Nagyesztregár Község Önkormányzata képviselő testületének 7/2015 (II.25.) önkormányzati rendelete

a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról

Hatályos: 2016. 01. 01 - 2016. 09. 28

Nagyesztergár Község Önkormányzata Képviselőtestületének a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 2.§(1) bekezdése tekintetében a közbeszerzésről szóló 2011.évi CVIII. törvény 9.§ (5) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség véleménye alapján a következőket rendeli el:

1.  A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tartalma, a közszolgáltató megnevezése

1.§[1] (1)   A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás kiterjed az alábbi települési hulladékok gyűjtésére, elszállítására és kezelésre történő átadására:

  1. vegyes hulladék,
  2. lom hulladék,
  3.  a rendeletben meghatározott elkülönítetten gyűjtött hulladék.

  1. vegyes hulladék,
  2. lom hulladék,
  3. a rendeletben meghatározott elkülönítetten gyűjtött hulladék.

2.§  (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátására Nagyesztergár Község Önkormányzata Képviselőtestülete a Veszprémi Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Non-profit Korlátolt Felelősségű Társaságnak (székhelye:8200 Veszprém, Házgyári út 1. Cégjegyzék száma:19-09-516894 továbbiakban közszolgáltató) a közbeszerzési törvény szerinti kizárólagosságot biztosít.

 (2)  A közszolgáltató végzi:

 a)  települési hulladékok begyűjtését, elszállítását , kezelésre történő átadását,

 b) az Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási Projekthez tartozó hulladékgyűjtő szigetek és válogatócsarnok üzemeltetését,

 c) hulladékudvar és hulladékgyűjtő telephely üzemeltetését.

(3) az Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban: ÉBH Kft.) végzi az Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási Projekthez tartozó Királyszentistváni Hulladékkezelő Központ üzemeltetését.

(4)   A közszolgáltató Nagyesztergár Község közigazgatási területén biztosítja a közszolgáltatást.

2.[2] A vegyes hulladék és az elkülönítetten gyűjtött hulladék gyűjtése, átvétele és elszállítása

3. §  (1) Természetes személy ingatlanhasználó esetében a vegyes hulladék gyűjtése az alábbi gyűjtőedényekben történik:

  1. családi házaknál 60, 80, 120, 240 literes gyűjtőedény ingatlantulajdonos döntése szerint,
  2. tízlakásosnál nem nagyobb épületeknél a társasház, lakásszövetkezet képviselőjének nyilatkozata, vagy a lakástulajdonosok döntése alapján 60, 80, 120, 240, 360, 660, 770, 1100 literes gyűjtőedény,
  3. a szokásos mennyiségen felül nem rendszeresen keletkező hulladék eseti összegyűjtésére – díj fizetése mellett a közszolgáltató által biztosított emblémázott 60-80-110 literes gyűjtőzsák,

(2)   Nem természetes személy ingatlanhasználó az alábbi gyűjtőedényeket veheti igénybe:

  1. a rendelet 1 .mellékletében meghatározottak szerinti rendszeres gyűjtőjáratban gyűjtött hulladék esetében 60, 80, 120, 240, 360, 660, 770, 1100,  literes gyűjtőedény,
  2. külön megrendelés alapján  gyűjtött hulladék esetében a kiszolgáltató és az ingatlanhasználó megállapodása alapján.

(3)[3] Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot az ingatlanhasználó a közszolgáltató által biztosított, az elkülönített gyűjtésre utaló jelzéssel ellátott gyűjtőedényben, gyűjtőzsákban (a továbbiakban együtt: szelektív gyűjtőedény) vagy kötegelve adja át a közszolgáltatónak.

3/A. §[4]

Az ingatlanhasználó az ingatlanon képződött települési hulladékból a szelektív gyűjtőedénybe -a vegyes hulladéktól elkülönítetten- gyűjti a műanyaghulladékot és fémhulladékot, valamint a kartonpapírból készült nagyméretű doboz kivételével a papírhulladékot. Az elkülönítetten gyűjtendő hulladékokat a rendelet 1. melléklete határozza meg.

 4. § (1)  Az épületben található lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló rendeletetési egységenként a heti ürítés gyakoriságának figyelembevételével minimum heti 60 liter tárolókapacitás rendelkezésre kell, hogy álljon.

(2)   A hulladék gyűjtéséhez az ingatlanhasználó olyan űrtartalmú, vagy darabszámú gyűjtőedényt vesz igénybe, hogy abban, vagy azokban a szállítási napok között keletkező hulladék elhelyezhető legyen.

(3)   A gyűjtőedénybe vagy emblémázott gyűjtőzsákba csak olyan mennyiségű hulladék helyezhető el, hogy az edény teteje az elszállításra való átadáskor lecsukható, illetve az emblémázott zsák beköthető legyen.

(4)   Ha az összegyűjtött hulladék mennyisége az ingatlanban egymást követően legalább 5 ürítés során meghaladja a gyűjtőedény űrtartalmát, és az ingatlanhasználó nem igényel a többlethulladék összegyűjtéséhez a közszolgáltatótól gyűjtőzsákot, a közszolgáltató - az ingatlanhasználó írásbeli értesítése után – jogosult a gyűjtőedény számát megemelni, vagy az alkalmazott gyűjtőedénynél eggyel nagyobb méretű gyűjtőedényre lecserélni. A közszolgáltatási díjat a megemelt darabszámú, vagy űrtartalmú gyűjtőedény ürítése után kell megfizetni.

(5)   Az ingatlanhasználó által használt gyűjtőedények űrtartalma, illetőleg darabszáma – az adott ürítési gyakoriság figyelembevételével – akkor csökkenthető, ha az ingatlanban egymást követően legalább 5 ürítés során kisebb mennyiségű hulladék keletkezik, mint amennyi a korábban használt űrtartalmú, vagy darabszámú gyűjtőedényben elhelyezhető. A csökkentett űrtartalmú - vagy darabszámú gyűjtőedénynek alkalmasnak kell lennie a rendszeresen keletkező hulladék gyűjtésére.

5.§[5]  (1) A közszolgáltató a hulladékot a következő gyűjtőedényekből szállítja el:

a)    az általa bérbe adott, vagy, ha a gyűjtőedény az            ingatlanhasználó tulajdona, a közszolgáltató által matricázott            gyűjtőedényből,

b)    emblémázott gyűjtőzsákból,

c)    az általa biztosított szelektív gyűjtőedényből.

(2) Gyűjtőedény cseréje esetén a matricázásról a közszolgáltató a gyűjtőedény tulajdonosának  bejelentése alapján gondoskodik.

(3)       A közszolgáltató nem veszi át a balesetveszélyes, vagy sérült gyűjtőedényben, nem matricázott gyűjtőedényben, nem emblémázott gyűjtőzsákban, nem a közszolgáltató által biztosított szelektív gyűjtőedényben gyűjtött hulladékot. Amennyiben a szelektív gyűjtőedényben az 1. mellékletben felsorolt hulladékon kívül más anyag is található, a közszolgáltató a hulladék elszállítását megtagadja.

(4)       A vegyes hulladék elhelyezésére szolgáló gyűjtőedénybe helyezhető települési hulladékfajtákra, és az elkülönítetten gyűjtött hulladék gyűjtésének módjára a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szabályai az irányadóak.”

6.§  (1) Ha az ingatlanhasználó az ingatlanán keletkező hulladék gyűjtéséhez a szabványos gyűjtőedénnyel nem rendelkezik, a gyűjtőedényt a közszolgáltatótól bérelheti vagy megvásárolhatja a közszolgáltató által ügyfélszolgálatán és weblapján közzétett szabályok szerint.

 (2) Az ingatlanhasználó által megvásárolt, tulajdonát képező gyűjtőedény tisztántartásáról, javításáról, pótlásáról, az ingatlanhasználó gondoskodik.

A közszolgáltató felel a gyűjtőedény állagában keletkezett olyan kárért, amelyet szándékos vagy gondatlan magatartásával, vagy szakszerűtlen ürítéssel okozott.

A közszolgáltató felelőssége a gyűjtőedény gyártásától számított 5 éven túl- tekintettel a gyűjtőedény természetes elhasználódására- a gyűjtőedény állagában bekövetkezett kárra nem terjed ki. 

7.§ (1)   Amennyiben az ingatlanhasználó a gyűjtőedényről a közszolgáltatótól történő edénybérlés útján gondoskodik, úgy az ingatlanhasználónak bérbe adott gyűjtőedény méretét és darabszámát a közszolgáltatás igénybevételéről szóló szerződésben, vagy, ha a közszolgáltatást természetes személy veszi igénybe, bérleti szerződésben kell rögzíteni.

(2)   A bérbe adott gyűjtőedény tisztántartásáról – rendeltetésszerű használat során szükségessé váló – javításáról, vagy cseréjéről a közszolgáltató gondoskodik.     A közszolgáltató kötelezettsége a gyűjtőedény javítása, vagy cseréje, ha szándékos vagy gondatlan magatartása, vagy szakszerűtlen ürítés miatt az szükségessé válik.

8.§ (1)   A gyűjtőedényben elhelyezett hulladék elszállításra való átadása a megjelölt szállítási napon az ingatlan előtti közterületen történik. A települési szilárd hulladékot úgy kell a közszolgáltató részére átadni, kihelyezni, hogy az a közszolgáltató számára hozzáférhető legyen, és a közterület forgalmát ne zavarja.

(2)   Hulladékszállítási napokon kívül gyűjtőedény közterületen nem tárolható, kivéve, ha az edény elhelyezése csak közterületen lehetséges. Ürítés után a gyűjtőedényt az ingatlanhasználó köteles az ürítés napján az ingatlanára visszahelyezi.

9.§  (1) Ha a gyűjtőedény tárolása csak közterületen lehetséges, akkor a gyűjtőedényt 2015. január 1-től közterület használatára vonatkozó hatósági engedély, vagy hatósági szerződés alapján létesített zárható konténertárolóban lehet elhelyezni. A hatósági engedélyben vagy hatósági szerződésben rendelkezni kell a zárt konténertároló méretéről és egységes külső megjelenéséről.

 (2) A zárt konténertároló kinyitásáról az ingatlanhasználónak az ürítés napján a szállítást megelőzően gondoskodnia kell.

 (3) A zárt konténertároló fenntartása, tisztántartása, fertőtlenítése, rágcsáló- és rovarirtása, karbantartása az ingatlanhasználó feladata.

10.§ (1) Az elszállítás céljára kihelyezett vagy a közterületen elhelyezett gyűjtőedény környékének tisztántartásáról a közszolgáltatást igénybe vevő köteles gondoskodni. Ha ezt a kötelezettségét felszólítás ellenére elmulasztja, a tisztántartásról az önkormányzat gondoskodik a kötelezett költségére.

(2) A közterületnek a hulladék elszállítása során a közszolgáltató által előidézett szennyezését a közszolgáltató megszünteti.

11.§ [6](1) A közszolgáltató a vegyes hulladék, és az elkülönítetten gyűjtött hulladék rendszeres gyűjtését a rendelet 2. mellékletében meghatározott járatnapokon végzi. A közszolgáltató az ingatlanra irányadó járatnapokat az ügyfélszolgálatán és weblapján is közzéteszi. A közszolgáltató az elkülönítetten gyűjtött hulladékot havonta egy alkalommal szállítja el, az ingatlanra vonatkozóan az elszállítás napját az önkormányzat honlapján, önkormányzat hirdetőtábláján, a közszolgáltató ügyfélszolgálatán és weblapján teszi közzé.  

(2) A Rendelet 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(3) A közszolgáltató a rendelet 2. mellékletében meghatározott hulladékszállítást ünnep- és munkaszüneti napokon is elvégzi. január 1-ét kivéve, ekkor az elmaradt szolgáltatást pótolja a weblapján közzétett időpontban.”

(2) A közszolgáltató a rendszeres hulladékbegyűjtést úgy szervezi meg, hogy amennyiben az általa meghatározott napon az érintett területen bármely okból (pl. rendkívüli időjárási események) azt elvégezni nem tudja, az elmaradt közszolgáltatást az ingatlanra vonatkozó következő szombaton vagy következő járatnapon pótolja. A pótlás időpontját a közszolgáltató  weboldalán közzéteszi.

(3) A közszolgáltató a rendelet 1. mellékletében meghatározott hulladékszállítást ünnep- és munkaszüneti napokon is elvégzi. január 1-ét kivéve, ekkor az elmaradt szolgáltatást pótolja a weblapján közzétett időpontban.

3.[7]. A lom hulladék átvétele és elszállítása”

12.§ [8](1) A természetes személy ingatlanhasználók részére az ingatlanban vagy ingatlanon nem rendszeresen képződő a szabványosított gyűjtőedényekben el nem helyezhető – nagyobb méretű – lom hulladék elszállítására a közszolgáltató évente egy alkalommal, előre bejelentett időpontban lomtalanítást szervez. Lomtalanításkor a közszolgáltató külön díj fizetése nélkül szállítja el a hulladékot. 

 (2) A lomtalanítás nem terjed ki a veszélyes hulladékok, autógumi, elektronikai hulladék, építési törmelék, és minden olyan hulladék elszállítására, amely nem lom, valamint  aminek összegyűjtése a gyűjtést végző dolgozók testi épségét veszélyezteti.

 (3) A lomtalanítást azon szolgáltatást igénybe vevő veheti igénybe, akinek nincs közszolgáltatási díjtartozása.

 (4) A lomtalanítás megszervezésének módjáról és időpontjáról az önkormányzat a lomtalanítást megelőzően a helyben szokásos módon tájékoztatja az ingatlanhasználókat.

13. §.[9]

4. Karácsonyt követő fenyőfagyűjtés

14. § [10]

5.  A hulladékgyűjtő szigetek használata és üzemeltetése, hulladékgyűjtő udvar használata és üzemeltetése

15.§ (1) A közszolgáltató a gyűjtőszigetekről a hulladékot a gyűjtőedények telítődésének megfelelő gyakorisággal szállítja el.

(2) A hulladékgyűjtő szigetek helyszíneiről, üzemeltetésével, használatával kapcsolatos információkról a közszolgáltató az ügyfélszolgálatán és weblapján tájékoztatja az ingatlanhasználókat.

(3) A hulladékgyűjtő szigetek karbantartásáról, javításáról és tisztántartásáról közszolgáltató gondoskodik.

16.§[11] (1)  A közszolgáltató által üzemeltett hulladékgyűjtő udvarban átadható hulladéktípusokat, azok mennyiségét a rendelet 3. melléklete tartalmazza. A hulladékgyűjtő udvar címét, a nyitvatartási időt, egyéb információkat a közszolgáltató ügyfélszolgálatán és weblapján közzéteszi.


(2) A közszolgáltató által üzemeltett hulladékudvart díjmentesen az a természetes személy ingatlanhasználó veheti igénybe, aki személyazonosságát és lakcímét igazolja, feltéve, ha az ingatlanhasználónak közszolgáltatási díjfizetési-, azzal kapcsolatos járulékos tartozása a közszolgáltató felé nincs.

(3)A (2) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában a közszolgáltató az általa üzemeltett hulladékudvaron leadott hulladékot térítés ellenében veszi át.

16/A. §[12]

Az ingatlanhasználó a hulladékgyűjtő szigetre, hulladékgyűjtő udvarba az elkülönítetten gyűjtött települési hulladékot elszállíthatja.

6. Hulladékgyűjtő telephely használata és üzemeltetése

17.§ [13]

7.  Gazdálkodó szervezetekre vonatkozó szabályok

18.§ (1) Abban az esetben, ha gazdálkodó szervezet székhelye, vagy telephelye természetes személy ingatlanhasználó által használt ingatlanban van, feltéve, ha a foglalkoztatottak száma nem haladja meg a három főt, a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék begyűjtésére a gazdálkodó szervezetnek a közszolgáltatást nem kell igénybe vennie a közszolgáltató felé benyújtott nyilatkozata alapján. A nyilatkozat iratmintáját a közszolgáltató ügyfélszolgálatán és weblapján közzéteszi.

(2)[14]

(1)   Abban az esetben, ha gazdálkodó szervezet székhelye, vagy telephelye természetes személy ingatlanhasználó által használt ingatlanban van, feltéve, ha a foglalkoztatottak száma nem haladja meg a három főt, a háztartási hulladékhoz hasonló nem elkülönítetten gyűjtött hulladék begyűjtésére a gazdálkodó szervezetnek a közszolgáltatást nem kell igénybe vennie a közszolgáltató felé benyújtott nyilatkozata alapján. A nyilatkozat iratmintáját a közszolgáltató ügyfélszolgálatán és weblapján közzéteszi.

(2) A gazdálkodó szervezet a közszolgáltató által üzemeltett hulladékgyűjtő szigetet, hulladékgyűjtő udvart háztartásihoz hasonló hulladékának – ide értve az elkülönítetten gyűjtött települési hulladékot is - elhelyezésére díj fizetése ellenében igénybe veheti

8. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj fizetési rendje


19. § (1)  A közszolgáltatás igénybevételi díjának elszámolására a közszolgáltató havi elszámolási időszakot alkalmaz. A közszolgáltatás díját a közszolgáltató által megküldött számla alapján köteles megfizetni a közszolgáltatást igénybe vevő.

(2)   Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az az ingatlanhasználó, aki a települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásra vonatkozó kötelezettséget nem teljesíti, feltéve, hogy a közszolgáltató az ingatlanhasználó számára a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állást igazolja.

(3)   Ha az ingatlanhasználó személyében változás következik be, és a változás nem a hónap első napján történik, az új ingatlanhasználó részére a közszolgáltatási díjat a közszolgáltató a változást követő hónapra számlázza ki első alkalommal.

20.§ A rendelet szerint hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe nem tartozó, de a közszolgáltató által begyűjthető hulladékok begyűjtésére, elszállítására és kezelésére vagy kezelésre történő átadására az ingatlanhasználó és közszolgáltató eseti, vagy határozott, illetve határozatlan időre vonatkozó szerződést létesíthet.

9. A közszolgáltatás igénybevétele, a szerződés egyes tartalmi elemei

21.§ (1)   A közszolgáltató és az ingatlanhasználó között a közszolgáltatással kapcsolatos jogviszony a szolgáltatási szerződés megkötésével, vagy a szolgáltatás igénybevételével jön létre. 

(2) Nem természetes személy ingatlanhasználó esetében a szerződés megkötésével jön létre a jogviszony.

22.§ (1)  Ha az ingatlanhasználó személyében változás következik be, az ingatlan tulajdonosa, vagy vagyonkezelője jelenti be a közszolgáltatónak:

a)  az ingatlan birtokosának változása esetén, az új ingatlanbirtokossal együttesen megtett jognyilatkozatban,

b)  a tulajdonos, vagy vagyonkezelő változása esetén az új tulajdonossal, vagyonkezelővel együttesen megtett jognyilatkozatban,

c)  vagyonkezelői jog megszűnése esetén a tulajdonossal együttesen megtett jognyilatkozatban a birtokba lépést megelőző 15 napon belül.

(2)   Amennyiben az ingatlanhasználó személye nem állapítható meg, az önálló ingatlanok esetében az ingatlan használójának az ingatlan tulajdonosát kell tekinteni.

23.§ Ha az ingatlanhasználó személyében változás következik be, és a változás kezdete nem a hónap első napja, az első számlázási időszakig díj fizetése mellett a közszolgáltató által biztosított emblémázott 60-80-110 literes gyűjtőzsákkal kell igénybe venni a közszolgáltatást az ingatlanra vonatkozó járatnapok szerint

10. A személyes adatok, és lakcímadatok kezelése

24.§ (1)   A közszolgáltató a természetes személy ingatlanhasználók természetes személyazonosító és lakcímadatait kezeli a díjhátralék behajtása érdekében.

(2) A díjhátralék megfizetésére történő felszólítás eredménytelensége esetén az (1) bekezdésben meghatározott adatok a Nemzeti Adó és Vámhivatalnak adhatók át.

(3) Amennyiben az ingatlanhasználónak a jogviszony megszűnésekor nincs díjtartozása az (1) bekezdés szerinti adatokat a nyilvántartásból törölni kell.


(4) Amennyiben az ingatlanhasználónak a jogviszony megszűnésekor díjtartozása van az (1) bekezdésben meghatározott adatokat akkor kell törölni a nyilvántartásból, amikor az adózás rendjéről szóló törvény szerint a díjtartozás behajtására már nincs lehetőség.  

11.   Közszolgáltatás és az ürítési díj fizetésének szüneteltetésére vonatkozó szabályok

25. § (1)  Az olyan lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség esetében, amelyekben ténylegesen nem laknak, az ingatlantulajdonos, vagy vagyonkezelő kérelme; társasház esetén a közös képviselő valamint az ingatlantulajdonos, vagy vagyonkezelő  kérelme alapján a közszolgáltatás és az ürítési díj fizetése szünetel.

 (2) A szüneteltetési kérelmet a szolgáltató csak abban az esetben fogadja el, ha a kérelmezőnek közszolgáltatási díj hátraléka, és azzal összefüggő egyéb tartozása nincs.

(3) A szünetelésre vonatkozó kérelemhez csatolni kell:

a) legalább egy – az ingatlanon korábban tényleges szolgáltatást nyújtó - közüzemi szolgáltató által kiállított, teljes hónapra vonatkozó, fogyasztást nem tartalmazó számlát, vagy

b) számlaegyenleget, amely a gáz, víz vagy áramfogyasztást érintően bizonyítja, hogy az ingatlant senki nem használja.

(4)   Olyan lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség esetében, ahol az ingatlanhasználó legalább 60 napig- de előre meghatározható ideig- megszakítás nélkül nem tartózkodik az ingatlanban, az ingatlanhasználó kérelme alapján, a közszolgáltatás és az ürítési díj fizetése szünetel.

(5) A szünetelés legfeljebb a kérelem benyújtása szerinti év végéig tarthat, ha nem kérik annak meghosszabbítását.  A szünetelés meghosszabbítását az ingatlanhasználó a következő évre december 15-ig kérheti a közszolgáltatótól.

(6) A szünetelés a kérelem beérkezését követő hónap első napjától kezdődik.

(7) Amennyiben megállapítható, hogy a szünetelésre a rendeletben meghatározott feltételek hiányában került sor, a közszolgáltató jogosult a szüneteltetés kezdő időpontjára visszamenőleg az ürítési díjat pótlólagosan kiszámlázni, továbbá költségeit érvényesíteni.

11. Közterületek tisztántartása


30. §. Az ingatlan használó feladatai:

(1) az ingatlan használónak a közterület tisztántartásával, a zöldterület, park ápolásával

kapcsolatos feladatai:

  • az ingatlan előtti járdának, járda hiányában 1 méter széles területsávnak a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztántartása, szemét és gyommentesítése, burkolt területeken a hó eltakarítása és síkosság mentesítése, (ha az ingatlannak 2 közúttal is érintkezése van, a fenti feladatok mindkét irányra vonatkoznak)
  • az ingatlan melletti nyílt ároknak és műtárgyainak tisztántartása, gyommentesítése
  • két szomszédos terület, épület közötti kiépített úttal, járdával ellátott vagy anélküli közforgalmú területsáv, vagy átjáró esetében a tisztántartási kötelezettség az ingatlan használók között fele-fele arányban oszlik meg.


(2) Az ingatlanhasználó a közterület tisztítása során összeggyűjtött települési szilárd hulladékot köteles a rendeletben meghatározott gyűjtőedényzetbe vagy más gyűjtőeszközbe elhelyezni és elszállításról gondoskodni.


31. §. Kereskedő utcai árus és rendezvényszervező kötelezettségei:

(1) Az üzlet, egyéb elárusító hely, vendéglátói szolgáltató egység előtti és melletti járdaszakasz, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet az üzlet használója köteles tisztántartani, a keletkezett települési szilárd hulladékot összegyűjteni és elszállításáról gondoskodni. Ennek érdekében köteles legalább a nyitvatartási idő alatt az üzlet elé cigaretta csikkek elhelyezésére és gyűjtésére szolgáló edényt kihelyezni, annak folyamatos ürítéséről és tisztántartásáról gondoskodni. Az üzlet használója köteles a burkolt területen a síkosság mentesítésről és a hó eltakarításról gondoskodni.

(2) Az üzlet előtti és melletti járdát köteles a használó a nyitva tartás ideje alatt folyamatosan tisztán tartani.

(3) Az utcai árus köteles a részére kijelölt helyet és közvetlen környékét tisztán tartani, a keletkezett hulladékot összegyűjteni, és eltávolításról gondoskodni.

(4) Közterületen rendezett vásár és egyéb rendezvény tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, és üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt a területnek és közvetlen környezetének a tisztántartásáról.


32. §. Síkosság mentesítés és hó eltakarítás

(1) A síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon kívül klorid tartalmú fagyáspont csökkentő szer használata csak úgy alkalmazható, hogy a vegyszer egyszeri kijuttatásának mértéke 40 g/ m2-nél több ne legyen. Az ilyen anyagot tároló edényben, környezetszennyezést kizáró módon kell tárolni.

(2) Klorid tartalmú vegyszer használata zöld területen tilos.

(3) Hórakást tilos elhelyezni:

  • útkereszteződésben
  • útburkolati jelen
  • járdasziget és járda közé
  • tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél
  • kapubejárat elé
  • közszolgálati felszerelési tárgyra és köré

12.   Záró rendelkezések

26.§ (1)  Ez a rendelet a kihirdetést követő napon  lép hatályba.

(2)  Hatálybalépésével hatályát veszti Nagyesztergár Község Önkormányzat Képviselőtestületének a települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásokról szóló 8/2011 (XII.22.) önkormányzati rendelete.



Szelthofferné Németh Ilona sk.

polgármester

Szabó Éva sk.

helyettesítő jegyző






A rendelet kihirdetve:

2015. február 25.



                                                                       Szabó Éva sk.

                                                                                                            helyettesítő jegyző

[1]

A rendelet szövegét a 19./2015. (XII.30.) önkormányzati rendelet 1 §-a módosította. Hatályos: 2016. 01.01-től

[2]

A rendelet szövegét a 19/2015. (XII.30,) önkormányzati rendelet  2 §-a módosította. Hatályos: 2016.01.01-től

[3]

A rendelet szövegét a19./2015 (XII.30.) önkormányzati rendelet 3 §-a egészítette ki. Hatályos: 2016.01.01-től

[4]

A rendelet szövegét a 19/2015. (XII.30.) önkormányzati rendelet 4. §-a módosította. Hatályos: 2016.01.01-től

[5]

A rendelet szövegét a 19/2015. (XII.30.) önkormányzati rendelet 5 §-a módosította. Hatályos: 2016.01.01-től

[6]

A rendelet szövegét a 19/2015 (XII.30.) önkormányzati rendelet 6 §-a módosította. Hatályos: 2016.01.01-től

[7]

A rendelet szövegét a 19./2015. (XII.30.) önkormányzati rendelet 7 §-a módosította. Hatályos: 2016. 01 01-től

[8]

A rendelet szövegét a 19./2015 (XII.30.) önkormányzati rendelet 7. §-a módosította. Hatályos: 2016.01.01-től

[9]

A rendelet 13. §-a hatályát veszti 2016.01.01-től. Módosította a 19/2015. (XII.30.) önkormányzati rendelet 7. §-a

[10]

A rendelet 14. §-a hatályát veszti 2016.01.01-től. Módosította a 19/2015. (XII.30.) önkormányzati rendelet 8. §-a

[11]

A rendelet szövegét a 19/2015. (XII.30.) önkormányzati rendelet 9 §-a módosította. Hatályos: 2016.01.01-től

[12]

A rendelet szövegét a 19/2015. (XII.30.) önkormányzati rendelet 10 §-a egészítette ki Hatályos: 2016.01.01-től

[13]

A rendelet 17. §-a hatályát veszti 2016.01.01-től. Módosította a 19/2015. (XII.30.) önkormányzati rendelet 11. §-a

[14]

A rendelet szövegét a19./2015. (XII.30.) önkormányzati rendelet 12 §-a egészítette ki. Hatályos: 2016.01.01-től