
h) a kezelt vagyonnal kapcsolatban az önkormányzat beavatkozását igénylő természeti és környezeti károkozás történt, vagy egyéb – a kezelt vagyont érintő – veszélyhelyzet következett be.
(5) A Mötv. – ben felsorolt valamely rendkívüli felmondási ok bekövetkezése esetén a vagyonkezelési szerződés azonnali hatállyal történő felmondásáról a Képviselő – testület dönt.
(6) A vagyonkezelő a Mötv. – ben felsorolt felújításokon, vagy beruházási munkálatokon felül további felújítási és beruházási munkálatokat csak az önkormányzattal történt egyeztetés után és alapján végezhet, e jóváhagyott munkálatok tekintetében az Önkormányzat és a vagyonkezelő egymással a vagyonkezelési szerződésben, vagy külön szerződésben, megállapodásban szabályozottak alapján számolnak el.
(7) A vagyonkezelőnek a kezelt vagyont érintő, amortizációt meghaladó vagyonvesztés esetén értékbecsléssel megállapított összegű pótlási kötelezettsége van, amelynek időtartamát az önkormányzat és a vagyonkezelő külön szerződésben határozza meg.
(8) A vagyonkezelő az általa kezelt vagyonon végzett értéknövelő beruházások értékének megtérítése iránt az önkormányzat felé utólagosan igényt nem érvényesíthet.
(9) A vagyonkezelő köteles az önkormányzat által a vagyonkezelésbe átadott vagyonra biztosítást, biztosítási szerződést kötni, és azt folyamatosan fenntartani.
(10) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonról, vagyon eszközeiről a jogszabályokban foglaltak szerint köteles nyilvántartást vezetni.
26. § (1) A vagyonkezelői jogot ingyenes átengedni az Nvtv. – ben meghatározott vagyonkezelőknek lehet.
(2) A képviselő – testület az (1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelők részére a vagyont ingyenesen a következő közfeladatok ellátásának biztosítása esetében adhatja kezelésbe:
a) az óvodai ellátás,
b) az alapfokú nevelés, oktatás
c) szociális ellátás,
d) egészségügyi ellátás,
e) közművelődési, közgyűjteményi feladatok ellátása, közösségi színtér biztosítása.
27. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:
a) belső ellenőrzés keretében,
b) a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást, és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését,
c) pénzügyi bizottság által végzett eseti ellenőrzéssel,
d) polgármester által bármikor végzett rendszeres ellenőrzéssel.
(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő
a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét,
b) gondoskodik az állag megóvásról, a jó karbantartásról,
c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.
(3) A Képviselő – testület azonnali intézkedését nem igénylő esetekben a polgármester köteles tájékoztatni a Képviselő – testületet az ellenőrzés tapasztalatairól, eredményéről.
8. A haszonélvezeti jog
28. § (1) Vagyon tekintetében haszonélvezeti jogot biztosítani versenyeztetés nélkül lehet.
(2) Haszonélvezeti jogot alapító szerződés az Nvtv. – ben foglaltak alapján az Nvtv. – ben felsorolt személyekkel köthető.
(2) Nem lehet az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra haszonélvezeti jogot alapítani - kivéve a jogszabályon alapuló használati jogot, vezetékjogot vagy szolgalmat.
(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra vonatkozóan haszonélvezeti jogot a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembevételével lehet alapítani.
9. Hasznosítási jog
29. § (1) A vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés csak az Nvtv. – ben meghatározottakkal köthető.
(2) A hasznosításra irányuló szerződés időtartamára az Nvtv. rendelkezései az irányadóak.
(3) A vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés megkötésének feltétele az átengedett vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésben történő Nvtv. – ben meghatározott kötelezettségek, előírások teljesítésének vállalása.
(4) A vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés azonnali hatállyal felmondható az Nvtv. – ben előírt esetekben.
30. § (1) A 25 millió forint értékhatár feletti vagyont hasznosítani – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(2) A Képviselő – testület külön határozatban állapítja meg az egyes ingatlanok hasznosítására vonatkozó bérleti és használati díjakat.
10. Ingyenes hasznosítás, ingyenes használat
31. § (1) Az önkormányzati vagyon használati, hasznosítási jogának ingyenes átengedése – az átengedés időtartamától függetlenül – értékhatár nélkül a Képviselő – testület joga.
(2) Az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyakat a Képviselő – testület döntése vagy törvény, jogszabály által előírt kötelezettsége alapján az Nvtv. – ben foglaltak figyelembevételével adhatja ingyenes használatba.
(3) Az ingyenes használatra vonatkozóan írásbeli szerződést kell kötni.
(4) Az ingyenes használónak az ingatlan, vagyon fenntartásával, üzemeltetésével, működtetésével kapcsolatosan felmerülő összes, tényleges költséget meg kell térítenie. Az ingyenes használónak ingatlanrész, vagyonrész esetén az ingatlan, vagyon fenntartásával, üzemeltetésével, működtetésével kapcsolatosan felmerülő összes, tényleges költségeknek a használt területtel arányos részét meg kell térítenie.
(5) Az ingyenes használót az ingatlan, vagyon rendeltetésszerű használatával kapcsolatosan az alábbi költségek terhelik:
a) az általa használt vagyon, ingatlanok, ingatlanrészek, vagy helyiségek karbantartása,
b) a használatba adó által nyújtott külön szolgáltatások arányos része ( telefon díj, kéményseprés díja stb.) a használó és a használatba adó között létrejött megállapodás szerint,
c) az általa használt vagyon, ingatlan, ingatlanrészek, helyiségek közüzemi díjai ( hulladékkezelési közszolgáltatás díja, vízdíj és a szennyvízkezelés díja, fűtés díja, költségei, elektromos energia díja, gázfogyasztás stb. )
(6) A Képviselő – testület az ingyenes használatba adásról hozott döntésében, a szerződésben a (4) és (5) bekezdésben meghatározottakon felül további költségek viselését és a rendeltetésszerű használattal összefüggő tevékenységek elvégzését is előírhatja a használó részére.
32. § (1) A szerződést a használatba adó a szerződésszegés abbahagyására irányuló írásbeli felszólítás kézhezvételét követően 8 munkanapon belül felmondhatja, ha
a) a használó a rendelkezésére bocsátott ingatlanban, ingatlanrészben, helyiségekben nem az ingyenes használatra jogosító tevékenységet végez,
b) a használó a 28. § (4) – (6) bekezdéseiben meghatározott költségeket határidőben nem fizeti meg,
c) a használó a szerződésben vállalt, vagy a jogszabályban előírt kötelezettségét nem teljesíti,
d) a használó a használt vagyont, a használt helyiségeket, ingatlant, vagy a közös használatú helyiségeket, vagy a területet rongálja, vagy rendeltetésükkel ellentétesen használja.
(2) A szerződés megszűnésekor a használónak a használt vagyonnal, ingatlannal, ingatlanrésszel, helyiségekkel el kell számolnia, azt az eredeti, átadáskori állapotnak megfelelően vissza kell adnia, és a használónak a használattal kapcsolatosan az átadáskor még fennálló tartozást, költségeket meg kell fizetnie.
11. Az ingyenesen felajánlott vagyon elfogadása
33. § (1) Ellenérték, térítés nélkül, ingyenes felajánlás útján akkor kerülhetnek az önkormányzat tulajdonába ingó és ingatlan vagyontárgyak, ha teljesen tehermentes, azzal fizetési kötelezettsége nem keletkezik az önkormányzatnak, valamint ha az önkormányzat képes a felajánlott vagyonnal való gazdálkodással járó kötelezettségek teljesítésére és a kötelezettség teljesítése ne okozzon az önkormányzat számára likviditási problémát és ne veszélyeztesse a kötelező önkormányzati feladatok ellátását.
(2) Az önkormányzat részére 1 millió forint értékhatár feletti ellenérték, térítés nélkül, ingyenesen felajánlott vagyon elfogadásáról a Képviselő – testület dönt.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott értékhatárt el nem érő ellenérték, térítés nélkül, ingyenesen felajánlott vagyon elfogadásáról a polgármester dönt.
(4) A felajánlás elfogadása esetén a vagyonátvételről megállapodást kell kötni.
(4) A vagyonátadás során felmerült költségeket az önkormányzat viseli.
12. A helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei
34. § Az önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának jogát az Nvtv. alapján engedi át, és az Nvtv. alapján gondoskodik az önkormányzat a törzsvagyonában lévő víziközmű működtetéséről.
13. Az önkormányzat követeléseiről való lemondás
35. § (1) Az önkormányzat követeléseiről 50. 000, - Ft értékhatárig a polgármester jogosult lemondani.
(2) A Képviselő – testület jogosult lemondani az önkormányzat 50. 000, - Ft értékhatár feletti követeléseiről.
36. § (1) A 32. § - ban meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani, ha
a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,
b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelést részben vagy egészben nem lehet behajtani, és remény sincs a követelés későbbiekben való behajtására,
c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár,
d) a bíróság bevonásával történő behajtás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt,
e) a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelést részben vagy egészben nem lehet realizálni, vagy a csődeljárás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – csődegyezségi megállapodást kötöttek,
f) bizonyított, hogy a követeléssel érintett szervet, személyt nem lehet elérni vagy fellelni.
(2) A követelésről való lemondás magában foglalja az egész követelésről való lemondást, valamint a követelés egy részéréről való lemondást.
(3) A követelésekről való lemondás esetében figyelembe kell venni az államháztartásról szóló törvényben meghatározott, a kis összegű követelés értékhatárát el nem érő követelések behajtására vonatkozó rendelkezést.
14. Hitelfelvétel és - törlesztés, kötvénykibocsátás, beruházás és felújítás, lízing
37. § (1) Az önkormányzati hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra a jogszabályban előírtak alapján kerülhet sor.
(2) Adósságot keletkeztető ügylet a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény és az államháztartásról szóló törvény, valamint az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló kormányrendelet vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével történhet.
(3) A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvénykibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.
(4) Az önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, és rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről.
(4) A lízingszerződés megkötésére a Képviselő – testület jogosult.
15. Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal
38. § (1) A Képviselő – testület hatáskörébe tartoznak értékhatártól függetlenül az alábbi önkormányzati vagyonnal kapcsolatos döntések:
a) az önkormányzat tulajdonát képező vagyonnak, vagyontárgyaknak a minősítése, az önkormányzati vagyon részeibe történő besorolása,
b) ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése,
c) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint a pénzbeli és apport befektetése társaságokba,
d) kötvény kibocsátása és hitel felvétele,
e) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,
f) gazdasági és közhasznú társaság alapítása,
g) társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása.
(2) A Képviselő – testület dönt
a) 300. 000, - Ft értékhatár feletti ingó vagyontárgy értékesítéséről,
b) 500. 000, - Ft értékhatár feletti vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedéséről, cseréjéről, biztosítékul adásáról és megterheléséről.
(3) A polgármester jogosult
a) 300. 000, - Ft értékhatárt meg nem haladó ingó vagyontárgy, vagyoni értékű jog értékesítésére,
b) a Képviselő – testület döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére,
c) a Képviselő – testület által értékesítésre kijelölt 500. 000, - Ft értékhatár alatti vagyon használatának, illetve hasznosítási jogának átengedésére, biztosítékul adására és megterhelésére,
d) biztosítási szerződések megkötésére,
e) az önkormányzat éves költségvetésében jóváhagyott beszerzések, beruházások engedélyezésére, a szerződések aláírására.
Vagyonkimutatás és vagyongazdálkodási terv
39. § (1) Az önkormányzat vagyonáról az Nvtv. – ben és a Mötv. – ben meghatározott előírásoknak megfelelő nyilvántartásokat kell vezetni.
(2) Az önkormányzat vagyonállapotát vagyonkimutatásban kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan.
(3) A vagyonkimutatást adott év december 31-ei fordulónappal kell készíteni.
40. § (1) Az önkormányzat
a) 3 évre szóló középtávú és
b) 6 évre szóló hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít.
(2) A középtávú vagyongazdálkodási terv tartalmazza
a) a vagyonkimutatásnak megfelelő szerkezetben a középtávú terv időszakában várható vagyoni adatokat,
b) az ellátott közfeladatokat, és a közfeladatok ellátását biztosító vagyont. A tervben szerepeltetni kell a terv időszakra tervezett vagyon változást.
(3) A hosszút távú vagyongazdálkodási tervnek a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatokat kell tartalmaznia.
(4) Az önkormányzatnak biztosítania kell a vagyongazdálkodási tervnek, az önkormányzat gazdasági programjának, valamint az éves költségvetési rendeleteknek az összhangját.
(5) A vagyongazdálkodási tervet az önkormányzat gazdasági programjának elkészítésekor és felülvizsgálatakor felül kell vizsgálni.
(6) A vagyongazdálkodási tervet a Képviselő – testület határozattal fogadja el.
A versenyeztetés eljárási szabályai
41. § (1) A versenyeztetés megvalósulhat nyilvános vagy zártkörű versenytárgyalás útján.
(2) A versenytárgyalásnak főszabályként nyilvánosnak kell lennie.
(3) Az (2) bekezdéstől eltérően zártkörű versenytárgyalást kell tartani, ha
a) a vagyon jellege, jelentősége, valamint az annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása a versenytárgyaláson előre meghatározott ajánlattevő(k) részvételét teszi szükségessé,
b) az önkormányzati érdek vagy az üzleti titok megóvása azt indokolttá teszi,
c) a kiírásban foglaltak teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők képesek.
(3) A versenytárgyalás módjáról – nyilvános vagy zártkörű – a Képviselő – testületnek a kiírásról történő döntéssel egyidejűleg rendelkeznie kell. A zártkörű versenytárgyalásra a nyilvános versenytárgyalásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(4) A versenytárgyalás eredményét az elbírálást követően legkésőbb 15 munkanapon belül írásban kell közölni valamennyi ajánlattevővel.
(5) A versenytárgyalás nyertese az, aki a Képviselő – testület döntése alapján a kiírásban szereplő szempontoknak és az önkormányzat tulajdonosi érdekeinek összességében a legmegfelelőbb ajánlatot tette.
42. § (1) A versenytárgyalást pályázati hirdetmény közzétételével kell kitűzni. A hirdetményben fel kell tüntetni:
a) a versenytárgyalás kiírójának nevét, székhelyét,
b) a vagyontárgy megnevezését, címét, fekvését, helyrajzi számát és egyéb jellemzőit,
c) a vagyontárgy fontosabb adatait ( alapterületét, műszaki állapotát, közművesítettségét, egyéb jellemzőit )
d) hasznosítás módját, az elbírálásra vonatkozó szempontokat,
e) a versenytárgyaláson való részvétel feltételeit, a vagyontárgy megtekintésének lehetőségét,
f) a pályázat benyújtásának módját, helyét, határidejét, a pályázat célját és jellegét ( nyilvános vagy zártkörű )
g) az ajánlati kötöttség minimális időtartamát, a pályázatok felbontásának helyét és idejét,
h) a versenytárgyalás helyét, idejét és a biztosíték összegét, rendelkezésre bocsátásnak módját.
(2) A pályázati felhívást, hirdetményt a Tiszaigari Közös Önkormányzati Hivatal székhelyén a hirdetőtáblán legalább 10 napra közzé kell tenni.
(3) A pályázat felhívást, hirdetményt zártkörű versenytárgyalás esetén valamennyi a 39. § (3) bekezdésében előírt, előre meghatározott ajánlattevő részére kell megküldeni.
(4) A kiíró a pályázati felhívást, hirdetményt az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja.
(5) Az ajánlattevő a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig az ajánlatát bármikor visszavonhatja.
(6) Az ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért és az ajánlattétellel kapcsolatosan más jogcímen sem terjeszthet elő követelést, az ajánlat kidolgozásával és benyújtásával, az ajánlattal kapcsolatos összes költség és kiadás az ajánlattevőt terheli.
43. § (1) A pályázó, ajánlattevő a pályázatbontás napjáig köteles a megfelelő összegű biztosíték befizetésére, amelynek megtörténtét igazolnia kell.
(3) A pályázatok felbontására meg kell hívni az ajánlattevőket, ismertetni kell a nevüket, székhelyüket, valamint az ajánlatok lényeges tartalmát.
(4) A pályázatok felbontása után meg kell állapítani, hogy a pályázatok közül melyek érvénytelenek. Az érvénytelen pályázattal rendelkezők a versenytárgyalás további szakaszában nem vehetnek részt.
(5) Az ajánlatok elbírálása a Képviselő – testület hatáskörébe tartozik. A Képviselő – testület döntését annak meghozatalától számított 15 napon belül a polgármester hirdeti ki.
(6) A pályázó ajánlati kötöttsége – ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik – az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejártától a szerződéskötésig tart.
(7) A pályázatok elbírálásával kapcsolatos döntés kihirdetésére a pályázókat meg kell hívni.
44. § (1) A nyertes pályázató, ajánlattevő a kihirdetés napjától számított 15 napon belül köteles a szerződést megkötni.
(2) A biztosítékot a pályázati felhívás, hirdetmény visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása esetén, valamint a pályázatok elbírálását követően az ajánlatok elbírálásáról szóló döntés meghozatalát követő 15 napon belül vissza kell adni az ajánlattevő részére.
(3) Nem jár vissza a biztosíték, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt az ajánlatát visszavonat, vagy a szerződés 15 napon belüli megkötése a nyertesnek felróható okból, vagy az érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg. Ebben az esetben a befizetett biztosíték az önkormányzatot illeti meg.
Záró rendelkezések
45. § (1) E rendelet 2013. április 01. napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 22 / 2005. (XII. 16.) számú önkormányzati rendelet és az azt módosító 8 / 2012. (V. 08.) számú önkormányzati rendelet.
1. számú melléklet a 7 / 2013. (IV.09.) számú önkormányzati rendelethez
2. számú melléklet a 7 / 2013. (IV.09.) számú önkormányzati rendelethez
I. Intézmények, középületek:
II. Víziközmű: