Erdőkövesd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48.§ (4) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet Általános rendelkezések

1. §

(1)   A helyi rendelet hatálya kiterjed Erdőkövesd község közigazgatási területére, minden
természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, akik
állandó vagy ideiglenes jelleggel a város területén laknak, tartózkodnak, illetve tevékenykednek.

(2) E rendeletet kell alkalmazni:

a) a települési szilárd és folyékony hulladékokkal, a háztartási hulladékokkal, azok kezelésével és
ártalmatlanításával, a közterületek tisztántartásával, a köztisztasági szolgáltatásokkal összefüggő
tevékenységre, továbbá

b) a közterületek rendjével, a környezet tisztaságával kapcsolatos tevékenységre (csapadékvíz­
elvezetés, zöldterület fenntartása és karbantartása),

c) a környezetkárosodás csökkentésének településre vonatkozó feladataira (zajvédelem).

(3) Fogalmi meghatározások

a) Köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok - ezen belül különösen a
lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás stb. céljára) szolgáló más
épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek -,
valamint a közterületek tisztántartása.

b) Települési szilárd  hulladékkal  összefüggő tevékenység:   a települési  szilárd hulladék
kezelése, ártalmatlanítása és hasznosítása.

c)² Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan -nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészre - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése. [Éptv. 2. § 13. pont]

d) Települési szilárd hulladék: az ingatlanon keletkező háztartási szilárd hulladék és az egyéb
(nem háztartási) szilárd halmazállapotú visszamaradt anyag (hulladék), amely a vonatkozó
jogszabályi   rendelkezések   értelmében   települési    szilárd   hulladékként   ártalmatlanítható,
hasznosítható,  kivéve az  egyéb jogszabályokban meghatározott veszélyes hulladékot és  a
radioaktív hulladékot.

e) Háztartási hulladék: a lakásban és az üdülés, pihenés céljára használt egyéb helyiségben,
valamint a lakók közös használatára szolgáló helyiségekben és területeken keletkezett szilárd
hulladék, így pl. a salak (beleértve a központi fűtésből keletkezett salakot is), a rongy, a söpredék,
hamu,   korom,   edény,   eszköz,   ablaküveg,   papír,   konyhai   hulladék   (ideértve   a  műanyag
konzervdobozt, üveget), a kerti és gazdasági hulladék, falomb, nyesedék, valamint a lakásban
folytatott vállalkozási tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék, ha a naponta keletkező
mennyisége nem haladja meg a 25 litert.

f) Egyéb szilárd hulladék: a lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló más helyiségekben
felhalmozódott szilárd hulladék (nagyobb mértékű berendezési tárgy, lom, bútor,  ágybetét,
háztartási berendezés és készülék stb., az azokhoz tartozó területeken, illetőleg a közterületeken
keletkezett szilárd hulladék, szemét), a vállalkozási tevékenység során keletkező, az e) pontot
meghaladó mennyiségű hulladék, építési törmelék.

g)   Veszélyes hulladék:  az a hulladék, amely vagy amelynek bármely összetevője, illetve
átalakulási terméke, a 102/1996. (VII.  12.) Korm. rendeletben meghatározott veszélyességi
jellemzők valamelyikével rendelkezik és a veszélyes összetevő olyan koncentrációban van jelen,
hogy ezáltal az élővilágra, az emberi életre és egészségre, a környezet bármely elemére veszélyt
jelent, illetve nem megfelelő tárolása és kezelése esetében károsító hatást fejt ki.

h)   Köztisztasági   szolgáltatás:    megbízás,   illetve   megrendelés   alapján   a   közterületek

tisztántartása, a települési szilárd hulladék kezelése, valamint a hulladék ártalmatlanítási és

hasznosítási tevékenység.

i) Tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek rendszeres tisztítása, hó- és síkosság

mentesítése, illetőleg pormentesítése.

j) Kezelés: a települési szilárd hulladék összegyűjtése, átmeneti tárolása és a kijelölt lerakóhelyre

való elszállítása.

k) Ártalmatlanítás: a települési szilárd hulladéknak a kijelölt lerakóhelyen, ill. létesítményben

történő - hasznosítás nélküli - elhelyezése.

l) Hasznosítás: a települési szilárd hulladékból a hasznosítható másodnyersanyagok (fém, üveg,

papír, rongy, műanyag stb.) kiválogatása, továbbá a hulladék feldolgozásával, komposztálásával,

illetőleg   elégetésével   vagy   más   technológiai   megoldásokkal   (esetleges   ezek   együttes

alkalmazásával) új termékek, tüzelőanyag, hő- és villamos energia stb. előállítása.

m)   Kijelölt   ártalmatlanító   telep:   A  kijelölt  hulladéklerakó  telep   a  Pétervására  Város

Önkormányzatának tulajdonában álló, a Pevik Kft. Pétervására, Tisztisor 29. sz. alatti szolgáltató

által   üzemeltettet  Pétervására  külterületén   a   kisfüzesi   út  mellett  lévő   0101/1.   hrsz.-on nyilvántartott terület.

II. fejezet

Köztisztasági feladatok Az ingatlanok és közterületek tisztántartása

3. §

(1) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, az ingatlan használója
(haszonélvező, használó, bérlő, albérlő, szívességi használó) köteles gondoskodni.

(2) Az ingatlan tulajdonosának az ingatlanán kötelessége továbbá a rendszeres rovar- és rágcsáló
irtásról való gondoskodás.

(3) A gondozatlan járdaszakasz vagy nyílt árok tisztítását, kaszálását a Képviselőtestület az
ingatlan tulajdonos költségének terhére elvégezteti.

(4) A Képviselőtestület köteles az árkok tisztításából származó földet a bejelentéstől számított 3
munkanapon belül elszállítani.

(5) A háztartási hulladék elszállításáról a Képviselőtestület gondoskodik. A települési szilárd
hulladékkal   kapcsolatos  kötelező  helyi   közszolgáltatásról   a   16/2000.   (XII.   20.)  rendelet
rendelkezik.

(6)   Szelektív  hulladékgyűjtésre  a Képviselőtestület  által  megbízott  szervezet jogosult  a
Környezetvédelmi Felügyelőség és ÁNTSZ engedélye, előírásai szerint. Magánvállalkozók csak
feltételekhez  kötött  szerződéses jogviszony  alapján  végezhetik tevékenységüket.  Hulladék
elhelyezése csak a kijelölt területen lehetséges.

(7) A nem háztartási hulladékok, valamint vállalkozási tevékenységből származó hulladékok
elszállításáról az arra jogosult szervezet révén a tulajdonos, használó, ill. üzemeltető köteles
gondoskodni. Elégetésük tilos!

(8) Bármilyen háztartási, ipari hulladék vagy szemét elhelyezése csak arra kijelölt, hatóságilag
engedélyezett hulladéklerakó telepen történhet.

(9) A veszélyes hulladék gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról és ártalmatlanításáról a
hulladéktermelőnek kell gondoskodnia.

(10) A község közigazgatási területén meglévő engedéllyel rendelkező, veszélyes hulladék
kezelésével foglalkozó (szennyvíziszap, veszélyes hulladékok) vállalkozó köteles lehetővé tenni
a szakhatóságok rendszeres, illetve szúrópróbaszerű ellenőrzését. A meglévő engedélyek lejárta
esetében annak meghosszabbítása csak teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat után, annak
eredményétől függően kérelmezhető, Képviselőtestületi hozzájárulás mellett.

(11) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, egyéb hulladékot) csak olyan módon
szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a

szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(12) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

4. §

(1) A Képviselőtestület gondoskodik a község területén a tulajdonában lévő:

a) közutak, járdák és a hozzá tartozó műtárgyak, buszvárók környékén,

b) terek, sétányok, parkok,

c) hidak, átereszek,

d) autóparkoló helyek,

e) temetők,

f) piacok

területén keletkezett szemét, hulladék eltakarításáról, tisztántartásáról.

(2)   A  közutakra tilos  olyan  anyagot  kihelyezni,   mely  az  út  rendeltetésszerű  használatát
akadályozza vagy állagát rontja.

(3)  A piacon helyet használó köteles helyét a közegészségügyi előírásoknak megfelelően tisztán
tartani, az aznapi árusítás során keletkezett szemetet gyűjtőben elhelyezni.

(4)   Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásakor,  illetve szállítása közben a közterület
beszennyeződik, annak előidézője köteles a közterületet azonnal megtisztítani.

(5) Tilos a közterületen üzemképtelen vagy hatósági jelzéssel nem rendelkező járművek 3 napnál
hosszabb ideig történő tárolása!

(6)   Tilos   állati   tetemet  közterületen   elhagyni!   A  közterületen   elhagyott   állati   hulladék
ártalmatlanná tételéről annak tulajdonosa, illetve ha a tulajdonos ismeretlen a Képviselőtestület⁹
haladéktalanul köteles gondoskodni.

(7) Tilos közterületen kihelyezett konténerbe háztartási hulladékot elhelyezni!

5. §

(1)    Az   ingatlan   előtti   járda   tisztántartása   az   ingatlan   tényleges   használójának,   illetve
tulajdonosának kötelessége. Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más
elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztán tartani függetlenül attól,
hogy a szemét üzleti tevékenységből származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hóeltakarítással, a
síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is. Közintézmények esetében a fentiekről az
intézmény vezetője gondoskodik. Az ingatlan tulajdonosa/használója köteles a járdaszakasz
melletti átereszeknek, árkoknak, csatornanyílásoknak hótól, jégtől és más lefolyást gátló egyéb
anyagoktól való megtisztításáról gondoskodni.

(2) Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és
kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed.

(3) A tényleges használó, illetve a tulajdonos kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása, a
járdára az ingatlanáról kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése.

(4) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükséghez képest naponként fel kell hinteni.
Felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor,

kőporliszt) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot

használni   nem   szabad.   A  szóróanyag  beszerzéséről   a  tisztán  tartásra  kötelezettnek  kell

gondoskodni.

(5) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a

gyalogos, se a gépjárműforgalmat ne akadályozza. A járda és a közút síkosságmentesítését a

tisztán tartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.

(6) Tilos az összerakott hó elhelyezése:

a) a gyalogosközlekedési útvonalon,

b) az útkereszteződésben,

c) az úttorkolatokban,

d) a kapubejárat elé, annak szélességében,

e) a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelye és a járda között,

f) a közüzemi, szolgáltatási, felszerelési tárgyon és annak közérdekű létesítményein.

Állati hullák elhelyezésére vonatkozó részletes szabályok

6. §

(1) A község közigazgatási területén az állati hullákat, a Képviselőtestület¹¹ üzemeltetésében álló,
lerakó helyen (dögkútban) szabad elhelyezni.

(2) A dögkút üzemeltetője gondoskodik a dögkút időjárástól független megközelíthetőségéről,
körbekerítéséről, zárható fedéllel való ellátásáról.

(3) A dögkutat rendszeresen, illetve igény szerint, tisztítani szükséges. Ez a benne lévő állati
hullák  ártalmatlanításával  történik.   A tisztítást  csak  a tevékenységre   szakképesítéssel   és
engedéllyel rendelkező szakember végezheti. Az állati hullák ártalmatlanná tétele, csak az erre
vonatkozó állategészségügyi, közegészségügyi és környezetvédelmi  előírások megtartásával
történhet.

7. §

(1) Közintézményekben, üzemekben, vendéglátó-szórakozó helyeken és minden más nagyobb
tömeg befogadására alkalmas nyilvános helyen az illemhelyek előírásszerű tisztántartásáról a
tulajdonos köteles gondoskodni. Vízöblítéses illemhelyek előterében folyóvizes kézmosó helyet
kell fenntartani, szappant és kézszárításra alkalmas eszközt kell biztosítani.

(2) Az illemhelyek, latrinák gödrét szükség szerint kell üríteni, és annak anyagát elszállítani a
szakhatóságok által előírt módon, az általuk kijelölt helyre.

8. §

A Képviselőtestület évente településtisztasági napokat szervez. A településtisztasági napok alatt a lakosság által kirakott minden olyan hulladékot - az építési törmelék, a veszélyes- és mérgező anyagok, valamint a gazdasági tevékenységből  származó hulladékok kivételével -, melyek évközben a szeméttároló edényekben nem helyezhető el, a közzétett időpontokban, díjmentesen a Képviselőtestület elszállíttatja.

9. §

Az ingatlantulajdonosok feladata az ingatlanokkal kapcsolatban

(1) A   község   területén   lévő   ingatlanok   tulajdonosai,   használói   kötelesek   ingatlanukat
megművelni, ill. rendben tartani, gyomtól, gaztól, szeméttől megtisztítani.

(2) A  község  területén   működő  kereskedelmi   egységek,   vendéglátó-ipari   és   szolgáltató
létesítmények külső és belső nagytakarítását (a környezet rendezését) az üzemeltetők kötelesek
minden  év  április  30-ig  elvégezni,   rendben  tartásukról   pedig  folyamatosan  gondoskodni.
Kötelesek továbbá a homlokzat, az épület szerkezeti egységeinek (előtető, portál, ernyőszerkezet,
cégtábla stb.) jó karbantartásáról gondoskodni.

A közterület rendje

10.  §

(1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést
végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2)   Beruházások   esetén   a   birtokbavételtől   a   kivitelezés   megkezdéséig   a   beruházónak
(bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodnia az
általa elfoglalt terület tisztán tartásáról.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási
anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati
engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad
tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely
közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(5) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak a jegyző, az országos
közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.

(6) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék anyag keletkezik,
úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést
végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg
meg kell tisztítani.

(7) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és elhelyezni!
Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az azt elhelyező köteles 24 órán belül
saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani.

11.  §

(1)   A község közterületén tilos járművet mosni,  olajcserét vagy más olyan tevékenységet
végezni, amely szennyeződést okoz.

(2) A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos!

12.  §

(1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni.
Tilos az építményeket, kerítéseket, élő fákat bármilyen felirattal megrongálni.

(2) Épületen (kapun,  ablakon stb.) egyéb létesítményben lévő,  idejét múlt hirdetményt az
elhelyező köteles eltávolítani, legkésőbb a felhívás kézbevételtől számított 3 napon belül, köteles
továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.

13.  §

(1) A közterületek, sportolás céljára szolgáló területek, valamint a kiránduló- és táborozóhelyek
beszennyezése tilos!  A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése végett az említett
területeken a szemetet, hulladékot (üveg, papír stb.) szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot
kiönteni, elszórni, kiengedni vagy eldobni tilos.

(2) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet
elhelyezni.

(3) Aki közterületet, kirándulóhelyeket, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési
tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.

(4) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környezet levegőjét szennyezi, az egészséget
veszélyezteti vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen
elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel)
szennyezni tilos!

(5) Az ebtartással kapcsolatos köztisztasági feladatokról a 2/1999. (III. 23.) rendelet rendelkezik.

(6)   Elhullott  állat tetemét  a tulajdonos  köteles  haladéktalanul  a Képviselőtestület¹⁴  által
üzemeltetett dögkútba elhelyezni. Közterületen történt állat elhullását - ha annak tulajdonosa
ismeretlen - a Képviselőtestület¹⁵ hivatalánál azonnal be kell jelenteni.

14.  §

(1)   Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek
tárolása közterületen tilos.

(2) Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és azt követő 10 méteres területsáv tisztán tartása az
alkalmi használó kötelessége. Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell
kihelyezni és azt saját költségen elszállítani.

15.  §

(1) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára
ne csorogjon.

(2) A település területén lévő tavakba, holtágakba, élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba
tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával
beszennyezni tilos!

III. fejezet A levegő védelme Erdőkövesd község területén

16.  §

(1) A település belterületén légszennyező anyagok ártalmas mennyiségben történő kibocsátásával
járó tevékenység végzése tilos.

(2) A település közigazgatási területén tilos a szemét és más hulladék (avar és kerti hulladék
kivételével) engedély nélküli égetése. Az egyéb anyagokat (nád, tarló stb.) csak a jegyző előzetes
engedélyével szabad égetés útján megsemmisíteni.

(3)Vonalas létesítmény (közút, töltés, árok, távvezeték stb.) mentén - a létesítmény tengelyétől számított 100 méteren belül    bármely növényzet égetése tilos. [LevR. 11. § (3) bek.] (4) A település belterületén a közúti forgalomban részt nem vevő benzin-, gáz-, vagy gázolaj üzemű gépjármű motorját - kivéve a helyhez kötött munkavégzés eseteit - 10 percnél hosszabb ideig járatni nem szabad.

A háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok

17.  §

(1)      Az     egyedi     fűtéssel     rendelkező     lakóházakban     a     megfelelően     karbantartott
tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni.

(2)  A fűtőberendezésben egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot (különösen ipari
hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket stb.) égetni tilos.

Avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok

18.  §

(1) Avar és kerti hulladék megsemmisítése elsősorban komposztálással történhet.

(2) Nyílttéri égetés során a meteorológiai viszonyokra figyelemmel kell lenni. Égetni csak szélcsendes időben szabad.

(3) Az avar és kerti hulladék égetése az alábbi napokon engedélyezett: hétfő, kedd, szerda és csütörtök kivéve ünnepnapokon, valamint szeles, párás, ködös, esős időben.

(4) Az avart és kerti hulladékot égetni nagykorú, cselekvőképes személy folyamatos felügyelete mellett a tűzvédelmi előírások betartásával csak olyan helyen és területen szabad, ahol az égetés és annak hősugárzása a személyi és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti, vagyoni és környezeti kárt nem okoz.

(5) A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni. A tűz helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg eloltható.

(6) A füstképződés csökkentése érdekében a nem komposztálható avart és a kerti hulladékot előzetesen szikkasztani, szárítani kell. Az eltüzelés csak olyan adagokban történhet, amely nem veszélyezteti a tűz környezetét. Nyers, megázott avar és kerti hulladék égetése tilos.

(7) Az égetendő növényi hulladék nem tartalmazhat semmilyen más kommunális, állati vagy ipari eredetű, illetve veszélyes anyagot tartalmazó hulladékot.

(8) Egyszerre nagyobb mennyiségű avar- és kerti hulladék elégetési szándék esetén a szomszédokat tájékoztatni kell az égetés várható időpontjáról. Az égetés egy alkalommal maximum 4 óráig tarthat.

(9) Az égetés folyamatának gyorsítására éghető folyadék (pl. benzin, gázolaj, stb.) légszennyező anyag nem használható.

(10) Az égetés végén meg kell győződni arról, hogy a tűz elhamvadt. Amennyiben fennáll a veszélye a tűz feléledésének gondoskodni kell annak belocsolásáról, vagy földréteggel történő lefedéséről.

(11) A hatóságilag elrendelt országos, általános tűzgyújtási tilalom alól jelen rendelet nem ad felmentést.

Porképző és bűzös anyagok kezelésére vonatkozó szabályok

19.  §

(1) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban
szabad szállítani.

(2) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett port, terjedésének
megakadályozására vízzel kell nedvesíteni.

(3)  Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani.

(4) A községben keletkező por képződésének megakadályozása érdekében törekedni kell, hogy a
fedetlen talaj terül etek növényzettel borítottak legyenek. Az építési területek végleges rendezését
és parkosítását az építkezés befejezésével együtt kell biztosítani. A jegyző a kertészeti munkák
elvégzését előírhatja.

Allergén növények elleni védekezési szabályok

20. §

(1) Az egyes ingatlanterületek gyom és allergiát okozó növényektől (pl.: parlagfű, pázsitfüvek,
ürömfélék) mentes gondozása (kasszálása, nyírása) a tulajdonos, illetve a használó kötelessége. A
parlagfű irtásáról folyamatosan, legkésőbb virágzás előtt az időjárástól függő gyakorisággal kell
gondoskodni.

(2) A leggyakoribb allergiát okozó növények virágzási idejét az 1. sz. melléklet tartalmazza.

21. §

A levegő védelmére vonatkozó szabályok megszegése esetén kiszabható bírság mértékét a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet tartalmazza

IV. fejezet A víz védelme Erdőkövesd község területén

22. §

(1) Tilos a meglévő élővízfolyásokat (a Tarna-patakot és annak mellékágait, továbbá a vízelvezető árkokat) eltorlaszolni, a víz természetes hozamát, lefolyását, a víz áramlásának viszonyait megváltoztatni, a vízfolyások medrét, partját szűkíteni, illetve feltölteni. A károkozó

(2) Ha a víz által sodort anyagnak (iszap, hordalék stb.) az ingatlanon történt lerakódása folytán a
víz  természetes  lefolyása megváltozik  és  ezáltal  mások  kárt  szenvedhetnek,   az  ingatlan
tulajdonosa (kezelője, használója) - amennyiben a lerakódott anyagot felhívás ellenére, az abban
meghatározott határidőn belül nem távolítja el tűrni köteles a szükséges munkák elvégzését. A
lerakódott anyag eltávolításáért kártalanítás nem jár.

(3) A Tarna-patak és annak mellékágai, valamint az egyéb élővizek és azok mellékágai mentén
lévő   partmenti   ingatlantulajdonosok,   földhasználók   a   vizek   természetes   lefolyását   nem
akadályozhatják,    a    patakhoz    kapcsolódó    műtárgyak    állapotát    és    üzemelését    nem
veszélyeztethetik.

(4) Kijelölt vízmű  védőterületen  csak  a vízjogi   engedélyben  meghatározott tevékenység
folytatható. Egyéb tevékenység esetén környezeti elemzés elvégzése szükséges, melyre be kell
szerezni a Környezetvédelmi Felügyelőség, az ÁNTSZ, ÉVIZIG szakhatósági állásfoglalását. Be
kell tartani a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet előírásait.

(5) Tilos a vizek fertőzése és káros szennyezése. Tilos a vízelvezető rendszerekbe veszélyes
hulladékot, vegyszert, azok csomagolóanyagait, tűz- és robbanásveszélyes anyagokat, mérgező
anyagokat,   motorolaj    származékokat   bevezetni.    Tilos   belterületi   csapadékvíz   levezető
rendszerekbe (árkokba) a fentieken kívül szennyvizet vagy egyéb más hulladékot juttatni (szórni,
beleönteni, beleseperni vagy bevezetni). Minden olyan behatástól védeni kell a vízelvezető
rendszereket, ahol a vizek öntisztulási képességei hátrányosan megváltoznak.

Kút létesítése, ivóvízellátás

23. §

(1) Tilos ásott vagy fúrt kutakba szennyvizet, veszélyes, mérgező hulladékot juttatni, kutakat
engedély   nélkül   betemetni.   Erdőkövesd   ivóvíz   közműhálózatába   kapcsolt   házi   ivóvíz
bekötéseket, a saját (egyedi) vízbeszerzéshez (ásott, fúrt kút) kapcsolt vezetékkel összekötni tilos.

(2) Kút létesítése esetén, házi vízszükségletek kielégítése céljából, amennyiben nem haladja meg
a vízkivétel az évi 500 m³ vízmennyiséget, a települési önkormányzat jegyzőjének hatósági
engedélye szükséges. Az ÉVIZIG szakhatóság szerepét tölti be. (Az eljárás lefolytatásáról és a
beadandó kérelem mellékleteiről részletesen az 1995. évi LVII. tv., a 72/1996. (V. 22.) Korm.
rendelet és a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet intézkedik.) A saját (egyedi) vízellátó rendszer
vizének  felhasználása,   ivóvízként  történő   alkalmazása   csak  területileg   illetékes   ÁNTSZ
véleménye, engedélye alapján történhet. Az engedélyt, vélemény kérés előtt az egyedi vízellátó
berendezés  vizét   az   OTH   (Országos   Tisztiorvosi   Hivatal)   által   feljogosított   akkreditált
laboratóriumban meg kell vizsgáltatni.

(3) Tilos a meglévő ivóvíz vízellátást biztosító hálózatot veszélyeztetni, szabálytalan, engedély
nélküli rákötéssel az ivóvizet szennyezni.

(4) Az ivóvizet szolgáló kút, valamint a használt forrás környezetét a víz szennyeződésének
megakadályozása céljából különleges gonddal kell tisztántartani és meg kell védeni az esetleges
szennyeződéstől. Ivóvizet szolgáló kút környékén olyan létesítményt, amely a kút vízét vagy

talajon keresztül a talajvizet szennyezheti, csak a közegészségügyi és építésügyi jogszabályokban meghatározott távolságban szabad létesíteni.

Szennyvízzel kapcsolatos rendelkezések

24. §

(1) Tilos a szennyvízcsatorna hálózatba csapadékvizet bevezetni.

(2) Szennyvizet a meglévő szennyvízhálózatba kell elvezetni. Szennyvízcsatorna hiányában -
annak elkészültéig - közműpótló zárt szennyvíztározóba kell vezetni a szennyvizet. (Vízzáróság
biztosítása érdekében műanyag akna vagy vízzáró betonakna építése lehetséges.) Zárt rendszerű
szennyvíztározó építésénél, a tulajdonosnak igazolni kell annak vízzáróságát.

(3)   Köteles  az  ingatlantulajdonos  a  szennyvízcsatornára  rákötni,   amennyiben  az  ingatlan
szennyvízcsatornára ráköthető. Ez alól méltányossági, szociális okokból határozott időre csak a
jegyző adhat felmentést.  A csatornahálózat kiépítését követően az ingatlanokon lévő zárt
közműpótló szennyvíztárolókat szakszerűen fel kell számolni.

(4) Tilos a szennyvizet kilocsolni illetve kiszivattyúzni.

(5) A közműpótló zárt szennyvíztározóból kiemelt szennyvizet a fogadására kialakított és a
hatóságok által engedélyezett telepen kell elhelyezni. A szennyvizet csak a 15/2000. (XII. 20.)
rendeletben meghatározott szolgáltató (vállalkozó) szállíthatja,  a rendeletben meghatározott
feltételekkel. Ez vonatkozik az e rendelet 5. § (2) bekezdése szerint űrgödrös árnyékszékek
tisztítására is.

(6) Egyebekben a felszíni és felszín alatti vizek minőségével kapcsolatban, a 33/2000. (III. 17.)
Korm. rendelet előírásai az irányadóak.

V. Fejezet Zöldterületek fenntartása és kezelése

25. §

(1)  A község területén lévő zöldterületek, valamint növényzet ápolásáról és az idény szerű
növényvédelmi munkálatok elvégzéséről a tulajdonosok kötelesek gondoskodni.

(2) Kisüzemi mezőgazdasági területeken végzett vegyszeres kezeléseket táblán kell feltüntetni. A
táblán jelölni kell a vegyszerkezelés idejét, „Vigyázat permetezve!" feliratot, a vegyszerrel történt
permetezés és az élelmezésügyi várakozási idő napjainak számát.

(3)   A község területén lévő közhasználatú parkok építéséről,  felújításáról,  fenntartásáról,
gondozásáról és ápolásáról a Képviselőtestület gondoskodik.

26. §

(1) Tilos a közlekedési tiltótáblákkal jelzett közparkok területére gépkocsival behajtani és
parkolni!

(2) Tilos a közterületen lévő fákról az ingatlantulajdonos engedélye nélkül - a növényi részek
(virágok, levél, termés stb.) szedése, a fák megcsonkítása. Tilos az élő fára plakát kiragasztása és

kiszegezése!   Közterületen  mérgező  és  allergén  növények ültetése  tilos!   Az  ilyen jellegű növények kivágásáról, kiirtásáról a közterületen a Képviselőtestület gondoskodik.

(3) Tilos a közhasználatú, valamint a természetvédelmi területeken és az egyéb zöldterületen a
hasznos állatok, a védett madarak bármilyen eszközzel való zavarása, fészkek rongálása, a
tojások és fiókák kiszedése és irtása.

(4) A játszótereket és a hozzá tartozó zöldterületeket a 14 éven aluli gyermekek használhatják,
illetve azok zavarása nélkül a 14 éven felüli gyermekek is használhatják. 6 éven aluli gyermek a
játszóteret csak kísérő felügyeletében használhatja.

(5) Tilos a közhasználatú és egyéb zöldterületen, valamennyi közkifolyónál, kútnál járművet
mosni.

27. §

(1) Tilos a közterületen, külterületen a fákat indokolatlanul, a fa pusztulását elősegítő módon
megcsonkítani. Tilos a növények olyan módon való gyűjtése, károsítása, amely a faj vagy fajta
káros megváltoztatásához, illetőleg kipusztulásához vezethet. Fakivágási engedélyt indokolt
esetekben (kiöregedett fák esetében, balesetveszély elhárítása céljából), vagy minőségi cseréhez a
Képviselőtestület adhat ki akkor, ha az más szakhatóság hatáskörébe nem tartozik. Amennyiben
az érintett területen egyéb szakhatóság is illetékes, a hozzájárulásuk a fakivágáshoz minden
esetben kötelező (Tarna-patak menti területen: ÉVIZIG stb.). Minden esetben a fakivágási
engedélynek tartalmaznia kell, hogy ki jogosult a fakivágásra. Az lehet szakképzett vállalkozó
vagy az ingatlantulajdonos mint kérelmező. Fakivágás után új facsemeték telepítése minden
esetben kötelező, melyet a kérelmezőnek kell megtennie, az engedélyben megszabott határidőn
belül. Egyebekben az erdőről és az erdő védelméről egységes szerkezetben a végrehajtásáról
szóló 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet és a fák védelméről szóló 21/1970. (VI. 21.)²⁰ Korm.
rendelet rendelkezései az irányadóak.

(2) Magánterületen diófák és fenyőfák, valamint az egyéb védett fafajok kivágása engedélyhez
kötött, az engedélyben új telepítés végrehajtása előírható.

28. §

(1) A telek határánál csak olyan növényzet telepíthető, mely a szomszéd építményeinek és
kerítésének karbantartását nem akadályozza, állagát nem rontja.

(2) Köteles minden tulajdonos, üzemeltető az OTÉK által meghatározott oldalon, a szomszédos
telekhatáron a kerítést megépíteni és karbantartani.

A növényzet telepítési távolságra vonatkozó előírások

29. §

(1) A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától: 

a) szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény)
esetében 0,5 méter,

b) 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa, esetében 1 m,

c) 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs és egyéb bokor (élő
sövény) esetében 2,0 méter,

d) gyümölcsfaiskolai   nevelés   alatt  álló  növény,  továbbá  szőlő,   köszméte,   ribiszke-   és
málnabokor esetében 0.80 méter,

e) minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) esetében 2,00 méter,

f) birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,50 méter,

g)törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,50 méter,
h) vadalanyra oltott alma- és körtefa-, továbbá kajszifa esetében 4,00 méter,

i) cseresznyefa esetében 5,00 méter,

j) dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,00 méter,

k) 1 méternél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetében 0,80 méter,

l) 2 méternél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetében 1,20 méter,

m) 2 méternél magasabbra növő bokor (élő sövény) esetében 2,00 méter,

n) fa esetében 8,00 méter.

(2) Közút területén minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot, legalább  1,5 méter, 3

méternél magasabbra növő gyümölcsfát legalább 2,5 méter távolságra szabad ültetni (telepíteni).

VI. fejezet Zajvédelem szabályozásáról

30. §

(1) E rendelet zajvédelemre vonatkozó rendelkezései kiterjednek a módosított 12/1983 (V. 12.)

MT rendelet melléklete szerinti, a Képviselőtestület²² hatáskörébe tartozó szolgáltató üzemi

létesítményekre illetve a község területén található hangosító berendezésekre.

(2) Vendéglátó-ipari helyek, szabadtéri előadások, nyílt színi rendezvények üzemeltetését,

hangosítását csak a környezet zavarása nélkül  lehet megoldani.  A maximális  zajszint az

engedélyezett üzemidőben a szomszédos ingatlan lakószobájában mérve nappal (6-22 óra) a 40

dB-t, éjjel (22-6 óra) a 30 dB-t nem lépheti túl.

(3) A közterületre irányuló hangszórás bármilyen hangosító berendezéssel - csak a jegyző

előzetes engedélyével történhet.

31. §

(1) A rendelet hatálybalépése után új létesítmény és meglevők tevékenységének módosítása
esetén  hangosító  berendezést  működtetni   csak  az   építési   engedélyben,   illetve  telephely
engedélyben rögzített hatósági előírások betartásával lehet.

(2) A már meglévő és működő létesítmények és berendezések esetében is alkalmazni kell a
rendeletben foglalt előírásokat.

(3) Az engedélykérelemnek tartalmaznia kell:

a) a berendezést üzemeltető nevét, címét,

b) a tevékenységhez szükséges jogosítványt,

c) a hirdető-berendezés teljesítményének megnevezését,

d) a tervezett hangoshirdetés helyét, időpontját, időtartamát,

e) meg kell jelölni indokát,

f) a zaj kibocsátási határérték betartására vonatkozó nyilatkozatot,

g)  nyilatkozni  kell  az  üzembe  helyezéshez  kapcsolódó  zaj   és  rezgésmérés  költségeinek
vállalásáról szóló nyilatkozatot.

(4) Mozgó hirdetés esetén a (3) bekezdésben szabályozottakon túlmenően be kell nyújtani az
útvonal megjelölését is.

(5) Az (1) - (4) pontban előírtak nem vonatkoznak a honvédség, a tűzoltóság, illetve a rendőrség,
polgári védelem, mentők, valamint rendkívüli események alkalmával szolgálati feladatot ellátó
szervek tevékenységeire.

(6) Azon   üzemeltetőt,   aki   berendezését   engedély   nélkül   üzemelteti,   a jegyző   kötelezi
tevékenysége azonnali beszüntetésére.

(7) Aki  a berendezést az engedélytől  eltérően üzemelteti,  attól  engedélyét - a hatályos
jogszabályi keretek között - vissza kell vonni.

32. §

(1) A rendelet hatálya alá tartozó létesítményekben folytatott tevékenységből eredő zajszint
megállapításánál, ill. a létesítményekben használt hangosító berendezés működésekor a lakó vagy
intézmény épület homlokzata előtt a szabadban 2 m távolságban, ill. az épületek közötti emberi
tartózkodásra, pihenésre szolgáló területeken a terület határán mért zajterhelési értéket kell
figyelembe venni.

(2) Vendéglátó  és  szórakozást  szolgáló  egységekben zeneszolgáltatás  általában 24  óráig,
hétvégeken (péntek, szombat) éjjel 2 óráig engedélyezhető.

(3) Alkalmi kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közösségi, továbbá minden hangosítást igénylő rendezvénytől származó zajterhelésre a jegyző - az üzemeltetőnek, illetve a rendezvény szervezőjének szakértői véleménnyel alátámasztott kérelmére - meghatározott időtartamra a ZajR. 1. számú melléklet szerinti zajterhelési határértékekhez képest eseti túllépést engedélyezhet, amelynek mértéke legfeljebb 10 dB lehet. [ZajR. 1. § (2) bek.]

Egyéb zaj keltő berendezésekkel kapcsolatos szabályok

33. §

(1) A község belterületén tilos:

a)   akár emberi hanggal,  akár hangszerrel vagy más technikai, illetve egyéb  eszközzel  a
köznyugalmat és közcsendet sértő zaj okozása,

b) erős zajjal járó ipari tevékenység,

c) zajt keltő munkák (fűnyírógép, kapálógép, traktor, betonkeverő, fűrészgép stb.) végzése 21.00-7.00 óra között.

(2) Az építési munkáktól származó zaj megengedett határértékeit az R. 2. sz. melléklete tartalmazza. A határértékeket minden üzemi létesítményre (a meglévőkre is) érvényesíteni kell.

34.  §

Aki a helyi rendelet zajvédelemre vonatkozó szabályait megszegi környezetvédelmi bírsággal sújtható. A bírság mértékére vonatkozó szabályokat a 12/1983. (V. 12.) Mt rendelet és a 2/1983. (V. 25.) OKTH rendelkezés tartalmazza.

VII. fejezet Környezetvédelmi ellenőrzés

35. §

(1)A Képviselőtestület gondoskodik a települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, figyelemmel kíséri az azokban foglalt feladatok megoldását és a programot szükség szerint - de legalább 2 évente - felülvizsgálja. Az állampolgároknak joga, hogy környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás vagy környezetszennyezés esetén a Képviselőtestület és a környezetvédelmi hatóság figyelmét erre felhívja. Az állampolgári részvétel gyakorolható:

a) személyesen vagy képviselő útján,

b) társadalmi szervezetek révén,

c) önkormányzat útján.

(2) A jelen önkormányzati rendeletben foglaltak betartását a jegyző ellenőrzi.

(3) A környezetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési
felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő
védekezés  kialakítására,  a természetes  vagy  korábbi  környezet helyreállítására vonatkozó
kötelezettség teljesítése alól. Kötelezés esetén a kiszabható végrehajtási bírság összegét a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól  szóló 2004.  évi CXL.
törvény tartalmazza.

(4)   A pontosabb helyszín megjelölése érdekében, valamint a rossz házszámozásból  eredő
pereskedések elkerülése végett minden ingatlantulajdonos köteles a házszámot, illetve üres telek
esetén a helyrajzi számot olvasható módon feltüntetni.

(5)    A   meglévő   és   a   tervezett   ipari   vállalkozásokra,   szolgáltatásokra   vonatkozóan   a
környezetvédelmi hatásvizsgálat köteles tevékenységek körét a 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet
1. számú melléklete tartalmazza.

Szabálysértési rendelkezések

36. §

Hatályon kívül helyezve

VIII. fejezet Záró rendelkezések

37. §

(1) Ezen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a közterületek tisztántartásáról és a
kommunális hulladék gyűjtéséről szóló 2/1995 (II. 22.) Ör. rendelet hatályát veszti.

(2)  A helyi környezetvédelmi rendeletet a helyi civil szervezetek bevonásával a település
lakosságával, az itt gazdasági tevékenységet végző vállalkozókkal ismertetni kell.