Encs Város Önkormányzat Képviselő-testülete 14/2014. (IV. 15.) önkormányzati rendelete

a köztisztaság és településtisztaság fenntartásáról

Hatályos: 2014. 04. 16- 2021. 05. 06 17:00

Encs Város Önkormányzat Képviselő-testülete 14/2014. (IV. 15.) önkormányzati rendelete

a köztisztaság és településtisztaság fenntartásáról

Encs város Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 153. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:

1. § E rendelet alkalmazásában

  • 1. ingatlantulajdonos: az ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója, bérlője
  • 2. közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerinti közterület.

2. § A köztisztaság megőrzése érdekében mindenki köteles hathatósan közreműködni és a települési környezet, különösen a közterületek szennyeződését, fertőzését eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni.

3. § (1) A közterületek tisztántartásáról, télen síkosság-mentesítéséről, amennyiben az a 3. § (1) bekezdése szerint nem más ingatlantulajdonos feladata, az önkormányzat - a Városgazda Kft. útján - gondoskodik. Ezen belül:

  • a) A belterületi utak, utcák, járdák, terek burkolatainak, nyilvános lépcsőknek és ezek tartozékainak, a buszmegállóhelyek környezetének tisztántartásáról, az ott keletkezett szemét összegyűjtéséről és elszállításáról, az elhullott állatok eltávolításáról.
  • b) Az utcai hulladékgyűjtő tartályok felállításáról, rendszeres ürítéséről, tisztán tartásáról, fertőtlenítéséről és fenntartásáról a (6) bekezdésben foglaltak kivételével.
  • c) A parkok, sétányok, gyalogos útjaink tisztán tartásáról, síkosság mentesítéséről a keletkező szemét összegyűjtéséről, elszállításáról.
  • d) Piacok, vásárterek tisztán tartásáról, az ott keletkező hulladék elszállításáról, a téli síktalanításról.

(2) Közterületen szemetet, hulladékot csak az erre rendszeresített és felállított tartályokba szabad elhelyezni. A szeméttárolók kihelyezéséről és rendszeres ürítéséről az önkormányzat gondoskodik.

(3) Az üzletek, vendéglátó egységek, elárusító helyek előtt a szemétgyűjtő tartályok elhelyezése és tisztán tartása az üzemeltető kötelessége.

(4) A közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése és a szükséges takarítás elvégzése annak a kötelessége, akinek a tevékenysége következtében az keletkezett.

(5) Közterületen az állatok által okozott szennyezés eltakarításáról az állatok gazdája köteles gondoskodni.

(6) Az utcai és egyéb árusítóhelyek (pavilonok, butikok) használói kötelesek a részükre kijelölt helyet, valamint annak közvetlen környezetét 10 méteres körzetben folyamatosan tisztán tartani, valamint az árusításból származó hulladék gyűjtésére zárható edényt kihelyezni, a göngyöleget összegyűjteni és mindezek elszállításáról, ürítéséről, tisztán tartásáról saját költségükön gondoskodni.

4. § A háztartásban, illetőleg intézményi fogyasztásból, felhasználásból vagy szolgáltatásból keletkezett veszélyes hulladékot a termelő köteles megfelelően elkülönítve, a környezet szennyezését vagy károsítását kizáró módon gyűjteni és az annak begyűjtésére és szállítására, illetőleg ártalmatlanítására engedéllyel rendelkező hulladékkezelő részére átadni, valamint a szolgáltatásért járó díjat megfizetni.

5. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni:

  • a) az ingatlan tisztán tartásáról, gyommentesítéséről;
  • b) a beépítetlen, illetve használaton kívüli telekingatlan tisztán tartásáról és gyom-mentesítéséről;
  • c) az ingatlan – beleértve az ingatlan nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészletet is – és ingatlan előtti járda (járda hiányában egy méter széles területsáv), illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az útestig terjedő terület, szilárd burkolattal nem rendelkező utcák esetében az úttest középvonaláig terjedő terület, valamint a gépjárműbehajtók átereszeinek tisztán tartásáról, hulladék eltávolításáról, a járda mellett növő gaz eltávolításáról;
  • d) az ingatlannal határos járdaszakasz hó-eltakarításáról, síkosság-mentesítéséről, a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai (mederelemmel burkolt csatornák), áteresz, folyóka tisztán tartásáról;
  • e) a telekingatlanról járdára kinyúló ágak, bokrok megfelelő nyeséséről, a lehullott lomb összegyűjtéséről,.

(2) A bontás, beépítés, felújítás alatt álló ingatlan tisztán tartásáról a tulajdonos, illetve az építési engedély jogosultja köteles gondoskodni.

(3) Az ingatlan előtti járdát szükség szerint, de legalább hetente egy alkalommal kell takarítani

(4) Az ingatlan gyomosodását és a szomszédos ingatlan gyommal fertőzését meg kell akadályozni, a gyomot rendszeresen, olyan sűrűséggel kell irtani, hogy a gyomnövények magassága a 20 cm-t ne haladja meg és azok magvakat ne tudjanak nevelni.

(5) Az ingatlanon lévő pázsitot és gyepet olyan sűrűn kell kaszálni, nyírni, hogy annak szálmagassága a 20 cm-t ne haladja meg.

6. § (1) Az ingatlanon lom szabadon nem tárolható.

(2) Az ingatlanon szabadon tárolt anyagokat (építési anyagot, tűzifa, termények) a tűzvédelmi szabályok betartása mellett zárt rakatokban, rendezetten szabad tárolni, gondoskodva arról, hogy a rakatból a szomszédos ingatlanra vagy közterületre anyag ne hulljon.

(3) Az ingatlanokra lehullott csapadék elvezetéséről az ingatlanon belül kell gondoskodni. A csapadékvíz-elvezető rendszerbe csak a Polgármesteri Hivatal külön engedélye alapján vezethető be.

7. § (1) Két szomszédos terület, épület közötti közforgalmi területsáv, átjáró esetében a tisztán tartási kötelezettség a tulajdonosokat egyformán (50-50 %-os arányban) terhelik.

(2) A közterületről önálló bejárattal rendelkező üzletek és egyéb elárusítóhelyek, szórakoztató és vendéglátóegységek, intézmények előtti járdaszakaszt a nyitva tartás ideje alatt – a tulajdonossal kötött ettől eltérő megállapodás hiányában – az ilyen ingatlant használó, illetve bérlő köteles tisztán tartani és a hulladékot eltávolítani, köteles továbbá a Polgármesteri Hivatal előírásai szerinti a keletkező hulladék és cigarettavég gyűjtésére alkalmas, esztétikus tárolóedényt elhelyezni és azok ürítéséről, folyamatos tisztán tartásáról gondoskodni.

8. § Ha vita merül fel ebben a kérdésben, hogy valamely járda, zöldsáv, átjáró tisztítási kötelezettsége kit terhel, a vitában a Polgármesteri Hivatal Műszaki Irodája dönt.

9. § Tilos:

  • a) a helyiségek, területsávok takarításánál keletkezett szennyeződés, szennyvizet
    • aa) közterületre
    • ab) csapadék-levezető rendszerbe, csapadék-levezető árokba beleseperni. belevezetni
  • b) az utcai hulladékgyűjtőkbe a hulladékgyűjtő térfogati jellemzőitől lényegesen eltérő hulladékot (nagy méretű tárgyat) elhelyezni,
  • c) a közterület felszerelési és berendezési tárgyainak beszennyezése,
  • d) a közterületen lévő növények (fák, díszcserjék) rongálása, csonkítása, leszakítása,
  • e) a járdáról összegyűjtött szemetet, illetve szennyező anyagot közúton elhelyezni,
  • f) állati tetemet, valamint olyan anyagot, amely az egészséget veszélyezteti, élősdiek számára tápot nyújthat közterületen elhelyezni, vagy elhagyni,
  • g) közterületet emberi ürülékkel (fekáliával, vizelettel) beszennyezni,
  • h) a Bársonyos csatornát, Bélus patakot, Devecseri patakot, egyéb vízlevezető árkokat, tisztítatlan szennyvíz, trágyalé bevezetésével, szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni,
  • i) közterületen szemetelni, szennyvizet kiönteni,
  • j) közterületen gépjárművek (mezőgazdasági gépek, egyéb járművek, berendezések) mosása, ha a víz elvezetése a járdára, az úttestre és a közcsatornába kerülés nélkül nem biztosított. A mosás során keletkező hulladékot a tevékenységet végző köteles eltávolítani.
  • k) szilárd burkolatú közterületen betont keverni,
  • l) eldugulást, vagy rongálást okozó anyagot (szemetet, törmeléket, iszapot, papírt, tűz- és robbanásveszélyes anyagot), szennyezett (olajos, vegyszeres, stb.) vizet a csapadékvíz-elvezető árokba bevezetni,
  • m) a hulladék tárolóedényben történő égetése,
  • n) közterületen, ill. zöldterületen tárolni: hulladékot, forgalmi engedéllyel rendelkező, ill. nem rendelkező, valamint javítás alatt álló gépjárművet, járműroncsot, pótkocsit, munkagépet.
  • o) zöld területen parkolni.

10. § Telkes ingatlannal rendelkezők járművet csak a saját ingatlanukon belül moshatnak.

11. § (1) Mindennemű anyag elszállításánál ügyelni kell arra, hogy a közterület be ne szennyeződjék. Ha bármilyen szállítmány fel-, vagy lerakásánál, vagy a szállítás alatt a közterület beszennyeződik, a szállító köteles azt azonnal megtisztítani.

(2) A szállítóeszközből könnyen kihulló anyag csak olyan járművel szállítható, amely megfelelő magasságú és a lehullást megakadályozó oldaldeszkával, vagy ponyvával van ellátva.

(3) Szennyező, illetve bűzös anyagokat (trágyát, ételhulladékot, moslékot) csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt vagy zárt rakterű, illetve egyéb módon szennyeződés és szagmentessé tett járművel szabad szállítani.

12. § (1) Az építési területek tisztaságáért és az építési tevékenységből adódó közterületi szennyeződés eltakarításáért – a munkaterület átadásától a felvonulási létesítmények eltávolításáig – a fővállalkozó kivitelező a felelős.

(2) Építési, bontási, tatarozási munkákat, valamint minden közműépítéssel kapcsolatos burkolatfelbontási, illetve talajfeltárási tevékenységet úgy kell végezni, hogy az annak során keletkezett hulladék, illetve a kitermelt anyag a környezetet ne szennyezze, a csapadékvíz elvezetését ne akadályozza, a környező növényzetet ne károsítsa, valamint a közlekedést ne akadályozza. Építésnél, bontásnál, tatarozásnál, az úttest felbontásánál keletkezett por- és egyéb szennyező anyagok elterjedését meg kell akadályozni. A porképző anyagokat vízzel kell locsolni. A munkálatok során a közterületi létesítményeket és fákat védőburkolattal kell körülvenni.

(3) A földmunkák végzésénél a termő talajréteget külön kell deponálni és a munka végeztével, gondoskodni kell a termőréteg fedőrétegként terítéséről.

(4) A közterület-használati engedély lejártáig az építést végző köteles a közterületet megtisztítani.

13. § (1) A járda tisztítását, hó-eltakarítását, síkosság-mentesítését reggel 7 óráig, szükség esetén naponta többször kell elvégezni. A havat a járdáról úgy kell eltakarítani, hogy az se a gyalogos, se a közúti közlekedést ne akadályozza.

(2) A járdák, gyalogos közlekedő utak síkosság-mentesítéséhez kizárólag fűrészpor, homok, kőpor, hamu, kis szemcséjű salak vagy zúzalék használható. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodnia.

(3) Sóval, bomló anyaggal, klorid tartalmú szerrel történő síkosság elleni védekezés- a (4) bekezdésben foglaltak kivételével- tilos.

(4) Klorid tartalmú anyag a közúti hidak felületén és azok 15 m-es körzetében, 2 m-nél nagyobb nyílású átereszek, valamint a tömegközlekedési eszközök járat-útvonalainak megtisztításához használható. A klorid tartalmú anyagok tárolása tárolóedényben, környezetszennyezést kizáró módon történhet.

(5) Hórakást tilos elhelyezni:

  • a) tömegközlekedési járművek megállóhelyeinél, a jármű megállóhelye és a járda között, ill. ezek köré,
  • b) útkereszteződésben, úttorkolatban,
  • c) útburkolati jeleken,
  • d) kapubejárat elé, annak szélességében,
  • e) közüzemi, szolgáltatási, felszerelési tárgyon és annak közérdekű létesítményein, ill. ezek köré (pl. vízelzáró csap, gát és egyéb közlétesítmény, tűzcsap, tolózár, közkifolyó, vízelnyelő akna)

f) gyalogos közlekedési útvonalakon.

(6) A közterületek tisztán tartása nappal és éjszaka időbeni korlátozás nélkül végezhető.

(7) Amennyiben a hó a közlekedést akadályozza, annak eltakarításáról a Városgazda Kft. gondoskodik.

(8) A hó lerakására szolgáló helyeket a Polgármesteri Hivatal jelöli ki.

14. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.