Bakonyszentiván Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2019. (VI. 26.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 10/2017. (XII.20.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2019. 07. 04- 2019. 07. 03Bakonyszentiván Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2019. (VI. 26.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 10/2017. (XII.20.) önkormányzati rendelet módosításáról
Bakonyszentiván Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) a) pontjában bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 4/2017.(V.9.) önkormányzati rendeletben meghatározott partnerek és a Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítésze, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park véleményének kikérésével a következőket rendeli el.
1. § A településkép védelméről szóló 10/2017.(XII.20.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (1) és (2) bekezdések helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A településkép védelme a természeti és épített környezete által meghatározott jellegzetes településrészek, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatának és térbeli szerkezetének - az építészeti, táji értékek, és az örökségvédelem figyelembevételével történő – megőrzését vagy alakítását jelenti, melyen keresztül az életminőség javítása, az esztétikus környezet kialakítása, és ezek társadalmi elfogadtatását lehet elérni. A település vizuális megjelenése (a település képe) függ a történeti táji- és épített örökség eredeti megtartásától, védelmétől, az építészeti örökségének, arculatának a jövő nemzedékek számára való formálásától, és a védett értékek helyreállításának minőségétől.”
2. § A R. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
3. § A R. 12 § helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) 12 (1) Helyi egyedi védett épületen
a) állagmegóvási munka végzésénél, felújításnál, helyreállításnál, korszerűsítésnél, tetőtérbeépítésnél, bővítésnél az épület helyi hagyományokhoz illeszkedő jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani
b) bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz,
c) az épületnek a közterületről látható eredeti homlokzatát meg kell tartani, illetve szükség esetén a helyi hagyományokhoz illeszkedő eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani a homlokzat felületképzését, a homlokzat díszítő elemeit, tagozatait, a nyílászárók formáját, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását, a tornácok kialakítását, a lábazatot, a lábazati párkányt.
d) az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés
elemei -, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.
e) bontását követően annak karakterelemei a védett épület helyébe épített új épületbe kerüljenek beépítésre.
(3) Helyi egyedi védett értékek felújítása során a helyi hagyományokhoz illeszkedő eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell továbbra is alkalmazni.
(4) Helyi egyedi védelem alatt álló értékre a településképi követelmények hatálya annak minden elemére kiterjed.”
4. § (1) A R. 13 § a) helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) „ a) csak olyan településképi és építészeti szempontból igényes építmények építhetők, amelyeket a telek adottságainak, a környezetük karakterjellegének, a rendeltetésük követelményeinek, az építőanyagok sajátosságainak megfelelően, és a területi sajátosságokat figyelembevéve alakítottak ki. „
(3) A R. a 18/A § -sal egészül ki:
(4) „18/A § A település településképi szempontból egyéb területén az építmények a környezettel funkcionális és esztétikai összhangban, tájba illesztve helyezhetők el. Az épületek kialakítása a helyi építészeti hagyományoknak megfelelő anyaghasználattal történjen.”
5. § (1) A R. 19 § b) helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) „b) egy telken lévő építmények tömegét úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.
6. § (1) A R. 20 § helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) „
(3) az épületek lapos, vagy magastetővel létesíthetők. A magastető hajlásszöge 15-nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet. A természetes színektől eltérő világító és élénk színű fedések nem alkalmazhatók.
(4) A technológiai létesítmények növényzettel takarva helyezhetők el.”
7. § (1) A R. 22 § b) helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) „b) összhangban legyen a telken lévő további építmények homlokzatával (színezéseit és anyaghasználatát tekintve) egymással egységes építmény-együttes hatását keltsék, valamint a kerítés kialakítása is illeszkedjék a homlokzatokhoz.”
(3) A R. 24 § a) helyébe a következő rendelkezés lép:
(4) „ a) a tájra jellemző, lombhullató cserje- és fafajokkal legyen telepítve, a hazai flórát reprezentáló, lombhullató fajok alkalmazásával. A közterületi növénytelepítésnél a tűlevelű örökzöldek és a tujafélék kerülendők.
8. § (1) A R. 26 § (1), (2) helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) „(1) A településkép fokozottabb védelme érdekében a közterületeken, valamint közterületnek nem minősülő magántelkek közterületről látható részein és az itt lévő épületeken reklámhordozó csak úgy és olyan méretben, megjelenési formában helyezhető el, hogy az a településkép megőrzését, érvényesülését vagy kialakítását e rendeletben foglaltak figyelembevételével ne sértse és ne akadályozza.
(3) Útbaigazító tábla, térkép vagy más jelzés közterületen úgy helyezhető el, hogy annak kialakítása, anyaghasználata, formavilága a helyi hagyományokhoz alkalmazkodjon, a táj- és településképet, utcaképet nem bonthatja meg, jogos érdeket nem sérthet, közforgalmat nem akadályozhat és a közbiztonságot nem veszélyeztethet.”
9. § (1) A R. 32 (3). § utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) „ A településképi vélemény kérelem tartalmát és benyújtandó mellékleteit e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
10. § (1) A R. 32 (4). § helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) „(4) A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) kérelmét papír alapon nyújtja be, és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.”
11. § (1) A R 42. § (1) bekezdése kiegészül a következő szöveggel:
(2) „A kötelezés előtt, az önkormányzat polgármestere felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.”
12. § (1) A R. 43 § első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) „43. § Településképi kötelezési eljárást von maga után e rendeletben leírt településképi követelmények megszegése, valamint:”
13. § (1) A R. 16. alcíme helyébe a következő alcím lép:
(2) „16. A településkép-védelmi bírság”
(3) A R. 44. § (1) helyébe a következő rendelkezés lép:
(4) „(1) A településképi rendelet településképi követelményeinek megszegése vagy végre nem hajtása esetén, a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése, vagy a településképi kötelező konzultáció és településképi bejelentés elmulasztása esetén, vagy a településképi kötelezés határidejének eredménytelen eltelte után, e magatartás elkövetőjével szemben az önkormányzat képviselő-testülete településkép-védelmi bírságot (a továbbiakban: bírság) szabhat ki.”
14. § (1) A R. 44. § (3) helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) „(3) A reklám és reklámhordozó elhelyezése a településképi bejelentés alapján megkezdhető, – amennyiben a polgármester azt nem tiltja meg, – és ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.”
15. § A R. 44. § (5) és (10) bekezdésében a „településképi bírság” szövegrész helyébe a „bírság” szövegrész lép.
16. § Hatályát veszti az R.
a) I. FEJEZET 1. alcímében a „célja,” szövegrész,
b) 1. § (7) bekezdése,
c) 2. § 16. utolsó mondata: „Az Épületek, építmények tájbaillesztése védett természeti területeken című MSZ 20376-1 szerinti szempontok érvényesülését figyelemmel kell követni. „
d) 4. § (6) bekezdése,
e) 5. § (1) bekezdésében az „önkormányzati eljárást” szövegrész
f) 7. §. (3) bekezdése,
g) 15. § d) pontjában a „legfeljebb 1,0 méteres magassággal” szövegrész,
h) 15. § e) pontjában a „6,0 m magasságig építhető” szövegrész,
i) 18. § a) pontja,
j) 24. § fa) pont első mondata és fb) pontja
k) 27 § (2) bekezdése
l) 29 § (1) bekezdése
m) 30. § (2) bekezdése
n) 31. § (2) bekezdés 2. és 3. mondata
o) 39. § (3) bekezdésben a „Az (1) bekezdés szerinti tevékenység” szövegrész
p) 40. § (3) bekezdése
q) 44. § (3) bekezdésében a „(átruházás esetén a polgármester)” szövegrész,
r) 44. § (9) bekezdése.
17. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.