Tárkány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2021. (III.10.) önkormányzati rendelete
Tárkány Község Önkormányzata szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2022. 06. 24- 2023. 05. 30Tárkány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2021. (III.10.) önkormányzati rendelete
Tárkány Község Önkormányzata szervezeti és működési szabályzatáról
Tárkány Község Önkormányzata Képviselő-testületének – a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése szerinti – hatáskörében eljáró Tárkány Község Önkormányzatának Polgármestere a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzetben, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tárkány Község Önkormányzata. Székhelye: 2945 Tárkány, Fő u. 144.
(2) Az Önkormányzat jogállására és képviseletére vonatkozóan az Mötv. 41. § (1) bekezdésében foglaltak irányadóak.
2. § Az önkormányzat illetékessége: Tárkány község közigazgatási területére terjed ki.
3. § (1) Tárkány Község Önkormányzata jelképeit rendelet szabályozza.
(2) A Tárkányi Közös Önkormányzati Hivatal kör alakú bélyegzőjén a körívben Tárkányi Közös Önkormányzati Hivatal felirat szerepel, középen Magyarország címere.
(3) Az Önkormányzat és képviselőinek pecsétje kör alakú, a körpecséten, amely pecsétnyomó, illetve gumibélyegző - Pecsétnyomó esetében legkisebb 40 mm, gumibélyegző esetében legnagyobb 35 mm átmérőjű - az Önkormányzat címere „Tárkány Község Önkormányzata” körirattal van ellátva. Az Önkormányzat pecsétjét kell használni:
a) a Képviselő-testület képviseletében eljáró személy aláírásának hitelesítésére,
b) a Képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyveken hitelesítésre,
c) a Képviselő-testület által adományozott oklevelekben,
d) az Önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon.
(4) A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen az Önkormányzat címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: „Tárkány Község Polgármestere”
4. § (1) Tárkány Község Önkormányzat tevékenységéhez kapcsolódó feladatainak felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) A Képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben, és gazdaságszervező munkában együttműködik
a) a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Társulás tagönkormányzataival
b) a Kisbéri Többcélú Kistérségi Társulás tagönkormányzataival.
d) a Tárkány-Ete Köznevelési Társulás tagönkormányzataival.
(3) A folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat a polgármester látja el, aki tevékenységéről rendszeresen, félévente tájékoztatja a Képviselő-testületet.
(4) A külföldi Önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a Képviselő-testület dönt. Az Önkormányzat testvértelepülései: - Ekel község, Szlovákia
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET
A képviselőtestület feladata és hatásköre
5. § (1) Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladataira az Mötv. 10. § (1) és (2) bekezdése irányadó.
(2) A Képviselő-testület szerveit az Mötv. 41. § (2) bekezdése sorolja fel.
(3) A képviselő-testület a hatásköreit az Mötv. 41. § (4) bekezdése szerinti szerveire ruházhatja át az Mötv. 41. § (4) bekezdése alapján, mely az Mötv. 41. § (5) bekezdése alapján tovább nem ruházható.
(4) A Képviselő-testülettől a polgármesterre átruházott hatáskört a 2. melléklete tartalmazza.
(5) Az átruházott hatáskör gyakorlója a Képviselő-testületnek a döntést követő testületi ülésen beszámol.
(6) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáért felelős a határidő lejártát követő negyedév első rendes ülésen beszámol a határozat végrehajtásáról.
(7) A Képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatásköröket az Mötv. 42. §-a tartalmazza.
A képviselő-testület munkaterve és ciklusprogramja
6. § (1) A polgármester eskütételét követően az alakuló ülésen vagy az alakuló ülést követő első rendes ülésen a választási év végéig szóló munkaprogramot terjeszt a képviselő-testület elé.
(2) A Képviselő-testület üléseit féléves vagy egyéves munkaterv szerint tartja. A munkaterv tervezetét minden év december 15-ig a polgármester a képviselőtestület elé terjeszti elfogadásra.
(3) A munkaterv elkészítéshez javaslatot lehet kérni:
a) a képviselőktől
b) a bizottságoktól
c) a jegyzőtől
d) az önkormányzat által alapított intézmény, társaság vezetőitől.
(4) A munkaterv tervezetének mellékletében szerepeltetni kell a fel nem vett javaslatokat.
7. § (1) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjeit,
b) a napirend tárgyát, előterjesztőjét, a napirend tárgyalásához meghívandó személyt,
c) mely bizottság előzetes állásfoglalása szükséges,
d) a közmeghallgatás időpontját, helyét, témáját.
(2) A képviselő-testület munkatervét közzé kell tenni a Hivatal hirdetőtábláján, az önkormányzat honlapján.
(3) Az illetékes bizottság állásfoglalásával nyújthatók be azok az előterjesztések, melyek érintik az adott bizottság feladat- és hatáskörét az átruházott hatásköri jegyzék szerint.
(4) A Képviselő-testület ciklusprogramjára az Mötv. 116. §-ának szabályai irányadóak.
Képviselő-testület ülései
8. § A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart. Az alakuló ülésre az Mötv. 43. § (1)-(3) bekezdései irányadóak.
9. § (1) Rendes ülést a Képviselő-testület havonta tart. Az ülést a hónap utolsó hétfői munkanapjára 16.00 órai kezdettel kell összehívni.
(2) Indokolt esetben a polgármester az (1) bekezdésben foglalt időponton kívüli időpontra is összehívhatja az ülést.
(3) A képviselő-testületi ülés nyilvános és zárt ülésformájára és annak feltételeire az Mötv. 46. § (1) és (2) bekezdése irányadó.
A Képviselő-testület összehívásának rendje
10. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze a képviselő-testület ülését.
(2) Az ülés meghívója tartalmazza az ülés helyét, napját és kezdési időpontját, a napirendi javaslatot, előadóját.
(3) A meghívó mellékletét képezik az előterjesztések és az önálló indítványok.
(4) A Képviselő-testület ülésén kiosztható előterjesztésre csak a jegyző törvényességi véleményezésével kerülhet sor,
11. § (1) A rendes ülésre szóló meghívót és annak mellékleteit az ülés napját megelőzően legalább 4 nappal kell kézbesíteni elektronikus levélben. A meghívót nyomtatott formában is ki kell küldeni.
(2) Indokolt esetben a Képviselő-testület ülése rövid úton is összehívható a napirend megjelölésével a meghívó kézbesítését, illetve az értesítés közlését követő napra.
(3) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról a lakosságot a polgármester tájékoztatja a település honlapján és hirdetőtábláján.
12. § A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívott
a) a napirend által érintett szervezet vezetője, az intézményvezetők
b) a napirend által érintett helyi önszerveződő közösség képviselője
c) akinek meghívását a polgármester szükségesnek tartja
Határozatképesség
13. § (1) A Képviselő-testület határozatképességére, szavazatszükségességére és a betöltetlen képviselői hely határozatképesség szempontjából történő értékelésére az Mötv. 47. § (1) és (2) bekezdése irányadó.
(2) A nyílt szavazásra és a szavazás eredményének megállapítására az Mötv. 48. § (1) és (5) bekezdései irányadóak.
(3) Amennyiben a képviselő a döntéshozatalban való a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a személyes érintettséghez kapcsolódó szavazás megkezdéséig, a képviselő-testület a mulasztó képviselő következő 3 havi tiszteletdíját megvonja.
(4) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendi pont tárgyalására a Képviselő-testület ülését 4 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.
A Képviselő-testület üléseinek vezetése
14. § (1) Az elnök ülésvezetési feladatai:
a) az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése,
b) a határozatképesség megállapítása és annak folyamatos figyelemmel kísérése, a képviselő-testület üléséről távolmaradó képviselők előzetes bejelentéséről tájékoztatás,
c) napirendi javaslat előterjesztése,
d) az ülés vezetése, a szó megadása, az ülés rendjének biztosítása
e) rendzavarás esetén az ülés félbeszakítása
f) javaslattétel a napirendi pont tárgyalásának elnapolására, napirendek összevont tárgyalására,
g) a vita összefoglalása
h) szavazás elrendelése, a szavazás számszerű eredményének megállapítása.
(2) Az elnök figyelmezteti azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ, méltatlan magatartást tanúsít. Ismételt rendzavarás esetén a szót megvonhatja.
(3) A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester elnököl. A polgármester és az alpolgármester tisztség egyidejű betöltetlensége, a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén a korelnök vezeti a képviselő-testület ülését.
15. § (1) Az ülés napirendjéről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(2) A napirend sorrendje
a) sürgősséggel tárgyalandó indítvány
b) munkatervben szereplő napirendek
c) rendelet-tervezet
d) személyi kérdések
e) más napirendek
f) kérdések, bejelentések, tájékoztatók, beszámolók.
16. § (1) A napirendi pont tárgyalása egy alkalommal elnapolható. A javaslatról a Képviselő-testület határoz.
(2) A napirendi pont előterjesztője polgármester, alpolgármester, képviselő, jegyző, aljegyző lehet.
Előterjesztés
17. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület, vagy a képviselő által előzetesen javasolt rendelettervezet, határozati javaslat, beszámoló és tájékoztató.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban kerül benyújtásra, legkésőbb az ülést megelőző 3. napon. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását is.
(3) Az előterjesztés tartalmazza
a) az előterjesztő megnevezését,
b) az előterjesztés iktatószámát,
c) az előterjesztés tárgyát,
d) az előterjesztést megtárgyaló bizottságok megnevezését
e) törvényességi véleményezésre bemutatás idejét
f) az előterjesztés előzményit, így a korábbi testületi megállapodásokat, a témában hozott korábbi határozatokat, azok végrehajtásának eredményeit, és a jelenlegi állapotot,
g) a jogszabályi környezetet,
h) mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják,
i) az előterjesztés költségvetésre gyakorolt hatását,
j) a lehetséges döntési alternatívát és jogszabályi megalapozását, a javaslat indokolását,
k) határozati javaslatot, rendelet-tervezetet, a végrehajtásért és ellenőrzésért felelős megnevezését, az intézkedés határidejét.
18. § A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztés összeállításáért az előterjesztő a felelős. Az előterjesztő az előkészítés során megismeri és figyelembe veszi a napirendi témájában érintett szerv, illetve a lakosság véleményét, javaslatát.
Sürgősségi indítvány
19. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában az előterjesztések között nem szerepel.
(2) A képviselő-testület a napirend tárgyalása során dönt az előterjesztés napirendre vételéről. Ha nem ismeri el a sürgősséget, az előterjesztést a következő ülés napirendi javaslataként kell kezelni.
(3) A sürgősségi indítványt írásban a polgármesternél kell benyújtani a napirend megállapítását megelőzően, a sürgősség tényének indokolásával.
(4) Sürgősségi indítványt nyújthat be
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a képviselő,
d) a jegyző,
e) az aljegyző.
Kérdés, interpelláció
20. § (1) Kérdésnek minősül az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű tudakozódás.
(2) Interpellációnak minősül a magyarázatadási kötelezettség az interpellált személy feladatkörébe tartozó valamennyi ügyben.
(3) A kérdésre a képviselő-testület ülésén válaszol az, akihez a kérdést intézték, ennek hiányában 30 napon belül írásban érdemi választ ad.
(4) A képviselő a képviselő-testület ülésén interpellációt intézhet
a) a polgármesterhez,
b) az alpolgármesterhez,
c) a jegyzőhöz.
(5) Az interpellációra az ülésen, ennek hiányában 15 napon belül írásban érdemi választ ad az, akihez az interpellációt intézték.
(6) Ha a képviselő az interpellációra adott választ nem fogadja el, úgy a képviselő-testület dönt az elfogadásról. Elfogadás hiányában a képviselő-testület eseti bizottságot hoz létre az interpelláció tárgyát képező téma vizsgálatára, vagy a kivizsgálással bizottságát bízza meg. A vizsgálat eredményéről a soron következő rendes ülésen a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
Vita
21. § (1) Az írásbeli előterjesztést és az önálló indítványt az előterjesztő vita előtt szóban kiegészítheti, módosíthatja.
(2) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.
(3) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó válaszol.
(4) Felszólalásra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(5) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
22. § (1) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előterjesztője a hozzászólásokkal összefüggésben ismerteti álláspontját.
(2) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(3) Bármelyik képviselő a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét, a döntéshozatal elhalasztását. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
23. § Módosító javaslatot az ülés előtt írásban, illetve az ülésen szóban lehet előterjeszteni. Az előterjesztő nyilatkozik, hogy a módosító javaslatot befogadja-e. A szavazás elrendelése előtt az ülés elnöke a módosító javaslat írásba foglalását kérheti. Amennyiben az előterjesztő a módosító javaslatot befogadja, a módosítással együtt kell szavazásra bocsátani a rendelettervezetet vagy határozati javaslatot, amennyiben nem fogadja be, az eredeti előterjesztésben szereplő rendelettervezetet vagy határozati javaslatot kell szavazásra bocsátani.
A szavazás rendje
24. § (1) A képviselőtestület a napirendi pont vitáját követően a döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
(2) Az ülés elnöke az előterjesztett javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra. A módosító javaslatról való szavazás megelőzi az előterjesztett javaslatról való szavazást. Ha az egymást kizáró javaslatok közül a képviselő-testület az egyik javaslatot elfogadja, a többiről nem kell szavazást elrendelni.
(3) Ha a képviselőtestület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg a határozati javaslatokról akkor is külön-külön kell szavazást elrendelni.
25. § (1) A képviselő-testület a döntéseit kézfelemeléssel hozza.
(2) Szavazategyenlőség esetén a vita tovább folytatható és a javaslat ismét szavazásra bocsátható. Ismételt szavazategyenlőség esetén az előterjesztő javaslatát a következő rendes ülésre terjesztheti elő.
(3) A Képviselő-testület a döntéseit egyszerű többséggel hozza. Az egyszerű többséggel elfogadható javaslat elfogadásához a jelenlévő Képviselő-testületi tagok több mint felének „igen” szavazata szükséges.
(4) A minősített többséggel elfogadható javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges. A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően minősített többség szükséges:
a) a rendeletalkotás;
b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
c) a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;
d) a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása;
e) önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
f) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
g) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
h) közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;
i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál, Kormányhivatalnál, Ügyészségnél, bíróságnál, perindítás;
j) a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;
k) az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;
l) a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása, területszervezési kezdeményezés;
m) zárt ülés elrendelése;
n) Képviselő-testületi tag kizárása;
o) a Képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti önfeloszlatás;
p) Önkormányzati pénzügyi kötelezettséget vállaló szerződéskötéshez;
q) sürgősségi indítvány tárgyában való döntéshez;
(5) A (4) bekezdés szerinti minősített többséghez kötött aktusok visszavonásához, megszüntetéséhez szintén minősített többséggel történő döntés szükséges.
26. § (1) A Képviselőtestület titkos szavazással dönt mindazon esetekben amikor jogszabály azt kötelező jelleggel előírja.
(2) A Képviselő-testület titkos szavazással dönthet az Mötv. 46. § (2) bekezdése szerinti tárgykörökben, amennyiben azt legalább 3 képviselő kezdeményezi.
(3) A titkos szavazást a jegyző bonyolítja le, tájékoztatást ad a szavazás lebonyolításáról, a szavazást követően megszámlálja a szavazatokat és a szavazás eredményéről jelentést tesz a Képviselő-testületnek.
(4) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és szavazóurna igénybevételével történik.
(5) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,
b) a képviselő-testület jelen lévő tagjainak nevét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket.
(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselőtestület üléséről készült jegyzőkönyvhöz.
(7) A titkos szavazásra vonatkozóan az Mötv. 48. § (4) bekezdése szerinti szabály jelen rendelet 29. § (5) bekezdésben lévő név szerinti szavazás kötelezettségével érintett témakörök kivételével alkalmazható.
27. § (1) A képviselőtestület legalább 2 fő képviselő indítványára név szerinti szavazást tart.
(2) Névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa képviselők nevét akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és az eredményről az ülés elnökét tájékoztatja. A szavazás eredményét az ülés elnöke állapítja meg.
(3) Személyi és ügyrendi kérdésben névszerinti szavazás nem tartható.
(4) A név szerinti szavazás tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a szavazás eredményét.
(5) Név szerinti szavazást kell tartani:
a) a Képviselő-testület megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló testületi döntésről
b) önkormányzati kötvénykibocsátásról.
(6) A név szerinti szavazásra vonatkozóan az Mötv. 48. § (3) bekezdésében foglaltak irányadóak.
Jegyzőkönyv
28. § (1) A Képviselő-testület üléséről szóló jegyzőkönyvre, annak aláírására, közokirati jellegére, betekinthetőségére az Mötv. 52. § szerinti szabályok irányadóak.
(2) A Képviselő-testület üléséről jegyzetelés alapján 2 példányban kivonatos jegyzőkönyv készül.
(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.
(4) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a jegyző kezeli. Egy példányt a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatalnak kell továbbítani, további egy példányt – zárt ülésről készített jegyzőkönyvet kivéve – a Tárkányi Közös Önkormányzati Hivatal irattárában kell elhelyezni.
A képviselő-testület döntései
29. § (1) A képviselő-testület a törvényben meghatározott esetben határozatot hoz, rendeletet alkot.
(2) A képviselő-testület határozata tartalmazza
a) a testület döntését,
b) a döntés végrehajtásának határidejét,
c) a végrehajtásért felelős személy nevét, szerv elnevezését,
d) a határozatról értesítendők körét.
(3) A képviselő-testület határozatának és rendeletének megjelölésére jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölésről szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A képviselő-testület döntéseiről a jegyző határidő-nyilvántartást vezet.
(5) A döntést a jegyzőkönyv aláírását követően haladéktalanul el kell elküldeni a végrehajtásért felelős személynek és szervnek.
30. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti
a) a települési képviselő
b) a polgármester,
c) az alpolgármester,
d) a jegyző,
e) az aljegyző
f) az önkormányzat által fenntartott intézmény vezetője,
g) a település önszerveződő közössége.
(2) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület elveket, szempontokat állapíthat meg.
(3) A rendelet-tervezet kodifikációját a jegyző végzi. Esetenként megbízható az előkészítéssel ideiglenes bizottság, illetve külső szakértő.
31. § (1) Az önkormányzati rendelet előkészítése során elemezni kell a jogszabályi környezetet, a szabályozandó tárgy szerint érintett szervezetek, szakemberek véleményét, álláspontját, társadalmi egyeztetés releváns eredményét.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott elemzés eredményét a rendelet előterjesztésében az előterjesztő ismerteti.
(3) A lakosság széles körének jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendelet tervezetét legalább 5 napra társadalmi egyeztetés céljából el kell helyezni a Tárkányi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján. A településen lakó választópolgárok a tervezettel kapcsolatos véleményt írásban juttatják el a polgármesterhez a közzétételben megjelölt időpontig.
(4) A (3) bekezdés szerinti társadalmi egyeztetésre nem lehet bocsátani a helyi adóval, önkormányzati vagyongazdálkodással, költségvetéssel, önkormányzati bevétellel és a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatával kapcsolatos rendeleteket.
32. § (1) A rendelet-tervezetet a polgármester, a jegyző, az aljegyző terjeszti képviselő-testület elé.
(2) A rendelet-tervezet általános és részletes indokolással terjeszthető elő. Az előterjesztő tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés és a véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.
(3) A jegyző, az aljegyző a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezeti.
(4) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek évente, a munkatervben meghatározott időpontban tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás legfontosabb tapasztalatairól.
33. § (1) A rendelet a Tárkányi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre. A kifüggesztés napja minősül a kihirdetés idejének.
(2) Az önkormányzat honlapján a rendeletek mellékleteit és egységes szövegét is közzé kell tenni. A rendelet és a határozat a Tárkányi Közös Önkormányzati Hivatal épületében tekinthető meg személyesen.
(3) A rendeletek aláírására, kihirdetésére és helyesbítésére az Mötv. 51. §-a irányadó.
Közmeghallgatás
34. § (1) Kötelező közmeghallgatást tartani a munkatervben valamint a Képviselő-testület által esetenként meghatározott egyes napirendek tárgyalása előtt.
(2) A közmeghallgatás időpontját az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni a közmeghallgatás előtt legalább 10 nappal. A közmeghallgatás plakátját ki kell függeszteni a Tárkányi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján.
(3) A közmeghallgatás gyakoriságára, a válaszadás szabályaira az Mötv. 54. §-a irányadó.
Falugyűlés
35. § A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, ill. a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok, az önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából – falugyűlést hívhat össze. A falugyűlés fontosabb szabályai:
a) A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Tárkányi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján, és az önkormányzat honlapján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 5 nappal.
b) A falugyűlést a polgármester vezeti. Erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, az aljegyzőt.
c) A falugyűlésről jegyzőkönyv készült, amelynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.
d) A falugyűlésen elhangzott állásfoglalásokról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.
A települési képviselő
36. § (1) A képviselőt törvényben és önkormányzati rendeletben meghatározott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.
(2) A képviselő eskütételére vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.
(3) A képviselő
a) tevékenyen részt vesz a képviselő-testület és annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja
b) írásban vagy szóban a polgármesternek bejelenti, ha a Képviselő-testület ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,
c) a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot az előterjesztés vitájának megkezdése előtt bejelenti,
d) a Képviselő-testület megbízásából való eljárásáról a következő ülésen beszámol.
(4) A képviselők tiszteletdíjáról és költségtérítéséről a rendelet 3. melléklete rendelkezik.
(5) A képviselő – a választópolgárokkal való közvetlen és rendszeres kapcsolat-tartása végett – fogadóórát tarthat.
37. § (1) Az Mötv. 32. § (2) i) pontjában foglalt képviselő-testületi ülésen történő részvétel igazolatlan elmulasztása esetén a képviselő-testület határozattal megvonhatja a mulasztó képviselő egy havi tiszteletdíját, amennyiben egymás után igazolatlanul 3 esetben hiányzik a képviselő az ülésről. Az igazolások elfogadásáról a képviselő-testület a mulasztással egyidejűleg dönt azok benyújtásának időpontjától függetlenül. Az ismételt mulasztás esetében ismételten kiszabható a tiszteletdíj megvonás.
(2) Az Mötv. 32. § (2) k) pontjában foglalt választópolgárok felé nyújtandó képviselői tájékoztatási kötelezettség évente december 31-ig.
A képviselő-testület bizottságai
38. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságokat választ, ideiglenes bizottságot választhat.
(2) A Képviselő-testület állandó bizottsága és annak létszáma:
a) Pénzügyi Bizottság: 5 fő
b) Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság: 3 fő
c) Kulturális Ifjúsági Sport Bizottság 7 fő.
(3) A bizottságokra átruházott hatáskörök és az általuk ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ 2. melléklete rögzíti. A bizottságok feladatkörének módosítását szükség esetén a Képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.
39. § (1) A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására eseti bizottságot hozhat létre. Az eseti bizottság megbízatása a tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáig tart.
(2) Az ideiglenes bizottság feladatát és működésének időtartamát a Képviselő-testület a bizottság megválasztásakor állapítja meg.
(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
40. § (1) A bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben
a) előkészíti a képviselő-testület döntését,
b) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
c) szervezi a képviselő-testület döntéseinek végrehajtását,
d) kezdeményezi valamely előterjesztés vagy indítvány sürgősségi tárgyalását,
e) állást foglal a képviselő-testület által meghatározott előterjesztésben foglaltakról
f) ellenőrzi a Tárkányi Közös Önkormányzati Hivatal a képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve végrehajtására irányuló tevékenységét,
g) ellátja a képviselő-testület által esetenként meghatározott feladatokat.
(2) A bizottságok létrehozására az Mötv. 57. § (1) és (3) bekezdései, az elnök és tagjainak megbízatására, választására, összetételére, megbízatásról történő lemondásra az Mötv. 58. § (1) bekezdése, képviselő-testületi átruházott hatáskörökre az Mötv. 59. § (1) és (3) bekezdései, ügyrendjére az Mötv. 60. §-a, a bizottság összehívására, döntéseinek végrehajtására és felfüggesztésére az Mötv. 61. § rendelkezési irányadóak.
A bizottsági működés főbb szabályai
41. § (1) A bizottság üléseit az elnök, akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti.
(2) A bizottság elnöke a meghívót és a napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket az ülés előtt 3 nappal megküldi a bizottság tagjainak és a meghívottaknak.
(3) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt, valamint a napirend által érintett helyi önszerveződő közösség képviselőjét. A bizottság elnöke a bizottsági ülésre más érdekelteket is meghívhat, akik az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.
(4) Bármely képviselő, a polgármester, az alpolgármester és a jegyző javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre köteles meghívja az indítványozó képviselőt.
(5) A bizottság köteles a munkatervében szereplő, illetve a Képviselő-testület által meghatározott feladatokat az előírt határidőre elvégezni. A soron következő képviselő-testületi-ülés előtt 3 nappal a bizottság rendelkezésére bocsátott előterjesztést legkésőbb a Képviselő-testületi ülést megelőző nap köteles megtárgyalni. A bizottsági ülést követően benyújtott sürgősségi indítványokról, illetve módosító javaslatokról a bizottság a Képviselő-testületi ülés megkezdéséig foglalhat állást.
(6) A bizottság döntéseiről a bizottság elnöke ad tájékoztatást.
(7) A bizottság a tevékenységéről évente a munkatervben meghatározott időpontban beszámol a képviselő-testületnek.
(8) A bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról a jegyző gondoskodik. A bizottságok iratait az ügyiratkezelésre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.
Polgármester, Alpolgármester, Jegyző, Aljegyző
42. § (1) A polgármester megbízatását foglalkoztatási jogviszonyban látja el.
(2) A polgármester eskütételére az Mötv. 63. §-a, az ülések összehívására az Mötv. 65. §-a, polgármester képviselő-testületi tagságára az Mötv. 66. §-a irányadó.
(3) A polgármester jogait és kötelezettségeit az Mötv. 67. §-a szabályozza.
(4) A polgármester feladata a képviselő-testület működésével kapcsolatban
a) képviseli a képviselő-testületet,
b) előterjeszti a képviselő-testület munkatervét,
c) beszámol az átruházott hatáskör gyakorlásáról,
d) segíti a képviselők munkáját,
e) aláírja a képviselő-testület rendeletét, valamint az üléstől készített jegyzőkönyvet,
f) ellenőrzi a képviselő-testület határozatainak végrehajtását.
(5) A polgármester ismételt tárgyalásra vonatkozó jogait az Mötv. 68. § (1) bekezdése tartalmazza.
43. § (1) A polgármesternek az Mötv. 68. § (2) bekezdése szerinti döntéshozatala nem terjed ki
a) rendeletalkotásra,
b) önkormányzati vagyon megterhelésére,
c) hitelfelvételre,
d) részvénykibocsátásra,
e) fegyelmi eljárásban történő döntéshozatalra.
(2) A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdés szerinti, a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett két ülés közötti időszakban meghozható döntései az alábbi tárgykörökben hozhatja meg
a) önkormányzat által vagy önkormányzati társulási tagként benyújtható, pályázati támogatással járó pályázati anyag benyújtása, amennyiben a képviselő-testületi ülésen történő tárgyalás a pályázati határidő elmulasztásával járna és a pályázati önrész nem haladja meg a 200.000 Ft-ot,
b) pályázati nyilatkozat pótlása, amennyiben a képviselő-testületi ülésen történő tárgyalás a nyilatkozattételi határidő elmulasztásával járna,
c) veszélyhelyzet, súlyos káresemény elhárításához szükséges intézkedés meghozatala,
d) az Önkormányzat jogérvényesítése érdekében tett jognyilatkozat vagy beadvány, kereset, amennyiben a képviselő-testületi ülésen történő tárgyalás jogvesztő határidő elmulasztásával járna,
e) amennyiben a döntés elmaradása az önkormányzatnak vagyoni hátrányt jelentene.
(3) A polgármester az éves költségvetési rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet.
44. § (1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ a képviselők közül. Választására, jogállására az Mötv. 74. §-a, eskütételére, jogállására az Mötv. 63. §-a irányadó.
(2) Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
45. § (1) A jegyző és az aljegyző kinevezésére, a jegyzői, aljegyzői állás 6 hónapon túl történő betöltetlensége esetére vonatkozó szabályokra, a jegyző jogaira és kötelezettségeire az Mötv. 81-82. §-ai irányadóak.
(2) A jegyző feladati a képviselő-testület és a bizottságok működésével kapcsolatban
a) törvényességi szempontból véleményezi az előterjesztéseket,
b) biztosítja a működéssel összefüggő szervezési és ügyviteli feladatok ellátását,
c) gondoskodik a jegyzőkönyv elkészítéséről és a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatalhoz való felterjesztéséről,
d) előkészíti az önkormányzati rendelet-tervezeteket,
e) aláírja az önkormányzat rendeleteit, gondoskodik a kihirdetésről.
(3) A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a Tárkányi Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselői felett.
(4) Az aljegyző közvetlenül irányítja a KÖH feladatait Aka, Bakonysárkány, Ete, Vérteskethely, hatósági és önkormányzati ügyeinek tekintetében. A jegyző tartós távollétében, illetve akadályoztatása esetén ellátja teljes jogkörrel a jegyző hatáskörébe tartozó feladatokat.
(5) A jegyzőt, aljegyzőt jegyzői hatósági jogkörben hat hónapot meg nem haladó akadályoztatásuk esetén, az adóhatósági jogkörök kivételével, valamint a képviselő-testületi előterjesztések törvényességi ellenőrzésében és a képviselő-testületi üléseken a törvényességi felügyeletet szolgáló részvétel tekintetében az igazgatási ügyintéző helyettesíti.
(6) A jegyzőt, aljegyzőt pénzügyi igazgatási és gazdálkodási feladatkörében, valamint adóhatósági jogkörben hat hónapot meg nem haladó akadályoztatása esetén a gazdálkodási ügyintéző helyettesíti.
Közös Önkormányzati Hivatal
46. § (1) A Közös Önkormányzati Hivatal megnevezése: Tárkányi Közös Önkormányzati Hivatal.
(2) A Közös Önkormányzati Hivatal székhelye: 2945 Tárkány, Fő u. 144.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatal állandó kirendeltségei:
a) Bakonysárkányi Kirendeltség 2861 Bakonysárkány, Béke u. 100.
b) Etei Kirendeltség 2947 Ete Kossuth L. u. 69.
c) Csépi Kirendeltség 2946 Csép Kossuth L. u. 52.
d) Vérteskethelyi Kirendeltség 2859 Vérteskethely, Kossuth L. utca 70.
(4) A jegyző javaslatára egy fő aljegyző kerül kinevezésre.
47. § (1) A Közös Önkormányzati Hivatalt a Képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdés szerinti célra hozta létre. A Hivatal köteles ellátni a bizottságok működésével kapcsolatos, valamint a Képviselő-testület és a polgármester által meghatározott feladatokat, különös tekintettel azokra az esetekre, amikor a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben jár el a bizottság.
(2) A települési képviselő a közös önkormányzati hivataltól a jegyző útján igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást és ügyviteli közreműködést.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatal igény szerint köteles az Önkormányzat és a hivatal működésével, a község életével kapcsolatban adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a Képviselő-testületnek, valamint a bizottságoknak.
48. § A Közös Önkormányzati Hivatal a jegyző által elkészített és a képviselőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat szerint működik.
49. § E rendelet alkalmazásában önszerveződő közösség bármely, a település közigazgatási területén székhellyel rendelkező egyesület, alapítvány, egyház, nonprofit szervezet.
Záró rendelkezések
50. § Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet1
1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
2. 011140 Országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége
3. 013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés
4. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
5. 016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek
6. 016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek
7. 041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
8. 041232 Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás
9. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
10. 041236 Országos közfoglalkoztatási program
11. 041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
12. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
13. 062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk
14. 064010 Közvilágítás
15. 066010 Zöldterület-kezelés
16. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
17. 072111 Háziorvosi alapellátás
18. 074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
19. 074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás
20. 074051 Fertőző megbetegedések megelőzése, járványügyi ellátás
21. 081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
22. 082044 Könyvtári szolgáltatások
23. 082092 Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
24. 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
25. 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
26. 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
27. 104031 Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása
28. 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
29. 107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán
30. 107052 Házi segítségnyújtás
31. 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
32. 107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások
33. 107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás2
2. melléklet
I. A földművelésügyi igazgatással kapcsolatos hatáskörök:
1. Gondoskodik az állati hulladék ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátásáról.
2. Gondoskodik a Község belterületén a kóbor ebek befogásával, őrzésével, értékesítésével vagy ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátásáról.
3. Gondoskodik az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető betegség tüneteit mutató, vagy betegségre gyanús ebek és macskák kártalanítás nélküli kiirtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról.
4. Gondoskodhat a területén lévő nőivarú állatok termékenyítéséhez szükséges apaállatigény felméréséről, beszerzéséről, tartásának megszervezéséről, vagy a nőivarú egyedek minősített apaállattal, illetve szaporítóanyaggal történő termékenyítésének feltételeiről. Apaállat beszerzéséhez - a jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel - állami támogatás igényelhető.
II. Az épített környezet alakítása és védelme:
1. Megadja vagy megtagadja a tulajdonosi hozzájárulást az önkormányzati lakás, nem lakás célú helyiség szerkezetet érintő felújítása, bővítése, átalakítása, korszerűsítése esetén.
2. Gyakorolja a tulajdonost megillető jogokat, ha az önkormányzat tulajdonát képező ingatlannal szomszédos ingatlanon folyó építési munka az önkormányzat jogos érdekeit sérti.
3. Megadja vagy megtagadja a tulajdonosi hozzájárulást az építésügyi hatósági engedélyek megadásához a tulajdonában lévő telekingatlanok esetében.
4. Megadja vagy megtagadja a tulajdonosi hozzájárulást az Önkormányzat tulajdonában lévő épületben vagy területen lévő nem lakáscélú helyiségek használati mód változásához.
5. Az ügyfél kérelmére kiadja a hozzájárulást a beépítési kötelezettség miatt elrendelt elidegenítési és terhelési tilalom törlésére, amennyiben bizonyított, hogy az ügyfél a beépítési kötelezettségének eleget tett.
6. Megadja vagy megtagadja a tulajdonosi hozzájárulást az Önkormányzat tulajdonában lévő lakásban, nem lakás célú helyiségben és telek ingatlanon közművekkel és ezek mérőberendezéseivel kapcsolatos munkák (felújítás, csere, hibaelhárítás, új közműbekötés) esetén.
III. Közterület használattal kapcsolatos hatáskörök:
1. Engedélyezi a közterület épülettel, épületrésszel vagy más építménnyel való elfoglalását, illetve a rendeltetésétől eltérő célra és módon való használatát.
2. Visszavonja haladéktalanul a közterület használati hozzájárulást tilos reklám közzététele esetén.
3. Dönt az elővásárlási jog érvényesítéséről, vagy lemond az elővásárlási jogról az önkormányzat tulajdonában lévő közterületen épült nem lakás célú helyiségek (pavilonok, üzletek) elidegenítése esetén.
4. Megadja vagy megtagadja a tulajdonosi hozzájárulást az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületen lévő nem lakáscélú helyiségek használati mód változásához.
5. Megadja vagy megtagadja az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken létesítendő építmények, közművek létesítéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulást.
IV. Az egészségügyi és szociális ellátással, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladat- és hatáskörök
1. Panaszok kivizsgálására és annak eredményéről a beteg mielőbbi, írásbeli tájékoztatása.
2. A betegjogi képviselő észrevételeinek érdemi megvizsgálása és a kialakított állásfoglalásról való tájékoztatása.
3. A rovarok és rágcsálók irtásának biztosítása.
4. Dönt a külföldi állampolgár betegellátási díjának mérsékléséről, elengedéséről.
5. Pályázatot nyújt be az OEP-hez a normatíván felüli kapacitás befogadására, benyújtja a kapacitásmódosítási kérelmet, megköti vagy módosítja az ezzel kapcsolatos megállapodást.
Szociális ellátással kapcsolatos feladat- és hatáskörök:
1. Köteles a családgondozóval és a gyermekjóléti ellátóval konzultálva az arra rászorulónak – tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére – önkormányzati segélyt, étkezést illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.
2. Haladéktalanul értesíti az ellátást biztosító a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 7. § (1) bekezdés szerinti ideiglenes intézkedésről a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet. Az értesítéssel egyidejűleg megkövetelheti a kifizetett önkormányzati segély megtérítését.
3. A Szoc. tv-ben meghatározott feltételek hiányában, vagy e törvény megsértésével nyújtott szociális ellátást megszünteti, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezi a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére, természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénz egyenérték megfizetésére, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetében az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére a családgondozóval és a gyermekjóléti ellátóval konzultálva.
6. Köteles az ápolási díj folyósításának időtartamára a társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztositási ágazatára jutó járulékot és magánnyugdíjpénztári tagság esetén magánnyugdíjpénztári tagdíjat fizetni és gondoskodni az ellátásban részesülő személynek az Országos Egészségbiztosítási Pénztár online rendszerében való rögzítéséről.
7. Temetési segélyt nyújthat annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti a családgondozóval és a gyermekjóléti ellátóval konzultálva.
8. Gondoskodnia kell az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha nincs, vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.
9. A költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti vagy az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.
10. Térítést fizet a Szoctv. 50. § (3) bekezdése alapján kiállított igazolvány, valamint az 53. § (1) bekezdésében foglalt magasabb gyógyszerkeret után.
11. Visszaigényelheti a befizetett térítési díj felét, ha a közgyógyellátásra jogosult az igazolvány kiállítását követően fél éven belül meghal, jogosultságát elveszíti, illetve ha a gyógyszerkeret felülvizsgálata során fél évnél hosszabb időtartamra alacsonyabb gyógyszerkeret kerül megállapításra.
12. A Szoctv. 101. §-a (1), (2) bekezdésének rendelkezései alapján megszünteti az intézményi jogviszonyt, amennyiben a beutalásra a (4) bekezdésben foglaltak szerint az önkormányzat határozata alapján került sor.
13. Beszerzi a Szoctv. 109. § (2) bekezdés a), b), pontjában meghatározott esetekben a jogosult kezelőorvosának javaslatát, valamint a jogosult illetve törvényes képviselőjének egyetértő nyilatkozatát. Ha a jogosult, illetve törvényes képviselője az egyetértő nyilatkozatot nem adja meg, az intézményi elhelyezést megszünteti.
14. Kérheti a háziorvos ápolási díjjal kapcsolatban adott szakvéleményének felülvizsgálatát az egészségügyi államigazgatási szerv által kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvostól vagy szervtől, az ápolt állandó és tartós gondozására vonatkozóan pedig az ápolt tartózkodási helye szerint illetékes módszertani intézmény által kiadott szakértőtől.
15. Igényelheti a meghalt személy utolsó állandó lakhelye szerinti települési önkormányzattól a köztemetés költségeinek megtérítését.
16. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletszerinti eljárásokban a szakvélemény megérkezéséig az eljárást felfüggesztheti.
Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladat- és hatáskörök
1. Dönt a rendkívüli élethelyzetbe került, rászoruló kiskorúak rendkívüli gyermekvédelmi támogatásáról a családgondozóval és a gyermekjóléti ellátóval konzultálva.
2. Dönt a szociálisan rászoruló családok gyermekeinek óvodai, iskolai étkezési térítési díjkedvezményének megállapításáról a családgondozóval és a gyermekjóléti ellátóval konzultálva.
3. Dönt a szociálisan rászoruló családok jól tanuló gyermekei részére megállapítható BURSA Hungarica ösztöndíjról.
V. Közlekedési és vízügyi igazgatással kapcsolatos feladat- és hatáskörök:
1. Gondoskodik a közút tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, továbbá az út síkossága elleni védekezésről.
2. Ha a közlekedési hatóság az út megszüntetését engedélyezte, azt elbontatja.
VI. Belügyi igazgatással kapcsolatos feladat- és hatáskörök:
1. Megfelelő cserelakást biztosít a kisajátított épületben lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség használója részére
2. Megállapodik a másik féllel a pénzbeli kártalanítás összegében.
VII. A gazdálkodással kapcsolatos feladat- és hatáskörök:
1. Dönt az általános és céltartalékok felhasználásáról a Képviselő-testület által meghatározott keretek között.
2. Az Önkormányzat elfogadott költségvetéséről készített elemi költségvetést képviselő-testület elé terjesztésének határidejét követő 30 napon belül a Magyar Államkincstár területi igazgatóságához benyújtja.
3. Évközi, év végi költségvetési beszámolót és havi pénzforgalmi jelentést készít.
4. Értékhatárra tekintet nélkül elfogadja és felhasználja a magánszemélyek és jogi személyek által tett közérdekű kötelezettségvállalásokat, ha azok a jogszabályi előírásoknak megfelelnek és a következő célokra, feladatokra történnek:
a) egészség megőrzés, betegség megelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység,
b) szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása,
c) nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
d) kulturális tevékenység,
e) kulturális örökség megóvása,
f) műemlékvédelem,
g) természetvédelem, állatvédelem,
h) környezetvédelem,
i) gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet,
j) hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,
k) emberi és állampolgári jogok védelme,
l) a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység,
m) sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével,
n) közrend és közlekedés biztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófa- elhárítás,
o) belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység,
p) a közforgalom számára megnyitott út, híd fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenység.
5. Kiállítja a szükséges igazolást a közérdekű kötelezettségvállaló részére.
VIII. Az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos feladat- és hatáskörök:
1. Értékesíti az Önkormányzat tulajdonában lévő egyedi értékként bruttó 200. 000.-Ft értékhatár alatti ingóságokat, ide nem értve a vagyoni értékű jogokat.
2. Gyakorolja az Önkormányzatot megillető egyéb tulajdonosi jogokat az 1000 négyzetméter alatti telkek, a 3.000.000.-Ft értékhatár alatti ingatlanok vonatkozásában.
3. Hozzájárul a jelzálog törléséhez a kölcsönök visszafizetése esetén.
4. Hozzájárulást ad - az elidegenítési és terhelési tilalom Önkormányzatot követő sorrendben történő bejegyzéséhez – az elidegenítési és terhelési tilalommal értékesített önkormányzati ingatlanok felújítása, korszerűsítése, bővítése és közművesítés esetén – a megjelölt célokra, a pénzintézet által nyújtott kölcsön összegéig.
5. A helyi támogatás nyújtására létrejött szerződések igénylői illetve a támogatottak általi megszegése esetén a szerződéseket felmondja és intézkedik az Önkormányzat követelésének érvényesítése iránt. Amennyiben valamely szerződés kapcsán méltányosság gyakorlására lát okot, a kérdést a Képviselő-testület elé terjeszti döntés végett.
6. A polgármester hozzájárulást ad az önkormányzat által értékesített ingatlanok vonatkozásában hitelt folyósító pénzintézet jelzálogjogának az önkormányzatot megelőző ranghelyen történő bejegyzéséhez értékhatár nélkül, amennyiben a tulajdonos az önkormányzattal szembeni tartozással nincs hátralékban.
7. A polgármester hozzájárulást ad a munkáltatói kölcsön és helyi támogatás alapján bejegyzett jelzálogjogot megelőző helyen a hitelt folyósító pénzintézet jelzálogjogának bejegyzéséhez.
8. A nem önkormányzati beruházásában létesülő új szennyvízcsatorna hálózatot, csapadékvíz hálózatot, vízvezeték hálózatot, gázvezeték hálózatot, elektromos hálózatot és azok műtárgyait, valamint az újonnan felszerelt közvilágítási lámpatesteket térítésmentesen átveheti a beruházótól.
9. A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak közül az önkormányzat beruházásában történő, az üzemeltető tulajdonában lévő elektromos szerkezetek, berendezések, szennyvízcsatorna hálózatok, csapadékvíz hálózatok, vízvezeték hálózatok, gázvezeték hálózatok, elektromos hálózatok cseréje, korszerűsítése, kiváltása esetén, azokat befejezetlen beruházásként írásos dokumentummal, értékhatár nélkül, térítésmentesen átadhatja az üzemeltető részére.
10. Megadja vagy megtagadja a tulajdonosi hozzájárulást az ingatlanok telekhatár rendezéséhez, szabályozásához.
11. Gyakorolja az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 2/2013. (II.14.) önkormányzati rendelete számú rendeletben foglalt hatásköröket.
Településképi eljárások:
A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott önkormányzati hatósági hatásköreit a polgármesterre ruházza át.
A. Pénzügyi Bizottság feladatai
1. Véleményezi az önkormányzat gazdasági programját.
2. Közreműködik az önkormányzat éves költségvetéséről és zárszámadásáról szóló rendelet előkészítésében
3. javaslatot tesz gazdálkodó szervezetek alapítására, átszervezésére, megszüntetésére.
4. figyelemmel kíséri az önkormányzati intézmények pénzügyi gazdálkodását.
5. megvizsgálja más bizottságok döntésének pénzügyi, költségvetési kihatásait, ennek eredményét a testületi ülésen ismerteti
6. ellenőrzi az elfogadott költségvetés felhasználását
7. véleményezi a hitelfelvételre, pénzeszközök átcsoportosítására, a pénzmaradvány és a tartalék felhasználására vonatkozó javaslatokat.
8. évente felülvizsgálja az önkormányzat vagyonleltárát.
9. véleményt nyilvánít a képviselő-testület hatáskörébe tartozó, gazdasági kötelezettség vállalást tartalmazó ügyleteknél.
10. közreműködik az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodás szabályainak kidolgozásában.
B) Vagyonnyilatkozat nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság feladata
1. A polgármester, valamint a képviselőknek vagyonnyilatkozatát a Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság (továbbiakban: Bizottság) tartja nyilván és ellenőrzi.
2. Feladata a vagyonnyilatkozatok olyan kezelése, mely lehetővé teszi a nyilvánosság biztosítását.
3. Feladata a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megtételéhez információ és nyomtatvány biztosítása a képviselő-testület hivatalán keresztül.
4. a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás lefolytatása, ennek keretében:
a) a képviselő felszólítása (saját és hozzátartozóinak) az ellenőrzéshez szükséges azonosító adatok írásbeli bejelentésére
b) a felszólításra szolgáltatott azonosító adatok megfelelő őrzése és az ellenőrzést követő 8 napon belüli törlése.
5. Feladata a képviselő testületi üléseken a titkos szavazások lebonyolítása, a szavazatszámláló bizottság feladatainak ellátása.
C) Kulturális Ifjúsági és Sport Bizottság feladatai
1. Tárkány község kulturális életét érintő teendők ellátása
2. A település sportolási feladatainak koordinálása, a tehetséges fiatalok segítése.
3. melléklet
Az 1. melléklet a Tárkány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (VI. 23.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet cím szövegét a Tárkány Község Önkormányzata Képviselő-testülete 18/2021. (V. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.