Encs Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2015. (II.24.) önkormányzati rendelete

a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról

Hatályos: 2016. 04. 01 - 2016. 12. 31

Encs Város Önkormányzat Képviselő-testülete annak érdekében, hogy illetékességi területén a szociális biztonságot megteremtse a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, 45. § -ában, 48. § (4) bekezdésében, 58/B. § (2) bekezdésében, 92. § (1) és (2) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés a) és g) pontjában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 18. § (2) bekezdése, 29. § (2) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény  13. § (1) bekezdés 8. pontjában, 41. § (4) bekezdésében, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 19. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, 33. cikk (1) bekezdésében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet


I. cím

A rendelet hatálya


1. § A rendelet hatálya a kiterjed az Sztv. 3. § (1)-(3) bekezdése szerinti személyekre, akik Encs Város Önkormányzat közigazgatási területén lakóhellyel rendelkeznek, valamint az Sztv. 6.-7. §-ban meghatározott személyekre.

II. cím

Eljárási rendelkezések


2. § (1) A szociális ellátások iránti kérelmet – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - e rendelet 1. melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani az abban meghatározott mellékletekkel a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Irodájához .

(2) A lakásfenntertási célú települési támogatás iránti kérelmet e rendelet 2. melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani az abban meghatározott mellékletekkel a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Irodájához

(3) a) A kérelmező minden ellátási formához – kérelemhez – a rendszeres pénzellátásokról igazolást, a települési támogatáshoz vagyon nyilatkozatot is köteles csatolni.

b) Rendszeres pénzellátásról szóló igazolásnak minősül a nyugdíjszelvény és a nyugellátás éves összegéről kiállított igazolás, munkáltatói igazolás, munkaszerződés, vállalkozás esetén havi átlagjövedelemről szóló nyilatkozat az előző évi adóigazolással, tartásdíj megállapításáról szóló bírósági végzés, tartásdíj fizetését igazoló szelvény, ösztöndíj éves összegéről igazolás, jövedelemmel nem rendelkezők esetében munkaügyi központ igazolása a regisztrálásról.

(4) A rendszeres pénzellátások igazolások mellett –a települési támogatáshoz az igénylő köteles benyújtani:

a) betegség esetén orvosi igazolás a betegségről, a gyógyszerköltségről, fekvő beteg  intézmény igazolását, speciális betegség (pl. cukorbetegség) esetén oktató táborozás költségeiről igazolás, haláleset esetén eredeti halotti anyakönyvi kivonatot, elemi kár esetén szakhatósági véleményt, lopás esetén a feljelentésről igazolást; egyéb a többletkiadást hitelt érdemlően bizonyító dokumentumot;

b) elhunyt személy eltemettetési költségeihez való hozzájárulásként megállapított települési támogatáshoz – biztosító társaság által történő temettetés esetén is – eredeti temetési számlát és eredeti halotti  anyakönyvi kivonatot;

c) köztemetéshez az eltemettetésre köteles személy anyagi és büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát, hogy nem tud gondoskodni az eltemetésről;

(5) A hivatalból induló, vissza nem térítendő és polgármesteri hatáskörbe tartozó települési támogatás elbírálásánál a kérelem benyújtásától el kell tekinteni.

(6) Az e rendeletben szabályozott támogatásokat igénylők szociális, vagyoni körülményeinek, valamint egészségi állapotának megismerése érdekében szükség szerint környezettanulmányt kell készíteni, továbbá háziorvosi, szakorvosi, védőnői, pedagógiai vélemény, javaslat kérhető.

3. § Az újabb kérelem elbírálásánál a család bármely tagja részére egy éven belül nyújtott valamennyi önkormányzati támogatást figyelembe véve kell eljárni.

4. § (1) Az e rendeletben megállapított ellátások pénzben – lakcímre, folyószámlára, utalással, adószámlán jóváírással, készpénzben –, vagy közüzemi vállalatokhoz, intézményekhez történő utalással, vagy élelmiszerutalvány, valamint egyéb utalványi formákban adhatók.

(2) Amennyiben kétségesnek látszik, hogy a megállapított ellátás, vagy támogatási összeg a célnak megfelelően kerülne felhasználásra, az elsőfokú jogkör gyakorlója a jogosult helyett a teljes összeget más személy részére is átadhatja (elsősorban a PAX Hálózatfjlesztő Gondozási Központ családgondozója), elszámolási kötelezettség  előírása mellett. Ezen esetben be kell szerezni a segély felvételére kijelölt személy nyilatkozatát, miszerint vállalja és biztosítja a kiutalt segély jogosultra történő rendeltetésszerű felhasználását.

5. § A rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Sztv.-ben foglaltakat kell alkalmazni. 

6. § A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a szociális ügyekkel foglalkozó Igazgatási Iroda az alábbiak szerint ellenőrizheti:

a) a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó rendszerben

b) megkeresheti az illetékességgel rendelkező adóhatóságot

c) megkeresheti az igazolást kiállító szervet, munkáltatót

II. Fejezet

Pénzben és természetben nyújtott szociális ellátások


I. cím

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások


Aktív korúak ellátása

 (Sztv. 33-37/C. §)


7. §[1]

Települési támogatás

(Sztv. 45. §)

8. § (1) Települési támogatás nyújtható kérelemre vagy hivatalból:

a) lakásfenntartási támogatásként: a lakás fenntartási költségeihez, illetve a lakóingatlanból adódó helyi adóterhek mérséklésére

b) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként

c) rendkívüli támogatásként.

(2) A települési támogatás iránti kérelem elbírálására a polgármester jogosult.

Rendkívüli települési támogatás


9. § (1) E rendeletben meghatározottak szerint nyújtható rendkívüli települési támogatás eseti jelleggel a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek részére elsősorban az 1993. évi III. 45. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben.

(2) A rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból is megállapítható.

Kezdeményezheti: különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet.

10. § (1) Rendkívüli települési támogatás vissza nem térítendő segély formájában évi max. 100.000,- Ft összegig annak a létfenntartási gondokkal küzdő személynek állapítható meg, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetén annak 300 %-át.

(2)[2] Rendkívüli települési támogatást méltánylást érdemlő esetben a polgármester az (1) bekezdés szerinti jövedelemhatárok meghaladása esetén is jogosult megállapítani, ha az egyéb feltételek fennállnak.

11. § (1) A 10. §-ban meghatározott összeg

a) kamatmentes kölcsön, vagy

b) vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtható. 

12. § (1) Kamatmentes kölcsön nyújtható:

- nyugdíjba vonulást követő időszakra, az ellátás megállapításáig, vagy

- munkaviszony megszűnése esetén a felmondási időre eső összeg, illetve a végkielégítés vagy vagyoni jegy megváltási összege kézhezvételének napjáig, vagy

- előre nem látható, önhibán kívül bekövetkezett jelentős többletkiadás miatt (elemi kár, tűzeset, beázás, baleset, haláleset).

(2) A kamatmentes kölcsön igénybe vételének további feltétele, hogy a kérelmező hozzájárul ahhoz, hogy nemfizetés esetén a kölcsön összege - egy összegben vagy részletekben - közvetlenül levonható munkabéréből vagy egyéb járandóságából, vagy a nyilatkozata alapján a követelés zálogjoggal biztosítható.

(3) A kamatmentes kölcsön nagyságát, visszafizetésének kezdő időpontját és tartalmát úgy kell megállapítani, hogy igazodjon a támogatott anyagi, szociális helyzetéhez.

(4) Ugyanaz a személy vagy család a kamatmentes kölcsön igénybevételére - bármely jogcímen - mindaddig nem jogosult, amíg nem teljesített visszafizetési kötelezettsége áll fenn az önkormányzattal szemben.

(5) Ha az élethelyzet romlása, vagy változása következtében a kölcsön teljes összegének visszafizetése nem valósítható meg, úgy annak egy része - a polgármester döntése alapján - átváltoztatható vissza nem térítendő támogatássá.

13. § (1) Vissza nem térítendő támogatás nyújtható elsősorban:

- tartós (legalább egy hónapot meghaladó időtartamú) betegség, illetve egyéb ok miatti jövedelem-kiesés,

- előre nem láthatóan bekövetkezett, önhibán kívül jelentkező kisebb összegű többletkiadás,

- kisebb összegű elemi kár bekövetkezése esetén.

(2) Kisebb összegű az (1) bekezdés szerinti többletkiadás, vagy elemi kár, ha annak összeg a 25.000 Ft-ot nem haladja meg.

Lakásfenntartási támogatás


14. § (1) Az önkormányzat települési támogatást nyújt lakásfenntartási támogatás formájában a szociálisan rászoruló személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez az e rendeletben megállapított feltételek fennállása esetén.

(2) Lakásfenntartási támogatásra jogosult

a) az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át ( 42.750,-) és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona

b) az az egyedül élő személy, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át és vagyona nincs.

(3) A lakásfenntartási támogatás összege

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben: 2500 Ft/hó,

b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben: 5000 Ft/hó.

(4) Az önkormányzat a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, szemétszállítás díjához nyújt lakásfenntartási támogatást.

(5) A lakásfenntartási támogatást természetbeni szociális ellátás formájába megállapított támogatás. A támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség(ek) tekintetében a szolgáltató írja jóvá.

(6) A lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani azzal, hogy az a benyújtási hónap első napjától jár.

(7) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

14/A. §[3] (1) kérelmező személy a jogosultság egyéb feltételeként köteles az általa lakott ház udvarát, kertjét gondozni az alábbiak szerint: 

a) az általa lakott ingatlan vonatkozásában Encs Város Önkormányzat Képviselő-testülete köztisztaságról és hulladékkezelésről szóló 26/2004.(IX.21.) önkormányzati rendelete ( továbbiakban: Ör.)  szerint előírt hulladékgyűjtő edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata (Ör. 18. § (1)-(2), (6), (8), 18/A§ (1), 20. §)

b) az ingatlanhoz tartozó udvar körülkerítése, az udvar, illetve kert rendben tartása, gyommentesítése, az ingatlan előtti járda, járda hiányában egy méter széles területsáv, a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, síkosság mentesítése, hó eltakarítása Encs Város Önkormányzat Képviselő-testülete köztisztaságról és hulladékkezelésről szóló 26/2004.(IX.21.) önkormányzati rendelete szerint (Ör. 8. §-10. §, 14. § (2), 15. § (5), 17. § (1), 18. § (5))

c) az ingatlan olyan állapotú legyen, amely biztosítja a rendeltetésszerű használhatóságot úgy, hogy az ingatlan ( ház, lakás, melléképület) megfeleljen az építésügyi jogszabályok szerinti fennmaradási engedély kiadási feltételeinek és az ingatlanon és kerítésén nem lehet észlelni karbantartási, javítási munkák elvégzésének hiányát, valamint balesetveszélyes állapotot

d) az ingatlan, valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése a 18/1998.(VI.3.) NM rendelet 36. § (4) bekezdése szerint megtörténik,

e) az ingatlan és a kerítéssel kívül határos területe, valamint a járda őszi lombeltakarítása a lombhullástól folyamatosan megtörténik és legkésőbb november 30-ig befejeződik,

(2) A rendeletben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével - az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - fel kell szólítani. Aki a lakókörnyezete rendezettségét a kitűzött határidőig sem biztosítja, annak lakásfenntartási támogatás nem állapítható meg.

(3) A lakókörnyezet rendezettségéről az Igazgatási Iroda készíti el a környezettanulmányt.

(4) A jogosultság feltételeként előírt feltételek betartását az önkormányzat a közterület felügyelők és a családsegítő szolgálat munkatársai bevonásával rendszeresen ellenőrzi.

15. § (1) A lakástulajdonhoz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó helyi adóterhek mérséklése érdekében a mindenkori magánszemélyeket terhelő kommunális adó összegéből

a) 40 %-os adójóváírásban részesülnek - a 60 literes hulladékgyűjtő edényt használó - vagyoni értékű joggal vagy tulajdonjoggal rendelkező egyedül élő, illetve a kétszemélyes háztartásban élő magánszemélyek a tulajdoni hányaduk vonatkozásában

b) 60 %-os adójóváírásban részesülnek a vagyoni értékű joggal vagy tulajdonjoggal rendelkező - 60 literes hulladékgyűjtő edényzetet használó - 70 év feletti egyedül élő személyek.

c) 40 %-os adójóváírásban részesülnek azok a magánszemélyek, akiknek a lakóingatlanuk közszolgáltató általi megközelíthetőségének hiányában a hulladékgyűjtő edényzetet lakóingatalanuk bejáratától - a Műszaki Iroda által igazoltan - 50 métert meghaladó távolságban kell kihelyzeniük.

d) 20 %-os részesülnek azok a vagyoni értékű joggal vagy tulajdonjoggal rendelkező egyedül élő, illetve a kétszemélyes háztartásban élő magánszemélyek a tulajdoni hányaduk vonatkozásában, akik a 60 literes hulladékgyűjtő edényzet használatára az adóév első hat hónapjában térnek át.

(2) A (1) bekezdés szerinti kedvezmények nem vonhatók össze. 

Elhunyt személy eltemettetési költségeihez való hozzájárulás


16. § (1) Az elhunyt személy eltemettetési költségeihez való hozzájárulásként megállapított települési támogatás az eltemettetőnek adható juttatás.

(2) Összege 20.000,-Ft, ha a család egy főre számított havi átlagjövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, vagy egyedülálló esetén 400 %-át nem haladja meg.

II. Cím

Természetben nyújtott szociális ellátások


Települési támogatás

(Sztv. 45. §)


17. § (1) A települési támogatás - élethelyzettől függően - természetben is nyújtható.

(2) Természetben nyújtott ellátási formák elsősorban:

a) Családsegítő Szolgálat útján:

- tartós élelmiszer, ruhanemű, tüzelő és egyéb fogyasztási cikkek vásárlása,

- étkeztetés biztosítása.

b) Átutalással az érintett intézmény számlájára:

- tankönyv, füzetcsomag, iskolai felszerelés biztosítása,

- kötelező iskolai rendezvényen való részvétel költségeinek viselése,

- gyermekintézmények térítési díjának átvállalása, illetve ahhoz történő hozzájárulás (óvoda, iskolai napközi, diákotthoni, kollégiumi díjak)

- közüzemi díjak befizetése

c) a helyi adóteher csökkentéseként az adózó adószámláján történő jóváírás

d) Élelmiszer-utalvány biztosítása. 

Köztemetés

(Sztv. 48. §)

18. § A képviselő-testület a köztemetésről történő gondoskodásra vonatkozó hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

III. Fejezet

Szociális szolgáltatások


I. cím

Az ellátások formái


19. § (1) A személyes gondoskodás keretében az önkormányzat az alábbi ellátási formákat biztosítja:

a) alapellátási formák:

- étkeztetés,

- házi segítségnyújtás,

- jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

- családsegítés,

- támogató szolgáltatás,

- nappali ellátást nyújtó intézmény( idősek klubja),

- gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatás.

b) szakosított ellátások:

- ápolást, gondozást nyújtó intézeti ellátás (szociális otthon).

(2) A szociális otthon és az idősek klubjának szolgáltatásait az e célra biztosított önkormányzati intézményben, a házi segítségnyújtást és az étkeztetést a jogosult lakóhelyén (lakásán) kell biztosítani.

Szociális kerekasztal


20. § (1) Az önkormányzat helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, melynek feladata a szociálpolitikai, gyermekvédelmi koncepciók, döntések, rendelettervezetek véleményezése, a szolgáltatási típusok, formák, rendszerek értékelése, elemzése, a szolgáltatástervezési koncepció kialakításának elősegítése, az abban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kisérése.

(2) A szociális kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart, üléseinek időpontját, napirendjét, ügyrendjét maga alakítja ki.

(3) Vezetője a szociális bizottság elnöke. Tagjai az önkormányzat illetékességi területén működő szociális és gyermekvédelmi alap- és szakellátást végző intézmény vezetője, egyházak képviselői, a vöröskereszt helyi szervezetének vezetője, vezető védőnő, oktatási-nevelési intézmények gyermekvédelmi felelősei, polgármesteri hivatal gyermekvédelmi és szociális hatósági tevékenységet ellátó belső szervezeti egységének a vezetője.

II. cím

Alapellátások


21. § A személyes gondoskodás keretében biztosított ellátások feladatait a PAX Hálózatfejlesztő-Gondozási Központ integrált intézményként látja el, mely ellátások az Sztv.-ben foglaltaknak megfelelően vehetők igénybe, az intézményvezetőhöz e célra rendszeresített igénylő lap - kérelem – benyújtásával.

Idősek klubja


22. § (1) Az idősek klubjának igénybevétele során:

a) A rászorultságnál további szempont az egyedüllét és a társas együttélésre való igény, ugyanakkor

b) kizárja az igényjogosultságot a közösségi életre alkalmatlan egészségi állapot (pl.: fertőző betegség), illetve az intézményi jogviszony keretében előirt együttélési szabályok (házirend) ismételt vagy súlyos megsértése.

(2) Az igényjogosultak között előnyben kell részesíteni - azonos feltételek esetén:

- az egyedüllét (pszichés állapot)

- a várakozási idő, illetve

- az életkor szempontjából kedvezőtlenebb helyzetben lévő személyt.

Térítési díj


23. § (1) A 19. §-ban meghatározott ellátási formák esetében a jogosult által fizetett térítési díj alapja a 29/1993.(II.17.) Korm. sz. rendeletben meghatározott költségek.

(2) A térítési díjat, annak összegét a Képviselő-testület rendeletben állapítja meg.

(3) A személyi térítési díj összegét valamennyi térítésköteles ellátás esetén egyedi elbírálás alapján az intézmény vezetője méltányossági jogkörben - a személyi térítési díj legalacsonyabb mértékéig - mérsékelheti, ha a kötelezett  egyéni élethelyzete, jövedelmi, vagyoni viszonyai és egészségi állapota miatti rendkívüli kiadásai ezt indokolttá teszik.

(4) Az intézmény vezetője erről köteles a soron következő ülésen tájékoztatni a Szociális és Egészségügyi Bizottságot.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések


24. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - 2015. március 01. napjától lép hatályba.

(2) A rendelet 15. §-a 2015. július 01. napján lép hatályba.

25. § Hatályát veszti Encs Város Önkormányzat Képviselő-testületének szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 8/2011.(VII.05.) önkormányzati rendelete, valamint az azt módosító 10/2011.(VIII.30.) önkormányzati rendelet, 14/2011.(XI.22.) önkormányzati rendelet, 3/2012.(II.21.) önkormányzati rendelet, 28/2013.(XII.17.) önkormányzati rendelet.

[1]

Hatályon kívül helyezte: 10/2016.(III.31.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése.

[2]

Beillesztette: 10/2016.(III.31.) önkormányzati rendelet 1. § (3) bekezdése.

[3]

Beillesztette: 10/2016.(III.31.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése.