Encs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2016. (II. 23.) önkormányzati rendelete

Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról

Hatályos: 2016. 12. 21- 2016. 12. 31

Encs város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó 1993. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:​

I. Fejezet

Általános rendelkezések


1. Alcím

A rendelet célja


1. § A rendelet célja, hogy elősegítse a lakásokkal való ésszerűbb, a piaci viszonyokhoz igazodó gazdálkodás jogi feltételeinek megteremtését, a keresleti és kínálati viszonyok érvényre juttatását. 

2. Alcím

A rendelet hatálya


2. § (1) A (2) bekezdésben foglalt kivétellel a rendelet hatálya - a használat módjától és keletkezésének időpontjától függetlenül - kiterjed minden Encs Város Önkormányzatának tulajdonában lévő lakásra, és helyiségre, valamint a velük kapcsolatos közös használatra szolgáló helyiségekre és területekre.

(2) Az önkormányzat költségvetési szervei a feladataik ellátáshoz biztosított helyiségek bérbeadásának feltételeit – külön szabályzat alapján - önállóan határozzák meg.

3. Alcím

A bérbeadói feladatokat teljesítő szervek


3. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó lakások és helyiségek tekintetében a tulajdonosi jogokat – a (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a képviselő-testület gyakorolja. Ennek keretében dönt:

a) a lakás hasznosításának módjáról

b) lakás nem lakás céljára történő bérbeadásáról

c) a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszűnése esetén a bérlő részére másik lakás kijelöléséről

d) a határozatlan időre szóló bérleti szerződés felmondása esetén a bérlő részére cserelakás biztosításáról

e) a lakáscseréhez való hozzájárulásról

f) a jogcím nélküli lakáshasználat megállapításáról a bérbeadó jelzése alapján.

(2) A bérbeadói jogokat és kötelezettségeket Encs Város Önkormányzat képviseletében a mindenkori polgármester gyakorolja.

(3) Bérbeadói jogkörében a polgármester dönt a beérkezett igénylések alapján a lakás bérlőjének kijelöléséről, és a 4. § (6) bekezdés szerinti keretek között a bérleti jogviszony időtartamáról.

(4) A lakásbérleti szerződések jelen rendeletben nem szabályozott tartalmának meghatározására az önkormányzati érdekek szem előtt tartásával a bérbeadói joggyakorló joga és kötelessége.

(5) A képviselő-testület a tulajdonosi jogok gyakorlásának jogát az önkormányzati tulajdonú helyiségek vonatkozásában a polgármesterre ruházza át.

4. Alcím

A lakások hasznosításának módja


4. § (1) A Képviselő-testület, mint tulajdonos dönt arról, hogy a lakásokat:

a.) elidegeníti vagy

b.) bérlet útján hasznosítja.

(2) Bérlet útján történő hasznosítás esetében - a 6. § (2) bekezdésben foglalt kivétellel -  az önkormányzat tulajdonában lévő megüresedett vagy újonnan épült lakások

a) közérdekű lakásigények kielégítésére (szakemberlakás)

b) a szociális helyzet alapján történő bérbeadásra és

c) nem szociális helyzet alapján történő bérbeadásra – költségelven vagy piaci alapon – fordíthatóak.

(3) A bérbeadás feltétele, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő életvitelszerűen a lakásban lakik. Nem teljesülése - a (4) bekezdés kivételével - a szerződés felmondását eredményezi.

(4) A bérlő a két hónapot meghaladó távollétet és annak időtartamát köteles írásban a bejelenteni. A menthető okból elmulasztott, de felhívásra megtett bejelentésre, illetve a bejelentett – különösen egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő – távollétre hivatkozással felmondani nem lehet.

(5)[1] Közérdekűnek minősül - a Képviselő-testület egyedi határozata alapján - az önkormányzat polgármesteri hivatala, valamint az önkormányzati intézmények, továbbá a városban működő intézmények megfelelő szakember ellátása érdekében a szakemberek elhelyezésére, illetve a településen jelentős szerepet betöltő személy(ek) részére biztosított önkormányzati lakás.

5. § (1) A komfortos és ennél alacsonyabb komfortfokozatú lakásokat elsősorban szociális alapon történő bérbeadásra kell hasznosítani, illetve ezek biztosítják az önkormányzat részére előírt elhelyezési és bérbeadói kötelezettségek teljesítését a (2) bekezdésben foglalt megszorítással.

(2) A lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésére vonatkozó egyes szabályokról szóló  1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) 23. § (4) bekezdésében foglalt elhelyezési kötelezettség teljesítésére maximum 1 szobás komfort nélküli lakás, illetve szükséglakás használható fel.

6. § (1) A bérleti szerződés határozott időre – maximum 5 évre -, vagy feltétel bekövetkezéséig köthető.

(2) Önkormányzati lakás az alábbi feltételekkel adható nem lakás céljára bérbe:

a) A Képviselő-testület által megjelölt közérdekű okból természetes, valamint jogi személy részére teljes egészében.

b) A bentlakó bérlő részére a legalább másfél szobás lakás egyik szobája, ha:

ba) a folytatni kívánt tevékenység teljes egészében kizárja a szomszédos lakások lakóinak zavarását (a szomszédok véleményét írásban ki kell kérni) és

bb) a használat nem követel meg építési engedélyhez kötött műszaki átalakítást (építési nyilatkozat szükséges)

bc) a használat nem jár családvédelmi érdek sérelmével.

(3) A (2) bekezdés szerinti lakás nem hasznosítható kereskedelmi, vendéglátó célokra, szerencsejáték  űzése, pénznyerő automata elhelyezése, üzemeltetése céljából.

II. Fejezet

Szociális célú lakásbérbeadás


1. Alcím

Szociális bérlakásra jogosultság feltételei


7. § (1) Szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra a nagykorú magyar állampolgárok, jogszerűen és életvitelszerűen Magyarországon tartózkodó uniós állampolgárok, bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldi személyek, menekültként elismert személyek jogosultak az alábbi feltételekkel:

a) az a személy, akinek családjában – a vele együtt költöző családtagokat számítva – az egy főre jutó havi nettó jövedelme az igényjogosultság elbírálását megelőző egy év időszakában az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át nem haladja meg, illetve

b) egyedülálló vagy gyermekét egyedül nevelő személy, akinek családjában – a vele együtt költöző családtagokat számítva – az egy főre jutó havi nettó jövedelme az igényjogosultság elbírálását megelőző egy év időszakában az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át nem haladja meg.

(2) Egyedi méltányosság alapján a jogosultság abban az esetben is megállapítható, ha a kérelmező, illetve családjának az egy főre jutó jövedelme az (1) bekezdés szerinti összegtől 10%-kal magasabb.

(3) A szociális helyzet alapján történő bérbevétel iránti igényeket (továbbiakban: szociális lakás igénylés) az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon a jegyzőnél kell benyújtani, melyhez csatolni kell:

a) az igénylést megelőző egy évre vonatkozó jövedelem igazolásokat,

b) a vagyoni helyzetről szóló büntetőjogi felelősségük tudatában tett nyilatkozatokat,

c) tartós egészségkárosodás esetén a kezelőorvos erről szóló igazolását,

d) az igényelt lakás komfortfokozatát és szobák számát.

8. § (1)[2] A (6) bekezdésben foglalt esetet kivéve nem jogosult szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra, akinek az igénylés, illetve a bérbeadás időpontjában:

a) saját, illetve a vele együtt költöző családtagja tulajdonában álló, vagy használatba vehető olyan lakása volt, vagy van, amelyben a tulajdoni hányaduk eléri az 50 %-ot.

Használatba vehető a lakás akkor is, ha annak használatát a kérelmező vagy együtt költöző családtagja bérleti szerződéssel vagy egyéb módon másnak átengedte.

b) aki bérlakásáról pénzbeli térítés ellenében, vagy családtagja javára mondott le,

c) aki és a vele együtt költöző családtagja személyi tulajdonú lakását elidegenítette.

(2) Nem jogosult továbbá szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra az sem,

a) aki és a vele együtt költöző családtagok az ország területén lakás, üdülő, illetve beépíthető építési telek vagy üdülőtelek tulajdonnal rendelkeznek, kivéve ha az ingatlant más jogosult vonatkozásában használati vagy haszonélvezeti jog terheli és arra a jogosult igényt tart,

b) gépjárműtulajdon kivételével olyan ingóvagyonnal, továbbá vagyoni értékű joggal rendelkezik, amelynek együttes értéke meghaladja a mindenkori legkisebb mértékű  öregségi nyugdíj összegének ötvenszeresét,

c) aki szociális, jövedelmi, vagyoni viszonyára vonatkozóan olyan valótlan adatokat közöl, amelyek számára jogosulatlan előnyt jelentenek.

(3) A házastársak (élettársak) igénylésüket csak együttesen nyújthatják be.

(4) Ha a nyilvántartásba vett igénylés adataiban változás állott be, azt az igénylő 30 napon belül köteles bejelenteni. E kötelezettség elmulasztásával okozott károkért, hátrányokért kizárólag az igénylő felelős.

(5) Amennyiben az igénylő életkörülményeiben olyan változás áll be, amely alapján szociális juttatási formára nem jogosult, részére szociális bérlakás nem adható, a jelzi a bérbeadói jog gyakorlója felé.

(6)[3] A képviselő-testület egyedi döntése alapján szociális bérlakásra szerezhet jogosultságot az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén is az az egyedülálló, vagy kiskorú gyermeket egyedül nevelő személy, akinek lakhatása a házassági közös vagyon megszűnése folytán vált megoldatlanná, ha egyebekben a jogosultsági feltételeknek megfelel.

2. Alcím

A lakásbérbeadási igény kezelése


9. §  (1) A beérkezett lakásigényléseket a Polgármesteri Hivatal Igazgatási irodája  érkezési sorrendben érkezteti és kezeli.

(3) A kielégítetlen igények teljesítésére a megüresedett vagy újonnan épült lakások kiutalásával kerülhet sor, amennyiben az igénylő az 5. §-ban foglalt feltételeknek megfelel.

(2) Szociális célú lakás üresedése, vagy ilyen célú új lakás építése esetén a jegyző által előkészített, benyújtott igényléseket a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke megvizsgálja, és  a jogszabályok, valamint  a 2. melléklet szerinti környezettanulmány alapján megállapítja, hogy az ajánlatot tevő szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakás bérbevételére jogosult-e vagy sem, illetve, hogy az igénylő a lakás bérleti és használati költségeinek viselésére képes-e.

(4) Az igény kielégítését – a bizottsági elnök megállapításai alapján - a bérbeadói joggyakorló megtagadja, ha az igénylő:

a) szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra az 5. § alapján nem jogosult,

b) valótlan adatokat közölt,

c) a jogos lakásigénye legalább alsó határát elérő és az általa igényeltnél egy fokkal alacsonyabb komfortfokozatú, részére felajánlott lakást nem fogad el,

d) ha az igénylő nem képes a lakás bérleti és használati költségeinek viselésére.

3. Alcím

Bérleti szerződés



10. § (1) A lakás bérbevételére jogosult igénylővel a bérbeadói joggyakorló a bérleti szerződést maximum 5 évre, határozott időre szólóan kötheti meg.

(2) A bérbeadónak a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül meg kell állapítania, hogy a bérlő jövedelmi, vagyoni helyzete alapján változatlanul rászoruló személynek  minősül-e.

(3) Rászorultság esetén a bérlő kérésére a lakásbérleti szerződést a lejárat napján, de legkésőbb az azt követő 15 napon belül újabb maximum 5 évi időtartamra meg kell hosszabbítani.

(4) A lakásbérleti szerződésnek az (1), illetve (3) bekezdés szerinti 10 éves időtartam lejártát követően további évenkénti meghosszabbítására van lehetőség abban az esetben, ha a bérlő rászorultsága továbbra is fennáll és a fizetési kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.

(5) Ha a bérlő a jövedelemi, vagyoni helyzete alapján a szerződés lejártának napján nem minősül rászorulónak, akkor bérleti jogviszonyát – a képviselő-testület lakás átminősítésére vonatkozó döntése esetén - a nem szociális célú lakásbérbeadással hasznosítható lakásra vonatkozó feltételekkel folytathatja, vagy bérleti jogviszony megszűnik.

III. Fejezet

Nem szociális célú lakásbérbeadás


11. § (1) Üresen álló vagy megüresedett bérlakás – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - tulajdonoshoz beérkezett kérelmek sorrendjében elégíthető ki, ennek hiányában pályázat útján kell mielőbbi hasznosításról gondoskodni.

(2) Pályázat nélkül adható bérbe az önkormányzati bérlakás, amennyiben a kérelmezők száma nem haladja meg a rendelkezésre álló lakások számát.

(3) A pályázatot a bérbeadó írja ki a lakás beköltözhetővé válását megelőzően, úgy, hogy a pályázatok benyújtására legalább 30 nap álljon rendelkezésre.

(4) A pályázati feltételeknek tartalmazniuk kell:

a) a meghirdetett lakás jellemzőit (szobaszám, alapterület, komfortfokozat, cím),

b) a lakbér összegét,

c) a bérbeadói hozzájárulás összegét,

d) a pályázat benyújtásának határidejét,

e)  a szerződés várható időtartamát,

f) a licitlépcsőt.

12. § (1)[4] Nem szociális bérlakás iránti igényt, illetve pályázatot az nyújthat be, aki a bérbeadói hozzájárulás megfizetést vállalja.

(2) Az egyszeri bérbeadói hozzájárulás mértéke:

- összkomfortos lakás esetén: 3.000.-Ft/m2

- komfortos lakás esetén: 2.000.-Ft/m2

- komfort nélküli lakás esetén: 600.-Ft/m2

13. § (1) A bérbeadó a pályázati hirdetményt a lakás megüresedésétől számított – bérbeadás céljára épített lakások esetén- a használatba vételi engedély kiadásától számított 30 napon belül köteles kifüggeszteni, a pályáztatás napját megelőző legalább 8 nappal.

(2) Pályázni 50.000.- Ft bánatpénz megfizetése mellett lehet.

(3) A pályázatok elbírálása versenyeztetés útján, nyilvánosan történik. A licitálás alapja az e rendeletben megállapított lakbér összege. A licitlépcső 500.- Ft.

(4) A pályázat nyertese az aki, a legmagasabb összegű havi lakbérre tesz ajánlatot. Több azonos ajánlat esetén az, aki  az előzetes egyösszegű megfizetést hosszabb időtartamra vállalja. Ha a pályázók azonos időtartamra vállalják az előzetes megfizetést - a pályázatot elnyert személyt a Képviselő-testület választja ki legközelebbi ülésén.

14. § (1) A bérbeadó a pályázatot elnyert személlyel köti meg a lakásbérleti szerződést.

(2) Amennyiben a pályázat nyertese visszalép az általa letétbe helyezett bánatpénzt elveszti, és a bérbeadó jogosult a soron következő ajánlattevővel szerződést kötni. Visszalépésre a pályázat napjától számított 8 napon belül van lehetőség.

(3) Amennyiben visszalépés esetén a soron következő ajánlat összege több mint 20 %-kal kevesebb, mint a nyertes pályázóé, a bérbeadó jogosult a pályázatot eredménytelennek nyilvánítani és új pályázatot kiírni.

15. §  A nyertes pályázó által letétbe helyezett bánatpénz összege a lakbérbe beszámításra kerül, míg a nem nyertes pályázóknak 1 banki napon belül vissza kell fizetni.

16. §  A  versenyeztetésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

17. §[5]  A bérbeadói hozzájárulások összege az önkormányzat bevétele. Az egyszeri bérbeadói hozzájárulás csak a tulajdonában álló lakások felújítására, karbantartására, illetve új lakások építésére használható fel, az éves fenntartási hozzájárulás a lakásgazdálkodással kapcsolatos működési kiadásokra is.

18. §[6] (1) A bérbeadó a lakbért évente jogosult megemelni a Képviselő-testület által jóváhagyott lakbéremelés arányában.

(2)[7] A meghatározott idő lejárta után a bérlő a maximális időtartamon belül írásban kérheti a bérleti jogviszonya pályáztatás nélküli meghosszabbítását az  (1) bekezdés szerinti időtartam kimerítéséig.

(3) A maximális bérleti időtartam leteltét követően, a lakásra vonatkozó további igény hiányában azon bérlő, aki életvitelszerűen a lakásban lakik és fizetési kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tesz, kérelmezheti, hogy vele az új bérleti jogviszonyt bérbeadó versenyeztetés nélkül hozza létre.

(4) Az (1) bekezdés szerinti maximális időtartam lejártát követően a bérlőt, illetve az 1993. évi LXXVIII. törvény 32. § (2) bekezdése alapján a bérleti jogviszony folytatására jogosultat az újbóli versenyeztetésnél előbérleti jog illeti meg azonos tartalmú ajánlat esetén.

19. § (1)[8] Az egyszeri bérbeadói hozzájárulás fizetési kötelezettsége a bérlőt a maximális bérleti időtartam alatt egyszer terheli, annak összegét a volt bérlőnek a lakásbérleti jogviszony folytonossága esetén - a (2) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - nem kell újra megfizetnie.

(2)[9] A maximális időtartam leteltét követően az egyszeri bérbeadói hozzájárulás összegét ciklikusan újra meg kell fizetnie a jogfolytonos bérlőnek is.

(3) Méltányolható esetben kérelemre bérbeadó két részletben történő megfizetést engedélyezhet azzal, hogy a teljes összeget be kell fizetni az engedélyezéstől számított 3 hónapon belül.

IV. Fejezet

Bérlőtársak, társbérlet


20. § (1) Önkormányzati tulajdonú lakásra - a bérlőkijelölésre jogosult eltérő rendelkezése hiányában - bérlőtársi szerződés a házastársak közös kérelmére a bérbeadáskor, vagy a bérleti jogviszony fennállása alatt is köthető.

(2) Amennyiben a bérlőtársak esetében a házasság felbontására kerül sor, a lakás bérleti jogviszonyának folytatására  a felek megegyezése, ennek hiányában a bíróság döntése szerinti bérlőtárs jogosult.

(3) Egyéb esetekben a bérlőtársi jogviszony létesítésének nincs helye.

21. § A megüresedett társbérleti lakrészt a lakásban maradó társbérlő részére, a társbérletet elhagyó társbérlővel azonos feltételekkel, kérelmére ki kell utalni.

V. Fejezet

A bérleti jogviszony tartalma


1. Alcím

A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei


22. § (1) A bérbeadó a bérlő részére a lakást leltár szerint rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át. A bérlő az átvételt a leltár aláírásával köteles elismerni.

(2) Bérlő és a vele együttlakó személyek a lakást rendeltetésszerűen, a szerződésnek megfelelően használhatják.

(3) A bérbeadó a rendeltetésszerű és gondos használatot, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának és foglalkozásának zavarása nélkül a lakásban évente kétszer, munkanapokon előzetes értesítés alapján 8-20 óra közötti időben ellenőrizheti, melyet a bérlő tűrni köteles.

2. Alcím

A karbantartási, felújítási és cserekötelezettség

23. § (1) A bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek a karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről, valamint a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztán tartásáról.

3. Alcím

A lakás átalakítása, korszerűsítése

24.  § (1) Írásbeli megállapodás alapján a bérlő a lakást átalakíthatja, korszerűsítheti.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák:

a) konkrét megjelölését

b) befejezésének határidejét

c) a költségek viselésének feltételeit, módját,

d) a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyek beszerzésének kötelezettjét. A megállapodás tartalmát a Polgármesteri Hivatal Műszaki Irodája ellenőrzi.

(3) Ha a bérlő az átalakítási, korszerűsítési munkát bérbeadói hozzájárulás, vagy hatósági engedély nélkül végzi el, a bérbeadó kötelezheti az eredeti állapot helyreállítására.

(4) Amennyiben a korszerűsítés, átalakítás folytán a lakás komfortfokozata is megváltozik, a lakbér emelése mellett a bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban is, hogy a lakás átalakítása, korszerűsítése költségeit a bérbeadó a lakbérbe való beszámítással egyenlíti ki.

4. Alcím

A bérleti jogviszony szünetelése

25. § (1) Az épület karbantartása, felújítása, helyreállítása, átalakítása, bővítése folytán felmerülő munkálatok a bérleti jogviszony szüneteltetés eredményezhetik.

(2) A szünetelés időtartamára a bérbeadói jog jogosultja jelöl ki a bérlő részére az Ltv. 18. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő lakást.

5. Alcím

A lakás bérleti díja és a lakáshasználati díj


26. § (1) A bérlő a bérbeadó részére köteles havonta a lakásbérleti jog ellenértékeként lakbért fizetni, melynek összege az épület fenntartási és karbantartási költségeire tekintettel kerül megállapításra,  és a szociális bérlakások esetében a közös használatú helyiségek használati díját is magába foglalja.

(2) A lakbért a bérlő előre, a tárgyhó 15. napjáig köteles megfizetni.

(3) A lakbér mértéke 2009. január 1-től havonta:

a) szociális bérlakás esetében:



- összkomfortos lakás esetén:

öt éven belüli beköltöző

290 Ft/m2

öt éven túli beköltöző

320 Ft/ m2

- komfortos lakás esetén:

225 Ft/m2


- félkomfortos lakás esetén:

130 Ft/m2


- komfort nélküli lakás esetén:

75 Ft/m2


- szükséglakás esetén:

55 Ft/m2


b) egyéb bérlakás esetében:

70 m2-ig

70-100m2

100m2 felett

- összkomfortos lakás esetén:

325 Ft/m2

270 Ft/m2

240 Ft/m2

- komfortos lakás esetén:

240 Ft/m2

195 Ft/m2

160 Ft/m2

- félkomfortos lakás esetén:

140 Ft/m2

110 Ft/m2

95 Ft/m2

- komfort nélküli lakás esetén:

85 Ft/m2



- szükséglakás esetén:

65 Ft/m2



c) társasházi tulajdonban álló, vagy többlakásos épületben lévő nem szociális önkormányzati bérlakás esetén:

- összkomfortos lakás esetén:

430 Ft/m2

- komfortos lakás esetén:

390 Ft/m2

27. § A szociális helyzet alapján bérelt lakás esetében a bérlő a szociális törvény végrehajtására készített helyi rendeletben meghatározottak szerint jogosult lakbértámogatásra.

28. § (1) A bérbeadó többlakásos, nem kertes ingatlanok esetében külön szolgáltatásként gondoskodik

a) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek szükség szerinti megvilágításáról;

b) a háztartási szemét elszállításáról;

c)  a közös használatra szolgáló helyiségek üzemeltetési költségeinek a megfizetéséről.

(2) A bérbeadó által a bérlő részére nyújtott külön szolgáltatások díját a mindenkor helyben kialakult használati díjak figyelembe vételével állapítja meg, és közli a bérlővel. A használati díj nem lehet több, mint a bérleti díj 20 %-a.

29. § (1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől – a (2) bekezdésben megállapított kivétellel - a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.

(2) A jogcím nélküli lakáshasználó - az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 6 hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig - emelt használati díjat köteles fizetni, ha a bérbeadónak e rendelet alapján tett nyilatkozata, illetőleg az Ltv. értelmében elhelyezésre nem tarthat igényt.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított - 7-12. hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének kétszeres összege - 13-18 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének háromszoros összege,  a 19. hónaptól kezdődően a lakás lakbérének ötszöröse.

(4) Ha  a jogcím nélküli lakáshasználónak - a vele együtt lakókra tekintettel meghatározott - egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, továbbá a létfenntartásához szükséges mértéken felüli ingó, valamint forgalomképes ingatlan vagyonnal sem rendelkezik, kérésére a használati díj mértékét csökkenteni kell. A csökkentett használati díj sem lehet azonban kevesebb a lakás lakbérének (kétszeres összegénél.

(5) A bérbeadó a  6 hónapot elérő a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 8 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti bírósági eljárást megindítani.

6. Alcím

A lakásba befogadás feltételei


30. § (1) A bérlő, továbbá és a társbérlő a bérbeadó és a társbérlő írásbeli hozzájárulása nélkül fogadhatja be a lakásba:

- házastársát

- örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermekét

- a befogadott gyermekétől - az együttlakás ideje alatt vagy azt megelőzően - született unokáját, valamint

- örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjét.

(2) A bérlőtárs a bérbeadó, és a bérlőtársa írásbeli hozzájárulása nélkül fogadhatja be a lakásba kiskorú gyermekét, valamint annak az együttlakás ideje alatt született gyermekét.

(3) A bérlő, továbbá a bérlőtárs és a társbérlő kizárólag a bérbeadó, továbbá a másik bérlőtárs és a társbérlő előzetes írásbeli hozzájárulása alapján fogadhatja be a lakásba:

- az (1)-(2) bekezdés hatálya alá nem tartozó unokáját,

- az élettársát, valamint

- a testvérét

- gyermeke élettársát, házastársát.

(4) A bérbeadó a befogadáshoz azzal a feltétellel járulhat hozzá, ha a befogadott írásos nyilatkozatban vállalja, hogy a bérlő bérleti jogviszonyának megszűnésekor a lakásból mindennemű térítési és elhelyezési igény nélkül elköltözik.

7. Alcím

Hozzájárulás a tartási szerződéshez

31. § (1) A bérbeadó a tartási szerződéshez való hozzájárulást köteles megtagadni, ha:

a) az eltartó 14. életévét még nem töltötte be

b) az eltartó 14. életévét betöltötte, de önálló jövedelemmel nem rendelkezik és nincs olyan hozzátartozója, aki a tartási szerződésből reá háruló anyagi teher viselését vállalja

c) az eltartó, vagy házastársa az önkormányzat területén másik, beköltözhető lakással rendelkezik

d) az eltartó az egészségügyi körülményei alapján a tartás teljesítésére nem képes

e) a bérlő az életkora, illetve az egészségügyi körülményei alapján tartásra nem szorul (erre vonatkozóan a háziorvos nyilatkozata az irányadó)

f) a bérlő tartásáról jogerős bírói döntés, illetőleg érvényes tartási szerződés alapján más személy gondoskodik

g) a bérlővel a lakásban jogszerűen együttlakó más személy a bérlőt eltartja.

(2) A bérbeadó a hozzájárulását megelőzően a (2) bekezdésben meghatározott teljeskörű tisztázása érdekében környezettanulmányt készít, melyben bérlő és az eltartó kötelesek együttműködni. Az együttműködési kötelezettség megtagadása a tartási szerződéshez való hozzájárulás megtagadását vonja maga után.

8. Alcím

A szerződés megszűnése, megszüntetése


32. § A határozott időre szóló, illetőleg feltétel fennállásáig, illetve bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel fennállásának megszűnésekor, illetve a feltétel bekövetkezésekor szűnik meg.

33. § (1) A bérlő a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő  megszüntetését kezdeményezheti, amennyiben lakbértartozása, lakásbérleti jogviszonyához kapcsolódó helyi adótartozása és közüzemi tartozása nincs és a 34. § szerinti költségek megfizetését vállalja.

(2) A bérbeadó a lakásbérleti szerződés – a szociális célú bérlakás kivételével - közös megegyezéssel történő megszüntetését abban az esetben kezdeményezheti, ha a bérlő részére

a) másik lakást ad bérbe, vagy

b) másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítést fizet, vagy

c) pénzbeli térítést fizet.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a bérlő:

- a kevesebb szobaszámú, vagy kisebb alapterületű, vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakás bérbeadását is köteles elfogadni, ha ez nem jár jelentős érdeksérelmével

- azonos szobaszámú, alapterületű, komfortfokozatú, de a településen vagy az épületen belül eltérő fekvésű, illetve

- az általa lakott lakás és a felajánlott lakás közötti lakbér különbözet esetén az emelt lakbérre vonatkozó fizetési kötelezettség mellett nagyobb szobaszámú, vagy alapterületű, vagy magasabb komfortfokozatú lakás bérbeadását is köteles elfogadni.

(4) A felajánlott lakás akkor is megfelelő, ha a lakások közötti eltérést a felajánlott lakás más előnye kiegyenlíti.

(5) A bérlő a (2) bekezdés szerinti esetben pénzbeli térítésre tarthat igényt, ha másik önkormányzati lakást nem kér, illetve nem kap és a lakást kiürítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó részére átadja és a bérbeadó, a helyi adóhatóság, illetve a közüzemek felé a lakásbérleti jogviszonyhoz kapcsolódó tartozása nem áll fenn.

(6) Szociális célú bérlakás esetében bérbeadó részéről rendes felmondásra csak az Ltv. 26. § (7) bekezdésében meghatározott esetekben kerülhet sor.

34. § (1) A pénzbeli térítés mértéke megegyezik a 12. § (2) bekezdésében írt bérbeadói hozzájárulás összegével.

(2) Ha a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése során a bérbeadó a másik lakás mellett pénzbeli térítést is fizet, ennek összege a két lakásra megállapított bérbeadói hozzájárulás különbözetével azonos.

(3) A pénzbeli térítést attól a naptól számított 15 napon belül kell egy összegben a volt bérlő részére megfizetni, amikor a lakást visszaadta és tartozását rendezte.

35. §  A szerződés megszűnésekor, megszüntetésekor – a 33. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel – a lakást és a lakásberendezéseket rendeltetésszerű használatra alkalmassá a bérbeadó teszi. Az ezzel kapcsolatosan felmerült költségeket – számla ellenében - a bérlő köteles a bérbeadónak megtéríteni.

9. Alcím

Bérbeadás bérlő-kiválasztási jog alapján


36. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő megüresedő, vagy újonnan épült bérlakásra a Képviselő-testület bérlő-kiválasztási jogot biztosíthat a város közéletében fontos szerepet betöltő intézmények, szervek javára.

(2) A bérlő-kiválasztási jog legfeljebb három esetre szólhat.

(3) A bérlakás forgalmi - új lakás esetén bekerülési - értéke

- legalább 30 %-ának megtérítése ellenében egyszeri

- legalább 50 %-ának megtérítése ellenében kétszeri

- legalább 70 %-ának megtérítése ellenében háromszori bérlő-kiválasztási jog biztosítható.

(4) A bérlő-kiválasztási jog ellenértékének megfizetése nem mentesíti a bérlőt a 12. § (2) bekezdésében meghatározott egyszeri bérbeadói hozzájárulás megfizetése alól.

10. Alcím

Bérbeadás közérdekű lakásigény kielégítése érdekében

37. § (1)[10] A 4. § (5) bekezdésében meghatározott közérdekű feladatok megoldására önkormányzati bérlakás biztosítható

a) polgármester, alpolgármester, jegyző;

b) az önkormányzat költségvetési szerveivel, intézményeivel köztisztviselői vagy közalkalmazotti munkaviszonyban álló személyek;

c) oktatási, közigazgatási, államigazgatási, rendészeti és egészségügyi intézmények Encs városban tevékenykedő munkavállalói

d) a településen jelentős szerepet betöltő személyek részére.

(2) A bérleti szerződés maximum 5 éves határozott időtartamra köthető, mely munkáltatói támogatás és a bérlő kötelezettségeinek maradéktalan teljesítése esetén a munkaviszony fennállásának időtartama alatt többször is meghosszabbítható.

(3) A lakás bérlőjét a polgármester, a polgármester esetében pedig a Képviselő-testület jelöli ki.

(4) A közérdekű lakásigénylés kielégítését szolgáló lakások körét a Képviselő-testület határozatban állapítja meg.

(5) A bérleti szerződés azonnali hatályú felmondását vonja maga után, ha a bérlő a lakásbérleti jogviszonyból eredő helyi adófizetési kötelezettségének a felszólítást követő 15 napon belül nem tesz eleget.

A határidő az írásbeli felszólítás kézhezvételét, illetve a kézhezvétel megtagadását követő napon kezdődik.

(6) A bérleti szerződés megszűnését követően a bérlő saját maga köteles elhelyezéséről gondoskodni, minden külön térítési és elhelyezési igény nélkül.

(7)[11] A bérleti szerződés hatályát veszti encsi ház, vagy lakás tulajdonjogának megszerzésével a (8) bekezdés szerinti időpontban.

(8) A bérlő a (7) bekezdés szerinti tulajdonjog megszerzése esetén köteles 6 hónapon belül a lakást minden külön térítési és elhelyezési igény nélkül elhagyni.

11. Alcím

Bérbeadás lakáscsere szerződés alapján

38. § (1) A bérbeadó a lakáscsere szerződéshez kizárólag akkor adhatja meg a hozzájárulását, ha az önkormányzati lakás bérlője a lakást azonos forgalmi értékű, nagyságú és komfortfokozatú másik lakás bérletére, vagy tulajdonjogára cseréli..

(2) A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást megtagadhatja az Ltv. 29. § (4) bekezdésben, illetve köteles megtagadni az Ltv. 29. § (7) bekezdésében meghatározott esetben, továbbá  ha

- az elcserélni kívánt önkormányzati lakás bérleti szerződése határozott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig szól és az új bérlő határozatlan időtartamú szerződést kíván kötni;

- a felek szándéka ténylegesen nem a cserére, hanem az önkormányzati lakás bérleti jogának jogellenes átruházására irányul;

- a lakás tulajdonos általi besorolása (szociális célú, szakemberlakás, nem szociális célú lakás) szerinti bérletére vonatkozó jogosultsági feltételek az új bérlő esetében nem állnak fenn.

(3) A bérbeadó a hozzájárulás nem tagadhatja meg az Ltv. 29. § (5)-(6) bekezdésében meghatározott esetben.

(4) Ha a cserélő felek a csereszerződésben másként nem állapodtak meg, a bérlővel együtt lakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

(5) A bérbeadó a hozzájárulást írásban köteles megadni.

Ennek keretében tájékoztatni kell a cserepartnert a lakással összefüggő - e rendelet szabályai szerinti - bérlői kötelezettségekről, valamint a lakbér összegéről.

(6) A cserével megszűnő bérleti szerződés feltételeitől eltérő tartalmú lakásbérleti szerződés  csak a csere  folytán bérleti jogot szerző hozzájárulásával köthető.

12. Alcím

Hozzájárulás az albérleti szerződéshez


39. § (1) A bérlő a bérbe adott lakás legfeljebb 50 %-át a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával, kivételesen indokolt esetben lakás céljára albérletbe adhatja, ha a bérleményben az egy főre jutó alapterület a 6 m2-t meghaladja. 

(2) Az albérletbe adás akkor indokolt, ha a bérlőnek indokolt okból átmenetileg nincs szüksége az érintett lakrészre. A távollét akkor indokolt, ha a bérlő azért van távol, mert

- hosszú tartamú – 2 hónapot meghaladó – gyógykezelés alatt áll,

- lakóhelyén kívül dolgozik, tanul és ott nincs állandó lakása,

- szabadságvesztés büntetését tölti,

- családi körülményei indokolják.

(3) Az albérletbe adás időtartama nem lehet hosszabb, mint a bérlő bérleti jogviszonyának időtartama, határozatlan idejű szerződés esetén max. 12 hónap. Ezen időtartam alatt a bérlő a lakbér másfélszeresét köteles megfizetni. A maximális időtartam leteltével a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával az albérleti szerződés újabb 12 hónapra meghosszabbítható.

(4) A bérbeadói  hozzájárulás nélkül történő albérletbe adás a bérleti jogviszony azonnali hatályú felmondásának alapjául szolgál.

(5) A bérbeadó a lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradó volt albérlő elhelyezésére kötelezettséget nem vállalhat.

(6) A lakás fizetővendéglátás céljára nem hasznosítható.

13. Alcím

Szociális intézményből elbocsátás esetén való bérbeadás


40. § (1) Ha a szociális intézményből elbocsátott személy az intézménybe utaláskor lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le, részére legfeljebb egy lakószobás, komfortos lakás bérbeadása ajánlható fel abban az esetben, ha az általa kapott pénzbeli térítést egy összegben visszafizeti a visszafizetés évében érvényes pénzintézeti kamattal növelt összegben.

(2) A pénzbeli térítés visszafizetése alól a képviselő-testület indokolt esetben felmentést adhat.

VI. Fejezet

Helyiségbérlet


1. Alcím

Általános  szabályok

41. § A helyiségek bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelességeire, valamint a bérlet megszűnésére ezen rendelet lakásbérletre vonatkozó rendelkezéseit a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 

42. §  A polgármester közérdekű célból engedélyezheti a helyiség pályázati eljáráson kívül történő bérbeadását, vagy más módon való hasznosítását.

2. Alcím

​Igénybevételi díj


43. §[12] (1) A megüresedett, vagy újonnan létesített üres helyiségek esetében a bérleti díj két összetevőből áll:

            a) egyösszegű igénybevételi díj

            b) havi bérleti díj (továbbiakban helyiségbér)


43/A. § (1) A megüresedett, vagy újonnan létesített üres helyiségek bérleti jogának megszerzése érdekében a leendő bérlő a 43. § szerinti egyszeri igénybevételi díjat köteles fizetni.

(2) Mentesül az igénybevételi díj megfizetése alól, ha a 41.§-ban foglaltakra tekintettel a bérletet közérdekű tevékenység folytatására kívánja megszerezni.

(3) Az igénybevételi díj összege: 2.000.-Ft/m2/év+ÁFA.

(4) Helyiség esetén az igénybevételi díj megfizetésére részletfizetési kedvezmény nem adható.

3. Alcím

Bérlőtársi szerződés, befogadás, bérleti jogviszony folytatása


44. § (1) Bérbeadó a helyiségre bérlőtársi szerződést nem köthet.

(2) A bérbeadó a helyiségben más személy befogadásához nem ad hozzájárulást. 

(3) A bérleti jogviszony folytatására az Ltv. 40. § rendelkezései az irányadóak.

4. Alcím

A helyiség átadása, átruházása, cseréje, albérletbe adása

45. § (1) A bérbeadó a helyiséget a megegyezés, illetve pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(2) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a tevékenységének megfelelő állapotba kialakítsa, felszerelje, illetve berendezze.

46. § (1) A tulajdonos a helyiség átruházásához, albérletbe adásához nem járul hozzá.

(2) Helyiség bérleti joga csak egy másik, Encs városban lévő helyiség bérleti jogára cserélhető el. A cseréhez az alábbi feltételek együttes megléte esetén adható hozzájárulás:

a) a cserélő fél írásban nyilatkozik a szerződést megelőzően, hogy a bérleti szerződésben foglaltakat feltétel és változtatás nélkül elfogadja.

b) a cserélő fél személye és a helyiségben általa folytatni kívánt tevékenység a helyiség korábbi használatával kapcsolatos összes feltételeknek megfelel.

5. Alcím

A helyiség bérleti díja és a helyiséghasználati díj

47. § (1)[13] A helyiségbér összegében egyetlen igénylő esetében a kereseti és kínálati viszonyok figyelembevételével a felek szabadon állapítják meg, több igénylő esetében a helyiségbér pályázati eljárás során kerül kialakításra.

48. § (1) Az a személy, aki a helyiséget jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetének napjától helyiséghasználati díjat köteles fizetni.

(2) A helyiséghasználati díj mértéke a jogcím nélküli használat esetén:

-  1-6. hónapban: az önkormányzat által megkötött helyiségbérleti szerződések szerinti havi átlag helyiségbér háromszorosa;

-  7. hónaptól: a havi átlag helyiségbér ötszöröse.

6. Alcím

A helyiség visszaadása


49. § Ha a felek között létrejött helyiségbérleti szerződés másként nem rendelkezik, a helyiséget az átadáskori eredeti állapotában kell leltár szerint, tisztán és rendeltetésszerűen, használatra alkalmas állapotban a bérlőnek a szerződés megszűnésekor visszaadni. 

7. Alcím

A bérleti jogviszony megszűnése


50. § (1) A bérleti szerződést a felek közös megegyezéssel a következő hónap utolsó napjával  megszüntethetik.

(2) A helyiségbérleti szerződés felmondására írásban, mindkét fél, indokolás nélkül jogosult. A felmondási idő 3 hónap.

(3) Felmondás esetén a bérlőt cserehelyiség nem illeti meg.

VII. Fejezet

​Záró rendelkezések


51. § (1) A bérbeadó folyamatos nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő bérbeadás útján hasznosított lakásokról.

(2) A lakásnyilvántartás tartalmazza:

- a lakás alapterületét, szoba és egyéb helyiség számát, komfortfokozatát, társasház tulajdon esetén a közös tulajdoni hányadot,

- a bérlő és befogadott, illetve befogadni engedett személyek nevét,

- a bérleti jogviszony tartamát,

- a lakásbérbeadás módját,

- esetlegesen tartási szerződés esetén annak megjelölését.

52. § (1) A Polgármesteri Hivatal Igazgatási Irodája folyamatos nyilvántartást vezet a lakásbérbeadási igénylésekről.

(2) E nyilvántartás vezetéséhez az állampolgár az alábbi személyes adatszolgáltatásra köteles, mely adatok kezeléséhez az igénylés benyújtásával egyidejűleg, külön nyilatkozat nélkül, hozzájárulását adja:

a)  név, születési hely, idő; anyja neve; családi állapota

b)  lakóhely; tartózkodási hely

c) jövedelmi, vagyoni viszonyokra vonatkozó igazolás, nyilatkozat,

d) tartós egészségkárosodás esetén az egészségügyi állapotra vonatkozó orvosi igazolás.

Ezen adatszolgáltatási kötelezettség az igénylővel közös háztartásban élő valamennyi személyre is vonatkozik.

(3) A fenti adatok közül nem hozhatók nyilvánosságra az állampolgár vagyoni, jövedelmi viszonyait érintő, valamint az egészségügyi állapotára vonatkozó adatok.

(4) E rendelet alkalmazásánál havi átlagjövedelemnek az előző 12 teljes naptári hónapban elért összes jövedelemnek 1/12 részét kell tekinteni.

53. § A Polgármesteri Hivatal Műszaki irodája  folyamatos nyilvántartást vezet a helyiségekről, amely tartalmazza a helyiség adatait, az esetleges pályázati adatokat, valamint a bérlőre és a bérleti díjra vonatkozó adatokat. 

54. §  A jelen rendelet hatálybalépésekor már megkötött, határozatlan idejű bérleti szerződések érvényességét jelen rendelet 6. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések nem érintik.

55.  § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napját követő napon lép hatályba.

(2) Egyidejűleg hatályát veszti a 17/2003. (VI.24.) önkormányzati rendelet és az azt módosító 3/2004.(I.13.), 20/2004.(VI.15.),16/2005.(XI.22.), 7/2006.(IV.11.), 16/2008.(X.21.),  24/2008.(XII.16.), 13/2009.(VI.16.), 22/2009.(XI.24.), 14/2010.(XI.23.), 5/2012.(II.21.),  24/2013.(X.22.), 14/2015. (VII.03.) önkormányzati rendeletek.

1. melléklet az 5/2016.(II.23.) rendelethez


A D A T L A P

szociális bérlakás igényléséhez


1.) Lakásigénylő neve:..................................................................................


Családi állapota:.............................................................................................

Születési helye, ideje:.....................................................................................

Anyja neve:....................................................................................................

Állandó lakcíme:............................................................................................

Bejelentés időpontja:......................................................................................

Ténylegesen használt lakás címe:..................................................................

Munkahelye:..................................................................................................

Munkaviszony kezdete:.................................................................................


2.) Házastárs / élettárs  neve:......................................................................


Születési helye, ideje:....................................................................................

Anyja neve:....................................................................................................

Munkahelye:................................................................................................

Munkaviszony kezdete:...............................................................................


3.) Együtt költöző kereső családtagok adatai:


a.)           Név:...............................................................................................

                Születési hely, idő:.......................................................................

                Anyja neve:..................................................................................

                Munkahely:..................................................................................

b.)           Név:..............................................................................................

               Születési hely, idő:.......................................................................

               Anyja neve:..................................................................................

                Munkahely...................................................................................


4.) Együtt költöző nem kereső családtagok adatai:


a.)           Név:..............................................................................................

   Születési hely, idő:.......................................................................

              Anyja neve:...................................................................................

b.)           Név:..............................................................................................

               Születési hely, idő:.......................................................................

               Anyja neve:..................................................................................

c.)           Név:..............................................................................................

   Születési hely, idő:.......................................................................

   Anyja neve:..................................................................................


5.) Jövedelmi viszonyok : ( jövedelemigazolások, szelvények szükségesek)


A kérelemhez szükséges havi átlagjövedelem megállapításánál az előző 12 hónapban felvett juttatásokat kell figyelembe venni.


Igénylő havi nettó jövedelme:...................................................................

Házastárs / élettárs havi nettó jövedelme:.................................................

Családi pótlék:...........................................................................................

Egyéb keresők összjövedelme:..................................................................

Egyéb jövedelem:......................................................................................


(Itt kell feltüntetni a kérelmező másodállásból, mellékfoglalkozásból, bedolgozó vagy más rendszeres tevékenységből származó jövedelmét, részesedését és egyéb bérjellegű juttatását, szövetkezeti tagsági viszonyban állók esetén a végzett munka fejében kapott munkadíj, részesedés, háztáji vagy más címen használt földterületből származó jövedelmet, nyugellátást, rendszeres járadékát, rendszeres segélyét, minden olyan jövedelmet, amely a személyi jövedelemadó alapba beszámít, a kapott tartásdíj összegét.)


Család összes jövedelme:.........................................................................

Egy családtagra jutó nettó jövedelem:......................................................


6.) Vagyoni viszonyokra vonatkozó adatok


Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy nekem és együtt költöző családtagjaimnak 5 éven belül

-      saját jogcímen önálló bérlakása nem volt és jelenleg sincs,

-       bérlakásról pénzbeli térítés ellenében vagy családtagja javára nem mondott le,

-       személyi tulajdonú lakást nem idegenített el,

-       az ország területén nincs lakás vagy üdülő tulajdonunk, illetve beépíthető építési telekkel vagy üdülőtelekkel nem rendelkezünk.


Van-e az igénylőnek személygépkocsija[1]:    igen        /              nem


-       ha van, annak típusa:.........................................................

-       hengerűrtartalma:....................................................... cm3

-       kora:...............................................................................év



 ........................................................                                     .....................................................

 igénylő aláírása                                                                igénylő aláírása



7.) A család egészségi állapota: (orvosi igazolás minden esetben szükséges!)


-       orvosilag igazolt tartós fertőző betegség vagy szellemi, illetve súlyos testi fogyatékosság, illetve rokkantság,

-       tartós vagy visszaeséssel fenyegető betegség, illetve együttélést gátló orvosilag igazolt betegség,

-       egyéb:............................................................................................


Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők: .................................................

...........................................................................................................................


8.) Az igénylő és családja jelenlegi lakásviszonyai:


  1. A lakáshasználat jogcíme: albérlő, szükséglakásban lakó, munkásszálláson, illetve szolgálati férőhelyen lakó, családtag, szívességi használó, szolgálati vagy vállalati bérlakásban lakó, magánházban bérlő, egyéb:...........................................................


  1. Lakószobák száma:......................


c.) Lakószobák alapterülete összesen:............................... m2


  1. Egyéb helyiségek: konyha, kamra, fürdőszoba, WC, előszoba, hall.


e.)Lakás komfortfokozata: összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli.


f.)Lakás típusa: önkormányzati bér, önkormányzati értékesítésű, OTP társas, szolgálati, vállalati bér, magántulajdon.


g.) A lakás műszaki állapota:


-       ÁNTSZ igazolás szerint egészségre ártalmas lakás,

-       az építési hatóság szakvéleménye alapján a lakás rossz műszaki állapotú és gazdaságosan helyre hozható

-       lakásépítési tilalom alatt áll, vagy műszakilag nem bővíthető,

-       egyéb:................................................................................................


9.) Igényelt lakásra vonatkozó adatok:


Lakás szobáinak száma: 1 + ˝,  1, egyéb:.............................

Alapterülete: 61 m2, 40 m2, egyéb:.....................................

Komfortfokozata: összkomfortos, egyéb:............................


10) Nyilatkozatok:


Az Adatlapon közölt és azon aláhúzott adatok a valóságnak megfelelnek. Más önkormányzattól szociális bérlakást nem igényeltem(tünk).



A kérelemben feltüntetett és igazolt jövedelmeken kívül más forrásból származó jövedelmünk nincs.


Tudomásul vesszük, hogy valótlan adatok közlése, aláhúzása – változásjelentési kötelezettség elmulasztása – a hatóság félrevezetésének minősül és kérelmünk nyilvántartásból való törlésével járhat.


Kelt: ..........................................................




   ..........................................................                                 ...................................................................

 igénylő aláírása                                                                               házastársa / élettársa aláírása



  1. A megfelelő rész aláhúzandó.

2. melléklet az 5/2016.(II.23.) rendelethez


K ÖR N Y E Z E T T A N U L M Á N Y

szociális bérlakás igényléséhez


1.  A kérelmező lakás körülményei :


a.) a lakásban milyen minőségben lakik ( tulajdonos, albérlő, társbérlő, családtag):..................................................


b.) a lakás szobáinak száma:................................ lakbér összege:.............................


c.) a ház esetén, annak állapota :..................................................................................................................................


d.) a lakás berendezése, állapota, minősége:................................................................................................................


2. Egyéb ingatlan vagyon:


a.) saját vagy bérelt mezőgazdasági ingatlan adatai:....................................................


b.) állatállomány:............................................................................................


c.) őstermelői igazolvánnyal rendelkezik-e?............... ebből származó jövedelme:............



3. A kérelmezőnek és a vele közös háztartásban élő családtagjait havonta terhelő ismétlődő kiadásainak összege: ( OTP-tartozás, törlesztés, villany, víz, gáz, stb.)


..................................................................................................................


..................................................................................................................


..................................................................................................................


.................................................................................................................


4. A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagok tulajdonában lévő gépjárművek száma, szerzési időpontja, értéke:


..................................................................................................................


..................................................................................................................


..................................................................................................................


5. A kérelmező háztartása a szokásos berendezési, felszerelési tárgyakon kívül a következő értékes ingóságokkal ( festmények, perzsaszőnyeg, színes TV, videó, HIFI torony, stb) rendelkezik:



..................................................................................................................


.................................................................................................................


6. A család általános szociális helyzete:........................................................................................


..........................................................................................................................................................


..........................................................................................................................................................


Encs,...........................................

 .............................................

 ügyintéző




A Szociális és Egészségügyi Bizottság elnökének javaslata:..........................................................................................................................................


..........................................................................................................................................................


..........................................................................................................................................................


Encs,........................................... 



...................................................

   Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke

[1]

Módosította: 21/2017.(IX.19.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2017. szeptember 20-tól.

[2]

Módosította: 17/2017. (VII.28.) önk. rendelet 1. §-a. Hatályos: 2017.07.28-tól.

[3]

Beillesztette: 17/2017. (VII.28.) önk. rendelet 2. §-a. Hatályos: 2017.07.28-tól.

[4]

Módosította: 28/2016. (XII.20.) önkormányzati rendelet 1. §-a.

[5]

Módosította: 28/2016. (XII.20.) önkormányzati rendelet 3. §-a.

[6]

Módosította: 28/2016. (XII.20.) önkormányzati rendelet 5. §-a.

[7]

Módosította: 28/2016. (XII.20.) önkormányzati rendelet 6. §-a.

[8]

Módosította: 28/2016. (XII.20.) önkormányzati rendelet 4. §-a.

[9]

Módosította: 28/2016. (XII.20.) önkormányzati rendelet 5. §-a.

[10]

(1)-(2) bekezdést módosította: 21/2017.(IX.19.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos: 2017. szeptember 20-tól.

[11]

(7)-(8) bekezdést beillesztette: 21/2017.(IX.19.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos: 2017. szeptember 20-tól.

[12]

Beillesztette és a 43. §-t 43/A-ra változtatta: 13/2017. (VI.20.) önk. rendelet 4. §-a. Hatályos: 2017.06.21-től.

[13]

Módosította: 13/2017. (VI.20.) önk. rendelet 5. §-a. Hatályos: 2017.06.21-től.