Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (V. 26.) önkormányzati rendelete
a közterületek rendjéről és a közterület-használat szabályairól
Hatályos: 2022. 06. 01- 2022. 08. 31Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (V. 26.) önkormányzati rendelete
a közterületek rendjéről és a közterület-használat szabályairól
Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 8. § (1) bekezdés a) pont 3. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/2018. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 1. melléklet I.3. pontjának 1) alpontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Kazincbarcika Város Önkormányzata Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága, II.1. pontjának 2) alpontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Városfejlesztési Bizottsága, IV.1. pontjának 1) alpontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Bevezető rendelkezések
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzati rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet tárgyi hatálya a Kazincbarcika város közigazgatási területén lévő közterületekre terjed ki.
(2) A rendelet VII. Fejezetének tárgyi hatálya az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az üzemképtelen járműre, a roncsjárműre és az elhagyott járműre.
(3) A rendelet személyi hatálya a közterület tulajdonosára, használójára, igénybe vevőjére, természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiség nélküli társaságokra terjed ki.
(4) A rendelet VII. Fejezetének személyi hatálya kiterjed a (2) bekezdésben meghatározott járművek tulajdonosára, üzembentartójára, egyéb jogcímen használójára a (3) bekezdés megfelelő alkalmazása mellett.
(5) A rendelet területi hatálya Kazincbarcika város közigazgatási területére terjed ki.
2. Értelmező rendelkezések
2. § A rendelet alkalmazásában
1. egyéb jogcímen használó: az a személy, aki okirattal hitelt érdemlően igazolni tudja, hogy a jármű használatára jogosult,
2. elhagyott jármű: minden olyan közúti közlekedésre alkalmas és hatósági jelzéssel rendelkező jármű, amelynek tulajdonosát, üzembentartóját, egyéb jogcímen használóját nem lehet megállapítani, és amelyet bármely okból a Kazincbarcikai Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési és Rendészeti Osztály Rendészeti csoportja (a továbbiakban: Rendészet) jelzésétől, vagy az elhagyott jármű észlelésére vonatkozó bejelentéstől számítva a közterületen legfeljebb hat hónap időtartamig tárolnak úgy, hogy azzal a forgalomban nem vesznek részt, és a tulajdonos, üzembentartó vagy a járművet egyéb jogcímen használó a közterület kizárólagos parkolás céljából történő használatára vonatkozó közterület-használati engedéllyel nem rendelkezik,
3. építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti fogalom,
4. hosszirányú felbontás: az út tengelyével közel párhuzamos (0-45 fok között) irányú burkolatbontás,
5. járda: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) I. számú függelékének I. cím b) pontjában meghatározott fogalom,
6. jármű: a KRESZ 1. számú függelék II. cím a)-r/3. pontjában meghatározott fogalmak,
7. jármű tulajdonosa: az a személy, aki a gépjármű törzskönyvében a járműnyilvántartás alapján tulajdonosként van bejegyezve,
8. járműtárolás: a 3,5 t legnagyobb megengedett össztömeget meghaladó tömegű közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt és nem közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt jármű és járműszerelvény közterületen 22 óra és 6 óra között 1 óránál hosszabb ideig történő tárolása,
9. jogellenes közterület-használat: jogellenesen használja a közterületet az, aki a rendelet előírásait megszegve közterület-használati engedély nélkül, vagy a meglévő közterület-használati engedélytől eltérő módon – más tevékenység kifejtésére, vagy az abban meghatározott mértéket meghaladó területen – vagy használati tilalom ellenére használja a közterületet,
10. keresztirányú felbontás: az út tengelyére közel merőleges (45-90 fok között) irányú, teljes szélességben történő burkolatbontás,
11. korlátozott várakozási övezet: Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által, a KRESZ 15. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott módon kijelölt, és e rendelet 1. számú mellékletével megállapított terület, amely járművel történő várakozásra, - az ott állandó lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkezők tulajdonában álló járművek kivételével - legfeljebb 3 óra időtartamig használható,
12. közterület: a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározott fogalom,
13. pontszerű felbontás: derékszögű szabályos idomban felbontott burkolat (munkagödör),
14. rendeltetéstől eltérő célú közterület-használat: ha a használat a közterület mások általi rendeltetésszerű igénybevételét az e rendeletben foglaltak szerint akadályozza,
15. roncsjármű: minden olyan ingó dolog, amely rendeltetését tekintve nyilvánvalóan a közúti közlekedésben való részvétel célját szolgálta, és amely látható állapotát tekintve a forgalomba való visszahelyezésre már alkalmatlan,
16. szakaszos felbontás: ugyanazon útszakaszon több kisebb burkolatbontás,
17. út: a KRESZ I. számú függelékének I. cím a) pontjában meghatározott fogalom,
18. üzembentartó: a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti fogalom,
19. üzemképtelen jármű: üzemképtelennek minősül minden olyan jármű, amely hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkezik, és a közúti forgalomban ezek hiányában nem vehet részt, valamint az a jármű, amely sérülése következtében alkalmatlanná vált a közúti közlekedésre.
3. Alapelvek
3. § (1) A közterületet a jogszabályok keretei között, a rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja.
(2) A közterület rendeltetésszerű használata mások hasonló célú jogait nem csorbíthatja.
(3) A szabályozás célja a természeti és épített környezet megóvása, a fenntartható fejlődés biztosítása, valamint a városképi szempontok érvényesítése.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott célok elérésében mindenki köteles közreműködni, és minden olyan tevékenységtől és magatartástól tartózkodni, amely ezen célok elérését veszélyezteti, valamint a jelen rendeletben foglaltakkal ellentétes.
(5) A közterület rendeltetéstől eltérő célra történő használatára kérelemre, az e rendeletben meghatározott módon, - amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik - díj ellenében, a szükséges mértékig és időtartamra adható közterület-használati engedély.
4. Ellenőrzés
4. § (1) Az Önkormányzat a rendeletben foglaltak betartását, a közterületek rendjének és használatának ellenőrzését a Rendészet útján látja el.
(2) A Rendészet a rendeletben foglaltak megszegése esetén jogosult a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendeletben, valamint jelen rendeletben meghatározottak szerint a szükséges intézkedéseket megtenni.
A közterületek rendje
A közterületek fenntartása és rendjének megtartása
5. A közterületek fenntartására kötelezettek
5. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló közterületek és tartozékai, közterületi létesítmények, és eszközök fenntartásáról az Önkormányzat gondoskodik.
(2) A nem az Önkormányzat tulajdonában álló vagy használatában lévő közterületek és tartozékai, létesítmények és eszközök fenntartásáról, rendjének, tisztaságának megtartásáról azok tulajdonosai vagy egyéb jogcímen használatra jogosultjai kötelesek gondoskodni.
6. § (1) A közterületek fenntartására és rendjének megtartására vonatkozó további részletes szabályokat a köztisztaságról szóló önkormányzati rendelet és a közterületi játszóterek használatának szabályairól szóló önkormányzati rendelet állapít meg.
(2) A közterületek rendjére vonatkozó egyes területek sajátosságaihoz igazodó, jelen rendeletben, valamint az (1) bekezdésben hivatkozott rendeletekben nem szereplő, további részletes, mindenki számára kötelező szabályokat az érintett területekre kihelyezett táblák tartalmazhatnak.
6. A közterületek rendjével kapcsolatos tilalmak és egyes kötelezettségek
7. § (1) Tilos közterületen
a) a zöldterület, a zöldterületi növényállomány károsodását, a természetes állatvilág zavarását okozó minden tevékenység végzése,
b) állatot – egészségügyi okból rászorulók által tartott vezető- és jelzőkutyák, a fegyveres és rendvédelmi szervek szolgálati kutyái, valamint a polgári védelem mentőkutyáinak kivételével – játszótérre beengedni, illetve bevinni,
c) ebet, - ölebek kivételével - póráz nélkül vezetni vagy szabadon engedni, kivéve a kijelölt kutyafuttatók területén,
d) építmények, berendezések, utcabútorok rendeltetésellenes használata, helyükről való elmozdítása,
e) állatok tartása, legeltetése, mosása, fürdetése,
f) fa bejelentés vagy engedély nélküli kivágása,
g) szeszesital fogyasztása, árusítása,
h) szexuális szolgáltatásra ajánlkozni, szexuális szolgáltatást nyújtani,
i) szexuális termékek árusítása, ingyenes osztogatása,
j) szórólap szórva terjesztése,
k) üzemképtelen, roncs-, és elhagyott járművet tárolni,
l) közutakon sajtótermékeket, kiadványokat megvételre kínálni vagy ingyenesen osztogatni,
m) zöldterületen járművel külön engedély nélkül közlekedni, ott tartózkodni, zöldterületen kerékpározni.
(2) Az (1) bekezdés k) pontjára vonatkozó részletes szabályokat a rendelet VII. Fejezete tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdés g) pontjában foglalt tilalom nem terjed ki
a) nyitvatartási időben a közterület-használati engedéllyel rendelkező és szeszes ital árusítására jogosult vendéglátó üzletek terasz területére,
b) szeszes ital árusítására jogosító engedéllyel szervezett rendezvények területére,
c) az év utolsó és első napjára.
(4) Az (1) bekezdés b)–c) pontjaiban foglalt tilalomra vonatkozóan további részletes szabályokat állapít meg a kedvtelésből tartott állatok tartásáról szóló önkormányzati rendelet II. fejezetének 4. alcíme.
8. § (1) A közterületek fenntartására és annak rendjével kapcsolatos kötelezettségekre, tilalmakra vonatkozó további részletes szabályokat a köztisztaságról szóló önkormányzati rendelet, és a közterületi játszóterek használatának szabályairól szóló önkormányzati rendelet, valamint a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendelet állapít meg.
(2) A közterületek rendjével kapcsolatos egyes területek sajátosságaihoz igazodó, jelen rendeletben, valamint az (1) bekezdésben hivatkozott rendeletekben nem szereplő, további részletes, mindenki számára kötelező szabályokat az érintett területekre kihelyezett táblák tartalmazhatnak.
A közterület-használat engedélyezése és a közterület-használati engedély
A közterület rendeltetéstől eltérő célú használatának engedélyezése
7. Az engedélyezés általános szabályai
9. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő célú használatához az Önkormányzat írásbeli engedélye szükséges.
(2) Közterület-használati engedély szükséges
10. § (1) Nem kell közterület-használati engedély
a) a közút és tartozékainak építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közterület elfoglalásához,
b) a közterületen, illetve alatta elhelyezett közművek - elektromos, gáz, távhőszolgáltatás, távközlés, elektronikus hírközlés, víz, szennyvíz-, csapadékcsatorna, egyéb eszközök - azonnali beavatkozást igénylő hibaelhárítása érdekében végzett munkához, a munkavégzés megkezdésétől számított 24 óra időtartamra azzal, hogy a hibaelhárítás megkezdésekor a munkát végző, vagy a közmű üzemeltetője köteles elektronikus úton bejelenteni a hibaelhárítással érintett közterület felbontását a Kazincbarcikai Polgármesteri Hivatalnak a varosuzemeltetes@kazincbarcika.hu e-mail címre,
c) tömbházas beépítésű területen a hulladékgazdálkodási közszolgáltató gyűjtő-járműveihez rendszeresített hulladékgyűjtő edényzetek és az azokat befogadó, önkormányzati támogatással megépült zárható szeméttárolók hulladékgyűjtés céljából tartós, közterületen történő elhelyezéséhez.,
d) az Önkormányzat beruházásában vagy támogatásában létrehozott kerékpártároló és kerékpártámasz építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közterület elfoglalásához.
(2) A közterület-használatához az (1) bekezdésben meghatározott esetben egyéb jogszabályban előírt hatósági engedély beszerzése szükséges.
11. § Nem adható közterület-használati engedély
a) szeszesital forgalmazására, a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 15. §-ban foglaltak, valamint az Önkormányzat vagy önkormányzati fenntartású intézmények, az Önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társaságok által szervezett rendezvények kivételével,
b) üzemképtelen és roncsjármű tárolásához a 36. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamot meghaladóan,
c) hirdető berendezéssel ellátott jármű elhelyezéséhez, tárolásához,
d) utcai árusító automaták elhelyezésére,
e) szexuális termékek árusítására, osztogatására,
f) árukirakodás és göngyöleg elhelyezésére, amennyiben az nem közterületi árusításhoz kapcsolódik,
g) a közlekedés biztonságát zavaró - utak és útkereszteződések, csomópontok beláthatóságát, közúti jelzőlámpákat takaró - berendezések és anyagok elhelyezésére,
h) amennyiben a rendeltetéstől eltérő célú közterület-használat mások jogos érdekeit sérti,
i) zajos, bűzös, tűz- és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására – kivéve a 9. § (2) bekezdés 21) pontjában szabályozott esetet,
j) ha a közterület rendeltetésszerű használatával járó, eredeti funkciójának megfelelő használatot közérdek indokolja,
k) a kérelmezőnek közterület-használati díj tartozása van,
l) a kérelmezővel szemben engedély nélküli közterület használat miatt eljárás indult, és az eljárás jogerős befejezésétől 1 év még nem telt el,
m) a szakhatóságok nem adták meg a szükséges hozzájárulást,
n) amennyiben a rendeltetéstől eltérő célú közterület használat városrendezési, városfejlesztési célok megvalósíthatóságát veszélyeztetné.
8. Az engedélyezés eljárási szabályai
12. § (1) A közterület-használati engedély kiadása önkormányzati hatósági ügy, az eljárásra e rendelet, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A Képviselő-testület a közterület-használati engedély kiadására vonatkozó hatáskörét a Polgármesterre ruházza át. A Polgármester a rendeletben meghatározott feladat- és hatásköreit a Kazincbarcikai Polgármesteri Hivatal útján látja el. A polgármester jogkörében hozott határozata ellen Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő-testületéhez lehet fellebbezést benyújtani, melyről a Képviselő-testület 60 napon belül döntést hoz.
(3) Ha a közterület rendeltetéstől eltérő célú használata olyan közterületre vonatkozik, amely a közúthálózatot, vagy annak tartozékát érinti, a közterület-használat engedélyezése előtt - az azonnali hibaelhárítás esetét kivéve - kérni kell a közút kezelőjének hozzájárulását.
(4) Az önkormányzati tulajdonú, de üzemeltetésre másnak átadott közterületek rendeltetéstől eltérő célú használatának engedélyezéséről az üzemeltető írásbeli tájékoztatása szükséges a kiadott engedély 1 példányának megküldésével.
(5) A nem önkormányzati tulajdonú közterületek rendeltetéstől eltérő használatának engedélyezéséhez a tulajdonos írásbeli hozzájárulása szükséges, melynek beszerzése a kérelmező feladata.
(6) A közterület-használati engedély nem pótolja, vagy nem helyettesíti a tevékenység végzéséhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyek beszerzése a kérelmező feladata és költsége.
(7) Nem kaphat közterület-használati engedélyt, valamint az engedély meghosszabbítása nem engedélyezhető, ha a kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek fennálló közterület-használati díj tartozása van.
(8) Az a mozgásában korlátozott személy jogosult gépjárműve forgalmi rendszámának megjelölésével biztosított parkolóhely használatára – a lakóhelyétől számított 50 méteren belül e célra biztosított parkolóhelyen –, akinek mozgásszervi fogyatékosságát a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet vagy a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet alapján állapították meg. Ezen jogosultságot jelző- és a kiegészítő tábla beszerzése a kérelmező feladata és költsége.
9. A közterület-használati engedély iránti kérelem benyújtása
13. § (1) Közterület-használati engedélyt a (2) bekezdésben foglalt kivétellel annak kell kérnie, aki használni kívánja a közterületet. A kérelem akkor fogadható be, ha az erre rendszeresített – e rendelet 2. mellékletét képező – formanyomtatvány, vagy azzal megegyező tartalmú kérelem és a szükséges mellékletek egyidejű benyújtásával történik. A kérelem benyújtása a közterület használatának megkezdésére nem jogosít.
(2) Ha a közterület rendeltetéstől eltérő célú, ideiglenes jellegű használata építési munka elvégzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelékelhelyezése céljából szükséges, az engedélyt a kivitelezőnek kell kérnie.
(3) Ha a közterület rendeltetéstől eltérő célú használata építmény elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt az építtetőnek kell megkérnie a közterület tényleges igénybevétele előtt. Meglévő építmények esetében a kérelmet az építmény tulajdonosa vagy használója nyújtja be.
(4) A közterület-használati engedély iránti kérelmet – a 19. § (1) bekezdésében meghatározott kivétellel – legalább 15 nappal a tervezett igénybevétel előtt be kell nyújtani írásban. A benyújtás időpontja azonban nem lehet korábbi, mint a tervezett igénybevételtől visszaszámított 6 hónap.
(5) Rendezvények esetében a közterület-használati engedély iránti kérelmet legalább 15 nappal a tervezett rendezvény megtartása előtt be kell nyújtani.
(6) Ha egy adott közterület rendezvény célú használatára ugyanarra a napra több kérelmet is benyújtanak, kérelmek elbírálása a beérkezés sorrendjében történik.
10. A közterület-használati engedély iránti kérelem tartalma és mellékletei
14. § (1) A közterület-használati engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) természetes személy esetén a kérelmező nevét, állandó lakó- vagy tartózkodási helyét, telefonszámát, elektronikus elérhetőségét, bankszámlaszámát, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet esetén annak megnevezését, székhelyét, adószámát, cégjegyzékszámát vagy egyéb azonosító számát, bankszámlaszámát,
b) a közterület-használat célját, időpontját és időtartamát,
c) a közterület-használat helyét,
d) a keletkező hulladék gyűjtésének és elhelyezésének módját,
e) rendezvények esetén tartalmaznia kell továbbá
ea) a rendezvény szervezője, vagy a rendezvény lebonyolításáért felelősséggel tartozó személy nevét, telefonszámát, elektronikus elérhetőségét,
eb) a résztvevők és a várható látogatók tervezett létszámát,
ec) a rendezvény részletes programját.
f) a közterület felbontásának igényét.
(2) A közterület-használati engedély iránti kérelemhez mellékelni kell
a) a közterületen folytatni kívánt tevékenység esetén a tevékenység gyakorlására jogosító okirat másolatát,
b) építkezéshez szükséges építőanyag, törmelék, állvány, egyéb eszköz tárolásakor szükség esetén az építési, létesítési, bontási engedély, határozat másolatát, vagy nem engedélyköteles tevékenység esetén a kérelmező erről a tényről szóló nyilatkozatát,
c) a közút területét érintő közterület-használati engedély megadásához az illetékes elsőfokú útügyi hatóság, az útkezelő és a rendőrhatóság hozzájárulását,
d) a közvetlen fogyasztásra kerülő élelmiszer árusítást érintő közterület-használati engedély megadásához az illetékes Élelmiszerlánc- biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság előzetes véleményét;
e) rendezvény, vagy vásár esetén hulladékgyűjtő edényzet elhelyezéséhez a szolgáltatóval kötött hulladékszállítási szerződés másolatát;
f) rendezvény, vásár esetén a terület takarítására vonatkozó megrendelést, nyilatkozatot,
g) a közterület-használat helyét bemutató helyszínrajzi vázlatot,
h) rendezvény vagy vásár esetén az árusítás helyéül szolgáló pavilon, vagy mobil árusító eszköz leírását és fényképét, vagy típusrajzát,
i) a közterület felbontásának igénye esetén a rendelet 3. melléklete szerint kitöltött formanyomtatványt.
15. § A kérelmező köteles beszerezni és a kérelemhez csatolni
a) kereskedelmi, vendéglátó, ipari, szolgáltató tevékenységek esetén az elsőfokú ipari, illetve kereskedelmi igazgatási hatóságok által kiadott engedélyt, vagy a hatóság által átvett kérelem fénymásolatát,
b) hangosító berendezést igénylő, vagy élőzenét szolgáltató rendezvény megtartására irányuló közterület-használat esetén Kazincbarcika Város Önkormányzatának a zaj elleni védelem helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet alapján megtett bejelentés megtörténtének igazolását, vagy a rendezvény megtartására vonatkozó, Jegyző által kiadott engedély fénymásolatát.
11. A kérelem elbírálása
16. § (1) A közterület-használati engedély elbírálása során figyelembe kell venni az építészeti, településrendezési, városképi és műemlékvédelmi, a köztisztasági, környezetvédelmi, közbiztonsági, esztétikai, kulturális szempontokat és dokumentumokat, továbbá a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában előírt követelményeket, és ellenőrizni kell az egyéb feltételek fennállását is.
(2) Az építészeti, településrendezési, városképi, műemlékvédelmi és esztétikai szempontok megfelelő figyelembevételéhez a Polgármester a főépítésztől szakmai állásfoglalást kérhet.
(3) Az engedély kiadása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a közterületen lévő eszközök, berendezések, utcabútorok, szökőkutak, ivókutak, tűzcsapok, növénykazetták, köztéri alkotások, fák, növények szabadon maradjanak, illetve ne károsodjanak, rongálódjanak.
(4) A város területén térburkolattal fedett közterületre közterület-használati engedély csak kivételes esetben, a környezetvédelmi és városképi szempontok figyelembevételével adható. Nem adható közterület-használati engedély térburkolattal fedett közterületre, amennyiben a kérelmező 7,5 tonnát meghaladó tengelyterhelésű járművet kíván igénybe venni a közterület rendeltetéstől eltérő célú használata során.
(5) A 9. § (2) bekezdés 14. pontjában meghatározott jármű tárolásához közterület-használati engedély kizárólag falusias lakóterület, valamint a kereskedelmi, a szolgáltató és az ipari beépítésre szánt területen adható ki.
(6) Kiépített autóbusz várakozóhely esetén amennyiben az nem falusias, vagy kereskedelmi, szolgáltató és ipari beépítésre szánt területen került kialakításra, autóbusz tárolására vonatkozó engedély erre a területre is kiadható. Amennyiben az autóbusz tárolására alkalmas terület nem - a jelen rendelet 2. mellékletében meghatározott - 3. körzetbe tartozó területen került kialakításra, a közterület használati díjra a 3. körzetre vonatkozó díjtételt kell alkalmazni.
(7) Az üzlettel rendelkező kereskedelmi tevékenységet folytatók árukészletüket az üzlet homlokzatával érintkező felületen is értékesíthetik, amennyiben e rendelet szerint közterület-használati engedéllyel rendelkeznek.
(8) Nem adható közterület-használati engedély, amennyiben a kérelem és mellékletei nem felelnek meg a 13. §-15. § szerint meghatározottak feltételeknek és az (1) bekezdésben foglalt szempontoknak.
12. A közterület-használati engedély és tartalma
17. § (1) A közterület-használati engedélynek tartalmaznia kell
a) az engedélyes nevét és lakó- vagy tartózkodási helyét, székhelyét vagy telephelyét, telefonos, valamint elektronikus elérhetőségét,
b) a közterület-használat célját és időtartamát, illetve a feltétel bekövetkezéséig érvényes engedély esetében a feltételt,
c) a közterület-használat helyének, módjának, terület nagyságának, feltételeinek pontos meghatározását,
d) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírásokat,
e) az engedély megszűnése, vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,
f) közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetében a díj mértékét és fizetésének módját, egyéb esetben a díjmentesség tényét,
g) a közterület folyamatos tisztán tartásának, valamint a közterületi létesítmény karbantartásának és a közterület-használat folytán előállt rongálásnak a használó saját költségén történő helyreállítási kötelezettségét,
h) a közterület-használattal járó járulékos költségek (pl.: víz, energia) megfizetésének módját,
i) az engedélytől eltérő közterület-használat következményeire való figyelmeztetést,
j) engedélyesnek a közterületen végzett tevékenységében közreműködők (alvállalkozók, stb) nevét, lakcímét vagy székhelyét.
(2) Az anyagok, eszközök és szerkezetek tárolásával kapcsolatos közterület-használati engedélyben azt is ki kell kötni, hogy a tárolás csak a hatályos baleset-, tűz-, érintés-, villám- és munkavédelmi szabályokban előírt módon történhet.
(3) Az építési munka elvégzésére vonatkozó közterület-használati engedélyben, amennyiben szükséges
a) elő kell írni a közterület felől kerítés létesítését,
b) abban az esetben, ha a járdát teljes szélességében el kell foglalni, és a gyalogos közlekedés a másik oldalon lévő járdára nem terelhető át, - amennyiben a kivitelezési munkák indokolttá teszik - elő kell írni, hogy az engedélyes köteles a gyalogosok számára védőtetővel ellátott átjárót létesíteni, továbbá a közlekedés útjában álló oszlopokat és ezek alátéteit a környezetétől eltérő, jól látható módon jelölni a biztonságos közlekedés érdekében.
18. § Az engedély megadása, megtagadása vagy visszavonása ügyében hozott határozatot közölni kell
a) a kérelmezővel, engedélyessel,
b) az engedélyezési eljárásban közreműködőkkel,
c) a Kazincbarcikai Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Osztályával, és
d) a Rendészettel.
13. Az engedély érvényessége és alkalmazása
19. § (1) A közterület-használati engedély határozott időre, meghatározott feltétel bekövetkezéséig vagy visszavonásig adható ki, azzal, hogy az engedély minden esetben legfeljebb a tárgyév december 31. napjáig szól. A közterület-használati engedély tárgyévet követő év január 1. napjától történő kiadásának feltétele, hogy erre vonatkozóan a kérelem tárgyév december 1. napjáig kerüljön benyújtásra a Kazincbarcikai Polgármesteri Hivatalhoz.
(2) Az engedély a (3) bekezdésben foglalt kivétellel csak az engedélyest, annak bejelentett alkalmazottját és segítő családtagját, illetve jogi személy képviselőjét, vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén annak képviselőjét vagy a kérelemben bejelentett tagját jogosítja fel a közterület rendeltetéstől eltérő célú használatára. Az engedély másra nem ruházható át.
(3) Rendezvény esetén az engedélyessel polgári jogi jogviszonyt létesítő, az engedélyben megjelölt közterületet használónak nem kell külön közterület-használati engedélyt kérnie, azonban a közterület rendeltetéstől eltérő célú használatáért teljes egészében az engedélyes felel.
20. § (1) A közterület-használati engedély érvényessége megszűnik
a) meghatározott idő elteltével,
b) meghatározott feltétel bekövetkezésével,
c) a jogosult halálával vagy jogi személy jogutód nélküli megszűnésével,
d) ha a kérelmező a közterület-használat megszüntetését az engedély érvényességi idejének lejárta előtt bejelenti, vagy
e) az engedély visszavonásával.
(2) A közterület-használati engedély visszavonható
a) közérdekből bármikor, indoklással, a közterület-használati díj arányos mértékű visszatérítésével,
b) ha a közterületet nem a 19. § (2) bekezdésében meghatározottak használják,
c) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn.
(3) A közterület-használati engedélyt vissza kell vonni, ha
a) az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja,
b) a kérelmező a díjfizetési kötelezettségének az esedékesség időpontjáig nem tesz eleget.
(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott okból történő közterület-használati engedély visszavonása esetén, a közterület-használati díj arányos mértéke nem illeti meg az engedélyest.
(5) Ha az engedélyes a közterület rendeltetéstől eltérő célú használatát meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát – a közterület használat megszüntetése előtt legalább 3 nappal - az engedély egyidejű visszaadása mellett az engedélyező hatóságnak írásban bejelenteni.
A közterület-használati díj
14. A közterület-használati díj mértéke, megállapítása
21. § (1) Az engedélyes az engedélyben megjelölt közterület rendeltetéstől eltérő célú használatáért a rendelet 1. mellékletében foglalt díjat köteles fizetni, kivéve, ha a jelen rendelet díjmentességre ad lehetőséget. A közterület-használati díj áfamentes és - a rendelet 1. mellékletének 2. pontja szerinti jelzőtábla és annak kihelyezési díját nem tartalmazza. A rendelet 1. mellékletének 13. pontja szerinti kaució összege általános forgalmi adót nem tartalmazhat. A közterület-használati díj megállapítására napi, havi vagy éves díjtételként kerül sor. A tárgyév folyamán benyújtott közterület-használati engedély iránti kérelem esetén az éves díjtétel arányos összegét kell megállapítani, figyelemmel a 19. § (1) bekezdésében foglaltakra.
(2) A közterület-használati díj Kazincbarcika Város Önkormányzatát illeti meg, amelyet Kazincbarcika Város Önkormányzatának költségvetési elszámolási számlájára kell befizetni.
(3) A közterület-használati díj megállapítására vonatkozó területi kategóriákat a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(4) A közterület-használati engedély iránti kérelmet a 23. § (1) bekezdésben felsorolt esetekben is be kell nyújtani.
(5) A fizetendő közterület-használati díjat egyösszegben, az engedély kézhezvételét követő 3 napon belül kell megfizetni. A kérelmező a közterület rendeltetéstől eltérő célú használatát nem kezdheti meg, amíg a közterület-használati díj megfizetését az engedélyezőnél nem igazolja.
(6) A közterület-használati díj alapjául szolgáló közterület nagyságának megállapításánál a ténylegesen igénybe vett terület nagyságát, a pavilon vagy mobil árusító hely négyzetméterekben számított alapterületét vagy területét, továbbá a hozzá tartozó – az alapterületen túlnyúló – szerkezet, ponyva, tető, egyéb eszköz területének vetületével együttesen kell figyelembe venni. A számítás szempontjából minden töredék négyzetméter egy egész négyzetméternek számít, továbbá minden megkezdett naptári nap egy egész napnak minősül, azonban a havi díjat a megkezdett napok arányában kell számítani.
22. § A már megfizetett közterület-használati díj időarányos része csak írásbeli kérelem alapján téríthető vissza, amennyiben a közterület rendeltetéstől eltérő célú használata a 20. § (1) bekezdés c) – d) pontjai alapján szűnik meg.
23. § (1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni
a) a nem haszonszerzésre irányuló rendezvény megtartása esetén,
b) közműszolgáltatóknak létesítményeinek elhelyezésére,
c) a nem önkormányzati támogatásból megépült zárható szeméttárolók elhelyezésére,
d) fegyveres szervek, rendészeti szervek, mentők létesítményei céljára igénybe vett területek után,
e) postai és távközlési tevékenységgel kapcsolatos létesítmények és berendezések elhelyezésére,
f) szobrok, emlékművek, és köztárgyak elhelyezésére,
g) régészeti feltárásra igénybe vett területek után,
h) az Önkormányzat saját beruházásaihoz kapcsolódó tevékenység céljára igénybe vett területek után,
i) a közvetlen életveszély vagy katasztrófahelyzet elhárítása céljából igénybe vett területek után,
j) annak a mozgásában korlátozott személynek, aki a 12. § (8) bekezdése szerint biztosított parkolóhelyet használ.
(2) A Képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő nemzeti vagy helyi közérdekből – egyedi döntésében mérsékelheti, illetve felmentést adhat a közterület-használati díj megfizetése alól.
(3) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontja vagy a (2) bekezdés alapján nem kell közterület-használati díjat fizetni, az engedélyes másoktól az engedély érvényességi ideje alatt díjat nem szedhet.
(4) Nem fizet közterület-használati díjat – engedély kiadása mellett – Kazincbarcika Város Önkormányzatának közvetlen vagy közvetett, 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezete.
15. Letéti megállapodás és kaució
24. § (1) A közterület VI. Fejezetben foglaltak szerinti használata esetén az engedélyes a közterület-használati díj megfizetésén túlmenően az 1. mellékletben foglaltak alapján számított kauciót is köteles megfizetni.
(2) A kauciót abban az esetben is meg kell fizetnie a közterületet használónak, amennyiben
a) munkavégzése azonnali beavatkozást igénylő hibaelhárításra irányul, vagy
b) a közterület használatáért a 23. § értelmében nem kell díjat fizetnie.
(3) A kaució teljes összege visszajár az engedélyes részére, amennyiben a közterület használatát követően a 30. § (3) bekezdésében foglalt, eredeti állapot helyreállításának ellenőrzése megtörtént, és az ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a közterület eredeti állapotának helyreállítása szakszerűen megtörtént.
(4) Amennyiben a 30. § (3) bekezdésében foglalt ellenőrzés során az kerül megállapításra, hogy az eredeti állapot helyreállítása nem történt meg, az Önkormányzat jogosult az engedélyes által megfizetett kaució összegét az eredeti állapot helyreállítására fordítani. Az engedélyes részére ebben az esetben a kaució teljes összegéből az eredeti állapot helyreállítására fordított összeg levonása után fennmaradó része jár vissza.
(5) Amennyiben az engedélyes a közterület használatát követően az eredeti állapotot nem állítja helyre, részére a kaució nem jár vissza.
(6) A közterület helyreállításának határideje 30 nap, mely határidő indokolt esetben kérelemre - egy alkalommal - további 30 nappal meghosszabbítható. A hosszabbításra irányuló kérelem csak akkor fogadható be, ha az a határidő lejártát megelőző 5 napon belül benyújtásra kerül. Ez alól kivétel a 29. § (4) és (5) bekezdése alapján kiadott határozatban rögzített határidő alkalmazása. A határidőt mulasztó engedélyes részére a kaució nem kerül jóváírásra és visszafizetésre.
(7) Az a jogi személy, vagy egyéni vállalkozó, aki Kazincbarcika város közigazgatási területén a közterület felbontásával kapcsolatos munkálatokat rendszeresen végez, jogosult letéti megállapodást kötni.
(8) A letéti megállapodás kérelem alapján tárgyévre kerül megkötésre. A letéti megállapodáshoz kapcsolódó kaució elszámolását a tárgyév december 31. napjáig el kell végezni. A letéti megállapodás megkötésével – annak hatálya alatt – a kérelmező mentesül a munkaterületenként teljesítendő kaució megfizetésének kötelezettsége alól.
A közterület-használati engedélyben érintett felek kötelezettségei és a közterület jogellenes használatának jogkövetkezményei
16. Az engedélyes kötelezettségei
25. § (1) Az engedélyes köteles az általa használt közterületet rendben és tisztán tartani, állagát megóvni, és az engedély lejárta után az Önkormányzatnak a használat megkezdése előtti, eredeti állapotban visszaadni, amennyiben szükséges saját költségén az eredeti állapotot helyreállítani. A közterület rendeltetéstől eltérő célú használatára vonatkozó jogosultság megszűnését követően a közterület átvételére helyszíni szemle keretén belül kerül sor a 28. § (1)–(2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően.
(2) Az engedélyes a közterület rendeltetéstől eltérő célú használatával összefüggésben keletkező hulladékot naponta és a tevékenység befejezését követően a közterületről köteles eltávolítani, valamint az általa kihelyezett utcabútort a közterületről eltávolítani.
(3) Amennyiben az engedélyes az (1)–(2) bekezdésekben foglalt kötelezettségeinek önként nem tesz eleget, az Önkormányzat jogosult az engedélyes költségére a közterület tisztán tartásához szükséges munkákat elvégezni vagy harmadik személlyel elvégeztetni.
(4) A közterület-használati engedélyt, valamint a díjfizetési kötelezettség teljesítését igazoló iratot az engedélyes a közterület használatakor köteles folyamatosan magánál tartani és az ellenőrzésre jogosult szervek, személyek részére bemutatni. Ennek elmulasztása esetén a 4. § rendelkezései szerint kell eljárni.
17. A közterület jogellenes használatának jogkövetkezményei
26. § (1) A jogellenesen közterületet használó az engedélyező hatóság vagy az ellenőrzésre jogosult felhívására köteles a használatot haladéktalanul megszüntetni, és a közterület – használat előtti – eredeti állapotát saját költségén, bármiféle kártérítési, kártalanítási vagy egyéb igény nélkül azonnal helyreállítani.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségeket elmulasztva a közterületet engedély nélkül, vagy engedélytől eltérő módon használja és a helyreállításra vonatkozó felhívásra az érintett 3 napon belül nem kezdi meg a helyreállítási kötelezettségét, az Önkormányzat a kötelezett költségére és veszélyére az eredeti állapotot helyreállítja vagy harmadik személlyel a kötelezett költségére ezen munkálatot elvégezteti.
(3) Az Önkormányzat az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével a (2) bekezdésben megszabott határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállítja, ha az élet- és balesetveszély vagy jelentős anyagi kár bekövetkezésének, vagy a közrend, közbiztonság, és a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében vagy jelentős közérdekből egyébként indokolt. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.
(4) Azt, aki a közterületet jogellenesen használja - ha más jogszabályban meghatározott jogsértést nem valósít meg –, köteles a jogosulatlan használat idejére az érvényes közterület-használati díjat megfizetni, ezen túlmenően vele szemben közigazgatási bírság szabható ki.
(5) A kiszabható közigazgatási bírság mértéke
a) természetes személy esetén legfeljebb kétszázezer forint,
b) jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén pedig legfeljebb kétmillió forint lehet.
(6) A Rendészet a közterület használatának ellenőrzése során ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki, amennyiben annak jogszabályi feltételei fennállnak.
(7) A közigazgatási bírságot és a helyszíni bírságot a döntés véglegessé válásától számított 15 napon belül kell befizetni az Önkormányzat számlájára.
(8) Ha a közterületet engedély nélkül használó az engedélyezés feltételeinek egyébként megfelel – kérelmére – a hatóság a közterület rendeltetéstől eltérő célú használatát engedélyezi, azonban az engedélyezéssel a kérelmező nem mentesül a közterület jogellenes használatának jelen rendeletben meghatározott jogkövetkezményei alól.
27. § (1) Az engedélyest, aki a számára megállapított közterület-használati díjat az engedélyben megjelölt módon és határidőn belül nem fizeti meg, fel kell szólítani tartozása 8 napon belüli rendezésére.
(2) Amennyiben a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a közterület-használati engedélyt meg kell vonni, és az adózás rendjéről szóló törvény szerinti végrehajtás szabályait kell alkalmazni.
(3) Az engedély megvonását követően az engedélyest fel kell szólítani az eredeti állapot helyreállítására. Amennyiben az engedélyes a felszólításban foglaltaknak nem tesz eleget, vele szemben a 26. § (2)–(3) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeket kell megfelelően alkalmazni.
18. A közterület-használat ellenőrzése
28. § (1) Az e rendeletben foglaltaknak megfelelő közterület rendeltetéstől eltérő célú használatát a Rendészet jogosult és köteles ellenőrizni a közterület-használat megkezdésekor, annak időtartama alatt, valamint a közterület használatának befejezését követően.
(2) A Rendészet a közterület rendeltetéstől eltérő célú engedélyezett használatának megkezdése előtt, illetve annak befejezése után írásbeli dokumentációt és fényképfelvételeket készít, rögzítve a közterület tényleges állapotát.
(3) A közterület használója köteles az ellenőrzésre jogosultak felhívására a használatra jogosító okiratokat ellenőrzéskor bemutatni. A bemutatás elmaradása, vagy annak megtagadása esetén a 4. § (2) bekezdésének rendelkezései szerint kell eljárni.
(4) A Rendészet a közterület-használati engedélyben foglaltaktól eltérő közterület- használat esetén haladéktalanul kezdeményezi a közterület-használati engedély visszavonását.
(5) A Rendészet a közterület rendeltetéstől eltérő célú használatának ellenőrzése során tapasztalt károkozás elhárítása érdekében köteles azonnal intézkedni, felszólítani a közterület használóját, hogy tartózkodjon a további károkozástól, valamint írásbeli dokumentáció és fényképfelvételek készítése mellett felszólítani az okozott kár megtérítésére, valamint az eredeti állapot helyreállítására. Amennyiben a közterület-használatára jogosult a Rendészet felhívásának nem tesz eleget, vele szemben a 26. § (2) – (4) bekezdésében foglalt jogkövetkezmények alkalmazhatóak.
A közterület-használat különös esetei
19. Közterületen végzett munkálatok
29. § (1) Közterületen munkálatokat végezni csak az Önkormányzat által kiadott engedély birtokában, az engedélyben meghatározott feltételek szerint lehet folytatni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően engedély hiányában is folytathatók ilyen munkálatok halasztást nem tűrő esetben, valamint élet- vagy balesetveszély fennállása esetén.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a munkálatokat haladéktalanul, de legkésőbb a munkálatok megkezdését követő munkanapon be kell jelenteni az Önkormányzat felé. Amennyiben a közterületen folyó hibaelhárítás, útfelbontás a rendszeres gépjárműforgalmat korlátozza vagy akadályozza, úgy arról a munkavégzés megkezdése előtt a Tűzoltóságot, a Mentőket és a Rendőrséget szóban és írásban tájékoztatni kell.
(4) A tárgyév december 1. napja és a tárgyévet követő év február 28. napja között a közterület felbontásával, vagy helyreállításával járó munka kizárólag azonnali hibaelhárítási céllal történhet.
(5) Az ideiglenes helyreállítás szabályai a közterület-használati engedély iránti kérelemben és az engedélyben szereplő műszaki tartalom figyelembevételével a kiadott határozatban kerülnek megállapításra.
30. § (1) A közterületen végzett munkálatok megkezdése előtti állapotot írásban kell dokumentálni.
(2) A közterületen munkálatokat végzők kötelesek a munkálatok befejezését követően az (1) bekezdés alapján készített írásbeli dokumentáció szerinti eredeti állapot helyreállítására.
(3) Az írásbeli dokumentáció készítése és az eredeti állapot helyreállításának ellenőrzése a munkálatokat végzőnek és a Kazincbarcikai Polgármesteri Hivatal illetékes ügyintézőjének a feladata.
31. § (1) Út felbontása esetén a felületet érintő keresztirányú, vagy pontszerű felbontás esetén a technológiai előírásoknak megfelelően azonos nemű anyagból az igénybe vett részt az eredeti állapotnak megfelelően kell helyreállítani. Az eredeti rétegrendnek megfelelő állapotot az út felbontásakor a rétegrend megállapításától az eredeti állapot helyreállításáig folyamatosan, időbélyegzővel ellátva dokumentálni kell.
(2) Hosszirányú vagy hosszirányú szakaszos felbontás esetén - függetlenül a felbontott felület nagyságától – legalább az érintett szakasz eredeti rétegszerkezetének helyreállítását kell elvégezni.
32. § (1) Amennyiben a 29. § (1) bekezdésben meghatározott munkálatok elvégzéséhez közútkezelői hozzájárulás szükséges, a hozzájárulás kiadására a közúti közlekedésről szóló törvényben és az annak végrehajtására kiadott rendeletben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(2) A kiadott közútkezelői hozzájárulást meg kell küldeni a Rendőrségnek és a Rendészetnek.
33. § (1) Közterületen nyílt csapadékvíz elvezető árok, csatorna lefedéséhez, járda átalakításához, vagy kapubejáró létesítéséhez, átalakításához a közútkezelő-hozzájárulása szükséges. A kérelem benyújtásakor mellékelni kell a közterület-alakítási tervdokumentációt (M=1:200) műszaki leírással és a szükséges részletrajzokkal, melyen fel kell tüntetni a meglévő fákat, egyéb növényzetet, kerékpárutat, gyalogos felületet, kapubejárót, útszegélyt, közművek műtárgyait és minden egyéb meglévő műszaki paramétert.
(2) Kapubejáró kialakítása esetén egyenként legfeljebb 5 m széles gépjármű bejáró létesíthető azzal a kikötéssel, hogy a bejáró kialakításához a kérelmezőnek a közút kezelőjével, csapadékvíz átvezetés megvalósítása esetén a hálózat üzemeltetőjével egyeztetnie kell az átvezetés anyag használatára és a folyásszint kialakítására vonatkozóan. A kapubejáró kialakításának költsége az ingatlantulajdonost terheli.
Járművek tárolása közterületen
20. Jogszerű közterület-használat
34. § (1) A tulajdonos, üzembentartó vagy egyéb jogcímen használó jogosult a járművet az erre kijelölt helyen közterületen tárolni, amennyiben a forgalomban való részvételhez szükséges hatósági engedéllyel rendelkezik.
(2) Jogosult a jármű közterületen történő tárolására az a tulajdonos, üzembentartó vagy egyéb jogcímen használó, aki a közúti forgalomban ideiglenesen nem kíván részt venni, rendelkezik közterület-használati engedéllyel és azt a járművön ellenőrizhető módon elhelyezi.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott közterület-használati engedélyre e rendelet Harmadik Részében foglaltakat kell alkalmazni.
35. § A helyi közúton – fő- és mellékútvonalon – közterület-használati engedély nélkül tárolt üzemképtelen, roncs és elhagyott járművek tárolására és eltávolítására vonatkozó szabályokat a KRESZ, valamint a közterület-felügyeletről szóló törvény tartalmazza.
36. § (1) A 7. § (1) bekezdés k) pontjában foglalt tilalom az üzemképtelen és roncsjármű 10 napon túli, közterületen történő tárolására vonatkozik.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartamon túlmenően, azonban legfeljebb 30 napig tárolható közterületen az üzemképtelen és a roncsjármű, amennyiben annak tulajdonosa, üzembentartója vagy egyéb jogcímen használója rendelkezik közterület-használati engedéllyel.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott közterület-használati engedélyre a rendelet Harmadik Részében foglaltakat kell alkalmazni.
21. Járművek engedély nélküli tárolásának jogkövetkezményei
37. § (1) A közterületen engedély nélkül, illetve a rendeletben foglaltakkal ellentétes módon tárolt járműveket a Rendészet jogosult elszállíttatni.
(2) Az elszállíttatásra a Rendészet saját észlelése vagy bejelentés alapján kerülhet sor.
(3) Amennyiben jármű elszállíttatásáról gondoskodik a Rendészet, az elszállítás elrendelésével egyidejűleg köteles a Rendőrséget értesíteni.
(4) Az elszállíttatáshoz a Rendészet kizárólag felelősségbiztosítással rendelkező szolgáltató közreműködését veheti igénybe.
(5) Az elszállított járművek listáját az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
38. § (1) A jármű tulajdonosa, üzembentartója vagy egyéb jogcímen használója köteles megfizetni a jármű
a) elszállításával,
b) tárolásával,
c) őrzésével,
d) értékesítésével,
e) a regisztrált bontó-hulladék részére történő átadással
járó költségeket (a továbbiakban: költségek).
(2) A költségek megállapítására és az elszállításra a kerékbilincs közterület-felügyelet általi alkalmazására, a járművek elszállítására, valamint a felmerült költségekre vonatkozó szabályokról szóló 55/2009. (X. 16.) IRM rendelet és a kerékbilincs alkalmazásával és a járművek elszállításával kapcsolatos eljárás során alkalmazandó kiegészítő és eltérő közigazgatási hatósági eljárási szabályokról szóló 512/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni.
22. A járművek elszállítása
39. § (1) A Rendészet a jármű elszállítására irányuló intézkedése előtt köteles írásban felszólítani a tulajdonost, üzembentartót vagy egyéb jogcímen használót, hogy a felszólítás kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 3 napon belül a közterület engedély nélküli használatát szüntesse meg.
(2) Ha a járművön hatósági jelzés nem található, és a tulajdonos, az üzembentartó vagy egyéb jogcímen használó személyét más módon sem lehet megállapítani, az elszállítást követő munkanapon a Rendészet képviselőjének jelenlétében írásbeli dokumentáció, valamint fénykép- vagy videófelvétel készítése mellett a járművet fel kell nyitni.
(3) A Rendészet az engedély nélküli közterület-használat megszüntetésére kitűzött határidő eredménytelen elteltét követő napon, a járművet a megbízott szolgáltató útján, a szolgáltató által biztonságosan őrzött telephelyre szállíttatja, írásbeli dokumentáció és egyidejűleg fotó- vagy videófelvétel készítése mellett.
(4) Az írásbeli dokumentációnak tartalmaznia kell
a) a jármű elszállítását elrendelő megnevezését, székhelyét, annak a szolgáltatónak a nevét, címét, ahol a jármű kiváltása felől intézkedés kezdeményezhető,
b) azt a helyet, ahol az elszállított jármű található,
c) az elszállítás időpontját,
d) a jármű elszállítás előtti helyét,
e) ha van, a jármű forgalmi rendszámát, valamint gyártmányát, típusát, színét, és külföldi rendszámú jármű esetén az államjelzését,
f) a jármű elszállítás előtt látható sérüléseit és meghibásodását,
g) az intézkedő által a lezáratlanul talált járműben lévő ingóságok jegyzékét,
h) az elszállítás okát a jogalap megjelölésével.
23. A járművek elszállítást követő tárolása
40. § Az elszállított járművet a felelős őrzés szabályai szerint az elszállítás napját követő 6 hónapig tárolni és őrizni kell. Ezen idő alatt az elszállítást elrendelő köteles a jármű tulajdonosát, üzembentartóját vagy egyéb jogcímen használóját felkutatni, vagy azt megkísérelni.
41. § (1) Az elszállított járműveket a szolgáltató telephelyén a jármű tulajdonosa, üzembentartója vagy egyéb jogcímen használója költségére és veszélyére kell tárolni.
(2) Amennyiben a tulajdonos, az üzembentartó vagy az egyéb jogcímen használó kiléte megállapítható, a Rendészet köteles haladéktalanul felhívni a tárolt jármű és az esetlegesen abban fellelt egyéb ingóságok elszállítására, valamint a felmerült költségek megfizetésére.
(3) A költségek megfizetéséig a tárolást végző a jármű kiadását megtagadhatja.
24. Az elszállított járművek értékesítése
42. § (1) Amennyiben az elszállított jármű tulajdonosának, üzembentartójának vagy egyéb jogcímen használójának kiléte nem állapítható meg, vagy az ismert tulajdonos, üzembentartó, egyéb jogcímen használó a felszólítás ellenére az elszállítás napjától számított 6 hónapos időtartam alatt nem jelentkezik, az Önkormányzat a Rendészet útján jogosult a járművet árverés útján értékesíteni.
(2) Az értékesítésből befolyó vételár elsődlegesen a felmerült költségek fedezetére szolgál. A költségek megfizetését követően a vételárból fennmaradó részt az Önkormányzat elkülönített számlán köteles kezelni az elévülési idő végéig.
Záró rendelkezések
43. § (1) E rendelet 2022. június 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatályba lépése előtt kiadott és érvényes közterület-használati engedélyek esetében a rendelet 1. mellékletében meghatározott díjtételeket 2023. január 1. napjától kell alkalmazni.
(3) Hatályát veszti Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek rendjéről és a közterület-használat szabályairól szóló 38/2017. (IX. 28.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet
I. A közterület-használat övezetenkénti díjai
|
Díjmérték |
||||
1. övezet |
2. övezet |
3. övezet |
Időtartam |
||
1. |
Mobil árusító vagy tároló eszközök, pavilonok |
|
|
|
|
2. a) |
Géperejű bérkocsik, taxik állomáshelye |
|
|
|
|
b) |
Kizárólagos parkolás |
120000 |
120000 |
120000 |
Ft/év/gk |
c) |
Egészségügyi intézmények környezetében az ellátást biztosítók részére rendszámmal védett várakozóhely |
0 |
0 |
0 |
Ft/év/gk |
3. |
Az egyes létesítményhez szükséges személygépjármű várakozóhely (saját kiépítés esetén) |
|
|
|
|
4. |
Építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag építési törmelék, lakásépítésnél, épület javításánál egyéb építési munkánál |
|
|
|
|
5. |
3,5 tonnát meghaladó össztömegű személyszállító teher- és különleges |
|
|
|
|
6. |
Idényjellegű árusítás, javító-szolgáltató tevékenység, alkalmi és mozgóárusítás |
|
|
|
|
7. |
Vendéglátó üzletek terasz-területe |
1500 |
1200 |
1000 |
Ft/m2/hó |
8. |
Üzlettel rendelkező kereskedelmi |
|
|
|
|
9. a) |
Kiállítás, vásár, sport és kulturális bemutató (nonprofit) |
|
|
|
|
b) |
Egyéb rendezvény (profitorientált) |
400 |
300 |
200 |
Ft/m2/nap |
10. |
Cirkuszi és mutatványos tevékenység |
|
|
|
|
11. |
Üzemképtelen jármű 30 napig történő tárolása |
|
|
|
|
12. |
Reklámfelületek, illetve reklám célú eszközök közterületen történő elhelyezése |
200 |
200 |
200 |
Ft/m2/hó |
|
|||||
Burkolat típusa |
Díjmérték |
||||
13. a) |
szilárd burkolat felbontása esetén |
6500 |
6500 |
6500 |
Ft/m2 |
b) |
zöldterület felbontása esetén |
1300 |
1300 |
1300 |
Ft/m2 |
c) |
nem szilárd burkolat felbontása esetén |
|
|
|
|
III. Övezetek meghatározása
1. övezet:
a) Kiemelt városterület:
26. számú országos főútvonal keleti bevezető szakasza, Hadak útja, Ózdi út,
2. övezet
1. Borsodchem lakótelep és a BorsodChem főbejáratának környezete, Irinyi János utca
2. Újkazinci lakótelep 1. Patak utcai lakótelep és környezete,
3. Újkazinci lakótelep 2. Mikszáth Kálmán utcai lakótelep
4. Újkazinci lakótelep 3. Csokonai utcai lakótelep
5. Móricz Zsigmond-Radnóti Miklós téri lakótelep
6. Tavasz utcai lakótelep és a Kazincbarcikai Kórház környéke
7. Mátyás király út keleti oldali lakótelep és környezete
8. Derkovits Gyula téri lakótelep és környezete
9. Lini István téri alközpont
10. Herbolya régi telep utca
11. Városi köztemető
3. övezet
4. övezet
1. ÁBRA
2. ÁBRA
3. ÁBRA
2. melléklet
3. melléklet