1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos utca 1.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Kiskunfélegyháza Város Önkormányzatának képviselő-testülete.

(4) Az önkormányzat polgármesteri hivatalának hivatalos elnevezése: Kiskunfélegyházi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).

2. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

3. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

4. § (1) Az önkormányzat hivatalos lapja a Félegyházi Közlöny.

(2) Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.kiskunfelegyhaza.hu.

(3) Ahol jogszabály helyben szokásos módon történő közzétételt határoz meg, ennek módja alatt a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés értendő, de emellett az önkormányzat hivatalos honlapján is megvalósul a közzététel.

5. § A helyi önkormányzati képviselők (a továbbiakban: önkormányzati képviselők) száma a polgármesterrel együtt 15 fő.

6. § (1) Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 21. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.

(2) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

7. § (1) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.

(2) A képviselő-testülettől a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A képviselő-testülettől a bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.

(4) A bizottságok és a polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a képviselő-testületet félévenként kötelesek tájékoztatni.

8. § A város képviseletének szabályait a különböző rendezvényeken az 4. melléklet tartalmazza.

9. § Az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

• a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
• b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.

10. § (1) A képviselő-testület a rendes ülések tervszerű megtartása érdekében évenként munkatervet határoz meg.

(2) A munkaterv tervezetét a polgármester minden év december 31-ig terjeszti elő a képviselő-testület ülésére.

(3) A munkaterv tervezetét a polgármester iránymutatásai alapján a jegyző állítja össze, amelynek során javaslatot kaphat:

• a) az önkormányzati képviselőktől,
• b) a testület bizottságaitól,
• c) a tisztségviselőktől,
• d) a közszolgáltatást végző szervek vezetőitől,
• e) az önkormányzat által alapított társaságok, intézmények vezetőitől,
• f) a települési nemzetiségi önkormányzat elnökétől,
• g) a civil szervezetektől.

(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:

• a) az ülések tervezett időpontját,
• b) a napirendi pont tárgyát, előadóját,
• c) az egyes napirendi pontokat előzetesen véleményező bizottságok felsorolását,
• d) közmeghallgatás időpontját.

11. § (1) A képviselő-testület döntéseit képviselő-testületi ülésein hozza meg.

(2) Az ülések típusai:

• a) alakuló ülés,
• b) rendes ülés,
• c) rendkívüli ülés.

12. § Az alakuló ülés összehívására a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

13. § A képviselő-testület a munkatervben meghatározottak alapján szükség szerint, de évente legalább 10 ülést tart, melyet a Polgármester lehetőség szerint a hónap utolsó hetének csütörtöki napján délután 16 órai kezdettel hív össze.

14. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni az Mötv. 44 §-ban meghatározott esetben.

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.

(3) A rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának – ha jogszabály nem zárja ki – nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.

(4) A rendkívüli ülés vezetése – az e §-ban foglalt eltérésekkel – a rendes ülésre vonatkozó szabályok szerint történik.

15. § (1) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a Jogi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti. E bekezdés alkalmazásában tartós akadályoztatásnak minősül a 30 napot meghaladó folyamatos távollét.

(2) A képviselő-testület meghívóját a tervezett írásbeli előterjesztésekkel együtt 5 nappal (a sürgősségi napirendi pontok és a rendkívüli ülés napirendje kivételével) a képviselő-testület ülése előtt kell kézbesíteni.

(3) A meghívóval együtt

• a) az állandó tanácskozási joggal kötelezően meghívottak részére – a zárt ülés anyagának kivételével – valamennyi előterjesztést,
• b) az esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére az őket érintő előterjesztéseket

meg kell küldeni.

(4) A kézbesítés elektronikus formában (e-mailen keresztül, a megadott internetes elérhetőségről történő letöltés útján) vagy nyomtatott formában történik, oly módon, hogy annak kézbesítési helye az elektronikus kézbesítési cím, a képviselő által megjelölt postai cím.

(5) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett írásbeli előterjesztés tárgyának és előterjesztőjének, nyílt, vagy zárt ülésen történő tárgyalás megjelölését, az ülés minősítését (alakuló, rendes, rendkívüli).

(6) Az (1)-(2) pontban foglaltaktól eltérni csak abban az esetben lehet, ha a Képviselő-testület a rendes ülésének napirendi pontjait az ülésen nem tudja megtárgyalni, és emiatt annak folytatása szükséges. A folytatás időpontjáról a Képviselő-testület külön, egyszerű szótöbbséggel - vita nélkül - határoz. Amennyiben határozatképtelenség miatt nem lehet az ülést folytatni, úgy a polgármester 8 napon belül újra összehívja a Képviselő-testületet az elmaradt napirendi pontok megtárgyalására. Ebben az esetben a meghívó az ülés helyét és idejét, valamint az elmaradt napirendi pontokat tartalmazza.

(7) A Képviselő-testületi ülésen kiosztandó előterjesztésre csak kivételes esetben, a polgármester külön engedélye alapján kerülhet sor. A polgármester az engedélyezés okát a Képviselő-testületi ülésen ismerteti. A rendelet 5. mellékletében meghatározott követelmények betartása ez esetben is szükséges.

(8) A rendkívüli testületi ülésre szóló meghívót legalább az ülés előtt 24 órával kell kézbesíteni. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető.

(9) A Képviselő-testület üléséről a meghívó kiküldésével egyidejűleg a település lakosságát, a napirendet is tartalmazó meghívóknak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő megjelentetésével, valamint a meghívónak és a nyilvános ülés keretében tárgyalandó előterjesztéseknek az önkormányzat hivatalos honlapján történő közzétételével tájékoztatni kell.

16. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó

• a) tájékoztató,
• b) beszámoló,
• c) rendelet-tervezet és
• d) határozati javaslat.

(2) Rendelet-tervezet előterjesztésére – kivéve a költségvetési rendeletet, valamint az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát – a jegyző jogosult. A költségvetési rendelet és a Szervezeti és Működési Szabályzat előterjesztése a polgármester feladata.

(3) Az (1) bekezdés a), b), és d) pontjában meghatározott előterjesztésre jogosult

• a) a polgármester és az alpolgármester,
• b) a képviselő és a képviselőcsoport,
• c) a képviselő-testület bizottsága,
• d) a tanácsnok,
• e) a jegyző, az aljegyző, az osztályvezető,
• f) a Polgármesteri Hivatal főépítésze,
• g) önkormányzati intézmény vezetője az általa irányított intézményt érintő témában,
• h) a többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok ügyvezetői,
• i) azon egyéb rendészeti vagy közigazgatási szerv vezetője, aki jogszabály alapján beszámolót vagy tájékoztatást ad és
• j) akit a polgármester előterjesztőként felkér.

(4) Az írásos előterjesztések tartalmi és formai követelményeit az 5. melléklet tartalmazza.

(5) Az írásbeli előterjesztések csak a jegyző törvényességi vizsgálatát és szignóját követően terjeszthetők elő.

17. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, a frakcióvezető, a jegyző, a képviselők egynegyede rendkívüli napirendi pont soron kívüli megvitatása érdekében sürgősségi indítványt terjeszthet elő.

(2) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha az

• a) jogszabályban előírt, vagy a képviselő-testület által megállapított határidő elmulasztása miatt, vagy
• b) önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be, vagy
• c) pályázat benyújtása, elbírálása, véleményezése vagy a projekt eredményes megvalósítása miatt indokolt.

(3) Sürgősségi indítvánnyal rendelet-tervezet csak akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget magasabb szintű jogszabály írja elő olyan határidővel, hogy a jogszabályi előírás másképp nem teljesíthető.

(4) A sürgősségi indítványnak tartalmaznia kell az előterjesztés sürgősséggel történő tárgyalásának indokát. A sürgősségi indítványt és az előterjesztést a képviselő-testület ülés előtt legalább 24 órával lehet benyújtani a polgármesternek.

(5) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztett javaslat tárgyalásának – ha jogszabály nem zárja ki – nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.

(6) A sürgősséggel történő tárgyalásról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. Ha az indítványt elfogadja, akkor az előterjesztést az írásbeli meghívóval, a rendes postázási rend szerint megküldött napirendi javaslatban szereplő napirendi pontok előtt tárgyalja. Amennyiben a képviselő-testület több kérdés sürgősségi tárgyalását is elfogadja, napirendre kerülésük sorrendjéről külön határoz.

(7) Ha a képviselő-testület a sürgősség tényét nem ismeri el, abban az esetben szavazást kell elrendelni arról, hogy a képviselő-testület az ügyet mely ülésén tárgyalja.

18. § (1) Az előterjesztéssel kapcsolatban az előterjesztő, a képviselő-testület bármely tagja, bizottsága, jegyző szóban vagy írásban módosító indítvánnyal élhet.

(2) Az írásbeli módosító indítványt – a jegyző törvényességi vizsgálatát és szignóját követően – legkésőbb az ülés megkezdéséig lehet előterjeszteni. A módosító javaslatot indokolni kell.

(3) Ha a módosító indítvány az önkormányzat költségvetési kiadásának növelését, vagy bevételének csökkentését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is (fedezet megjelölése).

19. § (1) A képviselő-testület tagjai mellett állandó meghívottként – tanácskozási joggal az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan – meg kell hívni

• a) Bács-Kiskun megye 4. számú egyéni választókerületének országgyűlési képviselőjét (a továbbiakban: országgyűlési képviselő),
• b) a Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) vezetőjét,
• c) a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kiskunfélegyházi Járási Hivatalának (a továbbiakban: Járási Hivatal) vezetőjét,
• d) a Járási Hivatal hivatalvezető-helyettesét,
• e) a Klebelsberg Központ Kecskeméti Tankerületi Központ (a továbbiakban: Tankerület) vezetőjét,
• f) a jegyzőt,
• g) az aljegyzőt,
• h) a Polgármesteri Hivatal osztályvezetőit,
• i) az önkormányzati intézmények vezetőit és
• j) a Kiskunfélegyháza Város Roma Nemzetiségi Önkormányzatának (a továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat) elnökét,
• k) a Kiskunfélegyházi Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat (a továbbiakban: GYIÖK) polgármesterét és
• l) azt, akinek jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi.

(2) A képviselő-testület ülésére esetenkénti tanácskozási joggal meghívhatók azok, akiknek jelenlétét a polgármester az adott napirendi pontnál indokoltnak tartja, így különösen

• a) a képviselő-testület által megbízott könyvvizsgáló,
• b) a önkormányzat főépítésze a tevékenységét érintő napirendi pont vonatkozásában,
• c) a napirendi pont által érintett bizottság nem képviselő tagjai.

(3) Azon meghívottak, akiket valamelyik napirendi pont tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirendi pont vitájában kérhetnek szót.

(4) A Civil Szervezetek Szövetsége által delegált személyt tanácskozási jog illeti meg tevékenységi körében a képviselő-testület és bizottsága ülésein.

(5) A nyilvános ülésen a hallgatóság – ideértve a tömegtájékoztatási szervek képviselőit is – csak a kijelölt helyeken foglalhat helyet, és képviselő-testület egyszerű szótöbbségű szavazás alapján az általa megszabott időtartamban fel is szólalhat. A hallgatóság az engedély nélküli véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles. A képviselő-testületi ülésén a tömegtájékoztatási szervek munkatársai tevékenységükkel nem zavarhatják a testület munkáját.

20. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben.

(2) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben az érintett kérésére zárt ülést tart.

(3) A képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő, vagy a képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján – minősített többséggel – az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést rendelhet el.

(4) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

(5) A zárt ülések előterjesztéseit az azok megismerésére jogosult személyek kötelesek úgy kezelni, hogy annak tartalmáról illetéktelenek ne szerezhessenek felvilágosítást, illetve azt ne tekinthessék meg.

(6) A zárt ülésen hozott határozatokról a nyilvánosságot tájékoztatni kell. Ennek során a személyiségi jogok védelméről és az adatvédelemről szóló jogszabályokat be kell tartani.

21. § (1) A polgármester az ülés megnyitása előtt megállapítja a képviselő-testület határozatképességét.

(2) A képviselő-testület határozatképességét a polgármester az ülés vezetése során folyamatosan figyelemmel kíséri. Ha a képviselő-testület ülése határozatképtelenné válik, a polgármester megkísérli a határozatképesség helyreállítását.

(3) Ha a képviselő-testület ülése a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti.

(4) Határozatképtelenség esetén az ülést 8 napon belül újra össze kell hívni.

22. § A határozatképesség megállapítása után a polgármester

• a) előterjeszti a sürgősségi indítványt,
• b) előterjeszti a napirendi javaslatot,
• c) napirend előtt tájékoztatást ad
  • ca) a fontosabb tárgyalások eredményéről,
  • cb) időszerű kérdésekről,
• d) engedélyezi a napirend előtti felszólalást,
• e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
• f) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti a határozatokat,
• g) biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogának gyakorlását,
• h) berekeszti a Képviselő-testület ülését.

23. § A polgármester az ülés vezetésével kapcsolatos feladatai és jogosítványai körében

• a) figyelmezteti a hozzászólót és felszólítja a tárgyra térésre, ha a mondanivalója eltér a tárgyalt témától,
• b) figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja a szót az érintett személytől,
• c) tárgyalási szünetet rendelhet el,
• d) a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre megszakíthatja, vagy berekesztheti,
• e) a Képviselő-testülethez méltatlan, a testület munkáját zavaró magatartást tanúsító résztvevőt rendre utasítja, figyelmezteti, ha a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik meg és ismétlődő rendzavarás esetén a figyelmeztetés után – kivéve a képviselőt – a terem elhagyására kötelezheti,
• f) határozatképtelenség esetén az ülést berekeszti.

24. § (1) A képviselő-testület ülésén a napirendre a polgármester tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül megállapítja.

(2) A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó anyagok tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét. A polgármester, a képviselők, a jegyző, valamint saját előterjesztéseik tekintetében az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, napirendi javaslatról történő levételét, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását.

(3) A polgármester és az előterjesztő az előterjesztést a napirend elfogadásáig visszavonhatja.

(4) A már elfogadott napirendi pont levételéről, a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásról bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(5) A polgármester a napirend – meghívó szerinti – tervezetét szóban kiegészítheti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételére vonatkozó javaslatával együtt.

25. § A napirendet a képviselő-testület fő szabály szerint az alábbi sorrendiség megtartásával határozza meg:

• a) lejárt határidejű képviselőtestületi határozatok végrehajtása,
• b) személyi jellegű ügyek,
• c) rendelet-tervezetek,
• d) határozat-tervezetet tartalmazó előterjesztések, beszámoló jellegű előterjesztések,
• e) önkormányzati hatósági ügyekben beérkezett fellebbezések,
• f) kérdések, interpellációk,
• g) egyebek.

26. § (1) A képviselő-testületi ülésen napirend előtt frakciónként a frakcióvezető, vagy frakcióvezető-helyettes, illetve az általuk felhatalmazott képviselő szólalhat fel. Minden frakciót egy felszólalási lehetőség illet meg. Négy főként pedig további egy felszólalási lehetőség biztosított. A felszólalás időtartama maximum 3 perc.

(2) A napirend előtti felszólalás határozati javaslatot nem tartalmaz, arról a Képviselő-testület határozatot nem hoz.

27. § (1) A levezető elnök a napirendi pontok felett külön-külön vitát nyit. Indokolt esetben a levezető elnök, vagy bármelyik képviselő javaslatára az egymással összefüggő előterjesztés vitáját együttesen is le lehet folytatni. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) A tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.

28. § (1) Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő, a témafelelős, a tárgyban meghívott szakértő, vita előtt öt perces időkeretben szóban kiegészítheti.

(2) Az előterjesztőhöz, a témafelelőshöz, és a szakértőhöz, a képviselők majd őket követően a tanácskozási joggal meghívottak egy perces időkeretben kérdéseket intézhetnek, amelyekre a megkérdezett a vita előtt válaszol.

(3) A napirendi pont vitájánál – jelentkezésük sorrendjében kaphatnak szót a képviselők, majd jelentkezésük sorrendjében a tanácskozási joggal résztvevők. A jelentkezések sorrendjét a levezető elnök állapítja meg.

(4) A vita során a képviselők a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító, vagy kiegészítő javaslatokat tehetnek. A módosító és kiegészítő javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni. Új változatot, vagy szóbeli módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni.

(5) A vita során bármikor szót kérhet

• a) az előterjesztő,
• b) bármely képviselő ügyrendi kérdésben,
• c) bármely képviselő személyes megjegyzés megtételére,
• d) a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.

(6) A levezető elnök bármely képviselő kérésre – a napirendi pont tárgyalása közben, vagy a határozathozatal során – egy-egy alakalommal tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama maximum 30 perc lehet.

29. § (1) A képviselők első hozzászólásának időtartama 4 perc, második hozzászólásának időtartama 3 perc. További hozzászóláshoz a Képviselő-testület egyszerű többséggel meghozott határozata szükséges.

(2) A felszólalásra kapott idő elteltére a szavazatszámláló berendezés hangjelzése figyelmeztet. Az időkeret túllépése miatt a levezető elnök megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3) Az Egyebek napirendi pont keretében a képviselőket személyenként 2 perces hozzászólási jog illeti meg.

30. § (1) Ügyrendi kérdésben bármely képviselő bármikor 2 percre szót kérhet és javaslatot tehet.

(2) Ügyrendi javaslaton az ülés vezetésével, működésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésekre vonatkozó javaslatot kell érteni. A levezető elnök elsőbbséggel adja meg a szót az ügyrendi javaslat előterjesztőjének.

(3) Az ügyrendi javaslat elhangzása után - a polgármester és a jegyző véleményének meghallgatását követően - a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

31. § A képviselő vita közben a személyét érintő korábbi felszólalásra kíván észrevételt tenni, 2 perces személyes megjegyzésre kérhet szót. A felszólalást a levezető elnök engedélyezi, viszontválasznak, további vitának nincs helye.

32. § A jegyzőnek – a tanácskozás bármely szakaszában – kötelessége észrevételt tenni, amennyiben az ülés során jogszabálysértést tapasztal.

33. § (1) A hozzászólásokat követően a levezető elnök a vitát lezárja. A vitát a levezető elnök vagy az előterjesztő foglalja össze. A napirendi pont előterjesztőjét megilleti a zárszó joga.

(2) A vita lezárását követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra és nyilatkozik arról, hogy az elhangzott kiegészítéseket és módosító javaslatokat elfogadja-e.

(3) Az előterjesztő által elfogadott módosításokat, kiegészítéseket a napirendre vonatkozó eredeti döntési javaslat részének kell tekinteni.

(4) A választ követően a levezető elnök az elhangzott módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti.

34. § (1) A Képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) Ha a Képviselő-testület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg, a határozati javaslatok felett ez esetben is külön-külön kell szavazást elrendelni.

(3) A pontonként megszavazott határozati javaslatot egyben is szavazásra kell bocsátani.

(4) A levezető elnök az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzó döntési javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra, akként, hogy előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatok vonatkozásában rendel el szavazást.

(5) Kettőnél több döntési lehetőség esetén, ha több javaslat is megkapta a szükséges többséget, második fordulót kell elrendelni, a második fordulóban valamennyi szükséges többséget kapott alternatíváról kell szavazni.

(6) A második forduló előtt a levezető elnök 10 perces szünetet rendel el.

(7) Amennyiben a képviselő a szavazást követően észleli – a szavazatszámláló gép kijelzőjének megjelenése alapján –, hogy szavazatát tévedésből nem az akaratának megfelelően tette meg, a szavazást követően azt azonnali jegyzőkönyvbe történő szóbeli nyilatkozatával az akaratának megfelelően módosíthatja.

(8) A megválasztott képviselők egyharmadának javaslatára az adott napirendi pontról történő döntést követően azonnal, a soron következő napirendi pont tárgyalását megelőzően, egy alkalommal ismételt szavazást kell elrendelni. A szavazás eredményének megállapítása után a levezető elnök kihirdeti a határozatot.

35. § (1) A Képviselő-testület döntéseit számítógéppel segített szavazással hozza. A szavazás a szavazatszámláló gép szavazópultján lévő "igen", "nem", "tartózkodik" gombok valamelyikének megnyomásával történik.

(2) Kézfelemeléssel történik a szavazás a szavatszámláló berendezés meghibásodása esetén, vagy szavazatszámláló berendezés hiányában, ha a helyszín nem teszi lehetővé annak használatát, ünnepi testületi ülésen, közmeghallgatáson, vagy ha a képviselő-testület egyszerű többséggel úgy dönt. A szavazás eredményének megállapításában a jegyző közreműködik.

(3) A szavazás nyíltságát a szavazatszámláló gép kijelzőjén név szerint megjelenő szavazatok, valamint a szavazógép által készített lista megtekinthetősége biztosítja.

(4) Szavazatszámláló géppel történő szavazás esetén a szavazásról készült számítógépes listát biztonságos módon meg kell őrizni és az abba történő betekintés lehetőségét biztosítani kell.

(5) A szavazatok összeszámlálását követően a polgármester megállapítja a javaslatra igennel, nemmel szavazók, valamint a tartózkodók számát és kihirdeti a döntést.

36. § (1) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban, saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.

(2) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A szavazás eredményét a jegyző összesíti, és ennek dokumentumait a polgármesternek átadja. A név szerinti szavazás tényét és eredményét a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

37. § (1) Titkos szavazást az ülés elnöke, valamint a képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede kezdeményezhet, melyről a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.

(2) A képviselő-testület az érintett nyilatkozata szerinti zárt ülés során az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt ügy tárgyalásakor titkos szavazást tart.

(3) A titkos szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával, vagy annak meghibásodása esetén szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. A szavazófülke és urna igénybevétele esetén a titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket a jogi bizottság képviselő-testületi tagjai látják el. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, a Képviselő-testület a feladat ellátására a polgármester javaslatára – nyílt szavazással – három fős szavazatszámláló bizottságot választ.

(4) A szavazólapos titkos szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti.

38. § (1) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját 6 hónapra 25 %-kal csökkentheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.

39. § (1) Interpellációnak minősül az a felvetés, amelyben a képviselő valamilyen hibát, helytelen gyakorlatot jelez. A Képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz vagy a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság elnökéhez intézhetnek önkormányzati feladatkörbe tartozó minden ügyben.

(2) A képviselőt 5 percben interpellációs jog illeti meg. Az írásban beadott interpellációt a képviselő szóban is elmondhatja.

(3) Az interpellált a Képviselő-testület ülésén szóban, vagy 30 napon belül írásban köteles választ adni. Amennyiben az interpelláló képviselő az adott ülésen kíván választ kapni, az interpellációt az ülést megelőzően legalább 8 nappal írásban el kell juttatnia az interpelláció címzettjének és a polgármesternek.

(4) Az interpellációra adott írásbeli választ a Képviselő-testület következő rendes ülésén napirendre tűzi.

(5) Az interpellált válasza után – az írásban adott válasz esetében is – az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, majd nyilatkozik a válasz elfogadásáról. Az interpellációra adott válasz után, de döntés előtt mind az interpellált személyt, mind a képviselőt 2 perces hozzászólás illeti meg, utána vitának helye nincs. Nem kell szavazásra feltenni az interpellációra adott választ abban az esetben, ha az interpelláló képviselő azt elfogadja. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(6) Ha a Képviselő-testület a választ nem fogadja el, akkor

• a) az eredetileg a polgármesternek címezett interpellációt a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságnak vagy a jegyzőnek,
• b) az a) pont alá nem tartozó interpellációt a polgármesternek, a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságnak vagy a jegyzőnek adja kivizsgálásra és az új választ a következő rendes ülésen tárgyalja a képviselő-testület.

(7) Amennyiben az interpellációra adott újabb választ sem fogadja el a Képviselő-testület, akkor a Képviselő-testület szakbizottsága, vagy a választott Ideiglenes Bizottsága javaslata alapján dönt a Képviselő-testület.

(8) Az interpelláció alapján a Képviselő-testület részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. Ideiglenes bizottság is megbízható kivizsgálással, és ebbe külső szakértő is bevonható.

(9) Az interpellációra írásban adott választ minden képviselőnek meg kell küldeni és annak elfogadása tárgyában a következő ülés dönt.

40. § (1) A kérdést az ülés megkezdését megelőzően írásban a polgármesterhez lehet benyújtani.

(2) A kérdezett személy a képviselő-testületi ülésen szóban vagy 15 napon belül írásban köteles válaszolni.

(3) A kérdésre adott választ sem a kérdést feltevő képviselővel, sem a Képviselő-testülettel nem kell külön elfogadtatni.

41. § (1) A képviselő-testületi ülés rendjének fenntartása a polgármester feladata.

(2) A polgármester az ülés rendjét a következőképpen biztosítja:

• a) figyelmezteti a hozzászólót, ha túllépi a hozzászólásra rendelkezésre álló időt, ha eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő megfogalmazást használ,
• b) rendre utasítja azt a Képviselőt, aki a testület munkáját zavaró, képviselőhöz méltatlan magatartást tanúsít. A rendre utasított képviselőtől megvonhatja a szót,
• c) rendre utasítja a rendzavarást tanúsító – nem képviselő – jelenlévőket,
• d) amennyiben a testületi ülésen olyan jellegű rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést az általa meghatározott időre felfüggesztheti,
• e) a polgármester saját jogkörében eljárva bármikor szünetet rendelhet el.

(3) Amennyiben a képviselő nem tartja be a hozzászólási rendet és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek - az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt - 1 hónapra 25 %-kal csökkentsék a tiszteletdíját. A képviselő-testület az ügyben képviselő-testületi határozatot hoz.

(4) A szavazatok összeszámlálását követően a polgármester megállapítja a javaslatra igennel, nemmel szavazók, valamint a tartózkodók számát és kihirdeti a döntést.

42. § (1) A Képviselő-testület döntései:

• a) önkormányzati rendelet,
• b) önkormányzati határozat.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

• a) sürgősségi indítvány elfogadásáról,
• b) az ügyrendi kérdésekről,
• c) zárt ülés elrendeléséről,
• d) kizárásról,
• e) szavazás módjának meghatározásáról,
• f) titkos szavazás esetén a szavazatszámláló bizottság létrehozásáról.

(3) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel). A határozat jelölése a következő formában történik:

43. § (1) A rendelet-tervezet előkészítéséért a Polgármesteri Hivatal téma szerint illetékes osztálya felel.

(2) A képviselő-testület megbízhatja a rendelet-tervezet előkészítésével a tárgy szerint illetékes bizottságot, vagy az e célra létrehozott eseti bizottságot.

(3) A jegyző akkor is köteles az előkészítésben részt venni, ha a rendelet-tervezetet bizottság készíti elő.

(4) A rendelet-tervezet elkészítésére szükség szerint külső szakértő közreműködése igényelhető.

(5) Az elkészült rendelet-tervezetet a tárgya szerint illetékes bizottság vitatja meg.

(6) A jogi bizottságnak, valamint a jegyzőnek minden egyes rendelet-tervezetet véleményeznie kell.

(7) A Polgármesteri Hivatal feladata megszervezni, hogy a rendelet-tervezetek a tárgyban szükséges érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel az előzetes egyeztetés megtörténjen.

(8) A rendeletek kihirdetéséről a jegyző a Polgármesteri Hivatal épületén elhelyezett üveges szekrényben történő kifüggesztéssel gondoskodik.

(9) A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni és Kiskunfélegyháza Város Honlapján hozzáférhetően közzé kell tenni.

(10) A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, hatályosságának biztosításáról, azok végrehajtásának ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik.

44. § (1) A határozatot az ülésről készített jegyzőkönyv tartalmazza.

(2) A képviselő-testületi határozatokról a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.

(3) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző – a végrehajtásért felelős személyek közreműködésével - készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.

45. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként hangfelvételt és jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.

(3) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontonként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f)-m) pontokat.

(4) A tárgyalt napirendi pontoknál az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

(5) Az érintett képviselő a vita lezárását megelőzően szóban, de legkésőbb az ülést követő munkanap 16.00 óráig írásban dönthet arról, hogy véleményét, hozzászólását szó szerint vegyék jegyzőkönyvbe.

(6) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(7) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.

(8) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(9) A jegyzőkönyvet 3 példányban kell készíteni

• a) egy példányt a jegyző kezel (ez az irattári példány),
• b) egy példányt meg kell küldeni a kormányhivatalnak,
• c) egy példány a képviselő-testületi példány, mely a polgármester részére kerül átadásra.

(10) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

• a) a meghívót,
• b) a jelenléti ívet,
• c) az írásos előterjesztéseket,
• d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet,
• e) jegyző törvényességi észrevételét,
• f) a képviselői indítványokat,
• g) a képviselői hozzászólásokat,
• h) a képviselői interpellációkat.

46. § (1) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(2) A képviselő-testület nyilvános ülései jegyzőkönyveinek az önkormányzat hivatalos honlapján történő közzétételéről és naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A zárt ülések jegyzőkönyveit a nyilvános ülések jegyzőkönyveitől elkülönítetten kell beköttetni, valamint a zárt ülés jegyzőkönyve az önkormányzat hivatalos honlapján közzé nem tehető.

(4) Az ülésen elhangzottakat hangfelvétel útján is rögzíteni kell.

(5) A képviselők, vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik meg az általuk előadottakkal. Ha a polgármester a kiigazítási javaslattal nem ért egyet, a Jogi Bizottság a hangfelvétel meghallgatását követően dönt a jegyzőkönyv kiigazításáról.

47. § (1) A közmeghallgatás időpontjáról és helyéről legalább 30 nappal a közmeghallgatás időpontja előtt a helyben szokásos módon, továbbá a helyi elektronikus és írott sajtó útján, és az önkormányzat hivatalos honlapján a lakosságot tájékoztatni kell.

(2) A közmeghallgatáson elhangzott helyi közügyeket érintő kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(3) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester, jegyző, vagy a tárgykör szerint érintett bizottság, illetve tanácsnok vizsgálja.

(4) A kérdést a válaszadásra illetékes 15 napon belül írásban megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell. A közmeghallgatásról írásos jegyzőkönyv készül.

48. § Az önkormányzati képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.

49. § (1) Az önkormányzati képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl – köteles

• a) évente legalább egy alkalommal a választókerületében lakossági fórumot szervezni, ahol
  • aa) beszámol képviselői tevékenységéről,
  • ab) tájékoztatást ad a képviselő-testület tevékenységéről, célkitűzéseiről, rendeleteiről és fontosabb határozatairól,
  • ac) kikéri a választók javaslatait és véleményét egyes fontosabb kérdésekben vagy fontosabb döntések előtt.
  • ad) tájékoztatni a választókat a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
• b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
• c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
• d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni,
• e) a képviselő-testület ülésein pontosan megjelenni,
• f) a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
• g) a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.

(2) Az önkormányzati képviselő jogosult bevonni a lakosságot az önkormányzati feladatok megoldásába, továbbá kezdeményezheti és szervezheti a közérdekű munkát.

(3) Az egyéni választókerületben megválasztott önkormányzati képviselő munkájának segítésére felkérheti a választókerülete területén lakó és listán választott képviselőket, együttesen is képviselhetik a választókerület érdekeit.

(4) Az önkormányzati külföldi delegációban (személyre szóló, bizottsági, képviselő-testületi delegáció) résztvevő önkormányzati képviselő, illetve a delegáció vezetője a visszaérkezést követően, de legkésőbb 30 napon belül köteles a képviselő-testületnek írásbeli tájékoztatót készíteni.

50. § (1) Amennyiben a képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségét megszegi, a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját 6 hónapra 25 %-kal csökkentheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.

51. § (1) A képviselő-testület e rendelet 7. mellékletében meghatározott önkormányzati feladatkörök felügyeletének ellátására tanácsnokot választ, egyéb önkormányzati feladatkör ellátásának felügyeletére pedig a polgármester vagy bármely képviselő indítványára tagjai közül tanácsnokot választhat.

(2) A tanácsnok feladatkörében:

• a) a polgármester megbízása alapján képviselheti az önkormányzatot,
• b) a Polgármesteri Hivatal osztályvezetőitől a feladatkörükbe tartozó ügyekben felvilágosítást és közreműködést kérhet,
• c) írásban véleményezheti a feladatkörébe tartozó képviselő-testületi előterjesztéseket, ebben a körben előterjesztést készíthet,
• d) figyelemmel kíséri a feladatkörével összefüggő képviselő-testületi döntések végrehajtását.

(3) A tanácsnok megbízatása megszűnik:

• a) lemondással,
• b) a képviselői mandátum megszűnésével,
• c) visszahívással.

(4) A tanácsnokra a bizottsági elnökre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

52. § (1) A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja esküje letételének megszervezése a jegyző feladata.

53. § (1) A képviselő-testületen belül képviselői csoportok (frakciók) alakíthatóak. A képviselői csoport megalakításához és működéshez legalább 2 képviselő szükséges. Frakció tagságának megszűnése esetén a képviselő csak 6 hónap elteltével csatlakozhat más frakcióhoz.

(2) Egy képviselő csak egy képviselőcsoportnak (frakciónak) lehet tagja. A képviselőcsoportot a képviselőcsoport vezetője (frakcióvezető) képviseli.

(3) A képviselőcsoport megalakulását írásban kell bejelenteni a polgármester felé, mely tényről a polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

(4) A képviselő csoport megalakulására vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell:

• a) a képviselő csoport megnevezését,
• b) tagjainak név szerinti felsorolását,
• c) létrejöttének időpontját,
• d) a képviselő csoport képviseletével felhatalmazott személyek megnevezését,
• e) a képviselő csoport tagjainak aláírását.

(5) A képviselőcsoportok működési szabályaikat maguk állapítják meg.

54. § (1) A polgármester főállású tisztségviselő.

(2) A polgármester az Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túl

• a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
• b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
• c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
• d) fogadóórát tart,
• e) nyilatkozik a sajtónak,
• f) segíti az önkormányzati képviselők munkáját,
• g) együttműködik más önkormányzati és államigazgatási szervekkel, kapcsolatot tart más település önkormányzataival,
• h) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait,
• i) fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek képviselőit, és velük való tárgyalás során előzetes megállapodást köt,
• j) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,
• k) lakossági fórumokat szervez.

(3) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

(4) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést; továbbá a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

• a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, legfeljebb 1 millió forint értékhatárig, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
• b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,
• c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.

(5) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:

• a) indítványozhatja a bizottság összehívását,
• b) biztosítja a bizottságok jogainak és kötelezettségeinek érvényesülését,
• c) ellátja a bizottságok rendszeres tájékoztatását.

55. § (1) A képviselő-testület saját tagjai sorából egy alpolgármestert választ, aki tisztségét főállásban látja el és nem a saját tagjai közül egy alpolgármestert választ, aki tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A képviselő-testület saját tagjai sorából választott alpolgármester feladata a polgármester helyettesítése és egyes önkormányzati feladatok ellátása.

(3) A nem a képviselő-testület saját tagjai sorából választott alpolgármester (külsős alpolgármester) feladata egyes önkormányzati feladatok ellátása.

(4) Az alpolgármesterek részletes feladatait a polgármester határozza meg.

56. § (1) A bizottság feladata, hogy folyamatosan segítse a képviselő-testület tevékenységét, munkájának eredményességét.

(2)^[1]

(3)^[2]

(4)^[3]

(5)^[4]

(6) A képviselő-testület állandó bizottságai:

• a) Gazdasági Bizottság,
• b) Jogi Bizottság,
• c) Művelődési és Szociális Bizottság,
• d) Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság.

57. § (1) Az állandó bizottság elnökét és tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg.

(2) A bizottság ülését az elnök akadályoztatása esetén az általa megbízott bizottsági tag hívja össze és vezeti.

58. § (1) A bizottság üléseit az elnök – az ülést megelőzően legalább 5 nappal – írásban hívja össze. A meghívóhoz csatolni kell a megtárgyalandó előterjesztéseket és az egyéb iratokat. A bizottság meghatározhatja azokat a napokat, amelyeken a rendes üléseit tartja.

(2) A bizottságot össze kell hívni a polgármester indítványára is.

(3) A gazdasági bizottság üléseire az ingatlanértékesítéssel kapcsolatos napirendi pontok tárgyalására meg kell hívni (írásos előterjesztés megküldésével) az érintett választókerület képviselőjét.

(4) A Civil Szervezetek Szövetsége által delegált személyek tanácskozási joggal a képviselő-testület szakbizottságainak adott ülésein részt vehetnek, mely ülésekre minden esetben meghívást kapnak. A Szövetségnek valamennyi rendelet-tervezetet véleményeznie kell.

(5) A bizottság üléséről a képviselőket tájékoztatni kell.

(6) A bizottságok albizottságokat alakíthatnak. Az albizottság elnöke a bizottság képviselő tagja, további tagjai a bizottság tagjaiból áll. Az albizottságok részletes feladatait a bizottság határozza meg. Az albizottságok alakításáról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

(7) Amennyiben a képviselő-testület valamely két szakbizottsága tart együttes ülést, abban az esetben az alábbi szabályok szerint kell eljárni:

• a) az együttes bizottsági ülés akkor határozatképes, ha azon mindkét bizottság külön-külön határozatképes létszámban jelen van, az együttes bizottság ülésének levezető elnökét a jelenlévő bizottsági tagok jelölik ki,
• b) az együttes bizottsági ülésen hozott határozatok meghozatalához a jelenlévő tagok több mint felének egybehangzó szavazata szükséges,
• c) a fentiekben ismertetett szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha kettőnél több szakbizottság tart együttes ülést.

(8) A bizottságok egyéb működési szabályaikat (ügyrend) e rendelet keretei között maguk állapítják meg.

(9) A bizottság nem képviselő tagja is vagyonnyilatkozat-tételre köteles.

(10) A bizottságok közötti feladat vagy hatásköri összeütközés esetén a Jogi Bizottság állásfoglalását kell kikérni. A képviselő-testület dönt az összeütközés tárgyában, ha az érintett bizottság az állásfoglalással nem ért egyet.

(11) Az állandó bizottságok feladatkörét és létszámát a 6. melléklet tartalmazza.

59. § (1) A bizottság tagjai

• a) részt vesznek a bizottság ülésein,
• b) részt vehetnek a bizottsági döntések előkészítésében, és javasolhatják bizonyos témakörök napirendre tűzését,
• c) külső szakértők segítségét vehetik igénybe,
• d) a bizottság elnökének megbízása alapján képviselik a bizottságot.

(2) A lemondott bizottsági elnök, bizottsági tag helyett legkésőbb a lemondást követő második rendes képviselő-testületi ülésen új bizottsági elnököt, bizottsági tagot kell választani.

60. § (1) Az Mötv. 57. § (3) bekezdése alapján létrehozott ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a képviselő-testület a bizottság létrehozásakor határozza meg.

(2) Az ideiglenes bizottság elnökét a képviselő-testület választja meg.

(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

61. § (1) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

• a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
• b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
• c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
• d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.
• e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
• f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
• g) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,
• h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Polgármesteri Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.

62. § Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg.

63. § (1) A Polgármesteri Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § (1) bekezdés b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Polgármesteri Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Polgármesteri Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal ügyrendje tartalmazza.

(2) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § (1) bekezdés d) pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testület határozattal fogadja el.

64. § (1) A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásai:

65. § Az önkormányzat együttműködési megállapodás alapján, az abban rögzített feltételek szerint ingyenesen biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzat részére

• a) a helyiséghasználatot, és
• b) a Polgármesteri Hivatal közreműködésével
  • ba) a testületi működéssel, a testületi és tisztségviselői döntések előkészítésével, végrehajtásával, valamint
  • bb) a gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartási és adminisztratív feladatok ellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket.

66. § (1) Ez a rendelet a 2019. október 24-én 15 óra 40 perckor lép hatályba.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2014. (X.22.) önkormányzati rendelete az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról.