(egységes szerkezetben a 33/2006.(VIII.10.), az 51/2006.(XII.19.) a 3/2007.(I.23.), a 31/2007.(IX.25.), az 5/2008. (II.12.), a 30/2008.(VI.24.),  42/2008. (X.21.), 23/2009.(VI.30.), 27/2009.(IX.29.), a 32/2009.(X.27.), a 41/2009.(XI.24.), a 51/2009.(XII.15.), a 30/2010.(XI.12.), a 1/2011.(I.21.), a 19/2012.(IV.27.) és a 47/2013.(XI.29.)

önkormányzati rendeletekkel)

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvényben (Tszt.) kapott felhatalmazás alapján Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén a távfűtés és melegvíz szolgáltatás díját és a díjalkalmazás feltételeit az alábbiak szerint állapítja meg:

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén a távhőszolgáltatást is végző gazdálkodó szervezetekre (a továbbiakban együtt: távhőszolgáltató), valamint a távhőszolgáltatást igénybe vevő felhasználókra és díjfizetőkre.

Általános rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazása szempontjábaól:

(1)      Üzemi felhasználó:

olyan egyéb felhasználó, aki a hőközpontját maga üzemelteti és meghatározott hőteljesítmény átvételére köt szerződést a szolgáltatóval;

(2)      Hőelvonás:

ha a lakás, helyiség használója a távhőszolgáltatásra vonatkozó közüzemi szerződést úgy mondja fel, vagy oly módon nem kívánja igénybe venni, hogy nem teljesíti a Tszt. 38. § (5) bekezdés előírásait, illetve ha a távhőszolgáltatás felfüggesztésére került sor a lakásban, helyiségben;

(3)      Szabálytalan vételezés:

amennyiben a felhasználó az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérőket, valamint költségmegosztókat és ezek elemeit rendellenesen használta, kiszerelte, valamint az ezeken található plombákat megsértette, vagy nem teszi lehetővé a távhőszolgáltatónak a használatában álló helyiségekbe való bejutást hibaelhárítás, ellenőrzés, mérőleolvasás, költségosztó leolvasás, szolgáltatás felfüggesztése céljából és egyéb módon sem működik közre a valós fogyasztási adatok meghatározásában.

(4)[1]^,[2] Lakossági célú fogyasztás:

Lakossági célú fogyasztásnak minősül a lakás fűtése és melegvíz ellátása céljából történő hőfelhasználás, valamint a közös helyiség és a garázs fűtése céljából történő hőfelhasználás. A fentieken kívüli hőfelhasználás – az üzemi fogyasztó és a külön kezelt intézményi felhasználást kivéve – egyéb fogyasztásnak minősül.

Alkalmazható árszabások

3. §[3]

(1) A távhőszolgáltatásért a felhasználó, illetőleg a díjfizető alapdíjat és hődíjat (a továbbiakban együtt: távhőszolgáltatási díj) köteles fizetni.

A Tszt. 3. § b) pontjában meghatározott díjfizető:

a) a felhasználói hőközpontban, szolgáltatói hőközpontban vagy hőfogadó állomáson (a továbbiakban együtt: átvevő állomáson) mért (átvett) távhőért alapdíjat és hődíjat;

b) a nem közvetlenül hőmennyiségmérés alapján elszámolt vízfelmelegítés szolgáltatásért alapdíjat és melegvíz hődíjat;

c) hőelvonás, ill. a közvetett fűtés miatt mérsékelt díjat;

d) szabálytalan vételezés esetén felemelt díjat fizet.

(2) A lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díjainak szerkezetét, legmagasabb díjait és azok alkalmazásának időpontját a miniszter rendeletben állapítja meg. A fent hivatkozott miniszteri rendelet hatályba lépéséig a felhasználók által fizetendő díjak szerkezetét és annak mértékét jelen rendelet, valamint a 36/2009. (VII.22.) KHEM rendelet határozza meg.

   4. §

(1)  Az alapdíj

a) az épületnek, épületrésznek közüzemi szerződésben meghatározott légtérfogata (lm³),

b) vagy a közüzemi szerződésben lekötött legnagyobb hőteljesítmény (MW) után naptári évre fizetendő éves díj (Ft/lm³/év vagy Ft/MW/év).

 (2)     Az alapdíj

1. a távhőszolgáltató által vásárolt távhő összes teljesítmény díjának hődíjban       érvényesítetten kívüli részéből,

2. a távhőszolgáltató által előállított távhő összes tüzelőanyag alapdíjának  hődíjban  érvényesítetten kívüli részéből,                                                       

3.  a távhőszolgáltató saját hőtermelő létesítményeinek, távhővezetékeinek és tartozékainak, a tulajdonában lévő berendezéseknek, valamint az általa üzemeltetett hőközpontoknak, létesítményeknek, szervezetének bér, üzemeltetési, fenntartási, amortizációs és működtetési költségéből,

4. a felvett hitelek kamataiból,

5. a díjhátralékok után képzett árkockázati tartalékból,

6. a nyereség adón kívüli adók összegéből,

7. a tárgyi eszközök bruttó értékének alapulvételével számított eszközarányos fedezetből (összesített mértéke a hődíjban érvényesítettel együtt maximum 8% lehet) áll.

(3)Ha a Tszt. 44. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően díjszétosztás történik a díjfizető, illetőleg a felhasználó az alapdíjat az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a tulajdonában álló épületrész légtérfogata (lm³) után, az (1) bekezdés b) pontja esetében pedig a megállapodás szerinti hőteljesítmény (MW) után fizeti.

5. §

(1)   A hődíj:

a)  a távhőszolgáltató által vásárolt távhő hődíjából,

b) a távhőszolgáltató által előállított távhő tüzelőanyag hőenergia költségéből,

c) a távhőszolgáltató által vásárolt pótvíz díjából,

d) a számítással meghatározott primer és szekunder hálózati  hőveszteségből,

e)  a technológiai rendszerben elfolyt víz hőtartalmának ellenértékéből,

f) a vásárolt villamos energia díjából,

g) a tárgyi eszközök bruttó értékének alapulvételével számított eszközarányos   fedezetből (összesített mértéke az alapdíjban érvényesítettel együtt maximum 8 % lehet),

h) a távhőszolgáltató által vásárolt távhő összes teljesítmény díjának egy                  részéből,

i) a  távhőszolgáltató által előállított távhő összes tüzelőanyag alapdíjának egy részéből    áll.

(2)   Hődíjat az átvevő állomáson mért (átvett) hőmennyiség  után (Ft/GJ),melegvíz hődíjat  - egyéb megállapodás hiányában - az elszámolandó felmelegített vízmennyisége után (Ft/m3) kell fizetni.

6. §[4]

Díjfizetés

7. §

(1)A felhasználó/díjfizető – eltérő megállapodás hiányában – az alapdíj 1/12-ed részét valamint a felhasználó/díjfizető által a bázis időszakban ténylegesen felhasznált hőenergia alapul vételével a tárgyévet megelőző 20 év fűtési időszakának átlaghőmérséklete alapján számított fűtési hődíjat részfizetésként havonta a tárgyhót követő hónapban köteles megfizetni a távhőszolgáltatónak. Bázis időszaknak más megállapodás hiányában a tárgyév előtti naptári évet kell tekinteni.

Amennyiben az időjárás tényleges alakulása a tervezettől oly mértékben eltér, hogy a tervezett és a tényleges hőfelhasználás különbözete 60 napot meghaladó időtartamot figyelembe véve a 25 %-ot meghaladja, a távhőszolgáltató jogosult az eltérés mértékéig a részszámla korrekció elvégzésére. A víz felmelegítéséhez használt hő vízmennyiség szerinti elszámolása esetén a díjfizető – más megállapodás hiányában – az előző elszámolási ciklusa szerinti átlagfogyasztás alapján köteles melegvíz hődíj részszámlát fizetni.[5]

(2)A távhőszolgáltató évente legalább egyszer a mért éves távhőfogyasztás alapján számított hődíjat a részfizetést teljesítők között szétosztja, és annak megfelelően a részfizetések összegével elszámol (a különbözetet visszafizeti, vagy beszedi) egyéb megállapodás hiányában az alábbiak szerint:

a)    Amennyiben a hőmennyiségmérő csak a fűtési hőenergiát méri, a megosztás és elszámolás alapja a fogyasztási helyek légtérfogata.

b)    Amennyiben a hőmennyiségmérő a fűtési és használati melegvíz hőt együttesen méri, akkor a hőmennyiségmérő által mért fogyasztásból az összes melegvíz felhasználás vízmérőjének segítségével meghatározott vízmelegítési hőt elkülöníti, és az így kapott fűtési hőmennyiséget a részfizetést teljesítők között az általuk használt helyiségek fűtött légtérfogatai arányában felosztja.

Az egyedi melegvízmérővel rendelkezők a mért fogyasztásuk arányában, a vízmérővel nem rendelkező díjfizetők pedig az előzőek szerint meghatározott, az egyedi melegvízmérők összes fogyasztásával csökkentett vízmelegítési hőenergia díjat fizetnek az általuk használt helyiségek légtérfogatainak arányában.

c)    Vízfelmelegítési szolgáltatásban részesülő díjfizetők felé a víz felmelegítésére felhasznált hőmennyiség díját egyedi vízmérő alapján is el lehet számolni a távhőszolgáltatónál jellemző átlagos fajlagos hőfelhasználás figyelembe vételével. Más megállapodás hiányában ez az elszámolási mód alkalmazandó.

d)    Az egyedi vízmérővel nem rendelkező díjfizetők a hőközponti mért összes vízmennyiség egyedi mérők által mért vízmennyiségével csökkentett hányadát egyéb megállapodás hiányában a fűtött légtérfogatuk arányában fizetik meg a távhőszolgáltatónál jellemző átlagos fajlagos hőfelhasználás figyelembe vételével.

e)    Egyedi vízmérő szerinti elszámolásnál a felmelegített víz hődíjának elszámolása a következők szerint történik:

ea) A használati melegvíz egyedi mérése esetén a felmelegített víz hődíját a fogyasztási helyen lévő, hitelesített, a lakás, helyiség valamennyi melegvíz kifolyó csapját megelőző vezetékszakaszon szakszerűen felszerelt vízmérőkön mért felmelegített víz mennyisége (m3) alapján kell fizetni.

eb) Két elszámolási időszak között havonként az előző elszámolási időszak átlagfogyasztása alapján megállapított részfizetést kell teljesíteni. A mért mennyiség és a részfizetések összegével a távhőszolgáltató évente legalább egy alkalommal elszámol.

ec) Amennyiben az egy hőközponthoz tartozó valamennyi épületrészben megvalósult a hiteles vízmennyiség mérés, a fővízmérő és a mellékvízmérők összegének különbözetét a távhőszolgáltató jogosult kiszámlázni a díjfizetők felé – eltérő megállapodás hiányában – mért fogyasztásuk arányában.

(3)2010. július 01. után – egyéb megállapodás hiányában - a feltételek fennállása esetén a TKSZ. 18.3.4 pontja szerint kell a víz felmelegítéséhez szükséges hőmennyiséget felhasználónként/díjfizetőnként meghatározni. Amennyiben a TKSZ. 18.3.4 pontja szerinti elszámolás feltételei hiányoznak a távhőszolgáltató a TKSZ. 18.3.1 vagy a TKSZ. 18.3.2 pontja szerinti meghatározást alkalmazza. Ez esetben a vízfelmelegítéshez használt hő díjfizetőnkénti felosztása a felhasználó rendelkezése szerint történik.

Amennyiben a felhasználó a díjszétosztást kéri, de annak arányát nem közli, a távhőszolgáltató a vízmelegítéshez felhasznált hőt is a díjfizetők épületrészeinek légtérfogata arányában osztja fel.

(4)   A (3) bekezdésben foglalt kötelezettség csak abban az esetben terheli a távhőszolgáltatót, ha a TKSZ. 18.6 pontjában foglaltak teljesülnek.

(5)[6] 1 m3 ivóvíz felmelegítéséhez szükséges, a távhőszolgáltatónál jellemző átlagos fajlagos hőfelhasználás (GJ/víz m3) számítását a nyári időszakban átvett, hitelesen mért hő- és használati melegvíz mennyiségek adatainak figyelembe vételével kell végezni.

(6) [7] Fűtési költségosztók esetén a fűtési hődíj felosztását a 157/2005.(VIII.15.) Kormányrendelet és a felhasználóval megkötött szerződés szabályozza.

A hődíj egy része a díjfizetők épületrészei fűtött légtérfogatainak arányában, a további része pedig a költségosztók értékeinek arányában kerül felosztásra és elszámolásra.

A lakóközösség felosztással és elszámolással kapcsolatos döntéséről a felhasználó képviselője jogosult tájékoztatni a távhőszolgáltatót. Több felhasználó együttes mérése és szabályozása esetén a felhasználók közösen választott megbízottjuk útján, vagy valamennyi képviselő együttes rendelkezésével dönthetnek.

(7)[8]

(8)   Ha a részfizetést teljesítők a mért éves hőfogyasztás hődíját a tulajdonukban lévő mérőkészülékek (költségosztók) mérési eredménye alapján, vagy más elosztási mód szerint kívánják szétosztani és elszámoltatni, akkor az ehhez szükséges adatokat az elszámolás előtt legalább 15 nappal, vagy a szerződésben kikötött időpontig a távhőszolgáltató rendelkezésére kell bocsátani. Ekkor a távhőszolgáltató az annak megfelelő díjszétosztást és elszámolást elvégzi.

8. §

(1)A távhőszolgáltatási alapdíjfizetési kötelezettség szempontjából az ellátott épületrészen (lakáson, az egy önálló rendeltetési egységet képező, nem lakás céljára szolgáló helyiségeken), valamint a közös használatra szolgáló helyiségeken belül az egyes helyiségek ellátottsági különbsége nem vehető figyelembe.

(2)  Más megállapodás hiányában a lakóépületek közös használatú helyiségeinek hőfelhasználása az épület fajlagos hőfelhasználása 60 %-os értékének, a garázsok hőfelhasználása pedig az épület fajlagos hőfelhasználása 50 %-os értékének figyelembe vételével kerül elszámolásra

Díjak áthárítása

9. §

(1)A felhasználó/díjfizető a közüzemi szerződésben lekötött hőteljesítménynek, vagy a felhasználási hely légtérfogatának megfelelő éves alapdíját akkor is köteles a távhőszolgáltató részére megfizetni, ha távhőt nem vételezett. Meg kell fizetni az alapdíjat akkor is, ha a távhőszolgáltató a Tszt. 51. § (3) bekezdésének a) és b) pontjaiban szabályozott jogaival élve a távhőszolgáltatást felfüggesztette, továbbá a szerződés megszűnéséig abban az esetben is, ha a távhőszolgáltató a közüzemi szerződést a Tszt. 38. § (7) bekezdése alapján felmondta.

(2)   Ha a felhasználó tulajdonában vagy kezelésében lévő felhasználói berendezések hibája vagy alkalmatlansága miatt nem teljesíthető a szolgáltatás, a felhasználónak az adott szolgáltatásra vonatkozó alapdíjat teljes mértékben meg kell fizetnie.

(3)   Hőmennyiség mérés szerinti elszámolás esetén díjfizető változáskor az elszámolás a változás időpontjának figyelembe vételével időarányos megosztással történik az elszámolási ciklus végén.

(4)   Amennyiben a távhőszolgáltató a szolgáltatói hőközpont helyiségének használatáért bármilyen jogcímen díjat, használati díjat, kártalanítást köteles fizetni, annak díját a szolgáltatói hőközpontról ellátott épületek felé a fűtött légtérfogatuk arányában jogosult továbbhárítani.

(5)   Amennyiben a Tszt. 44. § (3) bekezdése szerint a díjfizető nem azonos a tulajdonossal, és a szolgáltatási díj hátralék a 60 napot meghaladja – a távhőszolgáltató fizetésre szólíthatja fel a tulajdonost, illetve a hátralék behajtása érdekében vele szemben is eljárhat.

(6)A vízszolgáltatóval kötött külön megállapodás alapján a távhőszolgáltató jogosult a használati melegvíz készítéséhez/vízfelmelegítési szolgáltatáshoz felhasznált hidegvíz víz- és csatorna használati díját a használati melegvízdíj hődíjának megfizetésére kötelezett felé számlázni és azt beszedni. A számlázásnál és elszámolásnál a vízmennyiség adatai azonosak a felmelegített víz hődíjának vízmennyiségi adataival.

(7)Ha több személy tulajdonában lévő, hőközponti mérés szerinti távhőszolgáltatásban részesülő épület távhőszolgáltatási díjait egy összegben egyenlítik ki, a felhasználó képviselője a távhőszolgáltató részére köteles írásban nyilatkozni a nem lakossági célú távhőellátásként igénybe vett távhőszolgáltatás arányáról. A nyilatkozatot a bejelentésben szereplő adatok változása esetén is meg kell tenni. A nyilatkozat tartalmáért a nyilatkozattevő felelősséggel tartozik. A nyilatkozat elmulasztása esetén – a nyilatkozat megtételét követő mérőleolvasás időpontjáig – a távhőszolgáltató jogosult a nem lakossági célú távhőszolgáltatási díjakat alkalmazni.

10. §

(1)[9]A távhőszolgáltatás felfüggesztése esetén a kizárás és visszakapcsolás költsége a fogyasztót terheli. A fűtési szolgáltatás felfüggesztése alatt a fogyasztó mérsékelt díjat köteles fizetni. A mérsékelt díj a felfüggesztéssel érintett lakás, helyiség teljes alapdíja és – egyéb megállapodás hiányában  

1. hőmennyiség mérés szerinti elszámolás esetén az épület fűtési hőfelhasználása   20 %-ának helyiséggel arányos része,
2. költségosztók szerinti elszámolás esetén a felhasználóval kötött szerződésben meghatározott, légtérfogat arányában felosztandó hődíj szolgáltatásból kizárt épületrészére jutó része.

(2)[10]

Díjkedvezmény, díjvisszatérítés, pótdíj

 11. §

(1)Ha több személy tulajdonában lévő, hőközponti mérés szerinti távhőszolgáltatásban részesülő épület távhőszolgáltatási díjait egy összegben egyenlítik ki, a felhasználó a távhőszolgáltatóval kötött megállapodás alapján díjkedvezményt kaphat.

(2)   Ha a távhőszolgáltató szolgáltatási kötelezettségének – a terv szerinti karbantartás időtartamát kivéve – folyamatosan három napot meghaladóan, neki felróható okból nem tesz eleget, a szerződésben meghatározott alapdíj szüneteltetés időtartamával arányos részének kétszeresét fizeti vissza.

(3)   Díjvisszatérítés illeti meg a díjfizetőt abban az esetben is, ha a vízmennyiség szerinti melegvíz hődíj fizetése esetén üzemképes felhasználói berendezések rendeltetésszerű működése mellett, folyamatos vételezésnél a melegvíz hőmérséklete a kifolyónál mérve nem éri el a 40 ^oC hőmérsékletet.

 A díjvisszatérítés mértékének számítása: ha a víz hőmérséklete 35-39 ^oC, akkor a fogyasztót a csökkent értékű szolgáltatás időtartamára ^oC-onként 20 % mértékű melegvíz hődíjvisszatérítés illeti meg, amelyet a következő számlázás alkalmával érvényesíteni kell.

12. §

(1)Ha a felhasználó a szerződésben lekötött hőteljesítményt egy-egy napon folyamatosan 30 percnél hosszabb időtartamon keresztül túllépi, annyiszor kell az esetenként vételezett hőteljesítménytöbblet után alapdíjhoz kapcsolódó pótdíjat fizetnie, ahány napon a lekötött hőteljesítményt túllépte. Az alapdíjhoz kapcsolódó pótdíj mértéke a túllépésre eső éves alapdíj 1/6 része. Az alapdíjhoz kapcsolódó pótdíj megfizetése nem mentesít a szerződésszegés egyéb jogkövetkezményei alól.           

(2)[11],[12] Ha a felhasználó, vagy a díjfizető a Tszt. 49. § (2) bekezdésének c), d), f) és g) pontjaiban szabályozott szerződésszegést, vagy egyéb módon szabálytalan vételezést valósít meg, a szolgáltató a szolgáltatás díján felül 150.000,-Ft összegű pótdíjat jogosult számlázni.

(3)[13]

(4)   [14]A díjfizető/felhasználó tulajdonában lévő egyedi vízmérő elszámolásra alkalmatlanná válása, hitelesítés bármely okból történő elmaradása esetén, továbbá, ha a távhőszolgáltató tulajdonában lévő egyedi vízmérők ellenőrzését, hitelesítését, javítását a díjfizető/felhasználó nem teszi lehetővé, akkor vízmérővel nem rendelkezőként történik a melegvíz hődíj elszámolása.

Vegyes és Záró rendelkezések

13. §

(1)Az egyedi melegvíz-mérő felhasználónak fel nem róható okból történő meghibásodása, valamint a hitelesítés időtartama alatt a szolgáltatott melegvíz mennyiségét az előző elszámolási időszak átlagfogyasztását alapul véve kell meghatározni.

(2)Jelen rendelet hatálybalépésekor a távhőszolgáltatásra megkötött, érvényben lévő szerződések érintett pontjai e rendeletnek megfelelően módosulnak, illetve a hatálybalépésekor fennálló távhőszolgáltatási jogviszonyokra is alkalmazni kell.

14. §

(1)Ez a rendelet 2005. december 1. napján lép hatályba. A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének a távhőszolgáltatás díjainak megállapításáról és alkalmazásáról szóló 34/2003.(VI.26.)KGY rendelete, valamint az azt módosító  60/2003.(XI.28.), a 6/2004. (I.29.), a 2/2005.(I.27.) és a 27/2005.(IX.1.) KGY rendeletek hatályukat vesztik.

     (2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123 EK. irányelvbe ütköző    rendelkezést nem tartalmaz.[15]

Nyíregyháza, 2005. október 26

Csabai Lászlóné                                                      Dr. Szemán Sándor

   polgármester                                                                jegyző

Jelen rendeletet 2005. október hó 27. napján kihirdetem.

Nyíregyháza, 2005. október 27.

                                                                              Dr. Szemán Sándor

                                                                                           jegyző

1. sz. melléklet  a 42/2005 (X.27.) KGY  rendelethez

Értelmező rendelkezések:

1./   A fűtésért nem teljesítmény lekötés alapján számított és fizetendő alapdíjat, valamint jogszabályban meghatározott esetekben a  hődíjat a fűtött légtérfogat alapján kell kiszámítani.

       Az éléskamra /kamraszekrény/, valamint a lakás /helyiség/ légterének a közművezetékeket védőburkolat mögötti része a fűtött térfogat megállapításánál nem vehető számításba.

           Ha a távhőellátásban részesülő lakás fürdőszobájában az előírt hőmérsékletet a műszaki tervek alapján kiegészítő fűtéssel /pl. villamos hősugárzó/ biztosítják, a lakás fűtött légtérfogatának megállapításánál a kiegészítő fűtéssel ellátott fürdőszoba légtérfogatának 60 %-át kell számításba venni.

2./   A fűtésért fizetendő díj alkalmazása szempontjából a lakóépületben

a./   közös használatra szolgáló helyiség: általában a mosókonyha, a szárítóhelyiség, a közös fürdőszoba, a közös WC, a gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, a közös pince, illetve padlástérség,

b./   közös használatra szolgáló terület: a kapualj, a lépcsőház, a zárt  folyosó,

c./   nem lakás céljára szolgáló helyiség: általában az üzlet, műhely, rendelő, iroda, továbbá barkácsműhely, a klubszoba, a gondnoki iroda, a hozzátartozó helyiségekkel, a gépkocsitároló, valamint a lakások               rendeltetésszerű használatához nem szükséges és egyéb célra                 hasznosított helyiség.

3./       a./   Fűtöttnek minősül az a helyiség, illetőleg közös használatra szolgáló terület, amelynek akár a légterében, akár a térelhatároló szerkezetében olyan bekapcsolt (üzemelő) hőleadó berendezés (radiátor, légfúvó, rejtett fűtőtest, stb.) van elhelyezve, vagy a légtérben olyan szigeteletlen fogyasztói vezeték halad keresztül, amely méretezésénél fogva az előírt mértékű hőmérséklet biztosítására alkalmas.

 b./  Fűtöttnek minősül a hőleadó berendezéssel el nem látott helyiség is, ha

a./   hőleadó berendezéssel ellátott olyan fűtött helyiséggel közös légterű, amelynek hőleadó berendezése e körülményre figyelemmel van méretezve, vagy

b./   funkcionálisan fűtést igényel és az előírt belső hőmérséklet biztosítását a műszaki tervezés során a szomszédos fűtött helyiségek térelhatároló szerkezeteinek hőátbocsátó képessége alapján vették figyelembe.

c./   Fűtöttnek minősül az a közös használatra szolgáló terület is, amelynek előírt belső hőmérséklete, fűtése egészben, vagy részben a szomszédos fűtött helyiségek hőleadó berendezései megfelelő méretezéssel a térelhatároló szerkezetek hőátbocsátó képességére figyelemmel van megoldva.

A fűtött helyiség alapterületének megállapításánál a helyiségnek padlószint feletti 1 m magasságban a belső falsíkok között mért területét, továbbá a beépített bútorok által elfoglalt területrészt kell számításba venni. Nem lehet azonban számításba venni a falsíkokon kívül, vagy belül eső olyan területrészt, amely pillér, vagy nyílászáró szerkezet elhelyezésére szolgál, továbbá ezen felül a 0,5 m²-nél kisebb alapterületű falfülkéket /pl. beugró/.

Nem lehet számításba venni a funkciójánál fogva fűtést nem igénylő éléskamra és az azzal azonos használati jellegű kamraszekrény, valamint a külső tartózkodó tér jellegű erkély és loggia alapterületét sem.

A lakás fűtött légtérfogatának kiszámításánál a fűtött helyiségek átlagos magasságát (lakásnál maximum 3 m) kell figyelembe venni.

Az előírt hőmérsékleti értékeket az MSZ 04-140-2: 1991. építésügyi ágazati szabvány tartalmazza.

4./   Azokban az épületekben, ahol a távhőszolgáltatás keretében:

• csak melegvíz szolgáltatás van, ott a csak melegvízre vonatkozó,
• csak fűtésszolgáltatás van, ott a csak fűtésre vonatkozó,
• fűtés- és melegvíz szolgáltatás van, ott az ennek megfelelő együttes alapdíjat kell alkalmazni.

Az együttes alapdíj alkalmazása szempontjából a fűtés- és melegvíz szolgáltatással ellátott épületen belül a helyiségek között ellátottsági különbség nem vehető figyelembe.

5./   Hálózati veszteség: az a távhőszolgáltatási tevékenység folytatása során elkerülhetetlenül keletkező, a hőtermelőnél, valamint az egyes fogyasztási helyeken mért értékek közötti mennyiségi különbség, amely tartalmazza a szükségszerűen elfolyt víz mennyiségét, annak hőtartalmát, a vezetékek szigetelésén keresztül eltávozó hő összességét, valamint a főmérők és a fogyasztási mérők, almérők együttes adatainak különbözetét.

2. sz. melléklet a 42/2005. (X.27.) KGY  rendelethez[16]^{,[17],[18],[19],[20]}