Mohács Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete
a közterület-használat helyi szabályozásáról
Hatályos: 2022. 08. 02Mohács Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete
a közterület-használat helyi szabályozásáról
Mohács Város Képviselő-testülete a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján, Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében, továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § A rendelet célja azon helyi szabályok megállapítása, amelyek városképi, városrendezési, ellátási, közlekedésbiztonsági szempontok figyelembevételével határozzák meg a közterülethasználatot.
2. A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet hatálya Mohács város közigazgatási területén az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott földrészletre, továbbá belterületi földrészletek, valamint egyéb ingatlanok közhasználat céljára átadott terület részére terjed ki. Kivételt képez a piac területe, valamint vásári napokon a vásártér területe.
(2) A közterület-használatot a polgármester engedélyezi.
(3) Az önkormányzati tulajdonban lévő közút területének nem közlekedési célú igénybevételéért közterület-használat díjat kell fizetni, a közterület felbontásáért szakfelügyelet és igénybevételi díjat kell fizetni.
(4) A város területe – az (6) bekezdésben foglalt kivétellel - három díjfizetési övezetre tagozódik.
a) I. övezetbe tartozik Mohács városközpont: Szabadság u., Dózsa Gy. utca teljes hosszában, Liszt F. utca a Liget utca végéig, a Szentháromság utca a Szerb utcáig, Gőzhajó utca teljesen, Jókai utca a Gőzhajó utcáig, Városháza utca teljes, Széchenyi tér, Vörösmarty utca az Eötvös utcáig, az Arany János utca a Szt.István utcáig, Rákóczi utca a Szt.István utcáig, Szt.István utca a Kölcsey utcáig és Kossuth L. utca a Pécsi úttól a Mező utcáig.
b) II. övezetbe tartozik: A városközpont és a vasútállomástól északra fekvő iparterület kivételével Mohács város területe.
c) III. övezetbe tartozik: A város északi iparterülete és a külterület.
(5) A díjövezetre tagozódás a közterület bontására nem vonatkozik.
(6) A Duna-parti közterületek vonatkozásában a körzetek 3 övezetre tagolódással kerülnek kialakításra (4. melléklet):
a) 1. övezet: Duna jobb part 1147+335 fkm- től 1446+524 fkm-ig
b) 2. övezet: Duna jobb part 1447+840 fkm-től 1447+335 fkm-ig és Duna jobb part 1446+524 fkm-től 1446+074 fkm-ig
c) 3. övezet: Duna jobb part 1452+184 fkm-től 1447+840 fkm-ig és Duna jobb part 1446+074 fkm-től 1441+830 fkm-ig, valamint Duna balparti övezet.
3. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazása szempontjából:
a) árusító és egyéb fülke (pavilon): 9 m2 bruttó alapterületet meg nem haladó, bármikor könnyen szétszerelhető, eltávolítható, szabadonálló vagy csoportosan telepített, környezetébe illeszkedő, földszintes építmény,
b) alkalmi árusítás: az árusítás időtartamára a közterületre kihelyezett, - mobil - árusítóhelyre alapozott kereskedelmi tevékenység,
c) hirdető-berendezés, hirdetőtábla, transzparens, reklámhordozó eszköz: minden olyan a KRESZ-ben vagy ágazati szabványban nem szereplő berendezés vagy eszköz, amely használatának célja a járdán és közúton közlekedők figyelemfelhívása függetlenül annak tartalmától és céljától.
d) cég- és címtábla: minden olyan felszerelhető, a fal síkjából max. 1m hosszan kiálló, legfeljebb két oldalán az adott üzlet nevét, funkcióját, illetve a működtető nevét és tevékenységi körét, vagy erre utaló szimbólumot tartalmazó tábla, áttört cégér,
e) kikötői létesítmény: az úszólétesítmények kikötésére vagy egyéb mederhasználati vízilétesítmények partkapcsolata részére kijelölt vagy azok részére fenntartott partterület, amely alkalmas a víziközlekedéssel, személyek be- és kiszállításával, árukezeléssel, áruátrakással és elosztással, valamint az úszólétesítmények hajózásra alkalmasságának megőrzésével kapcsolatos tevékenység végzésére.
f) kikötői létesítmények osztályai (a továbbiakban: kikötői osztályok):
fa) közszolgáltatási személyhajó-kikötő: Közszolgáltatási szerződés alapján helyi, helyközi vagy révhajózási hivatásforgalmú személyszállító szolgáltatást ellátó, jellemzően menetrend szerint közlekedő motoros nagyhajók, kompok fogadására (utascseréjére és tartózkodására) szolgáló közforgalmú kikötő és kapcsolódó létesítményei.
fb) vízitaxi-kikötő: Vízi taxiszolgáltatás keretében működő, személyszállító szolgáltatást ellátó motoros kishajók fogadására (utascseréjére és tartózkodására) szolgáló közforgalmú kikötő és kapcsolódó létesítményei.
fc) kabinos turistahajó-kikötő: Szálláshely-szolgáltatást nyújtó, idegenforgalmi céllal közlekedő személyszállító motoros nagyhajók fogadására (utascseréjére és tartózkodására) alkalmas közforgalmú kikötő és kapcsolódó létesítményei.
fd) motoros kishajó-kikötő: Kedvtelési és sportcélú motoros kishajók (20 métert meg nem haladó hajótestű) utascseréjére, rövid idejű vagy huzamosabb tartózkodására, karbantartására és tárolására szolgáló közforgalmú kikötő és kapcsolódó létesítményei.
fe) csónakkikötő: Kedvtelési és sportcélú, emberi erővel hajtott vízijárművek fogadására (utascseréjére, rövid idejű vagy huzamosabb tartózkodására, karbantartására és tárolására) szolgáló létesítmény.
ff) álló rendezvényhajó: Vendéglátó- és szórakozóhelyként működő állóhajó, közönségforgalmi célú úszólétesítmény kikötője.
fg) szabadidős motoros vízi jármű-kikötő: 4 méternél nem hosszabb motoros vízi jármű kikötésére (utascseréjére, tartózkodására) szolgáló létesítmény.
A közterület-használat szabályai
4. A közterület-használati engedély
4. § (1) A közterület használatához engedély szükséges, első fokon a polgármester jár el. A polgármester által hozott döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni.
(2) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni
a) a közterületbe nyúló hirdetőberendezés (fényreklám), reklámhordozó, üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető, ernyőszerkezet, átfeszítő kötél, cég-és címtábla elhelyezésére, fennmaradásához, valamint megállítótábla kihelyezéséhez, fennmaradásához,
b) a közterületre jogszerűen kihelyezett bármilyen építményre vagy tárgyra, különösen pavilonra, nyílt szerkezetű elárusító pultra vagy építési, illetve egyéb célt szolgáló állványzatra felszerelt reklám elhelyezéséhez, valamint árusító vagy árusítással kapcsolatos, továbbá szolgáltató fülke, pavilon, épület, üzlet létesítéséhez, fennmaradásához, illetve már meglévő működéséhez,
c) a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, fedett várakozóhelyiség, üzemanyagtöltő-állomás, transzformátorház létesítéséhez, fennmaradásához,
d) a közút területén kívüli gépjármű-várakozóhelyek létesítéséhez, fennmaradásához,
e) a köztisztasággal kapcsolatos építmények elhelyezéséhez, fennmaradásához,
f) szobor, emlékmű, emléktábla, utcabútor, díszkút, vízmedence, szökőkút, alapzatos zászlórúd, önálló hírdetőberendezés és köztárgyak (pad, figyelmeztető és tájékoztató táblák, közvilágítási lámpák, tartóoszlopok, stb.) elhelyezéséhez, fennmaradásához,
g) távbeszélőfülke, fülke nélküli távbeszélőkészülék, postai levélszekrény elhelyezésére,
h) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére,
i) alkalmi és mozgó árusításra, javító-szolgáltató tevékenységhez, portrérajzoláshoz,
j) film-, Tv-, video-, és hangfelvétel készítésekor e rendelet 30. §-ában foglalt szabályokat kell alkalmazni,
k) vendéglátóipari előkert céljára,
l) kiállítás, sport- és kulturális rendezvények, továbbá mutatványos tevékenység céljára, valamint az ezekhez kapcsolódó ideiglenes parkolók létesítéséhez, fennmaradásához,
m) Busójáráson kívüli városi nagyrendezvények esetén a rendelet 2. melléklete szerint,
n) kerékpár megőrzésére és kerékpártároló kihelyezésre,
o) közterületbe nyúló vagy közterületen lévő árusító automata elhelyezésére,
p) büfékocsi, árusítókocsi,
q) a Duna partvonalával közvetlenül határos területeknek hajók, úszólétesítmények vagy mederhasználati vízilétesítmények kikötése céljából történő igénybevételéhez, így különösen a hajók, úszólétesítmények vagy mederhasználati vízilétesítmények kikötését szolgáló rögzítő eszköz (kikötőbak, támdorong), feljáró vagy bármely egyéb kikötői létesítmény igénybevételéhez, vagy ilyen rögzítő eszköz (kikötőbak, támdorong), feljáró vagy bármely egyéb kikötői létesítmény létesítéséhez, fennmaradásához,
r) tüzelőanyagok elhelyezésére,
s) a közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 5. § (1) bekezdés), illetve a közlekedésben részt nem vevő, reklámhordozó céllal elhelyezett járművek elhelyezéséhez,
t) zöldség-gyümölcs, savanyúság, méz, virág, dísznövény, palánta, facsemete, iparcikk, műszaki cikk, játék, edény, ruházati cikk, használt cikk közterületen történő árusításához.
(3) Nem kell közterület-használati engedély
a) a közút (járda) építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közút (járda) elhelyezéséhez,
b) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez,
c) a közterületen, illetve az alatt vagy felett elhelyezett műtárgyak, vezetékek hibaelhárítása érdekében végzett munkához,
d) az élet- és balesetveszély elhárításához szükséges időtartamot meg nem haladó munkálatok elvégzéséhez.
(4) Nem adható közterület-használati engedély
a) zajos, bűzös, tűz- és robbanásveszélyes tevékenység - kivéve tűzijáték - végzésére, közterületen nem árusítható termékek forgalmazásához,
b) a közlekedés biztonságát zavaró, veszélyeztető berendezések és anyagok elhelyezésére,
c) város- és utcaképbe nem illeszkedő berendezések elhelyezésére, építmények létesítésére,
d) zöldterületekre, ha a tervezett használat az ott lévő növényállomány rongálásának, pusztításának, csonkításának, károsításának elkerülését, megelőzését nem biztosítja, kivéve a területükön húzódó közművek javításához, létesítéséhez nélkülözhetetlen munkálatokat,
e) a közút és a járda felületének reklám céljára történő használatára,
f) olyan tevékenység gyakorlására, amely a környezetre káros hatással lenne, a közbiztonságot vagy az egészséget veszélyeztetné,
g) olyan létesítmények és berendezések létesítésére, amelyek működtetéséhez a szükséges energia- és vízellátás, csatorna vagy a szabványoknak megfelelő zárt rendszerű szennyvízelvezetés és hulladéktárolás nem biztosítható, vagy a felhasználás mértéke nem állapítható meg,
h) abban az esetben, ha a kérelmezőnek közterület-használatból eredő tartozása áll fenn.
i) elektromos és világító berendezések oszlopaira, szekrényeire, közlekedési jelzőberendezésekre, jelzőtáblákra, forgalom szabályozására vagy védelmére szolgáló berendezésekre molinó kifeszítésére.
(5) Nem adható közterület-használati engedély a város belterületén a (4) bekezdésen túl:
a) 2 m2 nagyságot meghaladó önálló hirdetőberendezés elhelyezésére, 1 m2 nagyságot meghaladó megállítótábla kihelyezése esetén,
b) lakókocsiból, utánfutóból, gépjárműből, sátorból, bódéból történő árusítás céljára, kivéve: a kijelölt szabadstrand területe és a helyi rendezvények.
(6) Nem adható közterület-használati engedély olyan tevékenység gyakorlására, amely
a) a lakosság nyugalmának túlzott mértékű zavarásával jár,
b) közszemérmet és közízlést sértő,
c) köznyugalom megzavarására alkalmas,
d) közbotrányt, közfelháborodást okoz,
e) sérti a városképet,
f) gátolja a települési esztétikai követelmények érvényesülését,
g) turisztikai érdekek indokolatlan mértékű sérelmével jár.
5. Pavilonlétesítés szabályai
5. § A város közterületein felállításra alkalmas helyeket az illetékes szakbizottság egyetértésével, a polgármester jelöli ki.
6. § Alkalmi árusítás, üzletek, vállalkozók kitelepülése esetén az árusítóhely az árusítás befejeztével közterületen nem tárolható.
6. Kikötői létesítményekkel kapcsolatos különös szabályok
7. § (1) Mohács Város Önkormányzatának tulajdonában lévő közterületeknek kikötői létesítmények céljából történő igénybevétele vonatkozásában a rendelet szabályait a 7. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A kikötői létesítmény létesítéséhez, fennmaradásához, igénybevételéhez szükséges közterület-használati hozzájárulás iránti kérelem benyújtásakor nyilatkozni szükséges a kikötői osztályba, osztályokba sorolásáról, a kikötői úszólétesítményt igénybevevő hajók folyóméterben meghatározott maximális hosszáról, egyéb mederhasználati vízilétesítmény esetén, annak partra vetített folyóméterben meghatározott hosszáról, továbbá a kérelmező köteles a kikötői létesítményt helyszínrajzon megjeleníteni, és a helyszínről fényképet csatolni.
(3) A kikötői létesítmény közterület-használati díját a kikötői osztály (több kikötői osztály megjelölése esetén a legmagasabb kikötői osztály), a földrajzi együttható szorzószámainak, a kikötői úszólétesítményt igénybevevő hajók folyóméterben meghatározott maximális hosszának - egyéb mederhasználati vízilétesítmény esetén partra vetített folyóméterben meghatározott hosszának- és a kikötői létesítmények kikötői alapdíja szorzataként kell meghatározni e rendelet 1. és 4. mellékletei segítségével.
(4) A Kikötői együttható értéke (több kikötői osztály esetén a legmagasabb érték) az 5. mellékletben került meghatározásra.
(5) A földrajzi együttható szorzószáma (a 2. § (5) bekezdés alapján) az 5. mellékletben található.
(6) Közterület-használati díjkedvezmények:
a) A közterület-használati díj elengedhető vagy korlátlan mértékben csökkenthető, ha a közterület használatára közfeladat-ellátása céljából és közfeladat ellátásához szükséges mértékben van szükség.
b) A közterület-használati díjak legfeljebb 90 %-kal csökkenthetők különösen indokolt esetben, egyedi elbírálás alapján. Ez esetben figyelembe veendő szempont: a kérelmező által kért közterület-használat jelentősége, közérdekű volta, környezetterhelési mértéke, kultúrához és sporthoz való kapcsolódása, turisztikai, kereskedelmi és reklámértéke, közlekedést befolyásoló szerepe, a kérelmező szociális és anyagi helyzete, valamint amennyiben van, az adott közterület-használattal kapcsolatos korábbi tapasztalat, lakossági jelzés, továbbá rendezvények esetén a rendezvényen való részvétel ingyenes vagy ellenszolgáltatáshoz kötött volta.
7. Falragaszok elhelyezésének szabályai
8. § (1) Falragaszt elhelyezni csak az arra kijelölt hirdető-berendezésen lehet, ilyenek a városban a Széchenyi István Belvárosi Általános Iskola Szabadság utca felőli oldalán elhelyezett hirdetőtáblák.
(2) Tilos falragaszt elhelyezni az épület, kerítés közterületről látszó falára, élő fára, köztéri szoborra, padokra, elektromos és világítóberendezések oszlopaira, szekrényeire, közlekedési jelzőberendezésekre, jelzőtáblákra, úttartozékokra, autóbuszvárókra.
8. Üzemképtelen járművek közterületen történő tárolása
9. § (1) Közterületen üzemképtelen, közúti közlekedésre alkalmatlan járművek, vagy munkagépek (továbbiakban: járművek) közterület-használati engedély nélkül – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – nem tárolhatók.
(2) Az üzembentartó az üzemképtelenné vált járművet köteles a közterületről haladéktalanul eltávolítani.
(3) A rendelet alkalmazása szempontjából üzemképtelennek minősül:
a) a hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkező olyan jármű, amely a közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel vagy jelzéssel vehet részt,
b) baleset következtében károsult és elhagyott (helyszínről 8 napon belül el nem szállított) jármű,
c) műszaki állapotánál fogva közúti közlekedésre alkalmatlan (mert hiányos, vagy roncs, vagy sérült) jármű.
(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti üzemképtelen járművet közterületen, parkolóban – közterület-használati engedély birtokában – minden övezetben lehet tárolni.
(5) A (3) bekezdés b)–c) pontja szerinti üzemképtelen jármű közterületen történő tárolására közterület-használati engedély legfeljebb 6 hónapra és csak a II-III. övezetben adható.
(6) A jármű üzembentartója köteles nevét, címét, a közterület-használati engedély, vagy annak másolatát a járművön jól látható helyen (pl.: szélvédő üveg mögött) elhelyezni.
(7) Az üzemképtelen jármű közterületen történő tárolására vonatkozó közterület-használati engedély megadásának feltétele a rendelet 1. mellékletében szereplő „személygépkocsi-parkolóhely bérlet” adott időszakra vonatkozó arányos részének előzetes megfizetése.
10. § (1) Engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon közterületen tárolt üzemképtelen járművek hatósági elszállításáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.
(2) A jármű hatósági elszállítása előtt a Polgármesteri Hivatal köteles írásban felszólítani az ismert üzembentartót járművének a közterületről belül történő elszállítására.
(3) Ha az üzembentartó kiléte nem állapítható meg, a jármű azonnal elszállítható, erről a rendőrkapitányságot értesíteni kell.
(4) A hatósági elszállításkor a jármű műszaki állapotát meg kell állapítani és arról fényképfelvételt és jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a járműben talált felszereléseket is.
(5) A Polgármesteri Hivatal az üzembentartó kilétének megállapítását követő 15 napon belül köteles az üzembentartót írásban felszólítani, hogy a járművet a tárolás helyszínéről 15 napon belül szállítsa el.
(6) Ismeretlen üzembentartó esetén felszólítást a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és az Önkormányzati Hírekben közzé kell tenni.
(7) Az elszállítást és a tárolást a Polgármesteri Hivatal végzi (végezteti) el, ennek költségei a jármű tulajdonosát terhelik. A járművet az igazolt tulajdonosának - csak a felmerült költségek megtérítése után – lehet kiadni.
(8) A hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkező és ki nem váltott üzemképtelen járművet a Polgármesteri Hivatal az elszállítás napjától számított 6 hónap elteltével értékesítheti, annak eredménytelensége után megsemmisítheti.
(9) A tulajdonos a polgári jogi elévülési időn belül az értékesítés során befolyt, de az elszállítás és tárolás során felmerülő költségekkel csökkentett összegre jogosult igényét érvényesítheti, ha a tulajdonjogot hitelt érdemlően igazolja.
(10) A járművek és az azokban található dolgok értékesítésére vagy megsemmisítésére a talált tárgyak kezelésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
9. Szakhatóságok közreműködése
11. § A közterület-használati engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét és lakcímét, illetve székhelyének és telephelyének címét,
b) a közterület-használat célját és időtartamát,
c) a közterület-használat helyének, területnagyságának meghatározását, helyszínrajzon történő megjelölését,
d) a közterületen folytatni kívánt tevékenységre jogosító okirat egyszerű másolatát.
10. A közterület-használat időtartama és a közterület-használati hozzájárulás kérelmezése
12. § (1) Közterület-használati engedély csak ideiglenes jelleggel – meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltétel bekövetkezéséig – adható.
(2) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.
11. A közterület-használati hozzájárulás megadása
13. § (1) A közterület-használati engedélyi kérelem elbírálása során figyelembe kell venni a helyi építési szabályzatról szóló önkormányzati rendeletben foglaltakat, a városképi, műemlékvédelmi, közegészségügyi és köztisztasági előírásokat, kereskedelmi és turisztikai szempontokat, s érvényesíteni kell a jogszabályok előírásait is.
(2) Az Elárusító, büfékocsiból való árusítást, a mutatványosi, cirkuszi tevékenységet, az egyéb, nem városi rendezvényt szervezők, és az egyéb módon folytatott vendéglátást végzők részére közterület-foglalási engedély csak kauciónak a Polgármesteri Hivatal pénztárába történt előzetes befizetése után adható ki.
(3) Kaució mértéke:
a) 50 m2-ert meghaladó méretű nagysátor esetén: 100.000 Ft,
b) büfékocsi, egyéb vendéglátást végző elárusító pavilon esetén: 30.000 Ft,
c) egyéb, az előző két pontba nem tartozó elárusító pavilon esetén: 10.000 Ft.
(4) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti tevékenységet végző az elfoglalt közterületben kárt okoz, a kárnak a károkozó általi helyreállításáig a kaució nem fizethető vissza.
(5) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti tevékenységet végző a kárt önként nem állítja helyre, úgy azt a Polgármesteri Hivatal a kaució összegéből, nagyobb károkozás esetén, a kaució mértékén túl a károkozó költségére helyreállíttatja.
(6) A közterület-használati engedélyt - e rendelet keretei között - a tulajdonos önkormányzat adja meg.
14. § A közterület-használati engedélynek tartalmaznia kell különösen:
a) a jogosult nevét és lakóhelyének, illetve székhelyének, telephelyének címét,
b) a közterület-használat célját és időtartamát, illetve azt a feltételt, amelynek bekövetkeztéig az engedély érvényes,
c) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és egyéb feltételeinek pontos meghatározását,
d) utalást arra, hogy az engedély csak a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírások megvalósítása esetén érvényes,
e) az engedély érvényének megszűnése vagy annak visszavonása esetére az eredeti állapot - kártalanítási igény nélküli - helyreállításának kötelezettségét,
f) közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és megfizetésének módját,
g) a közterület-használat jellegétől függően egyéb hatósági, szakhatósági előírásokról és kikötésekről szóló tájékoztatást, a városképi követelményeket, a környezetvédelmi, valamint a munka- és balesetvédelmi előírásokra történő utalást,
h) a közterület-használattal járó járulékos költségek (energiadíj, vízdíj stb.) viselésének és megfizetésének módját,
i) a közterület-használat időtartama alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási és tisztántartási kötelezettség előírását.
15. § A közterület-használati engedély eredeti példányát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani, és a hatósági ellenőrzést végző személy felhívására bemutatni.
12. A közterület-használati engedély érvényének megszűnése
16. § (1) A közterület-használati engedély érvénye megszűnik:
a) az engedélyben meghatározott idő elteltével,
b) az engedélyben meghatározott feltétel bekövetkeztével,
c) a közterület használatát és rendjét érintő jogszabályok megváltozása miatti visszavonással, és
d) az engedélyben vagy a közterület-használatra, illetve az ezzel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó jogszabályokban foglaltak megsértése miatti rendkívüli visszavonással.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a tulajdonos önkormányzat a közterület-használati engedély érvényének megszűnésére rendeletében határidőt állapíthat meg.
(3) Megszűnik a közterület-használati engedély érvénye akkor is, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik vagy a jogosult a tevékenység folytatására való jogosultságát egyébként elveszti.
(4) Megszűnik a közterület-használati engedély érvénye akkor is, ha a jogosult bejelenti a tulajdonos önkormányzatnak, hogy a közterület használatával - érdekkörében felmerült méltányolható okból - felhagy.
17. § (1) Ha a közterület-használati engedély érvényét veszti, a jogosult kártalanítási igény nélkül köteles a közterület eredeti állapotát - különösen annak tisztaságát - haladéktalanul helyreállítani.
(2) A közterület-használattal járó kötelezettségek - így különösen a közterület-használati díj megfizetése - szempontjából azt az időt is be kell számítani a közterület-használatba, ameddig a jogosult az eredeti állapotot hiánytalanul helyre nem állította.
13. Közterület-használati díj
18. § (1) A közterület használatáért a közterület-használati engedély jogosultja közterület-használati díjat köteles fizetni. A közterület-használati díj mértékét a rendelet mellékletei alapján kell megállapítani.
(2) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál a létesítménynek a felülnézetből számított alapterületét kell figyelembe venni.
(3) Reklámtáblák, hirdetőberendezések, transzparensek, zászlók felületének kiszámításánál a hirdető felületét kell figyelembe venni.
(4) A közterület-használati díjat a napi, havi, évi díjakban kell meghatározni.
(5) A díjkötelezettség megállapításánál minden megkezdett m2, folyóméter, év, hó, nap egésznek számít.
(6) A mellékletben nem szereplő közterület-használatért a díjat egyedi elbírálás alapján kell megállapítani.
(7) Az engedélyes a díjat a közterület tényleges igénybevételére tekintet nélkül köteles kifizetni, kivéve, ha a használatot hatósági intézkedés miatt kénytelen megszüntetni.
(8) A közterület-használati díjat 3 hónapot meg nem haladó közterület-használat esetén a közterület-használat megkezdése előtt kell megfizetni. A 3 hónapot meghaladó közterület-használat esetén a közterület-használati engedélyben rögzített időtartamra negyedéves bontásban kell megfizetni, oly módon, hogy a kezdő negyedévre vonatkozó közterület-használati díjat az engedély átvételével egyidőben, ezt követő negyedévekre vonatkozó közterület-használati díjat minden megelőző negyedév utolsó hónapjának 5. napjáig kell megfizetni.
(9) A közterület-használati díjat postautalványon, átutalással és a polgármesteri hivatal pénztárába történő befizetéssel lehet teljesíteni.
14. Díjkedvezmény és mentesség lehetősége
19. § (1) Amennyiben a vendéglátó-ipari előkert tulajdonosa (üzemeltetője) a közterület használatának engedélyezését a tárgyév április 1. és október 31. közötti teljes időszakra kérelmezi, és annak díját előre, egy összegben befizeti, 40% díjkedvezmény igénybevételére jogosult. A kedvezményes időszak alatt belépő, vendéglátó-ipari előkertet üzemeltető vállalkozás részére a belépés időpontjától (napjától) az időszak végéig időarányos kedvezmény jár. Mentesek a közterület-használati díj alól az önkormányzat szerve, intézménye által közterületen szervezett rendezvények.
(2) Nem jogosult az (1) bekezdésben meghatározott díjkedvezmény igénybevételére a vendéglátó-ipari előkert azon tulajdonosa (üzemeltetője), akinek közterület-foglalási díj, vagy helyi adó hátraléka van.
20. § (1) A közterület-használati díj elengedéséről, mérsékléséről, valamint részletfizetés engedélyezéséről első fokon a polgármester dönt.
(2) A polgármester által hozott döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni.
15. A közterület-használat megszüntetése és az engedély megvonása
21. § (1) A közterület-használat közérdekből bármikor megszüntethető. Ilyen esetben az engedélyes részére - kérelmére - másutt kell a közterület-használat lehetőségét biztosítani.
(2) Meg kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja, vagy a díjfizetési kötelezettségének az esedékesség időpontjáig ismételten nem tesz eleget.
(3) Ha az engedélyes a közterület használatát meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát az engedély egyidejű visszaadása mellett az engedélyező hatóságnak bejelenteni.
(4) Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes a saját költségén köteles az eredeti állapotot - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani. Ez a kötelezettség az engedélyest építési (létesítési) engedély alapján végzett építési munka esetében csak akkor terheli, ha az engedély megadásának feltételeként előírták.
(5) Ha a közterület-használat a (2) vagy (3) bekezdésben említett módon szűnt meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet.
16. A jogellenes közterület-használat következményei
22. § (1) Aki közterületet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon, illetve azt meghaladó mértékben használ, köteles az önkormányzat vagy megbízottja felhívására a jogellenes közterület-használatot haladéktalanul megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül kötelezhető a közterület eredeti állapotának helyreállítására. E kötelezettség elmulasztása esetén az önkormányzat az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettségét elmulasztó költségére elvégeztetheti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett 8 napon belül nem tesz eleget.
(2) Az önkormányzat az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével és az (1) bekezdésben megszabott határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállíthatja, ha az élet- és balesetveszély vagy jelentős anyagi kár, a közrend, közbiztonság, illetve a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében, vagy jelentős közérdekből egyébként indokolt. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.
(3) Aki
a) közterületet engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően használ, azzal szemben –;
b) korábbi jogellenes közterület-használatától számított 2 éven belül ismételten közterületet engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően használ, azzal szemben –
közigazgatási bírságot kell megállapítani.
23. § (1) Amennyiben a felhívásra a jogosulatlan használó a használatot nem szünteti meg, az egyéb jogkövetkezményeken túl az önkormányzat vagy megbízottja a közterületen elhelyezett dolgokat a jogosulatlan használó költségére és veszélyére eltávolíthatja.
(2) Az eltávolított dolgok őrizetére a Ptk. megbízásnélküli ügyvitelre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A jogosulatlan használó csak az eltávolítás, a tárolás és a jogtalan használat miatti egyéb költségek megfizetése után veheti át az eltávolított dolgokat.
(4) Ha az eltávolított dolog tulajdonosa 5 napon belül nem jelentkezik, írásban értesíteni kell a tárolás helyéről. Ha közterületen elhelyezett dolog tulajdonosa ismeretlen, a felszólítást a helyben szokásos módon kell közzétenni (hirdetőtáblán, helyi ingyenes újságban való közzététel).
(5) Ha a dolog tulajdonosa az eltávolítást követő 3 hónapon belül nem jelentkezik, a dolgot a bérbe adó értékesítheti. Ha az értékesítés eredménytelen volt, a bérbe adó a megsemmisítést is elrendelheti.
17. Üzemképtelen járművek tárolása
24. § (1) Közút kivételével közterületen 10 napot meghaladóan tárolt üzemen kívül helyezett jármű tulajdonosával, vagy üzembentartójával (továbbiakban tulajdonos) szemben a rendőrség, a közterület felügyelet vagy az út kezelője a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 15.) KpM–BM rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 59. § (3) bekezdése szerinti jár el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott járművek tulajdonosaival szemben a Közterület-Felügyelet a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 20. § (2) – (5) bekezdése, továbbá a kerékbilincs közterület-felügyelet általi alkalmazására, járművek elszállítására, valamint a felmerült költségekre vonatkozó szabályokról szóló 55/2009. (X.16.) IRM rendelet (továbbiakban: IRM rendelet) szerinti eljárást folytatja le.
(3) A járművek (1) – (2) bekezdés szerinti elszállítása az IRM rendelet mellékletében meghatározott díjak felszámításával történik.
(4) A közterületen található – az (1) bekezdésben meghatározott körbe nem sorolható – hulladékká vált gépjárművekkel kapcsolatos eljárásra a hulladékká vált gépjárművekről szóló 369/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni.
A közterület bontásának szabályai
18. A közterület bontása
25. § (1) A közterület bontása iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét és állandó lakó-(telep) helyének címét,
b) a közterületbontás céljának megjelölését,
c) az érintett közterület-burkolatok nagyságát (m2) és minőségének (út, járda, burkolatfajta) megjelölését,
d) a fakivágási engedélyt (szükség esetén),
e) a munkálatok által érintett zöldfelület nagyságát és jellegét,
f) a végleges helyreállításra vonatkozó megrendelő egy példányát,
g) a beruházó, a kivitelező, továbbá a terület helyreállítását végző szerv nevét és címét, a teljes értékű helyreállítás befejezésének határidejét,
h) a kivitelezésért felelős személy nevét és címét,
i) a közműtérkép nyilvántartásával megbízott szervezet által hitelesített összevont közmű-helyszínrajzot.
(2) Ha a körülmények úgy indokolják, az engedélyben két határidőt kell megállapítani:
a) az ideiglenes helyreállítás határidejét,
b) a végleges helyreállítás határidejét.
(3) A jegyző forgalombiztonsági okokból előírhatja a közterület azonnali helyreállítását.
26. § (1) A közterület felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közterület egyéb célú igénybevételéhez a közterület kezelőjének engedélye szükséges. Az engedélyben a kezelő feltételeket írhat elő.
(2) Kezelői engedély nélkül a közterület abban az esetben vehető igénybe (rendkívüli igénybevétel), ha az közmű, közműalagút, vasútüzemi berendezés, távközlési vezeték vagy csővezeték halasztást nem tűrő kijavítása, árvíz- vagy belvíz védekezés, helyi vízkárelhárítás, vagy elemi csapás miatt szükséges. Ebben az esetben a közterület kezelőjét a következő munkanapon írásban értesíteni kell, utólagos engedélyezés miatt. Az értesítésnek tartalmazni kell a felelős kivitelező nevét, címét, a felbontott közterület jellegét és mértékét. A közút kezelője a kérelem benyújtását követő munkanapon a közterület-felbontási engedélyt kiadja.
(3) A közterület felbontásával kapcsolatos hatósági feladatokat a Jegyző végzi.
(4) Szilárd burkolatú közterületek bontása során a technológiai előírásokat be kell tartani.
(5) December 1. és március 1. közötti időszakokban közterületet felbontani csak kivételesen indokolt esetben szabad.
(6) Az engedélyező hatóság szükség esetén előírhatja forgalomkorlátozási, forgalomterelési terv készítését.
(7) Az engedélyező hatóság indokolt esetben a közművezeték elhelyezéséhez csak átfúrással (átsajtolással) járul hozzá.
(8) Az új burkolat elkészítésétől számított 5 éven belül közterület bontási engedély csak különösen indokolt esetben adható.
(9) Amennyiben a közúton (szilárd burkolaton) 3 éven belül – nem közlekedési célú vagy rendkívüli igénybevétel folytán – süllyedés vagy más hiba keletkezik, úgy azt az igénybevevő vagy az engedélyes köteles saját költségén kijavítani. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, a hatóság a süllyedés vagy a hiba kijavítását rendeli el az engedélyes költségére.
19. Közterület helyreállítása
27. § (1) A közterület helyreállítását csak a hozzájárulásban meghatározott kivitelező végezheti.
(2) A munkaárokba szerves anyagot, építési törmeléket, szemetet visszatölteni nem szabad. A munkaárok csak földdel vagy az előírt anyaggal tölthető fel, és a visszatöltött anyagot a vonatkozó szabványok szerint kell tömöríteni. Indokolt esetben talajcserét kell végezni.
(3) A város területén a téli hónapokban végzett közmű hibajavítás esetén a szabvány szerinti tömörítés biztosítása érdekében minden esetben teljes talajcserét, azaz homokot vagy homokos kavicsot kell alkalmazni. Az így visszatöltött munkaárokra ideiglenes burkolatot kell elhelyezni.
(4) A burkolatbontás utáni helyreállítást az (5)–(8) bekezdésben foglaltak szerint kell végezni.
(5) Járdabontás utáni helyreállítás:
a) Beton járda esetében: minimum a felbontott teljes járdaszakasz a két szomszédos dilatációs hézagig teljes szélességben CP3/2 minőségben;
b) Aszfalt járda esetében:
ba) raszteres járdánál: teljes megbontott rasztert teljes szélességben köteles eredeti állapotában helyreállítani.
bb) egyéb aszfaltos járdánál a burkolat megbontás végeitől +3-3 méter hosszban, teljes szélességben.
c) Térkő, járdaburkolat esetében. Eredeti állapot helyreállítása teljes szélességben.
(6) Az ingatlan közterületi oldalának hosszát meghaladó méretű járdabontás esetében:
a) Az ingatlan közterületi oldalának hosszát meghaladó mértékű burkolatbontás esetében a helyreállítás díszburkolattal (térkő) történik. A térkő az utcára már jellemzően alkalmazott, az utcaképbe illeszkedő, vagy a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Osztálya által előírt minőségű és fajtájú térkő.
b) Az utcában a bontatlan szakaszon minőségileg megfelelő aszfaltburkolat esetén a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Osztályának egyedi engedélye alapján lehetőség van arra, hogy az ingatlan közterületi hosszát meghaladó mértékű helyreállítás is aszfaltburkolattal készüljön.
(7) Útburkolat bontás esetében:
a) Betonút esetében a megbontásra kerülő beton táblák, kereszt- és hosszirányú dilatációkig, eredeti pályaszerkezettel CP3/2 minőségben;
b) Térköves út esetében: eredeti állapot helyreállítása teljes megbontott szakaszon, eredeti pályaszerkezettel;
c) Aszfaltos út esetében: Pályaszerkezet helyreállítása – felbontott burkolat alap helyreállítása 25 cm vastag C8/10-es betonnal, 20 cm vastag tömörített homokkavicsággyal. – Kopóréteg helyreállítása hosszirányban a felbontás elejétől és végétől + 5-5 méter, szélességben: 5 méter szélességig teljes szélességben, 5 méter szélesség fölött az út középvonaláig (ha az nem lépi át a felbontás széle). A kopóréteg minősége: AC-11-es aszfalt, meglévő útszerkezet vastagságával, de minimum 5 cm vastagon.
(8) Az útburkolaton az eredeti állapot szerinti felfestéseket helyre kell állítani.
(9) Zöldterületen végzett bontások esetén a kivitelező köteles a visszatöltés során a felső 30 cm mélységig talajcserét végezni humuszterítéssel, majd véglegesen helyreállítva, eredeti állapotban a terület fenntartójának átadni.
(10) A helyreállított burkolatot, zöldterületet átadás-átvételi eljárás keretében kell átadni a tulajdonosnak.
(11) Aki a bontási hozzájárulásban meghatározott határidőig a közterületet nem állítja helyre, az eredményes műszaki átadás időpontjáig köteles az igénybe vett teljes területre kiterjedően kötbért fizetni, melynek értéke a helyreállítási költség 5 %-a naponta.
(12) Ha a közút ideiglenes vagy végleges helyreállítása műszakilag nem megfelelő, továbbá ha a meghatározott időre előírt munkákat a kivitelező nem fejezi be, a (11) bekezdésben meghatározott pótdíj kiszabásán túlmenően a közút kezelője köteles a helyreállítással kapcsolatos munkákat a helyreállításért felelős terhére és költségére elvégeztetni.
(13) A közterület felbontója köteles a közterület igénybevételéért építés szakfelügyeleti díjat és közterület igénybevételi díjat fizetni. Ezek mértékét jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(14) Az öt évnél fiatalabb burkolt közterület bontásnál a helyreállítandó többletfelület pénzbeni megváltása lehetséges, de a ténylegesen felbontott területet a jelen § (4) bekezdésében foglalt módon és minőségben kell helyreállítani. A megváltás értékét az adott évi költségvetési rendelet határozza meg. Az így befolyt összeg elkülönítetten kerül kezelésre és csak útfelújításra fordítható.
20. A beruházóra vonatkozó előírások
28. § A beruházó köteles:
a) a kivitelezés megkezdése előtt 3 nappal az engedélyező hatóságot írásban értesíteni,
b) új burkolat készítése előtt, valamint közterület alatt húzódó vezetékrendszer építése esetén felhívni az érintett ingatlan tulajdonosainak (kezelőinek, használóinak) figyelmét, hogy a megadott határidőn belül végeztessék el a közmű bekötéseket, és gondoskodjanak a szükséges védőcsövek elhelyezéséről,
c) a jelentősebb útépítési, korszerűsítési, magas- és mélyépítési, közmű építési, felújítási munkálatok megkezdése előtt az illetékes hatóságok, az érintett közművek kezelői és a kivitelezők bevonásával egyeztető tárgyalást tartani az egyes részmunkák határidőre történő elvégzése és szakszerű végrehajtása érdekében,
d) az érintett terület lakóit a bontási munkák megkezdése előtt 8 nappal értesíteni a bontás kezdésének és a helyreállítás befejezésének várható időpontjáról,
e) forgalomelterelés, forgalomkorlátozás esetén az út kezelőjének előírása alapján a lakosságot a sajtó útján tájékoztatni,
f) a közműépítés során, ha közút igénybevétele teljes útlezárással jár, terelőutat kell igénybe venni, ha a fogalom megkívánja, a terelőút megerősítéséről gondoskodni kell. Az építés befejezése után a terelőút helyreállítását a közút kezelőjének előírása alapján elvégezni.
g) a beruházó közműtérkép nyilvántartásával megbízott szervezetnek köteles átadni a megvalósult vezetékről készült geodéziai bemérést.
21. A kivitelezőre vonatkozó előírások
29. § (1) A kivitelező a közterület bontását csak az út kezelőjének engedélye után kezdheti meg és a munkákat az abban foglaltak szerint végezheti el.
(2) A kivitelező köteles:
a) a közút és a járda bontása esetén a bontás és az ideiglenes helyreállítás teljes ideje alatt (a végleges helyreállításig) gondoskodni a forgalom szabályozásáról, a balesetveszély megelőzéséről és a folyamatos helyreállításról,
b) gondoskodni a folyamatos munkavégzésről,
c) a munkahelyet és a felvonulási területet tisztán tartani,
d) a munka során a növényzet védelméről gondoskodni,
e) a felesleges földet, törmeléket, hulladékot és szemetet folyamatosan elszállítani,
f) az érintett területen a szemétszállító jármű munkája zavartalanságát biztosítani vagy a hulladékgyűjtés többletköltségét megtéríteni,
g) a munkálatok elvégzése után a végleges helyreállításig a nyomvonalat biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban tartani, a keletkező süllyedéseket folyamatosan és azonnal szintbe feltölteni,
h) a munka befejezése után gondoskodni az eredeti állapotnak megfelelő forgalmi rend visszaállításáról, a zöldfelület helyreállításáról,
i) a műszaki átadás-átvételi eljárás során a teherbírás vizsgálatáról szóló méréseket (jegyzőkönyvet) bemutatni,
j) a visszatöltött föld tömörségvizsgálati jegyzőkönyvét dokumentálni.
22. Közterület filmforgatási célú használata
30. § (1) Jelen § rendelkezéseit a Baranya Megyei Kormányhivatalhoz filmforgatási célú közterület-használati kérelmet benyújtó filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozásokra kell alkalmazni, a 3. melléklet szerinti díjszabás mellett.
(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (továbbiakban: Mgtv.) szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használattal összefüggő képviselő-testületi hatásköröket a polgármester gyakorolja.
(3) A filmforgatás célú közterület-használat nem haladhatja meg a 10 nap időtartamot, mely indokolt esetben legfeljebb két alkalommal meghosszabbítható.
(4) A település központjában, valamint a Mohácsi közös Önkormányzati Hivatal előtti közterületen a közterület-használat együttesen (forgatási helyszín, technikai kiszolgálás, stáb-parkolás) nem haladhatja meg a 150 m2 területet.
(5) Vasárnapra és ünnepnapra vonatkozó közterület-használat nem hagyható jóvá. A közterület-használat naponta 7 és 22 óra közötti időtartamra vonatkozhat. Indokolt esetben kivételesen, a minimálisan szükségszerű időtartamra vonatkozóan engedélyezhető az éjszakai forgatás.
(6) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események esetén a közterület-használati engedélyt olyan időtartamban kell meghosszabbítani és a közterület-használatot engedélyezni, ameddig a filmforgatás akadályozott volt. A közterület-használatot ilyen esemény esetén az akadály elhárulása után azonnal, természeti esemény esetén az esetleges kárelhárítást és helyreállítást követően újra biztosítani kell.
(7) E rendelet szempontjából turisztikailag kiemelt terület:
a) Fogadalmi Emléktemplom bejárata előtti, valamint a NY-i oldalán elhelyezett szabadtéri színpad, és az Ifjúsági Centrum előtti közterület;
b) a Széchenyi tér teljes területe;
c) Busóudvar előtti közterület;
d) Szepessy Park egész területe, beleértve a Kisfaludy Károly Gimnázium előtti közterületet is;
e) Kolbe Mihály sétány egész területe
(8) Kizárólag stáb-parkolás vagy technikai kiszolgálás céljából történő közterület használathoz az e rendelet szerinti közterület-használati hozzájárulás szükséges.
(9) A kérelmező a tevékenysége gyakorlása során köteles tartózkodni a közterület más használóinak szükségtelen zavarásától. A filmforgatás során a szomszédos lakóingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelítését a közterületet használó köteles folyamatosan biztosítani. E kötelezettséget nem tartalmazó hatósági szerződés nem hagyható jóvá.
(10) Ha az Mgtv. szerinti hatósági szerződés megküldésének időpontjában a közterületre vonatkozóan érvényes közterület-használati engedély van, a közterület-használat jóváhagyását meg kell tagadni.
(11) A hatósági szerződés abban az esetben hagyható jóvá, ha a kérelmező a következő feltételek teljesítését vállalja a hatósági szerződésben:
a) az eredeti állapot helyreállítását,
b) az igénybe vett közterület és a közterületen elhelyezett tárgyak rendben- és tisztán tartását,
c) a keletkezett hulladék elszállításáról való gondoskodást,
d) a filmforgatással érintett lakosság és vállalkozás tájékoztatását a filmforgatással kapcsolatos lényeges információkról,
e) az esetleges forgalomkorlátozásokról tájékoztatja a lakosságot,
f) a filmforgatás miatti vagy azzal összefüggésbe hozható esetleges károk megtérítését, beleértve a harmadik személy által az önkormányzat felé érvényesített kárt is.
(12) A filmforgatási célú közterület-használat díjait jelen rendelet melléklete tartalmazza.
(13) Mentes a közterület-használati díj alól:
a) az önkormányzat megrendelésére készülő film forgatása,
b) az önkormányzatról turisztikai célból készített film forgatása,
c) filmművészeti oktatási intézményben hallgató vizsgafilmjének forgatása,
d) a települési ünnepségeken, rendezvényeken készített felvétel forgatása, vagy
e) tudományos, ismeretterjesztést szolgáló felvétel forgatása.
Záró rendelkezések
23. Hatályba léptető rendelkezések
31. § Ez a rendelet 2022. augusztus 2-án lép hatályba.
24. Hatályon kívül helyező rendelkezések
32. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 19/1995.(VI.19.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.
1. melléklet
Övezet |
||||
Közterület használat célja |
I. |
II. |
III. |
Mértékegység |
Hirdető-berendezés, fényreklám, kirakatszekrény |
2 535 |
1 679 |
1 679 |
Ft/m2/hó |
Megállítótábla |
10 380 |
6 929 |
6 929 |
Ft/db/hó |
Transzparens |
1 604 |
1 097 |
1 097 |
Ft/m2/nap |
Közterületen lévő műtárgyakon elhelyezett hirdetés, átfeszítőkötél |
30 928 |
30 928 |
30 928 |
Ft/m2/hó |
Mutatványos tevékenység, cirkusz |
125 |
125 |
125 |
Ft/m2/nap |
Árusító vagy hirdető pavilon |
2 111 |
1 372 |
1 372 |
Ft/m2/hó |
Elárusító és büfékocsi |
- |
283 |
283 |
Ft/m2/nap |
Vendéglátó ipari előkert napidíj április 1-től-október 31-ig |
90 |
76 |
58 |
Ft/m2/nap |
- a rendelet 19. § .-ában meghatározott kedvezmény alapjául szolgáló havidíj |
2 576 |
2 044 |
1 555 |
Ft/m2/hó |
- Tárolási díj november 1-től március 31-ig |
23 453 |
23 453 |
23 453 |
Ft/db/hó |
Saját üzlet előtti alkalmi kitelepülés |
240 |
213 |
182 |
Ft/m2/nap |
Vállalkozók, őstermelők alkalmi kitelepülése |
670 |
670 |
572 |
Ft/m2/nap |
Postai előgyűjtő |
27 789 |
13 875 |
9 016 |
Ft/db/év |
Árusító automata |
18 821 |
13 875 |
9 016 |
Ft/m2/hó |
Építési munkával kapcsolatos állvány, építési anyagtörmelék |
945 |
670 |
490 |
Ft/m2/hó |
Taxik állomáshelye |
19 576 |
19 576 |
16 126 |
Ft/db/év |
Személygépkocsi-parkolóhely bérlet |
46 562 |
46 562 |
46 562 |
Ft/db/év |
Kikötői létesítmény |
183 |
183 |
183 |
Ft/hó/fm |
Reklámhordozó kerékpár-tároló hirdetési felülete |
199 |
199 |
105 |
Ft/m2/hó |
Reklámhordozó céllal elhelyezett jármű |
1 728 |
1 728 |
1 728 |
Ft/m2/nap |
Üzleti védőtető, előtető, napvédő ponyva reklámmal |
76 |
59 |
51 |
Ft/m2/hó |
Aláírásgyűjtés, közvélemény kutatás |
472 |
462 |
371 |
Ft/m2/nap |
Tüzelőanyag ideiglenes tárolás |
- |
1 728 |
1 056 |
Ft/m2/nap |
Egyéb |
egyedi elbírálás alapján |
|||
- közterület igénybevételéért építés szakfelügyeleti díj: 10.000.-Ft + ÁFA
- közterület igénybevételi díj: 600.-Ft/m2 + ÁFA díjat kell fizetni.
2. melléklet
1. Mutatványosok 371 Ft/ m2 /nap
2. Alkalmi árusok, népművészeti vásár 1.595 Ft/ fm /nap
3. Vendéglátás 3.191 Ft/ m2 /nap
4. Az előre be nem jelentkezett árusok helyfoglalási igényét az előzetes kiosztás után megmaradt területek figyelembe vételével a közterület felügyelet bírálja el. Aki előzetes helyfoglalási engedéllyel rendelkezik, de annak díját a rendezvényt megelőző 5. napig nem fizette be az Önkormányzat számlájára, annak az engedélye érvényét veszti.
5. A helyszínen fizetendő helyfoglalási díjak az a)-c) pontban foglalt díjak 100 %-kal növelt összege.
3. melléklet
A |
B |
C |
D |
E |
|
Közterület megnevezése |
Forgatási helyszín |
Technikai |
Stáb |
||
Ft/m2/nap |
Ft/m2/nap |
Ft/m2/nap |
|||
1 |
Turisztikailag kiemelt területen |
500 |
200 |
200 |
Ha valamely közterület a táblázat alapján két különböző díjkategóriába eső területe is magában foglal, a közterület filmforgatási célú használatának díját a magasabb díjtétel szerinti kategória alapján kell meghatározni. |
2 |
Turisztikailag nem kiemelt területen |
200 |
150 |
100 |
4. melléklet
5. melléklet
1. A Kikötői együttható
Érték |
Kikötői osztály |
|---|---|
0,35 |
Szabadidős motoros vízi jármű-kikötő |
0,35 |
Csónakkikötő |
1 |
Közszolgáltatási személyhajó-kikötő |
1 |
Motoros kishajó-kikötő |
2 |
Vizitaxi-kikötő |
2 |
Álló rendezvényhajó |
3,5 |
Kabinos turistahajó-kikötő (szálló-hajó kikötő) |
2. A földrajzi együttható
Érték |
|
3 |
1. övezet |
2 |
1. övezet |
1 |
1. övezet |