1. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed

(2) A (3) bekezdésben foglaltak kivételével az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni bármely, az Önkormányzatot, mint tulajdonost megillető jog gyakorlása és terhelő kötelezettség teljesítése során, különös tekintettel az Önkormányzat vagyonának hasznosítására, és a vagyon tulajdonjogának átruházására.

(3) A rendeletben foglaltakat az Önkormányzat tulajdonát képező lakások hasznosítására, azok tulajdonjogának átruházására csak abban az esetben és annyiban kell alkalmazni, amennyiben az Önkormányzatnak a tulajdonát képező lakások bérletéről, tulajdonjoguk átruházásáról szóló rendelete másképp nem rendelkezik.

(4) E rendelet hatálya nem terjed ki az Önkormányzat közbeszerzéseire és beszerzési eljárásaira.

(5) E rendelet hatálya Böhönye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete fenntartásában működő költségvetési szervek költségvetési gazdálkodását csak az e rendeletben szabályozott kérdések tekintetében érinti.

(6) A közterület-használat engedélyezésére és a közterületek használatba adására, valamint a közutak és azok tartozékait szolgáló területek használatára, valamint a közterületeken a hirdető berendezések elhelyezésére, temető használatára külön önkormányzati rendeleteket kell alkalmazni.

(7) A rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat tulajdonában és az állam vagyonkezelésében levő vagyontárgyakra. E vagyontárgyakra a rájuk vonatkozó külön törvényi előírásokat kell alkalmazni.

2. § E rendelet alkalmazásában

3. § (1) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló ingatlantulajdonát (forgalomképtelen ingatlan vagyon) az 1. melléklet, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont a 2. melléklet, a korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a 3. melléklet, az üzleti vagyont a 4. melléklet tartalmazza. A 5. számú melléklet az állami vagyonkezelésben levő ingatlant tartalmazza. Ezen ingatlanra e rendeletet nem kell alkalmazni.

5. § A Képviselő-testület az Önkormányzat vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben és a nemzeti vagyontörvény 7. § (2) bekezdésében rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet fogad el.

6. § (1) A Képviselő-testület gyakorolja az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokat azon tulajdonosi jogkörökben, amelyeknek a gyakorlását magasabb szintű jogszabály a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe utal.

(2) Azon tulajdonosi jogköröknél, amelyek átruházhatók, az átruházást, azaz a jogkör gyakorlóját e rendelet illetve az önkormányzat hatályos rendeletei jelölik ki.

(3) A Képviselő-testület dönt

(4) A Polgármester dönt

(5) A Képviselő-testület a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatáskörök kivételével, rendeletével bármely, az Önkormányzatot, mint tulajdonost megillető jog gyakorlását, bármely terjedelemben és időtartamra átruházhatja a Képviselő-testület bizottságára, vagy a polgármesterre.

(6) Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik a Képviselő-testületet azon jogát, hogy bármely, az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jog gyakorlására vonatkozó hatáskört egyedi határozatával magához vonjon, és azt egyedi határozatával gyakorolja.

7. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyon tulajdonjoga csak természetes személyre, vagy a nemzeti vagyontörvény 3. § (1) bekezdés 1. pontjában felsorolt, átlátható szervezetre ruházható át.

(2) Az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlan tulajdonjogának értékesítése esetén a nemzeti vagyontörvény 14. § (2) bekezdése alapján a Magyar Államot, az ott meghatározottak szerint elővásárlási jog illeti meg.

8. § (1) Törvényben meghatározott forgalmi értékhatár felett az Önkormányzat tulajdonát képező vagyon tulajdonjogát átruházni csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás, ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

9. § (1) A nettó 500.000.- forint forgalmi, illetve nyilvántartási értéket meg nem haladó önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása tárgyában döntés a vagyonra vonatkozó 90 napnál nem régebbi adó és értékbizonyítvány, vagy forgalmi értéket megállapító szakvélemény alapján, az abban meghatározott forgalmi érték alapul vételével hozható.

(2) A nettó 500.000.- forint forgalmi, illetve nyilvántartási értéket meg haladó önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása tárgyában döntés a vagyonra vonatkozó 90 napnál nem régebbi forgalmi értéket megállapító szakvélemény alapján, az abban meghatározott forgalmi érték alapul vételével hozható.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában 90 napnál nem régebbi szakvéleménynek minősül a tulajdonjog átruházásról szóló döntés napjához képest 90 napnál régebbi, a döntés napjától számított 30 napon belül aktualizált szakvélemény is.

10. § (1) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tulajdonjogának átruházására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a vagyon már nem szolgálja közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakról a kötelező önkormányzati feladat ellátója vagy hatáskör gyakorlója nyilatkozik, a vagyon értékétől függően a Polgármester, vagy a képviselő-testület számára a vagyon tulajdonjogának átruházására tett javaslatában, illetve előterjesztésében.

(3) Az (1) bekezdésben tett javaslat alapján az 6. §-ban meghatározott szabályok szerint hatáskörrel rendelkező szerv dönt a vagyon tulajdonjogának az átruházásáról.

(4) A Képviselő-testület a (3) bekezdés szerinti döntéseit minősített többséggel hozza meg.

11. § Az Önkormányzat tulajdonát csere útján értékegyeztetéssel lehet átruházni a tulajdonjog átruházásra vonatkozó, a rendelet 7-9 §-aiban meghatározott általános szabályok megfelelő alkalmazásával. A csere útján történő tulajdonjog átruházásra vonatkozó döntés meghozatalára hatáskörrel rendelkező személy vagy szerv megállapításánál a csere tárgyainak forgalmi értékét külön – külön kell figyelembe venni. A döntési hatáskört a nagyobb forgalmi értékű cseretárgy forgalmi értéke alapján kell megállapítani.

12. § (1) Az Önkormányzat vagyonának a tulajdonjogát ingyenesen az Nvtv 13. § (3)–(7) bekezdésében foglaltak szerint, és az ott meghatározott feltételekkel lehet átruházni.

(2) A 8. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatárt el nem érő vagyon tulajdonjogát átruházni a forgalmi értéknél lényegesen alacsonyabb értéken csak az átruházás összes körülményeire tekintettel megállapított, az alábbi, különösen indokolt esetekben lehet:

(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti tulajdonjog átruházásáról a Képviselő-testület dönt.

13. § Vagyon tulajdonjogának az Önkormányzat részéről történő megszerzésére e rendelet 7-12. §-aiban foglaltak az irányadóak.

14. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező tőzsdén jegyzett és tőzsdén nem jegyzett értékpapírok – a továbbiakban együtt: értékpapírok – tulajdonjogának átruházása esetén az átruházás lebonyolításában közreműködő gazdasági szervezetet versenyeztetés útján kell kiválasztani.

(2) A (1) bekezdés szerinti versenyeztetés feltételeiről, az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának szempontjairól és az eljárás eredménye alapján kiválasztott gazdasági szervezettel megkötésre kerülő szerződés tartalmáról a 6. § (3) bekezdésében meghatározott értékhatárok szerinti szervek döntenek.

15. § (1) Az Önkormányzat az Nvtv 10. § (2) bekezdésében foglalt korlátozássokkal végezhet vállalkozási tevékenységet, és vehet részt gazdálkodó szervezetben.

(2) Az Önkormányzat kizárólag az Nvtv. 9. (1) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően alapíthat gazdasági társaságot, és csak az abban foglaltaknak megfelelő gazdasági társaságban szerezhet részesedést.

16. § (1) Az e szakaszban foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a részben, vagy egészben önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságoknak az Önkormányzatot megillető tulajdonrészének átruházására.

(2) A Képviselő-testület dönt

(3) A Polgármester gyakorolja a (2) bekezdésben megjelölt, az Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok vezető tisztségviselője tekintetében az egyszemélyes gazdasági társaság taggyűlését, illetve az alapítóját megillető munkáltatói jogokat.

17. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyon kezelését, hasznosítását ellátó, az önkormányzati vagyonra vonatkozó használatát gyakorló szervek és szervezetek:

(2) Az Önkormányzat a Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével látja el az Önkormányzat tulajdonában álló vagyonnak a kezelésével, hasznosításával kapcsolatos feladatokat.

(3) Azt az Önkormányzat tulajdonában álló vagyont, amely közvetlenül önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, az Önkormányzat intézménye, költségvetési szerve közfeladata ellátása körében ingyenes vagyonkezelőként használja.

(4) Az Önkormányzat tulajdonát képező üzleti vagyon kezelését, illetve hasznosítását az (1) bekezdés c), e) és f) pontjaiban meghatározott személy vagy szervezet láthatja el.

18. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat közfeladatának átadásához kapcsolódóan az önkormányzat tulajdonában, az önkormányzati fenntartású intézmények kezelésében lévő korlátozottan forgalomképes vagyonára vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) A vagyonkezelői jog pályázati eljárás nélkül, ingyenesen – ellenérték nélkül –, vagyonkezelői szerződéssel engedhető át az Nvtv-ben meghatározott szervek részére.

19. § (1) A vagyonkezelőt megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei – ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettséget is – azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, továbbá nem terhelheti meg, biztosítékul nem adhatja, valamint a vagyonkezelői jogot nem ruházhatja át.

(2) A vagyonkezelő köteles a kezelésbe átvett vagyont fokozott gondossággal kezelni, a vagyon védelmét biztosítani.

(3) A vagyonkezelő köteles a kezelésbe átvett vagyon

(4) A vagyonkezelői jog átadásáról szóló vagyonkezelői szerződésnek tartalmaznia kell:

20. § (1) A vagyonkezelői szerződés teljesítésének ellenőrzésére a Képviselő-testület jogosult.

(2) Az évente a vagyonhasznosításról készített beszámolóban ki kell térni a vagyonkezelési szerződések teljesülésére.

(3) A vagyonkezelő köteles a tulajdonos felhívására a vagyonnal kapcsolatos adatokat szolgáltatni, az ellenőrzéshez szükséges iratokba betekintést adni az ellenőrzésre jogosultak részére.

21. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyonra vagyonkezelési szerződés a nemzeti vagyontörvény 12. § (1) bekezdésében meghatározott személyekkel köthető, a vagyonkezelői jog kizárólag általuk gyakorolható.

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a vagyonkezelőt - a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló készítés kötelezettséget is beleértve - a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a kötelezettségei.

(3) A vagyonkezelő az általa kezelt önkormányzati tulajdonú vagyont

(4) Az Önkormányzat a vagyonával való gazdálkodás körében a vagyonkezelési szerződésen kívül egyéb olyan közszolgáltatási, megbízási, továbbá vállalkozási jellegű szerződéseket köthet (továbbiakban együttesen: vagyongazdálkodási szerződés), amelyek célja az önkormányzati vagyonelemek érték-, és állagmegóvását szolgáló műszaki karbantartással, őrzéssel, üzemeltetésével, az önkormányzati zöldterületek és zöldfelültek gondozásával, továbbá a közterületek köztisztasági és települési környezet tisztaságának biztosításával kapcsolatos feladatok ellátása.

(5) Vagyongazdálkodási szerződés közbeszerzési eljárás mellőzésével kizárólag e rendelet szerinti kizárólagos joggal rendelkező szervezettel, az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos közszolgáltatás vagy közfeladat ellátása, illetve megszervezése érdekében köthető.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt kizárólagos jog alapján kötendő vagyongazdálkodási szerződés megkötéséről a Képviselő-testület dönt.

22. § (1) Az Önkormányzat intézménye, költségvetési szerve a használatában lévő vagyont térítésmentesen vagyonkezelőként vagy használati jogosultként ingyenesen használhatja, ideértve az intézmény, illetve költségvetési szerve ellátott önkormányzati feladat ellátásához átmenetileg nem szükséges vagyonnak a (2) bekezdésben meghatározott korlátokkal történő hasznosítását is.

(2) Az intézmény, illetve a költségvetési szerv által ellátott önkormányzati feladat ellátásához átmenetileg nem szükséges vagyont, vagy az arra alkalmas vagyont a tevékenységi idején kívül az intézmény, illetve a költségvetési szerv bérbe adhatja, használatba adhatja, a vagyon tulajdonjogát nem érintő más egyéb módon hasznosíthatja. Az átmeneti hasznosítás időtartama nem haladhatja meg a 12 hónapot.

(3) A 12 hónapot meghaladó időtartamú, vagy a 12 hónap leteltét követő ismételt hasznosításról a polgármester dönt.

23. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyonra haszonélvezeti jogot alapító szerződés az Nvtv 12. § (2) bekezdésében meghatározott személyekkel köthető, a haszonélvezeti jog kizárólag általuk gyakorolható.

(2) Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyonra vonatkozó haszonélvezeti jog alapítására és megszűnésére vonatkozóan az Nvtv 12. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

24. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyon hasznosítására hasznosítási szerződés csak természetes személlyel, vagy az Nvtv. 3. § (1) bek. 1. pontjában felsorolt, átlátható szervezettel köthető.

(2) A vagyonhasznosítási szerződésben a vagyonhasznosító személynek vagy szervezetnek kötelezettséget kell vállalnia a következőkre:

(3) A (2) bekezdésben foglaltak mellett a vagyonhasznosítás szerződésben - rendkívüli felmondási okként - rögzíteni kell, hogy a vagyonhasznosítási szerződést a hasznosításba adó kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja, ha a hasznosításra átengedett, vagyon hasznosításában részt vevő bármely – a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló – szervezet a hasznosítási szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül az Nvtv. 3. § (1) bek. 1. pontjában felsorolt, átlátható szervezetnek.

25. § (1) Az Önkormányzat bíróság előtt folyó jogvitáiban az Önkormányzat tulajdonosi nyilatkozatainak tartalmáról

(2) A nyilatkozat megtételére rendelkezésre álló idő rövidségére, vagy más egyéb kényszerítő körülményre az Önkormányzat képviseletében a Polgármester jogosult az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot megtenni. Ebben az esetben a Polgármester köteles az (1) bek. b) pontja hatálya alá eső nyilatkozat esetén a Képviselő-testületet a nyilatkozat megtételéről, annak tartalmának ismertetésével tájékoztatni.

26. § (1) A peres eljárásban történő perbeli egyezség kötésére, és a bíróság előtti jogvitának peren kívüli egyezséggel történő lezárására a 25. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés hatály alá nem tartozó, jogvitát lezáró egyezség megkötésére a 25. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

27. § (1) A 25. § (1) bekezdése hatály alá nem tartozó, hatósági eljárásokban (például tulajdonosi hozzájárulás építési vagy használatbavételi engedély kiadásához) az Önkormányzat tulajdonosi nyilatkozatainak tartalmáról a Polgármester dönt.

(2) Az e rendeletben nem nevesített, az Önkormányzat tulajdonosi nyilatkozatainak tartalmáról a Polgármester dönt.

(3) Amennyiben a Polgármester úgy ítéli meg, hogy az (1)-(2) bekezdések alapján általa tett nyilatkozat jelentős mértékben érinti az Önkormányzatot, vagy az adott ügy jellegére tekintettel azt szükségesnek tartja, az (1)–(2) bekezdés szerinti nyilatkozat kiadásáról utólagosan tájékoztatja a Képviselő-testület illetékes bizottságát, vagy a Képviselő-testületet.

28. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a behajthatatlannak nem minősülő követelést részben vagy egészben elengedni az adott ügy összes körülményeire tekintettel megállapított, különösen indokolt esetben lehet.

(2) Ilyennek minősül különösen, amikor a követelés nem minősül behajthatatlannak, de valamennyi körülmény figyelembevételével megállapítható, hogy az érvényesítése aránytalanul hosszú időt venne igénybe, vagy aránytalan nehézséggel, illetve aránytalanul nagy költséggel járna, továbbá ha a követelés érvényesítésének sikertelensége egyéb okból valószínűsíthető. Önkormányzati követelésekről a következő esetekben lehet lemondani: csődegyezségi megállapodásban; bírói egyezség keretében; más települési önkormányzattal szembeni, együttműködési megállapodáson alapuló követelés esetében, ha annak érvényesítése a megállapodáson alapuló feladat ellátást és a kötelezett önkormányzat gazdálkodását veszélyezteti; a községben működő gazdálkodó szervezet tartozása esetében, alaposan mérlegelve a gazdálkodó szervezet működésének a település gazdasági életében kifejtett közvetlen és közvetett településpolitikai hatásait, (pl.: foglalkoztatottságra, helyi adóbevételekre, községfejlesztési célokra, stratégiai fejlesztési lehetőségekre, stb.) feltéve, hogy a követelésről lemondás nem ellentétes a vonatkozó magyar és uniós előírásokkal.

(3) A követelésről történő lemondás elbírálása során mérlegelni kell, hogy a követelés érvényesítése a kötelezett életvitelét bizonyítottan és számottevően ellehetetlenítené-e, előfordulhat–e, hogy a követelés érvényesítése során különösen kiskorú gyermekek fedél, lakás nélkül maradnának, s a kötelezett tartási kötelezettsége körébe tartozó hozzátartozói tartását nem tudná biztosítani.

(4) A követelés elengedésére jogosult eljárása során alaposan mérlegeli a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét. Valamennyi esetben az adósság jellegével és az adós helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot kötelesek beszerezni.

29. § (1) Az önkormányzat a tulajdonában álló mezőgazdasági művelésre alkalmas területeit a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény, valamint a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló 16/2002. (II. 18.) számú Kormányrendelet előírásainak figyelembe vételével haszonbérlettel hasznosítja.

(2) A mezőgazdasági művelési ingatlanok irányadó bérleti díját a Képviselő-testület évente határozattal állapítja meg.

(3) A haszonbérleti szerződések hatálya minimum 1 év maximum 3 évre szól.

(4) A haszonbérleti szerződések gazdálkodási évhez kacsolódnak, hatályuk adott év október első napjától kezdődik, és a befejező év szeptember 30. napjáig tart.

(5) A Képviselő-testület kedvezményeket biztosíthat a mezőgazdasági művelésű ingatlanok hasznosítására (pl. termelésbe vonás), melyeket külön határozat formájában állapít meg.

(6) Nem köthető a bérlővel új haszonbérleti szerződés, amíg az előző évi használati díj tartozását nem egyenlíti ki. Amennyiben a bérlő a második fizetési felszólításra sem egyenlíti ki tartozását, akkor a haszonbérelt területre más bérlővel új szerződés köthető.

(7) Az előző bérlőnek kérelmére további haszonbérleti jog biztosítható, amennyiben az önkormányzattal szemben semmilyen tartozása nem áll fenn.

(8) A haszonbérleti szerződések megkötésére, aláírásra a polgármester jogosult.

30. § (1) Árveréssel értékesíthető az Önkormányzat tulajdonában álló ingó vagyontárgy abban az esetben, ha a vagyontárgy a közfeladat ellátására feleslegessé vált, de használható, és ha a cél kizárólag a lehető legmagasabb vételár elérése, s más szempontot a kiíró nem helyez előtérbe.

(2) Az árverést nyilvánosan meg kell hirdetni a Hivatal hirdetőtábláján, illetve a kiíró által megjelölt helyen.

(3) Az árverési hirdetményt a Hivatal hirdetőtábláján és a községi hirdetőtáblákon az árverés napját megelőző legalább 15 nappal előbb ki kell függeszteni.

(4) A hirdetmény tartalmi elemei különösen a következők: az árverezni kívánt vagyon legfontosabb adatai, kikiáltási ára, az árverés helye, ideje, az árverési biztosíték letételének helye, ideje, módja; az árverésen a licitálás a kikiáltási ár milyen mértékű emelésével történik, illetve a kiíró által fontosnak tartott feltételeket.

(5) Amennyiben az árverési felhívásra ajánlat érkezik, árverésre kerül sor az ajánlattevők vagy meghatalmazottja, és a Hivatala köztisztviselőjének, valamint egy Képviselő- testületi tag jelenlétében.

(6) Az árverést a Hivatal köztisztviselője vezeti le.

(7) Az árverésről jegyzőkönyv készül, amit az árverés minden résztvevője köteles aláírni.

(8) Az árveréssel az önkormányzati vagyon tulajdonjogát az szerzi meg, aki a legmagasabb vételárat ajánlja meg.

31. § A közterület vagy Önkormányzat ingatlanok karbantartása vagy kezelése során keletkezett felhasználható fa tűzifaként állapotától, illetve állagától függően fajtánként elkülönített faként vagy vegyes faként értékesíthető, vagy átmeneti segélyként illetve természetbeni lakásfenntartási támogatásként szociális tűzifaként juttatható. Fa forgalmi értéken történő eladása esetén a fa kiszállításának költségei a vevőt,terhelik. A szociális tűzifa fa kiszállítása költségmentes. A fa értékesítése vagy szociális juttatására a fa készletbe vételét követően kerülhet sor. A fa értékesítése, értékhatárra tekintet nélkül a polgármester hatásköre. Átmeneti segélyként, vagy lakásfenntartási támogatásként természetbeni juttatása a szociális rendeletben foglaltak szerint a polgármester hatásköre.

32. § A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 9/1993 (XI.3) számú, valamint a 16/2011 (XII.9.) számú önkormányzati rendelete.