A Képviselő-testület az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (módosítva az 1999. CXV. Törvénnyel) 6. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja.

I. FEJEZET

Általános előírások

1. §

A rendelet hatálya

(1) E rendelet hatálya Encs város igazgatási területére terjed ki.

(2) Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt lefolytatni, ingatlan átalakítani és telekalakítási eljárást lefolytatni, telket kialakítani, kötelezést előírni csak a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. Évi LIII. tv., az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. Évi LXXVIII. tv. (módosítva az 1999. CXV. Törvénnyel), a továbbiakban Étv., valamint az e törvény alapján meghatározott, az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormány rendelet (módosítva a 36/2002.(III.7.) Kormány rendelettel) (a továbbiakban OTÉK) előírásai, valamint a T – 2 jelű Külterületi Szabályozási Terv, a T – 3 jelű Belterületi Szabályozási Terv, T – 4 jelű Városközpont Szabályozási Terv és a jelen Helyi Építési Szabályzat előírásainak együttes figyelembevételével lehet. 

2. §

Belterületi határmódosítás

(1) A szabályozás belterületi határmódosítást irányoz elő, a T – 3 jelű szabályozási terven jelölt területi határokkal.

(2) A belterületbe vonás ütemezetten is végrehajtható.

(3) A lakóterületeket és a településközponti vegyes, valamint üdülőterületeket kivéve a beépítésre szánt területeket nem szükségszerűen kell belterületbe vonni. Amennyiben a területek nem kerülnek belterületbe vonásra, úgy beépítésre szánt területként kezelendők, ahol a Szabályozási Tervben és a HÉSZ-ben meghatározott övezeti szabályozás érvényes.

II. FEJEZET

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK

3. §

A terv területének fölhasználása

(1) A rendelet hatálya alá eső területen építési használat szerint

a) beépítésre szánt területek

1. lakóterület, ezen belül

1.1. kisvárosias lakóterület

1.2. kertvárosias lakóterület

1.3. falusias lakóterület

2. vegyes terület

2.1. településközponti vegyes terület

3. gazdasági terület, ezen belül

3.1. kereskedelmi szolgáltató terület

3.2. egyéb iparterület

4. üdülőterület

4.1. üdülőházas terület

5. különleges terület, ezen belül

5.1. temető

5.2. sportterület

5.3. vásártér

5.4. bánya terület

5.5. rekreációs terület

5.6. szeméttelep

5.7. szennyvíztelep

5.8. területigényes közmű terület

b) beépítésre nem szánt területek

1. közlekedési és közműterületek

2. zöldterületek, ezen belül

2.1. közpark

3. erdőterület, ezen belül

3.1. védőerdő

3.2. gazdasági erdő

4. mezőgazdasági területek, ezen belül

4.1. mezőgazdasági üzemi terület

4.2. mezőgazdasági területen belüli ökológiai terület

4.3. mezőgazdasági területen belüli rét, legelő, gyep

4.4. mezőgazdasági területen belüli kert

4.5. mezőgazdasági területen belüli szántó

4.6. mezőgazdasági területen belüli nádas, vízállásos terület

5. egyéb terület, vízgazdálkodási terület, ezen belül

5.1. folyóvizek medre, partja

5.2. sziget

5.2. közcélú csatornák

5.3. vízbeszerzési területek és védőterületeik

kerültek kijelölésre, melyek építési övezeti és övezeti besorolását a szabályozási tervek (külterület, belterület) határozzák meg és határolják le.

4. §

Szabályozási elemek

(1) A szabályozási terv kötelező és irányadó elemeit a szabályozási terv tartalmazza

(2) Kötelező szabályozási elemek:

Tervezett belterületi határ;

Beépítésre szánt terület határa;

A közterületek és egyéb funkciójú területek határa - szabályozási vonal;

Szabályozási szélesség;

A területfelhasználási egység határa;

Övezeti határ;

Övezeti előírások, ezen belül:

beépítési mód,

legnagyobb beépítettség,

a telekre vonatkozó legkisebb szélesség, mélység, telekterület, zöldterület

a megengedett építménymagasság

A terület-felhasználási és övezeti besorolás;

A területre, építményekre, természeti és egyéb objektumokra vonatkozó védelmi előírások;

Elő-, hátsó- és oldalkertek méretei építési hely;

Kötelező építési vonal;

Lakótelkek zónái;

A közművesítés előírásai;

Terepszint alatti építmények előírásai;

Környezetvédelmi előírások.

(3) Irányadó elemek:

Az azonos építési övezeten belüli telekosztás és telekhatárok

(4) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:

a)^[1] A kötelező szabályozási elemek módosításához a szabályozási terv módosítás szükséges, kivéve az SZ-M/2016 jelű Szabályozási Terv módosításon jelölt tervezett szabályozási vonalak esetében, melyek az M30 gyorsforgalmi út végleges műszaki tervei alapján pontosítottan külterületen legfeljebb 5,0 m, belterületen legfeljebb 3,0 m mértékkel elmozdíthatóak, amennyiben igazolhatóan más megoldás nem lehetséges.

b.) - Az irányadó szabályozási elemek módosítása a rendezési terv módosítása nélkül akkor lehetséges, ha az egyéb előírásokban meghatározott valamennyi kívánalom teljesítésre kerül;

     - a meglévő telekhatárok megváltoztatásához (összevonás, telekalakítás, melyet kötelező szabályozási vonal, területegység határa vagy övezeti határ nem tilt) rendezési tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani;

    - telekösszevonások esetén is be kell tartani a szabályozási tervben meghatározott kötelező szabályozási elemeket (legnagyobb beépítettség, építménymagasság, beépítési mód).

(5) Az övezeti jelben feltüntetett (K) kialakult jel értelmezése és használata

5. §

A telkek beépítésének feltételei

(1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(2) A HÉSZ érvényességi területén belül minden belterületen és külterületen lévő beépítésre szánt területfelhasználási egységre és építési telekre a megközelítést közterületről vagy magánútról biztosítani kell.

(3) A külterületen lévő beépítésre nem szánt, elsősorban mezőgazdasági és erdőterületek megközelítése a településen belül kialakult határhasználati és megközelítési rend szerint történjen. Ilyen esetben – a kialakult rend szerint – egyes területfelhasználási egységek illetve ezen belüli földrészletek magánterületről is megközelíthetőek.

(4) Amennyiben a beépítésre nem szánt területeken az OTÉK és a HÉSZ szerint mégis épület építésére kerülne sor, úgy a megközelítést jelen rendelet 5. § (2) bekezdés szerint kell biztosítani.

(5) Az egyes építési övezetekben belterületen és beépítésre szánt területeken építési engedélyt kiadni csak legalább részleges közműhálózat kiépítése, vagy azokat pótló berendezések megléte esetén lehet (OTÉK 8. §).

Ahol a szennyvízcsatorna kiépül, ott kötelezően rá kell kötni.

(6) Szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. Amennyiben a szennyvízkezelés zárt rendszerű egyedi szennyvíztározóban történik, ennek üzembe helyezését szintén a használatbavétel feltételeként kell kezelni.

(7) A belterületi úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat kiépítése, melynek megvalósítása az átadó tulajdonosnak vagy jogutódjának kötelezettsége.

(8) Az építés során keletkező hulladék elszállítása vagy ártalommentes elhelyezése és igazolása az építési-, valamint a használatbavételi engedély megadásának feltétele.

(9) Valamennyi övezetben elhelyezhetők:

a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,

a köztárgyak,

a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,

a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak,

a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.

(10) A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett (még beépítetlen) nagyobb összefüggő területek régészeti lelőhelyeinek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése.

6. §

Építéshatósági eljárások

(1) A képviselőtestület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkák körét bővíti, és az alábbi építési munkákat is az engedélyköteles építési munkákhoz sorolja a műemléki környezetben, valamint a helyi értékvédelmi területen belül:

a) Építmények felületképzésének átalakítása, felújítása, színezése

b) Minden 50 m² területet meghaladó térburkolat

c) Mindennemű kerítésépítés

(2) Az építési engedély kérelmekhez a 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet 12. §-án, illetve 17. §-án túlmenően csatolni kell az épület alatti, közterület alá nyúló vagy önállóan létesült pince illetve gazdasági épület felmérési terveit.

(3) a) Az építési engedélyezési tervnek tartalmaznia kell az infrastruktúra elemeinek föld fölötti kialakításának módját.

Az újonnan kijelölt összefüggő beépítésre szánt területeken az infrastruktúra elemeinek föld fölötti kialakítási módját a városi főépítész egységesen meghatározhatja, melyről az építtetőket értesíteni kell.

Építéshatósági eljárások -> beépítési terv kötelezővé tétel mellékletben beemelni a rendeletbe.

b) A HÉSZ 6. § (1) a) pontjában építési engedélyhez kötött építési munkák esetében a műemléki környezet és a helyi területi védelem miatt utcaképi tervet kell készíteni, melyet fotódokumentáció egészítsen ki. Az utcaképi terv legalább a szomszédos 3-3 telket foglalja magába akkor is, ha esetleg közterület választja el a tervezendő épülettől.

c) A HÉSZ 6. § (1) a) pontjában építési engedélyhez kötött építési munkák esetében a helyi építészeti védelem alá vont épületek esetében felmérési tervdokumentációt kell készíteni, mely tartalmazza az eltérő szintek (pince is) alaprajzain túl az épület jellemző metszeteit, homlokzatait is. A felmérési terv tartalmazzon fotódokumentációt, melyen a védett épület külső és belső értékei is megjelennek. A felmérési terv egészüljön ki az építészeti értékek, homlokzatképzés belső kialakítás, az épülethez tartozó eredeti kiegészítők (kapuk, ablakok, ajtók) részleteire is. Az épületek átalakításánál az eredeti állapotok visszaállítására kell törekedni, illetve az értékeket meg kell őrizni.

(4) Kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó tevékenység céljára közterületen épület, pavilon nem létesíthető, csak ideiglenes jelleggel.

(5) Állattartó épület építése az egyes építési övezeteken belül az övezeti szabályozásokban megadottak szerint lehetséges.

Mindenféle állattartó épület esetében a zárt vízzárósági próbával igazolt rendszerű, a környezetszennyezést megakadályozó szilárd és híg trágyatárolást kötelezően meg kell valósítani.

(6) A vízfolyások terven jelölt, vagy a HÉSZ-ben megadott kezelési sávjait be kell tartani, azon belül biztosítani kell a vízfolyás karbantartásának feltételeit.

(7) Az építési engedélyezési eljárás során csak a meglévő környezethez igazodó és a rendezési tervbe településrendezési célként megfogalmazott és szabályozott, alkalmazkodó épületek engedélyezhetőek. Nem engedélyezhetőek a meglévő építészeti karaktertől idegen magas, léptéktelen épületek, a környezetbe nem illő idegen elemek (pincegarázsok, utcai erkélyek) a tájhagyománytól idegen építési anyagok és formakultúra).

(8) A telekre vonatkozó minimális területi, telekméretet meghatározó egyéb adatokat az összefoglaló övezeti szabályozásának táblázatai tartalmazzák.

(9) A használatbavételi engedély kiadásának feltétele a kommunális szemétszállítás szerződésének megkötése.

(10) Az újonnan kialakítandó összefüggő (10 telket meghaladó) lakó és településközponti vegyes területek esetében telekrendezési tervet kell készíttetni (a 85/2000.(XI.08.) FVM rendelet szerint), melyet beépítési tervjavaslat egészítsen ki.

A beépítési tervjavaslatot a városi főépítész jóváhagyása után a HÉSZ mellékletei közé kell emelni és a Képviselőtestülettel jóváhagyatni.

7. §

A telekalakítás szabályai

(1) A területfelhasználási egységeken belüli telekalakítások és telekosztások csak szabályozási terv és telekrendezési terv alapján végezhetőek [85/2000.(XI.8.) FVM rendelet a telekalakításról].

(2) A Településszerkezeti Tervben előirányzott területrendezési feladatok érdekében a tervezett közterületeket, közlekedési területeket ki kell alakítani, majd a Szabályozási Tervben és Helyi Építési Szabályzatban meghatározott előírásoknak megfelelő telekalakítások elvégezhetőek.

(3) Új építési telek kialakítása esetén az övezeti szabályozásban megadott minimális telekméretnél kisebb telket nem lehet kialakítani.

(4) Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki.

(5) A szabályozási terven jelölt telekösszevonásokat, telekhatár módosítás út céljára történő lejegyzéseket el kell végezni az építéshatósági eljárás során.

III. FEJEZET

Területfelhasználási egységek övezeti szabályozása

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

8. §

A területre vonatkozó általános előírások

(1) A terv területén építési telket alakítani a terv és a HÉSZ 4. § (2) bekezdés vonatkozó kötelező erejű szabályozási elemeinek betartásával lehet.

(2) Az épületek az építési helyen belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával szabadon elhelyezhetők.

(3) Terepszint alatti építmény – a közművek kivételével – a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhető, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg.

(4) Településközponti vegyes területen belül egy építési telken belül több önálló épület építhető, kivéve, ha az övezeti szabályozás ettől eltérően rendelkezik.

(5) Lakóterületeken belül a minimális telekterület esetében csak egy lakóépület építhető, egyébként több épület létesítése is megengedett.

(6) Tetőtérbeépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető.

(7) Műemlékileg védett környezetben, helyi értékvédelem alá vont területen, helyi védelem alá vont épületen és különleges területen belül homlokzatfelületeken nem helyezhető el 1,0 m² felületet meghaladó reklámtábla vagy reklámjellegű homlokzatfestés. (Sem falon, sem tetőfelületen, sem egyéb módon.)

(8) Az egyes építési övezetekben meghatározott minimális telekméret minden telekalakítással újonnan kialakított építési telek esetében be kell tartani.

(9) Az építési telken a telek beépített területébe be nem számíthatóan az alábbi melléképítmények helyezhetők el, a biztonságos gépjárművel való beközlekedés biztosítása mellett (3 méter)

elő- és oldalkertben:

- közműbecsatlakozási műtárgy,

- hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal),

- kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es szélességgel),

- multireklám tábla (2 m² terület felett), melynek elhelyezései a városi főépítész hozzájárulását be kell szerezni

oldal- és hátsókertben:

- multireklám tábla (2 m² terület felett), melynek elhelyezései a városi főépítész hozzájárulását be kell szerezni

- kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

- kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

- kerti épített tűzrakó hely, lugas,

- kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel,

- kerti szabadlépcső és lejtő,

- szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop

(10) A falusias és kertvárosias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:

a) jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló

b) a háztartással, lakófunkcióval kapcsolatosan

1. nyári konyha, mosókonyha, szárító

2. tárolóépítmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.)

3. az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi

4. kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet

5. a falusi turizmushoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók

6. fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház).

9. §

LAKÓTERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI

(1) A lakóterületen belül a szabályozott beépítési módtól az alábbi esetekben lehet eltérni az értékvédelemmel érintett területek kivételével

a) Főépületek esetében

OLDALHATÁRON ÁLLÓ BEÉPÍTÉSI MÓD

1. Ha a telek szélessége meghaladja a 16 métert, az oldalhatáron álló beépítés 1,0 méter széles csurgótávolság elhagyásával is lehetséges.

2. Amennyiben a telek szélessége meghaladja a 20 métert, szabadonálló beépítés is lehetséges.

b) Melléképületek esetében

1. A kötelező oldalkerti méretek betartása mellett melléképület szabadonállóan is létesíthető.

(2) A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értékét jelen rendelet összefoglaló övezeti szabályozásának táblázatai határozzák meg.

(3) Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása.

a) ELŐKERTEK

1. Az előkertek méretét a szabályozási terv szerint kell meghatározni.

A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak:

2. Újonnan kialakított lakóterületek esetében az előkerti méret az utcai telekhatártól számított 5 méter.

b) OLDALKERTEK

A lakóterületen belül az oldalkertek mértéke

1. Oldalhatáron álló beépítés esetében az építménymagasság értéke, de legalább 6 méter.

2. Amennyiben a telek kialakult beépítési viszonyai és telekszélessége miatt az épület a 6 méteres oldalkerti méretének a betartása esetén nem építhető be racionálisan és az OTÉK-ban előírt építmények közötti legkisebb távolság nem tartható a szomszédos telkek között, úgy az újonnan épült vagy felújításra kerülő épület esetében a tényleges építménymagasság értéke határozza meg az oldalkerti méretet, mely azonban nem lehet kevesebb 4 méternél.

c) HÁTSÓKERTEK

1. Kertvárosias lakóterületen belül min. 6 méter, illetve kialakult.

2. Falusias lakóterületen belül min. 6 méter, illetve kialakult.

3. A hátsókertek megállapítása a telekzónák építési határvonalai szerint történik.

4. Amennyiben a gazdasági zónák túlnyúlnak a hátsó telekhatáron, úgy a hátsókert mérete minimum 6 méter illetve a tényleges épületmagasság mértéke.

5. A melléképületek a kötelező oldalkerti és hátsókerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.

(4) Az állattartó épületek elhelyezésének szabályait a lakóterületeken a HÉSZ 1. számú melléklete tartalmazza.

10. §

Kisvárosias lakóterületek

(1) A szabályozási terven KL jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint kisvárosias lakóterületek.

(2) A kisvárosias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 12. § (2) bekezdés szerint, kivételt képeznek a 4. és 5. pontban felsorolt létesítmények

(3) A kisvárosias lakóterületen belül kivételesen sem helyezhetők el az OTÉK 12. § (3) bekezdés 3., 4., 5. pontjában megadott létesítmények.

(4) A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értékét a HÉSZ 13. §-a tartalmazza.

(5) Az övezeten belül mind egyedi, mind tömbtelek kialakítható.

(6) A szabadonálló beépítés keretein belül a csoportos beépítés is megengedhető.

(7) Az övezeten belül garázsokat csak csoportosan lehet elhelyezni egységes építészeti kivitellel.

11. §

Kertvárosias lakóterületek (KEL)

(1) A szabályozási terven KEL jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint kertvárosias lakóterületek.

(2) A kertvárosias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 13. § (2) bekezdés szerint, az alábbi funkcionális szabályok betartásával.

a)  jelű funkcionális övezeten belül legfeljebb egy kétlakásos lakóépület építhető egy telken, és az övezeten belül csak egyedi telek alakítható.

b)  jelű funkcionális övezeten belül legfeljebb egy hatlakásos épület építhető, de egy telken belül az 

épületek száma maximum 5 lehet. Az övezeten belül mind egyedi telek, mind tömbtelek kialakítható.

(3) A kertvárosias lakóterületen belül kivételesen sem helyezhetőek el az OTÉK 13. § (3) bekezdés 1. és 4. pontjában fölsorolt épületek és építmények.

4) 1. A  és  övezetben a lakófunkciót kiegészítő melléképületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a kertvárosias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértéket betartja.

    2. A  funkcionális övezetben haszonállattartás nem megengedett.

(5) A  övezet lakótelkei

A  jelű lakóövezetek funkcionális zónái

a) Lakó és gazdasági udvar zónája

1. Az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhető el.

2. Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül a melléképület csak főépületekkel egybeépítve létesíthető.

3. Az állattartó melléképület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.

b) Gazdasági kert és zóna

1. Az utcai telekhatártól számított 20 métertől számítandó zóna.

2. A melléképületek a kötelező oldalkerti és hátsókerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.

3. Az utcai telekhatártól számított 40 méteren túl a telekrész nem beépíthető.

4. Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakó és a gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva.

c) Melléképületek építése a HÉSZ 8. § (10) bekezdés szerint

(6) A  övezet elsősorban csoportos, lakópark, társasházi lakófunkció céljára szolgáló terület.

(7) A  övezetben a lakófunkciót kiegészítő melléképület a HÉSZ 8. § (10) bekezdésében fölsoroltak közül csak az alábbiak szerint létesíthető:

a) jármű (gépkocsi, motorkerékpár, kerékpártároló

b) 1. kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet

2. idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató funkciók

3. fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház)

12. §

Falusias lakóterületek

(1) A szabályozási terven FL jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint falusias lakóterületek.

(2) A falusias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 14. § (2) szerint, kivéve a 7. és 8. pontot.

(3) A falusias lakóterületen belül csak önálló helyrajzi számú építési telek alakítható ki.

(4) a) Egy építési telken belül csak egy lakóépület építhető, melyben legfeljebb két önálló rendeltetési egység (lakás) helyezhető el.

   b) A lakóépületeket, lakófunkciót kiegészítő melléképületeket, egyéb épületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a falusias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértékeket betartja.

(5) A lakótelkek funkcionális zónákra tagozódnak.

a) Az  jelű lakóövezetek funkcionális zónái

1) Lakó és gazdasági udvar zónája

1. Az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhető el.

2. Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül a melléképület csak főépületek egybeépítve létesíthető.

3. Az állattartó melléképület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.

2) Gazdasági és kert zóna

1. Az utcai telekhatártól számított 20 métertől 50 méterig terjedő zóna.

2. A melléképületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.

3. Az utcai telekhatártól számított 50 méteren túl a telekrész nem beépíthető.

4. Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakó és gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva.

3) Falusias lakóterületen belüli kertövezet     

Az övezet nem beépíthető, és az övezet területe a telek megengedett legnagyobb beépítettségi mértékébe nem számítható 

13. §

A lakóterületek építési övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása

14. §

A településközponti és központi vegyes területek funkcionális szabályozása

(1) A  övezet előírásai

a) Az övezetben nem helyezhető el az OTÉK 16. § (2) bekezdés 4., 6., 7. pontjában megadott létesítmények.

b) Az övezetben kivételesen sem helyezhető el az OTÉK 16. § (3) bekezdésében fölsorolt létesítmények.

c) Az övezetben mind egyedi, mind tömbtelek kialakítható.

(2) A  övezet előírásai

a) Az övezet elsősorban a település igazgatási épületeinek elhelyezésére szolgál.

b) Az övezetben nem helyezhetők el az OTÉK 16. § (2) bekezdés 1., 4., 6., 7. pontjában megadott létesítmények.

c) Az övezetben kivételesen sem helyezhető el az OTÉK 16. § (3) bekezdés 2. pontjában megadott létesítmény.

(3) A  övezet előírásai

a) Az övezet elsősorban kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató funkciók elhelyezésére szolgál.

b) Az övezetben nem helyezhetők el az OTÉK 16. § (2) bekezdés 5., 6., 7. pontjában megadott létesítmények.

c) Lakófunkció csak intézményi funkcióval vegyesen létesíthető, a földszinti szintterületek kivételével.

A Vasút és Béke utcai tömbökben lakófunkció nem engedélyezhető.

d) Az övezetben kivételesen sem helyezhetőek el az OTÉK 16. § (3) bekezdés 2. pontjában megadott létesítmények.

(4) A  övezet előírásai

a) Az övezet elsősorban kulturális és művelődési intézmények elhelyezésére szolgál.

b) Az övezetben nem helyezhetők el az OTÉK 16. § (2) bekezdés 5., 6., 7. pontjában megadott létesítmények.

c) Lakófunkció csak intézményi funkcióval vegyesen létesíthető maximum 30% alapterületig, a földszinti szintterületek kivételével.

(5) A  övezet előírásai

a) Az övezet elsősorban egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális funkciók elhelyezésére szolgál.

b) Az övezetben nem helyezhetőek el az OTÉK 16. § (2) bekezdés 3., 4., 7. pontjában megadott létesítmények.

c) Lakófunkció csak intézményi funkcióhoz kapcsolva, szolgálati lakásként létesíthető.

(6) A  övezet előírásai

a) Az övezet elsősorban sportolási épületek és építmények elhelyezésére szolgál.

b) Az övezetben nem helyezhetőek el az OTÉK 16. § (2) bekezdés 1., 2., 5., 7. pontjában megadott létesítmények.

c) Lakófunkció csak intézményi funkcióhoz kapcsolva, szolgálati lakásként létesíthető.

(7) Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása

a) Előkertek

Szabályozási terv szerint.

b) Oldalkertek OTÉK 35. § (3) bekezdés szerint, illetve az ettől eltérő esetek külön övezeti előírással.

c) Hátsókertek

OTÉK 35. § (4) bekezdés szerint, illetve az ettől eltérő esetek külön övezeti előírással.

(8) Oldalkertek OTÉK 35. § (3) bekezdést kiegészítő szabályok

a) Ha a folyamatos átépítés (zártsorúsítás és egyéb beépítések és felújítások) során az OTÉK-ben előírt építmények közötti legkisebb távolság nem tartható vagy a kialakult helyzet miatt, vagy a telek racionális beépíthetősége céljából, úgy az újonnan épült épület vagy a felújítandó épület csatlakozó falát nyílás nélküli tömör (tűzgátló) falként kell megépíteni, kialakítani. Az oldalkert mérete 4 méternél kisebb nem lehet újonnan épült épületeknél. A kialakult állapot esetében a 4 méteres minimális oldalkert-mérettől el lehet tekinteni és a kialakult értéket figyelembe venni.

b) A hézagos zártsorú beépítés esetén a szomszédos telekhatártól megtartott min. 4 méteres (vagy kialakult) oldalkert felé néző tetőszakasz kontyolt tetőfelületű is lehet, azonban ezen tetőszakaszon nyílás nem létesíthető. A tetőhéjazat csak nem éghető anyagból készülhet.

A szomszédos telek felőli oldalon is alkalmazható a tetőkontyolás, a föntebb leírt feltételek megtartásával.

(9) Hátsókertek OTÉK 35. § (3) bekezdést kiegészítő szabályok

a) Kialakult viszonyokra való tekintettel a hátsókerti méret 0 méter is lehet a tűzvédelmi előírások betartásával.

b) A ,  és a  övezet tömbjeiben a hátsókerti méret 0 méter is lehet új építések és meglévő épületek átalakítása, bővítése esetén is.

(10) A  övezetekben a haszonállattartás nem megengedett.

(11) A , , ,  és  övezetek sajátos építészeti előírásai:

a) A Z – O beépítés értelmezése:

A zártsorú, oldalhatáron álló beépítési mód esetében a teljes zártsorúsítás nem kötelező, helyette az oldalhatáron álló beépítési mód sajátos formáját a hajlított ház típust, a hézagosan zártsorú beépítési módot is lehet alkalmazni.

b) A teljes zártsorúsítás esetén kapuáthajtóval szükséges biztosítani a telkek megközelítését.

c) A Z – O beépítési módok esetében a tetőidom utcával párhuzamos jellegű összetett tetőidom 35-42°-os hajlásszögű lehet.

d) Az épületszárnyak szélessége új építések esetén utcai szárny esetében max. 12 méter, udvari szárny esetében max. 9 méter széles lehet.

e) Az oldalszárnyak kialakítása csak nyeregtetővel lehetséges, félnyeregtető (tűzfallal) nem építhető.

f) A  övezetben az átmenő telek mindkét oldalán teljes értékű épülethomlokzatot

kell kialakítani, akár úgy, hogy a beépítés U alakú, akár úgy, hogy két önálló épület épül a két utcavonalra.

g) A saroktelkek esetén (mely legfeljebb 3 meglévő telek összevonásával jöhet létre) a megengedett legnagyobb beépítettség mértéke 80 % is lehet.

h) Saroktelken az építészeti hangsúlyozás kívánatos.

i) Tekintettel a kialakult telekállapotokra illetve a helyi értékvédelmi területekre az OTÉK-ban megadott parkolószám 50 %-át kell telken belül biztosítani, a fennmaradó 50% a közterületeken helyezhető el.

15. §

Településközponti vegyes területek övezeteinek telkekre vonatkozó összefoglaló szabályozása

16. §

Gazdasági területek

(1) A település gazdasági területei sajátos használatuk szerint kereskedelmi, szolgáltató területek (KG) és egyéb iparterületek (IG).

17. §

(1) A  övezet előírásai

a) Az övezetben nem helyezhetők el az OTÉK 19. § (2) bekezdés 5. pontjában megadott létesítmények.

b) Az övezetben kivételesen sem helyezhetők el az OTÉK 19. § (3) bekezdés 1. pontjában megadott létesítmények.

(2) A ​ övezet előírásai

a) Az iparterület besorolását tekintve egyéb iparterület.

b) Az övezetben nem helyezhetők el az OTÉK 20. § (5) bekezdés 2. pontjában megadott létesítmények.

(3) A gazdasági övezetekben állattartás nem megengedett.

(4) Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása

a) Előkertek

Minimum 10 méter illetve szabályozási terv szerint, az ettől eltérő kialakult helyzetben lévő épületek esetében megmaradó

b) Oldalkertek

OTÉK 35. § (3) bekezdés szerint

c) Hátsókertek

OTÉK 35. § (4) bekezdés szerint

18. §

Gazdasági területek övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása

  ^[2]

19. §

Üdülőterület

(1) A szabályozási terven ÜÜ jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint üdülőházas üdülőterületek.

(2) Az üdülőházas üdülőterületek funkcionális szabályozása az OTÉK 22. §-a szerint.

(3) Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása

a) Előkertek

Szabályozási terv szerint

b) Oldalkertek

OTÉK 35. § (3) bekezdés szerint

c) Hátsókertek

OTÉK 35. § (4) bekezdés szerint

20. §

Üdülőterületek övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása

21. §

Különleges területek

(1) A város különleges területei sajátos használatuk szerint az alábbi övezeti besorolásba tartoznak:

a)  vásártér területe

b)  rekreációs területek

c)  energiaforrások területei, vízi erőmű

d)  temető területe

e)  hulladékkezelők területei

f)  közlekedési építmények területei

g)  nagykiterjedésű közműterület

h) Encs város 0324/1, 0324/2 és 0324/5 hrsz.-ú ingatlanjaira ENCS – I. homok védőnevű bányatelek került bejegyzésre.

(2) A különleges területek övezeti szabályozása

a)  a város vásárterének övezetén belül csak kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó funkció helyezhető el, mely a vásártéri funkció kiegészítéseként jelenik meg.

A beépítést koncentráltan, a Béke utca felőli oldalon, mintegy 40 méter mély sávban valósuljon meg. Növényzettel való fedettség minimum 30 %, melyet fásítással kell megvalósítani.

    a kisvásárok megtartására szolgáló terület, az övezeten belül csak kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó funkció helyezhető el, mely a vásártéri funkció kiegészítéseként jelenik meg.

A területet úgy kell kialakítani, hogy fásított parkolóként nem vásári időszakban a temető parkoló-területeként legyen hasznosítható.

Növényzettel való fedettsége min. 30 %.

b)  a város tervezett szabadidős, rekreációs központja, elsősorban idegenforgalmi, vendéglátó, szálláshelyszolgáltató, kemping, strand és egyéb sport és szabadidő funkciókkal.

A zöldterületi fedettség mértéke 50 %.

   a város tervezett szabadidős, rekreációs központja, elsősorban sportolási, szabadidős és közpark funkciókkal.

A beépítést elsősorban az északi területrészre, mintegy 50 méteres sávban kell koncentrálni.

A zöldterületi fedettség mértéke 50 %.

c)  vízi erőmű, ágazati szabvány szerint

d)  kegyelet park

     működő temető, csak kiszolgáló, ravatalozó, valamint egyházi épülettel építhető be.

e)  szeméttelep övezete, ágazati szabványok szerint, csak kiszolgáló épület építhető

     szennyvíztelep, ágazati szabványok szerint, csak kiszolgáló épület építhető

f)  közlekedési építmények területei, autóbusz-pályaudvar

g)  transzformátortelep, ágazati szabványok szerint, csak kiszolgáló épület építhető.

22. §

Különleges területek övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása

23. §

Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata

(1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a szabályozási terv határozza meg.

(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(3) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(4) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(5) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

a) hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,

b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények

c) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),

d) szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése

e) távbeszélő fülke elhelyezése,

f) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag-tárolás,

g) zöldfelületek, fasorok

h) közművek felépítményei

i) egyéb, Önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.

(6) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, - esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó - külön rendeletben szabályozza.

(7) Az építési telkek közművesítését közterületről vagy közforgalom számára megnyitott magánútról kell megoldani.

(8) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történő áthidalását is. (Gyalogos átkelőhelyeknél döntött illetve süllyesztett szegélysáv stb.)

(9) Biztosítani szükséges minden parkolóban legalább egy kerekesszékkel is igénybe vehető (méreteiben nagyobb) gépkocsi parkoló létesítését, melyet kizárólagos használatot biztosító tábla jelezzen.

24. §

A közlekedési és közműterületek

(1) A település közlekedési területei a terven szabályozási vonalak által meghatározott K jelzésű közterületei, melyek közlekedési és közműlétesítmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) A közterületek, közlekedési területek övezeti besorolása és szabályozási szélessége:

a)  gyorsforgalmi út

Szabályozása:

1. Belterületen: min. 60 méter, illetve szabályozási terv szerint

2. Külterületen:

- az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal 40 méter

- az út építési területe 60 méter

- az út védőtávolsága 100 méter

b)  országos főút (I. és II. rendű)

Szabályozása:

1. Belterületen: min. 30 méter, illetve szabályozási terv szerint

2. Külterületen:

- az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – a meglévő jogi határokkal

- az út építési területe 30 méter

- az út védőtávolsága 100 méter

c)  országos mellékút, települési főút

Szabályozása:

1. Belterületen: min. 30 méter, illetve szabályozási terv szerint

2. Külterületen:

- az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – a meglévő jogi határokkal

- az út építési területe 30 méter

- az út védőtávolsága 100 méter

d)  helyi gyűjtőút

Szabályozása:

Belterületen minimum 22 méter, illetve szabályozási terv szerint.

e)  kiszolgálóút

Szabályozása:

Méretezés nélküli minimális szélessége 10 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték.

f)  kerékpárút, önálló formában a települést nem érinti

g)  gyalogút

Szabályozása, méretezés nélküli minimális szélessége 2 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték.

h)  kiemelt külterületi kiszolgálóút

Szabályozása:

Külterületen:

- az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – a meglévő jogi határokkal, illetve 6 méter

- az út építési területe minimum 12 méter

- az út védőtávolsága 25 méter

i)  vegyes használatú gépjárműút

Szabályozása:

Belterületen minimum 8 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték.

j)  kétvágányú vasútvonal

Szabályozása:

- jogi határvonal, illetve szabályozási terv szerint

- védőtávolsága 50 méter

(3) A meglévő és tervezett belterületi utakat tűzvédelmi, tűzoltási és környezetvédelmi szempontok miatt szilárd burkolattal kell ellátni.

(4) Az úthálózati rendszer hierarchiáját és a szükséges forgalommeghatározásokat a HÉSZ 2. SZ MELLÉKLETE tartalmazza.

25. §

A közművesítés területei és létesítményei

(1) A rendelet hatálya alá eső területet teljes, de legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. A közművesítés a beépítés feltétele.

(2) A területen a víziközmű kiépítés mértéke:

a) A vezetékes ivó, használati és tűzoltóvíz-ellátás kiépítése és üzemképes állapotban tartása a területfelhasználás feltétele. Az ivóvízhálózat körvezetéki rendszerében épüljön ki. A tűzcsapok a vonatkozó előírásokban rögzített távolságokra telepítendők.

A csatlakozó és házi bekötővezetékek ingatlanonként elkülönítve épüljenek. A fogyasztásmérők ingatlanon belül az Üzemeltető előírásai szerint valósítandók meg.

Ahol zártrendszerű csapadékcsatorna van, ott arra a rákötés kötelező. Csapadékvizet közterületi járdára, parkolóra felszínen közvetlenül rávezetni nem lehet.

b) A szennyvízelvezetés a csapadékvíz elvezetésétől függetlenül elválasztott rendszerben ingatlanonkénti bekötésekkel valósítható meg.

c) A csapadékvíz-elvezetés nyílt rendszerű csapadékcsatornával indokolt esetben zárt rendszerű csapadékcsatornával épüljön ki.

(3) A szennyvízcsatorna kiépítéséig csak zárt rendszerű szennyvíztároló is engedélyezhető, amennyiben a vízzáróságot jegyzőkönyvvel igazolja.

(4) A közművek építéséről, átépítéséről és kiváltásáról az utak építése vagy rekonstrukciója előtt kell gondoskodni.

(5) A közműépítés számára szükséges felépítményeket a terven kialakított építési területen kell megvalósítani.

(6) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjain belül építményt elhelyezni csak a terv előírásainak megfelelően szabad.

26. §

Zöldterületek

(1) Önálló területfelhasználási egységként közparkok jelennek meg.

(2) A közparkok szabályozása az OTÉK 27. § szerint.

27. §

Erdőterületek

(1) Az erdő céljára szolgáló terület.

(2) Az erdőterületek az erdő rendeltetése szerint:

1.  Védett erdő

2.  Gazdasági erdő

3.  Turisztikai erdő

(3) Az  és  övezetekben tarvágást nem lehet alkalmazni.

(4) Természeti területeknél az illetékes Nemzeti Park erdőterületeknél az illetékes Erdőfelügyelőség előírásait kell alkalmazni.

28. §

Mezőgazdasági területek

(1) A mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezetekre tagozódnak.

a)  mezőgazdasági területen belüli tanyaövezet

b)  mezőgazdasági területen belüli üzemi terület önállóan nem szerepel, belterületi KG övezetbe került

c)  mezőgazdasági területen belüli legelő, gyep övezet

     korlátlan használatú legelő, gyep övezet intenzív műveléssel

   korlátozott használatú legelő, gyepterület extenzív használattal. Vegyszerezéshez a Nemzeti Park engedélyezése szükséges

d)  kertes mezőgazdasági területek

     beépítése nem engedélyezhető intenzív művelés engedélyezett

    beépítése nem engedélyezhető. Extenzív művelés, vegyszerezéshez a Nemzeti Park engedélyezése szükséges

e)  mezőgazdasági területen belüli szántóövezet

      korlátlan használatú szántóövezet intenzív műveléssel

- 10.000 m² fölötti telekterület esetén 1,5%,

- 10.000 m² alatti terület nem beépíthető,

- Állattartó telepek (új létesítése csak 1,5 ha terület fölött, külön szakhatósági engedélyek beszerzésével.

     korlátozott használatú szántóterület extenzív műveléssel

f)  mezőgazdasági területen belüli vízállásos, mocsárövezet. Nem beépíthető.

g)  mezőgazdasági területen belüli ökológiai mezőgazdasági övezet

29. §

Egyéb területek

(1) Az egyéb terület sajátos használata szerint vízgazdálkodással kapcsolatos, összefüggő terület.

a)  élővízfolyások medre és partja övezet

b)  árvízvédelmi töltés

c)  folyóvizekben lévő sziget

d)  közcélú nyílt csatornák medre és partja

e)  vízbeszerzési területek és védőterületeik

Patakmedrek, árkok.

(3) A mederfenntartási munkák folytatásához szükséges a legalább egyik oldalon partéltől számított 6,0 m széles felvonulási terület biztosítása a munka- és szállítógépek szabad közlekedési útvonala számára. A parti birtokosok sem évelő, sem évszakos növényeket nem telepíthetnek a szabályozási területre, nem foglalhatják el a patak medrét, rézsűjét, a földműveket (töltéseket) időszakosan, sem kerti művelés céljából.

(4) A patakok, vízfolyások műtárgyait védeni kell, a fagy okozta károkat felújítással el kell hárítani.

(5) A patakok és vízfolyások medrében a cserje és fanövéseket el kell távolítani, a nád és gaznövéseket a parti birtokosok kötelesek kaszálni vagy kaszáltatni.

(6) A veszélyes és kommunális hulladékok elhelyezése a medrekben és a medrek környezetében tilos, a károkozókat közigazgatási- vagy büntetőeljárás keretében felelősségre kell vonni.

(7) Amennyiben a kialakult helyzet nem teszi lehetővé a 6 méter széles védősáv biztosítását 3 méteres védősáv is engedélyezhető.

Külterületi vízfolyások és kisvízfolyások

(7) A parti birtokosok kötelesek a kisvízfolyások fenntartásáról gondoskodni. A vízfolyások partélétől számított 3-3 m fenntartási területsávot szükséges biztosítani felvonulás céljára.

(8) A parti területek és meder kaszálásának hozadéka a parti birtokost illeti a fenntartási munka gondos elvégzése után.

(9) A külterületi átereszek és műtárgyak fenntartása a tulajdonos illetve a kezelő kötelessége.

Vizes élőhelyek

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. 21. § (3) bekezdése szerint „természetes és természetvédelmi állapotú vizes élőhelyek, különösen folyóvizek, tavak, partvonalak, valamint a vizeket kísérő természetes életközösségek (növénytársulások) állapotának megváltoztatásához az illetékes Nemzeti Park engedélyét be kell szerezni a HÉSZ 3. számú mellékletében fölsorolt területekenk.

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI

30. §

Általános előírások

(1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy

a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

b) megelőzze a környezetszennyezést,

c) kizárja a környezetkárosítást.

(2) Valamennyi terület-felhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelem előírásait.

31. §

A természet értékeinek védelme

(1) A község igazgatási területén lévő erdőterületek védendőek, kivételt képeznek a gazdasági erdő kategóriába sorolt erdőterületek.

(2) A természeti környezet védendő elemei:

A természet környezet védendő elemeit a HÉSZ 3. SZÁMÚ MELLÉKLETE tartalmazza.

(3) A Helyi természetvédelmi rendeletet a mellékletben megadottakkal ki kell egészíteni.

32. §

A föld védelme

(1) A mezőgazdasági termőföldek minőségének megóvása, a termőképesség fenntartása, rendeltetésszerű használata a földtulajdonosok ill. használók kötelessége.

(2) A termőföld védelméről az 1994. évi LV. törvény rendelkezik. A termőföldön történő beruházások esetében a beruházó köteles a területileg illetékes körzeti Földhivatal földvédelmi hatósági engedélyét beszerezni. A beruházó köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről.

(3) A kataszterezett vagy később jegyzékbe vett Természeti Területek kezelési előírásairól az illetékes Nemzeti Park gondoskodik.

(4) Építmények létesítése illetve az építési terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról az engedélyesnek kell gondoskodnia.

(5) Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.

(6) A téli síktalanítás kizárólag érdesítő vagy más környezetbarát anyaggal történhet. Mindennemű vegyszer használata tilos.

33. §

A vizek védelme

(1) Fokozottan kell védeni a település területét érintő vízfolyások vízminőségét. A felszíni és felszín alatti vizek minőségére, vízminőségi határértékére vonatkozóan az egyéb jogszabályok rendelkezéseit is figyelembe kell venni. A felszíni vizek védelme érdekében az élővízbe bevezethető víz minőségi paramétereit a módosított 3/1984.(II.7.) OVH rendelkezés határozza meg.

(2) A területfelhasználás és az építmények elhelyezése során biztosítani kell, hogy szennyeződés a vizekbe ne juthasson, továbbá a vizek mennyisége, minősége és szintje kedvezőtlenül meg ne változzon.

(3) Gondoskodni kell az általános érvényű vízvédelmi előírásokban, továbbá a vonatkozó helyi vízminőségvédelmi előírások betartásáról.

(4) Mélyfekvésű területek csak nem szennyezett anyaggal tölthetők föl.

(5) A település közigazgatási területén a meglévő felszíni talajadottságok miatt a kopár domboldalak kertművelésének újraindítása elsődleges feladat. (Kertkultúra újraélesztése).

(6) Encs város „A” szennyezésérzékenységi besorolású a 33/2000.(III.17.) Kormányrendelet szerint.

(7) A sérülékeny vízbázis védelme miatt vízbázisvédelmi program keretében kijelölt védőidom és a hozzá tartozó védelmi előírások betartandók.

34. §

A levegőtisztaság védelme

(1) A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely annak természetes minőségét hátrányosan megváltoztatja vagy az egészségre káros módon terheli.

(2) A levegőtisztaság-védelem szempontjából a korábban érvényben lévő rendeletek szerint a terület védett I. kategóriába tartozott.

Az új besorolást a 21/2001. Kormányrendelet szerint kell meghatározni.

(3) A területen csak olyan építmények elhelyezésére és tevékenységek folytatására adható engedély, melyek során a területre vonatkozó szennyezőanyag kibocsátási határértékek teljesülnek.

(4) A környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. tv. és az azt módosító 2000. évi CXXIX. törvény, valamint a 120/2001.(VI.30.) Korm. rendelettel módosított 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet 11. § és 23. § (3) és (4) pontjainak előírásai alapján, illetve a 2000. évi CXXIX. törvény 1. § b. pontja alapján az avar és kerti hulladék égetését külön önkormányzat által szabályozott módon lehet elvégezni.

35. §

Zaj és rezgés elleni védelem

(1) A város belterületének zaj és rezgés elleni fokozott védelméről külön jogszabályokban, szakhatóságok által meghatározott határértékek betartásával kell gondoskodni.

(2) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke környezetében a vonatkozó rendelet szerinti határértéket nem haladja meg.

(3) Közlekedési eredetű zaj elleni védelem érdekében, amennyiben közutak mellett a területfelhasználás megváltozik, vagy az utak forgalma az út jellegének megváltozása miatt nő meg, a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM számú rendeletében szereplő határértékeket és besorolásokat kell alkalmazni.

36. §

Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás

(1) A települési hulladék ellenőrzött és előírt módon szervezett gyűjtését és szállítását egyéb önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) A veszélyes hulladék szeméttelepre nem kerülhet. A veszélyes hulladék gyűjtéséről, biztonságos és átmeneti tárolásáról, elszállításáról illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelő gondoskodik, szakirányú cégek bevonásával. (101/1996.(VII.12.) és 102/1996.(VII.12.) Korm. rendelet szerint) A területen működő létesítmények veszélyesnek minősülő hulladékaikat a szennyvízhálózatba nem bocsáthatják, kommunális szilárd hulladékkal együtt nem kezelhetik.

(3) A város területén belül kommunális és egyéb hulladék csak zárt edényzetben tárolható elszállításig.

(4) A település területén végzett tevékenységek során képződő veszélyes hulladékokat – amelyek körét a 16/2001.(VII.18.) KÖM rendelet 1. sz. melléklete határoz meg – elkülönítve, a környezet károsítását kizáró módon, az e célra kijelölt gyűjtőhelyen kell összegyűjteni.

(5) A keletkezett veszélyes hulladékok kezeléséről (gyűjtés, előkezelés, szállítás, hasznosítás, ártalmatlanítás) a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001.(VI.15.) Kormány rendelet előírásai szerint kell gondoskodni.

(6) A rendezési terv által érintett területen kiemelt figyelmet kell fordítani a lakosság, az intézmények és közterületek települési szilárd hulladékainak magas színvonalú gyűjtésére és rendszeres elszállítására mint kötelezően ellátandó közszolgálat végzésére.

(7) Ennek érdekében megfelelő számú és színvonalú gyűjtő edényzetet kell rendszeresíteni, az edényzet ürítését és a hulladék elszállítását kellő gyakorisággal kell végezni.

(8) A köz és parkterületek tisztántartását, takarítását, hulladékmentesítését kellő gyakorisággal kell végezni.

37. §

Sugárzás

Sugárzás tekintetében a rendelet hatálybalépésekor az MSZ 16260/1 állami szabvány van érvényben.

V. FEJEZET

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI

38. §

Általános előírások

Kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre és azok környezetére.

(1) Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, törekedni kell a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére, vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására.

(2) Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület-kialakításokat.

(3) Szorgalmazni kell a település szennyező forrásainak megszüntetését.

(4) Szorgalmazni kell az azonos, illetve hasonló rendeletetési egységek településszerkezeti terven jelölt megvalósítását, területi átcsoportosítását.

(5) A településszerkezeti terven meghatározott zöldterületek kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

(6) A muzeális emlékek, régészeti lelőhelyek védelméről külön jogszabályok rendelkeznek. A még beépítetlen területeken el kell készíteni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárását, azok anyagának megfelelő elhelyezését.

39. §

Építészeti értékvédelem

(1) Az épített környezet védelmének besorolásait és az egyes kategóriába sorolt védendő területeket és objektumokat a HÉSZ 5. SZÁMÚ MELLÉKLETE tartalmazza.

(2) Műemlékek, műemléki környezet sajátos építési szabályai:

a) A műemlékileg védett területeken a látható módon elhelyezett közművezetékek és berendezések építési engedélyezési eljárása során a műemléki hatóság szakhatósági állásfoglalását ki kell kérni.

(Trafóházak, tűzcsapok, aknafedlapok, gázvezetékek bekötései, stb.)

A műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területen a közműveket föld alatt kell elhelyezni, különös tekintettel a légkábelek megszüntetésére.

b) A védett területeken az utcai díszburkolatok anyaga kiselemes burkolókő legyen.

Kiselemes beton anyagú burkolatok közül csak olyan alkalmazható, mely a kiskocka kő vagy nagykocka kő jellegéhez hasonlít, szürke, antracit vagy homokszínben.

c) A burkolt felületek kialakításában kombinált burkolatfelületek is megjelenhetnek (aszfalt, beton, kiselemes beton) abban az esetben, ha a burkolati tervhez a műemléki hatóság a hozzájárulását adja.

d) Az utcához, utcaképhez, tömbbelsők belső tereihez tartozó minden utcabútort, mikroarchitektúra elemet azok elhelyezése előtt a műemléki hatósággal egyeztetni kell.

e) Az utcák, terek kialakításához minden esetben közterület rendezési tervet kell készíteni, mely tartalmazza a burkolati terveket, mikroarchitektúra elemeket, zöldfelületi kiviteli terveket. A közterületeken elhelyezhető utcabútor jellegű pavilonokat, azok kiviteli és színezési terveit.

Csak műemléki környezetbe illő, stílusban nem idegen hagyományőrző elemek és építmények engedélyezhetőek.

A közterületi reklámhordozók, hirdetőoszlopok, felirati mezők, világító emblémák, stb. is a környezethez illő formában valósulhatnak meg.

f) A közterületrendezési tervek készítésekor - a védett közterületeken - az alábbi szempontok szerint kell eljárni:

- A mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy tárgyegyüttest alkossanak, egyedi tervezésű, iparművészeti minőségű, időtálló kivitelű legyen.

A védett területeken el kell kerülni a stíluskeveredést, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezését.

- A védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi tárggyal.

- A közterületre kihelyezett tárgyegyüttes, utcabútor család terveinek része kell legyen az egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók, arculatterve is.

- A közterület rendezési terv készítésébe városrendezőkön túl szaktervezőket, iparművészeket, zöldterület rendezőket, közműtervezőket is be kell vonni.

g) Az egyes cégek arculattervébe tartozó reklámok, feliratok, emblémák elhelyezésekor különös körültekintéssel kell eljárni és esetenként egyedi megoldások alkalmazását kell előírni. (Egyedi rögzítőszerkezetek, méretkorlátozások, stb.)

Nem engedélyezhetők nagy, függőleges (világító) reklámfeliratok, melyek méretei az 1,0 métert meghaladják sem az épület homlokzatára konzolosan elhelyezve, sem az épület homlokzati síkjában.

A reklámok és feliratok elhelyezésénél alapelvként szolgáljon az üzleti szempontnak és az esztétikai szempontoknak az egyensúlya.

(3) A műemlékvédelmi környezetben és műemléki jelentőségű területeken az egyes épületek kialakításánál (akár az épület egyedileg védett vagy nem) az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni, és az építtető tudomására hozni:

a) Építési anyaghasználat

1. Lábazatképzés

- Kő, műkő, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével.

Lehetőleg a hagyományos kő.

2. Falfelületek

- Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint.

- Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzatburkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.

3. Tető

- A tetőfedés anyaga cserép, pala, eternit pala (amennyiben a meglévő környezethez illeszkedik) legyen.

- Nem alkalmazható fém tetőhéjalás, (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként), hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez.

b) Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme

1. Térarányok, utcaképek

- A homlokzaton a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető sem egyedi, sem összefogott formában, sem szabad oldalfalakkal, sem tetőhéjalással fedett formában.

- Helyette a homlokzat 1/3 részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény megjelenhet akár megszakított, akár végigfutó tetőpárkánnyal.

- Fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető.

- A felsorolt szabályok a műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területeken az épületek udvari és utcai homlokzatára egyaránt vonatkoznak.

2. Homlokzati arányrendszer védelme

- A műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területeken az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg.

(Szalagablak, erkélysor, stb.)

- A nyílás és falfelületek aránya a műemléki épületekhez és védett értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg, a földszinten is a portálok esetében.

- A műemléki környezetben a meglévő épületek párkánymagasságához szükséges igazodni. A szabályozási terven megadott 7,5 méter megengedett építménymagasságtól eltérni csak 1,0 méterrel lehet. Az újonnan építendő épületek minimális építménymagasságát 6,00 méterben kell meghatározni.

- A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőfelépítményeiben.

3. Tetőformák szabályozása

1. Zártsorú beépítésű, összetett tetőidomú magastető építendő utcával párhuzamos jelleggel, melyet a homlokzatszélesség 1/3 részét meg nem haladó mértékben homlokzattal egybeépített tetőfelépítménnyel meg lehet szakítani.

2. Oldalhatáron álló és oldalhatáron álló – zártsorú beépítésű övezetekben összetett tetőidomú magastető építendő utcára merőleges jelleggel, az utcaképen belüli jellegnek megfelelően vagy oromfalasan, vagy teljes kontyolással.

A hajlított (L alakút) beépítések esetében a tetőforma a zártsorú beépítéseknél megadott szempontok szerint épüljön.

(4) Helyi értékvédelmi területek sajátos építési szabályai:

A helyi értékvédelmi területen belül az egyes épületek kialakításánál (akár védett az épület egyedileg, akár nem) az alábbi szempontokat szükséges figyelembe venni és az építtető tudomására hozni:

a) Építési anyaghasználat:

Mint jelen rendelet 38. § (9) bekezdés 1., 2., 3. pont, de csak a közterület felőli homlokzatra kötelező érvénnyel, egyébként irányadó jelleggel.

b) Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme:

Mint jelen rendelet 38. § (9) bekezdés 1., 2. pont, de csak a közterület felőli homlokzatokon.

(5) Az egyedi védelem alá tartozó épülete sajátos építési szabályai:

a) Az egyedi védelem alá tartozó épületek esetében a műemléki hatósághoz tartozó védett épületekre a műemlékvédelmi jogszabályok vonatkoznak.

b) A helyi védelem alá tartozó épületek esetében attól függően, hogy műemlékileg védett vagy helyi területi értékvédelmi környezetében van, kell eljárni. Azonban az építési engedélyezési eljárás során ki kell kötni, hogy az épület nem bontható el (csak különleges helyzetben életveszély esetén).

c) A nem védett környezetben lévő egyedileg védett épületek esetében a helyi területi értékvédelmi környezet szabályait kell alkalmazni.

d) Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a falfelületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet.

e) A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épületkiegészítőket, korlátok, belső nyílászárók, kapuk, stb.

(6) Tervezési jogosultság

A védett területek (műemléki környezet, műemléki jelentőségű terület, helyi értékvédelmi terület) és védett (műemléki és helyi építészeti) épületek esetében csak okleveles építészmérnök, vezető tervező készíthet építési engedélyezési terveket.

VI. FEJEZET

Záró rendelkezések

40. §

(1) Ez a rendelet és a hozzátartozó szabályozási tervek a kihirdetés napján lépnek hatályba.

(2) A rendelet érvénybe lépésével egyidejűleg Encs város korábbi Általános Rendezési Terve és jóváhagyott részletes rendezési tervei hatályukat veszítik.

(3) Az új Helyi Építési Szabályzat érvénybe lépése az alábbi Önkormányzati Rendeletek módosítása válik szükségessé:

- Encs város helyi jelentőségű épített értékeinek védelméről szóló 81/2002.(III.19) Kt. sz. rendelet

- A hirdető-berendezések és hirdetmények elhelyezéséről szóló 2/2001.(I.23.) Kt. sz. rendelet

- Az állattartásról szóló 8/1997.(IV.24.) Kt. számú rendelet

- A közterület-használat szabályozásáról szóló 15/1995.(IV.24.) Kt. számú rendelet

- Encs város zaj- és rezgésvédelem helyi szabályáról szóló 11/2002.(III.19.) Kt. számú rendelet

1. számú melléklet

Állattartó épületek elhelyezésének szabályai lakóterületen

(1) Kisvárosias lakóterületen belül haszonállattartás nem engedélyezhető.

(2) Kertvárosias lakóterületen belül

1. csak saját szükségletnek megfelelő állattartás engedélyezett

2. 400 m²-nél kisebb telken csak kishaszonállatok tarthatóak, darabszámuk együttesen maximum 50 lehet.

(3) Falusias lakóterületen belül

1. Azokban a falusias lakótelkeken, ahol a telekterület ≤ 600 m², csak saját szükségletet szolgáló állattartás engedélyezhető.

2. 400 m²-nél kisebb telken csak kishaszonállatok tarthatóak, darabszámuk maximum 50 lehet.

(4) Saját szükségletű állattartás mértéke

A saját szükségletű állattartás mértéke az alábbiak szerint állapítható meg

*1 nagy haszonállat: marha, ló, szamár, öszvér

*2 haszonállat: sertés, juh, kecske, strucc

*3 kis haszonállat: baromfi, nyúl, galamb

(5) Kistermelői állattartás mértéke

1. Azokban a falusias lakóövezetekben, ahol a telekterület ≥ 3000 m², és a minimális telekszélesség ≥ 20 méter kistermelői állattartás engedélyezhető.

2. A kistermelői állattartás mértéke az alábbiak szerint állapítandó meg:

3. A 700 m² és 3000 m² telekterületű lakóterületeken a kistermelői állattartás darabszámát területarányosan kell meghatározni, a számosállat szabvány betartásával.

(6) Állattartásra szolgáló épületek védőtávolságai

2. számú melléklet

Közlekedési területek besorolása

(1)  gyorsforgalmi út:

Encs és Forró, valamint Encs és Abaújevecser között új nyomvonalon, Forró előtt a 3. sz. főút meglévő szakaszáról indulva, Abaújdevecser után a 3. sz. főút meglévő nyomvonalára visszatérve, különszintű csomópontokkal és keresztezésekkel.

Alternatív északi továbbvezetés a 3. sz. főút észak-nyugati oldalán új nyomvonalon. (Terven szaggatott vonallal)

(2)  országos főút (i. és II. rendű):

- 30. sz. főút (a jelenlegi 3. sz. főút megmaradó szakasza a 3. sz. gyorsforgalmi út kiépülése után) Forró határától a gyorsforgalmi úthoz való csatlakozás csomópontjáig.

- Az új Encs-Abaújszántó-Tarcal-Tokaj kétszámjegyű országos főútvonal encsi szakasza, mint települést elkerülő út a város belterületének északi határában. (Megyei TRT-ben 39. sz. főút)

(3)  országos mellékút és települési főút:

- Táncsics utca

- Váci M. utca

- Váci M. utca déli meghosszabbítása. Új nyomvonal.

- Mérai út – Május 1. út, a 3706 sz. összekötőút városi átkelési szakasza

- A 3706 sz. összekötőút Fügödöt elkerülő szakasza. Új nyomvonal.

- Petőfi utca a Táncsics utca és a 30 sz. (jelenlegi 3 sz.) főút közötti szakaszon. A 3-as gyorsforgalmi utat felüljáróval keresztezi.

- A Váci Mihály utca jelenlegi végpontjától Forróra átvezető út

- a 26149 sz. Abaújdevecseri bekötőút átkelési szakasza

- a 3707 sz. Hernádbűdi összekötőút átkelési szakasza Gibárton

(4)  helyi gyűjtőút:

- Petőfi Sándor utca a Táncsics utca és a vasút között

- Rákóczi utca

- Szeles utca

- Gagarin utca

- A Gagarin utca végétől észak felé, a gyorsforgalmi úttal párhuzamosan tervezett gyűjtőút

- Kenyérgyári út

- Akácfa utca

- Baross utca és déli irányú meghosszabbítása

- Iparterületi gyűjtőút (hrsz 542)

- Az ipari park tervezett észak-déli gyűjtőútja

- Az ipari park tervezett kelet-nyugati gyűjtőútja (hrsz 529)

- Fügöd, Főutca

(5)  kiszolgálóút:

Belterületi szabályozási terv szerint.

(6)  gyalogút:

Belterületi szabályozási terv szerint

(7)  kiemelt külterületi kiszolgálóút:

Külterületi szabályozási terv szerint.

(8)  kétvágányú vasútvonal:

Belterületi szabályozási terv szerint

(9)  vegyes használatú gépjárműút:

Belterületi szabályozási terv szerint

(10)  közlekedési területen belüli köztér:

- Rákóczi utcai templom és közpark közötti tér

(11)  egyvágányú vasútvonal és vasútállomás

90 számú Felsőzsolca-Hidasnémeti vasúti törzshálózati vonal és vasútállomása

(12) FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

KÜLTERÜLETEN

- Az út szabályozási szélessége:

A közút számára lejegyzett közterület. Az út szabályozási területén belül csak az út, és az út vízelvezetésének műtárgyai helyezhetőek el.

- Az út építési területe:

Az út építési területén belül csak a közlekedést kiszolgáló

- közlekedési építmények

- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

- igazgatási épület,

- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás

helyezhető el.

- Az út védőtávolsága:

Az út védőtávolságán belül funkció korlátozása nélkül bármilyen épület és építmény elhelyezhető, de csak a közút kezelőjének hozzájárulása és feltételeinek, előírásainak betartása mellett.

BELTERÜLETEN

Szabályozási szélesség:

A közterületeket és nem közterületeket elválasztó határvonal.

3. számú melléklet

HÉSZ

A természeti környezet védendő elemei

(1) Országos védelem alatt álló terület

Fügöd Vár-domb területén őskori földvár

     hrsz. 2091/3 és 2091/4 hrsz.

(2) Országos védelemre tervezett terület

(3) ESA (Természetileg érzékeny) terület

A 3-as út ÉNY-i oldalán található területek

Abaújdevecser

(4) Természeti területek

(5) Ökológiai hálózatba tartozó területek

(6) Helyi védelem alá vonandó területek

4. számú melléklet

HÉSZ

Építészeti értékvédelem

(1) Országos védelem alatt álló épület és műemléki környezet:

1) Országosan védett műemlékek:

Encs: Ófalu, Rákóczi utca, 382 hrsz. templom

Encs-Abaújdevecser: temető, 4001 hrsz. templom

Encs-Fügöd: -

Encs-Gibárt: 3239/1-2 hrsz., erőmű

2) Országosan védett műemlékek műemléki környezete: (javaslat)

a) Műemléki környezet:

Műemlék: Encs-Ófalu, Rákóczi utca, 382 hrsz. templom

Műemléki környezete: 353,379, 378, 377, 375, 289, ….., 428, 427, 426, 425/1, 424, 423, 422/1, 421

b) Műemléki környezet:

Műemlék: Encs-Abaújdevecser, temető, 4001 hrsz. templom

Műemléki környezete: 4003, 4004, 4002 hrsz.

c) Műemléki környezet:

Műemlék: Encs-Gibárt, 3239/1-2 hrsz. erőmű

Műemléki környezete: 3234, 3239/1, 3240, 3239/3, 3160

Régészeti lelőhelyek jegyzéke

(2) Helyi értékvédelmi terület határai:

- Encs-Abaújdevecser:

Északon: 4063 hrsz. telek, 4096/1 telek, belterületi határ

Keleten: belterületi határa

Délen 4090/2, 4192 hrsz.

Nyugaton: belterületi határ, 4009. hrsz.

- Encs-Fügöd

Északon: belterületi határ

Keleten: 2091/4 hrsz.

Délen 2232 hrsz. 2109 hrsz. telek

Nyugaton: belterületi határ

- Encs-Gibárt

Északon: belterületi határ

Keleten: telekhatárok + belterületi határ

Délen 3019 hrsz. árok, 3055 út, belterületi határ

Nyugaton: telekhatárok, belterületi határ

(3) Helyi építészeti védelem alá vont és vonandó épületek:

5. számú melléklet

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKKEL ÉRINTETT TERÜLETEK

(1) Építési tilalom alá vonandó ingatlanok

1. Az északi elkerülő főút építése miatt

    519/1-13 helyrajzi számig

2. 476 hrsz., a 479 hrsz.-ú út szélesítése miatt

3. 3193 hrsz. és 3194 hrsz. kiszolgálóút kialakítása miatt

4. 0350 hrsz. kiszolgálóút kialakítása miatt

5. 3147 hrsz. országos összekötőút szélesítése miatt

6. 3143 hrsz. országos összekötőút szélesítése miatt

(2) Elővásárlási joggal érintett ingatlanok

A település fejlesztési területeire elővásárlási jogot kell bejegyeztetni.

6. melléklet^[3]

SZT-M/2016 jelű Szabályozási Terv módosítás (fedvényterv)

 ^[4]