Encs Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2016. (IX.27.) önkormányzati rendelete

a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról

Hatályos: 2017. 01. 01- 2016. 12. 31

[1]Encs Város Önkormányzata Képviselő-testülete a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, figyelemmel a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) 92/B § (2) bekezdésére, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében biztosított jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya véleményének a kikérésével a következőket rendeli el:

1. Az önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladat tartalma


1. § (1) Encs Város Önkormányzata önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladatának tartalma:

a) a közszolgáltatás helyi szintű részletszabályainak rendeletben történő szabályozása;

b) a hulladékgazdálkodási közszolgáltató kiválasztása és a közszolgáltatási szerződés megkötése a Hernád Völgye és Térsége Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás (a továbbiakban Társulás) (3860 Encs, Petőfi út 75.) útján.

(2) A hulladékgazdálkodási közszolgáltató kiválasztására és a közszolgáltatási szerződés megkötésére a képviselő-testület 116/2016. (IX.26.) határozata alapján a Társulás rendelkezik átruházott hatáskörrel.

(3) A település közigazgatási területén lévő valamennyi ingatlanhasználó köteles az ingatlanán keletkező hulladék gyűjtéséről, szállításáról és ártalommentes elhelyezéséről az e rendeletben meghatározott módon gondoskodni.

(4) A közszolgáltatásra vonatkozó szerződés a közszolgáltató és az ingatlanhasználó között a közszolgáltató rendelkezésre állásával jön létre.

2. A közszolgáltatási terület határa


2. § A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás Encs város közigazgatási területére terjed ki.

3. A közszolgáltató, illetve az alvállalkozó által végzett hulladékgazdálkodási tevékenysége, továbbá az alvállalkozónak a közszolgáltatás egészéhez viszonyított aránya


3. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást 2017. január 1-től a kizárólag önkormányzati tulajdonban álló Zempléni Z.H.K. Hulladékkezelési Közszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (Székhelye: 3916 Bodrogkeresztúr 0172/38) (a továbbiakban: közszolgáltató) végzi.

(2) A közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenysége:

a) a települési hulladék közszolgáltató által rendszeresített hulladékgyűjtő edényben, vagy hulladékgyűjtő zsákban állandó járat szerinti gyűjtésére;

b) az elkülönítetten gyűjtött hulladék erre a célra szolgáló gyűjtőedényben állandó járat szerinti, és hulladékgyűjtő szigetről történő gyűjtésére;

c) a lomhulladék évente egyszeri gyűjtésére;

d) a veszélyes és nem veszélyes, kommunális és elkülönítetten gyűjtött hulladéktól eltérő hulladék hulladékgyűjtő udvarban történő átvételére;

e) átrakóállomás és hulladékudvar üzemeltetésére;

f) települési hulladék, elkülönítetten gyűjtött hulladék, lomhulladék, veszélyes és nem veszélyes, kommunális és elkülönítetten gyűjtött hulladéktól eltérő hulladék hulladékgazdálkodási létesítménybe történő szállítására;

g) települési hulladék, elkülönítetten gyűjtött hulladék, lomhulladék kezelésére, előkezelésére, ártalmatlanítás céljára történő átadására;

terjed ki.

(3) A közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységét a Bodrogkeresztúri Regionális Hulladékkezelő Központ elnevezésű hulladékkezelő létesítményt üzemeltető MENTO Környezetkultúra Kft. (3527 Miskolc, Besenyői u. 26.), mint alvállalkozó bevonásával végzi.

(4) Az alvállalkozó hulladékgazdálkodási tevékenysége, hulladékkezelői tevékenységre terjed ki.

(5) A közszolgáltató, és az alvállalkozó által végzett tevékenységek, a közszolgáltatás egészéhez viszonyított aránya: 27 %.

4. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának rendje és módja


4. § (1) A hulladékszállítás egészségügyi miniszter által 16/2002. (IV. 10.) EüM rendeletben részletesen szabályozottak szerint a kis-és nagyvárosias, illetve a kertvárosias és a falusias lakóterület alapján, mely az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet ismérveit szem előtt tartva történik jelen rendelet 1. mellékletében szereplő területeken heti egy  alkalommal 6.00 és 22.00 óra között, a rendelet mellékletében szereplő járattervnek megfelelően.

(2) Amennyiben a hulladékszállítás napja munkaszüneti nap, akkor a hulladékszállítás napjának változásáról a változást megelőzően 8 nappal a közszolgáltató saját honlapján tesz közzé felhívást, illetve az önkormányzatok felé jelzi a változás tényét, akik a helyben szokásos módon tájékoztatják az ingatlanhasználókat.

(3) Amennyiben a járattervben változás történik, úgy a közszolgáltató köteles a szolgáltatást igénybe vevőket a változást megelőző 8 napon belül a (2) bekezdésben foglalt módon értesíteni.

5. § (1) Az ingatlanhasználó a háztartási szilárdhulladékot tároló edényt – ürítés illetőleg elszállítás céljából – köteles az útpadkára, illetve az úttest mellett közvetlenül elhelyezkedő járdára kitenni és ezzel az eseti szolgáltatás igénybevételét kezdeményezni. Amennyiben az ingatlan előtti közterületen külső körülmények alapján nem lehetséges a hulladékgyűjtő edény előbbiek szerinti elhelyezése a települési önkormányzat írásban kezdeményezi a közszolgáltató felé, hogy a közszolgáltató települési hulladékgyűjtő járműve a közlekedésére alkalmas úttól legfeljebb 10 méterre vegye át ezen a helyeken a hulladékot.

(2) A kihelyezett gyűjtőedény, hulladékgyűjtő zsák, lom, hulladék nem akadályozhatja a jármű- és gyalogosforgalmat, a hulladék elhelyezése, illetve kihelyezése nem járhat baleset- vagy károkozás veszélyének előidézésével, vagy mások jó közérzetének, illetve a településkép indokolatlan megzavarásával.

(3) Tilos kihelyezett gyűjtőedények környékét, megközelítési útvonalát tárgyak elhelyezésével, vagy parkoló gépjárművekkel olyan módon elzárni, amely a gyűjtőedénynek a közszolgáltató által gyakorolt módon történő ürítését akadályozza.

(4) A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének – a közterület szennyezésének elkerülése érdekében – lecsukott állapotban kell lennie.

6. § (1) A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.

(2) Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeznek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, vagy az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt nem lehet kiüríteni, az ingatlanhasználó a közszolgáltató felhívására köteles az edényt üríthetővé, és használhatóvá tenni.

(3) Tilos a gyűjtőedénybe folyékony, mérgező, égő, parázsló, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a begyűjtést, ürítést végző személyek vagy más személyek életét, testi épségét, egészségét, begyűjtése során a gépjármű műszaki berendezésében rongálódást idézhet elő, vagy a hasznosítás, ártalmatlanítás során veszélyeztetheti a környezet vagy a kezelő létesítmények műszaki berendezéseit.

7. § (1) A települési hulladék átadása az ingatlanhasználó saját tulajdonában lévő, a közszolgáltató által üzemeltetett speciális hulladékszállító járműhöz alkalmazható szabványos, megfelelő minőségű

a) 60 literes MSZ EN 840

b) 120 literes MSZ EN 840-1

c) 1100 literes MSZ EN 840-2

a közszolgáltató egyedi jelölésével ellátott hulladékgyűjtő edényzet igénybevételével, továbbá a közszolgáltató egyedi jelölésével ellátott és a közszolgáltató vagy megbízottja által értékesített gyűjtőzsák igénybevételével történik, amely megakadályozza a szóródást, a rovarok és rágcsálók elszaporodását, valamint, hogy illetéktelen személyek vagy állatok hozzáférjenek.

(2) Az MSZ EN 840 szabványú 60 literes edény használatára a 385/2014.(XII.31) Korm. r. 7. § (1a) b) pontja alapján a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használó természetes személy ingatlanhasználó jogosult, valamint azon kétfős háztartás, ahol az egyik fő a 70. életévét betöltötte.

(3) Az elkülönítetten gyűjtött (szelektív) települési hulladék átadása megfelelő minőségű 120 literes zsák igénybevételével történik.

(4) Az adott ingatlanhoz tartozó, települési hulladék gyűjtésére szolgáló hulladékgyűjtő edényzet ürítésének a tényét a gyűjtőedényen elhelyezett egyedi azonosító jel alapján ürítéskor a szolgáltató elektronikusan rögzítheti.

(5) Az egyedi jelöléssel ellátott hulladékgyűjtő zsák a közszolgáltatási körbe tartozó hulladék kihelyezésére irányadó szabályoknak megfelelően alkalmazható, amennyiben az ingatlanon keletkezett hulladék mennyisége az átlagos mennyisége időszakosan, illetve alkalmilag meghaladja a rendszeresített gyűjtőedény űrtartalmát.

(6) A rendszeresen keletkező többlethulladék szabványos edényzetben történő elszállítására (2. gyűjtőedény) az ingatlan tulajdonosa külön megállapodást köteles kötni a közszolgáltatóval. A külön megállapodás hiányában a szolgáltató nem köteles a többlethulladékot tartalmazó edényt kiüríteni.

(7) A társasházak, többlakásos épületek, gazdálkodó egységek, szervezetek, intézmények a szolgáltatás igénybevételére külön megállapodást kötelesek kötni az általuk megjelölt darabszámú és űrtartalmú edényzet ürítésére a közszolgáltatóval. A külön megállapodás hiányában a szolgáltató nem köteles a kihelyezett hulladékot elszállítani.

8. § (1) A hulladékgyűjtő edényt – a közterületen engedéllyel tárolt gyűjtőedények kivételével - a hulladék elszállítását követően a közterületről el kell távolítani és az ingatlanon belül kell tartani.

(2) A szállítási napokon kívül csak a szelektív szigetek hulladékgyűjtői és az udvarral nem rendelkező társasházak 1100 literes konténerei tárolhatóak közterületen. 

(3) A műemléki környezetben és műemléki jellegű területen a hulladékgyűjtő edényt az ingatlanhasználónak úgy kell elhelyezni, hogy közterületről ne legyen látható. A közszolgáltató kommunális hulladékgyűjtő járata a települési önkormányzattal egyeztetett nyilvántartás alapján a műemléki környezetben található hulladékgyűjtő edényeket az ingatlanhasználó jelen rendelet függelékében meghatározott ingatlanok kapcsán a függelékben az ingatlanokhoz hozzárendelt időintervallumok között kell, hogy kihelyezze közterületre. Az ürítés időpontja után az ingatlantulajdonosok gondoskodnak a gyűjtőedény ingatlanon belüli elhelyezéséről. A műemléki környezetben található érintett ingatlanokról és a hulladékgyűjtő edényekről a település nyilvántartást készít, és a közszolgáltatóval egyezteti a járattervbe igazítva az ürítési időpontokat.

(4) Balesetveszélyes (éles, csorbult, törött), nem szabványos és fedetlen gyűjtőedények használata tilos!

5. Lomtalanítás


9. § (1) A lomhulladék gyűjtéséről, elszállításáról, hasznosításáról és ártalmatlanításáról a közszolgáltató évente egy alkalommal a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében – külön díj felszámítása nélkül – gondoskodik.

(2) A közszolgáltató a lakosságot az önkormányzat közreműködésével a lomtalanítás végzését megelőző 15 nappal korábban a helyben szokásos módon közzétett hirdetmény útján, illetve a Közszolgáltató honlapján értesíti a lomtalanítás időpontjáról.

(3) A közszolgáltatás keretében a közszolgáltató kizárólag a lakosságnál, a háztartásokban képződött, de a rendszeres hulladékszállításra használatos gyűjtőedényekben el nem helyezhető nagydarabos, lom hulladékot szállítja el. A lomtalanítási szolgáltatás keretén belül azon nagytömegű hulladékokat, amelyek az erre rendszeresített szállítójárműre gépi vagy két rakodómunkás kapacitásához mérten nem felrakhatók a közszolgáltató nem köteles elszállítani.

(4) Lomtalanítás keretében közterületre nem helyezhető ki:

a) építési és bontási hulladék;           

b) gumiabroncs hulladék;

c) gépjármű roncs, vagy termékként tovább nem használható jármű;

d) az ipar, mezőgazdaság vagy szolgáltatási tevékenység során képződött hulladék;

e) veszélyes hulladék;

f) háztartásokban keletkező vegyes hulladék;

g) elkülönítetten gyűjtött papír, műanyag és fém;

h) kerti biohulladék.

(5) Az ingatlanhasználó a lomhulladékot elszállítás céljából az ingatlana előtti közterületre helyezheti ki a közszolgáltató által hirdetményben és az önkormányzat honlapján előzetesen megjelölt időpontban.

(6) Az elszállítandó lomhulladékot a közterületen úgy kell elhelyezni, hogy az a jármű és gyalogos forgalmat ne akadályozza, a gyűjtő szállítóeszköz által jól megközelíthető legyen, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, és ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

6. Szelektív hulladékgyűjtő sziget


10. § (1) A közszolgáltató által üzemeltetett szelektív hulladékgyűjtő szigetre az elkülönítetten gyűjtött (szelektív) hulladék szállításáról az ingatlanhasználó gondoskodik.

(2) A szelektív hulladékgyűjtő szigeten az elkülönítetten gyűjtött hulladékot a hulladék fajtájának megfelelő gyűjtőedényzetben kell elhelyezni, meggátolva ezzel, hogy az eltérő hulladékfajták egymással keveredjenek, és a környezetet szennyezzék.

(3) Az elkülönítetten gyűjtött hulladék elhelyezésére szolgáló szabványos gyűjtőedények elhelyezéséről, az edények ürítéséről, karbantartásáról, a gyűjtőedények, tisztántartásáról, fertőtlenítéséről a közszolgáltató, a szelektív hulladékgyűjtő sziget és környéke tisztántartásáról, az önkormányzat gondoskodik.

(4) A szelektív hulladékgyűjtő sziget hulladékgyűjtő edényzetét a szolgáltató az edények telítődésének függvényében üríti. A településen köztisztasági feladatok ellátásával megbízott szervezet jelzése alapján a szolgáltató maximum 48 órán belül köteles soron kívül járattervbe igazítani és a szelektív hulladékgyűjtő sziget hulladékgyűjtő edényzetét üríteni.

(5) A hulladékgyűjtő szigetek elhelyezkedését a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

7. Hulladékudvar


11. § (1) A közszolgáltató a rendelet 3. mellékletében szereplő helyszínen hulladékudvart üzemeltet.

(2) A közszolgáltató kifüggeszti és honlapján közzéteszi:

a) a hulladékgyűjtő udvar címét, megközelíthetőségét;

b) nyitvatartási idejét;

c) a hulladékudvaron átvehető hulladékok típusát, esetlegesen azok legnagyobb átadható mennyiségét;

d) a díjfizetés ellenében átvehető hulladékok körét és azok átvételi díját;

e) a hulladékudvar működési szabályzatát.

(2)A közszolgáltató az általa üzemeltetett és arra alkalmas hulladékudvaron a hulladékudvar működési szabályzatában meghatározott módon átveszi a természetes személy ingatlanhasználóknál keletkező és a közszolgáltató saját kapacitását figyelembe véve külön térítés ellenében a jogi személynél keletkező

a) elektronikai hulladékot,

b) lomhulladékot,

c) szárazelemet,

d) fáradt olajat,

e) háztartási veszélyes hulladékot,

f) elkülönítetten gyűjthető papír-, műanyag-,üveghulladékot,

g) háztartási zöldhulladékot

(3) A közszolgáltató megtagadhatja a hulladékudvarra szállított települési hulladék átvételét és elhelyezését, ha az adott hulladék hulladékfajta szerinti elkülönítése nem felel meg a jogszabályban, vagy a hulladékudvar működési szabályzatában meghatározott követelményeknek.

8. Üdülőterületekre vonatkozó szabályok


12. § (1) Az üdülőként nyilvántartott ingatlanok esetében a közszolgáltatás minden év április 1-től szeptember 30-ig biztosított.

(2) Ha az ingatlanhasználó az üdülőingatlanát életvitelszerűen és állandó jelleggel lakásként használja/hasznosítja, úgy a járattervben szereplő közútról meg nem közelíthető ingatlan esetében a rendelet 12. § (1) bekezdésében megjelölt időszakon kívül hulladékát a közszolgáltató által rendszeresített hulladékgyűjtő zsákban kell, hogy gyűjtse és azt a közszolgáltató által kijelölt legközelebbi hulladékgyűjtő ponton kell, hogy elhelyezze. Egyéb esetben a szolgáltatás igénybevételére az állandóan lakott ingatlanokra vonatkozó szabályok alkalmazásával kerül sor.

9. A közszolgáltató jogai és kötelezettségei


13. § (1) A közszolgáltató köteles a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tartalmának megfelelően a közszolgáltatásról gondoskodni.

(2) A közszolgáltató jogosult a hulladék elszállítását megtagadni, ha:

a) megállapítható, hogy a gyűjtőedényben kihelyezett hulladék az ürítés, vagy a szállítás során a szállítást végző személyek életében, testi épségében, egészségében, továbbá a begyűjtő járműben vagy berendezésében kárt okozhat, vagy a hasznosítás, illetve kezelés során veszélyeztetheti a környezetet,

b) érzékszervi észleléssel megállapítható, hogy a kihelyezett gyűjtőedény mérgező, robbanó, folyékony, veszélyes, vagy olyan anyagot tartalmaz, amely a települési hulladékkal együtt nem gyűjthető, nem szállítható, nem ártalmatlanítható, és nem minősül települési hulladéknak,

c) a települési hulladékot nem a rendeletben megengedett módon helyezték el, illetve a gyűjtőedény a közszolgáltató számára nem hozzáférhető,

d) nem a közszolgáltató szállító eszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben került kihelyezésre,

e) a kihelyezett gyűjtőedényben található hulladék oly mértékben tömörített, hogy a közszolgáltató által alkalmazott gépi ürítési módszerrel nem üríthető,

f) a kihelyezett gyűjtőedény túltöltött, ezért fedele nem lecsukható, és a gyűjtőedény ürítése a környezet szennyezése, hulladék szóródása nélkül nem lehetséges,

g) a gyűjtőedényzet mellett elhelyezett bármilyen többlethulladék nem a közszolgáltató által rendszeresített, általa vagy megbízottja által forgalmazott, egyedi jelöléssel ellátott, rendszeresített hulladékgyűjtő zsákban kerül kihelyezésre,

h) a hulladék a gyűjtőedénybe befagyott.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti okból a kiürítés megtagadására kerül sor, erről a tényről – az ok megjelölésével - a közszolgáltató köteles értesíteni az ingatlan tulajdonosát.

14. § (1) A közszolgáltató köteles a gyűjtőedény kiürítését kíméletesen, az elvárható gondossággal végezni.

(2) A gyűjtőedényben szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal okozott kárt a közszolgáltató köteles megtéríteni a polgári jog szabályai szerint.

15. § (1) A közszolgáltató a közszolgáltatás során köteles a közterület tisztaságát megőrizni, az ürítéskor a gyűjtőedényből, vagy a szállítás során  kihullott hulladékot késedelem nélkül, azonnal és maradéktalanul feltakarítani.

(2) Amennyiben a szállítás közben a szállítási útvonal a közszolgáltató hibájából beszennyeződik, úgy a közszolgáltató azt köteles megszüntetni, a további szennyeződést megakadályozni.

10. Nemzeti Hulladékkezelési Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt.


16. § A Ht. 32/A. §-a alapján 2016. április 1. napjától teljesített közszolgáltatás ellenértékeként a Ht. 91-91/A. § és 91/B. § szerint megállapított közszolgáltatási díjat a közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlanhasználók az NHKV Zrt. (a továbbiakban: koordináló szerv) számlája alapján a koordináló szerv részére fizetik meg.

17. §  A közszolgáltatási tevékenység ellátásáért a koordináló szerv a Ht. 32/A. § (1) bek. i) pontja alapján a közszolgáltatási díj megállapításáért felelős miniszter által meghatározott szolgáltatási díjat fizet a Közszolgáltató részére (szolgáltatási díj).

11. Az ügyfélszolgálat


18. § (1) A közszolgáltató az ingatlanhasználó hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos bejelentéseinek intézése, panaszainak kivizsgálása, orvoslása és a közszolgáltatással kapcsolatos általános tájékoztatásnyújtás biztosítása érdekében 3860 Encs, Ipartelep 543/12 hrsz. alatt ügyfélszolgálatot működtet.

(2) A közszolgáltató az ügyfélszolgálaton az ingatlanhasználó bejelentéseinek intézését, panaszainak kivizsgálását, orvoslását és a közszolgáltatással kapcsolatos általános tájékoztatásnyújtást haladéktalanul, amennyiben ez haladéktalanul nem lehetséges 15 napon belül teljesíti.

(3) A közszolgáltató honlapot üzemeltet és tart fenn, továbbá elektronikus levélcímet alkalmaz.

(4) A közszolgáltató nem köteles kivizsgálni és megválaszolni azokat a beadványokat, panaszokat, amelyeket a kezdeményező személyazonosításra alkalmatlan módon nyújtott be.

12. Az ingatlanhasználó jogai és kötelezettségei


19. § (1) A hulladék kezeléséről az köteles gondoskodni, akinél, vagy akinek a tevékenysége során a hulladék keletkezett. Ha a keletkezés helye nem állapítható meg, ez a kötelezettség azt az ingatlanhasználót terheli, akinek az ingatlanán a hulladék található.

(2) Az ingatlanhasználó köteles a hulladékkezelési közszolgáltatást igénybe venni.

(3) Az ingatlanhasználó az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése során köteles:

a) az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét a megelőzés elve alapján a legkisebb mértékűre szorítani,

b) a települési hulladékot – különös tekintettel a hulladék további kezelésére – az elszállításra való átvételig gyűjteni, tárolni, ennek során megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a természetes és épített környezetet ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja.

20. § (1) Az ingatlanhasználó köteles az ingatlanán keletkező települési hulladékot a rendeletben feljogosított közszolgáltatónak átadni.

(2) Ha az ingatlanhasználó a tulajdonosváltozás vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik, köteles ezt a tényt a keletkezését követő 15 napon belül írásban bejelenteni a közszolgáltatónak.

(3) A közterületen szervezett rendezvény során keletkezett hulladék tárolásáról, szállításáról a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a közszolgáltatóval kötött külön szerződés alapján.

(4) Amennyiben a közterület-használati hozzájárulás jogosultja a közterület-használati hozzájárulás alapján olyan árusító, szolgáltató vagy egyéb tevékenységet kíván folytatni, amely hulladék keletkezésével jár, köteles azt a közszolgáltatónak legalább 8 nappal korábban bejelenteni és vele a közszolgáltatás igénybevételére egyedi szerződést kötni.

21. § (1) A kihelyezett gyűjtőedényekből a gyűjtés megkezdése előtt kiszóródott hulladék feltakarítása, közterületről való eltávolítása a hulladékgyűjtő edényzettel rendelkező ingatlanhasználó kötelezettsége. Gyűjtőzsák csak bekötve helyezhető ki a közterületre.

(2) A hulladék tárolására használható edényt a tulajdonos köteles tisztántartani, szükség esetén, de évente legalább két alkalommal fertőtlenítéséről és karbantartásáról gondoskodni.

(3) A közszolgáltató által létesített és üzemeltetett szelektív hulladékgyűjtő szigetekre történő hulladék szállításáról az ingatlanhasználó gondoskodik.

(4) A 13. § (2) bekezdés alapján átvenni megtagadott hulladék - arra jogosult általi -elszállíttatásáról az ingatlanhasználó köteles gondoskodni.

(5) Tilos a szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedényből a hulladék elvitele, kiszórása, a közterület szennyezése!

(6) A gyűjtőedény beszerzése, javítása, pótlása az ingatlanhasználó kötelezettsége.

(7) A közszolgáltatás és lomtalanítás körébe nem tartozó bármely más hulladék (építési, bontási törmelék stb.) ártalmatlanító helyre történő elszállításáról az ingatlanhasználónak kell gondoskodnia jelen rendeletben és a jogszabályokban foglalt előírások betartásával.

13. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés egyes tartalmi elemei


22. § (1) A közszolgáltatási szerződésben minden esetben rögzíteni kell a hulladékról szóló törvényben és e rendeletben foglaltakat.

(2) A hulladékgazdálkodási feladatokat a közszolgáltató látja el a közszolgáltatás ellenértékét a koordináló szerv számlázza ki az ingatlanhasználó felé.

(3) A külön törvényben megállapított az Önkormányzat által kötelezően ellátandó közfeladat teljesítése érdekében, az Önkormányzat nevében és érdekében eljárva, a közszolgáltatási szerződést a Társulás köti meg a szolgáltatóval.

(4) A közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybe vételének, illetőleg teljesítésének lényeges feltételeiről, a feltételekben bekövetkezett változásokról, honlapján köteles az ingatlan használóját értesíteni.

(5) A hulladékgazdálkodási szerződés tartalmazza a felek megnevezését, a felek jogait és kötelezettségét ezen belül a szolgáltatás tárgyát, a szolgáltatás idejét, rendszerességét, a szolgáltatás igénybevételének módját, a használható edényzet megnevezését, az ellenérték megfizetését, a fizetés módját, gyakoriságát, a késedelmes fizetés következményeit, a díjhátralék végrehajtásának szabályait, a panaszok jelzésének, elintézésének módját, határidejét, az egyes jogorvoslati fórumok megnevezését.

(6) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés megkötésének bármely félnek felróható magatartása következtében történő elmaradása esetén, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés ráutaló magatartással jön létre az írásos szerződés tartalmával egyezően.

(7) Az (5) bekezdésben szabályozott ráutaló magatartást jelenti, ha a közszolgáltató a közszolgáltatást a szállítójármű rendelkezésre tartásával felajánlja, vagy, ha az ingatlan használója a hulladékgyűjtő edényzetet, vagy hulladékgyűjtő zsákot a szállítás érdekében kihelyezi. Rendelkezésre állásnak minősül, ha a közszolgáltató a közszolgáltatásba bevont szállító eszközével a településen irányadó járatterv szerint az ingatlanhasználó ingatlanát érinti, illetve a szolgáltatást felajánlja. A szolgáltatás felajánlása kétségkívül megállapítható, ha bármely szomszédos ingatlan a közszolgáltatásba már bekapcsolódott.

14. Az ingatlanhasználót terhelő, miniszteri rendeletben nem szabályozott díjfizetési kötelezettség, és megfizetésének a rendje


23. § (1) Az ingatlanhasználó a közszolgáltatás igénybevételéért a koordináló szerv részére díjat fizet.

(2) Az ingatlanhasználó közszolgáltatási díjat utólag, negyedéves elszámolási időszak szerint, a koordináló szerv által megküldött számla alapján, a számla kiállításától számított 20 napon belül kiegyenlíti.

(3) A közszolgáltatási díj késedelmes megfizetése esetén a koordináló szerv a hatályos Ptk-ban meghatározott (természetes személyek, illetve gazdálkodó szervezetekre nézve különböző mértékű) késedelmi kamatot és ügyviteli költséget, valamint a gazdálkodó szervezetek esetén behajtási költségátalány megfizetését igényelheti.

(4) A közszolgáltatási díjat tartalmazó számla adataival és összegével kapcsolatban az ingatlanhasználó a közszolgáltató ügyfélszolgálatain  írásban kifogást terjeszthet elő. A kifogásnak a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettség teljesítésére halasztó hatálya nincs. A kifogásra, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a koordináló szerv válaszát megküldi.

(5) Túlszámlázás esetén a többletösszeget és annak időarányos kamatait a koordináló szerv a soron következő, esedékes díjfizetési kötelezettségbe beszámítja, vagy amennyiben az ingatlanhasználónak további esedékes díjfizetési kötelezettsége nem keletkezik, abban az esetben visszautalja az ingatlanhasználó részére.

24. § (1) A (6) bekezdésben foglaltak kivételével nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem, vagy csak részben teljesíti, feltéve, hogy a közszolgáltató a közszolgáltatást felajánlja, vagy a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll, vagy a teljesítést igazolja. Az ingatlanhasználó – e rendeletben meghatározott kivételekkel – akkor is köteles közszolgáltatási díjat fizetni, ha a közszolgáltató igazolni tudja, hogy felajánlotta az ingatlanhasználónak a szolgáltatás nyújtását vagy a szolgáltatás nyújtására rendelkezésre állt.

(2) Az ingatlanhasználó 15 napon belül írásban köteles bejelenteni a közszolgáltatónak, ha tulajdonosváltozás vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik, vagy e kötelezettsége megszűnik.

(3) Nem terheli az (2) bekezdésben foglalt kötelezettség az ingatlanhasználót az olyan beépítetlen ingatlan tekintetében, ahol senki sem tartózkodik és ezért ott hulladék sem keletkezik.

(4)Az ingatlanhasználó változása esetén a közszolgáltatás díját a szolgáltatóhoz történt bejelentés hónapjának utolsó napjáig a korábbi, azt követően pedig az új ingatlanhasználó köteles megfizetni.  

(5) Ha a közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlanhasználó személye bármely okból nem megállapítható, az ingatlan használójának az adott ingatlan ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosát/tulajdonosait kell tekinteni.

(6) Mentesül az ingatlanhasználó a közszolgáltatási díj megfizetése alól

a) a beépítetlen ingatlan esetében, mindaddig, amíg ott senki sem tartózkodik

b)  beépített ingatlan 27.§(1) bekezdés szerinti esetben, valamint

c) a közszolgáltató közszolgáltatási kötelezettsége nem teljesítése esetén.

15. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ingatlanhasználó

kérésére történő szüneteltetésének esete


25. § (1) Legkevesebb 3 hónap időtartamra szüneteltethető a közszolgáltatás igénybevétele, ha kétségkívül megállapítható, hogy az ingatlanhasználónál  települési hulladék az ingatlan használatának megszűnése miatt nem keletkezik. Nem minősül szünetelésnek, de hulladék közszolgáltatási díjfizetési kötelezettség sem keletkezik azon ingatlanhoz kapcsolódóan, amelyben természetes személy ingatlanhasználó lakcímmel nem került bejelentésre, az ingatlanban senki sem tartózkodik, illetve gazdálkodó szervezet székhellyel, telephellyel, fiókteleppel sem kerül(t) oda bejelentésre.

(2) A szüneteltetést az ingatlanhasználó a szüneteltetés megelőző 30 nappal korábban köteles a jegyzőnek írásban bejelenteni, aki közvetlenül tájékoztatja a Közszolgáltatót azzal, hogy a szünetelés kezdő időpontját megelőző 15 nappal korábban kell a Közszolgáltatóhoz az értesítésnek beérkeznie. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell az ingatlanhasználó kérelmét, és a jegyző igazoló álláspontját, megállapításait.

(3) Az ingatlan használatának megszűnését, a hulladék keletkezésének a hiányát az ingatlan használója kétséget kizáró módon, hatósági nyilvántartás adataival, tartós gyógykezelésre vonatkozó okirat csatolásával, illetve erre egyéb alkalmas módon igazolja.

(4) Ha a szünetelés a (2) bekezdés szerinti feltételeiben változás következik be, az ingatlanhasználó a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül köteles azt a közszolgáltató részére a változás időpontjának pontos megjelölésével jelezni.

16. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggő adatszolgáltatás


26. § (1) Az Önkormányzat az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátására létrehozott szervezet kijelöléséről, feladatköréről, az adatkezelés módjáról, valamint az adatszolgáltatási kötelezettségek részletes szabályairól szóló 69/2016. (III.31.) Korm. rendelet alapján köteles a közszolgáltatásba kötelezően bekapcsolt ingatlanhasználókról bázisadatokat készíteni, és azt a szolgáltatóval írásban közölni. A bázisadat és az az alapján készült fogyasztói lista tartalmazza az ingatlanhasználó nevét, természetes személyek estében anyja nevét, címét, székhelyét, az ingatlanhasználó által rendszeresített ürítőedényzet fajtáját.

(2) A közszolgáltatás hatékony és folyamatos ellátásához a szolgáltató számára szükséges információkat és adatokat ellenérték nélkül szolgáltatja az Önkormányzat külön jogszabály rendelkezései alapján.

(3) A gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a közszolgáltató felhívására a közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, a természetes személy ingatlanhasználó a személyes adatai közül a családi és utónevét, lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét megadni.

(4) A közszolgáltató jogosult időszakonként ellenőrizni az ingatlanhasználók adatait, és az ingatlanhasználat tényét. Amennyiben nyilvántartásával ellentétesen a közszolgáltatásba be nem jelentkezett ingatlanhasználót talál, abban az esetben nyilvántartásába az ingatlanhasználat kezdő időpontjától, a szolgáltatást felé visszamenőleg kiszámlázza.

17. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatáshoz szükséges adatok

szolgáltatására vonatkozó rendelkezések


27. § (1) Az adatszolgáltatás célja a közszolgáltatással összefüggően az ingatlanhasználó személyének megállapításához, a közszolgáltatási díj behajtásához szükséges és arra alkalmas adatbázis létrehozása és működtetése, valamint a közszolgáltatás kötelező igénybevételének szünetelése esetén annak nyilvántartása.

(2) A koordináló szerv kezeli az adatokat, megteremti és fenntartja az adatkezelés személyi és tárgyi feltételeit, gondoskodik az adatok biztonságáról, meghatározza azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

(3) Az adatszolgáltatásra kötelezettek a koordináló szerv feladatellátásához szükséges adatokat, információkat a jogszabály által meghatározott rendszerességgel továbbítják a koordináló szerv részére a számlázás céljából.

(3) A koordináló szerv az ingatlanhasználó adatait a jogviszony létrejöttétől annak megszűnéséig, illetve díjhátralék esetén a tartozás fennállásáig kezelheti. A jogviszony, vagy díjhátralék megszűnését követően a koordináló szerv a kezelt adatokat megsemmisíti.

18. Záró rendelkezések


28. § (1) Ez a rendelet a közszolgáltatás szerződés megkötése esetén 2017. január 01. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló 15/2014. (IV.15.) önkormányzati rendelet.

1.2.3. melléklet?

[1]

A rendelet nem lép hatályba a 21/2016.(X.26.) önkormányzati rendelet 29. § (3) bekezdése alapján.