1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése:

2. § (1) A Képviselő-testület döntése alapján a külföldi önkormányzatokkal együttműködés alakítható ki vagy testvérvárosi kapcsolat létesíthető, az Önkormányzat nemzetközi önkormányzati szervezethez csatlakozhat.

(2) Együttműködés vagy kapcsolat létesítéséhez és megszüntetéséhez a Képviselő-testület minősített többséggel meghozott döntése szükséges.

(3) Gyöngyös város testvérvárosai: a dániai Ringsted, az ausztriai Zeltweg, a romániai Kézdivásárhely, a finn Pieksämäki, a lengyelországi Sanok, a törökországi Manisa, a macedóniai Štip és a kínai Luohe.

3. § (1) Az Önkormányzat köteles ellátni a törvényben meghatározott kötelező önkormányzati feladatokat, ezen túlmenően önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe.

(2) Az Önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét és együttműködik a közösségekkel. A Képviselő-testület a polgármesteren, az alpolgármestereken és a bizottságokon, valamint a képviselőkön keresztül tart kapcsolatot velük, a vonatkozó döntések előkészítésébe bevonja őket.

4. § (1)² Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei: a polgármester, a Képviselő-testület bizottságai, a Mátrafüredi Részönkormányzat Testülete, a Közös Önkormányzati Hivatal, a jegyző, illetve – a Képviselő-testület döntése alapján - az önkormányzati intézmények, továbbá az önkormányzat részvételével alakult önkormányzati társulások látják el.

(2) A Képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátását saját intézménye, gazdasági társasága, illetve a részvételével működő önkormányzati társulás által fenntartott intézményen túl a kizárólagos tulajdonában, vagy a részvételével alakult társulás résztulajdonában lévő gazdasági társaság útján, más gazdálkodó vagy civil szervezettel kötött ellátási szerződés vagy egyéb megállapodás útján biztosítja.

(3) A Képviselő-testület a közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben és a gazdaságszervező munkában együttműködik az adott feladat ellátása érdekében társulásba tömörült települések önkormányzataival.

(4) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a Mátrafüredi Részönkormányzat Testületére, a jegyzőre, továbbá a részvételével alakult önkormányzati társulásra ruházhatja. A hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. Hatáskör átruházásához minden esetben minősített többségű szavazat szükséges. Az átruházott hatáskörök jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.

(5) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról a polgármester, a bizottsági elnök, a Mátrafüredi Részönkormányzat Testületének vezetője, valamint a jegyző a soron következő képviselő-testületi ülésen beszámol. A Polgármester a társulás átruházott hatáskörben hozott döntéseiről, a társulási tanácsban végzett munkájáról évente legalább egy alkalommal a Képviselő-testületnek beszámol.

(6) A Képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatók át az Mötv. 42 §-ban foglalt hatáskörök.

(7)³ Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben biztosított közigazgatási, hatósági jogkörben eljáró polgármestert, jegyzőt, illetve a Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselőjét a Képviselő-testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül.

5. § (1) A Képviselő-testület hivatalos megnevezése: Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testülete.

(2)⁴ A Képviselő-testület tagjainak száma: 15 fő. A Képviselő-testület tagjai névsorát, a támogató párt- és társadalmi szervezet elnevezését az 5. melléklet tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület feladat- és hatáskörét ülésein gyakorolja. A Képviselő-testület évente legalább tíz alkalommal ülésezik, a munkatervében meghatározott hónapokban nyári szünetet tart.

6. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az általa ezzel megbízott, a Képviselő-testület tagjai közül megválasztott alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatás esetén a Képviselő-testület ülését – az itt rögzített sorrendben - a korelnök, a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze. A Mötv. 44. §-ában foglalt esetben az ülést a polgármester 15 napon belül hívja össze.

(2)⁵ A képviselő-testületi ülés jellegéből fakadóan: alakuló, munkaterv szerinti (soros), rendkívüli, vagy közmeghallgatás lehet. A Képviselő-testület éves munkatervében nem szereplő ülések és az ezeket előkészítő bizottsági ülések rendkívüli ülések.

(3) A képviselő-testület alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belüli időpontra a polgármester hívja össze. Az alakuló ülést a polgármester vezeti az alábbiak szerint:

(4) A munkaterv szerinti ülések a munkatervben elfogadott napon, 9.00 órakor kezdődnek, amelyek legfeljebb 20.00 óráig tartanak. A Képviselő-testület – minősített többségű szavazattal – dönthet az ülés legfeljebb 22.00 óráig tartó folytatásáról.

(5)⁶ A képviselőknek a meghívót, és a Képviselő-testület és annak bizottságai által tárgyalandó előterjesztések teljes anyagát, továbbá a bizottságok külső tagjainak és a meghívottaknak a meghívót és az őket érintő napirendek előterjesztéseit úgy kell kézbesíteni, hogy az legalább 3 munkanappal az ülést megelőzően megtörténjen. A kézbesítés a képviselők és a bizottságok külső tagjai részére elektronikus formában, a MikroDat rendszeren keresztül történik. A MikroDat bármely okból történő meghibásodása esetén a Jegyző köteles gondoskodni az ülés anyagának papíralapon, vagy más alkalmas elektronikus adathordozón történő teljes körű kézbesítéséről.

(6) Az ülés meghívóján nem szereplő, vagy a meghívón szereplő, de a 6. § (5) bekezdésében foglalt határidőiben nem kézbesített, nagyobb terjedelmű, vagy bonyolultabb megítélést igénylő előterjesztéseket (önkormányzati koncepciók, gazdasági program, jelentősebb rendelettervezetek) legkésőbb a testületi ülést megelőző 10. napon 10 óráig kell a képviselők részére megküldeni. Ettől eltérni kizárólag a jelentős önkormányzati érdeket képviselő, vagy központi szabályozókban meghatározott határidő betartását célzó, vagy önkormányzati érdekeltségű pályázat határidőre történő benyújtását elősegítő előterjesztés esetében lehet.

(7)⁷ A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a Közös Önkormányzati Hivatal a lakosságot az ülés előtt legalább öt nappal értesíti. A lakosság tájékoztatása a Közös Önkormányzati Hivatal Fő térre néző ablakában elhelyezett hirdetménnyel, valamint a helyi sajtó útján, továbbá az Önkormányzat honlapján, részben a Városlakói EDtR alkalmazáson keresztül, valamint a MikroDat felületen történik. A meghívót elektronikus formában meg kell küldeni

(8) A közmeghallgatást igénylő napirendet tárgyaló ülés időpontját, helyét a (6) bekezdésben rögzítetteken kívül egy hirdetési újságban is közzé kell tenni.

(9) Rendkívüli ülést a polgármester hívhat össze. Össze kell hívni a Képviselő-testület ülését az Mötv. 44. §-ban meghatározott esetekben, az indítvány benyújtását követő 15 napon belüli időpontra.

(10) Rendkívüli ülésre a Képviselő-testület – indokolt esetben -, rövid úton személyes értesítéssel vagy telefonon, írásos meghívó, előterjesztés nélkül is összehívható.

(11) Szabályellenesen – nem a 6. § (1), (3) és (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – összehívott vagy összegyűlt ülés, illetve annak döntései érvénytelennek tekintendők.

(12) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés jellegét, helyét, kezdési időpontját, és a javasolt napirendi pontokat, a 13. § (3) bekezdésében meghatározott sorrendben.

7. § (1)⁸ A Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vehet részt:

(2) Az ülésen tanácskozási joggal való részvétel a meghívott esetleges akadályoztatása esetén – kivéve az (1) bekezdés 1-2. és 4. pontjaiban felsoroltakat –, az általa ezzel megbízott személyt illeti meg.

8. § (1) A Képviselő-testület nyilvános üléséről engedély nélkül készíthető kép-, és hangfelvétel.

(2)⁹ A Képviselő-testület zárt ülésének eseteire, valamint a zárt ülésen részt vevők személyére vonatkozóan az Mötv. zárt ülésre irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni. A feladatkörüket, megbízatásukat érintő napirendek tárgyalása során a Közös Önkormányzati Hivatal vezető megbízású köztisztviselőjét, valamint az Önkormányzat könyvvizsgálóját szakértőnek kell tekinteni.

(3) A nyilvános ülésen jelenlévő állampolgárok hozzászólását a polgármester engedélyezheti legfeljebb két percben, a vita lezárását követően, a döntés meghozatala előtt. Az állampolgári jogon történő hozzászólás lehetősége a Képviselő-testület tagjait nem illeti meg.

(4) Személyi ügyek tárgyalásakor az érintettet a napirend tárgyalását megelőzően írásban nyilatkoztatni kell arra vonatkozóan, hogy az előterjesztés nyilvános tárgyalásához hozzájárul-e. Hozzájárulás hiányában az adott napirend csak zárt ülésen tárgyalható abban az esetben is, ha több érintett esetén legalább az egyik a hozzájárulást nem adja meg.

9. § (1) A Képviselő-testület éves munkatervét a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé, előkészítéséhez javaslatot kér a képviselőktől és a bizottságoktól, a Mátrafüredi Részönkormányzat Testületétől, illetve a Roma, valamint a Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületétől. A munkatervet úgy kell összeállítani, hogy az tükrözze az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak folyamatos áttekintését.

(2) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(3) Az elfogadott munkaterv hozzáférhetőségét az Önkormányzat honlapján folyamatosan biztosítani kell.

10. § (1) A Képviselő-testület döntését írásos előterjesztés alapján hozza meg, amely csak az előterjesztés tárgya szerint érintett bizottság véleményével tűzhető napirendre.

(2) A 39. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével bizottsági vélemény nélkül is megtárgyalásra bocsátható az az előterjesztés, amely az (5) bekezdés alapján kerül napirendre és az érintett bizottság az idő rövidsége miatt véleményezésre nem volt összehívható, valamint bármely esetben, ha a bizottság az előterjesztés véleményezésére nem tartott igényt.

(3)¹⁰ Előterjesztést nyújthat be a Képviselő-testülethez a polgármester, az alpolgármesterek, bármelyik képviselő vagy bizottság, a jegyző, az aljegyző, a Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti egységének vezetője, a főépítész, továbbá akit a Képviselő-testület vagy a polgármester erre felkér, illetve akit jogszabály erre felhatalmaz.

(4) Az ülést megelőzően legalább 14 nappal a képviselők legalább egynegyede (4 fő) vagy bármely bizottság írásban vagy jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel kezdeményezheti az általuk kidolgozott, az ülés összehívásának indokát is tartalmazó előterjesztés napirendre tűzését, amelyet a Képviselő-testület köteles a napirendi javaslatok közé felvenni.

(5) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Kivételesen szóbeli előterjesztés is a Képviselő-testület elé terjeszthető, ezt utólag írásba kell foglalni.

(6) Az ülés meghívójában nem szereplő előterjesztés (sürgősségi indítvány), valamint a meghívóban szereplő, de nem a 6. § (5) és (6) bekezdésében szabályozottak szerint kézbesített előterjesztés napirendre tűzéséhez a Képviselő-testület minősített többséggel hozott határozata szükséges.

(7) Az előterjesztés elkészítése során törekedni kell arra, hogy azok – mellékletek nélküli - terjedelme ne haladja meg az öt oldalt. Ez alól kivétel a gazdasági program, az önkormányzati koncepciók, pályázati dokumentációk és a rendelettervezetek indoklási része.

(8) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a tárgy meghatározását, az előterjesztő, valamint az előkészítésben közreműködő megnevezését, a javasolt döntés indokának és annak várható hatásának bemutatását, az arra vonatkozó utalást, hogy az adott tárgykörben volt-e korábban képviselő-testületi döntés, amennyiben igen, mi indokolja az ismételt tárgyalást, valamint az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslat vagy rendelettervezet szövegét, szükség szerint a döntési alternatívákat, továbbá a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezését, valamint a végrehajtás határidejét.

(9) A (8) bekezdésben foglaltakon túl az előterjesztésre vonatkozó egységes, alaki és a (8) bekezdésben rögzített tartalmi követelményeket jegyzői utasítás szabályozza.

(10) Azon előterjesztést, melynek zárt ülésen történő tárgyalását törvény előírja vagy lehetővé teszi és azt az előterjesztő a „Zárt ülésre javasolt!” minősítéssel lát el, csak a zárt ülés résztvevőinek szabad megküldeni. E rendelkezés nem érinti a Képviselő-testületnek azt a jogát, hogy az előterjesztést a javaslattól eltérően – ha azt törvény nem zárja ki –, nyílt ülésen vitassa meg. A zárt ülésre szánt előterjesztést és mellékleteit a zárt ülés résztvevői kötelesek bizalmasan kezelni, figyelemmel a személyes adatok és az üzleti titkok védelmét szolgáló vonatkozó jogszabályi előírásokra.

(11) Nem terjeszthető a Képviselő-testület elé olyan rendelettervezet vagy határozati javaslatot is tartalmazó előterjesztés, melyet a jegyző előzetesen alaki, tartalmi, valamint törvényességi szempontból nem hagyott jóvá.

(12)¹¹ A Képviselő-testület elé kerülő – bizottság által előzetesen megtárgyalt – rendelet-tervezet érdemi megváltoztatására, kiegészítésére irányuló módosító javaslatokat írásban, legkésőbb az ülést megelőző nap 9.00 órájáig kell a polgármesterhez eljuttatni.

11. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az általa ezzel megbízott, a Képviselő-testület tagjai közül megválasztott alpolgármester, vagy ennek hiányában a 6. § (1) bekezdésében meghatározott személy vezeti.

(2) A képviselők közül választott alpolgármester megválasztásáig a polgármester helyettesítésére az ülésen –az itt rögzített sorrendben- a korelnök, továbbá a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke jogosult.

12. § (1) Az ülés kezdetén a polgármester megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet.

(2) Az ülés elején, napirend előtt kerülnek előterjesztésre az alábbiak:

(3) A napirend előtti előterjesztések tárgyalása során a polgármester nem nyit vitát. A (2) bekezdés g) pontjában szabályozott esetben szóban legfeljebb 5 percben ismertethető az előterjesztett tájékoztató. A képviselők előterjesztésenként egy alkalommal, legfeljebb 2 percben kérdést intézhetnek az előterjesztőhöz, amelyre az előterjesztő haladéktalanul köteles választ adni.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően a (2) bekezdés i) pontja szerinti felszólalásnál képviselői kérdésre nincs lehetőség, azonban arra az ülés levezetője két perc időtartamban reagálhat.

(5) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a polgármester javaslatot tesz azon napirend előtti előterjesztésekre, amelyekre vonatkozóan - a képviselőcsoportok többségi javaslata alapján - képviselői kérdés és arra adott válasz mellőzésével, azonnali döntéshozatalra kerülhet sor. Ez alól kivételt képeznek a (2) bekezdés d) – f) és h) pontjaiban szabályozott előterjesztések.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő, egyszerű döntéshozatalra javasolt napirend előtti előterjesztésekről az ülés megnyitását követően, minősített többséggel dönt a Képviselő-testület. Amennyiben a polgármester, bármely képviselő, vagy a nem képviselők közül választott alpolgármester valamely napirend előtti előterjesztés kapcsán a kérdés lehetőségét indoklással ellátva indítványozza, az előterjesztést a Képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése alapján a (3) bekezdésben foglaltak szerint kell tárgyalni.

(7) Ezt követően a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére.

(8) Rendelettervezet kizárólag nyilvános ülésben kerülhet napirendre. A Képviselő-testület megváltoztathatja a napirendi pontok sorrendjét, napirendi pontokat összevonhat, vagy külön napirendi pontként rendelheti el az egyes előterjesztések tárgyalását, egyes előterjesztéseket a napirendre fel-, vagy arról levehet, illetve meghatározza azokat a napirendi pontokat, amelyeket – ha erre törvény lehetőséget ad –, zárt ülésen kíván tárgyalni. Erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(9) A polgármester minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

(10) A (9) bekezdésben foglaltaktól eltérően a polgármester javaslatot tesz azon előterjesztések vita nélkül történő elbírálására, amelyekre vonatkozóan a képviselőcsoportok többségi javaslatot tesznek.

(11) A (10) bekezdésben foglalt feltételnek megfelelő, egyszerű döntéshozatalra javasolt előterjesztésekről az ülés napirendjének elfogadását követően, minősített többséggel dönt a Képviselő-testület. Amennyiben a polgármester, bármely képviselő, vagy a nem képviselők közül választott alpolgármester valamely napirend kapcsán a vita lefolytatását indoklással ellátva indítványozza, a Képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése alapján az előterjesztés felett vitát kell nyitni.

(12) Az egyszerű döntéshozatallal érintett előterjesztéseket első napirendként tárgyalja a Képviselő-testület. A bonyolultabb megítélésű előterjesztéseket, továbbá azokat, amelyek esetében külső meghívott is jelen van, lehetőség szerint ezt követően, vagy előre meghatározott időpontban kell tárgyalni.

(13) A vita megnyitása előtt az előterjesztő vagy az előadó legfeljebb három perces szóbeli kiegészítést fűzhet az előterjesztéshez, majd a bizottsági vélemények hangzanak el legfeljebb 3 percben, amelynek erre irányuló igény esetén a kisebbségi véleményt is tartalmaznia kell. Ezt követően az előadóhoz és az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai napirendenként egy alkalommal, legfeljebb két percben kérdést intézhetnek. A kérdésekre a vita előtt kell választ adni, a válaszadás során törekedni kell a rövid, érthető és lényegre törő előadásra.

(14) Választásra, kinevezésre irányuló eljárás esetén a pályázó meghallgatása a többi pályázó távollétében egyenként történik, amelynek során a Képviselő-testület lehetőséget biztosít pályázat szóbeli kiegészítésére, majd a Képviselő-testület tagjai a pályázóhoz kérdéseket intézhetnek. A bizottsági vélemények ismertetésére és a vitára már valamennyi pályázó jelenlétében kerül sor.

(15) A vitában a képviselők napirendenként legfeljebb két alkalommal, személyenként összesen 5 perc időtartamban tehetik meg hozzászólásaikat, észrevételeiket. A tanácskozási joggal meghívottak napirendenként egy alkalommal, legfeljebb 3-3 percben szólhatnak hozzá a vitához. Az ülés vezetője indokolt esetben a hozzászólás időtartamának túllépését engedélyezheti.

(16) A vita lezárására, vagy az ülés elnapolására a Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A vita lezárására tett javaslatról, valamint az ülés elnapolásáról és az új ülés időpontjáról a Képviselő-testület azonnal, vita nélkül, minősített többséggel határoz. Az a képviselő, aki a vita lezárására irányuló javaslat előtt már szólásra jelentkezett, még élhet hozzászólási jogával.

(17) A napirend feletti vita lezárása után a napirend előadója észrevételt tehet a hozzászólásokra.

(18) A jegyzőnek a jogszabálysértő döntés, vagy nem e rendelet szerinti működés észlelése esetén jelzési kötelezettsége van a Képviselő-testület felé. Amennyiben a jegyző a javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni, úgy a vita lezárása után, de még a döntés előtt szót kell adni neki. Ez a jog a nem e rendelet szerinti eljárás esetén az előterjesztés tárgyalása során bármikor megilleti.

(19) A polgármester a vita során megfogalmazott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a bizottságok által megfogalmazott, majd sorrendjükben a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az eredeti előterjesztésben szereplő rendelet-tervezetről, illetve határozati javaslatról szavaz a testület. Ezen sorrendtől akkor szabad eltérni, amennyiben annak megváltoztatásával eredményes döntés hamarabb érhető el.

(20) A tanácskozás lefolytatásával összefüggő (ügyrendi) kérdésben a képviselők soron kívül szót kérhetnek, alkalmanként legfeljebb egy percben.

13. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata. Ennek keretében

(2) A széksértést elkövető képviselőt a Képviselő-testület – egyszerű többséggel meghozott döntésével – alkalmanként 5.000 Ft-tól 10.000 Ft-ig terjedő rendbírsággal sújthatja, amelyet a képviselő tiszteletdíjából kell levonni.

(3) A Képviselő-testület ülésén a tanácskozás zavartalanságának fenntartása érdekében tilos telefonálni. Egyebekben a mobil telefon-használat kizárólag „néma üzemmód” alkalmazása mellett történhet.

14. § (1) A Képviselő-testület határozatképességére, határozathozatalára, és a képviselő döntéshozatalból kizárására az Mötv. erre irányadó rendelkezéseit az (2) és (4) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni.

(2) A határozatképesség folyamatos figyelemmel kísérése, és a szavazás eredményének megállapítása szempontjából jelen lévőnek az ülésteremben ténylegesen ott tartózkodó képviselőt kell tekinteni, függetlenül attól, hogy szavazógépe be van kapcsolva vagy sem. A szavazás eredményének informatikai rögzítése érdekében az üléstermet elhagyó képviselő köteles a távollét időtartamára a szavazógépét kikapcsolni, az ülésteremben lévő képviselő pedig köteles szavazógépét bekapcsolt állapotban tartani.

(3) A képviselő legkésőbb a döntés meghozataláig köteles bejelenteni személyes érintettségét a Képviselő-testület felé. Amennyiben a Jogi és Ügyrendi Bizottság vizsgálata alapján megállapítható módon a képviselő elmulasztja személyes érintettségének bejelentési kötelezettségét, úgy a Képviselő-testületnek a Bizottság javaslata alapján hozott döntésétől kezdődően a képviselői alapdíját és bizottsági tiszteletdíját is tartalmazó összes tiszteletdíja legfeljebb 3 hónapra, és legfeljebb 50 %-kal csökkenthető.

(4) Ha a képviselő-testületi ülést határozatképtelenség miatt el kell napolni, úgy azt a polgármester nyolc napon belüli időpontra köteles ismételten összehívni.

15. § (1) Minősített többségű – azaz legalább 8 egyetértő – szavazat szükséges a következő esetekben:

(2) A szavazás eredményét az ülés levezetője állapítja meg. Azt a javaslatot, amely nem kapta meg a megfelelő többségű egyetértő szavazatot, ugyanazon az ülésen csak kivételes esetben, bármely képviselő vagy alpolgármester önkormányzati érdeksérelemre hivatkozó javaslatára – a Képviselő-testület minősített többségű döntése alapján – lehet újból szavaztatni. Ezen rendelkezés alkalmazásában önkormányzati érdeksérelem az Önkormányzat jogszabályon alapuló kötelező, továbbá önként vállalt feladatai megvalósulásának sérelme, vagy annak veszélye. A szavazást egy alkalommal az Mötv. 48. § (5) bekezdésében foglaltak szerint is meg lehet ismételni.

16. § (1) A Képviselő-testület döntéseit nyílt vagy titkos szavazással hozza meg.

(2) A nyílt szavazás esetén a szavazás szavazógép használatával történik, a Képviselő-testület tagja a névre szóló szavazógépen található „igen”, „nem” vagy „tartózkodik” gomb valamelyikének megnyomásával adhatja le szavazatát. A szavazás nyilvánosságát az ülésteremben elhelyezett névszerinti kijelző tábla biztosítja.

(3) A szavazógép tárolja a szavazás számszerinti, százalékos, valamint névszerinti eredményét. A nyilvános ülésen történő nyílt szavazás szavazógép által tárolt eredménye nyilvános, az bárki részéről megtekinthető. A szavazás eredményét a jegyzőkönyv hitelesítését követő 30 napig meg kell őrizni, ezt követően törlésre kerül.

(4) Név szerinti szavazást kell elrendelni a képviselők legalább egynegyedének (4 fő) indítványára, valamint közbeszerzési döntések esetén. Név szerinti szavazás rendelhető el bármelyik képviselő javaslatára. E kérdésben a Képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül határoz. Név szerinti szavazás során a jegyző egyenként, ABC- sorrendben szólítja a képviselőket, akik az eldöntendő kérdésre adott hangos „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” válasszal szavaznak. A jegyző a szavazatot a képviselők névsorán feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja. A szavazás eredményét az ülés vezetője hirdeti ki. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. Nem rendelhető el név szerinti szavazás az Mötv. 48. § (3) bekezdésében foglalt esetekben.

(5) Zárt ülésben tárgyalandó ügyek esetében a Képviselő-testület bármelyik képviselő indítványára titkos szavazást tarthat, amelyről egyszerű többséggel, vita nélkül határoz. A titkos szavazás a szavazógép „titkos szavazás” számítógépes programjának alkalmazásával történik. A képviselők a nyílt szavazásnál leírtak alapján adhatják le szavazatukat, azonban annak csak számszerű eredményét rögzíti a számítógép, nem állapítható meg az egyes képviselők szavazatának milyensége.

(6) Titkos szavazás során biztosítani kell a szavazógép szavazógombjainak eltakarhatóságát, valamint azt, hogy a névszerinti kijelző tábla a szavazás folyamán az egyes képviselők által leadott szavazatok számát és milyenségét ne mutassa.

(7) Abban az esetben, ha a számítógépes program meghibásodása miatt, vagy egyéb okból a titkos szavazás nem végezhető el az (5) bekezdésben foglaltak szerint, a szavazás – amelyet a Jogi és Ügyrendi Bizottság tagjai bonyolítanak le – külön helyiségben, megfelelő szavazólapok kitöltésével, és azok urnába történő bedobásával történik.

(8) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választásra, kinevezésre, vezetői megbízásra, kitüntetés odaítélésére irányuló döntés során, amennyiben több pályázó, vagy jelölt van, a titkos szavazásnál a képviselő több jelöltre is szavazhat. Minden jelöltről szavazni kell. Az a jelölt nyeri el a Képviselő-testület támogatását, aki a részszavazások során a minősített többséget megszerzi és a legtöbb szavazatot kapja. Amennyiben a szavazás eredményeként a Képviselő-testület egyik jelöltet sem támogatja, vagy a támogatott jelöltek között szavazategyenlőség áll fenn, a 15. § (2) bekezdésében foglaltak alapján van lehetőség ismételt szavazásra. Az ismételt szavazáskor csak a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni.

(9) A Jogi és Ügyrendi Bizottság a titkos szavazásról a (7) bekezdésben foglalt módszer alkalmazása esetén jegyzőkönyvet készít, amelyet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

17. § (1)¹³ A képviselő a Képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármesterektől, jegyzőtől, a bizottságok elnökeitől és a Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti egységei vezetőitől önkormányzati ügyekben egy alkalommal, a napirend elfogadását megelőzően, összesen legfeljebb 2 percben felvilágosítást kérhet (kérdés), amelyre az ülésen, vagy legkésőbb 30 napon belül írásban (elektronikus levélben) érdemi választ kell adni. A képviselő kérdését a polgármester vagy a jegyző elektronikus postafiókjára küldött „Képviselői kérdés” tárgymegjelölésű elektronikus levélben is felteheti.

(2) Interpelláció a Képviselő-testület hatáskörébe, illetve az általa átruházott hatáskörbe tartozó kérdésben írásban terjeszthető elő.

(3) Az interpellációt legkésőbb 2 nappal a soron következő ülés előtt 14.00 óráig kell benyújtani a jegyzőhöz vagy a polgármesterhez papír alapon, vagy az (1) bekezdésben meghatározottak szerint elektronikus levélben.

(4) A bizottság elnökéhez intézett interpellációt a bizottság tárgyalja és válaszolja meg. Amennyiben az interpellációra írásban adnak választ, a válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni és annak elfogadása tárgyában a következő képviselő-testületi ülésen születik döntés.

(5) Az ülés kezdetén a polgármester közli a képviselő által írásban benyújtott kérdés, interpelláció tárgyát. A szóbeli kérdést a települési képviselő a nyilvános ülés napirendjeinek megtárgyalását követően teheti fel.

(6)¹⁴ Az interpellációra az ülésen szóban, vagy legkésőbb az interpelláció benyújtásától számított 15 napon belül írásban, a MikroDat rendszeren keresztül kell érdemi választ adni. Az interpelláló ezirányú kérése esetén a választ írásban kell megadni. Azon az ülésen, amelyen az interpellációs válaszra is sor kerül, az interpelláló legfeljebb 3 percben szóban ismertetheti az interpellációt, majd ezt követi az interpellációra adott válasz. A szóbeli válasz időtartama legfeljebb 3 perc lehet. A válasz elfogadására vonatkozó nyilatkozatra – függetlenül az interpelláló képviselők számától – legfeljebb 3 perc áll az interpelláló rendelkezésére. Az interpelláció címzettje legfeljebb 3 percben reagálhat a nyilatkozatra. Amennyiben az interpelláló a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról – egyszerű többséggel – a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(7) A Képviselő-testület – ha a választ nem fogadja el – az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendel el. Ezzel – az interpelláló javaslatát figyelembe véve, tárgytól függően – a polgármestert, vagy bizottságai valamelyikét bízhatja meg, illetve ideiglenes bizottságot hozhat létre, a Hivatal megfelelő szervezeti egységének bevonása mellett. A vizsgálat elrendelése esetén lehetőséget kell adni arra, hogy az interpelláló képviselő a vizsgálatban részt vegyen. A vizsgálatot a munkaterv szerinti soron következő testületi ülésig le kell folytatni. Amennyiben eseti bizottság létrehozása szükséges, úgy azt az adott testületi ülésen létre kell hozni. Abban az esetben, ha a vizsgálat ezen határidőre nem kerül lefolytatásra, a vizsgálatért felelős bizottság elnöke köteles tájékoztatni a Képviselő-testületet a késedelem okáról és a befejezés várható időtartamáról.

(8) A vizsgálattal megbízott szerv vagy személy a vizsgálat eredményéről írásbeli jelentést nyújt be a Képviselő-testület részére. A jelentésben foglaltak elfogadásáról az interpelláló képviselő legfeljebb 3 percben nyilatkozhat. Amennyiben az interpelláló képviselő a jelentésben foglaltakat nem fogadja el, annak elfogadásáról a Képviselő-testület – vita nélkül, egyszerű többséggel – dönt. Ha a Képviselő-testület a jelentést nem fogadja el, a (7) bekezdésben foglaltaknak megfelelően jár el.

18. § (1) A Képviselő-testület ülése jegyzőkönyvének elkészítésére, tartalmára, a törvényességi ellenőrzést ellátó szervezet részére történő megküldésére, közzétételére az Mötv., valamint a közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A jegyzőkönyv egy példányát a jegyző megküldi a Vachott Sándor Városi Könyvtár, Kiállítóhely és Muzeális Gyűjtemény részére.

(3) A jegyzőkönyv mellékletét képezi a testületi ülés meghívója, az írásos előterjesztések, az elfogadott rendeletek, a jelenléti ív, valamint a név szerinti szavazásról készült szavazási ív. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólását mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz. A jegyzőkönyv közhitelességének és egységességének biztosítása a jegyzőkönyvet alkotó dokumentumok összefűzésével történik.

(4)¹⁵ A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – a Képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe a Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzői Irodájában, vagy az Önkormányzat honlapján keresztül tekinthetnek be.

(5)¹⁶ A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül, amelynek megismerhetősége szempontjából – a honlapon történő közzététel kivételével - a (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. A képviselő-testületi ülések előterjesztései, jegyzőkönyve, az ülésen készült hangfelvétel, és a számítógép szavazásról tárolt adatainak kezelésére, megőrzésére, selejtezésére vonatkozóan a Közös Önkormányzati Hivatal Iratkezelési Szabályzatában és Irattári Tervében foglaltak irányadók. A MikroDat-ban kezelt és tárolt adatokról minden testületi ülést követően biztonsági mentést kell végezni (dvd), amely adathordozó kezelésére, megőrzésére, selejtezésére vonatkozóan ugyancsak az Iratkezelési Szabályzatban és Irattári Tervben foglaltak alkalmazandók.

19. § (1) A Képviselő-testület állandó és – szükség szerint – ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2)¹⁷ A Képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, szervező és ellenőrzési feladatokat ellátó- a képviselő-testület által döntési jogkörrel felruházható- egymással mellérendeltségi viszonyban álló önkormányzati szervek. Állandó bizottságok a következők:

(3) A bizottságok feladatkörükben

(4) A bizottságok részletes feladatait a 3. melléklet tartalmazza.

20. § (1)¹⁸ A bizottság létszámát, ügykör szerinti feladatait és hatáskörét a Képviselő-testület állapítja meg. A bizottság elnökét és tagjait a Képviselő-testület választja meg, a bizottság összetételét, létszámát a polgármester előterjesztésére bármikor megváltoztathatja. A Képviselő-testület állandó bizottságai tagjainak névsorát, valamint a támogató pártszervezeteket a 6. melléklet tartalmazza.

(2) A bizottság elnökét és – elnökkel együtt számított - tagjainak több mint felét a Képviselő-testület tagjai közül kell választani.

(3) A bizottság ülésein a bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei azonosak.

(4) A képviselő, valamint a bizottság nem képviselő tagja legfeljebb két állandó bizottságnak lehet tagja.

(5) A bizottság feladatkörét és hatásköreit ülésein gyakorolja. Az ülést a bizottság elnöke – együttes vagy összevont ülés esetén az érintett valamennyi bizottság elnöke – hívja össze. A bizottság ülését a polgármester indítványára is össze kell hívni.

(6) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet bármelyik képviselő, valamint az, akit a bizottság elnöke az ülésre meghív. A bizottság ülésén állandó meghívott és tanácskozási joggal részt vehet a bizottság feladatkörét érintő tevékenységet folytató bármely gyöngyösi civil szervezet képviselője.

(7) A bizottság határozatképességére, határozathozatalára és zárt ülés tartására a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni.

(8) A bizottság titkos szavazás esetén – tagjai sorából – háromfős szavazatszámláló bizottságot választ, amely a titkos szavazást szavazólap alkalmazásával bonyolítja le.

(9) A bizottsági tag döntéshozatalból való kizárására, valamint a bizottság döntésének felfüggesztésére az Mötv. erre irányuló rendelkezéseit kell alkalmazni.

(10)¹⁹ A bizottság elnökének akadályoztatása esetén az ülés összehívásával, levezetésével és a jegyzőkönyv aláírásával kapcsolatos teendőket az általa esetenként megbízott, jelenlévő képviselő tag, vagy ennek hiányában a bizottság képviselő tagjai közül a jelenlévő korelnök látja el.

(11)²⁰ A bizottság működésének ügyviteli feladatait, döntéseik végrehajtását a Közös Önkormányzati Hivatal ügykör szerint illetékes belső szervezeti egysége látja el. A bizottság munkájának koordinálásáért, az ülések technikai előkészítéséért és a döntések nyilvántartásáért a Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzői Irodája a felelős.

(12) Amennyiben a Képviselő-testület két, vagy több bizottságára együttesen ruházza át valamely hatáskörét, az érintett bizottságok együttes ülést tartanak. Együttes ülés esetén a bizottságoknak külön-külön is határozatképesnek kell lenniük. Az együttes ülés vezetése a bizottságok elnökeinek megállapodása alapján történik. A bizottságok közös – erre utaló jelöléssel ellátott - határozatot hoznak.

(13) Amennyiben a képviselő-testületi ülés előkészítése során valamely napirendet két vagy több bizottság egy ülés keretében véleményez (összevont bizottsági ülés), a határozatképességre, az ülés vezetésére a (12) bekezdésben foglaltak irányadók, az egyes bizottságok állásfoglalásukat külön-külön szavazással alakítják ki.

(14) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét és a hozott döntéseket. Az átruházott hatáskörben hozott döntést határozati formába kell foglalni. A határozatokat naptári évenként külön-külön, folyamatos sorszámmal kell ellátni, utalva a meghozatal pontos dátumára és a bizottság nevének rövidítésére is. Az együttes bizottsági ülésről egységes, összevont jegyzőkönyv készül, a bizottságok határozataikat közösen – erre utaló jelöléssel – hozzák.

(15) A jegyzőkönyvet – amelyet 15 napon belül kell elkészíteni –, a bizottság elnöke – együttes ülés esetén elnökei – és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyv egy-egy példányát kapja a bizottság elnöke, valamint a Jegyzői Iroda, és rajta keresztül az önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv.

(16) Az ideiglenes bizottság összetételére és működésére az állandó bizottságra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók, azzal, hogy ügyrend megállapítására nem kerül sor.

(17)²¹ A bizottság maga állapítja meg ügyrendjét, mely tartalmazza feladatait, a Képviselő-testület által átruházott hatásköreit, valamint működése részletes szabályait. A bizottságok ügyrendje a Jogi és Ügyrendi Bizottság véleménye alapján hozott képviselő-testületi jóváhagyással érvényes.

22. § (1) A mátrafüredi lakosok sajátos helyi érdekeinek hatékonyabb érvényesítése érdekében – a településrész területi elkülönülését figyelembe véve –, a Képviselő-testület Mátrafüredi Részönkormányzatot hoz létre.

(2) A Mátrafüredi Részönkormányzat illetékességi területe Gyöngyös Város rendezési terveiben megjelölt mátrafüredi elkülönült belterület.

(3) A Mátrafüredi Részönkormányzat Testülete öt tagból áll. Vezetője a gyöngyösi 1. számú települési egyéni választókerület képviselője. Négy tagját (továbbiakban: választott tagok) a mátrafüredi választópolgárok jelölése alapján a mátrafüredi választópolgárok közül választja meg a Képviselő-testület a (4) – (13) bekezdésben foglaltak szerint. A választott tagok jelölésére irányuló eljárásban jelöltet ajánlhat, illetve jelölt lehet az a választópolgár, akinek lakóhelye a (2) bekezdés szerinti illetékességi területen van.

(4) A jelöltek ajánlása a polgármester által - a Képviselő-testület alakuló ülését, illetve a Részönkormányzat bármely okból történő megszűnését követő 10 napon belül eredményesen összehívott és általa vezetett ajánlógyűlésen történik, amelyre meg kell hívni a Képviselő-testület tagjait, illetve szükség szerint a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet. Az ajánlógyűlés akkor tekinthető eredményesen összehívottnak, ha a településrész bejelentett lakóhellyel rendelkező választópolgárainak több, mint 5 %-a jelen van. Amennyiben a jelölőgyűlésen a szükséges számú lakos nem jelenik meg, a jelölőgyűlést 10 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.

(5) Az ajánlás szóban és írásban tehető, amelyet vita és szavazás nélkül vesz tudomásul az ajánlógyűlés. Az ajánlógyűlésen kell kihirdetni a lehetséges jelöltek jelölésére irányuló településrészi szavazás (továbbiakban: szavazás) időpontját is, amely nem lehet korábban az ajánlógyűléstől számított 10. napnál.

(6) Az ajánlás akkor érvényes, ha az ajánlott választópolgárok az ajánlás elfogadásáról és büntetlen előéletükről szóló írásos nyilatkozatukat benyújtják a jegyzőhöz, legkésőbb a szavazást megelőző 5. napon. Az érvényes ajánlással rendelkezőkről és a településrészi szavazás időpontjáról és helyéről a jegyző a helyben szokásos módon Mátrafüreden hirdetményt tesz közzé, és gondoskodik a szavazólapok elkészítéséről.

(7) A szavazás megkezdésének időpontjáig a lehetséges jelöltek kampányt folytathatnak, ennek keretében pl. gyűlést tarthatnak, plakátot készíthetnek. Plakát közterületen kizárólag a hivatalos hirdetőtáblákon helyezhető el.

(8) A szavazás 8 órától 17 óráig tart. Szavazni kizárólag személyesen, az erre kijelölt helyiségben, személyazonosításra és a lakóhely megállapítására alkalmas érvényes dokumentumok bemutatása mellett, településrészi névjegyzék aláírásával lehet. Az aláírás megtagadása a szavazást nem akadályozza, de ennek tényét az íven rögzíteni kell.

(9) A szavazás lebonyolításáért, a rend fenntartásáért az erre a célra alakult, a polgármester által megbízott szavazatszámláló bizottság felelős, amelynek tagjai a mátrafüredi székhellyel rendelkező civil szervezetek által delegált képviselői (legfeljebb 2-2 fő), valamint – a bizottság elnökeként - a gyöngyösi 1. számú települési egyéni választókerület települési képviselője. A tagok személyét legkésőbb a szavazás napját megelőző 4. napig kell bejelenteni a polgármesternél. A bizottság mellett a jegyző, vagy megbízottja jegyzőkönyvvezetőként működik.

(10) A mozgásában gátolt választópolgár részére – kérésére - mozgóurnát kell biztosítani. A mozgóurna iránti igényeket a szavazást megelőző 2. napon 12 óráig a jegyzőhöz, a szavazás napján 12 óráig a szavazatszámláló bizottsághoz kell bejelenteni. A mozgóurnával történő szavazás lebonyolítását legalább két szavazatszámláló bizottsági tag végezheti oly módon, hogy a bizottság határozatképessége nem kerülhet veszélybe. Szükség esetén a jegyző gondoskodik a szavazatszámláló bizottság (9) bekezdés szerinti bejelentett létszámának 5 főre történő kiegészítéséről, a hiányzó tagokat a Jogi és Ügyrendi Bizottság bízza meg tagjai sorából.

(11) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltekre, és közülük legfeljebb 4 főre, a nevük melletti körbe írt egymást metsző két vonallal lehet. A választópolgárok a kitöltött szavazólapokat borítékba helyezhetik, és az urnába helyezik.

(12) A szavazás befejezését követően a szavazatszámláló bizottság felbontja az urnákat, és összeszámolja a szavazólapokon a jelöltekre leadott szavazatokat. A számlálás eredményét jegyzőkönyvben rögzíti, amelyet valamennyi bizottsági tag és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesít; igény esetén a jegyzőkönyv hitelesített másolata a jelöltek számára biztosítható. A szavazás érvényes, ha a településrész bejelentett lakóhellyel rendelkező választópolgárainak több, mint 25 %-a megjelent a szavazáson. A szavazás jegyzőkönyvbe foglalt eredményének kihirdetésére a szavazás napjának 18 órájára összehívott településrészi gyűlésen kerül sor.

(13) Az e rendeletben foglalt szabályok megsértésére, valamint az eredmény jogszerűtlen megállapítására hivatkozással kifogást lehet benyújtani a sérelmezett tevékenységtől, illetve döntéstől számított 1 napon belül a polgármesterhez. A kifogásnak tartalmaznia kell a bizonyítékok megjelölését, valamint a kifogást benyújtó nevét, pontos címét. A kifogás tárgyában a polgármester haladéktalanul, de legkésőbb 3 napon belül dönt, szükség esetén a Jogi és Ügyrendi Bizottság bevonásával.

(14) A Képviselő-testület a soron következő ülésén a szavazás folytán kialakult sorrend alapján választja meg a Részönkormányzat tagjait, a szavazás eredménye a Képviselő-testületet köti. A Részönkormányzat választott tagjának bármely okból történő kiesése esetén helyére a szavazás során következő legtöbb szavazatot elért jelölt lép. A Részönkormányzat megszűnik, ha tagjainak száma 3 fő alá csökken.

(15) A választott tagok megválasztására irányuló eljárás során értelemszerűen alkalmazni kell a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényben foglalt eljárási alapelveket.

(16)²³ A részönkormányzati tagok jelölésével kapcsolatos eljárás technikai lebonyolításáért a jegyző felelős. A szavazás jegyzőkönyvét a Közös Önkormányzati Hivatal irattárában kell megőrizni a választási iratokra irányadó módon. A szavazólapok és a névjegyzék biztonságos őrzéséről és a szavazás napját követő 30 nap utáni megsemmisítéséről a jegyző gondoskodik.

23. § (1) A Részönkormányzat a 2. mellékletben foglalt átruházott döntési hatásköröket, továbbá a 3. mellékletben részletezett, a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésével, azok végrehajtásával kapcsolatos jogköröket gyakorolja. Ha a Képviselő-testület állandó bizottságai a mátrafüredi településrész mindenkori költségvetési mérlegében szereplő előirányzatokat befolyásoló, vagy mátrafüredi vonatkozásokat is tartalmazó településfejlesztési, településrendezési, infrastrukturális ellátottságot, idegenforgalmi fejlesztéseket, egészségügyi, szociális, gyermekjóléti, közoktatási, közművelődési ellátottságot, forgalomszabályozást érintő, illetve sporttárgyú koncepcionális kérdéseket tartalmazó napirendet tárgyalnak, álláspontjukat, illetve döntésüket a Részönkormányzat Testülete véleményének ismeretében kell kialakítaniuk, illetve meghozniuk, amennyiben az a bizottsági ülés időpontjában rendelkezésre áll.

(2) Az Önkormányzat költségvetésében elkülönítetten kell kimutatni a Részönkormányzat illetékességi területére vonatkozó bevételi és kiadási tételeket. A Részönkormányzat működésével, tevékenységével kapcsolatos számviteli, nyilvántartási, utalványozási és az ehhez kapcsolódó egyéb pénzügyi feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el.

(3) Ahol a rendelet a Képviselő-testület állandó bizottságára, annak elnökére vagy tagjára, a bizottság működésére tartalmaz rendelkezéseket, azokat – a 21. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - a Mátrafüredi Részönkormányzat Testületére, annak vezetőjére vagy tagjára, és működésére is értelemszerűen alkalmazni kell azzal, hogy a Részönkormányzat választott tagjának jogállása megegyezik az állandó bizottság nem képviselő tagjának jogállásával.

24. § (1) Gyöngyös város polgármestere megbízatását főállásban látja el. Eskütételére, jogállására az Mötv. rendelkezései irányadók.

(2) A polgármester tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat. A polgármester illetményét a Képviselő-testület határozatában az Mötv-ben foglalt mér-tékben, összegszerűen állapítja meg. Jutalmazására a Pénzügyi, Költségvetési és Ellenőr-zési Bizottság tesz javaslatot.

(3) A Képviselő-testület határozatában a polgármester és az alpolgármesterek részére – meg-bízatásának időtartamára – költségtérítést állapít meg az Mötv-ben foglalt mértékben.

(4)²⁴ A polgármester vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére, az összeférhetetlenség eseteire, valamint a köztartozás-mentesség igazolásával összefüggő eljárásra az Mötv. rendelkezései irányadók. Az Mötv. 37. § (1) bekezdésében szabályozott, az összeférhetetlenség feloldására tett, az összeférhetetlenséget okozó jogviszony megszüntetéséről szóló lemondó nyilatkozatot a Jogi és Ügyrendi Bizottsághoz kell benyújtani.

25. § (1) A polgármester feladata különösen:

(2) Az Önkormányzat részvételével alakult önkormányzati társulás társulási tanácsában történő önkormányzati képviseletet a Polgármester akadályoztatása esetén – megbízással, beszámolási kötelezettséggel – a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester látja el.

(3) A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai körében:

(4) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:

(5)²⁵ A Közös Önkormányzati Hivatal irányítása körében a polgármestert megillető jogokra és kötelezettségekre az Mötv. erre irányuló rendelkezései alkalmazandók.

26. § (1) A polgármester ellátja a törvény vagy törvény felhatalmazása alapján a kormányrendelet által ráruházott közigazgatási hatósági hatásköröket, törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján a kormányrendeletben előírt esetekben – honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa-elhárítási ügyekben – részt vesz a közigazgatási feladatok helyi végrehajtásában.

(2)²⁶ A polgármester a közigazgatási feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével látja el.

27. § (1)²⁸ A Képviselő-testület egységes hivatalának hivatalos elnevezése és címe:

28. § (1)³⁰ A Hivatal belső szervezeti egységei:

(2) Vezető megbízású köztisztviselőnek minősül a jegyző, az aljegyző, az igazgatók és helyetteseik, az irodavezetők, kabinetvezető, a főépítész és a személyzeti vezető.

(3) A képviselő-testület önkormányzati tanácsadói és főtanácsadói munkaköröket hozhat létre a Hivatalban a polgármester tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására. Fölöttük a munkáltatói jogokat közvetlenül a Polgármester gyakorolja.

(4) A Hivatal munkarendje:

(5) A Hivatal ügyfélfogadása:

29. § (1) A képviselők jogállására, jogaira és kötelezettségeire az Mötv. rendelkezései irányadók.

(2) A képviselő a Képviselő-testület üléséről – illetve azon bizottság üléséről, amelynek tagja – való távollétét előzetesen a polgármesternek, bizottsági ülés esetén a bizottság elnökének jelenti be.

(3)³¹ A képviselőket a polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző, az aljegyző és a Közös Önkormányzati Hivatal dolgozói munkaidőben kötelesek – lehetőleg soron kívül – fogadni.

(4)³²

(5)³³

(5a)³⁴

(6)³⁵

(7)³⁶

(8)³⁷

(9)³⁸

(10)³⁹

(11)⁴⁰ A képviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére, az összeférhetetlenség eseteire, valamint a köztartozás-mentesség igazolásával összefüggő eljárásra az Mötv. rendelkezései irányadók. Az Mötv. 37. § (1) bekezdésében szabályozott, az összeférhetetlenség feloldására tett, az összeférhetetlenséget okozó jogviszony megszüntetéséről szóló lemondó nyilatkozatot a Jogi és Ügyrendi Bizottsághoz kell benyújtani.

(12) A vagyonnyilatkozatot a Jogi és Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvánosságát a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnökének jelenlétében, a Jegyzői Irodán történő betekintés lehetősége biztosítja, melyről a helyben szokásos módon kapnak tájékoztatást az állampolgárok.

30. § (1) Az ugyanazon párthoz, választási szövetséghez, társadalmi szervezethez (a továbbiakban együtt: párt) tartozó, továbbá a független, vagy függetlenné vált képviselők képviselő-testületi tevékenységük összehangolására – legalább háromfős – képviselőcsoportot (továbbiakban: frakció) hozhatnak létre.

(2) Az ugyanazon párthoz tartozó képviselők, továbbá a független, vagy függetlenné vált képviselők csak egy frakciót alakíthatnak és egy képviselő csak egy frakciónak lehet tagja.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában azt a képviselőt kell az adott párthoz tartozónak tekinteni, aki

(4) A frakció megalakulása bármely határozatképes képviselő-testületi ülésen, a polgármesternek írásban jelenthető be.

(5) A megalakulással kapcsolatos bejelentés tartalmazza a frakció elnevezését, vezetőjének, illetve egy helyettesének nevét, valamint a frakció névsorát.

(6) A frakcióval kapcsolatos bármilyen jellegű időközbeni változást – három napon belül – a polgármesternek kell bejelenteni.

(7) A képviselő a frakcióból kiléphet, illetve a frakció tagját kizárhatja. A kilépett, vagy kizárt képviselőt függetlennek kell tekinteni, aki csak hat hónap elteltével csatlakozhat újra frakcióhoz.

(8) A frakció megszűnik, ha tagjainak száma három fő alá csökken, illetve ha ezt a frakció határozatában kimondja. A frakció volt vezetője a megszűnés tényét három napon belül köteles bejelenteni a polgármesternek.

(9) A frakció a Képviselő-testület működésével kapcsolatos jogait vezetője, vagy az általa kijelölt tagja útján gyakorolja. A frakcióvezető

31. § (1) Gyöngyös Városban a polgármester munkáját egy fő, a képviselők közül választott, és egy fő, nem a képviselők közül választott főállású alpolgármester segíti. Az alpolgármester választására, jogállására, megbízatása megszűnésére, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére, az összeférhetetlenség eseteire, valamint a köztartozás-mentesség igazolásával összefüggő eljárásra az Mötv. rendelkezései irányadók.

(2) Az alpolgármesterekre képviselő-testületi hatáskör nem ruházható át.

32. § (1) Gyöngyös Városban a választópolgárok által közvetlenül választott Roma Nemzetiségi Önkormányzat, továbbá Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat (továbbiakban együtt: Nemzetiségi Önkormányzat) működik. A Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete három képviselőből áll. Tevékenységét a saját hatáskörében kidolgozott és elfogadott szervezeti és működési szabályzat alapján végzi.

(2) Gyöngyös Város Önkormányzata saját költségvetéséből a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez támogatást adhat

(3) A Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének elnöke tanácskozási joggal részt vesz Gyöngyös Város Képviselő-testületének ülésein és gondoskodik a nemzetiségek jogainak érvényesítéséről.

(4) A Nemzetiségi Önkormányzat Gyöngyös Város Képviselő-testületétől és szerveitől nemzetiségi ügyekben tájékoztatást kérhet, javaslatot tehet, intézkedést kezdeményezhet.

(5)⁴¹ A Közös Önkormányzati Hivatal a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges jogi és egyéb szakmai, valamint adminisztratív és technikai segítséget megadja, ügyviteli feladatait ellátja. A testületi működés feltételei biztosításának részletes meghatározását a Gyöngyös Város Önkormányzata és a Nemzetiségi Önkormányzatok között létrejött együttműködési megállapodások tartalmazzák.

33. § (1) A jegyző és az aljegyző kinevezésére, a Képviselő-testület munkájának elősegítése körében ellátandó átfogó feladataira az Mötv. erre irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az aljegyző a jegyző általános helyettese, és ellátja a jegyző által meghatározott önálló feladatokat.

(2) A jegyző köteles jelezni a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel. Ilyen észrevételét – ha azt a Képviselő-testület nem veszi figyelembe –, az ülés jegyzőkönyvének felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja.

(3) A Képviselő-testület döntései előkészítése, azok végrehajtása körében a jegyző

(4)⁴³ A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat ellátó köztisztviselő személyét a Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti egységeinek vezetői közül, legfeljebb 6 hónapra a polgármester, tartós akadályoztatása esetén az általa ezzel megbízott alpolgármester határozza meg.

34. § (1) A Képviselő-testület a lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, fontosabb döntéseinek előkészítése során, véleményük megismerése érdekében lakossági fórum, településrészi tanácskozás, illetve közmeghallgatás megtartását és – szükség szerint – a rendelet-tervezetek közszemlére tételét rendelheti el.

(2) Lakossági fórum, illetve településrészi tanácskozás megtartását a településrész képviselői vállalhatják. Tematikus lakossági fórumot a polgármester, valamint a listán választott képviselők is tarthatnak.

(3) A lakossági fórum és a településrészi tanácskozás megtartásáról, annak helyéről, időpontjáról, illetve napirendjéről az érintett terület lakosságát hirdetmény útján, a Képviselő-testület tagjait pedig minden esetben személyes meghívó megküldésével kell értesíteni.

(4) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer, előre meghirdetett általános közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás alapvető célja a - Képviselő-testület hatáskörébe tartozó, nagyobb horderejű döntésekkel kapcsolatos –, lakossági vélemények előzetes megismerése.

(5) A Képviselő-testület közmeghallgatás tartásáról éves munkatervében, illetve eseti határozatában rendelkezik. A lakosság hirdetmény útján értesül helyéről és időpontjáról, azon bárki, időbeli korlátozás nélkül fejtheti ki véleményét, közérdekű kérdést, illetve javaslatot tehet.

35. § (1) Az Önkormányzat költségvetését az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendeletei, valamint az önkormányzati gazdálkodásra irányadó egyéb jogszabályok alapján, az állami költségvetési törvényben foglaltakra figyelemmel kell elkészíteni, jóváhagyni és végrehajtani.

(2) A Képviselő-testület költségvetését rendeletben állapítja meg. A rendelettervezet beterjesztését megelőzően a központi költségvetésben foglaltak, az Önkormányzat kötelezően előírt és önként vállalt feladatainak elemzése, és a helyzetfelmérésen alapuló költségvetési koncepciót kell összeállítani.

(3) A költségvetési rendelet tervezetének megtárgyalása két fordulóban történik, az első fordulót követően – a tervezet legalább 10 napra történő közszemlére tétele mellett - közmeghallgatást kell tartani.

36. § (1) A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra gazdasági programot, fejlesztési tervet határoz meg. A gazdasági programot, fejlesztési tervet az alakuló ülést követő 6 hónapon belül fogadja el, vagy a meglévő programot felülvizsgálja a Képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján. A gazdasági program elkészítéséhez, felülvizsgálatához ki kell kérni a jogszabályokban meghatározott szervezetek véleményét.

(2) A gazdasági programmal szemben támasztott követelmények:

(3) A program végrehajtásáról a Képviselő-testület által meghatározott időszakonként, de legalább a Képviselő-testület megbízatása alatt két ízben a polgármester beszámol.

37. § (1) Az Önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok megvalósítását szolgálják. Az Önkormányzat vagyonával való rendelkezési jog gyakorlásának szabályait az erről szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

38. § (1) Az Önkormányzat döntései:

(2) Az Önkormányzat rendeleteit és határozatait naptári évenként külön-külön, folyamatos sorszámmal kell ellátni – rendelet esetében a kihirdetés, a határozat esetében pedig a meghozatal dátumára utalva –, a következők szerint:

39. § (1) Az Önkormányzat rendeletalkotási tevékenységére az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában foglaltak, továbbá a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását szabályozó ágazati jogszabályok rendelkezései irányadók.

(2)⁴⁵ Az önkormányzati rendelet hiteles szövege – a kihirdetésről szóló hirdetménnyel együtt –a helyben szokásos módon, azaz a Közös Önkormányzati Hivatal Fő térre néző ablakában történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre, és a Vachott Sándor Városi Könyvtár, Kiállítóhely és Muzeális Gyűjteményben, valamint a Mátrafüredi Teleházban kerül elhelyezésre. A hatályos rendeleteket az Önkormányzat honlapján is meg kell jelentetni.

40. § (1)⁴⁶ A rendelet alkotását, módosítását, kiegészítését a 10. § (3) bekezdésben foglaltak kezdeményezhetik. A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani. A polgármester – a Közös Önkormányzati Hivatal bevonásával –, a kezdeményezést véleményezi, majd a tervezetet a Képviselő-testület elé terjeszti.

(2) A Képviselő-testület állást foglalhat a rendelet tervezetének előkészítéséről, főbb elveiről. Meghatározhatja az előkészítés menetét, az egyeztetés és a vitafórumok rendjét. Az előkészítéssel megbízhatja valamely bizottságát, vagy az előkészítésre külön bizottságot hozhat létre. Nem terjeszthető a Képviselő-testület elé olyan rendelet-tervezet, amelyet a Jogi és Ügyrendi Bizottság nem tárgyalt meg.

(3) A szakmai előkészítés a jegyző feladata. Ehhez a Képviselő-testület szükség esetén külső szakértőt is felkérhet.

(4) A Képviselő-testület az állampolgárok szélesebb körét érintő rendelet-tervezetek esetében minősített többséggel dönt arról, hogy a tervezetet két fordulóban tárgyalja-e.

(5) A Képviselő-testület kétfordulós tárgyalás esetén az első fordulóban dönthet a megvitatott tervezet 10 napos közszemlére tételéről, a második fordulóban a lakossági és bizottsági vélemények ismeretében dönt a tervezet végleges elfogadásáról.

(6) A Képviselő-testület döntése alapján az egyes rendelet-tervezetek érdemi vitája előtt közmeghallgatást kell tartani.

41. § (1) A Képviselő-testület a rendeletek megalkotása során lehetőséget biztosít a társadalmi egyeztetésre annak érdekében, hogy a lakosság széles rétegeit érintő jogalkotás az érintett társadalmi csoportok véleményalkotásán alapuljon. A társadalmi egyeztetést általános és közvetlen egyeztetés formájában kell lefolytatni a (2) – (4) bekezdésben foglaltak szerint.

(2)⁴⁷ Az általános egyeztetés érdekében az Önkormányzat honlapján a soron következő képviselő-testületi ülésre előkészített rendelettervezeteket az állampolgárok számára közzé kell tenni a 6. § (6) bekezdésében foglaltak értelemszerű alkalmazásával. A közzétett rendelettervezetekről bárki véleményt nyilváníthat, ahhoz javaslatot tehet a Közös Önkormányzati Hivatal központi elektronikus elérhetőségén keresztül. A névtelen véleményeket azok figyelembe vétele nélkül törölni kell. A beérkezett véleményeket a rendelettervezet előkészítéséért felelős megvizsgálja, és a bizottsági-testületi vitában ismerteti.

(3) A véleményező adatainak jogszerű kezelése az adott rendelettervezet előkészítéséért felelős szervezeti egység, ennek hiányában a jegyző feladata. A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt vélelem szerint megadottnak kell tekinteni. A véleményező nevét és elektronikus levélcímét legfeljebb az adott rendelet hatályba lépésének napjáig, a hatályba nem lépő rendeletek esetében legfeljebb 6 hónapig lehet kezelni.

42. § (1) A rendelet tervezete előkészítés után nyújtható be a Képviselő-testületnek, indokolásával és várható fontosabb következményeinek vizsgálatával együtt. A polgármester, a jegyző, vagy az előkészítő bizottság vezetője tájékoztatja a Képviselő-testületet az előkészítésnél felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is.

(2) Az elfogadott rendelet hiteles szövegének szerkesztéséről, valamint az egyes rendeletek és módosításaik egységes szerkezetbe foglalásáról, és annak a városi honlapon, továbbá a Nemzeti Jogszabálytárban történő megjelenítéséről a jegyző folyamatosan gondoskodik.

43. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Gyöngyös Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/2014. (XI.14.) önkormányzati rendelet.

(3)⁴⁸

(4) Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testülete hatályos rendeleteiben szabályozott bizottsági átruházott hatáskörök esetében ezen rendelet 19. § (2) bekezdésében szabályozott állandó bizottságok a működési körükbe tartozó feladat- és hatásköröket gyakorolják.