Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2022. (V. 31.) önkormányzati rendelete
a közterületek, egyes épületek és műtárgyak elnevezéséről, az ingatlanok címeinek megállapításáról, valamint művészeti alkotások és művészeti alkotásnak nem minősülő emléktáblák elhelyezéséről
Hatályos: 2022. 06. 02Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2022. (V. 31.) önkormányzati rendelete
a közterületek, egyes épületek és műtárgyak elnevezéséről, az ingatlanok címeinek megállapításáról, valamint művészeti alkotások és művészeti alkotásnak nem minősülő emléktáblák elhelyezéséről
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 3. pontjában, valamint 51. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § A rendelet hatálya
a) a Békéscsaba közigazgatási területén található közterületek elnevezésének megállapítására és megváltoztatására,
b) a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő azon épületek és műtárgyak elnevezésének megállapítására és megváltoztatására – az intézménynevek kivételével –, amelynek elnevezését jogszabály nem rendeli más szerv hatáskörébe,
c) a Békéscsaba közigazgatási területén található ingatlanok címeinek megállapítására és
d) a Békéscsaba közigazgatási területén belül közterületre és önkormányzati tulajdonú ingatlanok területén elhelyezésre kerülő művészeti alkotásokra és művészeti alkotásnak nem minősülő emléktáblákra (a továbbiakban: emléktáblák).
terjed ki.
2. § E rendelet alkalmazásában
a) épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából;
b) műtárgy: mindazon építmény, amely nem minősül épületnek és épületfunkciót jellemzően nem tartalmaz;
c) művészeti alkotás: a szerzői jogról szóló törvény hatálya alá tartozó képzőművészeti, iparművészeti, fotóművészeti és ipari tervező-művészeti alkotás.
Közterületek, épületek és műtárgyak elnevezésének megállapítása és megváltoztatása
3. § Közterületek, épületek és műtárgyak elnevezésének megállapítása és megváltoztatása esetén figyelemmel kell lenni arra, hogy
a) a közterületnek, épületnek vagy műtárgynak a története során milyen neve alakult ki (történeti elv) és
b) hogyan nevezik a közterületet, épületet vagy műtárgyat a környékben élők (élő használat elve).
4. § (1) Közterületet, épületet és műtárgyat
a) elhunyt természetes személyről,
b) jogi személyről,
c) tárgyról,
d) élőlényről,
e) földrajzi névről vagy
f) fogalomról
lehet elnevezni.
(2) Elhunyt természetes személyről akkor nevezhető el közterület, épület vagy műtárgy, ha
a) a személy közismert tevékenysége, élete, munkássága az emberiség egyetemes történetében vagy a magyar nemzet történetében kiemelkedő volt, és személye közmegbecsülésnek örvend,
b) a személy a tudomány, művelődés, köznevelés, művészet, sport vagy társadalmi élet egyéb területein kimagasló teljesítményt ért el, vagy alkotott, és ezáltal személyének emléke megőrzésre méltó, vagy
c) a személy Békéscsaba életében, történetében kiemelkedő szereppel bírt, vagy tevékenységével hozzájárult a város fejlődéséhez.
(3) Azonos elnevezést két vagy több közterület nem kaphat.
5. § (1) Közterületek, épületek és műtárgyak elnevezésének megállapítását és megváltoztatását kezdeményezheti:
a) a polgármester,
b) az alpolgármesterek,
c) az önkormányzati képviselők,
d) a jegyző,
e) a városi főépítész,
f) a települési nemzetiségi önkormányzatok,
g) az érintett közterületről megközelíthető ingatlan tulajdonosa,
h) az érintett közterületről megközelíthető ingatlanban lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személy, vagy
i) az érintett közterületről megközelíthető ingatlanban székhellyel vagy telephellyel rendelkező jogi személy képviselője.
(2) Közterületek, épületek és műtárgyak elnevezésének megállapítása és megváltoztatása előtt az elnevezés megállapításáról, illetve megváltoztatásáról ki kell kérni
a) azon egyéni választókerületi önkormányzati képviselő véleményét, amelyben az érintett közterület, épület vagy műtárgy található és
b) az érintett közterületről megközelíthető ingatlanok tulajdonosainak véleményét.
(3) Az (1) bekezdés f)–i) pontokban meghatározott esetekben a kezdeményező a kezdeményezés benyújtása előtt írásban köteles beszerezni a (2) bekezdésben előírt véleményt.
(4) A kezdeményező a kezdeményezésben köteles
a) megindokolni az elnevezés megállapításának vagy megváltoztatásának szükségességét,
b) javaslatot tenni a közterület, épület vagy műtárgy elnevezésére,
c) indokolással bemutatni a javasolt elnevezést.
(5) A kezdeményezést a jegyző a városi honlapon legalább 15 napra közzé teszi azzal, hogy a felhívással, hogy a lakosság véleményt nyilváníthat a tervezett elnevezéssel kapcsolatban.
(6) A kezdeményezéssel kapcsolatban ki kell kérni a Békéscsabai Települési Értéktár Bizottság véleményét.
6. § (1) A közterületek, épületek és műtárgyak elnevezését a Földrajzinév-munkacsoport (a továbbiakban: Munkacsoport) véleményezi.
(2) A Munkacsoport tagjai:
a) a Munkacsoport elnöki tisztségét is betöltő városi főépítész,
b) a jegyző vagy az általa kijelölt köztisztviselő,
c) a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöke vagy az általa kijelölt, jelentős helytörténeti ismeretekkel rendelkező személy,
d) a Polgármesteri Hivatal kulturális ügyekkel foglalkozó szervezeti egységének vezetője vagy az általa kijelölt köztisztviselő,
e) a Polgármesteri Hivatal városüzemeltetési ügyekkel foglalkozó szervezeti egységének vezetője vagy az általa kijelölt köztisztviselő,
f) a Békéscsabai Települési Értéktár Bizottság elnöke.
(3) A Munkacsoport ülését az elnök hívja össze – az 5. § (5) bekezdésében meghatározott határidő leteltével – legkésőbb az ülést megelőző öt munkanapon belül a meghívó írásban vagy elektronikus levélben történő megküldésével. A meghívóhoz csatolni kell a kezdeményezést, továbbá a lakossági véleményeket.
(4) A Munkacsoport ülését az elnök vezeti.
(5) A Munkacsoport ülése akkor határozatképes, ha legalább három tagja jelen van.
(6) A Munkacsoport döntéseihez a jelenlévő tagok több mint felének igen szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(7) A Munkacsoport üléseiről a hozzászólások lényegét és a döntéseket tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni.
7. § A javaslatot, az 5. § (2) és (5) bekezdése alapján beszerzett véleményeket és a Munkacsoport 6. § (1) bekezdés szerinti véleményét a közterület elnevezésének megállapítására vagy megváltoztatására irányuló közgyűlési előterjesztéshez mellékelni kell.
8. § A közterület elnevezésének megállapításáról vagy megváltoztatásáról szóló közgyűlési határozatot a jegyző megküldi
a) az Országos Mentőszolgálat,
b) a Békéscsabai Rendőrkapitányság,
c) az illetékes katasztrófavédelmi szerv,
d) a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve,
e) az egyetemes postai szolgáltató,
f) a háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti feladatot ellátó egészségügyi szolgálató,
g) az állami közútkezelő szerv és
h) óvodák, általános iskolák
részére.
9. § (1) A megállapított közterületnevekről a jegyző naprakész nyilvántartást (közterületnév-jegyzék) vezet.
(2) A közterületnév-jegyzék
a) a sorszámot,
b) a postai irányítószámot,
c) a közterület nevét,
d) a közterület jellegét,
e) az érvényesség kezdetét,
f) a közterület elnevezését megállapító közgyűlési határozat számát és
g) a korábbi közterület-névre vonatkozó adatokat
tartalmazza.
Közterületnév-táblák elhelyezése
10. § (1) A városban a közterületeket közterületnév-táblákkal kell jelölni.
(2) A közterületnév-táblát a közterület mindkét oldalán a közterület elején és végén, valamint az útkereszteződéseknél mindkét sarkon a sarokingatlanon, a vonatkozó építésügyi, városrendezési és egyéb szabályok betartásával kell elhelyezni. Tér, park, sétány, liget, sor, köz, külterületi lakott hely és az átlagostól eltérő beépítettségű közterületen a közterületnév-tábla elhelyezésekor az általános szabályoktól el lehet térni, indokolt esetben több vagy kevesebb közterületnév-tábla is elhelyezhető.
(3) A közterületnév-táblán a közterület neve és jellege szerepel. A közterületnév-táblán indokolt esetben az érintett közterületi szakaszon megtalálható házszámok is feltüntethetőek intervallumosan.
(4) A közterületnév-tábla az 1. melléklet és 2. melléklet szerinti formátumban, egységes kivitelben készül.
(5) A jegyző gondoskodik a közterületnév-tábla elkészíttetéséről, kihelyezéséről, karbantartásáról. Ennek költsége az önkormányzatot terheli.
(6) Az érintett ingatlan tulajdonosa a közterületnév-tábla elhelyezését tűrni köteles.
(7) A közterületnév-tábla szövegének megváltoztatása, olvashatatlanná tétele és eltávolítása tilos.
(8) A közterületnév-tábla csak indokolt esetben, az ingatlant érintő felújítási, karbantartási vagy építési munkálatok idejére távolítható el, amely munkák befejezését követően az ingatlan tulajdonosa köteles a közterületnév-táblát haladéktalanul visszahelyezni az ingatlanra.
(9) Az ingatlan tulajdonosa köteles haladéktalanul bejelenteni az önkormányzat részére, ha a kihelyezett közterületnév-tábla eltűnik, megrongálódik, olvashatatlanná válik vagy megsemmisül.
(10) Közterület nevének változása esetén a korábbi közterületnév-táblát – áthúzással vagy más megfelelő módon egyértelműen érvénytelenítve – legalább huszonnégy hónapon keresztül az új közterületnév-tábla mellett meg kell hagyni.
Névtörténeti táblák elhelyezése
11. § (1) A város életében, történetében kiemelkedő szereppel bíró személyekről vagy családokról elnevezett közterületeken az adott személy vagy család nevét, a személy születési és halálozási évszámát, valamint foglalkozását, és – ha indokolt – a város történetében betöltött szerepét legfeljebb 100 karakterben megjelenítő tábla (a továbbiakban: névtörténeti tábla) helyezhető ki.
(2) A névtörténeti tábla az adott közterület egy vagy több pontján, lehetőleg a közterületnév-tábla alatt helyezhető ki.
(3) A névtörténeti tábla a 3. melléklet és 4. melléklet szerinti formátumban, egységes kivitelben készül.
(4) A névtörténeti táblán fel kell tüntetni a – monokróm – városi címert.
(5) A névtörténeti táblára a 10. § (5)–(9) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(6) A névtörténeti táblák helyére és pontos szövegére a költségvetési rendeletben erre biztosított forrás figyelembe vételével – a jegyző felkérésére – a Békéscsabai Települési Értéktár Bizottság tesz javaslatot, amely alapján a Közgyűlés dönt.
Az ingatlanok számozása
12. § (1) Az ingatlanok számozását a városközponttól mindig kifelé haladva kell elvégezni úgy, hogy a jobb oldal a páratlan, a bal oldal páros számozású legyen.
(2) Az általánostól eltérő beépítettségű utca vagy külterületi településrész ingatlanainak számozása indokolt esetben az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérhet.
(3) A házszámot az ingatlan közterület felőli részén, jól látható módon kell feltüntetni.
(4) A házszám elkészíttetése, elhelyeztetése, karbantartása, pótlása az ingatlan tulajdonosának feladata, aki köteles az ezzel járó költségeket viselni.
Művészeti alkotások elhelyezése
13. § (1) Közterületre vagy önkormányzati tulajdonú ingatlanra művészeti alkotás elhelyezését kezdeményezheti:
a) a polgármester,
b) az alpolgármesterek,
c) az önkormányzati képviselők,
d) a jegyző,
e) a városi főépítész,
f) bármely természetes vagy jogi személy.
(2) Az (1) bekezdés a)–e) pontjaiban megjelöltek kivételével a kezdeményező a kezdeményezéshez csatolni köteles
a) a tervezett művészeti alkotás részletes műleírását – a méret és anyag bemutatásával –,
b) a tervezett művészeti alkotás látványtervét vagy makettjét,
c) a tervezett művészeti alkotás alkotójának bemutatását,
d) a tervezett művészeti alkotás elhelyezésére vonatkozó javaslatot, különösen a helyszínre, posztamensre, megvilágítása, környezetrendezése vonatkozó javaslatokat,
e) a tervezett művészeti alkotás elkészítésének és elhelyezésének költségvetését,
f) az e) pontban meghatározottak fedezetének rendelkezésre állására vonatkozó nyilatkozatot.
(3) Amennyiben a művészeti alkotás elkészíttetéséhez és elhelyezéséhez önkormányzati forrás is szükséges, ezt is szükséges megjelölni a kezdeményezésben.
14. § (1) A művészeti alkotás véleményezésére fel kell kérni
a) az köztéren felállítandó művészeti alkotások szakértői bírálatára kijelölt, állami tulajdonú gazdasági társaságot vagy szervet,
b) a városi főépítészt és
c) történelmi vagy helytörténeti eseményre vagy természetes személyre emlékező művészeti alkotás esetén a Békéscsabai Települési Értéktár Bizottságot.
(2) A kezdeményezés 13. § (2) bekezdésben megjelölt mellékleteit és az (1) bekezdésben meghatározott véleményeket a közgyűlési előterjesztéshez mellékelni szükséges.
15. § A művészeti alkotásokról a jegyző naprakész nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a művészeti alkotás
a) helyét,
b) felállításának időpontját,
c) alkotóját,
d) címét,
e) jellemzőit (anyag, méret).
16. § A művészeti alkotások elhelyezésének megváltoztatására e fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
Emléktáblák elhelyezése
17. § (1) Közterületre vagy önkormányzati tulajdonú ingatlanra emléktábla elhelyezését kezdeményezheti:
a) a polgármester,
b) az alpolgármesterek,
c) az önkormányzati képviselők,
d) a jegyző,
e) a városi főépítész,
f) a Békéscsabai Települési Értéktár Bizottság,
g) bármely természetes vagy jogi személy.
(2) A kezdeményező a kezdeményezéshez csatolni köteles a tervezett emléktábla leírását (méret, anyag, megjelenítendő szöveg).
(3) Az (1) bekezdés a)–e) pontjaiban megjelöltek kivételével a kezdeményező a kezdeményezéshez csatolni köteles
a) a tervezett emléktábla elkészítésének és elhelyezésének költségvetését,
b) az a) pontban meghatározottak fedezetének rendelkezésre állására vonatkozó nyilatkozatot,
c) nem önkormányzati tulajdonú ingatlanon elhelyezésre kerülő emléktábla esetén az ingatlan tulajdonosainak írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát, társasház esetén a társasház hozzájáruló határozatát,
d) jogszabály erre vonatkozó kötelezettsége esetén az emléktábla elhelyezéséhez szükséges hatósági engedélyeket.
(4) Amennyiben az emléktábla elkészíttetéséhez és elhelyezéséhez önkormányzati forrás is szükséges, ezt is szükséges megjelölni a kezdeményezésben.
18. § (1) Az emléktábla szövegét magyar nyelven, a Magyar Tudomány Akadémia aktuális helyesírási szabályzatának megfelelő módon kell feltüntetni.
(2) Indokolt esetben – különösen valamely nemzetiségi közösség tagjára, történelmi eseményre utaló vagy nemzetiségi közösség által kezdeményezett emléktábla elhelyezése esetén – lehetőség van a nemzetiségi nyelvén vagy más idegen nyelven megjeleníteni a feliratot. Ebben az esetben az (1) bekezdésben meghatározott követelmény teljesíthető úgy is, hogy ugyanazon emléktáblán az idegen nyelvű szövegen (szövegrészen) kívül annak magyar nyelvű megfelelőjét is megjelenítik, legalább ugyanolyan jól érzékelhetően, valamint legalább ugyanolyan méretben, mint az idegen nyelvű szöveget (szövegrészt).
(3) Nemzetiségi nyelvű vagy más idegen nyelvű feliratot tartalmazó emléktábla esetén a 17. § (1) bekezdés a)–e) pontjaiban megjelöltek kivételével a kezdeményező csatolni köteles a szöveg hiteles magyar nyelvű fordítását.
19. § (1) Az emléktábla előzetes véleményezésére fel kell kérni a Békéscsabai Települési Értéktár Bizottságot.
(2) A véleményt a közgyűlési előterjesztéshez mellékelni szükséges.
20. § Az emléktáblákról a jegyző naprakész nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az emléktábla
a) helyét,
b) elhelyezésének időpontját,
c) szövegét,
d) jellemzőit (anyag, méret).
21. § Az emléktáblák elhelyezésének megváltoztatására e fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
Záró rendelkezések
22. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
23. §1
1. melléklet
2. melléklet
1. minta:
3. melléklet
4. melléklet
1. minta
A 23. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.