Encs város Önkormányzati Képviselő-testülete a köztisztviselők jogállásáról szóló - többször módosított - 1992. évi XXIII. Törvény 4. §-a alapján a következő rendeletet alkotja a köztisztviselők szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásairól, valamint a szociális és kegyeleti támogatásairól.

I. fejezet

Bevezető rendelkezések

A rendelet hatálya és értelmező rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az Encs város önkormányzata képviselő-testületének hivatala köztisztviselőire, illetve ahol e rendelet kifejezetten úgy rendelkezik, ott a nyugállományú köztisztviselőire.

(2) E rendelet alkalmazásában a képviselő-testület hivatala alatt kell érteni annak

- hivatalát,

- hatósági igazgatási társulásait,

- építésügyi társulását,

- gyámhivatalát,

- Közoktatási Ellátási Körzetét,

- okmányirodáját,

- közterület-felügyeletét.

(3) A rendelet 2-48. §-aiban meghatározott szabályaikat a polgármester és az alpolgármesterre is alkalmazni kell.

(4) Az e rendeletben meghatározott juttatások és támogatások a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott (részmunkaidős) köztisztviselőket munkaidő-arányosan illetik meg.

(5) E rendelet alkalmazásában :

a) juttatás: az e rendelet 12. §-ában

b) támogatás: az e rendelet 19. §-ában meghatározottak. 

A juttatások és a támogatások fedezete

2. § (1) A juttatásokra és a támogatásokra az adott évben kifizethető keretösszegeket a képviselő-testület a költségvetési rendeletében - az (1)-(3) bekezdés figyelembevételével - állapítja meg.

(2) A keretet juttatásonként, illetve támogatásonként külön-külön - az 1. számú melléklet szerinti tartalommal és formában - is meg kell állapítani.

(3) Az e rendelet szerint biztosítható (szociális, kulturális, egészségügyi) - a 12. §-ban meghatározott - juttatásokra keret biztosítása nem kötelező.

(4) A hivatal költségvetésében szociális és kegyeleti támogatások céljára fedezetet kell biztosítani (szociális keret), amely más célra nem használható fel és nem csoportosítható át. A szociális keret konkrét - a 19. §-ban meghatározott - támogatási formái szerinti megoszlását az 1. számú melléklet szerint kell megállapítani.

3. § Ha adott költségvetési évre a képviselő-testület

a) juttatásokra előirányzatot nem állapított meg, vagy

b) a juttatásokra, támogatásokra megállapított keret kevésnek bizonyul, a jegyző év közben pótelőirányzatot kérhet. A képviselő-testület e kérésnek a költségvetési rendelete módosításával tehet eleget.

4. § A jóváhagyott előirányzat adott évi felhasználatlansága miatt keletkező pénzmaradvány a következő évben a képviselő-testület döntése alapján - meghatározott mértékben és arányban - használható fel az e rendelet tárgyát képező juttatásokra és támogatásokra.

5. § A jegyző felelős az e rendeletben szabályozott juttatások és támogatások fedezetéül szolgáló

a) előirányzatok költségvetési rendelet-tervezetben való megalapozott, reális igényekhez igazodó szerepeltetéséért, valamint

b) a jóváhagyott előirányzatok szerinti gazdálkodásért.

6. § Az 5. § b) pontjában meghatározottak alapján a jegyző anyagi felelőségre is vonható az éves keretet, előirányzatot meghaladó gazdálkodásért, előirányzat túllépésért, ha a támogatásokra jóváhagyott együttes keretet, vagy a juttatásokra jóváhagyott együttes keretet túllépte.

A juttatások és a támogatások fedezetére szolgáló keret felhasználása

7. § (1) A juttatások fedezetéül szolgáló keretet az e rendeletben, valamint a Közszolgálati szabályzatban meghatározott módon kell felhasználni.

(2) A támogatások fedezetéül szolgáló keretet az igénylés, kérelem beérkezésének sorrendjében kell felhasználni.

A keret kimerülést követő igényeket, kérelmeket - nyilvántartásba vételt követően - el kell utasítani.

(3) Ha év közben a képviselő-testület a juttatások és támogatások fedezetéül pótelőirányzatot állapít meg, akkor a felhasználás során előnyben kell részesíteni a - 7. § (2) bekezdésében meghatározott - nyilvántartásban már szereplő igényeket.

8. § Az egyes juttatásokról és támogatásokról évenként elkülönített nyilvántartást kell vezetni.

A juttatásokkal és a támogatásokkal kapcsolatos jegyzői feladatok

9. § (1) Juttatások esetében a jegyző a személyi ügyek intézésével megbízott köztisztviselő útján köteles intézkedni:

a) azok körültekintő felhasználásának biztosításáról,

b) a jelenleg foglalkoztatott köztisztviselők szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kíséréséről,

c) az egyes juttatásokra való jogosultság megállapításáról,

d) az egyes megítélt juttatások folyósításáról.

(2) A jegyző juttatásokkal kapcsolatos (1) bekezdésben meghatározott feladatai ellátásának segítésére bizottságot hozhat létre.

10. § (1) Támogatások esetében a jegyző a következő feladatokat látja el:

a Szociális Bizottság és az érdekképviseleti szervekkel együttműködve köteles

a.) a szociális támogatások körültekintő felhasználásának biztosításáról, valamint az igényjogosultság megállapításáról intézkedni;

b.) a nyugállományú köztisztviselők szociális helyzetét és a támogatások folyósítását folyamatosan figyelemmel kísérni - a személyi ügyekkel foglalkozó köztisztviselő útján.

(2) A szervnél a nyugállományú köztisztviselők szociális gondozásának, illetve szakmai tapasztalataik, a velük való kapcsolattartás biztosítására a munkáltató nyugdíjas bizottságot hozhat létre.

Ha a munkáltató nyugdíjas bizottságot nem hoz létre, a nyugdíjas köztisztviselők ügyeinek intézésével indokolt esetben referenst bíz meg.

11. § A 10. § b) pontjában meghatározott feladatokat azon köztisztviselők tekintetében kell ellátni, amely személyek:

- a képviselő-testület hivatalából mentek nyugállományba,

- a jogelőd szervtől mentek nyugállományba.

II. fejezet

Juttatások

A juttatások fajtái

12. § A köztisztviselő részére

a.) a munkába járáshoz szükséges közlekedési bérlet,

b.) a lakhatási, lakásépítési, -vásárlási támogatás,

c.) családalapítási támogatás,

d.) üdülési hozzájárulás,

e.) szociális támogatás,

f.) illetményelőleg,

g.) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési, nyelvtanulási

h.) az étkeztetés természetbeni biztosítása a mindenkori  adómentes  határig

támogatás fizethető ki.

Munkába járáshoz szükséges közlekedési bérlet

13. § (1) A köztisztviselőnek a munkába járáshoz szükséges közlekedési bérletéhez támogatás adható.

(2) A támogatás mértéke: a közlekedési bérlet összegéhez a jogszabályban előírt 80 %-on felül plusz 10 % adható.

(3) A támogatás annak a köztisztviselőnek ítélhető meg, aki e támogatás iránti kérelmét írásban jelzi.

(4) A támogatás iránti kérelmek beérkezésének határideje:

a) a januártól-decemberig tartó időszakra vonatkozó kérelmeknél legkésőbb február 15.,

b) az év közben keletkező igények esetében annak a hónapnak a 15. napjáig kell a kérelmet benyújtani , amely hónaptól a támogatást igényli a kérelmező.

(5) A támogatást:

a) egész évre kell megítélni, ha a kérelmet év elején - lásd (4) bekezdés a) pontja  - nyújtják be,

b) az év hátralévő részére lehet csak megítélni, ha a kérelmet év közben - lásd (4) bekezdés b) pontja - nyújtják be.

14. § (1) A támogatás akkor fizethető ki, ha a köztisztviselő a bérlet vásárlásáról szóló , a költségvetési szerv nevére kiállított számlát - kivéve a (2) bekezdésben meghatározottakat - legkésőbb a számla kiállításától számított 3 munkanapon belül a hivatal rendelkezésére bocsátja.

(2) A költségvetési rendelet elfogadását megelőző hónapok bérlettámogatását, valamint az év közben megítélt támogatásnál az első hónap bérlettámogatását a támogatás megítélését követő 3 munkanapon belül lehet kifizetni az (1) bekezdésben meghatározott számla ellenében.

(3) A kifizetést a támogatást megítélő okirat alapján a hivatal pénzügyi szervezete:

- közvetlenül a pénztárból készpénzben fizeti ki, vagy

- a kérelmező kérésére a segélyt postai utalvánnyal fizeti ki, vagy

- a kérelmező kérésére a bankszámlájára utalja.

Ha a kifizetés a  házipénztárból történik, az a számla átadásakor, illetve a számla átadását követő legkésőbb 3 napon belül kerül átadásra.

A pénztárosnak a számlára, illetve a kifizetés alapjául szolgáló egyéb belső bizonylatra egyértelműen rá kell vezetni a ténylegesen kifizetésre kerülő összeget.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben megszabott határidő a köztisztviselő igazolt távolléte (betegség, egyéb akadályozatása) miatt a munkáltatói jogkör gyakorlója döntése alapján meghosszabbítható.

(E tényt a kifizetéskor a pénztárbizonylat mellé helyezett feljegyzésen, egyéb okmányon rögzíteni kell.)

15. § (1) Az igényeket a kérelmek beérkezését követően 15 napon belül el kell bírálni.

(2) Ha a rendelkezésre álló keret kevesebb, mint az év elején benyújtott igények, akkor a kérelmeket rangsorolni kell a következő szempontok szerint:

a) előnyben vannak a hivatalnál hosszabb ideje köztisztviselőként dolgozók,

b) az egyforma ideje köztisztviselőként tevékenykedők közül előnyben vannak a jelenleg magasabb beosztásban lévők,

c) az azonos beosztásban lévők közül előnyt élveznek  a magasabb korú személyek.

(3) Ha év közben a megítélt juttatás fel nem használása (pl. a számla bemutatásának és átadásának elmulasztása, a munkavállaló munkaviszonyának megszűnése, tartós távolléte stb.) miatt előirányzat szabadul fel, azt a 7. § (4) bekezdés szerint lehet felhasználni.

Egyéb juttatások

16. § (1) A 12. § b)-g) pontjaiban meghatározott juttatások

- mértékét,

- feltételeit,

- az elbírálás és az elszámolás rendjét, valamint

- a visszatérítés szabályait

a jegyző mint a hivatal vezetője a Közszolgálati Szabályzatban állapítja meg.

17. § A 16. §-ban foglalt szabályozás megállapítása során figyelembe kell venni a következőket:

a) az üdülési hozzájárulás mértéke naptári évenként az illetményalap 75-100 %-ig terjedhet,

b) az üdülési hozzájárulás adott évi konkrét mértékét a képviselő-testület a költségvetési rendeltében határozza meg.

III. fejezet

Támogatások

A támogatásokra vonatkozó általános szabályok

18. § A nyugállományú köztisztviselő a szociális helyzetére figyelemmel, rászorultság alapján pénzbeli vagy természetbeni támogatásban részesíthető.

19. § A pénzbeli és természetbeni támogatások:

a) eseti szociális segély,

b) jövedelem-kiegészítés,

c) temetési segély,

d) kedvezményes étkeztetés,

e) kedvezményes üdültetés,

f) egyes szolgáltatások kedvezményes igénybevétele.

20. § A 19. §-ban meghatározott támogatásokra vonatkozó közös eljárási szabályok:

a) Támogatás a szociálisan rászorult személy írásbeli vagy szóbeli kérelme alapján adható. (A szóbeli kérelemről feljegyzést, jegyzőkönyvet kell készíteni.)

b)A támogatás adható kérelem nélkül is, hivatalból, ha az érintett személy támogatása indokolt.

c) Az érintett kötelezhető személyi jövedelmi helyzete igazolására, ha az a támogatás megítéléséhez szükséges. A jövedelmi állapot igazolásának elmaradása esetén a támogatás nem folyósítható.

d) A támogatásra való jogosultságot a jegyző e rendelet alapján állapítja meg. A támogatás megítélésről, illetve a kérelem elutasításáról az érintetteket írásban  értesíti.

Eseti szociális segély

21. § (1) Eseti szociális segély adható annak a nyugdíjas köztisztviselőnek:

a) aknek havi átlagjövedelme (legalább hat hónap átlagában) nem éri el a mindenkori minimálbér összegét és

b) átmenetileg a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül,  vagy időszakosan létfenntartási gondokkal küzd.

A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetben kerülés, illetve létfenntartást veszélyeztető indok lehet példádul:

- lakásfenntartással kapcsolatos lökésszerű kiadások (pl. fűtési kiadások),

- egészségügyi állapottal kapcsolatos kiadások (pl. gyógyszer kiadások, gyógykezelés  költségei stb).

(2) Az átlagjövedelmet az azt egyértelműen igazoló okmányokkal pl. nyugdíjszelvénnyel, munkáltatói igazolással stb. kell bizonyítani.

22. § (1) Az eseti szociális segély egy évben 5 alkalommal adható, de indokolt esetben ennél többször is folyósítható.

(2) Segély adott éven csak akkor állapítható meg, ha annak kifizetéséről még tárgyévben gondoskodni lehet.

23. § Az eseti szociális segély mértéke alkalmanként 5.000 Ft-tól - 10.000 Ft-ig terjedhet. A segély alkalmanként megállapítható összegét adott évre vonatkozóan a költségvetési rendelet határozza meg.

24. § A segélyt megítélő okirat alapján a hivatal pénzügyi szervezete:

- közvetlenül a pénztárból készpénzben fizeti ki, vagy

- a kérelmező kérésére a segélyt postai utalvánnyal fizeti ki, vagy

- a kérelmező kérésére a bankszámlájára utalja.

25. § A segélyt a megítélésétől számított 5 napon belül, illetve  a megítélés évében kell kifizetni.

Jövedelem-kiegészítés

26. § (1) Jövedelem-kiegészítésben részesíthető az a nyugdíjas köztisztviselő

a) akinek havi átlagjövedelme (legalább hat hónap átlagában) nem éri el a mindenkori minimálbér összegét,

b) aki nyugdíjba vonulását megelőzően legalább 10 évig dolgozott köztisztviselőként és

c) aki a rendkívüli feladatok végrehajtása során (így különösen a választás, népszámlálás, egyéb statisztikai felmérések keretében ) részt vett közigazgatási feladatok ellátásában.

(2) Az átlagjövedelmet okmányokkal - pl. nyugdíjszelvénnyel, munkáltatói igazolással stb. kell bizonyítani.

27. § (1) A jövedelem-kiegészítést folytonossággal minimum 4, maximum 12 hónapra lehet megítélni.

A támogatás megítélésénél figyelembe kell venni, hogy az önkormányzat számára csak adott költségvetési évet terhelő kifizetési kötelezés keletkeztethet.

(2) Indokolt esetben a jövedelem-kiegészítésre vonatkozó támogatás egymást követő évben/években meghosszabbítható, de csak akkor, ha a 26. §-ban fennálló feltétek fennállnak.

28. § A jövedelem-kiegészítés mértéke 3.000 Ft-tól - 6.000 Ft-ig terjedhet. A jövedelem-kiegészítő támogatás havi összegét adott évre a költségvetési rendelet határozza meg.

29. § A jövedelem-kiegészítést a támogatást megítélő okirat alapján a hivatal pénzügyi szervezete:

- közvetlenül a pénztárból készpénzben fizeti ki, vagy

- a kérelmező kérésére a segélyt postai utalvánnyal fizeti ki, vagy

- a kérelmező kérésére a bankszámlájára utalja.

30. § (1) A jövedelem-kiegészítést utólag, a jogosultság hónapját követő hónap 3-áig kell kifizetni.

(2) A december havi járandóságot az (1) bekezdéstől eltérően legkésőbb tárgy év december 31-ig ki kell fizetni.

Temetési segély

31. § (1) Temetési segély adható annak a nyugdíjas köztisztviselőnek,

a) aki meghalt személy eltemetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját létfenntartását veszélyezteti, és

b) akinek havi jövedelme - legalább hat hónap átlagában - nem éri el a mindenkori minimálbér összegét.

(2) Az erre vonatkozó adatokat egyértelműen igazoló okmányokkal - pl. nyugdíjszelvénnyel, munkáltatói igazolással stb. - kell bizonyítani.

32. § Temetési segély nem adható annak a nyugdíjas köztisztviselőnek, aki az önkormányzat szociális ellátásokról szóló helyi rendelete alapján ugyanazon temetési költségek tekintetében:

- temetési segélyben részesült, illetve

- ilyen segély iránt kérelmet nyújtott be addig, amíg a kérelmet vissza nem vonja, illetve kérelme elutasításra nem kerül.

33. § A temetési segély mértéke 10.000 Ft - 20.000 Ft között lehet. Adott évben az adható segély mértékét a költségvetési rendelet határozza meg.

34. § A temetési segélyt a támogatást megítélő okirat alapján a hivatal pénzügyi szervezete:

- közvetlenül a pénztárból készpénzben fizeti ki, vagy

- a kérelmező kérésére a segélyt postai utalvánnyal fizeti ki, vagy

- a kérelmező kérésére a bankszámlájára utalja.

35. § (1) A segélyt a megítélő határozat meghozatalát követően haladéktalanul ki kell fizetni.

(2) A tárgyévben csak úgy lehet támogatást megítélni, ha annak kifizetéséről adott évben gondoskodni lehet.

Kedvezményes étkeztetés

36. § (1) Kedvezményes étkeztetésben részesíthető az a nyugdíjas köztisztviselő

a) akinek havi átlagjövedelme (legalább hat hónap átlagában) nem éri el a mindenkori minimálbér összegét, vagy

b) aki a legalább napi egyszeri meleg étkezésről önmagának , illetve eltartottjainak nem tud gondoskodni (pl. kora, vagy egészségi állapota miatt),

c) aki egyéb kedvezményes étkeztetésben nem részesül (szociális étkeztetés).

(2) A havi átlagjövedelmet igazoló okmányokkal - pl. nyugdíjszelvénnyel, munkáltatói igazolással stb. - kell bizonyítani.

37. § (1) A kedvezményes étkeztetés, mint támogatási forma szükség szerinti időtartamra, de maximum 1 évre adható.

A támogatást felülvizsgálat után meg lehet hosszabbítani.

38. § (1) A kedvezményes étkeztetés támogatási összegének meghatározásakor étkezési költségként:

- az étel költségeit, valamint

- az étel házhoz szállítása esetén a kiszállítás költségeit is figyelembe kell venni.

(2) Az étkeztetési támogatás naponta az étkeztetés költségeinek 50 %-a, de legfeljebb 150 Ft lehet.

Az adott évben figyelembe vehető %-ot, illetve a támogatásként kifizethető napi összeg maximumát az adott évi költségvetési rendelet határozza meg.

39. § A támogatás fizetésének módjáról és határidejéről a kedvezményes étkeztetést megítélő okiratban a jegyző dönt. (A jegyző a kifizetés határidejénél köteles figyelembe venni azt , hogy az adott évben megítélt kedvezmény pénzügyi rendezésének a tárgyévben meg kell történnie.)

Kedvezményes üdültetés

40. § (1) Kedvezményes üdültetésben részesíthető az a nyugdíjas köztisztviselő - akinek havi átlagjövedelme (legalább hat hónap átlagában) nem éri el a mindenkori minimálbér összegét,  és

- aki nyugdíjállománya mellett eseti vagy rendszeres jelleggel részt vesz a hivatal munkájában (pl. helyettesít, meghatározott feladatok ellátására megbízási szerződést köt stb.) és

- aki a hivatalnál teljes munkaidőben legalább 15 évet dolgozott köztisztviselőként.

(2) A havi átlagjövedelmet igazoló okmányokkal - pl. nyugdíjszelvénnyel, munkáltatói igazolással stb. - kell bizonyítani.

41. § A kedvezményes üdültetés, mint támogatási forma akkor adható, ha:

a) a hivatali szervezetnek más szervezet általi  üdültetési lehetősége van, vagy

b) a hivatal teljes -, illetve részmunkaidőben foglalkoztatott köztisztviselői az a) pontban meghatározott  üdültetési lehetőségeit az előzetes felmérések alapján nem meríti ki.

42. § A nyugdíjas köztisztviselő kedvezményes üdültetésben kétévenként egy alkalommal - maximum 14 napra - részesíthető.

43. § Az üdültetéssel kapcsolatban adott kedvezmény mértéke köztisztviselőnként 15.000 Ft - 20.000 Ft között lehet. Az adott évben megállapítható kedvezmény mértékét a költségvetési rendelet határozza meg.

44. § A támogatás fizetésének módjáról és határidejéről  a kedvezményes üdültetést megítélő okiratban a jegyző dönt. (A jegyző a kifizetés határidejénél köteles fegyelembe venni azt, hogy az adott évben megítélt kedvezmény pénzügyi rendezésének a tárgyében meg kell történnie.)

Egyes szolgáltatások kedvezményes igénybevétele

45. § (1) Egyes szolgáltatások kedvezményes igénybevételében részesíthető az a nyugdíjas köztisztviselő, akinek a havi jövedelme - legalább hat hónap átlagban - nem éri el a mindenkori minimálbér összegét.

(2) E rendelet alkalmazásában egyes szolgáltatásnak minősülnek az e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott, az önkormányzat (beleértve az önkormányzat társulását, intézményét, egyéb szervét) által nyújtott szolgáltatások.

46. § A kedvezményes igénybevétel időtartamát alkalmanként a szolgáltatás jellegéből fakadóan lehet megállapítani, de a megállapított kedvezmény időtartama nem haladhatja meg az adott költésvetési évet.

47. § A kedvezményes igénybevétel támogatási összegét, mértékét, időtartamát szolgáltatásonként a 2/a. melléklet szerint lehet megállapítani.

Az adható támogatások konkrét mértékét a költségvetési  rendelet határozza meg.

48. § A támogatás fizetésének módjáról és határidejéről az egyes szolgáltatások kedvezményes igénybevételét megítélő okiratban a jegyző dönt. (A jegyző a kifizetés határidejénél köteles figyelembe venni azt, hogy az adott évben megítélt kedvezmény pénzügyi rendezésének a tárgyévben meg kell történnie.)

49. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép életbe. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Ezzel egyidejűleg a 4/1993.(III.22.) Kt. sz. rendelet hatályát veszti.

(2) A rendeletet a 2001. évben követő eltérésekkel kel alkalmazni:

a) a képviselő-testület a 2001. évre vonatkozó juttatások és támogatások keretét e rendelet hatályba lépésétől számított 30 napon belül a költségvetési rendelet módosításával határozza meg;

b) a költségvetési rendeletre vonalozó szabályokat a 2001. évre értelemszerűen az a) pontban meghatározott költségvetési rendelet-módosításra kell  alkalmazni;

c) a költségvetési év alatt a 2001. évben értelemszerűen az e rendelet hatályba lépésétől számított tört évet kell érteni.

(3) A jegyző a Közszolgálati Szabályzatban köteles meghatározni a személyi ügyekkel foglalkozó köztisztviselő e rendeletben szabályozott juttatásokkal és támogatásokkal kapcsolatos konkrét feladatait, valamint az egyes feladatok felelőseit.

1. számú melléklet

2001. évben az Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2001.(X.9.) sz. rendeletében meghatározott juttatásokra és támogatásokra kifizethető keret

A) Juttatásokra kifizethető keret:

B)Támogatásokra kifizethető keret:

2. számú melléklet

Az egyes szolgáltatásnak minősülő önkormányzati szolgáltatások a rendelet 45. § (2) bekezdéséhez.

2/a. számú melléklet

Az egyes szolgáltatásnak minősülő önkormányzati szolgáltatások kedvezményes igénybevétele támogatási összegéről, mértékéről, időtartamáról a rendelet 47. §-hoz

3. számú melléklet

A rendelet-tervezetben szereplő juttatások és támogatások mértékeire