Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VII. 13.) önkormányzati rendelete

Zugló építési szabályzatáról szóló Budapest Főváros XIV. Kerület Képviselő-testületének 11/2021. (III. 26.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2022. 07. 28- 2022. 07. 28

Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VII. 13.) önkormányzati rendelete

Zugló építési szabályzatáról szóló Budapest Főváros XIV. Kerület Képviselő-testületének 11/2021. (III. 26.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2022. 07. 28- 2022. 07. 28

Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 20. § (5) bekezdés 6. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 42. § (1) és (4) bekezdésében felsoroltak véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. § (1) Zugló építési szabályzatáról szóló Budapest Főváros XIV. Kerület Képviselő-testületének 11/2021. (03.26.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az építési telek – közterület növelését célzó – szabályozással érintett területrésze az építési telek telekméretébe beszámítható, ha azt településrendezési szerződés rögzíti.”

(2) Az Ör. 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Jelen rendelet alkalmazása során az építési paraméterekre és a rendeltetésekre vonatkozó követelményeket az övezeti előírások szerint kell meghatározni, annak hiányában az általános keretszabályok alapján, kivéve, ha a telekingatlanra külön megállapított szabályok másképp rendelkeznek.”

2. § Az Ör. 10. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kapubehajtók összes hossza a közhasználatú terület felőli telekhatárainak összes hosszának legfeljebb 20%-a lehet, kivéve a (3) bekezdésben megengedett kapubehajtók esetén, melyek elérhetik a 3,5 méter szélességet.”

3. § (1) Az Ör. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A telekre hatályos építési szabályok közül figyelmen kívül hagyható a zártsorú beépítési módra, a szabályozási vonalra, övezethatárra és az építési vonalra vonatkozó előírás. A beépítés mértéke nem érheti el azt a mértéket, amely alapján a telek beépített építési telekké minősíthető lenne.”

(2) Az Ör. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az építmény elhelyezése csak ideiglenes jellegű lehet, egy ütemben – az építésre jogosító engedély, vagy tudomásul vétel végelegessé válásától számított – legfeljebb 5 évre engedhető. Az építményt érintő kisajátítás, lejegyzés, beépítési, helyrehozatali, vagy beültetési kötelezettség megállapítása esetén az építményt kártalanítás nélkül el kell bontani.”

4. § (1) Az Ör. 16. § a következő, új (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Zugló területén beton-előállítási célú rendeltetés nem létesíthető, kivéve szakmai véleményben rögzített feltételekkel – saját telkén, vagy szomszédos telken – az engedélyezett építés kiszolgálására.”

(2) Az Ör. 16. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) „K” jelölés szerepel, akkor új lakás önálló rendeltetési egység nem helyezhető el, a meglévő lakások nem megoszthatóak, kivéve, ha a telekre vonatkozóan a lakások összes száma nem változik.”

(3) Az Ör. 16. § (9) bekezdése helyébe az alábbi bekezdés lép:

„(9) Ha a meglévő homlokzattal szembenéző homlokzat huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség nyílászáróját tartalmazza és a homlokzatok között a ZVR és e rendelet szerinti távolság nem biztosított, akkor a meglévő homlokzaton nem alakítható ki huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség nyílászárója.”

(4) Az Ör. 16. §-a kiegészül a következő új (10) bekezdéssel:

„(10) Ha – meglévő építmény miatt – a telken meglévő rendeltetések a 16. § (1) bekezdés szerinti előírástól eltérve az elhelyezett önálló rendeltetési egységek megengedett számát meghaladja, vagy az elhelyezhető rendeltetések szabályaival nem egyezőek, akkor a rendeltetések – az építmény fennmaradásáig – a kialakult állapot szerintiek lehetnek.”

5. § Az Ör. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A teljes építményre vonatkozóan épületmagasság és az építmény egyes homlokzataira vonatkozóan homlokzatmagasság értéket kell számolni, melyeknek a megengedett legnagyobb mértékét a Szabályozási terv állapítja meg. A Szabályozási terv rendelkezése hiányában az épületmagasság és a homlokzatmagasság megengedett legnagyobb mértékét az övezeti előírások határozzák meg, kivéve a (2)-(4) bekezdések esetében.”

6. § Az Ör. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A zöldfelület mértékébe

a) beszámítható a 4 m2-nél nagyobb egybefüggő homlokzati zöldfelület (zöldfal) területének 20%-a, az élőfüves sportpálya területe az OTÉK-ben a tetőkertekre meghatározott módon, a termőréteg vastagságának a figyelembevételével és a műanyag gyepráccsal kialakított felület összterületének 25 %-a;

b) nem számítható be

ba) a 2 m2-nél kisebb egybefüggő zöldfelület;

bb) az 1 méternél keskenyebb zöldfelület;

bc) a szigetelt mederrel rendelkező mesterséges vízfelület;

bd) a burkolatlan, nem műanyag gyepráccsal kialakított – legalább 4 jármű parkolását szolgáló behajtó földút,

be) a parkolóhely területe, állásonként legalább 2,5 × 5 m területtel.”

7. § (1) A Ör. 28. § (3) bekezdése helyébe az alábbi bekezdés lép:

„(3) A zöldfelület számításakor teljes értékkel figyelembe vett terület minden megkezdett 25 m2 alapterülete után egy fát kell ültetni, melynek érdekében faegyedenként legalább egy, 3 x 3 méter alapterületű, legalább 2,5 méter mély talajt (ültetőközeget) kell biztosítani, azon telkek kivételével, amelyeken teljes értékű zöldfelületet nem kell kialakítani.”

(2) Az Ör. 28. § a következő, új (6) bekezdéssel egészül ki:

”(6) A felszíni parkolók árnyékolását minden megkezdett 4 darab parkolóhely után 1 darab – nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő, túlkoros, allergén pollent nem termelő lombos – fa telepítésével kell megoldani, legalább 2,5 m2 területű és legalább 1,5 méter széles szabad földterület biztosításával.”

8. § Az Ör. 32. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„32. § Építési határvonalon túlnyúló épületrész hossza legfeljebb az épület adott építési határvonalán álló teljes homlokzathosszának 3/5-e, túlnyúlása legfeljebb 1 méter lehet.”.

9. § Az Ör. 33. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Nem kell biztosítani jármű elhelyezését:
a) terepszint alatti, földszinti járműtárolóhoz,
b) többlakásos lakóépületben közös tulajdonú tároló-, közlekedő-, gépészeti helyiségéhez
c) többlakásos lakóépületben terepszint alatt, földszinten vagy padlástérben elhelyezett, a lakás önálló rendeltetési egységhez jogilag kapcsolódó, lakásonként 1 darab és legfeljebb 5 m2 nettó hasznos alapterületű tárolóhoz,
c) erkélyhez, loggiához, teraszhoz, és
d) melléképítményben lévő tárolóhoz.”

10. § (1) Az Ör. 34. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A telken belül elhelyezendő személygépjárművek számában nem vehető figyelembe:

a) parkológép, kivéve, ha a parkolóállások egymástól való független használata biztosított, és a parkológép és az – előkertbe, oldalkertbe vagy építési helyen belülre telepített – süllyesztett berendezés;

b) parkolóhely a közforgalom elől el nem zárt magánúton, kivéve, ha városrendezési megállapodás alapján kerül kialakításra.”

(2) Az Ör. 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A telken belül elhelyezendő személygépjárművek számában nem vehető figyelembe a lakáshoz tartozó felszíni parkolóhely, kivéve – az OTÉK-, és zöldfelületre vonatkozó előírásokat nem sértő, a biztonságos jármű forgalmat biztosító, szomszédos ingatlant nem zavaró – felszíni parkolóhely legfeljebb az összes elhelyezendő személygépkocsik számának következő hányadában:

a) ha a telek legfeljebb 6 lakást tartalmaz, akkor legfeljebb 50%-a;

b) ha a telek legfeljebb 25 lakást tartalmaz, akkor legfeljebb 10%-a.”

(3) Az Ör. 34. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Új épület építése, meglévő épület rendeltetés módosítás és bővítése esetén az elhelyezendő személygépjárművek számához figyelembe vett felszíni parkolóhely mérete legalább 2,5 × 5 méter, és nem vehető figyelembe szemcsés anyaggal – kavics, murva, homok – szórt felület.”

11. § Az Ör. 45. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Cserei utca 11-13. (32551 hrsz.) ingatlanon a telken összesen kialakítható lakásszám – 16. § (4) bekezdés a) pontja szerinti – alapértéke: 26 m2/db, az engedményes érték nem alkalmazható.”

12. § (1) Az Ör. 46. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Ln-3/5 jelű építési övezet telkén – a (7) bekezdés kivételével – lakás és szállás jellegű rendeltetés a szintterület legfeljebb 50%-án létesíthető.”

(2) Az Ör. 46. § a következő új (7) bekezdéssel egészül ki:

”(7) Az Erzsébet királyné útja 108-110. (30319 hrsz.) ingatlanon lakó rendeltetés elhelyezhető, az összesen kialakítható lakásszám – 16. § (4) bekezdés a) pontja szerinti – alapértéke: 225 db és az épületmagasság értéke elérheti a 19 métert.”

13. § (1) Az Ör. 49. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Czobor utca 51 (30666 hrsz.) ingatlanon a telken összesen kialakítható lakásszám – 16. § (4) bekezdés a) pontja szerinti – alapértéke: 50 m2/db, a legnagyobb épületmagasság elérheti a 10,5 métert, a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 25% és az építési helye oldalkertek nélküli, zártsorú.”

(2) Az Ör. 49. § a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az Ilosvai Selymes utca 28. (30733 hrsz.) ingatlanon – városrendezési megállapodásban előírt mértékben és feltételekkel – el lehet térni a beépítettség megengedett legnagyobb mértékétől legfeljebb 35%-os mértékig.”

(3) Az Ör. 49. § a következő új (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A Tarsoly utca 8. (39692/38 hrsz.) ingatlanon – városrendezési megállapodásban előírt mértékben és feltételekkel – el lehet térni a beépítettség megengedett legnagyobb mértékétől legfeljebb 35%-os mértékig.”

(4) Az Ör. 49. § a következő új (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az Lk-1/7 alövezet területén a kialakult lakásszám értékeként a meglévő épület lakásszáma az elbontását követő 7 éven belüli újraépítése esetén figyelembe vehető.”

(5) Az Ör. 49. § a következő új (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A Rákospatak utca 44-48. (31131 hrsz.) ingatlanon lakás rendeltetetés nem helyezhető el, kivéve – az átjárási szolgalmakról is rendelkező – városrendezési megállapodás megkötése esetén.

14. § (1) Az Ör. 50. § a következő új (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A Deés utca 82/a. (31260/350 hrsz.) ingatlanon a telken összesen kialakítható lakásszám – 16. § (4) bekezdés a) pontja szerinti – alapértéke: 40 m2/db, a telek beépítettségének megengedett legnagyobb mértéke: 50%-ot, a terepszint alatti építés mértéke: 60%-ot elérhet.”
(2) Az Ör. 50. § a következő új (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A Deés utca 82/b-84. (31179/27 hrsz.) ingatlanon – városrendezési megállapodásban előírt mértékben és feltételekkel – el lehet térni a beépítettség megengedett legnagyobb mértékétől legfeljebb 50%-os mértékig, a telken összesen kialakítható lakásszám – 16. § (7) bekezdés szerinti – engedményes értéke: 40 m2/db.”

15. § Az Ör. 52. § a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Bazsarózsa utca 95. (39590/347 hrsz.) ingatlanon – városrendezési megállapodásban meghatározott mértékben és feltételekkel – el lehet térni a beépítettség megengedett legnagyobb mértékétől legfeljebb 35%-os mértékig és a zöldfelület megengedett legkisebb mértékétől 45%-os mértékig.”

16. § Az Ör. 54. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„54. § (1) Vegyesterületen belül intézményi, jellemzően zártsorú beépítésű terület (Vi-1) alövezetei: Vi-1/1, Vi-1/2, Vi-1/3, Vi-1/4, Vi-1/5, Vi-1/6, Vi-1/7, Vi-1/8, Vi-1/9, Vi-1/10, Vi-1/11, Vi-1/12, Vi-1/13, Vi-1/14 és Vi-1/15.
(2) A Mexikói út 11/b. (32089/1 hrsz.), Mexikói út 12. (32088 hrsz.) és Mexikói út 13. (32087 hrsz.) ingatlanokon a telek beépítettségének megengedett legnagyobb mértéke: 50%-ot, a terepszint alatti építés mértéke: 70%-ot elérheti, a telken összesen kialakítható lakásszám – 16. § (4) bekezdés a) pontja szerinti – alapértéke: 40 m2/db és a legnagyobb épületmagasság elérheti a 12,5 métert.
(3) A Mexikói út 14. (32086 hrsz.) ingatlanon a telek beépítettségének megengedett legnagyobb mértéke: 70%-ot, a terepszint alatti építés mértéke: 85%-ot elérheti, a telken összesen kialakítható lakásszám – 16. § (4) bekezdés a) pontja szerinti – alapértéke: 25 m2/db, a legnagyobb épületmagasság elérheti a 12,5 métert és a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 25%.
(4) A Kerepesi út 52. (31989/12 hrsz.) ingatlanon – városrendezési megállapodásban meghatározott mértékben és feltételekkel – el lehet térni a beépítettség megengedett legnagyobb mértékétől legfeljebb 78%-os mértékig.”

17. § Az Ör. 56. § a következő új (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A Hungária krt. 113-115. (32309 hrsz.) ingatlanon – városrendezési megállapodásban előírt mértékben és feltételekkel – el lehet térni a legnagyobb épületmagasság megengedett mértékétől legfeljebb 29 méter mértékig és az általános szintterületi mutató 24. § (3) szerinti engedményes értéke elérheti az 5,5 (m2/m2) mértéket.”

18. § Az Ör. 74. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„74. § A folyóvizek medre és partja területének Vf jelű övezetén épület nem helyezhető el. A közművek műtárgyaival a Rákos-patak csak hidak, átereszek alatt vagy a meder alatt keresztezhető. A medertől merőlegesen mért 3-3 méter széles fenntartósávban építmény nem helyezhető el.”

19. § Az Ör. 75. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A zöldterületek övezeteiben
a) elhelyezhető:
aa) közbiztonság épülete;
ab) a vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület;
ac) pihenést, testedzést szolgáló, épületnek nem minősülő építmény;
ad) ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmény;
ae) a terület fenntartásához szükséges építmény;
af) nyilvános illemhely,
ag) parkolási építmény vagy az övezettel határos, máshonnan nem megközelíthető, meglévő ingatlan kiszolgálását biztosító útkapcsolat és tartozéka;
b) kialakítható:
ba) játszókert, játszótér,
bc) sportkert,
bd) pihenőkert,
be) díszkert,
bf) kutyafuttató, vagy
bg) közösségi kert.”

20. § (1) Az Ör. 1. melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép.

(2) Az Ör. 3. mellékletben foglalt táblázat H:1 mezőjében lévő szöveg helyébe a következő rendelkezés lép: „Általános szintterületi mutató 24. § (1) szerinti alapértéke (m2/m2)”

(3) Az Ör. 3. mellékletben foglalt táblázat I:1 mezőjében lévő szöveg helyébe a következő rendelkezés lép: „Általános szintterületi mutató 24. § (3) szerinti engedményes értéke (m2/m2)”

21. § Az Ör. 7. § (3) bekezdése és az Ör. 62. § (3) hatályát veszti.

22. § (1) E rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.

(2) E rendeletet a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

1. melléklet