Szabadkígyós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete

a közterület-használat rendjéről

Hatályos: 2022. 07. 15

Szabadkígyós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete

a közterület-használat rendjéről

2022.07.15.

Szabadkígyós Község Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőt rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § A rendelet célja, hogy meghatározza a közterületek használatának rendjére vonatkozó szabályokat, figyelemmel a helyi adottságokra, településképi, közlekedésbiztonsági, közrend-és közbiztonsági, köznyugalmi és környezetvédelmi szempontokra, valamint, hogy megállapítsa a közterület-használati díj mértékét és fizetésének módját.

A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Szabadkígyós Község közigazgatási határain belül található

a) közterületre;

b) tulajdonviszonytól függetlenül közterület céljára használható egyéb területre.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed mindazon

a) természetes személyekre;

b) jogi személyekre;

c) jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre,

akik az (1) bekezdésben foglalt területeket használják, igénybe veszik.

A közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos feladat- és hatáskörök

3. § (1) A képviselő-testület a közterület-használattal kapcsolatos tulajdonosi jogosultság gyakorlását, valamint a közterület-használat engedélyezési eljárására vonatkozó hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

(2) A közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A képviselő-testület a helyi közútkezelői hozzájárulások kiadásával kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

(4) A közterület-használati engedély nem pótolja vagy helyettesíti a tevékenység végzéséhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, amelyek beszerzése a kérelmező feladata.

Értelmező rendelkezések

4. § E rendelet alkalmazásában

1. cégtábla: vállalkozás azonosítására, nevének, címének, elérhetőségének, tevékenységének közlésére szolgáló, a vállalkozások székhelyének, telephelyének bejáratánál lévő felirat;

2. címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg más egyéb adatait feltüntető tábla vagy névtábla;

3. gazdasági reklám: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d) pontjában meghatározott gazdasági reklám;

4. hirdetmény: cégér, cégtábla, címtábla, gazdasági reklám, hirdető-berendezés, hirdetőtábla, mobil reklámtábla, óriástábla, önálló reklámépítmény, plakát, reklámtábla, választási hirdetmény;

5. hirdető-berendezés: minden olyan hordozó eszköz, fixen rögzített vagy mozgó, képi, fény- vagy hangeffektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas berendezés, amely kialakításától, anyagától, méretétől, továbbá elhelyezése módjától függetlenül – hirdetmény megjelenítésére szolgál, és közterületről érzékelni lehet;

6. hirdetőtábla: hirdetmények, reklámok megjelenítésére szolgáló, épületre, építményre rögzített eszköz vagy közterületre önállóan kihelyezett építmény;

7. közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerinti közterület;

8. molinó: nem merev anyagú hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más tartószerkezetre van kifeszítve oly módon, hogy az nem képzi az építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét;

9. reklámberendezés: reklámtábla, reklámszekrény, reklámoszlop, reklámszerkezet, molinó, zászló, térbeli betűkből álló szöveg, térbeli ábra;

10. reklámtábla: valamely áru vagy vállalkozás reklámozását szolgáló, épületen, építményen elhelyezett eszköz, beleértve a fényreklámot is;

11. üzemképtelen jármű

a) érvényes hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkező jármű, amely egyébként a közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt,

b) a baleset folytán megsérült és elhagyott jármű,

c) a műszaki állapotánál fogva közúti közlekedésre alkalmatlan, roncs vagy sérült jármű.

12. vendéglátó terasz, előkert: a vendéglátó-ipari egység előtti közterületen elhelyezkedő, a vendéglátó-ipari egységhez kapcsolt szabadtéri fogyasztótér, amelyben az üzlet profiljához funkcionálisan kapcsolódó tevékenység folytatható a gyalogos-és gépjármű forgalom zavarása nélkül. A vendéglátó előkertben, teraszon a vendéglátáshoz szorosan kapcsolódó berendezések helyezhetők el, különösen a településképi követelményeknek megfelelő asztalok, székek, fapadozat, napellenző, árnyékoló.

13. közhasználatú zöldterület: a település területén lévő és

a) kertészetileg rendezett területrész (közparkok, közkertek, ligetek, játszóterek, sportpálya)

b) utcai fasorok és zöldsávok,

c) helyi védettség alá vont területek.

5. § E rendelet alkalmazása során

1. a közút területén, a közút tartozékán a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 47. §-ában,
2. építményen, műtárgyon az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ában,
3. reklámon a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. §-ában,
4. üzleten, mozgó árusításon, üzlet előtti árusításon a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. §-ában
meghatározottakat kell érteni.

A közterület-használat rendje

6. § (1) A közterületet, azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit, tartozékait rendeltetésüknek megfelelően, jogszabályban meghatározott célra és módon – állaguk sérelme nélkül és az általános magatartási szabályok betartásával – mindenki szabadon és ingyenesen használhatja.

(2) A közterület rendeltetésszerű használata mások hasonló jogait nem csorbíthatja.

7. § (1) A közterület rendeltetésétől eltérően használatához közterület-használati engedély szükséges. A közterület rendeltetésétől eltérő használatát megkezdeni csak érvényes közterület-használati engedély birtokában lehet.

(2) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni

a) a közterületben 10 cm-t meghaladóan benyúló kirakatszekrény, hirdető-berendezés, fényreklám, figyelmeztető-, tájékoztató-, cég- illetve címtábla, védőtető, előtető és üzleti ernyőszerkezet, bármilyen reklámberendezés,

b) önálló hirdető-berendezés, molinó, alapzatos zászlórúd,

c) árusító fülke, asztal, pavilon, stand, építmény vagy berendezés, gépjármű-felépítmény egyéb az áru bemutatására szolgáló eszköz közterületi elhelyezéséhez, büfé kocsi ideiglenes közterületi elhelyezéséhez,

d) alkalmi, idényjellegű és mozgó árusításra, javító-és szolgáltató tevékenységre,

e) kiállítás, vásár, sport-, kulturális-, és egyéb magáncélú rendezvényekhez, az azokhoz kapcsolódó vendéglátó, szórakoztató tevékenységekre,

f) mutatványos, cirkuszi tevékenységre, utcai zenélésre,

g) utcai árusító és egyéb automaták felállításához, fennmaradásához (pl. bank-, italautomata stb.),

h) vendéglátó előkert, kerthelyiség, terasz céljára,

i) nem vendéglátó helyek előtti közterületen kerti kiülő paddal, árnyékolóval történő, továbbá asztalok és székek elhelyezéséhez,

j) építési, felújítási munkával kapcsolatos állvány, építőanyag, építéshez szükséges segédeszközök és segédszerkezetek, gépek 48 órát meghaladó közterületi elhelyezéséhez, amennyiben az nem az önkormányzat megrendeléséből történik,

k) kerékpártároló közterületi elhelyezéséhez,

l) az ingatlan előtti járdaszakasz melletti zöldsáv e rendeltetésének megváltoztatásához, átalakításához (különösen szilárd burkolat létesítése, építőanyaggal történő leszórása),

m) teher- és különleges gépjárművek, valamint ezek vontatmányainak elhelyezése.

8. § Nem kell közterület-használati engedélyt beszerezni

a) a közterület önkormányzat és szervei, intézményei, nemzetiségi önkormányzatok által történő igénybevételhez,

b) ) élet-és balesetveszély elhárításához szükséges munkálatok elvégzéséhez.

9. § Nem adható közterület-használati engedély

a) a település-vagy utcaképbe nem illeszkedő, helyi építési szabályzatnak, közegészségügyi-, tűzrendészeti-, közlekedési-,és más biztonsági feltételeknek nem megfelelő épület, építmény, berendezés, egyéb tárgy elhelyezésére, továbbá olyan tevékenység gyakorlására, tárgy elhelyezésére, amely sértené a településképet, gátolná a település esztétikai követelményeinek érvényesülését,

b) tűz-és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására – a tűzijáték kivételével,

c) környezetszennyező, egészséget károsító tevékenységre,

d) sátorgarázs létesítéséhez,

e) azon kérelmezőnek, akinek a részére kiadott közterület-használati engedélyt szabálytalan közterület-használat miatt visszavonták, továbbá aki a közterület-használati díjat az erre irányuló felszólítást követő 8 napon belül nem fizette meg. A közterület-használati engedély az engedély visszavonásától, illetve a díj megfizetésének elmulasztásától számított egy éven belül nem adható,

f) azon kérelmezőnek, akinek az önkormányzattal szemben lejárt tartozása van (közterület-használati díj, bérleti díj, helyi adó stb.) mindaddig, amíg tartozását ki nem egyenlíti,

g) zöldterületre, ha a tervezett használat az ott élő növényállomány rongálásának, károsításának elkerülését nem biztosítja, kivéve a területen húzódó közművek javításához, létesítéséhez nélkülözhetetlen munkálatokat,

h) tüzelő 48 órát meghaladó tárolására,

i) élő állat legeltetéséhez, tartásához,

j) építési törmelék közterületen való elhelyezéséhez,

10. § (1) Közterületen üzemképtelen jármű – ha a közúti közlekedés szabályairól szóló rendelet másként nem rendelkezik – nem tárolható, arra vonatkozóan közterület-használati engedély nem adható.

(2) Az üzembentartó vagy a tulajdonos a közterületen nem tárolható járművét köteles saját költségén a közterületről eltávolítani. Amennyiben a fenti magatartásnak nem tesz eleget, úgy a követendő eljárásra a rendelet 25. §-a alkalmazandó (engedély nélküli közterület-használat).

A közterület-használati engedély időtartama

11. § (1) A közterület-használati engedély ideiglenes jelleggel

a) meghatározott idő elteltéig, de legfeljebb 5 évig,

b) megállapított feltétel bekövetkeztéig

adható.

(2) Az engedély a meghatározott idő lejáratáig, a feltétel bekövetkeztéig vagy visszavonásig, illetve visszaadásig érvényes.

A közterület-használat iránti kérelem

12. § (1) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. Az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre, építőanyagra, állvány elhelyezésére közterület-használati engedély csak az építési munka végzésének időtartamára adható; ez esetben az engedélyt a kivitelezőnek vagy az építtetőnek kell kérnie.

(2) A közterület-használati engedély iránti kérelmet a rendelet 2. mellékletét képző formanyomtatványon, írásban kell benyújtani a Polgármesteri Hivatalhoz.

(3) A közterület-használat iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmező nevét,

b) a kérelmező telefonszámát és e-mail címét,

c) a kérelmező egyéb azonosító adatait

ca) természetes személy esetén annak lakcímét, születési helyét, idejét, anyja nevét, egyéni vállalkozói vagy őstermelői igazolvány számát

cb) jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet esetén annak székhelyét, telephelyét, képviselőjének nevét, cégjegyzékszámát, bírósági nyilvántartásba vételi számát, adószámát,

d) a közterület-használat módját és célját,

e) a közterület-használat helyét,

f) a használat mértékének pontos meghatározását: elfoglalt közterület vízszintes vetületét, hirdető-berendezés esetén a reklám-és hirdetőfelület nagyságát,

g) egy darab (1:250, 1:500, vagy 1:1000) méretarányú helyszínrajzot (vázlatot), amely feltünteti a használni kívánt közterületen és annak közvetlen környezetében található létesítményeket és növényzetet.

(4) A polgármester a közterület –használat jellegétől függően a (3) bekezdés g) pontjába foglalt adatok csatolásától eltekinthet.

A közterület-használati engedély

13. § (1) A közterület-használati engedély megadása során figyelembe kell venni az építésügyi szabályokat, a településrendezési tervet, a településképi, műemlékvédelmi, köztisztasági, közbiztonsági, közlekedési követelményeket, valamint ellenőrizni kell az egyéb feltételek (pl.: működési engedély, vállalkozói engedély) meglétét is.

(2) A közterület-használati engedély másra át nem ruházható.

(3) A közterület-használati engedély megadását meg kell tagadni, ha olyan kérelem kerül benyújtásra, amely e rendelet szerint nem teljesíthető.

(4) Megtagadható a közterület-használati engedély megadása, ha a közterület-használatot kérelmező a korábbi közterület-használattal kapcsolatos kötelezettségének nem tett eleget.

14. § A kiadott közterület-használati engedélyekről a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.

15. § A közterület-használati engedélynek tartalmaznia kell

a) az engedélyes nevét, egyéb azonosító adatait

aa) természetes személy esetén annak lakcímét, születési helyét, idejét, anyja nevét, egyéni vállalkozói vagy őstermelői igazolvány számát,

ab) jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet esetén annak székhelyét, telephelyét, képviselőjének nevét, cégjegyzékszámát, bírósági nyilvántartásba vételi számát, adószámát.

b) a közterület-használat célját és időtartamát, vagy azt, hogy az engedély mely feltétel bekövetkeztéig érvényes,

c) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének (terület nagyságának) és feltételeinek meghatározását,

d) a közterület-használati díj mértékét, megfizetésének módját és határidejét, mentesség esetén annak okát,

e) a közterület-használati engedély visszavonásának és megszűnésének eseteit,

f) a közterület-használati engedély érvényességének megszűnése esetén az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettséget,

g) az engedélytől eltérő közterület-használat jogkövetkezményeire való figyelmeztetést,

h) a közterület-használat időtartama alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási és tisztántartási kötelezettség előírását,

i) egyéb, az adott közterület-használathoz kapcsolódó előírásokat.

16. § (1) Az építési munka végzésének időtartamára szóló engedélyben a fentieken túlmenően elő kell írni a járda-és útburkolatok, kertészeti létesítmények, fák, csatornák, árkok, korlátok, szobrok, építmények, úttartozékok kímélését, továbbá a közterület-használat folytán előállt rongálások saját költségen történő helyreállítását.

(2) Az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatosan kiadott közterület-használati engedélyben azt is elő kell írni, hogy a tárolás csak a munka-, baleset- és egészségvédelmi óvórendszabályokban előírt módon történhet.

17. § (1) A közterület-használati engedély jogosultja köteles

a) az igénybe vett területet és annak közvetlen környezetét tisztán tartani, gondozni, a közterületet csak az engedélyben meghatározott célra vagy módon használni, a keletkezett hulladék összegyűjtéséről, elszállíttatásáról gondoskodni,

b) a közterület-használat befejezését követően a közterület eredeti állapotának helyreállításáról saját költségen gondoskodni,

c) a közterület-használatért meghatározott mértékű díj megfizetésére.

(2) Ha a közterület-használat következtében a közterületben hiba keletkezeik, a közterületet-használó köteles a közterületet tartozékaival együtt mindannyiszor saját költségén helyreállítani, ahányszor a hiba kiújul. Ha a közterületet-használó a fenti kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a tulajdonos jogosult a közterületet használó felelősségére és költségére elvégeztetni a közterület eredeti állapotának helyreállítását.

A közterület-használati díj

18. § (1) A közterület-használati engedéllyel rendelkező a közterület használatért e rendelet 1. mellékletében meghatározott mértékű díjat köteles fizetni.

(2) A közterület-használati díjat a közterület-használati engedéllyel rendelkező – az abban megjelölt időponttól kezdődően – attól függetlenül köteles megfizetni, hogy a közterületet ténylegesen használja-e.

(3) A fizetendő közterület-használati díjat az igénybe vett közterület nagysága szerint kell megállapítani. A számítás során minden megkezdett m2, fm egésznek számít. A létesítménnyel elfoglalt közterület, a közterületbe nyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető, előtető és üzleti ernyőszerkezet esetén annak közterületre eső vízszintes vetületét, hirdető-berendezés, fényreklám, figyelmeztető-, tájékoztató-, cég- illetve címtábla, bármilyen reklámhordozó esetén annak hirdetési felületét kell számításba venni.

(4) A fizetendő közterület-használati díj megállapításakor a közterület-használat időtartamát úgy kell megállapítani, hogy minden megkezdett időszak (év, hónap, nap) egésznek számít.

(5) A közterület-használati díjat a vonatkozó határozatban megjelölt módon, a Polgármesteri Hivatal házipénztárába vagy az önkormányzat engedélyben megadott számlaszámára kell befizetni.

19. § A közterület-használati díjat az engedélyes

a) éves használat esetén a tárgyév január hó 10. napjáig (naptári évenként), a mindenkor érvényes közterület-használati díj január elsejei érvényességének megfelelően; évközi kezdés esetén az engedélyező határozat véglegessé válását követő 15 napon belül egyösszegben,

b) havi vagy napi használat esetén az engedélyező határozat véglegessé válását követő 15 napon belül egyösszegben köteles megfizetni.

Mentesség a közterület-használati díj megfizetése alól

20. § (1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni

a) gépjármű-várakozóhely kialakításához, fenntartásához,

b) az ingatlan előtti járdaszakasz melletti zöldsáv e rendeltetésének megváltoztatásához, átalakításához (különösen szilárd burkolat létesítése, építőanyaggal történő leszórása).

c) kerékpártároló közterületi elhelyezéséhez.

(2) A közterület-használati díj a polgármester döntése alapján korlátlanul csökkenthető vagy akár el is engedhető, ha

a) a közterület használatára közfeladat ellátása céljából és a közfeladat ellátáshoz szükséges mértékben van szükség,

b) a település érdekében végzett építési, felújítási munkálatok esetében,

c) humanitárius és karitatív célok érdekében végzett tevékenység esetében,

d) különösen indokolt egyéb esetben, egyedi elbírálás alapján.

A közterület-használat megszűnése, visszavonása

21. § A közterület-használat megszűnik

a) az engedélyben meghatározott idő elteltével, feltétel bekövetkeztével,

b) természetes személy engedélyes halálával, jogi személy, jogi személyiség nélküli engedélyes jogutód nélküli megszűnésével,

c) ha az engedélyes közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvényessége megszűnik.

22. § (1) A közterület-használati engedélyt vissza kell vonni az engedélyes közterület-használat megszüntetésére vonatkozó kérelme alapján.

(2) A közterület-használati engedély visszavonható, ha

a) az engedélyes a közterületen folytatott tevékenységével szabálysértést követett el,

b) az engedélyes a közterületet az engedélyben meghatározottaktól eltérő célra vagy módon használja, a közterületet használó a közterület-használatra vagy az ezzel kapcsolatos tevékenységre vonatkozó jogszabályba foglaltakat megsérti,

c) az engedélyes a közterület rendeltetésszerű állapotban tartására, tisztántartására vonatkozó kötelezettségnek nem tesz eleget,

d) ha az engedélyes a közterület-használati díj fizetésére vonatkozó kötelezettségének a felszólítást követő 15 napon belül nem tesz eleget.

23. § (1) A közterület-használat bármikor megszüntethető közérdekből – kártalanítási igény kizárásával - írásbeli indokolással.

(2) Közérdeknek minősül a cél különösen, ha a társadalom vagy az egyének szélesebb körének érdekeit szolgálja.

(3) A közterület-használat közérdekből történő megszüntetése esetén a jogosult részére – kérelmére – amennyiben másik megfelelő közterület rendelkezésre áll, egyéb helyen kell a közterület-használatot biztosítani.

(4) Az engedély közérdekből történő visszavonása esetén a díjat kizárólag a tényleges használat arányában kell megfizetni.

24. § (1) Ha a közterület-használat e rendelet 22. § (2) bekezdés a)–c) pontban foglaltak alapján szűnik meg, a már esedékessé vált és befizetett díjat visszakövetelni nem lehet.

(2) Amennyiben a közterület-használati engedély érvényét veszti vagy az megvonásra kerül, az engedélyes a saját költségén köteles az eredeti állapotot minden kártalanítási igény nélkül helyreállítani.

A közterület engedély nélküli használatának jogkövetkezménye

25. § (1) Ha a hatósági ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a közterület használata az arra irányuló engedély nélkül történik vagy közterületen olyan tevékenység végzésére kerül sor, amelyre e rendelet értelmében engedély nem adható, az eljárásra a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Ha a közterületet engedély nélkül használó az előírt kötelezettségének nem tesz eleget az önkormányzat az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti.

(3) Ha a közterületet engedély nélkül vagy attól eltérő módon használó az engedélyezés feltételeinek megfelel – kérelmére – a polgármester a közterület-használatot engedélyezheti.

(4) Aki a közterületet engedély nélkül, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő módon használja, az engedély nélküli vagy az eltérő használat tartamára az egyébként fizetendő közterület-használati díj megfizetésére köteles.

(5) Az önkormányzat az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével azonnal helyreállítja, ha az élet-és balesetveszély vagy jelentős anyagi kár, a közrend, a közbiztonság, illetve a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében egyébként indokolt.

Záró rendelkezések

26. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a közterületekről szóló 16/1995. (VII.4.) önkormányzati rendelet.

27. § Ez a rendelet 2022. július 15-én lép hatályba.

1. melléklet

B. Közterület-használat jellege,célja

C. Díjtétel

1

a közterületben 10 cm-t meghaladóan benyúló kirakatszekrény, hirdető-berendezés, fényreklám, figyelmeztető-, tájékoztató, cég- illetve címtábla, védőtető, előtető és üzleti ernyőszerkezet, bármilyen reklámberendezés

6.000 Ft/m2/év

2

önálló hirdető-berendezés, molinó, alapzatos zászlórúd

1200 Ft/m2/hó

3

árusító fülke, asztal, pavilon, stand, építmény vagy berendezés, gépjármű-felépítmény, egyéb az áru bemutatására szolgáló eszköz közterületi elhelyezéséhez, büfé kocsi ideiglenes közterületi elhelyezése

500 Ft/m2/hó

4

alkalmi, idényjellegű és mozgó árusításra, javító-és szolgáltató tevékenységre,

250 Ft/m2/nap

5

kiállítás, vásár, sport-, kulturális-és egyéb magáncélú rendezvényekhez, az azokhoz kapcsolódó vendéglátó, szórakoztató tevékenységekre,

800 Ft/m2/nap

6

mutatványos, cirkuszi tevékenységre, utcai zenélésre,

600 Ft/m2/nap

7

utcai árusító és egyéb automaták felállításához, fennmaradásához

4000 Ft/m2/hó

8

vendéglátó előkert, kerthelyiség, terasz céljára, nem vendéglátó helyek előtti közterületen kerti kiülő paddal, árnyékolóval történő, továbbá asztalok és székek elhelyezéséhez,

3000 Ft/m2/év

9

építési, felújítási munkával kapcsolatos állvány, építőanyag, építéshez szükséges segédeszközök és segédszerkezetek, gépek 48 órát meghaladó közterületi elhelyezéséhez

350 Ft/m2/hó

10

Teher- és különleges gépjárművek, valamint ezek vontatmányainak elhelyezése

20 Ft/m2/nap

A fenti díjak az ÁFA-t nem tartalmazzák