Pusztavám Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VI. 24.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről

Hatályos: 2022. 07. 02- 2022. 12. 31

Pusztavám Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VI. 24.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről

Hatályos: 2022. 07. 02- 2022. 12. 31

Pusztavám Község Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) – (2) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében, a 19. § (1) – (2) bekezdésében, a 20. § (3) bekezdésében, a 21. § (6) bekezdésében, a 23. § (3) bekezdésében, a 27. § (2) bekezdésében, a 33. § (3) bekezdésében, 34. § (1)-(3) bekezdésében és a 36. § (2) bekezdésében, 54. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya Pusztavám Község Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra (a továbbiakban: lakás) és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (továbbiakban: helyiség) terjed ki.

(2) A lakások jegyzékét cím, helyrajzi szám és alapterület szerinti bontásban az 1. melléklet tartalmazza.

2. § (1) A lakások és helyiségek feletti tulajdonosi és a bérbeadói jogok gyakorlására a Képviselő-testület (a továbbiakban: bérbeadó) jogosult.

(2) Bérbeadó a lakásokat szociális helyzet alapján, költségelven, piaci alapon és önkormányzati érdekből történő bérbeadás útján hasznosítja. A lakások bérbeadása történhet:

a) szociális helyzet alapján;

b) nem szociális helyzet alapján;

c) szakember elhelyezés céljából;

d) rendkívüli élethelyzet alapján.

(3) Lakás egésze vagy annak egy része nem lakás céljára nem adható bérbe.

2. A bérleti jogviszony időtartama

3. § (1) Bérleti szerződés csak határozott időre, legfeljebb 5 évre illetve meghatározott feltétel bekövetkeztéig köthető, kivéve, ha a bérlő folyamatos településen tartózkodása közérdeket szolgál, vagy a bérleti jogviszony fennállása az önkormányzat gazdasági érdekeivel indokolható.

(2) Bérbeadó a lakást, az addigi bérlő részére – figyelemmel jelen rendelet előírásaira, valamint a bérlő és vele együttköltözők jövedelmi helyzetére, továbbá önkormányzati bérlakásra fennállt bérleti jogviszony idejére –

a) korábbi szociális bérbeadás esetén költségelven, a korábbi költségelvű bérbeadás esetén piaci alapon,

b) korábbi piaci bérbeadás esetén, a korábbi bérleti szerződés szerinti piaci bérleti díj ellenében piaci alapon,

pályázat kiírása nélkül ismételten bérbe adhatja, amennyiben a bérlő a korábbi bérleti szerződésben vállalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette, lakbér és közüzemi díjhátralékkal nem rendelkezik.

(3) Bérbeadó a szociális helyzet alapján, határozott időtartamra bérbe adott lakást – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az addigi bérlő részére ismételten szociális helyzet alapján is bérbe adhatja, amennyiben a bérlő az ismételt bérbeadás iránti kérelem benyújtásának időpontjában is megfelel a szociális helyzet alapján történő bérbeadás e rendeletben meghatározott feltételeinek.

3. A lakás ellenőrzése

4. § (1) Bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát, valamint a bérlő szerződésben foglalt kötelezettségei teljesítését a bérlő szükségtelen háborítása nélkül évente kétszer jogosult ellenőrizni.

(2) Amennyiben megalapozottan feltehető, hogy a bérlő a lakást nem rendeltetésszerűen vagy a bérleti szerződésben foglaltak szerint használja, vagy a lakás állagát veszélyezteti, valamint rendkívüli káresemény megakadályozása, elhárítása érdekében bérbeadó a lakást az (1) bekezdésben foglalt gyakoriságtól eltérően bármikor, haladéktalanul jogosult ellenőrizni.

(3) Az ellenőrzésről a bérbeadó a helyszínen jegyzőkönyvet vesz fel. Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére a bérlőt megfelelő határidő tűzésével felhívja, a határidő leteltét követően a felhívásban szereplő hiányosságok megszüntetésének végrehajtását ellenőrzi.

4. A lakás átalakítása, korszerűsítése, karbantartása

5. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő átalakítja, korszerűsíti. A megállapodásban rögzíteni kell az elvégzendő munkák körét, konkrét megjelölését, a munkák befejezési határidejét, a munkák elvégzésének költségeit, valamint azt, hogy a munkák elvégzésének költségei melyik felet terhelik.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott munka elvégzése következtében a lakás komfortfokozata is megváltozik, az eredeti lakásbérleti szerződést – az új komfortfokozatnak megfelelően – szükség szerint módosítani kell, ha a felmerülő költségeket a bérbeadó viseli.

(3) A lakást erre vonatkozó külön megállapodás hiányában átalakító, korszerűsítő bérlő az átalakítással, korszerűsítéssel felmerült kiadásai megtérítését a Bérbeadótól sem a lakásbérleti szerződés alatt, sem annak megszűnése után nem követelheti.

(4) Ha az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el, a lakásbérleti jogviszony a munkák elvégzésének időtartamára szünetel. A szünetelést és annak időtartamát a bérbeadó és bérlő megállapodása állapítja meg.

5. A lakbér mértéke, a lakbérhátralék megfizetése

6. § (1) A bérlő a lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a lakás használatáért lakbért köteles fizetni.

(2) A lakbér mértéke a lakás alapterületéhez és a komfort-fokozathoz igazodik a következők szerint:

a) a szociális alapon bérbeadott összkomfortos bérlakás bérleti díja 220,- Ft/m2/hó,

b) a költségelven bérbeadott összkomfortos bérlakás bérleti díja 390,- Ft/m2/hó,

c) a piaci alapon bérbeadott összkomfortos bérlakás bérleti díja 390,- Ft/m2/hó,

d) a piaci alapon bérbeadott komfortos bérlakás bérleti díja 360,- Ft/m2/hó,

e) a piaci alapon bérbeadott félkomfortos bérlakás bérleti díja 230,- Ft/m2/hó.

(3) A lakbért a bérlő előre, tárgyhó 10. napjáig köteles megfizetni csekken történő befizetéssel, vagy átutalással a bérleti szerződésben megjelölt számlára.

(4) Lakbérhátralék esetén a bérlő, volt bérlő a bérbeadónál részletfizetés iránti kérelmet terjeszthet elő.

(5) A kérelemről a bérbeadó a fizetési nehézség kialakulásának okai, és körülményei alapján dönt. Részletfizetés abban az esetben engedélyezhető, ha a kérelmező fizetési nehézsége átmeneti jellegű, továbbá a hátralék kialakulása a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében az adott helyzetben elvárható módon járt el, valamint a lakbérhátralék megfizetése a részletfizetés biztosítása révén valószínűsíthető.

(6) Részletfizetés a fennálló hátralék legalább 25 %-ának azonnali megfizetése mellett, legfeljebb 12 hónapra engedélyezhető. Amennyiben a bérlő a Bérbeadó által biztosított részletfizetési kedvezményben foglaltakat nem teljesíti, a részletfizetési kedvezmény érvényét veszti.

6. A lakás visszaadása

7. § (1) A lakásbérlet megszűnésekor a bérlő a lakást kiürítve, beköltözhető, tiszta állapotban, az átadás-átvételkor, valamint a bérleti jogviszony időtartama alatt felvett jegyzőkönyv szerinti állapotban köteles visszaadni.

(2) A lakás visszaadásakor a bérbeadó jegyzőkönyvet valamint leltárt vesz fel, amelyek tartalmazzák a lakás, a lakásberendezések, az épület központi berendezései lakásban lévő részeinek tényleges állapotát, az esetleges hibákat, hiányosságokat, azok pótlásának határidejét, valamint a pótlásra kötelezett személy megnevezését.

(3) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakás visszaadásakor a lakást és a lakásberendezéseket a Bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

(4) A megállapodásban a bérbeadó részéről felmerülő költségek megtérítését és annak feltételeit is meg kell határozni.

7. Lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadásának feltételei

8. § (1) Szociális helyzete alapján magánszemélynek abban az esetben adható bérbe lakás, ha

a) Pusztavámon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik,

b) sem ő, sem a vele együttköltöző személy nem rendelkezik vagyonnal, és

c) a háztartás összes, a kérelem benyújtását megelőző 3 hónap havi nettó átlagjövedelméből számított egy főre jutó havi nettó jövedelme

ca) egyszemélyes háztartás esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) 700%-át,

cb) kétszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 500%-át,

cc) gyermekeit egyedül nevelő szülő vagy más törvényes képviselő esetén a a nyugdíjminimum 450%-át,

cd) a ca) – cc) pontok egyikébe sem tartozó háztartás esetén a nyugdíjminimum 400%-át

nem haladja meg.

(2) Lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadása iránti kérelmet (a továbbiakban: Kérelem) – e rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon a Hivatalhoz kell személyesen vagy postai úton benyújtani, az (1) bekezdésben meghatározott jogosultsági feltételeket igazoló dokumentumokkal együtt. Amennyiben az igénylő a Kérelmet nem e rendelet szerinti formanyomtatványon terjeszti elő, illetve a Kérelem hiányos vagy egyéb okból pontosításra szorul, a Hivatal határidő tűzésével hiánypótlási felhívást ad ki.

(3) A Kérelemben foglaltak valódiságát a Hivatal helyszíni ellenőrzéssel és környezettanulmány készítésével jogosult ellenőrizni.

(4) A Bérbeadó a kérelem a benyújtásától számított 30 napon belül értesíti az igénylőt a kérelem elfogadásáról és önkormányzati lakás biztosításáról vagy annak visszautasításáról.

(5) A Bérbeadó a kérelmet elutasítja, amennyiben az igénylő

a) az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg,

b) valótlan adatok közlésével vagy valós adatok elhallgatásával, illetve más módon a Bérbeadót megtéveszti,

c) a hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőn belül nem, vagy nem az abban foglaltaknak megfelelően tesz eleget.

9. § (1) A megüresedő bérlakások bérbeadására a polgármester ír ki pályázatot a szociálisan rászoruló személyek, családok részére. A pályázati felhívást 15 napra közzé kell tenni a helyben szokásos módokon:

a) a Pusztavámi Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján,

b) az önkormányzat hivatalos honlapján (www.pusztavam.hu)

történő megjelenítéssel.

(2) A kérelem benyújtására vonatkozó határidőt a pályázati kiírásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és a kérelem benyújtására megállapított végső időpont között legalább 15 nap legyen.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a meghirdetett lakás pontos címét (település, utca, házszám, lépcsőház, emelet, ajtószám stb.),

b) műszaki jellemzőit (szobaszám, alapterület, komfort-fokozat, fűtési mód),

c) a lakbér összegét,

d) a lakás helyszíni megtekintésének időpontját,

e) a kérelem benyújtására jogosultak körét,

f) a kérelemhez csatolandó dokumentumokat, és

g) a kérelem benyújtásának határidejét, helyét és módját.

(4) A bérlő kiválasztását követően – a bérbeadó képviseletében – a polgármester megküldi az arról szóló értesítést a nyertes pályázónak és ezzel egyidejűleg értesíti azokat a kérelmezőket is, akiknek kérelme elutasításra került.

(5) A bérleti szerződés egy év határozott időtartamra köthető, amely legfeljebb a 3. § (3) bekezdés szerint évente további egy évvel hosszabbítható legfeljebb a bérleti szerződés kötését követő ötödik év végéig, feltéve, hogy:

a) a bérlőnek nincs elmaradt közüzemi díjtartozása az Önkormányzat felé,

b) a bérlőnek nincs bérleti díj tartozása,

c) bérlő szociális rászorultsága továbbra is fennáll,

d) bérlő a bérleményt rendeltetésszerűen használja, tisztántartja.

8. A lakás költségelven és piaci alapon történő bérbeadásának szabályai

10. § (1) Lakás költségelven és piaci alapon történő bérbeadására a Bérbeadó döntése alapján, pályázati eljárás keretében van lehetőség.

(2) Pályázat benyújtására a rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon az a magánszemély jogosult, aki a pályázatban foglalt feltételeket vállalja.

(3) A pályázat kiírása és elbírálása 9. § (1)–(4) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján történik.

9. A bérlő kötelezettségei, a befogadás szabályai a lakás bérbeadása esetén

11. § (1) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. Ezen feltételt a lakásbérleti szerződésnek is tartalmaznia kell azzal a kikötéssel, hogy a bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak várható időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni.

(2) Amennyiben hitelt érdemlően igazolást nyer, hogy az (1) bekezdésben foglalt feltétel nem áll fenn, a Bérbeadó jogosult a bérleti szerződést felmondani.

(3) A bérlő a lakásba a lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 21. § (2) bekezdésében foglaltakon túl a Bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása alapján kizárólag az élettársát és annak együttköltöző gyermekét fogadhatja be.

(4) A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén, a bérlő által befogadott személy a lakásbérleti jogviszony folytatására nem jogosult, velük szemben a Bérbeadónak elhelyezési kötelezettsége nem áll fenn.

(5) Szociális helyzet alapján bérbe adott lakásba az élettárs és kiskorú gyermeke befogadásához a hozzájárulás abban az esetben adható meg, ha az élettársnak sem tulajdonjoga, sem haszonélvezeti joga nem áll fenn beköltözhető lakóingatlanon, és a befogadást követően a bérlő továbbra is megfelel a szociális helyzet alapján történő bérbeadás e rendeletben meghatározott feltételeinek.

10. Lakásbérbeadás önkormányzati érdekből

12. § (1) Bérbeadó, egyedi elbírálás alapján – e rendeletben szabályozott szociális bírálati rendszer, valamint a költségelvű vagy a piaci alapon történő bérbeadás esetén alkalmazandó pályázati eljárás figyelmen kívül hagyásával – soron kívül bérlőnek jelölheti ki azt az igénylőt, aki önkormányzati feladatot lát el, az Önkormányzat által támogatott tevékenységet végez, illetve akinek helyben lakásához egyéb, önkormányzati érdek fűződik.

(2) Az önkormányzati érdekből gyakorolt lakásbérbeadás csak határozott időre,legfeljebb az önkormányzati feladatot ellátó szervezetnél fennálló közszolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony fennállásának időtartamára, vagy a bérlő településen történő lakástulajdon-szerzéséig tartó időtartamra köthető.

(3) Bérbeadó a bérleti jogviszonyt bármikor, indokolás nélkül felmondhatja a következő hónap utolsó napjára, ezt a feltételt a lakásbérleti szerződésnek is tartalmaznia kell.

(4) A bérleti jogviszony a 18. § (5) bekezdése szerinti jogviszony megszűnésétől, valamint tulajdonszerzés napjától számított 30 napon belül megszűnik.

11. Helyiségek bérbeadására vonatkozó általános rendelkezések

13. § (1) Önkormányzati tulajdonú helyiséget a jogszabályban meghatározott esetek kivételével kizárólag pályázati eljárás útján lehet bérbe adni.

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő üres, vagy megüresedett helyiségekre kizárólag határozott időre szóló bérleti szerződés köthető, legfeljebb 5 évi időtartamra.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak alól kivétel az Egészségházban található gyógyszertár, az önkormányzati intézmények vagyongazdálkodásában lévő épületek.

(4) Az Önkormányzat tulajdonát képező garázsként nyilvántartott helyiségek tekintetében az azonos lakcímmel rendelkező személyek csak egy garázst bérelhetnek.

(5) A helyiség pályázaton kívül bérbe adható:

a) ha azt az önkormányzat szerve saját működési célra kívánja bérbe venni,

b) ha azt a nemzetiségi önkormányzat, társadalmi vagy civil szervezet igényli,

c) az önkormányzattól átvállalt valamely feladata ellátásához, az a) és b) pontban meghatározottakon kívüli szervezet számára szükséges,

d) egy éven belül, összesen hat hónapot meg nem haladó időtartamú, alkalmi jellegű helyiség hasznosítás esetén,

e) határozott időre kötött bérleti szerződés lejártakor a korábbi bérlőnek, ha a bérlő a korábbi szerződési feltételek helyett a bérbeadó által meghatározott, bérbeadó számára kedvezőbb szerződési feltételek teljesítését vállalja.

12. Lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítése

14. § (1) Lakás vagy nemlakás céljára szolgáló helyiség elidegenítésére a Képviselő-testület döntése alapján kerül sor.

(2) Amennyiben az elidegenítésre kijelölt lakást elővásárlási jog nem terheli, a lakás – értékhatártól függetlenül – kizárólag pályázat útján, szükség esetén vételárra történő liciteljárás keretében értékesíthető az önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak alapján.

15. § Ez a rendelet 2022. július 1-jén lép hatályba.

16. §1

17. §2

1. melléklet

Önkormányzati lakások jegyzéke

1. A szociális helyzet alapján bérbeadható összkomfortos lakások:

a) a Pusztavám, Táncsics Mihály utca 9. szám alatt található, 649/7 hrsz-ú, 144,65 m2 alapterületű ingatlan,

b) a Pusztavám, Táncsics Mihály utca 11. szám alatt található, 649/8 hrsz-ú, 144,65 m2 alapterületű ingatlan,

c) a Pusztavám, Táncsics Mihály utca 13. szám alatt található, 649/9 hrsz-ú, 144,65 m2 alapterületű ingatlan

2. Költségelven bérbeadható összkomfortos lakások:

a) Pusztavám, Petőfi Sándor utca 84/A. szám alatt található, 1076 hrsz-ú, 165 m2 alapterületű ingatlan,

b) Pusztavám, Petőfi Sándor utca 84/B. szám alatt található, 1076 hrsz-ú, 165 m2 alapterületű ingatlan,

c) Pusztavám, Petőfi Sándor utca 86. szám alatt található, 1075 hrsz-ú, 165 m2 alapterületű ingatlan

3. Piaci alapon bérbeadható összkomfortos lakások:

Pusztavám, Petőfi Sándor utca 3. szám alatt található 818/4/A hrsz-ú, 56,45 m2 alapterületű ingatlan

4. Piaci alapon bérbeadható komfortos lakások:

a) Pusztavám, Kossuth Lajos u. 74. szám alatt található 237 hrsz-ú, 55 m2 alapterületű ingatlan

b) Pusztavám, Frankel Leó utca 18. szám alatt található 616 hrsz-ú, 67,3 m2 alapterületű ingatlan.

1

A 16. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

2

A 17. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.