Szentlőrinc Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2018 (VI.14.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2021. 04. 09- 2022. 05. 29Szentlőrinc Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2018 (VI.14.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Szentlőrinc Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján,az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 15/2017.(IX.29.) önkormányzati rendeletben felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja és hatálya
1. § (1) A rendelet célja Szentlőrinc Város (a továbbiakban: Város) építészeti, településképi, és természeti értékeinek védelme és igényes alakítása
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetés szabályozásával,
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
c) településképi követelmények meghatározásával,
d) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával,
e) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt szabályozó-rendszer érvényesítése elősegíti a Várostörténeti múltját, építészeti kultúráját, az itt élők lakóhelyük iránti szeretetét és önbecsülését elősegítő építmények, utcák, terek, köztéri alkotások megőrzését a jövő nemzedékei számára.
2. § A rendelet hatálya
(1) A rendelet területi hatálya Szentlőrinc Város közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely a rendelet hatálya alá tartozó területen
a) jogszabályban meghatározott építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,
b) reklámfeliratot, illetve hirdető-berendezést helyez el, tart fenn, vagy kíván elhelyezni, valamint ilyen céllal felületet alakít ki,
c) meglévő építmény rendeltetését részben vagy egészben megváltoztatja.
A HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem feladata, kategóriái
3. § (1) A helyi értékvédelem feladatai
a) a településszerkezeti, településképi, táji, természeti, építészeti, néprajzi,településtörténeti,régészeti,művészeti,műszaki-ipari-agrár szempontból védelemre érdemes
aa) településszerkezetek,
ab) épületegyüttesek,
ac) építmények és építményrészek,
ad) utcaképek és látványok,
ae) műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek,
af) védelemre érdemes növények, fasorok, facsoportok, területek felkutatása.
b) a védett értékek körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és alakossággal történő megismertetése,
c) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
(2) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet, ami természeti vagy építészeti értékre vonatkozhat.
(3) A helyi védelem alá tartozó értékek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.
3. Helyi védettség keletkezése és megszűnése
4. § (1) A helyi védelem alá helyezés folyamata kérelemre vagy hivatalból indul.
(2) A papír alapú kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező és a tulajdonos nevét, címét, a védendő érték megnevezését, leírását, fotódokumentációját és a védelem elrendelésének indokolását.
(3) A beérkezett kérelmet az Önkormányzat képviselő-testülete 60 napon belül bírálja el, melyről értesítést küld a kérelmezőnek. Támogató döntés esetén a polgármester a kérelmező költségére lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti a 6. § szerinti értékvizsgálatot.
5. § (1) A védendő értéket helyi védelem alá helyezést megelőzően helyszíni szemrevételezésen alapuló, tervezői jogosultsággal rendelkező építész vagy településtervező által készített értékvizsgálattal kell meghatározni.
(2) Az értékvizsgálatnak tartalmaznia kell térképen történő azonosítással, fényképpel, megnevezéssel, számozással a felvett érték egyértelmű térbeli azonosíthatóságát, valamint a védendő érték leírását, a védettség indokoltságát.
6. § (1) A hivatalból indult helyi védelem alá helyezés folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről értesíteni kell a védendő érték tulajdonosát.
(2) A védendő érték tulajdonosa az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat. Amennyiben a védendő érték tulajdonosa a megadott határidőn belül írásban nem reagál, úgy egyetértőnek kell tekinteni.
(3) Az egyetértő észrevétel, vélemény alapján a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti a 6. § szerinti értékvizsgálatot.
7. § (1) A helyi védelem megszüntetésének folyamata a védett érték tulajdonosának papír alapú kérelmére vagy hivatalból indul.
(2) A tulajdonosi kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos nevét, címét, a védett érték megnevezését, leírását, fotódokumentációját és a védelem megszüntetésének indokolását.
(3) A beérkezett kérelmet az Önkormányzat képviselő-testülete 60 napon belül bírálja el, melyről értesítést küld a kérelmezőnek. Támogató döntés esetén a polgármester a kérelmező költségére lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, elkészítteti a védett érték alaprajzát és fotódokumentációját.
8. § (1) A helyi védelem hivatalból indult megszüntetésének folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről értesíteni kell a védett érték tulajdonosát.
(2) A védett érték tulajdonosa az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat. Amennyiben a védett érték tulajdonosa a megadott határidőn belül írásban nem reagál, úgy egyetértőnek kell tekinteni.
(3) Az egyetértő észrevétel, vélemény alapján a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, elkészítteti a védett érték alaprajzát és fotódokumentációját.
9. § (1) A helyi védettség elrendeléséről és megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az érdekelteket:
aa) a helyi védettség kezdeményezőjét,
ab) az érintett ingatlan tulajdonosát,
ac) az érintett ingatlan kezelőjét, ha az nem azonos a tulajdonossal,
b) az illetékes 1. fokú építésügyi hatóságot,
c) az illetékes építésfelügyeleti hatóságot,
d) helyi területi védelemnél az érintett utat-, közműveket létesítő és üzemeltető szerveket,
e) az érintett közterületek fenntartóit.
(2) A helyi védelem megállapítását követően az önkormányzat jegyzője a külön jogszabályban rögzített határidőn belül az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését.
(3) A helyi védelem megszüntetéséről szóló döntést követő 15 napon belül az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzésének törlését.
(4) A bejegyzés esetleges elmaradása esetén a helyi védettségre jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben nem lehet hivatkozni.
4. A helyi védelem alatt álló értékek fenntartása, hasznosítása, fenntartásának támogatása
10. § (1) A képviselő-testület a helyi védelem alatt álló érték megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítése érdekében az Önkormányzat éves költségvetésében pénzügyi keretösszeget hozhat létre.
(2) A helyi védelem alatt álló érték tulajdonosának kérelmére (továbbiakban: kérelmező) a szokásos jókarbantartási kötelezettségen túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok utólagos finanszírozásához az önkormányzat vissza nem térítendő támogatást nyújthat, amennyiben a tárgyévi költségvetésében az erre a célra létrehozott (1) bekezdés szerinti keretösszeg szerepel.
(3) A vissza nem térítendő támogatás mértéke ingatlanonként az elszámolható költségek legfeljebb 50%-a, de legfeljebb 200.000 forint.
(4) A kérelmet Szentlőrinc Város Önkormányzata címére (7940 Szentlőrinc, Templom tér 8.), magyar nyelven, papír alapon lehet benyújtani az (5) bekezdésben részletezett tartalommal, tárgyév április 30.-ig.
(5) A kérelemnek tartalmaznia kell
a) a kérelmező nevét és állandó lakhelyének címét,
b) a kérelemmel érintett ingatlan címét és helyrajzi számát,
c) amennyiben a kérelmező nem azonos a tulajdonossal, a tulajdonos hozzájárulását,
d) az elvégezni kívánt építési tevékenység műszaki ismertetését és költségbecslését,
e) a beruházás megvalósítása előtti állapot műszaki ismertetését és fotódokumentációját.
11. § (1) A benyújtott kérelmek a benyújtás sorrendjében, folyamatosan kerülnek feldolgozásra.
(2) Helyi védelem alatt álló értékenként tárgy-évente egy pályázat benyújtására van lehetőség.
(3) A kérelem beérkezését követően a Polgármesteren keresztül a Jegyző megvizsgálja, hogy a befogadási kritériumoknak megfelel-e a kérelem, ennek keretében vizsgálja, hogy
a) a kérelmet a benyújtási határidőn belül nyújtották-e be és
b) a kérelmező jogosult-e a támogatásra.
(4) A befogadási kritériumoknak megfelelő kérelem befogadásra kerül, a befogadási kritériumoknak nem megfelelő kérelem visszautasításra kerül.
(5) A Jegyző a kérelmezőt a kérelem befogadásáról vagy visszautasításáról a beérkezéstől számított 8 napon belül írásban értesíti.
(6) Ha a kérelmező a befogadott pályázatot hibásan, hiányosan nyújtotta be, a Jegyző megfelelő határidő kitűzésével – a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett – írásban felszólítja a kérelmezőt az ellentmondások feloldására, a hiányosságok pótlására.
(7) Hiánypótlásra egy alkalommal van lehetőség. Ha a kérelmező a hiánypótlást hibásan, hiányosan teljesíti, nem pótolja a felszólításban meghatározott határidőn belül a szükséges dokumentumokat, a hibás, hiányos kérelem a rendelkezésre bocsátott adatok alapján kerül bírálatra.
12. § (1) A befogadott kérelmek esetében a 11. § (4) bekezdés szerinti benyújtási határidőtől számított 3 hónapon belül a Képviselő-testület dönt a kérelem
a) támogatásáról vagy
b) elutasításáról.
(2) A Jegyző a kérelmezőt a döntésről a döntés meghozatalát követő 15 napon belül írásban értesíti.
(3) A támogatás folyósításának feltételei
a) A kérelmező a támogató döntés kézhezvételétől számított két éven belül a kérelemben szereplő építési tevékenységet befejezi,
b) az építési tevékenység elvégzését igazoló
ba) költségszámlákat és az azok kifizetését igazoló bizonylatokat, átutalás esetén bankszámla kivonatokat,
bb) az építési tevékenység elvégzését követő állapot fotódokumentációját
Szentlőrinc Város Önkormányzata címére benyújtja.
(4) A (3) bekezdés szerinti feltételek teljesítését követő 15 napon belül az Önkormányzati Főépítész igazolja, hogy az építési tevékenység a kérelemben szereplő tartalommal készült-e el.
(5) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti igazolás szerint az építési tevékenység a kérelem szerinti tartalommal készült el, az igazolás kiadásától követő 30 napon belül a támogatás teljes összege folyósításra kerül a kérelmező bankszámlájára történő utalással.
(6) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti igazolás szerint az építési tevékenység nem a kérelem szerinti tartalommal készült el, az önkormányzat a támogatást nem folyósítja.
5. A védett értékek nyilvántartása
13. § (1) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza a védett érték
a) megnevezését,
b) pontos helyét (helyi egyedi védelem esetén utca, házszám, helyrajzi szám, helyi területi védelem esetén területi hatály, a határoló közterületek megnevezésével)
c) helyszínrajzot,
d) a rendeltetés és használati mód megnevezését,
e) eredeti tervdokumentáció másolatát vagy felmérési terveit (ha ez rendelkezésre áll),
f) a védelem elrendeléséről szóló képviselőtestületi döntés számát, a jóváhagyás dátumát, a hatályba lépés időpontját,
g) a védettségi kategória meghatározását,
h) fotódokumentációját,
i) a védelem szakszerű, rövid indokolását.
(3) A nyilvántartás vezetéséről a Jegyző gondoskodik.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
14. § (1) Szentlőrinc településképi szempontból meghatározó területei a Város jellegzetes építészeti és táji arculatot, településkaraktert hordozó településrészei.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek felsorolását a 2/A. melléklet, az azok lehatárolását ábrázoló térképeket a 2/B. és a 2/C. melléklet tartalmazza.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó, a Város teljes közigazgatási területén betartandó általános építészeti követelmények
15. § (1) Tetőfedő anyagként utcai épületen gazdasági terület és mezőgazdasági üzemi terület kivételével hullámpala, bitumenes hullámlemez, trapézlemez alkalmazása tilos.
(2) A Város belterületén gerendaház, rönkház nem építhető.
(3) Hullámpala, bitumenes hullámlemez, műanyag és fém anyagú sík-, hullám- és trapézlemez, mázas kerámia, nádfonat és nádpalló anyagú kerítés nem építhető.
8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi követelmények
16. § Az 1. jelű területen (városközpont) betartandó építészeti követelmények
(1) Területi építészeti követelmények
a) Az utcai építési vonal a legkisebb előkert méretével azonos legyen.
(2) Egyedi építészeti követelmények
a) A homlokzatokon a hagyományos színezéstől (fehér festés-meszelés, vagy a meleg színek világos árnyalatai, különösen homoksárga, okkersárga, drapp, szürke, világosbarna) eltérő színezés nem alkalmazható. A hideg és erős színek használata tilos, különösen kék, lila, citromsárga.
b) Vakolt kerítés esetén annak színezése legfeljebb árnyalatában térhet el az utcai épület színezésétől.
c) Utcai, vagy az utcáról látható lábazaton és homlokzaton a nyílászárók körül díszítőelemként szabálytalan kontúrú, ragasztott hasított kőburkolat elhelyezése tilos.
d) A területen lapostetős épület építése tilos.
e) Utcai épület esetében 35 foknál kisebb és 42 foknál nagyobb hajlásszögű magastető nem építhető.
f) Utcai épület fő tetőidoma utcával párhuzamos gerincű nyeregtetőtől eltérő nem lehet.
g) Utcai épület esetén hagyományos színezésű cserépfedéstől eltérő tetőfedő anyag használata tilos.
h) Zártsorú beépítési mód esetén, amennyiben az épület az utcafront teljes szélességében nem épül be, az épületköz szakaszán áttört kerítés nem építhető. A kerítés anyaghasználatában a városban hagyományos anyaghasználattól (különösen tégla, fa, kovácsoltvas), kialakításában a város építészeti karakterétől és formakultúrájától nem térhet el.
i) Közterületi zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél az 1. függelékben felsorolt fás szárú növényektől eltérő növényállomány telepítése legfeljebb 30%-os arányban megengedett a termőhelyi viszonyok és a növényalkalmazás általános szakmai szempontjainak figyelembe vételével.
j) Műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények
ia) 5 m-nél magasabb házi szélkerék nem helyezhető el.
ib) Klímaberendezés utcai homlokzaton és tetőfelületen, valamint szomszédos beépíthető ingatlanra néző homlokzaton és tetőfelületen nem helyezhető el.
ic) Gáznemű égéstermék nem vezethető ki a műemléki környezetben lévő, helyi egyedi védelem alatt nem álló épületek utcai homlokzatán, valamint helyi egyedi védelem alatt álló épületek összes homlokzatán.
id) Utcai homlokzaton a homlokzatra kívülről rögzített szerelt kémény nem építhető.
ie) Parabola-antenna utcai homlokzaton és közterületre néző tetőfelületen nem helyezhető el.
if) Napelem, napkollektor közterületre néző tetőfelületen nem helyezhető el.
17. § A 2. jelű területen (óvárosi zártsorúsodó lakóterület) betartandó építészeti követelmények
(1) Területi építészeti követelmények
a) Az utcai építési vonal az Erzsébet utcában és a Hunyadi János utcában a legkisebb előkert méretével azonos legyen.
(2) Egyedi építészeti követelmények
a) A homlokzatokon a hagyományos színezéstől (fehér festés-meszelés, vagy a meleg színek világos árnyalatai, különösen homoksárga, okkersárga, drapp, szürke, világosbarna) eltérő színezés nem alkalmazható. A hideg és erős színek használata tilos, különösen kék, lila, citromsárga.
b) Vakolt kerítés esetén annak színezése legfeljebb árnyalatában térhet el az utcai épület színezésétől.
c) Utcai, vagy az utcáról látható lábazaton és homlokzaton a nyílászárók körül díszítőelemként szabálytalan kontúrú, ragasztott hasított kőburkolat elhelyezése tilos.
d) A területen lapostetős épület építése tilos.
e) Utcai épület esetében 35 foknál kisebb és 42 foknál nagyobb hajlásszögű magastető nem építhető.
f) Utcai épület fő tetőidoma utcával párhuzamos gerincű nyeregtetőtől eltérő nem lehet.
g) Utcai épület esetén hagyományos natúr vörös vagy antracit színű cserépfedéstől eltérő tetőfedő anyag az e rendelet hatálybalépésekor nem cseréppel fedett épületek kivételével nem alkalmazható.
h) Az e rendelet hatályba lépésekor nem cseréppel fedett épületek tetőhéjalásának korszerűsítésekor matt felületű, vörös-barna színárnyalatú (amelybe az élénk piros színárnyalat nem tartozik bele) cserepeslemez használata megengedett.
i) Zártsorú beépítési mód esetén, amennyiben az épület az utcafront teljes szélességében nem épül be, az épületköz szakaszán áttört kerítés nem építhető. A kerítés anyaghasználatában a városban hagyományos anyaghasználattól (különösen tégla, fa, kovácsoltvas), kialakításában a város építészeti karakterétől és formakultúrájától nem térhet el.
j) Közterületi zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél az 1. függelékben felsorolt fás szárú növényektől eltérő növényállomány telepítése legfeljebb 30%-os arányban megengedett a termőhelyi viszonyok és a növényalkalmazás általános szakmai szempontjainak figyelembe vételével.
k) Műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények
ja) 5 m-nél magasabb házi szélkerék nem helyezhető el.
jb) Klímaberendezés utcai homlokzaton és tetőfelületen, valamint szomszédos beépíthető ingatlanra néző homlokzaton és tetőfelületen nem helyezhető el.
jc) Gáznemű égéstermék nem vezethető ki a műemléki környezetben lévő, helyi egyedi védelem alatt nem álló épületek utcai homlokzatán, valamint helyi egyedi védelem alatt álló épületek összes homlokzatán.
jd) Utcai homlokzaton a homlokzatra kívülről rögzített szerelt kémény nem építhető.
je) Parabola-antenna utcai homlokzaton és közterületre néző tetőfelületen nem helyezhető el.
18. § A 3. jelű területen (óvárosi és újvárosi egyéb lakóterület) betartandó építészeti követelményeket
19. § A 4. jelű területen (szőlőhegyi présházas terület) betartandó építészeti követelmények
(1) Területi építészeti követelmények
a) Szintszám
a) Présház földszintes legyen.
b) Présháztól eltérő egyéb funkciójú épület földszintes vagy földszint + tetőtér beépítéses legyen.
(2) Egyedi építészeti követelmények
a) A külterületi táj építési hagyományaitól eltérő kialakítású épület nem építhető. A külterületi táj építési hagyományaihoz illeszkedő épület egyszerű tömegű, a lejtővel párhuzamos gerincű, legalább 35, de legfeljebb 42 fok hajlásszögű magastetővel fedett, a tetőhéjalás hagyományos színezésű cserép vagy a színében és felületében ahhoz hasonló tetőfedő anyag, a homlokzati kialakítás telihézagolt nyerstégla vagy hagyományos színezésű simított vakolat, a tetőfelületet tetőfelépítmény nem bontja meg.
b) A területen 8 m-nél szélesebb épület nem építhető.
c) Műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények
ca) 5 m-nél magasabb házi szélkerék nem helyezhető el.
cb) Klímaberendezés utcai homlokzaton és tetőfelületen, valamint szomszédos beépíthető ingatlanra néző homlokzaton és tetőfelületen nem helyezhető el.
cc) Parabola-antenna utcai homlokzaton és tetőfelületen nem helyezhető el.
cd) Utcai homlokzaton a homlokzatra kívülről rögzített szerelt kémény nem építhető.
d) Közterületi telekhatárra kerítésként élősövény telepítendő, vagy növényzettel befuttatott kerítés építendő.
20. § Az 5. jelű területen (településkép védelme szempontjából kiemelt jelentőségű természetvédelmi értékkategóriák területe) betartandó építészeti követelmények
(1) Területi építészeti követelmények1
a) A területen új építmény csak egy építményszintet tartalmazhat. A területen a rendelet megalkotásának időpontjában (2018. VI. 14.) jogszerűen meglévő építmények tetőtere beépíthető, tervezett bővítményei a meglévő építmény szintszámával egyező szintszámú lehet.
(2) Egyedi építészeti követelmények
a) A külterületi táj építési hagyományaitól eltérő kialakítású épület nem építhető. A külterületi táj építési hagyományaihoz illeszkedő épület egyszerű tömegű, legalább 35, de legfeljebb 45 fok hajlásszögű magastetővel fedett, a tetőhéjalás hagyományos színezésű cserép.
9. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó követelmények
21. § Helyi egyedi védelem
(1) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a védett homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.
(2) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon.
(3) Utcai épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban történhet. Oldalhatárral párhuzamosan álló utcai épülethez keresztszárny az utcai telekhatártól számított 10 m-en túl építhető.
(4) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
(5) Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.
10. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése, kialakítása
22. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:
a) Azok a külterületi mezőgazdasági területek, amelyek
aa) nem tartoznak országos vagy helyi védelem alá,
ab) nem részei az országos ökológiai hálózatnak és tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területnek,
ac) nem tartoznak a településképi szempontból meghatározó területek közé
b) Az erre a célra a szabályozási terven kijelölt területek
(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alapvetően nem alkalmas területek:
a) Országos és helyi védelem alá tartozó területek
b) Országos ökológiai hálózathoz tartozó területek
c) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek az erre a célra a szabályozási terven kijelölt területek kivételével
d) Településképi szempontból meghatározó területek az erre a célra a szabályozási terven kijelölt területek kivételével
(3) Településképi szempontból meghatározó területen új távközlési antennatorony 8 m-nél magasabb nem lehet. Fejlesztés a meglévő építmények igénybevételével történhet.
(4) A belterületen új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell megépíteni.
11. A reklámhordozókra és a tájékoztató eszközökre vonatkozó településképi követelmények
23. § Reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének általános szabályai
(1) Reklámok közzététele, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése közterületeken és magánterületeken a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló, valamint a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló jogszabályok figyelembe vételével történjen.
(2) Helyi népszavazás, önkormányzat vagy más szervezet vagy személy által rendezett rendezvény vagy a Város szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző 4 naptári hét időszakban, de összesen évi legfeljebb 12 naptári hét időtartamban az eseményre vonatkozó tájékoztató reklámhordozó, reklám, molinó, transzparens a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhető.
(3) Építési reklámháló, ponyva az építés, felújítás ideje alatt, de legfeljebb hat hónapos időtartamra épületállványon elhelyezhető, amennyiben azt más jogszabály nem tiltja. A felületen az építkezésre vonatkozó tájékoztatás, épületterv, látványterv is elhelyezhető.
(4) Tetőfelületen reklám, reklámhordozó nem helyezhető el.
(5) Helyi egyedi védelem alatt álló építmény falán, utcai kerítésén és az építmény előtti közterületen reklámcélú építmény, reklámhordozó, reklámnak minősülő falfestés, felirat, plakát nem helyezhető el.
(6) Köztulajdonban lévő intézmény utcai homlokzatán és nyílászáróin hirdetmény, reklám, bármiféle ragasztott felirat nem jelenhet meg.
(7) Plakát, falragasz az épületek közterület felé néző homlokzatain nem helyezhető el.
(8) A településkép védelme szempontjából kiemelt jelentőségű természetvédelmi értékkategóriák területén reklám nem helyezhető el.
24. § Reklámok, reklámhordozók és cégérek kialakítására vonatkozó településképi követelmények
(1) Épületre, építményre szerelt reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, cégér, kirakatszekrény tartó-, illetve hordozó felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai, alkalmazott anyagai és színezése illeszkedjen az adott épület, építmény építészeti karakteréhez.
(2) Reklám és reklámhordozó, cégér felülete rikító színű, káprázást okozó, fényvisszaverő kialakítású nem lehet.
(3) Köztulajdonban lévő intézmény esetében hirdetmények, reklámok elhelyezésére az intézmény előtti közterület gyalogos és közúti közlekedést nem zavaró részén információs célú berendezés helyezhető el az alábbi követelmények betartásával:
a) legfeljebb 1,50 m2 területű, 1,80 m teljes magasságú, legalább 60 cm magas fa lábakon álló, fa szerkezetbe foglalt fatábla vagy üvegvitrin.
b) a fa természetes színéhez közel álló, vagy barna árnyalatú pácolás vagy mázolás.
(4) Utcabútorok kialakítására vonatkozó követelmények
a) Kioszk szélességi mérete 2 m-nél, hosszanti mérete 3 m-nél nagyobb nem lehet. Az építmény fa homlokzatú, térelemes, önálló alapszerkezet nélküli legyen. A kioszkot tilos a közlekedésbiztonsági előírások, valamint a közterület kezelhetőségének, tisztántarthatóságának figyelmen kívül hagyásával elhelyezni.
b) Utasvárók szélességi mérete 3 m-nél, hosszanti mérete 5 m-nél nagyobb nem lehet. Egyedi tervezésű építmények építésekor az utcaképi illeszkedést figyelmen kívül hagyó építőanyagok és formák alkalmazása tilos.
(5) Hirdetmények, reklámok elhelyezése utasváró és kioszk oldalfalain legfeljebb 1,50 m2 területű, a fa természetes színéhez közel álló, vagy barna árnyalatú fa szerkezetbe foglalt fatáblán vagy üvegvitrinben történhet.
(6) Tájékoztató eszköz cégenként 1 db, legfeljebb 1,50 m2 területű lehet.
(7) Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló mobil reklámtábla helyezhető el a közterületen, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
(8) Utcai homlokzaton reklám, reklámhordozó felület gépjármű forgalmat nem zavaró módon és mérettel helyezhető el.
(9) 2m2-t meghaladó felületnagyságú plakát, reklám- és hirdetőtábla, berendezés, építmény a Város közigazgatási területén nem helyezhető el.
(10) Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások
a) fényreklám csak alacsony fényintenzitású lehet,
b) villogó effektusú fényreklám nem alakítható ki,
c) fényreklám a lakások rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.
12. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
25. § (1) 5 m-nél magasabb házi szélkerék településképi szempontból meghatározó területen nem helyezhető el.
(2) Épületre szerelt műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények
a) Klímaberendezés belterületen lévő utcai homlokzaton, valamint szomszédos beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen nem helyezhető el.
b) Gáznemű égéstermék nem vezethető ki a műemléki környezetben lévő, helyi egyedi védelem alatt nem álló épületek utcai homlokzatán, valamint helyi egyedi védelem alatt álló épületek összes homlokzatán.
c) Utcai homlokzaton a homlokzatra kívülről rögzített szerelt kémény nem építhető.
d) 1. és 2. jelű településképi szempontból meghatározó területen parabola-antenna utcai homlokzaton és közterületre néző tetőfelületen nem helyezhető el.
e) 1. jelű településképi szempontból meghatározó területen napelem, napkollektor közterületre néző tetőfelületen nem helyezhető el.
SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
13. Rendelkezés a szakmai konzultációról
26. § (1) A településképi követelmények egyeztetése céljából az építtető, illetve az általa megbízott tervező szakmai konzultációt kezdeményezhet. A konzultációs lehetőség biztosításáról az önkormányzati főépítész (továbbiakban Főépítész), amennyiben önkormányzati főépítész folyamatos foglalkoztatására nem kerül sor, a Polgármester gondoskodik.
(2) Kötelező a szakmai konzultáció a következő esetekben:
a) a településképi követelmények egyeztetése,
b) helyi védettség alatt álló építményt érintő építési tevékenység,
c) egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek új épület építése esetén.
27. § (1) A szakmai konzultációt az építtető vagy az általa megbízott tervező kezdeményezi a Polgármesternek címzett, papír alapon postai úton vagy a polgmest@szentlorinc.hu e-mail címre elektronikusan elküldött, 3. függelék szerintikérelemben. Építési tevékenység esetén a kérelemhez mellékelni kell a megértéshez szükséges tartalmú tervdokumentációt pdf formátumban.
(2) A Főépítész / Polgármester válaszlevelében a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belüli időpontra kitűzi a konzultációt.
(3) Építési tevékenység esetén az egyeztetett időpontban megtartott szakmai konzultáción a tervezőnek a konzultáció napjára dátumozott, a megértéshez szükséges tartalmú, papír alapú tervdokumentációt kell bemutatnia.
(4) A szakmai konzultáció során elhangzottakról a Főépítész / Polgármester emlékeztetőt készít, amelyben rögzíti a felvetett javaslatok lényegét valamint a Főépítész / Polgármester lényeges nyilatkozatait, és 8 napon belül megküldi azt az építtetőnek, tervezőnek.
(5) A szakmai konzultációkról készített emlékeztetők, valamint az azokhoz azonosítható módon tartozó tervdokumentációk nyilvántartásáról a helyben szokásos módon gondoskodni kell.
(6) A tervezés során ugyanazzal az építési tevékenységgel kapcsolatban a kérelmező, illetve az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
14. Rendelkezés a településképi véleményezési eljárásról
28. § Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott eljárásokat megelőzően, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Kormányrendelet) foglalt feltételek teljesülése esetén a Polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le a műemlékkel- a műemléki jelentőségű területekkel, a műemléki környezetekkel érintett telkek kivételévelaz 1. és 2. jelű településképi szempontból meghatározó területen lévő telken és helyi egyedi védelem alatt álló épület telkén2
a) új építmény építésére
b) meglévő
ba) közterületi építmény,
bb) magánterületen álló utcai épület
bővítésére, átalakítására
29. § (1) A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) a 4. függelék szerinti kérelmét papír alapon nyújtja be, és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.
(2) A kérelemhez az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott tartalommal.
(3) A Polgármester a kérelem beérkezését követően haladéktalanul bekéri a Főépítész szakmai állásfoglalását.
(4) A Polgármester véleményében
a) engedélyezésre - feltétel meghatározásával vagy feltétel nélkül - javasolja a tervezett építési tevékenységet, vagy
b) engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet, ha
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
15. Rendelkezés a településképi bejelentési eljárásról
30. § A Polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a Város közigazgatási területére vonatkozóan
a) reklám és reklámhordozó elhelyezése, átalakítása, bővítése, megváltoztatása esetén,
b) az építmények rendeltetésének módosítása vagy rendeltetési egysége számának megváltozása (a továbbiakban együtt: rendeltetésváltozás) tekintetében.3
(1) A Polgármester döntését a Főépítész szakmai álláspontjára alapozza.
(2) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott papír alapú, 5. függelék szerinti kérelemre indul.
(3) A bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet és leírást, továbbá rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt kell mellékelni 1 példányban papír alapon és digitális adathordozón.
a) rendeltetés változás esetében - megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített- alábbi munkarészek benyújtása szükséges
aa) rövid műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról, a homlokzatok anyag- és színhasználatáról, a településképi követelményeknek, valamint a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelőség bemutatásával
ab) helyszínrajzot,
ac) alaprajzot,
ad) homlokzatot, valamint
ae) (amennyiben az építmény az utcaképben megjelenik) - utcaképi vázlatot4
(4)5 A bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet és leírást, továbbá rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt kell mellékelni 1 példányban papír alapon és digitális adathordozón.
a) rendeltetés változás esetében - megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített- alábbi munkarészek benyújtása szükséges
aa) rövid műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról, a homlokzatok anyag- és színhasználatáról, a településképi követelményeknek valamint a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelőség és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendeletben (OTÉK) előírt összes követelménynek való megfelelés bemutatásával
ab) helyszínrajzot,
ac) alaprajzot,
ad) metszetet, homlokzatot, valamint
ae) (amennyiben az építmény az utcaképben megjelenik) - utcaképi vázlatot,
31. §6 A Polgármester a kérelem beérkezését követően haladéktalanul bekéri a Főépítész szakmai állásfoglalását és a bejelentést követő 15 napon belül hatósági határozatban
a) a reklám és reklámhordozó elhelyezését, átalakítását, bővítését, megváltoztatását vagy rendeltetésváltoztatást - feltétel meghatározásával vagy anélkül - tudomásul veszi, ha a bejelentés
aa) megfelel a 30. § (3) és (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek, és
ab) a tervezett reklám, reklámhordozó illeszkedik a településképbe, megfelel a településképi követelményeknek, valamint a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek,
ac) a tervezett rendeltetésváltozás megfelel a helyi építési szabályzatban és az OTÉK-ban foglalt követelményeknek.
b) megtiltja a reklám és reklámhordozó elhelyezését, átalakítását, bővítését, megváltoztatását, vagy rendeltetésváltoztatást és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés
ba) nem felel meg a 30. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek, vagy
bb) reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén nem illeszkedik a településképbe, nem felel meg a településképi követelménynek vagy nem felel meg a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek.
bc) a tervezett rendeltetésváltozás nem megfelel a helyi építési szabályzatban vagy az OTÉK-ban foglalt követelményeknek.
32. § A Polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal,
a) a 33. § szerint jár el, vagy
b) Információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz, reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.7
TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
16. Rendelkezés a településképi kötelezésről
33. § (1) A Polgármester településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti a következő esetekben:
a) e rendeletben megfogalmazott településképi követelmények be nem tartása
b) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése,
c) a településképi bejelentés elmulasztása.
(2) A településképi kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre indul, azt a Polgármester a mindenkor hatályos közigazgatási eljárási törvényszabályai szerint folytatja le.
(3) A településképi kötelezésről a Polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz településképi kötelezettségről szóló határozat formájában.
17. Rendelkezés a településkép-védelmi bírságról
34. § (1) Az az ingatlantulajdonos (továbbiakban: tulajdonos), aki e rendeletben foglalt előírásokat nem tartja be, településkép-védelmi bírsággal sújtható.
(2) A településkép védelméről szóló törvényben előírtakon túl a településkép-védelmi bírság kiszabására a Képviselő-testület jogosult.
(3) A településkép-védelmi bírság összege 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedhet.
(4) A településkép-védelmi bírság kiszabása esetén a polgármester a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló törvény alapján, majd a hatályba lépését követően a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény alapján dönt a bírság összegéről.
(5) A bírságot a bírság összegét megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül az önkormányzatnak a Magyar Államkincstárnál vezetett - és a határozatban is megjelölt - előirányzat-felhasználási számlájára kell átutalási megbízással teljesíteni, vagy készpénz-átutalási megbízással postai úton befizetni.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
17. Hatálybalépés
35. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
18. Hatályon kívül helyező rendelkezések
36. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Szentlőrinc város Önkormányzat Képviselő-testületének
(1) a helyi építési szabályzatról szóló 25/2004.(XI.26.) önkormányzati rendelete
1/A. § (2) b) be) alpontja,4. § (4) b) „fa homlokzatú, térelemes, önálló alapszerkezet nélküli” és „A pavilont a városképbe illően, a közlekedésbiztonsági előírások figyelembevételével, valamint a közterület kezelhetőségének, tisztántarthatóságának biztosításával kell elhelyezni. Egy-egy közterületi szakaszon csak azonos formájú, anyagú és színű pavilonok állíthatók fel.” szövegrésze,7. § (1) „városképi és építészeti szempontból igényes” szövegrésze,7. § (2) és (3) bekezdése,8. § (3) bekezdése,17. § (4) bekezdése,20. § (3) bekezdése,20. § (4) a) és b) pontja,2. függeléke,4. függeléke,
(2) a reklámelhelyezésekről szóló 16/2017.(X.27.) önkormányzati rendelete.
Módosította a 9/2022. (V.27.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos: 2022. május 30. napjától.
Módosította a 5/2021. (IV.8.) önkormányzati rendelet 1.§-a, hatályos: 2021. április 9. napjától.
Módosította az 5/2021.(IV.23.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos: 2021. április 9. napjától.
Módosította a 2/2021. (II.23.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos: 2021. március 1-jétől.
Beiktatta az 5/2021.(IV.23.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos: 2021. április 9. napjától.
Módosította az 5/2021.(IV.23.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos: 2021. április 9. napjától.
Módosította az 5/2021.(IV.23.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos: 2021. április 9. napjától.