Nyírtelek Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (VI. 9.) önkormányzati rendelete
Nyírtelek Város nemzeti vagyonáról szóló 19/2012. (XI. 29.) számú önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2022. 06. 10- 2022. 06. 12Nyírtelek Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (VI. 9.) önkormányzati rendelete
Nyírtelek Város nemzeti vagyonáról szóló 19/2012. (XI. 29.) számú önkormányzati rendelet módosításáról
Nyírtelek Város Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § 6. pontjában, 6. § (5) bekezdésében, 6. § (6) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében; a Magyarország helyi önkormányzatairó1 szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a következőket rendeli el.
1. § A Nyírtelek Város nemzeti vagyonáról szóló Nyírtelek város önkormányzat képviselő testületének 19/2012 (XI.29..) önkormányzati rendelete 14. és 15. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„14. § (1) A bruttó 25 millió forint értékhatárt meghaladó vagyonelemet – ide nem értve a nemzeti vagyonba tartozó ingatlanokat - a Képviselő-testület határozattal jelöli ki értékesítésre vagy cserére az alábbi tartalommal:
a) a vagyonelem megnevezése,
b) forgalmi értekének megjelölése,
c) az átruházás módja,
d) pályázat esetén a pályázati feltételek meghatározása,
e) csere esetén a csere célja, csereügylet keretében átruházandó és megszerzendő vagyontárgyak megjelölése, forgalmi értéke.
(2) A nemzeti vagyonba tartozó ingatlant a képviselő-testület értékhatártól függetlenül határozattal jelöli ki értékesítésre vagy cserére, az alábbi tartalommal:
a) ingatlan helyrajzi számának megjelölése,
b) forgalmi értekének, vételárának megjelölése.
15. § (1) Az értékesítésre, cserére kijelölt 25 millió forint egyedi bruttó forgalmi értékhatár feletti vagyonelemeket - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet értékesíteni, jelen rendelt 3. mellékletét képező Versenyeztetési Szabályzat szerint.
(2) Értékesítésre, cserére kijelölt, 25 millió forint egyedi bruttó forgalmi értékhatárt meg nem haladó vagyonelemek tekintetében is dönthet úgy a képviselő-testület, hogy az (1) bekezdésben körülírt módon kerüljön sor az értékesítésre, cserére.
(3) Építési teleknek minősülő ingatlant – lakóházzal való beépítése esetén - csak azzal a feltétellel lehet adásvétel útján elidegeníteni, ha a vevő az adásvételi szerződésben vállalja az adott ingatlannak a szabályozási (rendezési) terv szerinti – az elidegenítésről hozott döntésben megjelölt, ennek hiányában négy éves határidőn belül történő – beépítését, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át - továbbiakban: beépítési kötelezettség -.
a) A jelen bekezdésben szabályozott beépítési kötelezettség teljesítésének meghiúsulása esetére az adásvételi szerződésben az önkormányzat, mint eladó javára elállási jogot kell kikötni a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:140. §, illetve 6:213. § (1) bekezdése rendelkezései szerint.
b) Az adásvételi szerződésben a beépítési kötelezettség biztosítékaként elidegenítési és terhelési tilalmat is be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba. Amennyiben a beépítési kötelezettséggel terhelt ingatlanra a beépítési kötelezettség teljesítéséhez szükséges pénzintézeti hitel biztosítékaként jelzálogjogot kíván a vevő bejegyeztetni, illetve amennyiben az új lakások építéséhez kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló jogszabály szerinti támogatás biztosítékaként jelzálogjogot kíván a vevő bejegyeztetni, úgy ezen esetekben elidegenítési és terhelési tilalom fenntartása mellett, az önkormányzat képviselő-testülete hozzájárulhat ezen jelzálogjog bejegyzéséhez, illetve a jelzálogjog biztosítékaként elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzéséhez.
(4) Építési teleknek minősülő ingatlan esetén a (3) bekezdés szerinti beépítési kötelezettség vevő(k) általi vállalása esetére a beépítési kötelezettség teljesítésének előmozdítása céljából – különös tekintettel a településen letelepedni kívánó vevőre vagy vevőkre - a képviselő-testület döntésének megfelelő – legfeljebb a vételár 33%-ának megfelelő - kedvezmény nyújtható a vevő, vevők részére a vételárból azzal a feltétellel, hogy ha a vevő(k) a szerződésben vállalt beépítési kötelezettségét nem teljesíti(k), úgy a kedvezményt a vevő(k) elveszti(k), és a beépítési kötelezettség meghiúsulásától számított 15 napon belül a vevő(k) köteles(ek) a kedvezmény összegét az önkormányzat részére megfizetni, amennyiben az önkormányzat bármilyen okból nem kíván elállási jogával élni az adásvételi szerződés tekintetében.
(5) Amennyiben az adásvételi szerződésben több vevő vállalja a beépítési kötelezettség teljesítését, azonban a beépítési kötelezettséget csak egy vevő teljesíti, ez esetben az önkormányzat nem követeli a beépítést nem teljesítő többi vevőtől, vevőktől a kedvezmény összegének megfizetését az önkormányzat részére.”
2. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(2) Az 1. § az e rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.