1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a Törökszentmiklós Városi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő és tulajdonába kerülő

2. § (1) Az Önkormányzat vagyona a kizárólagos vagy résztulajdonában lévő ingatlanok és az azokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, ingók, immateriális javak, társasági részesedések, értékpapírok, pénzeszközök,- és követelések összessége.

(2) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

(3) Önkormányzati törzsvagyon mindazon vagyontárgy, amely önkormányzati feladatkör,- vagy önkormányzati hatáskör gyakorlására szolgál. A törzsvagyonnak nem minősülő vagyontárgyak az üzleti vagyon részét képezik

3. § (1) ^{[1] [2]}Forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozik

(2) ^{[3] [4]}A törzsvagyonba tartozó kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan vagyonelemek tételes listáját az 1. melléklet tartalmazza, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ingatlan vagyonelemek listáját a 2. melléklet tartalmazza.

(3) ^{[5] [6]}Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozik

(4)¹ Korlátozottan forgalomképes vagyon továbbá az, melynek elidegenítése külső szervek vagy Képviselő-testület döntésétől függ. Ezen ingatlanok elidegenítéséhez a forgalomképességet akadályozó okokat meg kell szüntetni, a szükséges feltételeket teljesíteni kell. A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon elidegenítésének, megterhelésének, gazdasági társaságba vitelének, egyéb hasznosításának (bérbeadásának) feltételeit külön szakági jogszabályok határozzák meg.

(5) ^[7] A törzsvagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes ingatlan vagyontárgyak tételes listáját a 3. melléklet tartalmazza. A vagyonkezelésbe adott ingatlan vagyontárgyak listáját a 6. melléklet tartalmazza.

(6) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nem minősülő, a rendelet szerint korlátozottan forgalomképes vagyonelemek:

4. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagy tulajdonába kerülő vagyon a rendeltetése vagy tervezett rendeltetése alapján a 3. §-ban foglaltak figyelembevételével sorolandó be az ott meghatározott vagyoni körbe.

(2) A forgalomképtelen vagyontárgyak nem idegeníthetőek el, a vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhetők meg, azokon osztott tulajdon nem létesíthető.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei közt akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához szükségtelenné válik, vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, melyre tekintettel jogszabály vagy tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.

(4) Ha az ingatlan forgalomképességében változás történik, az ingatlan új besorolását a vagyonnyilvántartásban, az ingatlan vagyon-kataszterben és a rendelet megfelelő mellékletében át kell vezetni, a kialakuló ingatlan-nyilvántartási állapotnak megfelelően.

(5) Ha az Önkormányzat vagyona olyan új vagyontárggyal gyarapszik, mely rendeltetésénél fogva jelen rendelet szerint a forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozna, a szerzéssel egyidejűleg vagy a szerzést követően, a Képviselő-testületnek kell döntenie a vagyontárgy valamely típusba történő besorolására vonatkozóan, abban az esetben, ha a vagyontárgy besorolása a jogszabályi rendelkezések alapján nem egyértelmű.

(6) Az önkormányzati vagyont e rendelet alapján működtető szervezet vezetője a jogszabályban meghatározott vagyonkimutatás összeállításához az éves költségvetési beszámoló számszaki adatainak leadására megadott határidőig adatot szolgáltat a Törökszentmiklósi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) beszámoló készítéséért felelős szervezeti egységének.

(7) Az Önkormányzat vagyonállapotát a vagyonállapotot mutató leltárban kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan. A leltár adott év december 31.-ei fordulónappal készül. A vagyonleltárnak külön kell tartalmaznia a törzsvagyont forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes bontásban,- és az üzleti vagyont. A vagyonleltárnak a törzsvagyon tekintetében követnie kell az e rendeletben meghatározott vagyontípusokat. A vagyonleltár szerkezetét a számviteli politika tartalmazza. A leltár összeállításáért Törökszentmiklós Város Jegyzője (továbbiakban: Jegyző) felelős.

(8) Az Önkormányzat köteles az ingatlanvagyonát vagyonkataszterben felfektetni, a változásokat figyelemmel kísérni, a nyilvántartáson keresztülvezetni és a jogszabályoknak megfelelően értékben nyilvántartani.

(9) ^[8] A rendelet hatályba lépése előtt az Önkormányzat tulajdonába került ingó vagyonelemek megőrzik jogi státuszukat.

5. § A tulajdonosi jogok gyakorlása e rendeletben foglalt szabályok szerint a Képviselő-testület, Pénzügyi és Városfejlesztési bizottság, illetve a Törökszentmiklós Város Polgármestere (továbbiakban: Polgármester) hatásköre.

6. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyon megszerzésére vagy átruházására irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy értéke a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel

7. § (1) A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlóját átruházásnál, bérbe, használatba adásnál, megterhelésnél és a vagyon megszerzésénél - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában -

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonérték megállapításának alapja

(3) Amennyiben a jelen rendeletben meghatározott szabályok alapján a döntésre vonatkozó egyes részhatásköröket az 5. §-ban meghatározott döntésre jogosultak közül többen gyakorolják, az ügyben a tulajdonosi jogok gyakorlására jogosult legmagasabb szintű szerv dönt.

8. § (1) Lakás, és nem lakás céljára szolgáló helyiség, valamint forgalomképes ingatlan elidegenítéséről a Képviselő-testület egyedileg határoz.

9. § (1) A 2001 után állami támogatással épült bérlakások az épület átadásától számított 20 évig nem idegeníthetők el, azok kizárólag bérbeadás útján hasznosíthatóak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bérlakásokhoz kapcsolódó bevételeket és kiadásokat az épület átadásától számított 20 évig külön számlán kell nyilvántartani.

(3) A bevétel felhasználása a 2001 után állami támogatással épült bérlakás esetén projekt szerinti célhoz kötött.

10. § (1) Ha a lakást a bérlő vagy egyeneságbeli rokona vásárolja meg, a vételár a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházások értékével csökkentett beköltözhető forgalmi érték.

(2) Ha a lakás beköltözhető, nyilvánosan meghirdetett árverésen lehet értékesíteni.

(3) Ha a lakás lakottan kerül értékesítésre - de azt az (1) bekezdésben megjelölt személy nem kívánja megvásárolni - nyilvános árverésen értékesíthető a lakás.

11. § (1) Ha a lakást a 10. § (1) bekezdésben meghatározott személy vásárolja meg, a vételárat - ha nem tudja egy összegben megfizetni - 15 évi részletfizetési kedvezménnyel fizetheti meg.

(2) Ha a 10. § (1) bekezdése szerinti vevő vállalja az egyösszegű megfizetést, akkor készpénzfizetés esetén a vételár 20 %-ának megfelelő összegű árengedmény illeti meg.

12. § (1) A kedvezménnyel vásárolt lakásra, egyösszegű teljesítés esetén a szerződéskötéstől számított 5 évre szóló elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni az Önkormányzat javára.

(2) Részletfizetés esetén a lakás tulajdonjoga kizárólag akkor ruházható át a vevőre, ha a teljes vételárat megfizette.

(3) Ha a kedvezménnyel vásárolt lakás tulajdonjogát átruházzák vagy elcserélik, a terhelési tilalom - annak érvényességi ideje alatt - kizárólag akkor törölhető, ha a kedvezményt és a vételárhátralékot kamataival együtt megfizetik.

(4) Ha a kedvezménnyel vásárolt lakásra, hitelt nyújtó pénzintézet kíván jelzálogjogot bejegyeztetni, arról egyedi elbírálás alapján, a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság dönt.

(5) A tilalommal terhelt lakásra is köthető tartási vagy életjáradéki szerződés, ha a lakás tulajdonosa 65. életévét betöltötte, egyedülálló és tartásra köteles hozzátartozója nincs.

(6) Ha a kedvezménnyel vásárolt lakást a részletfizetés időtartama alatt

(7) El kell utasítani a kérelmet, ha az újonnan szerzett lakás

(8) A (6) bekezdésben szereplő átjegyeztetés hozzájárulásáról a Polgármester határoz.

13. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékesítése egyedi elbírálás alapján történik. Az elidegenítésre való kijelölés jogát a Képviselő-testület gyakorolja.

(2) A helyiség vételára - ha azt az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg - azonos a helyiség forgalmi értékével.

(3) Az üresen álló helyiségeket árverésen kell értékesíteni. A kikiáltási ár azonos a helyiség forgalmi értékével.

(4) A (3) bekezdésben megfogalmazottakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a helyiség lakottan kerül értékesítésre, de azt nem az elővásárlásra jogosult kívánja megvásárolni.

14. § (1) A helyiség vételárát egyösszegben, vagy legfeljebb 3 év alatt egyenlő részletekben kell megfizetni.

(2) Részletfizetés esetén a vételár 10 %-át meg kell fizetni a teljes vételár után fizetendő ÁFA összegével együtt.

(3) Részletfizetés esetén kamatot kell fizetni, melynek mértéke évi 20 %.

(4) Nem gyakorolhatja a helyiségre elővásárlási jogát az, akinek adó vagy járulék tartozása van.

(5) E paragrafus rendelkezései nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a helyiség értékesítése árverésen történt. A Képviselő-testület árverés esetén, az árverést megelőzően dönthet a vételár azonnali egyösszegű megfizetésétől eltérő fizetési módról. E szabály irányadó a 10. § (2)-(3) bekezdés szerinti esetekben is.

15. § (1) Az üzleti vagyon körébe tartozó – kivéve a 8. § -14. § foglalt vagyonelemek - vagyon átruházásáról és annak feltételeiről a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével

(2) A gazdasági társaságokban lévő üzleti vagyon körébe tartozó társasági részesedések, és értékpapírok átruházásáról

(3)² Az üzleti vagyon körébe tartozó ingó vagyon átruházásáról a Polgármesteri Hivatal szakmailag illetékes szervezeti egysége véleményének figyelembevételével

16. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja a kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok hatékony és eredményes ellátása.

(2) Az egyes vagyontárgyak hasznosítása az (1) bekezdés szerinti célt közvetlenül vagy közvetetten szolgálják.

(3) A vagyon hasznosítása során a kötelező önkormányzati feladatok folyamatos ellátását még átmenetileg sem szabad akadályozni, veszélyeztetni.

17. § (1) A vagyonhasznosítást e rendelet szabályai szerint, és a Képviselő-testület, a Képviselő-testület bizottságai és a Polgármester döntései alapján az önkormányzati költségvetési szervek:

(2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott szervek közül

18. § (1) Az intézmények kötelesek gondoskodni a részükre átadott vagyon védelméről, fenntartásáról és karbantartásáról, valamint az ingó vagyontárgyak esetében azok felújításáról, pótlásáról, cseréjéről.

(2)³ Az önkormányzat intézményei gondoskodnak a 17. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyontárgyak védelméről, karbantartásáról illetve ezen vagyontárgyak karbantartására vonatkozó szerződéses kötelezettségek teljesítéséről.

(3) A Polgármesteri Hivatal gondoskodik az intézmények hasznosításában lévő ingó vagyon kivételével az önkormányzati vagyontárgyak felújításáról és az ingatlant érintő beruházásokról.

(4) Ingó vagyontárgyak beszerzéséről

(5) Ha az intézmény saját bevételei között felhasználási kötöttséggel terhelt felhalmozási célú bevétel szerepel, annak felhasználása során ingatlant érintő beruházást is végezhet. A beruházás megkezdését előzetesen be kell jelenteni a Polgármesternek. A beruházás megkezdésének minősül a tervdokumentáció megrendelése, ennek hiányában versenytárgyalási vagy ajánlattételi felhívás közzététele.

(6) Az e §-ban meghatározott kötelezettségek teljesítéséről az éves költségvetési beszámolóban kell számot adni.

19. § (1) Az önkormányzati vagyont működtető szervezetek kezelésében lévő vagyon bérbeadásáról

(2) A piac területén lévő bérlemények esetében a bérbeadói jogokat és kötelezettségeket a Törökszentmiklósi Kommunális Szolgáltató Nonprofit Kft. (továbbiakban: Kommunális Kft.) látja el a 31/2015. (X. 30.) a vásárok és piacok fenntartásáról szóló rendelet szabályainak megfelelően, a bérlőkkel kötött külön szerződés alapján. A piacüzemeltetési tevékenység során e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy ahol e rendelet a bérbeadói jogok gyakorlásával kapcsolatosan Polgármestert, bizottságot, vagy Képviselő-testületet említ, azon a Kommunális Kft. ügyvezető igazgatóját kell érteni, míg az operatív feladatok lebonyolítása a Kommunális Kft. alkalmazottjának feladata. A Kommunális Kft. köteles a Képviselő-testület részére évente beszámolót benyújtani az adott évben a piaci ingatlanok bérbeadása kapcsán elvégzett feladatairól.

(3)⁴ Az 5200 Törökszentmiklós, Dózsa Gy. u. 17. szám alatt található telephely bérbeadása tekintetében az önkormányzati vagyont vagyonkezelésnek nem minősülő jogviszony alapján működtető vezetője gyakorolja a bérbeadói jogokat és kötelezettségeket.

20. § (1) A Képviselő-testület dönt

21. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát terhelő használati jogot alapítani a (2) bekezdés kivételével kizárólag visszterhes szerződés alapján lehet.

(2) Amennyiben valamely szervezet vagy személy az Önkormányzattal kötött megállapodás alapján az Önkormányzat, mint ellátásért felelős helyett víziközmű-beruházást végez, a beruházás engedélyezéséhez esetlegesen szükséges szolgalmi, vezetékjogi megállapodás a Képviselő-testület döntése alapján térítésmentesen köthető. A kedvezményezett nem mentesül a vezetékjog értékét terhelő közterhek megfizetése vagy megtérítése alól.

(3) E § alkalmazásában használati jog: telki szolgalom, állandó jellegű földmérési jelek, földminősítési mintaterek, és villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jog, továbbá vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalom és használati jog.

22. § (1) Az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint önkormányzati tulajdonban álló ingatlanra vonatkozóan más szervezet vagy személy tulajdonjogát elismerni abban az esetben lehet, ha a tulajdoni igényt benyújtó minden kétséget kizáróan, okirattal igazolja az adott ingatlanra vonatkozó ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonát.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tulajdonjog elismerésről a Képviselő-testület dönt.

23. § (1) Társasházban lévő lakás és nem lakás célú ingatlanok esetén a közös tulajdont érintő tulajdonosi jogokat a Polgármester gyakorolja, aki képviseli a közgyűlésen az Önkormányzatot, és dönt a tulajdoni rész átruházásáról, megterheléséről, az elővásárlási-, visszavásárlási- és vételi jog, valamint a közös tulajdoni részt érintő hatósági eljárásban az Önkormányzatot megillető jogok gyakorlásáról.

24. § (1) Az Önkormányzat a tulajdonában álló mező- és erdőgazdasági hasznosítású földet

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hasznosítás során a föld használatáért fizetendő haszonbérleti vagy használati díj (a továbbiakban: ellenszolgáltatás) éves összege

(3) A hasznosított föld egészére a (2) bekezdés figyelembevételével megállapított vagy a versenyeztetés során kialakult ellenszolgáltatás éves összege nem lehet alacsonyabb, mint nettó 5.000 forint.

(4) A mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek (1) bekezdés szerinti hasznosításáról a Polgármester dönt.

(5)^{5 [12]} A beépítetlen lakótelkeket, telephelyeket, és egyéb megnevezésű területeket, értékesítés útján kell hasznosítani. Az értékesítésig a telkek legfeljebb három gazdasági évre bérbeadhatóak, melyről a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság dönt. A bérbeadásról, az induló bérleti díj mértékéről a Bizottság a gazdasági évet megelőző év október 15-ig dönt. A pályázatokat a gazdasági évet megelőző év november 15-ig le kell bonyolítani és a következő évi szerződéseket november 30-ig meg kell kötni. A pályázatokat a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság bírálja el. Az év közben keletkező beépítetlen lakótelkek hasznosításáról, a földhivatali bejegyzéstől számított három hónapon belül dönt a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság.

(6) A telek értékesítésére pályázatot vagy árverést kell kiírni.

(7) Pályázat esetén a pályázati felhívásra az 47. §- ban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni. A pályázatot az nyeri el, aki pályázatában a legkedvezőbb ajánlatot tette.

(8) A pályázat eredménytelenné nyilvánítható, ha a pályázati felhívás e jog fenntartását tartalmazza.

(9) Az árverés esetén az 58. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

25. § Az Önkormányzatot megillető elővásárlási-, vételi- és visszavásárlási jog gyakorlásáról a Polgármester dönt.

26. § (1) ^[13] Az Önkormányzat feladatellátásához szükséges, más személy vagy szervezet tulajdonában lévő vagyon megszerzéséről, illetve bérbe, használatba vagy vagyonkezelésbe vételéről - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - a tulajdonosi jogok 15. § (3) bekezdésében meghatározott gyakorlója dönt.

(2) Az Önkormányzat javára más személy vagy szervezet tulajdonában lévő vagyonon szolgalmi vagy egyéb közérdekű használati jog alapításáról a Polgármester dönt.

27. § (1) ^[14] Az Önkormányzattal szemben benyújtott kártérítési vagy karbantartási igényről

(2) Az Önkormányzatot megillető kártérítés vagy kártalanítás megfizetésére vonatkozó megállapodás megkötéséről a Polgármester dönt.

28. § (1) Önkormányzati intézményi és nemzetiségi önkormányzati feladatot segítő, valamint az önkormányzat intézménye vagy nemzetiségi önkormányzat által létrehozott alapítvány székhelycímeként az intézmény vagy nemzetiségi önkormányzat címe bejegyzéséhez szükséges hozzájárulásról a Polgármester dönt.

(2) Civil szervezet vagy vállalkozás székhelycímeként önkormányzati ingatlan címe abban az esetben jegyezhető be, ha a civil szervezet vagy vállalkozás közérdekű tevékenységet végez, vagy az Önkormányzattal kötött ellátási szerződés alapján önkormányzati feladatot lát el és az ingatlan vagy ingatlanrész jogszerű használatának feltételei biztosítottak. Az önkormányzati ingatlan civil szervezet vagy vállalkozás székhely címeként történő bejegyzéséhez szükséges hozzájárulásról a Polgármester dönt.

29. § A korlátolt felelősségű társaságok döntéshozó szerveként az alapító kizárólagos hatásköreit a Képviselő-testület, és a Polgármester gyakorolja.

30. § (1) A Képviselő-testület dönt

(2) A polgármester dönt

31. § (1) A társaság legfőbb szervének döntését megelőzően a Képviselő-testület dönt

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül jogszabályban, és a létesítő okiratban a társaság legfőbb szerve kizárólagos hatáskörébe utalt ügyben előterjesztett javaslatról a társaság legfőbb szervének döntését megelőzően a Polgármester dönt.

32. § (1) Az Önkormányzat kisebbségi részesedésével működő gazdasági társaságban a társaság legfőbb szervének döntését megelőzően a társaság legfőbb szervének hatáskörébe utalt ügyekben előterjesztett javaslatról a Polgármester dönt. A meghozott döntésről a Polgármester a Képviselő-testületet köteles tájékoztatni.

(2) A társaság legfőbb szervének döntése során az Önkormányzat képviseletében eljáró személy az (1) bekezdésben foglaltak szerint hozott előzetes döntésnek megfelelően érvényesíti az Önkormányzat tulajdonosi jogait.

33. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat egyes közfeladatainak átadásához kapcsolódóan az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyon (2) bekezdésben meghatározott körére - törvényben meghatározott feltételek figyelembevételével - vagyonkezelői jogot biztosíthat.

(2) Vagyonkezelői jog létesíthető

(3) A vagyonkezelői jog megszerzésének feltétele, hogy a vagyonkezelő a feladatellátással összefüggő jogokat és kötelezettségeket átvegye.

(4) A vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékéről vagy a vagyonkezelői jog ingyenes alapításáról a Képviselő-testület a vagyonkezelői jog alapításával egyidejűleg dönt.

(5) Amennyiben a Képviselő-testület a vagyonkezelő kiválasztására versenyeztetési eljárás lefolytatásáról dönt, a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét a döntésben meghatározott feltétel szerint állapítja meg. A vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértéke ebben az esetben nem lehet alacsonyabb a vagyon értékbecslésben megállapított forgalmi értékének alapulvételével az illetékekről szóló mindenkor hatályos törvény rendelkezései alapján megállapított vagyoni értékű jog értékénél.

(6) Amennyiben a Képviselő-testület a vagyonkezelő kiválasztására versenyeztetési eljárás lefolytatásáról dönt, a vagyonkezelésre vonatkozó hirdetmény tartalmazza az Önkormányzattól átvállalt közfeladatok ellátására vonatkozó törvényi előírások szerint

(7) A hirdetmény az Önkormányzat honlapján és a Törökszentmiklósi Hírlapban egyidejűleg közzéteendő. Az Önkormányzat ajánlati dokumentációt készít, amely tartalmazza a részletes szerződési feltételeket, a közfeladat-ellátással összefüggő követelményeket és a megfelelő ajánlattételhez szükséges határidőt.

(8) Az eljárásban nem vehet részt olyan személy vagy szervezet, amely csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt áll, vagy amelynek lejárt esedékességű adó- vagy vámhatóságnál nyilvántartott, olyan végrehajtható adó-, illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása van, melynek megfizetésére nem kapott halasztást, továbbá amely személy vagy szervezet az Önkormányzattal perben áll. Az önkormányzati közfeladat megszervezésére vonatkozó külön törvény a pályázatból való kizárás további eseteit állapíthatja meg.

(9) Ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog megszerzéséhez az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges. A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről a vagyonkezelői jog jogosultja saját költségén gondoskodik.

(10) A vagyonkezelőt a vagyonkezelési szerződésből adódó jogok és kötelezettségek - a (9) bekezdésben foglalt esetben is - a vagyonkezelési szerződés aláírásának vagy - amennyiben a szerződés hatályba lépése feltételhez kötött - a szerződés hatályba lépésének napjától illetik meg és terhelik.

34. § (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal gazdálkodik. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel, de a szerződésben a felek ennél szigorúbb szabályokat is megállapíthatnak.

(2) Ha a vagyonkezelő a tevékenységét a vagyonkezelésébe vett és saját eszközökkel együttesen végzi, akkor a működtetésből származó bevételeit, közvetlen költségeit és ráfordításait a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon elkülöníti.

(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett vagyon eszközeiről olyan elkülönített nyilvántartást vezet, amely tételesen tartalmazza ezek könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét és az azokban bekövetkezett változásokat.

(4) A vagyonkezelő az Önkormányzat által a vagyonkezelésbe átadott vagyonra az Önkormányzat által a vagyonkezelési szerződésben meghatározott biztosítási kategóriára saját költségére biztosítási szerződést köt. Amennyiben a vagyonkezelő a vagyonkezelésébe adott vagyonra nem köt biztosítási szerződést, a kezelt vagyonban bekövetkezett bármilyen káresemény esetén a helyreállítás teljes költségét viseli, vagy a teljes költséget megtéríti.

(5) A vagyonkezelőnek a kezelt vagyonra vonatkozóan adatszolgáltatási kötelezettsége van. A vagyonkezelő évente egyszer, a tárgyévet követő év február 15-éig a vagyonkezelésébe adott ingatlanvagyon tárgyévi változásairól a Polgármesteri Hivatal ingatlanvagyon-kataszter vezetésével megbízott szervezeti egységének a mindenkori jogszabályi előírásoknak megfelelő módon és formában adatot szolgáltat, továbbá a szükséges bizonylatot, dokumentumot átadja.

(6) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor a vagyonkezelésébe vett vagyonnak a kezelésbe adásakor fennálló állapotához (értékéhez) viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámol.

35. § (1) A vagyonkezelési szerződés - figyelemmel az önkormányzati közfeladatra, és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati vagyon sajátos jellegére, valamint az önkormányzati közfeladatot szabályozó külön törvényben foglaltakra - tartalmazza

(2) Amennyiben a vagyonkezelésbe átadott vagyon vagy annak meghatározott eleme bármely okból alkalmatlanná válik a vagyonkezelő által vállalt közfeladat ellátására, vagy a feladat ellátásának szükségessége megszűnik, a vagyonkezelő az Önkormányzatot 8 napon belül értesíti.

(3) A vagyonkezelésből való kivonásról és a vagyonkezelői szerződés módosításáról a Képviselő-testület dönt.

(4) A vagyonkezelésbe adott vagyon birtokba adási- és vételi eljárása során jegyzőkönyv kerül felvételre.

(5) A vagyonkezelő a kezeléséből kivont vagyont az Önkormányzat részére haladéktalanul és feltétel nélkül birtokba adja.

36. § (1) A vagyonkezelési szerződésben meghatározott jog és kötelezettség teljesítését az Önkormányzat a Polgármester által megbízott tulajdonosi ellenőr útján ellenőrzi.

(2) Az Önkormányzat tulajdonosi ellenőrzésének feladata a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében annak vizsgálata, hogy a vagyonkezelő a kezelésébe adott vagyont a nemzeti vagyonról, és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben, valamint a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően végzi, továbbá feladata az ellenőrzés során feltárt szabálytalanság megszüntetésére intézkedés kezdeményezése. Az ellenőrzést tulajdonosi ellenőr az eredményesség, gazdaságosság és hatékonyság elveinek figyelembevételével végzi.

(3) A tulajdonosi ellenőr jogosult

(4) A tulajdonosi ellenőr

(5) Az ellenőrzött szerv vezetője (képviselője)- és dolgozója jogosult

(6) Az ellenőrzött szerv vezetője (képviselője)- és dolgozója

(7) Az ellenőrzött szerv vezetője (képviselője)

(8) Az ellenőrzött szerv vezetője (képviselője) jogosult az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

(9) A Képviselő-testület azonnali intézkedését nem igénylő esetben a Polgármester a Képviselő-testületet évente tájékoztatja az adott évben lefolytatott ellenőrzések eredményéről.

37. § (1) A vagyonkezelési szerződés megszűnik

(2) A vagyonkezelő rendkívüli felmondás esetén a kezelt vagyont késedelem nélkül birtokba adja az Önkormányzatnak oly módon, hogy szükség esetén biztosítja az Önkormányzat részére a közfeladat folyamatos ellátásához a saját személyi és tárgyi infrastruktúráját.

(3) A vagyonkezelési szerződés (2) bekezdésen kívüli okból történő megszűnése esetén a vagyonkezelő a kezelt vagyont a vagyonkezelési szerződésben meghatározott határidőben és módon adja az Önkormányzat birtokába.

38. § (1) Az önkormányzati vagyont vagyonkezelésnek nem minősülő jogviszony alapján

(2) Az Önkormányzat intézménye részére a Képviselő-testület a működéshez szükséges vagyon használatát a közfeladat ellátásához szükséges és elégséges mértékben biztosítja. Az önkormányzati intézmény az alapító okiratban használatba adott vagyon működtetéséről törvényben és e rendeletben foglaltak figyelembevételével gondoskodik.

(3) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság, és az Önkormányzattal szerződéses jogviszonyban álló más jogi személy, vagy természetes személy a használatában lévő vagyon működtetéséről törvényben és e rendeletben meghatározottakon kívül a vele kötött szerződésben foglaltak alapján gondoskodik.

39. § (1) Az önkormányzati vagyont működtető szervezet a működtetés során jogosult a vagyon

(2) Az önkormányzati vagyont működtető szervezet a vagyon működtetése során a tűzvédelmi, munkavédelmi, egészségügyi előírásoknak megfelelően gondoskodik

40. § (1) Az Önkormányzat vagyonának működtetésbe adásáról vagy kivonásáról

(2) A vagyon vagy a vagyon egy meghatározott része üzemeltetésének jogát és kötelezettségét a tulajdonosi jogok 15. §-ban meghatározott gyakorlójának döntése alapján el lehet vonni, és más személy vagy szervezet üzemeltetésébe lehet adni.

(3) Az üzemeltetés jogának a működtető szervezettől történő elvonása a működtetés körébe tartozó többi feladat ellátását nem érinti, az továbbra is a működtetőt terheli.

41. § (1)⁶ Az Önkormányzat intézménye, gazdasági társasága jogosult a használatában lévő vagyon bérbeadására. Az ebből származó bevétel az intézményt, gazdasági társaságot illeti meg.

(2) A bérbeadásra irányuló szerződés határozatlan, vagy ha a bérlet időtartama az egy évet meghaladja, a (3) bekezdés szerinti döntésben meghatározott időtartamra köthető. A határozott idejű bérleti szerződés versenyeztetési eljárás mellőzésével, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI: törvényben előírt időtartammal és feltételek teljesülése esetén hosszabbítható meg.

(3) Az egy évet meghaladó határozott vagy határozatlan időre történő bérbeadáshoz

(4) Határozatlan időre kötött bérleti szerződés esetén a bérleti szerződésben a rendes felmondás jogának gyakorlását az intézmény és a vele szerződő fél nem kötheti feltételhez vagy meghatározott idő elteltéhez.

(5) Az Önkormányzat intézménye a működtetésében lévő vagyon hasznai szedésének jogát nem engedheti át.

(6) Az Önkormányzat intézménye az általa működtetett ingatlan bérbeadása során a tulajdonosi jogok körébe tartozó kötelezettséget nem vállalhat. Amennyiben a bérleti jogviszony fennállása alatt a tulajdonosi jogok körébe tartozó kötelezettségvállalás szükségessége merül fel, ahhoz a tulajdonosi jogok 15. § (1) bekezdésében meghatározott gyakorlója előzetes hozzájárulása szükséges.

(7) Az Önkormányzat intézményének vagyonhasznosítása nem sértheti vagy veszélyeztetheti az intézmény vagy az Önkormányzat feladatainak ellátását.

(8) Az intézmények a részükre átadott vagyont a tevékenységük ellátása során maguk használják.

(9) Az intézmény a tevékenysége során átmenetileg - egy évet meg nem haladó időtartamban - feleslegessé vált vagyontárgy használatát visszterhes szerződéssel másnak átengedheti. Amennyiben az intézmény a számára feleslegessé vált vagyontárgyat egy évet meghaladóan nem használja, köteles erről a Polgármestert értesíteni, aki gondoskodik a vagyontárgy hasznosításáról. Az intézmény által kötött - használatot átengedő – szerződést, annak teljesítése megkezdése előtt, a Polgármesterhez be kell nyújtani.

(10) Az intézmény a számára szükségtelenné vált ingó vagyontárgyakat – a 6. § (5) bekezdésben foglalt esetek kivételével - köteles felajánlani a tulajdonos Önkormányzatnak. A tulajdonos nevében a Polgármesteri Hivatal a felajánlásról a többi intézményt köteles értesíteni. Ha a felajánlást sem intézmény, sem Polgármesteri Hivatal nem fogadja el, vagy 15 napon belül nem válaszol, a felajánló intézmény az ingó vagyontárgyat értékesítheti. Az értékesítést nyilvános eljárásban, a 46. § (3) - (4) bekezdései szerint kell lefolytatni, ha a vagyontárgy beszerzésekor tárgyi eszköznek minősült. A Polgármesteri Hivatal ingóság szükségtelenné válása esetén ugyanezen szabályokat alkalmazza.

(11) Az intézmény által a (9) bekezdés szerint kötött szerződés teljesítése, és a (10) bekezdés szerinti értékesítés során befolyt bevétel az intézményt illeti meg.

(12) Ha az intézménynek átadott vagyontárgy feladatváltozás, átszervezés miatt válik szükségtelenné, a hasznosításról az Önkormányzat gondoskodik.

42. § Az önkormányzati vagyont működtető, az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság a működtetésében álló önkormányzati vagyont a nemzeti vagyonról szóló 2011 .évi CXCVI törvényben meghatározott időre, a gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek döntése alapján hasznosíthatja.

43. § A 38. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott más jogi személy, vagy természetes személy működtetésében álló vagyon bérbeadására a működtetővel kötött szerződésben foglaltakat kell alkalmazni.

44. § (1)⁷ Önkormányzati vagyont értékhatárra való tekintet nélkül – a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben, az Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXXIX. törvény, továbbá jelen szakasz (2)-(3) bekezdésében foglaltak kivétellel - kizárólag versenyeztetési eljárás lefolytatásával lehet átruházni, bérbe vagy használatba adni.

(2) Amennyiben az ingó vagyon átruházása azonos funkciójú tárgyi eszköz beszerzéséhez kapcsolódik, az értékesítés a közbeszerzés vagy az Önkormányzat mindenkor hatályos beszerzésre vonatkozó szabályai szerint bonyolítható.

(3) A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatár alatt mellőzhető a versenyeztetés:

45. § (1) A versenyeztetési eljárás

46. § (1) A pályázati felhívás nyilvános vagy zártkörű.

(2) Zártkörű pályázat írandó ki, ha a nyilvános pályázat közérdeket sért, vagy ha teljesítésére kizárólag meghatározott ajánlattevők alkalmasak. A zártkörű pályázat meghirdetéséről a Polgármester dönt.

(3) A nyilvános pályázati felhívás az elektronikus és a nyomtatott médiában

(4) A zártkörű pályázati felhívásról a meghívott ajánlattevők egyidejűleg és közvetlenül, írásban kerülnek tájékoztatásra.

(5) A pályázat két fordulóban is meghirdethető. A második fordulóban a kiválasztott ajánlattevők az első fordulóban vállalt feltételekkel vesznek részt. A második fordulóra vagy a második fordulóban tett azonos ajánlatok közül a nyertes kiválasztására licit is kiírható, ha az a pályázati kiírásban szerepel.

(6) A kiíró az első fordulóban olyan adatokat tartalmazó ajánlatokat is kérhet, melyekből meg tudja állapítani, hogy az ajánlattevő teljesítőképessége, eddigi tevékenysége, szakismerete, és megbízhatósága, valamint pénzügyi helyzete alapján alkalmas-e a felhívásban megjelölt kötelezettség teljesítésére.

(7) A pályázati kiírás elkészítéséről a kiíró szükség szerint szakértő bevonásával és a Polgármesteri Hivatal cél és feladat szerint illetékes szakmai szervezeti egységével történt egyeztetés alapján gondoskodik.

(8) A pályázat meghirdetéséről és a pályázati eljárás szabályszerű lebonyolításához szükséges egyéb feltételek biztosításáról a kiíró gondoskodik.

47. § (1) A pályázati kiírás tartalmazza.

(2) A pályázati felhívásban megjelölendő az ajánlat elkészítéséhez rendelkezésre bocsátandó dokumentáció beszerzésének helye és feltétele.

(3) ^[16] Az ajánlat benyújtására vonatkozó időpont a felhívásban úgy határozandó meg, hogy a felhívás közzététele és az ajánlat benyújtására vonatkozó határidő között legalább 15 nap különbség legyen.

48. § (1) A pályázati kiírás az ajánlat benyújtására megjelölt időpontig visszavonható, amelyet a kiíró a felhívással azonos módon tesz közzé.

(2)⁸ A pályázati kiírás indokolt esetben az ajánlatok felbontása előtt is visszavonható, amennyiben a pályázat tárgyát képező vagyonra vagy pályázati feltételre vonatkozóan merül fel olyan új adat vagy tény, amely a pályázat tartalmát lényegesen befolyásolja.

(3) A pályázati kiírás (2) bekezdés szerinti visszavonásáról a kiíró haladéktalanul, de legkésőbb az ajánlatok felbontásáig értesíti a pályázatot benyújtó személyt vagy szervezetet.

(4) A kiírás visszavonásáról az Önkormányzat, mint kiíró esetén a Polgármester, egyéb kiíró esetén a kiíró vezetője dönt.

(5) A pályázati kiírás visszavonása esetén - ha a részletes dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt - az ellenérték visszajár, az ajánlattevő pedig a dokumentációt visszaadja.

(6) Amennyiben a pályázati kiírás visszavonására az ajánlat benyújtása és az ajánlatok felbontása közötti időben az (2) bekezdésben meghatározott okból kerül sor, a pályázó az ajánlatának összeállításával kapcsolatban felmerült és igazolt költségei megtérítésére igényt tarthat, kivéve, ha ezt a pályázati kiírás kizárta.

49. § (1) A pályázatokat bíráló bizottság az elnökkel együtt páratlan létszámú és legalább 5 főből áll, akik közül legalább egy fő jogi végzettségű. A bizottság elnökét, tagjait és póttagjait, valamint a jegyzőkönyvvezetőt legkésőbb a pályázat elbírálását megelőző 8. napig az Önkormányzat, mint kiíró esetén a Polgármester, egyéb kiíró esetén a kiíró vezetője bízza meg és dönt közjegyző esetleges meghívásáról.

(2) A bíráló bizottság tagjai a bizottság munkájában való részvételért díjazásban nem részesülnek.

(3) A bíráló bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van.

(4) A bíráló bizottság a határozatait a jelenlévők több mint a felének egybehangzó szavazatával hozza.

(5) A bíráló bizottság dönt a pályázat elbírálásához esetlegesen szükséges szakértő meghívásáról.

50. § (1) A bíráló bizottság tagjait és a felkért szakértőt titoktartási kötelezettség terheli. Az elbírálásban résztvevő az e minőségében tudomására jutott információt kizárólag az ajánlat értékelésének (elbírálásának) a céljára használhatja fel.

(2) Az ajánlat elbírálásában nem vehet részt, aki

(3) Az ajánlat elbírálásában nem vehet részt az, akitől - bármely oknál fogva - nem várható el az ajánlat tárgyilagos megítélése.

(4) A pályázat elbírálásában résztvevő köteles bejelenti, ha vele szemben a (2)-(3) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn.

(5) Összeférhetetlenségi ügyben Önkormányzat kiíró esetén a Polgármester, egyéb kiíró esetén a kiíró vezetője dönt. Az összeférhetetlenség megállapításával egyidejűleg - ha az a bíráló bizottság valamely tagjával szemben merült fel - a döntésre jogosult gondoskodik új tag kijelöléséről. Amennyiben az összeférhetetlenség az eljárásban közreműködő - a bíráló bizottság által meghívott - szakértővel szemben került megállapításra, az összeférhetetlenség megállapítását követően új szakértő meghívásáról a bíráló bizottság gondoskodik.

(6) Az ajánlattevő a pályázat elbírálásában résztvevő személlyel szembeni összeférhetetlenségi okot legkésőbb az ajánlatok elbírálásáig nyújthatja be.

(7) Amennyiben az ajánlattevő részéről a pályázat elbírálását követően merül fel összeférhetetlenségi okra hivatkozással kifogás, a kiíró nem köteles ennek alapján új eljárást lefolytatni.

51. § (1) Az ajánlat zárt borítékban nyújtandó be és a borítékon feltüntetendő az adott pályázati kiírásra utaló jelzés.

(2) A pályázati felhívásra beküldött ajánlat tartalmazza az ajánlattevő részletes nyilatkozatát különösen

(3) Az ajánlattevő az ajánlathoz - a pályázati kiírásban közölt - elbírálási időpontot követő 15 napig kötve marad, kivéve, ha az elbírálási időpontban valamelyik ajánlattevővel a szerződés létrejön, vagy egyik ajánlattevővel sem jön létre szerződés.

52. § (1) Az ajánlat felbontásánál a bíráló bizottság tagjai, az ajánlattevő, és a szakértő, valamint a jegyzőkönyvvezető lehetnek jelen.

(2) Az összes ajánlat felbontását követően - az ajánlattevők azonosítása után - a bíráló bizottság tagjai megállapítják, hogy az ajánlatok közül melyek az érvényesek és érvénytelenek.

(3) Érvénytelen az ajánlat, ha

(4) Az érvénytelen ajánlat az elbírálás további szakaszában nem vehet részt.

(5) Az érvényesség megállapítását követően ismertetésre kerül az érvényes ajánlat lényeges tartalma azon adatok kivételével, amelyeknek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta.

(6) Az ajánlat felbontásáról és a pályázattal kapcsolatos megállapításról jegyzőkönyv készül, amelyről az ajánlattevő másolatot kap.

53. § (1) Az ajánlatot az ajánlat felbontását követően a bíráló bizottság elbírálja és javaslatát a döntéshozó elé terjeszti. A tárgyalásról jegyzőkönyv készül. Az ajánlatok elbírálásán a bíráló bizottság tagjain és a meghívott szakértőkön, valamint a jegyzőkönyvvezetőn kívül más nem vehet részt.

(2) Ha az ajánlat elbírálása bizonyos kérdés tisztázását teszi szükségessé, az ajánlattevőtől felvilágosítást kérhet a bíráló bizottság.

(3) A bíráló bizottság az (1) bekezdésben foglalt határidőt egy ízben, legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja, melyről haladéktalanul értesíti az érvényes ajánlatot benyújtó pályázót. Az elbírálásra nyitva álló határidő meghosszabbítása esetén a pályázó ajánlati kötöttsége a meghosszabbítás időtartamával meghosszabbodik.

54. § (1)^{9 [17]} A pályázatról a bíráló bizottság javaslatában foglaltak alapján a bizottság javaslatának benyújtását követő 8 napon belül, testületi döntés esetén, a soron következő testületi ülésen

(2) Az ajánlat elbírálására vonatkozó döntés kihirdetése a kiírásban foglaltak szerint történik.

(3) Amennyiben a kiíró a pályázatot eredményesnek minősíti, a nyertes ajánlattevő a pályázati hirdetményben megjelölt határidőn belül a szerződést aláírja.

(4) Az ajánlat kizárólag az elbírálásra használható fel, más célú felhasználás esetén az ajánlattevővel külön megállapodás kötendő.

(5) Az ajánlattevő az ajánlat kidolgozásáért térítést nem igényelhet.

(6) Amennyiben a kiíró egyik pályázatot sem fogadja el, a pályázatot eredménytelennek nyilvánítja, melyről értesíti a pályázatot benyújtó ajánlattevőt.

55. § (1) Nem lakás céljára szolgáló helyiség megüresedése esetén pályázatot kell kiírni a helyiség bérbeadására. A korábbi bérleti jogviszonytól eltérő pályázati feltételek meghatározásáról a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság dönt. A pályázatot legalább az Önkormányzat honlapján, a Törökszentmiklósi Hírlapban és-, az Önkormányzat hirdetőtábláján kell közzétenni.

(2) Öt évet meg nem haladó időtartam esetén a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság dönt. A Bizottság, döntése során meghatározza az adott helyiség bérleti díjáról és a bérlet időtartamáról.

(3) Öt évet meghaladó határozott időtartam esetén, pályázat nyerteséről vagy bérlő kijelöléséről a Képviselő-testület dönt.

(4) A pályázatok átvételéről a szakmai osztály vezetője gondoskodik.

(5) Helyiségre bérlőtársi szerződés nem köthető, kivéve

56. § (1) A pályázatok hiánypótoltatását, a licitáltatást és a bérleti jogviszony tárgyában történő döntés előkészítését a szakiroda végzi.

(2) El kell utasítani a pályázatot, ha az

57. § (1) Helyiségbérleti szerződést határozott időtartamra lehet kötni, amely több alkalommal, egyenként legfeljebb öt évre meghosszabbítható. A meghosszabbítás feltétele, hogy a lejárat előtt legfeljebb 60 nappal, a bérlőnek megküldött bérbeadói ajánlatot 15 napon belül a bérlő elfogadja. A hosszabbítás feltételeiről és lehetőségéről Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság dönt, kivéve ha a bérleti jogviszony létrejötte a Képviselő- testület döntésén alapult.

(2) A nem lakás célú helyiségekre vonatkozóan a bérleti szerződés kizárólag akkor köthető meg, ha a bérbe venni szándékozó vállalja, hogy a bérleti díj évente január 1-től, a tárgyév január 1-én érvényes jegybanki alapkamat mértékének megfelelő százalékban emelkedik. Nem forintban meghatározott bérleti díj esetében a Képviselő-testület a bérleti díj emelkedésének ütemezésére és mértékére ettől eltérő ajánlatot is elfogadhat. Újabb bérleti ajánlat nem tehető annak, akinek helyiségbérleti díjhátraléka, vagy a bérleménnyel kapcsolatos közműdíj tartozása van, továbbá a bérlet ideje alatt három vagy több alkalommal bérleti díjhátralékát kizárólag felszólításra fizette meg, továbbá, ha a bérlő a bérleménynél a jó gazda gondosságával és rendeltetésszerű használatával kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesítette.

(3) Több pályázat esetén zárt körű licitálásra kerül sor, amelyet a bérleti díj összegére kell lefolytatni.

58. § (1) A licitálás nyilvános vagy zártkörű.

(2) Zártkörű licitálás kerül kiírásra, ha a nyilvános licitálás közérdeket vagy üzleti érdeket sért. A zártkörű licitálás meghirdetéséről a Polgármester dönt.

(3) A nyilvános licitálás a 46. § (3) bekezdése, a zártkörű licitálás a 46. § (4) bekezdése szerint kerül meghirdetésre.

(4) A licitálásról és technikai feltételeinek biztosításáról a kiíró gondoskodik.

59. § (1) A licitálási hirdetmény vagy értesítés tartalmazza

(2) A licitálás időpontja a hirdetményen vagy az értesítésben úgy kerül meghatározásra, hogy a hirdetmény vagy az értesítés közzététele és a licitálás időpontja között legalább hét nap különbség legyen.

60. § (1) A licitálási hirdetmény vagy értesítés a licitálás időpontjáig visszavonható, amely a közzététellel azonos módon történik.

(2) Amennyiben a licitálás visszavonására okot adó körülmény felmerülésétől számítva a licit időpontjáig hátralévő idő a nyomtatott hetilapban vagy napilapban történő közzétételre már nem elegendő, a hirdetmény visszavonására az Önkormányzat honlapján történő közzététellel, indokolt esetben a licit megkezdése előtt, a jelenlévőkkel történő közléssel is sor kerülhet.

61. § A licitálást a felelős szakmai osztály megbízottja végzi, az eredményét pedig a bíráló bizottság állapítja meg.

62. § (1) A licitáló azonosítása után a licitet lefolytató személy megállapítja, hogy az ajánlatok közül melyek az érvényesek és érvénytelenek.

(2) A licitáláson a legmagasabb vagy ennek hiányában a kikiáltási összeget kínáló ajánlattevő szerződéskötési jogot szerez (a licitálás nyertese).

(3) A licitálás nyertesének elállása esetén a második legkedvezőbb ajánlatot tevő szerez szerződéskötési jogot.

(4) A licitálás eredményének kihirdetése a licitálás lezárását követően azonnal, az ajánlattevők jelenlétében történik.

(5) A licitálás lefolytatásáról a bizottság jegyzőkönyvet készít, amelyből a licitálás nyertese és a második legkedvezőbb ajánlatot tevő résztvevő másolatot kap.

(6) A licitálás nyertese a hirdetményben meghatározott határidőn belül a szerződést aláírja, és ezzel egy időben fizetési kötelezettségét teljesíti.

63. §¹¹ (1) A lakások bérbeadása során jelen rendelet rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni. A pályázatot meg kell hirdetni az Önkormányzat honlapján, a Törökszentmiklósi Hírlapban, és az Önkormányzat hirdetőtábláján.

(2) Öt évet meg nem haladó bérleti időtartam esetén a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság dönt. A Bizottság, döntése során meghatározza az adott helyiség bérleti díját és a bérleti időtartamot.

(3) Öt évet meghaladó határozott, és határozatlan időtartam esetén, pályázat nyerteséről vagy a bérlő kijelöléséről a Képviselő-testület dönt.

64. § (1)¹² A lakás céljára szolgáló helyiségek pályáztatását, hiánypótoltatását és a bérleti jogviszony tárgyában történő döntés előkészítését a Törökszentmiklósi Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Osztálya (továbbiakban: szakiroda) végzi.

(2) Hiánypótlásra egy alkalommal van lehetőség, melyet a hiánypótlási felhívást követő nyolc napon belül kell a pályázónak teljesítenie.

65. § (1) A lakások bérbeadásának jogcíméről a Képviselő-testület határoz, amelyek

(2)¹³ A 4. melléklet 12. kategóriában felsorolt lakás céljára szolgáló helyiségek (szolgálati férőhelyek) hasznosításáról az Oktatási és Kulturális Bizottság dönt. Szolgálati férőhely kizárólag Törökszentmiklós város közigazgatási területén működő önkormányzati fenntartású intézményben közalkalmazotti, közszolgálati, egyéb munkajogviszonyban dolgozó, valamint az Önkormányzat által támogatott szervezet által megjelölt Törökszentmiklóson lakás tulajdonjogával nem rendelkező személy részére adható bérbe és más célra nem használható.

66. § (1) ^[19] Szociális céllal történő bérbeadás esetén a bérbeadásról hirdetményt kell közzétenni. A hirdetményt a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján az Önkormányzat honlapján, és a Törökszentmiklósi Hírlapban kell közzétenni úgy, hogy az ajánlat benyújtására vonatkozó időpont a felhívásban úgy határozandó meg, hogy a felhívás közzététele és az ajánlat benyújtására vonatkozó határidő között legalább 30 nap különbség legyen.

(2) A hirdetménynek tartalmaznia kell

(3) Szociális célú lakás bérletére a hirdetmény közzétételétől számított harminc napon belül az tehet ajánlatot, aki

(4) Az indokolt lakásigény mértéke:

(5) Vissza kell utasítani az ajánlatot, ha

(6) A szociális célú lakás bérlőjét az ajánlattevők közül - a (3) bekezdésben szereplő határidő leteltét követő ülésen - a Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottság jelöli ki.

(7) Ha több ajánlattevő felel meg a (3) bekezdés szerinti feltételeknek és nem áll fenn velük szemben az (5) bekezdésben meghatározott kizáró ok, a Bizottság az ajánlattevők szociális helyzetének mérlegelése alapján határoz a bérlő személyéről. Amennyiben a mérlegeléshez szükséges adatok nem állnak rendelkezésre a Bizottság a határozathozatalt elnapolhatja, azonban nyolc napon belül újabb ülésen döntenie kell a bérlő személyéről. A jegyző köteles gondoskodni arról, hogy a szükséges adatok a Bizottság újabb ülésén rendelkezésre álljanak.

67. § (1) Lakáscsere útján akkor adható bérbe lakás, ha a bérleti jogot másik lakás bérleti jogára, vagy tulajdonjogára cseréli a bérlő.

(2) Meghatározott feltétel bekövetkezéséig bérbeadott lakás nem cserélhető el.

(3) Határozott időre bérbeadott lakás kizárólag határozott időre bérbeadott lakásra cserélhető, ha a bérlet időtartamából több mint egy év van hátra.

(4) A csere után a bérlő az előző bérlő helyébe lép, és a bérleti szerződés változatlan feltételekkel érvényben marad.

68. § (1) Elhelyezési kötelezettség üres és bérbe adható lakás megléte esetén kizárólag azokra a személyekre teljesíthető, aki

(2) Elhelyezési kötelezettséggel kizárólag olyan lakás vehető igénybe, amely lakás nagysága nem haladja meg az elhelyezni kívánt személy és családja indokolt lakásigénye mértékének felső határát, amelynek mértéke

(3) Vissza kell utasítani az elhelyezési kérelmet, ha

(4) A törvényben meghatározott személyek körén kívüli befogadáshoz való bérbeadói hozzájárulás elhelyezési igényt nem keletkeztet.

69. § (1) Közérdekű céllal kizárólag önkormányzati intézmény közalkalmazottjának, Polgármesteri Hivatal köztisztviselőjének adható bérbe akkor, ha letelepedése, munkavégzése különös önkormányzati érdeket szolgál, akinek letelepedéséhez közérdek fűződik.

(2)¹⁴ Közérdekű céllal bérbeadott lakás bérleti szerződése a közalkalmazotti-, köztisztviselői-, szolgálati-, munkajogviszony fennállásáig, de legfeljebb öt évre köthető, amely indokolt esetben egy alkalommal meghosszabbítható. Ha a bérlet időtartama alatt a bérlő Törökszentmiklóson beköltözhető lakás tulajdonjogát, bérleti jogát, haszonélvezeti vagy használati jogát megszerzi, a bérlet megszűnik.

(3) A Képviselő-testület a közérdekű célú bérbeadásról szóló határozatában kijelöli a bérlőt is.

(4) Ha a bérlő közalkalmazotti jogviszonya úgy szűnik meg, hogy az általa addig végzett munkaköri feladatait más jogviszony alapján változatlanul tovább folytatja, a szerződést a Képviselő-testület a bérlővel közösen módosíthatja a bérlő munkavégzésének megszűnéséig.

70. § (1) Pályázat útján történő bérbeadás esetén a szakmai osztály pályázatot ír ki a lakás bérbeadására, melyet legalább az Önkormányzat honlapján, Önkormányzati hírlapban, és az Önkormányzat hirdetőtábláján kell közzétenni.

(2) A hirdetményben fel kell tüntetni:

(3) A hirdetmény közzétételével egy időben részletes pályázati kiírást kell összeállítani, mely tartalmazza:

(4) Pályázatot az nyújthat be, aki

(5) El kell utasítani a pályázatot, ha

(6) A pályázatokat a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság bírálja el.

(7) Több érvényes pályázat esetén azon pályázónak kell lakásbérleti jogot adni, aki több havi bérleti díj előleg egyösszegű megfizetését vállalta előre. Az ugyanazon összeggel pályázók közül azt kell a sorrendben előbbre helyezni, aki magasabb egy főre jutó jövedelemmel rendelkezik, majd ezt követően akinek családjában több saját, vagy örökbefogadott kiskorú, illetve iskolai tanulmányait végző, de 25. életévét be nem töltött gyermek él.

71. § (1) A garzonházban lévő 40 m² alapterületűnél kissebb bérlakásokra kizárólag olyan fiatal házastársak vagy élettársi kapcsolatban élő személyek (továbbiakban: házastársak) nyújthatnak be pályázatot, akik

(2) A pályázatnak tartalmaznia kell:

(3) A pályázathoz mellékelni kell a lakáscélú előtakarékossági szerződés másolatát, házassági anyakönyvi kivonat másolatát, élettársi viszonyt igazoló, hatóság által jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatot, továbbá a házastársaknak a pályázat benyújtását megelőző 6 havi nettó jövedelmére vonatkozó igazolásokat (pl. munkáltatói igazolás, adóigazolás).

(4) A pályázat elbírálásánál az alábbi sorrendben előnyben részesülnek, akik:

(5) El kell utasítani a pályázatot, ha

(6) A lakáscélú előtakarékosság havi összege legalább 25.000 forint. Az előtakarékossági szerződést Magyarországon bejegyzett pénzügyi intézménnyel vagy biztosítóintézettel kell megkötni, legalább a bérleti szerződés időtartamára.

(7) Az (1) bekezdés szerinti bérlakásra határozott időre, legfeljebb 5 évre köthető bérleti szerződés. A határozott idő elteltével a bérleti szerződés megszűnik. A lakás ugyanazon bérlőnek ismételten nem adható bérbe.

(8) A határozott idő elteltével a bérlő köteles a lakást tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó részére visszaadni, egyidejűleg a bérlő maga köteles gondoskodni elhelyezéséről.

(9) Önkormányzati bérlakás a volt bérlőnek a bérleti időtartamot követő 5 évig semmilyen jogcímen nem adható bérbe.

(10) Az előtakarékosság teljesítését a bérlő negyedévenként köteles igazolni a bérbeadó felé.

(11)¹⁵ Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő házastárs igénylőként nem jelentkezik, a lakás költségelvű (4. melléklet 3. kategória) lakbér felszámításával a 72. §-ban meghatározott feltételek szerint másnak is bérbe adható.

(12) Garzonház esetében, ha a kereső tevékenység vagy hallgatói jogviszony 90 napnál hosszabb időre, megszűnik, 6 hónapon belül a lakást el kell hagyni. El kell hagyni a lakást a pályázatban vállalt lakáscélú előtakarékosság nem megfelelő teljesítése esetén.

(13) A Képviselő-testület - egyedi döntésben - közvetlen bérlőkijelöléssel pályázat kiírása nélkül lakásbérleti jogviszonyt biztosíthat olyan házas, vagy élettársi kapcsolatban lévő személyeknek, akik maradéktalanul megfelelnek az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek, feltéve, hogy a bérlőkijelölést megelőző hat hónapban kiírt pályázat pályázó hiányában eredménytelenül zárult, vagy a pályázat(ok) során a pályázók száma nem haladta meg a bérbeadásra meghirdetett lakások számát.

73. § (1) Az állami támogatással létrehozott nyugdíjasház a nyugdíjasok, illetve az öregségi nyugdíjkorhatárt elért személyek határozatlan idejű elhelyezését szolgálja. Az elhelyezett személyek és házastársak igény szerinti étkeztetéséről, házigondozás keretein belül külön térítési díj ellenében az Önkormányzat gondoskodik.

(2)¹⁶ A nyugdíjasház folyamatos működésének feltételeit az Önkormányzat biztosítja.

(3) A nyugdíjasházban lakásbérleti jogviszony létesítésére azok jogosultak, akik:

(4) A nyugdíjasház lakóinak a személyes gondoskodást, koruknak, egészségi állapotuknak megfelelően megszervezi az Önkormányzat, ezért az ellátott a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet, valamint a vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti térítési díjat köteles megfizetni. A nyugdíjasház üzemeltetési- és fenntartási költségeinek fedezésére a bérlőnek lakbért kell fizetnie, mely magában foglalja a gázfűtés- és a víz, illetve a csatornadíj teljes költségét. A bérleti szerződést az Önkormányzattal kell megkötni.A bérleti jogviszony elnyerése esetén a döntéstől számított 15 napon belül az egyszeri hozzájárulási díj összegének 10 %-át bánatpénzként kell megfizetni, amelyet a szerződéskötéskor kell kiegészíteni az egyszeri hozzájárulás teljes összegére. Szerződés kötésre akkor kerülhet sor ha a pályázó hiteles dokumentumot nyújtott be arról, hogy lakás tulajdonjogával nem rendelkezik. Amennyiben a szerződéskötésre a pályázó érdekkörében felmerült okból a rendelkezésre álló 6 hónapos határidő lejártáig nem kerül sor a pályázó a befizetett bánatpénzt elveszíti.

(5) A lakbéren túl, a nyugdíjasház lakójának beköltözés előtt egyszeri hozzájárulási díjat kell fizetnie, amelynek összege házastárs és élettárs esetén az éves bérleti díj háromszorosa. Egyedülálló esetén az egyszeri hozzájárulási díj az éves bérleti díj kétszerese, 75 év felett az éves bérleti díj másfélszerese. Házastársak esetén, az egyszeri hozzájárulási díj amennyiben legalább az egyikőjük betöltötte 75. életévet, az éves bérleti díj másfélszerese. Ebben az esetben emelt bérleti díjat kell vállania a pályázóknak.

75. §¹⁸ (1) A lakbér mértékét e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. Szociális helyzet alapján bérbe adott lakások a 4. mellékletben a 10., 11., - kategóriába sorolt, költségelven bérbe adott lakások a 1., 2., 4., 5., 6., 7., 8., 9.- kategóriába sorolt, piaci alapon bérbe adott lakások pedig a 3., 3.a. kategóriába sorolt lakások.

(2) A 2x8 lakásos költségalapon meghatározott lakbérű lakások lakbére az első évben nem lehet kevesebb az adott lakásra eső teljes beruházási költség 2 %-ánál. A lakbér mértékét évenként felülvizsgálni szükséges - a reálérték megőrzése érdekében - a tárgyév január 31-ig.

76. § A bérbeadó által biztosított, nem mérhető víz- és csatornaszolgáltatás a bérlő által megtérítendő.

77. § (1) ^[20] A lakás és nem lakáscélú bérleti szerződésben - a szociális alapon bérbe adott lakások és a nyugdíjasházban lévő lakások kivételével - három havi bérleti díjnak megfelelő mértékű óvadékot kell kikötni. A bérlő az óvadék összegét a szerződés aláírásával egyidejűleg köteles megfizetni.

(2) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, mely kikötést a bérleti szerződésben rögzíteni kell. A szerződésnek tartalmaznia kell továbbá, hogy a bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. A bérlő által bejelentett - különösen: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő - távolléte alatt, erre hivatkozással felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót - felhívására - írásban tájékoztatja.

(3) A bérlő köteles közjegyző előtt kiköltözési nyilatkozatot tenni. A közjegyzői díjat a bérlő viseli.

(4)¹⁹ Az összes bérlemény esetében a Városfejlesztési osztály évente egyszer ellenőrzi a rendeltetésszerű használatot, és a szükséges intézkedéseket kezdeményezi.

78. § (1) A bérlő az általa használt lakásba a törvényben meghatározott személyek körén kívül más személyt kizárólag a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A hozzájárulást a bérbeadó írásban, a bérlő és az általa befogadni kívánt személy közösen, kizárólag írásban benyújtott nyilatkozatára adja meg.

(3) A bérbeadói hozzájárulás akkor adható meg, ha a bérlő

(4) A befogadni kívánt személy lakástulajdonát, haszonélvezeti, használati, bérleti jogát figyelmen kívül kell hagyni, ha

79. § (1)²⁰ A bérlő az általa használt lakást vagy üzlethelyiséget albérletbe nem adhatja.

(2)²¹

(3)²²

(4)²³

80. § A bérbeadó a helyiség határozatlan idejű, vagy öt évet meghaladó időtartamú helyiségbérleti jog átruházásához akkor járulhat hozzá, ha az a személy, aki a bérleti jog átvételéről a bérlővel szerződést kötött:

81. § (1) Az öt évet meg nem haladó bérleti jog esetén a bérlő a helyiség bérleti jogát nem ruházhatja át.

(2) A bérbeadó üzlethelyiség bérleti jogának elcseréléséhez akkor adhat hozzájárulást, ha a bérlő helyiségbérleti jogot szerez és a cserélő fél a szerződéskötést megelőzően írásban nyilatkozik, hogy a bérleti szerződésben foglaltakat feltétel nélkül elfogadja.

82. § (1) A bérlő az általa használt lakásra, a lakás bérleti jogának folytatása ellenében eltartási szerződést kizárólag a bérbeadó hozzájárulásával köthet.

(2) A bérbeadó a hozzájárulást köteles megadni, amennyiben:

(3) A szerződő felek az általuk kötött szerződést a hozzájárulás megadása céljából kötelesek benyújtani a bérbeadóhoz.

(4) A hozzájárulást vagy annak megtagadását a bérbeadó a felekkel írásban közli. A hozzájárulás megadása az eltartót lakcím létesítésére jogosítja a lakásban.

83. § (1) A bérbeadó és az általa befogadott személy közösen, írásban benyújtott nyilatkozatára a bérbeadónak velük bérlőtársi szerződést kell kötnie, amennyiben

(2) A megüresedett társbérleti lakrész a lakásban maradó társbérlő részére a már korábban megkötött lakásbérleti szerződésben foglalt feltételekkel adható bérbe.

84. § (1) A lakást jogcím nélkül használó személy által fizetendő lakáshasználati díj a lakáshasználat megállapításának időpontjától számított 2 hónapon belül megegyezik a lakbér mértékével.

(2) A lakáshasználati jog megállapításától számított 2 hónapon túl a bérbeadó havonta 30 %-kal emelheti a használati díj mértékét, melynek legmagasabb összege nem haladhatja meg a lakás mindenkori havi bérleti díjának tízszeresét.

85. § (1) Amennyiben a határozatlan idejű bérleti szerződés a felek közös megegyezése alapján szűnik meg, a bérlő másik lakásra és pénzbeli térítésre, vagy pénzbeli térítésre tarthat igényt

(2) A pénzbeli térítés mértéke, ha a bérlő

(3) A határozott időre vagy a feltétel bekövetkeztéig szóló bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszűnése esetén a bérlő másik lakásra nem tarthat igényt.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a bérlőt pénzbeli térítésként

(5) Az időtartam lejártát megelőző évben a bérlő pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.

(6) A feltétel bekövetkeztéig tartós bérlet megszűnése esetén a térítés nem lehet több, mint a (2) bekezdés a.) pontjában meghatározott érték fele.

(7) A pénzbeli térítést a bérbeadó a lakás átadásakor haladéktalanul - tartozásokkal csökkentve - egyösszegben köteles a bérlőnek kifizetni.

(8) A bérlő kérésére - saját tulajdonú lakás vásárlása, építése esetén - a bérbeadó a lakás átadását megelőzően a pénzbeli térítés 50 %-át kifizetheti. A lakás átadásának időpontját megállapodásban kell rögzíteni.

(9) Amennyiben a bérlő a (2) bekezdésben meghatározott időpontban a vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, a fizetendő térítési díj összege havonta 10 %-kal csökken.

86. § A lakásbérlet megszűnésére a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

89. § (1) A bérbeadó megállapodhat bérlővel abban, hogy a bérleményben a bérlő előzetes bérbeadói engedéllyel végez, vagy végeztet munkát, amely bérlő javára a hitelt érdemlően igazolt költségek erejéig bérbeszámítási jogot biztosít. Elektromos hálózatot érintő és épületgépészeti felújítás, átalakítás igazolt költségeinek elismeréséhez a kivitelező szabványossági nyilatkozata szükséges.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt bérbeszámításnál bérlő a bérleti díj 50 %-ának megfelelő összeget fizeti mindaddig, amíg költségei beszámításra nem kerülnek.

(3) Ha bérlő szerződésszegő magatartást tanúsít a telejes bérleti díj megfizetésére kötelezhető.

(4) A bérlő hibájából történő bérleti szerződés megszűnése esetén a költségei nem kerülnek visszafizetésre.

90. §²⁴ A bérbeadó nem biztosíthat bérbeszámítást bérlőnek az alábbi munkák elvégzése címén:

91. § (1) E rendelet 2018. január 01. napján lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően kell alkalmazni.

(3) E rendelet hatálybalépését megelőzően jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat és kötelezettségeket e rendelet rendelkezései nem érintik. Az e rendelet hatálybalépése előtt létrejött szerződések időtartamának e rendelet hatálybalépését követően történő meghosszabbítása új jogviszony létesítésének minősül.

(4) E rendelet mellékleteit 2018. március 31-ig felül kell vizsgálni.

92. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól szóló 30/2004.(VI. 25.) önkormányzati rendelet.

93. §²⁷ A rendelet 4. számú melléklete a 2020. december 18. napja előtt létrejött lakásbérleti szerződések esetén 2023. január 01. napjától alkalmazható.