1. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Beled Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 9343 Beled, Rákóczi u. 137.

(3) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Beled Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

(4) Az önkormányzat hivatalának elnevezése: Beledi Közös Önkormányzati Hivatal Székhely: 9343 Beled, Rákóczi u. 137.

2. § Az önkormányzat jelképei: címer, zászló és lobogó, amelyek leírását és használatának szabályait Beled Város Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2005.(VI.01.) önkormányzati rendelete tartalmazza.

3. § Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli az 1. számú függelékben meghatározott személyt.

4. § Beled Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) a polgármesterrel együtt 7 főből áll. A képviselő-testület tagjainak (továbbiakban: képviselő) névsorát a 2. számú függelék tartalmazza.

5. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) 43. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerint kell összehívni.

(2) Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság (továbbiakban: HVB) elnöke tájékoztatást ad a választásokról és hivatalos eredményéről.

(3) Az alakuló ülésen a képviselők és a polgármester eskütétele és az alpolgármester megválasztása után más napirendi pont tárgyalására is sor kerülhet.

(4) Az alakuló ülésen a képviselő-testület dönt a polgármester illetményéről és költségtérítéséről.

(5) Az alakuló ülésen sor kerül az alpolgármester választásra is, mely esetben a polgármester javaslata alapján az alpolgármesteri tiszteletdíjról és költségtérítésről is dönteni szükséges.

(6) Az alpolgármester személyére a polgármester tesz javaslatot, melyhez módosító indítvány nem fűzhető. Az alpolgármesterhez – bemutatkozását követően – kérdés intézhető, de személyére vonatkozóan vita nem kezdeményezhető.

(7) Az alakuló ülésre a rendes ülésre vonatkozó szabályokat az e §-ban foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

6. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület szükség szerint – általában havonta – de évente legalább 6 alkalommal ülésezik. A képviselő-testület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit a Városházán tartja.

(3) A polgármester rendkívüli ülést hív össze, ha azt

(4) A (3) bekezdésben foglaltakon kívül bármely képviselő kérheti rendkívüli ülés tartását, mely esetben a polgármester dönt az indítványban foglaltak teljesítéséről.

(5) A (4) bekezdésben foglalt ülés esetén az ülés tartását indítványozó az indítványt a polgármesterhez írásban juttatja el. Ebben az esetben a polgármester a rendkívüli ülést az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belülre hívja össze. Az indítvány tartalmazza a kezdeményezés indokát, és a napirendre vonatkozó javaslatot.

(6) A képviselő-testület rendkívüli ülésének napirendjére vonatkozó javaslat interpellációt és kérdést nem tartalmazhat. A rendkívüli ülés napirendjére vonatkozó javaslatban szereplő napirendi ponton kívül a polgármester más napirendi pontra is javaslatot tehet.

7. § (1) A képviselő-testület az előre látható feladatok jobb előkészítése érdekében félévre szóló munkatervet fogad el. A munkatervben rögzíti az ülések számát és a tervezett napirendeket.

(2) A munkaterv tartalmazza a képviselő-testületi ülések tervezett időpontját, amely azonban nem köti a polgármestert az összehívásnál.

(3) A tervezet elkészítése a polgármester feladata, amelyről a jegyző útján gondoskodik. A tervezetet a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.

(4)

8. § (1) Előterjesztésnek minősül

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti előterjesztés polgármester, alpolgármester, a képviselő-testület illetékes bizottsága, képviselő, továbbá a közös önkormányzati hivatal külön jogszabály által feljogosított közszolgálati tisztviselője előterjesztésében kerülhet a képviselő-testület elé.

(3) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti előterjesztés a (2) bekezdésben feljogosítottakon kívül a beszámolóra vagy tájékoztatóra jogszabályban vagy képviselő-testületi döntésben kötelezett személynek vagy szerv vezetőjének az előterjesztésében kerülhet a képviselő-testület elé.

(4) Az előterjesztés elsődlegesen írásban kerül a képviselő-testület elé. Kivételesen a képviselő-testület elé a polgármester, vagy a polgármester által felkért 8. § (3) bekezdése szerinti szerv vagy személy – a rendelettervezet kivételével - szóbeli előterjesztést is tehet.

(5) Ha az előterjesztést véleményező bizottság az előterjesztést nem támogatja, a képviselő-testület ülésén a bizottság elnöke ismerteti a bizottság véleményét.

9. § (1) Beszámoló

(2) A beszámolóra az előterjesztésekre vonatkozó előírások az e §-ban foglalt eltéréssel alkalmazandók.

10. § (1) Tájékoztató

(2) A tájékoztatóra az előterjesztésekre vonatkozó előírások az e §-ban foglalt eltéréssel alkalmazandók.

(3) A tájékoztatót előterjesztőhöz kérdés intézhető. A tájékoztató elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz, melynél a felelős és a határidő nincs megjelölve.

11. § (1) A képviselő-testület ülésének meghívóját a polgármester állítja össze és írja alá.

(2) A meghívó tartalmazza

(3) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek papír alapon vagy elektronikus levélben olyan időpontban kell megküldeni, hogy a képviselők azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják. A tanácskozási joggal meghívottaknak, és a részvételi joggal jelenlévőknek az ülés előtt legalább 3 nappal az ülés meghívóját meg kell küldeni.

(4) A képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot az önkormányzat honlapján a jegyző az ülés előtt legalább 3 nappal tájékoztatja.

(5) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 5 nappal az ülés előtt nyilvánosságra kell hozni a város hirdetőtábláin való kifüggesztés útján, valamint a helyi újságban és a honlapon.

(6) Rendkívül sürgős esetben a meghívó a (3) bekezdésben foglaltnál rövidebb időn belül is kiküldhető. A meghívó kiküldése hivatalsegéd útján is történhet.

12. § (1) A képviselő-testület ülésére tanácsokozási joggal kap meghívást

(2) A meghívott akadályoztatása esetén az őt helyettesítő megbízottat is megilleti a tanácskozási jog. A helyettesítés tényéről a helyettesítő megbízott az ülés megkezdése előtt a polgármestert tájékoztatja.

(3) A tanácskozási jog gyakorlásának megengedhetősége tekintetében a polgármester dönt.

13. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésén 18 éven aluliak is részt vehetnek.

(2) A képviselő-testület nyilvános ülését a helyi TV egyenes (élő) adásban közvetíti. A nyilvános ülésről a sajtó munkatársa is tudósíthat, záró képet (hangfelvétellel együtt) és fényképfelvételt készíthet a képviselő-testület tagjának és egyéb résztvevőjének zavarása nélkül. A nyilvános ülésről az ülést követően összefoglaló készül, amelyet a jegyző küld meg a helyi és a regionális sajtónak.

(3) Ha a zárt ülés elrendelése a képviselő-testület döntésétől függ, akkor e kérdésben a képviselő-testület a napirend elfogadása során minősített többséggel dönt.

(4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai és a jegyző, továbbá meghívás esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja mely esetben kötelező az érintett meghívása. A zárt ülésen tárgyalt napirendi ponthoz tartozó előterjesztés, és a tárgyalás során elhangzottak, az elfogadott döntés, és a zárt ülés kapcsán keletkezett adatok – a közérdekű adatok, és a közérdekből nyilvános adatok kivételével – titkosak.

14. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, a tisztség betöltetlensége vagy akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester vezeti.

(2) A polgármester és a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(3) A polgármester a testületi ülés vezetése során

(4) Határozatképtelenség esetén a polgármester az ülést bezárja. A polgármester a határozatképességet a képviselő-testület ülésén folyamatosan figyelemmel kíséri.

(5) A képviselő-testület a napirendről és a jegyzőkönyvet hitelesítők személyéről vita nélkül határoz.

(6) A polgármester az ülés vezetése során jogosult

(7) Sürgős esetben az elmaradt napirendek megtárgyalására a polgármester rendkívüli ülést hívhat össze.

(8) Határozatképtelenség miatt elmaradt ülést az elnapolástól számított 8 napon belül ismételten össze kell hívni.

(9) Kivételesen – minősített többséggel – az elnapolt ülés napirendjére új napirendi pont is felvehető.

15. § A polgármester gondoskodik az ülés során a rend fenntartásáról. Ennek biztosítása érdekében jogosult

16. § (1) Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot.

(2) Az interpellációra és a kérdésre a napirend végén kerül sor.

(3) Zárt napirendi pont megtárgyalására elsődlegesen a nyílt napirend megtárgyalása után kerülhet sor.

(4) A polgármester a napirendi ponti javaslatát annak elfogadása előtt az ülésen szabadon módosíthatja.

(5) A polgármester javaslatára a napirend elfogadását követően az ülésen új napirendi pont felvehető, a felvett napirendi pont levehető, a felvett napirendi pont későbbi ülésre halasztható, vagy a felvett napirendi pont sorrendje módosítható, amelyekről a képviselő-testület minősített többséggel szavaz.

(6) A képviselő a napirend előterjesztése során jogosult a napirendi pont felvételére, levételére, vagy sorrendjére nézve javaslatot tenni, amelyekről a képviselő-testület minősített többséggel szavaz.

(7) Az elfogadott napirendi pontokhoz nem tartozó képviselői hozzászólás a napirendi pontok után terjeszthető elő.

17. § (1) A képviselő sürgősségi javaslatot az előterjesztéssel együtt a képviselő-testület ülésének napján 9 óráig nyújthat be a polgármesterhez.

(2) A sürgősség kérdésében a képviselő-testület a napirend elfogadása során a végszavazás előtt minősített többséggel dönt.

(3) A sürgősség elfogadása esetén az előterjesztést a képviselő-testület első napirendi pontként tárgyalja.

(4) Ha a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősséget, úgy a napirendek meghatározásakor dönti el, hogy az ügyet hányadik napirendi pontként tárgyalja.

(5) A képviselő-testület először a sürgősség, majd a zárt ülés kérdésében, azt követően a napirendi javaslathoz fűzött képviselői módosító indítványról, majd a napirendről az elfogadott módosítással együtt vita nélkül határoz.

18. § Valamely kérdés napirendre tűzését képviselő is kezdeményezheti rövid indokolással a polgármesternél írásban, vagy a képviselő-testület ülésén szóban. A képviselői indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület a napirendre vonatkozó módosító indítványok között vita nélkül határoz. A javaslat elfogadása esetén a polgármester gondoskodik az előterjesztés elkészíttetéséről, és a képviselő-testület következő rendes ülésre való előterjesztéséről.

19. § (1) Módosító indítvány tehető a határozati javaslat érdemi részére, valamint a rendelettervezetre.

(2) A módosító indítvány az eredeti határozati javaslatnak vagy rendelettervezet szövegrészének a helyébe lép, de a jegyzőnek jelzési kötelezettsége van, ha jogszabálysértést észlel.

(3) A polgármester a vita lezárását követően összefoglalhatja az elhangzottakat, majd a határozati javaslatot és a rendelettervezetet a következő sorrendben bocsájtja a szavazásra:

20. § (1) A nyílt szavazás a (3) bekezdésben foglalt kivétellel kézfeltartással történik.

(2) A képviselő-testület bármely képviselő javaslatára név szerinti szavazást is elrendelhet.

(3) Név szerinti szavazás esetén a polgármester ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik nevük elhangzásakor igen, nem, vagy tartózkodom nyilatkozattal szavaznak. A név szerinti szavazásról készített névsor a jegyzőkönyvhöz csatolandó.

(4) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni. A jegyző a jogszabálysértést köteles jelezni.

21. § (1) Ha jogszabály előírja a titkos szavazást, a szavazás szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. A szavazólap a kérdést tartalmazza, és az igen, a nem, és a tartózkodás lehetőségét, kivéve az alpolgármester választásnál, amelyen szavazni csak igen szavazattal lehet, de a képviselő jogosult érvénytelen szavazatot leadni. Szavazni tollal, körben elhelyezett 2 egymást metsző vonallal lehet. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely az ülésről készített jegyzőkönyvhöz csatolandó.

(2) A titkos szavazásnál a képviselők közül 3 fős szavazatszámláló bizottságot kell választani, amelyek közül 1 elnök, 2 tag.

(3) A polgármester a (4) bekezdésben foglalt kivétellel a szavazást követően a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg, majd kihirdeti a döntést.

(4) Titkos szavazás esetén a szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazatok összeszámlálását követően a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg, majd kihirdeti a döntést.

22. § (1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás

(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett, kivéve, ha az, akihez a kérdést intézik úgy ítéli meg, hogy a válaszadáshoz vizsgálat, vagy bővebb információszerzés, tájékozódás szükséges. Ez esetben a következő képviselő-testületi ülésen kell választ adni.

(3) Interpelláció: az önkormányzati hatáskörbe tartozó a képviselő-testület által korábban hozott, a lakosság szélesebb körét érintő, konkrét döntés végrehajtásához kapcsolódó felvilágosítás kérés.

(4) Az elnevezéstől függetlenül a polgármester a tartalom alapján állapítja meg a beadványról, hogy az kérdés vagy interpelláció.

(5) Rendkívüli ülésen nem lehet kérdést vagy interpellációt feltenni.

(6) Kérdést a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy jegyzőhöz lehet intézni.

(7) Interpellációt polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsági elnökhöz vagy a jegyzőhöz lehet intézni.

(8) Az interpellációra a képviselő-testület ülésén vagy az azt követő rendes ülésen írásban vagy szóban válaszol az interpellált, ha az ő feladatkörébe tartozik az interpelláció megválaszolása. Ha nem az ő feladatköre, válaszadásra átadja annak, akinek az a feladatköre. Ha az interpelláció megválaszolása több időt vesz igénybe, akkor a válasz az interpelláció beérkezésétől számított 15 napon belül írásban küldendő meg az interpelláló részére. A válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, arról a képviselő-testület vita nélkül határoz. Ha a képviselő-testület sem fogadja el a választ, egyszerű szótöbbséggel dönt a további szükségesnek tartott intézkedésről.

23. § (1) A képviselő-testület rendeletei és határozatai évente elölről kezdődő sorszámmal vannak dátumozva.

(2) A képviselő-testület számozott határozattal dönt a napirendek elfogadásáról is.

(3) A képviselő-testület határozatait a jegyző továbbítja a végrehajtásért felelősökhöz, és folyamatosan figyelemmel kíséri végrehajtásukat. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásról a polgármester a soron következő testületi ülésen számol be.

(4) A rendeletek tárgymutatós, a képviselő-testületi határozatok tárgymutatós és határidős nyilvántartásának vezetéséről a jegyző gondoskodik a közös önkormányzati hivatal közszolgálati tisztviselője útján.

24. § (1) Az önkormányzati rendelet megalkotására vagy módosítására irányuló kezdeményezés írásban – a rendeletalkotás indokainak és főbb elveinek megjelölésével – a polgármesternél nyújtandó be.

(2) Az önkormányzati rendelet tervezetekhez azok elfogadás előtt hatásvizsgálati lap elkészítése is szükséges.

(3) A kezdeményezésre kidolgozott rendelettervezetet a jegyző véleményének kikérése után a téma szerint érintett bizottság elnöke vagy a polgármester a képviselő-testület elé terjeszti, mely dönt annak elfogadásáról.

(4) A rendelet elfogadását követően a hiteles szöveg szerkesztése a jegyző feladata.

(5) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző, a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel gondoskodik. A rendeletet az önkormányzat honlapján is meg kell jeleníteni.

(6) A kifüggesztett önkormányzati rendeleten fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját.

(7) A rendelet alkalmazása szempontjából érintett szervekhez a rendelet egy példányát meg kell küldeni. A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről.

25. § (1) A képviselő-testület általában egyszerű szótöbbséggel hoz határozatot.

(2) A képviselő-testület minősített többséggel dönt az Mötv. 50. §-ában meghatározott eseteken kívül az alábbi esetekben

26. § (1) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül.

(2) A jegyzőkönyv a felvett hangfelvétel alapján az Mötv-ben meghatározott tartalommal készül.

(3) Az ülésről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi az e rendelet vagy más jogszabály alapján csatolandó dokumentum.

(4) A nyilvános ülések jegyzőkönyveibe való betekintésre a közös önkormányzati hivatal – a jegyző útján – lehetőséget biztosít.

(5) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv – a zárt ülésről készített jegyzőkönyv kivételével – Beled város honlapján megtekinthető.

27. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás helye és időpontja az önkormányzat honlapján, és a helyi lapban közzétételre kerül.

(3) A közmeghallgatáson napirendi pont is tárgyalható, amely esetében a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.

(4) A közmeghallgatás során elhangzott kérdés és vélemény lehetőség szerint az ülésen szóban megválaszolandó. A kivizsgálást igénylő kérdés vagy észrevétel esetén a hozzászóló a kivizsgálás eredményességéről írásban kap tájékoztatást.

28. § (1) A képviselő a képviselői munka ellátása során a városháza kijelölt helyiségeit használhatja, eszközeit díjmentesen igénybe veheti, a közös önkormányzati hivatal vezetőjétől, munkatársától ügyviteli közreműködést igényelhet.

(2) A képviselő

(3) A (2) bekezdés g) pontjában foglalt kötelezettség megszegése esetén az ülés vezetője – ha tudomással bír róla – felhívja a képviselőt arra, hogy jelentse be személyes érintettségét.

(4) Ha a képviselő úgy nyilatkozik, hogy ő személyesen nem érintett az ügyben, de a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a képviselő személyes érintettsége fennáll, a képviselő kizárásáról a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt. Ha a képviselő-testület kizárja a képviselőt, a képviselő az adott ügyben nem szavazhat, de a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek számít.

29. § A képviselőt a képviselői tevékenység ellátásáért, valamint a bizottsági tagságáért külön rendeletben meghatározott összegű havi tiszteletdíj illeti meg.

30. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságot hoz létre.

(2) A képviselő-testület 2 állandó bizottságot hoz létre

(3) A testülettől az egyes bizottságokra átruházott hatásköröket az 1. számú melléklet, a bizottságok feladatait a 2. számú melléklet, működésük alapvető szabályait a 3. számú melléklet tartalmazza.

(4) A képviselő-testület indokolt esetben meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hoz létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig és az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

31. § (1) A polgármester, az alpolgármester és a közös önkormányzati hivatal közszolgálati tisztviselője nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. A kötelező összehívás esetei:

(3) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(4) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az Mötv. kötelezővé teszi, vagy megengedi.

(5) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést tartalmazza.

32. § (1) A polgármester megbízatását foglalkoztatási jogviszonyban, főállásban látja el.

(2) A képviselő-testület a polgármester illetményének emeléséről, egyéb juttatásainak megváltoztatásáról és jutalmazásáról a pénzügyi bizottság javaslatára határoz.

(3) A képviselő-testület az 1. számú mellékletben felsorolt hatásköreit a polgármesterre ruházza át.

(4) A polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a soron következő képviselő-testületi ülésen írásban tájékoztatást ad.

(5) A polgármester határozatának nyilvántartását a jegyző a közös önkormányzati hivatal kijelölt közszolgálati tisztviselője útján végzi.

33. § (1) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(2) Az alpolgármesterre a polgármesterre vonatkozó szabályok az irányadók.

34. § (1) A polgármester pályázat alapján jegyzőt nevez ki.

(2) A jegyző

(3) A jegyzőt akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a projekt menedzser látja el legfeljebb 6 hónap időtartamra.

34/A. § 1. A polgármester a jegyző javaslata alapján egy aljegyzőt nevez ki.

2. Az aljegyző feladatkörét, továbbá a jegyző és az aljegyző közötti munkamegosztást a jegyző határozza meg.

35. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Beledi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel hivatalt hoz létre.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti felépítését a Beledi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(3) Hatályon kívül került 2020.03.23.

36. § A képviselő-testület a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb, és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó szervezetekkel alapít jogi személyiséggel rendelkező társulásokat.

37. § Hatályon kívül került: 2020.03.23.

38. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legfontosabb szabályokat külön rendeletben állapítja meg.

(2) A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vehet fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges, vagy gazdaságilag célszerűtlen.

(3) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben – az ingatlanok kivételével – 1.000.000 Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződésekről utólag tájékoztatja a képviselő-testületet.

39. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző a pénzügyi vezető bevonásával készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a Pénzügyi Bizottság előzetesen kötelezően megtárgyalja és véleményezi.

(3) A zárszámadási rendelet elkészítésére és előterjesztésére az e rendeletben foglaltak az irányadóak.

40. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a közös önkormányzati hivatal látja el. E körben különösen:

(2) A képviselő-testület által létesített és fenntartott intézmények közül a Beledi Általános Művelődési Központ önállóan működő költségvetési szerv, pénzügyi gazdálkodási feladatait a Beledi Közös Önkormányzati Hivatal látja el. A dologi kiadásokra biztosított pénzeszközeit csak a közös önkormányzati hivatal által meghatározott ütemben és mértékben használhatja fel.

(3) Az intézmények részére biztosított költségvetési keret csak a képviselő-testület jóváhagyásával csökkenthető, illetve vonható el. Az intézmények a kötelező térítési díjon és a képviselő-testület által kötelezően előírt összegen felüli bevételével szabadon rendelkeznek, azt – alapfeladataik sérelme nélkül – felhasználhatják dologi kiadásokra.

(4) A közös önkormányzati hivatal és az önkormányzat által működtetett önállóan működő jogkörrel rendelkező intézmény vezetője a kisebb összegű készpénz kifizetéseit saját házipénztárukban kezelt pénzállományból teljesíti.

(5) Az önkormányzat kormányzati funkcióinak rendjét a 5. számú melléklet tartalmazza.

41. § (1) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület a Pénzügyi Bizottság útján látja el.

(2) A Pénzügyi Bizottság egyebek között az önkormányzatnál és intézményeinél:

(3) Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának belső ellenőrzését a jegyző megbízása alapján a belső ellenőr látja el.

42. § Ezen rendelet 2019. december 2-án lép hatályba. A hatályba lépéssel egyidejűleg Beled Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2014.(XII.08.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.