Karancsberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2005. (IX. 21.) önkormányzati rendelete
a közterület használat szabályairól
Hatályos: 2005. 09. 22Karancsberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2005. (IX. 21.) önkormányzati rendelete
a közterület használat szabályairól
Karancsberény Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A §. (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a helyi sajátosságokra tekintettel a közterületek használatára és a közterület használat engedélyezésére az alábbi rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
1. § A rendelet célja, hogy
a) meghatározza a közterületek és zöldfelületek használatának rendjére vonatkozó szabályokat, figyelemmel a helyi adottságokra, a lakossági igényekre, a községképi, a községrendezési, környezetvédelmi, közlekedésbiztonsági szempontokra:
b) megállapítsa a közterület-használati díj mértékét és fizetésének módját,
c)szabályozza az engedély nélkül tárolt, üzemképtelen járművekkel kapcsolatos eljárást.
2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Karancsberény község közigazgatási területén belül az önkormányzat tulajdonában, kezelésében lévő, az ingatlan-nyilvántartásban közterületként (pl. közút, járda, tér) nyilvántartott belterületi földrészletekre, továbbá a belterületi földrészletek közhasználatra átadott részére (a továbbiakban együtt: közterület).
(2) Rendelkezési minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre vonatkoznak, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a község területén tartózkodnak és tevékenykednek.
3. § A közterület használat engedélyezésével kapcsolatos elsőfokú önkormányzati hatósági hatásköröket Karancsberény község polgármestere (a továbbiakban: engedélyező) gyakorolja.
4. § A közterületekre, azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően – állaguk sérelme nélkül és az általános magatartási szabályok betartásával – mindenki ingyenesen használhatja.
Közterület-használat engedélyezése, a közterület igénybevétele
5. § (1) A közterületek rendeltetéstől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület használat) engedély szükséges.
(2) Közterület használati engedélyt kell beszerezni:
a) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére,
b) alkalmi és mozgóárusításra, javító-szolgáltató tevékenységre,
c) kiállítási, sport-és kulturális rendezvények, továbbá mutatványos tevékenység céljára,
d) vendéglátó-ipari előkert, kitelepülés céljára, üzleti szállítás, illetve rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezésére, árukirakodásra,
e) üzemképtelen jármű ideiglenes tárolására,
f) zöldfelület bármilyen célú igénybevételére,
g) árusító és egyéb fülke (mobil pavilon) elhelyezésére,
h) önálló hirdető-berendezések, figyelmeztető-és tájékoztató táblák elhelyezésére.
6. § Nem kell közterület használati engedély:
a) a közút (járda) építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban, a közút (járda) területének elfoglalásához,
b) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez,
c) a közterületen, illetőleg az alatt vagy felett elhelyezett közművek hibaelhárítása érdekében végzett munkához.
7. § Nem adható közterület-használati engedély:
a) bűzös valamint tűz- és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására,
b) eseti rendezvények kivételével szeszes ital (palackozott és kimért) forgalmazására,
c) erotikus termékek (szexuális árúk) bemutatására és forgalmazására,
d) a közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezések és anyagok elhelyezésére.
Az engedély iránti kérelem
8. § (1) A közterület használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.
(2) Ha a közterület használata építési (létesítési) engedélyhez kötött épület vagy más építmény elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt az építtetőnek kell kérnie.
(3) Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék, stb. elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt a kivitelezőnek kell kérnie.
(4) A közterület-használati engedély iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti tartalommal kell benyújtani.
(5) Az engedély iránti kérelemhez az engedélyező hatóság felhívására be kell mutatni a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okiratot.
Az engedély megadása, megszűnése, visszavonása
9. § (1) Az engedélynek tartalmaznia kell:
a) az engedélyes nevét és állandó lakó- (telep) helyének címét,
b) a közterület használat célját és időtartamát, vagy azt, hogy az engedély milyen feltétel bekövetkeztéig érvényes, illetőleg, hogy állandó jellegű,
c) a közterület használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,
d) az engedély megszűntetése vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,
e) a közterület használati díj fizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és fizetésének módját.
(2) A közterület használat – a 9. §. (3) bekezdésében említett esetben – csak az építési munka végzésének tartamára engedélyezhető.
(3) Az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos engedélyben azt is ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka-, baleset- és egészségvédelmi rendszabályokban előírt módon történhet.
10. § (1) A közterület használat a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével csak határozott időre engedélyezhető. A határozott időre szóló közterület használat legkisebb időtartama 1 nap, leghosszabb időtartama 5 év.
(2) Határozatlan időre engedélyezhető közterület használatok: építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezése.
11. § (1) A közterület használati engedély érvényét veszti, ha közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik.
(2) A meghatározott időre szóló engedély érvénye az engedélyesnek az engedélyezett időtartam lejárta előtt 15 nappal benyújtott kérelmére meghosszabbítható. Az engedély szüneteltetésére nincs lehetőség.
12. § (1) Az engedélyező – a közterület használati engedély bevonására történő figyelmeztetés mellett határidő tűzésével – felszólítja a szabálytalanság megszüntetésére azt az engedélyest, aki:
a) a közterületen elhelyezett árusítóhely folyamatos tisztántartásáról, fenntartásáról nem gondoskodik,
b) az engedélyezettnél nagyobb területet foglal el,
c) az engedélytől eltérő terméket árul,
d) a számára engedélyezett közterület használatot másnak átengedi,
e) a közterület használati díját határidőig nem fizeti meg.
(2) Amennyiben az engedélyes a megadott határidőn belül kötelezettségének nem tesz eleget, tőle a közterület használati engedélyt haladéktalanul vissza kell vonni.
(3) Meg kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja.
13. § Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes saját költségén köteles az eredeti állapotot – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani.
A közterületek filmforgatási célú igénybevétele
13/A. § (1) Karancsberény településen filmforgatási célú használat szempontjából turisztikailag kiemelt terület nincs.
13/B. § (1) A közterület filmforgatási célú igénybevétele a hatvan napot nem haladhatja meg.
(2) A közterület filmforgatási célú igénybevétele, akár ugyanazon, vagy különböző engedélyes által forgatott film esetében, ugyanazon időintervallum alatt összességében az 1000 m2-t nem haladhatja meg
(3) Filmforgatás céljából csak úgy lehet közterületet lezárni, ha a közúti közlekedés forgalom eltereléssel biztosított.
13/C. § (1) Közmű üzemzavara elhárításának szükségessége, vagy helyre nem hozható károsodással fenyegető helyzet (továbbiakban együtt: kárral fenyegető helyzet) esetén önkormányzati döntés alapján az engedélyes a közterület, vagy annak a kárral fenyegetett helyzettel érintett része igénybevételét a döntés kézbesítésétől számított legkésőbb három órán belül megszünteti.
(2) A kárral fenyegető helyzet elhárítását követően legkésőbb három napon belül a közterület használatot biztosítani kell.
(3) Rendkívüli természeti helyzet esetén az (1) bekezdés szabályait kell alkalmazni.
(4) A közterület filmforgatási célú igénybevételére a rendkívüli természeti helyzet megszűnését, vagy, ha a rendkívüli természeti helyzet a természetes, vagy épített környezetet érintően olyan következményekkel járt, amely alól a település közigazgatási területét,vagy egy részét mentesíteni kell, a mentesítés befejezését követően legkésőbb 30 napon belül a közterület használatot biztosítani kell.
13/D. § (1) A közterület filmforgatási célú igénybevételéért fizetendő díj:
a) forgatási helyszín esetében: 250 Ft/m2/nap,
b) technikai kiszolgálás, és stábparkolás esetében: 150 Ft/m2/nap.
(2) A fizetendő díj 30 %-kal csökken, ha a közterület használat nem haladja meg a 30 napot.
(3) Ha a hatósági szerződés szerint a közterület használat nem haladja meg a 30 napot, de a tényleges használat annál hosszabb az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti díjat kell megfizetni.
(4) Ha a tényleges közterület használat a hatvan napot meghaladja, a teljes igénybevétel időtartamára az (1) bekezdés szerinti díjak ötszörösét kell megfizetni.
13/E. § Mentes a díj fizetés alól a mozgóképről szóló törvény szerinti közérdekű célokat szolgáló film forgatása, ha a forgatás időtartama nem haladja meg a 15 napot, filmművészeti állami felsőoktatási képzés keretében készülő film forgatása esetén a harminc napot.
13/F. § A Képviselő-testület az önkormányzati tulajdonban álló közterület filmforgatási célú használatával kapcsolatos hatáskörét átruházza a polgármesterre.
13/G. § A közterület filmforgatási célú igénybevételével kapcsolatos eljárásra a mozgóképről szóló törvény és annak felhatalmazása alapján kiadott, a törvény végrehajtásáról szóló jogszabály rendelkezése az irányadó.
A közterület használat egyéb szabályai
14. § (1) A közterület használati engedély jogosultja köteles az igénybevett területet és környezetét tisztán tartani, a keletkezett hulladék, szemét elszállításáról az engedélyben foglaltaknak megfelelően gondoskodni.
(2) A közterület használati engedély jogosultja köteles a közterület használati engedélyt, valamint a tevékenység folytatásához szükséges engedélyeket (vállalkozói, magánkereskedői igazolvány, működési engedély, díjfizetésről szóló bizonylat, stb.) magánál tartani és azokat az engedélyező hatóságok vagy a rendőrség ellenőrzése esetén kérésre felmutatni.
15. § (1) A közterületen szeszesital fogyasztása tilos.
(2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott tilalom nem vonatkozik:
a) az engedélyezett alkalmi rendezvények idejére ideiglenesen kitelepülő árusítóhelyek közvetlen környékére,
b) vendéglátó-ipari előkertekre.
A közterület használati díj mértéke, fizetésének módja
16. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő használatáért díjat kell fizetni. A díj mértékét a rendelet a 2. melléklet tartalmazza.
(2) A díjfizetési kötelezettség megállapítása során:
a) a létesítmény által elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál a létesítmény alapterületét és a használatához szükséges csatlakozó terület mértékét kell figyelembe venni,
b) reklámtábla elhelyezése esetén a reklámfelület nagysága a mérvadó,
c) minden megkezdett nap, hónap, m2 egésznek számít,
d) az engedélyes a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára, illetőleg a közterületen lévő létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni.
(3) Az engedélyes a közterület használati díjat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül köteles megfizetni. Alkalmi árusítás esetén a közterület-használati díjat az árusítás megkezdése előtt meg kell fizetni.
(4) A közterület-használati díjat e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott díjtételek alapján az engedélyező állapítja meg.
(5) A közterület-használati díjat az önkormányzat 11741000-15452238 számú költségvetési számlájára kell befizetni.
Az ütemképtelen járművek közterületen történő tárolása
17. § (1) A rendelet alkalmazása szempontjából üzemképtelen jármű:
a) a hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkező az a jármű, amely egyébként közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt,
b) baleset folytán megsérült és elhagyott jármű,
c) műszaki állapotánál fogva közúti közlekedésre alkalmatlan jármű.
(2) Közterületen üzemképtelen jármű közterület-használati engedély nélkül nem tárolható, az üzembentartó vagy tulajdonos (továbbiakban: üzembentartó) az üzemképtelenné vált járművet saját költségén köteles a közterületről 30 napon belül eltávolítani.
(3) Üzemképtelen jármű közterület-használati engedélyét az üzemben tartónak kell megkérni.
(4) Üzemképtelen jármű közterületen történő tárolására közterület-használati engedély legfeljebb 30 napra adható.
Ellenőrzés és következményei
18. § A közterület használatának ellenőrzésére az engedélyező, a polgármesteri hivatal bírságolási joggal felruházott dolgozója és a rendőrség jogosult.
19. § (1) Amennyiben a cselekmény nem minősül magasabb szintű jogszabályban meghatározott szabálysértésnek, az e rendelet szerint „közterület használat szabályainak megszegése” szabálysértést követ el és 30.000.-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki:
a) e rendelet 5. §.(2) a)-h) pontjaiban meghatározott célra engedély nélkül használja a közterületet,
b) e rendelet 7. §.a)-d) pontjaiban meghatározott módon és célra vesz igénybe közterületet,
c) közterületen szeszes italt fogyaszt a 15. §.(2) bekezdésében foglalt esetek kivételével,
d) a rendelet 12. §.(1) bekezdésében meghatározott figyelmeztetés ellenére sem hagy fel tevékenységével.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjét az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala erre felhatalmazott ügyintézője a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX.Tv.125. §.(1) bekezdésében meghatározott összegű helyszíni bírsággal sújthatja.
Záró rendelkezés
20. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a közterület használatról és a közterület- használati díj megállapításáról szóló 4/1999 (IV.26) Ör. számú rendelet hatályát veszti.
(3) A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.