Encs Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2018. (XII.18.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről

Hatályos: 2018. 12. 19

Encs Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 54. § és 58. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályairól a következőket rendeli el:

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


1. §

A rendelet hatálya Encs város közigazgatási területén a városi önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (továbbiakban: helyiség) terjed ki.

2. §

(1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő elidegenítésére a polgármester tesz javaslatot.

(2) A lakások és helyiségek elidegenítésével kapcsolatos ügyekben - Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság véleményét figyelembe véve - a Képviselő-testület dönt.

(3) A Képviselő-testület az elidegenítéssel kapcsolatos feladatok előkészítésével illetve lebonyolításával a Műszaki irodát bízza meg.

3. §

E rendelet alkalmazásában:

a.) Különös méltánylást érdemlő eset: az adás-vételi szerződés megkötésének időpontját követően a vevő személyi és anyagi körülményeiben olyan, önhibáján kívüli – a  maga és családja megélhetését veszélyeztető – ok következik be, melynek során a szerződésben foglalt kötelezettségeit a szerződésben meghatározott időpontig képtelen teljesíteni.

b.) Visszavásárlási jog: az Önkormányzat egyoldalú nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a tulajdonában lévő lakás vagy helyiség elidegenítését követően az adott ingatlant – az eredeti vételárral megegyező áron – visszavásárolja.

c.) Vételi jog (opció): (a tv-ben alapított vételi jog kivételével) az Önkormányzat és a bérlő között megkötött olyan megállapodás, mely alapján a jogosult (bérlő) az ingatlant egyoldalú nyilatkozattal – a megállapodás megkötését követő maximum 6 hónapon belül – megvásárolhatja.

d.) Elővásárlási jog: az Önkormányzat által a lakásra vagy helyiségre engedélyezett olyan jog, mely alapján a dolog elidegenítése előtt a bérlő - meghatározott időn belül - nyilatkozhat elsőként a vásárlási szándékáról.

II. A LAKÁSOK ELIDEGENÍTÉSÉNEK RÉSZLETES SZABÁLYAI


AZ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG


4. §

(1) Más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény ( továbbikaban Ltv.) 49. §-ban meghatározott személyeket.

(2) A bérlő elővásárlási jogát a Polgári Törvénykönyvben foglaltak szerint, a tulajdonos önkormányzat ajánlatának kézhezvételétől számított 15 napon belül gyakorolhatja.

(3)Az (1) bekezdés szerinti személyeket elővásárlási jog  az alábbi esetekben nem illeti meg:

a.) Az Önkormányzat Képviselő-testülete által közérdekű feladatok megoldására szolgáló lakássá nyilvánított lakóingatlanra;

b.) Azon önkormányzati tulajdonú lakóingatlanokra, melyeket a bérlő munkaviszonya, illetve közszolgálati (közalkalmazotti, köztisztviselői) jogviszonya fennállása idejére kapott bérbe (szakemberlakás);

c.) Az elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakásokra, kivéve ha e jog gyakorlója ehhez hozzájárult;

d.) Azokra a lakásokra, amelyekben használója birtokháborítás útján jogcím nélkül  került a lakásba, vagy maradt vissza (önkényes beköltöző).

(4) Amennyiben a nyugdíjas, illetve nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesülő bérlő az elővásárlási jogával nem él, lakását a bérletiszerződésének tartama alatt harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

A LAKÁS VÉTELÁRA


5. §

(1) A lakás forgalmi értékét a Polgármesteri Hivatal Műszaki Irodája által felkért, értékbecsléssel foglalkozó szakértő állapítja meg az Ltv. 52. § (1) bekezdés szerinti szempontrendszer figyelembe vételével.

(2) A lakóingatlan eladási árát az (1) bekezdésben foglalt értékbecslés alapján – a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság véleményét figyelembe véve – a Képviselő-testület állapítja meg.

(3) Vételár megállapításakor a bérlőnek a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásainak értéke a forgalmi értéketcsökkentő tényező.

6. §

(1) Ha a lakást a 4. §-ban felsorolt személyek valamelyike vásárolja meg, a lakás vételárának az adásvételi szerződés megkötésekor történő egyösszegű megfizetését vállalva , a vételár a Tv. 53. §. (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel – 10 % vételárengedmény figyelembe vételével - a forgalmi érték 90 %-a.

(2)A vételár megfizetésének szabályai:

a.) Az adás-vételi szerződés megkötésekor fizetendő a vételár 20 %-a.

b.) Amennyiben a bérlő kéri, részére - előtörlesztés nélkül - teljes részletfizetéssel értékesíthető a lakás.

c.) A vételárhátrálékot - a b.) pont szerinti esetben a teljes vételárat - a vevőnek 15 év alatt kell kiegyenlíteni, havonta fizetendő egyenlő részletekben.

d.) Részletfizetéssel történő vásárlás esetén a vevőnek a fennmaradó vételárhátrálékot a Ptk-ban meghatároztt mértékű mindenkori törvényes kamattal növelten kell fizetnie.

e.) A vételárhátráléknak az adás-vételi szerződésben vállalt határidő előtt történő teljes összegű kiegyenlítése esetén a vevőt a teljes összegű kiegyenlítéskor fennállt tartozás után a szerződés megkötésétől számított:

- 1 éven belül 20 %

- 2 éven belül 15 %

- 3 éven belül 10 %

engedmény illeti meg.

g.) Ha a vevő a szerződés megkötésekor a megállapított vételár 20 %-ának egyösszegű megfizetésével a fennmaradó vételár legfeljebb 5 év alatti havi egyenlő részletekben történő megfizetését vállalja, a részletfizetés - annak teljes időtartama alatt - kamatmentes.

7. §

Az adás-vételi szerződés az adott lakásra csak abban az esetben köthető meg, ha azt semmiféle köztartozás, üzemelési költséghátralék  nem terheli.

8. §

(1) Az ingatlanra a vételárhátralék erejéig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot kell bejegyezni Encs Város Önkormányzata javára.

(2) A lakásingatlant a tartozás fennállásának idejére elidegenítési és terhelési tilalom terheli.

(3) A jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat az adásvételi szerződésnek kell tartalmaznia.

(4) Az adásvételi szerződést a részletfizetés engedélyezése esetén tulajdonjog fenntartással kell megkötni azzal, hogy a vételár teljes kiegyenlítését követően annak törlése felől a Földhivatalnál intézkedni kell.

ÜRES LAKÁS ELIDEGENÍTÉSE


9. §

(1) Megüresedő lakás esetében a Képviselő-testület egyedileg dönt, hogy a lakást elidegeníti, vagy bérbeadás útján hasznosítja.

(2) Üresen álló lakás – a (7) bekezdés szerinti kivétellel -  versenytárgyalás útján értékesíthető, melyet a lakás forgalmi értéknek megfelelő összeggel kell indítani. A vételár nem lehet kevesebb, mint a forgalmi érték.

(3)Az adásvételi szerződést azzal kell megkötni, aki a versenytárgyalás során a legmagasabb összegű vételárat ajánlotta fel.

(4)A vételárat egyösszegben kell megfizetni az adásvételi szerződés megkötését követő 15 napon belül.

(5)Amennyiben vevő a (4) bekezdésben megjelölt határidőn belül nem fizeti meg a vételárat, a szerződés érvényét veszti és a soron következő, további két legmagasabb készpénzajánlatot tevő kaphat vételi lehetőséget.

(6) Az értékesítés szabályai:

a.) A lakást a képviselő-testület elidegentésre vonatkozó döntésétől számított 30 napon belül a helyben szokásos módon kell értékesítésre meghirdetni. A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

- az ingatlanra vonatkozó fontos adatokat,

- a forgalmi értéknek megfelelő kikiáltási árat,

- a pályázat (licit) helyét és időpontját,

- a pályázaton való részvétel lehetőségét, valamint feltételeit,

- az ingatlan megtekintésének feltételeit,

- a foglalóra vonatkozó előírásokat.

b.) A pályázaton természetes személynek, jogi személynek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervek - előzetes bejelentés nélkül - egyaránt részt vehetnek. A pályázaton résztvevő a licitálást megelőzően köteles a forgalmi érték 10 %-ának megfelelő összegű foglalót letétbe helyezni az elidegenítéssel megbízott szervnél. A foglaló a szerződés teljesítésekor a nyertes félnél vételárrészként beszámításra kerül.

c.) A kikiáltási ár a forgalmi érték.

d.) Az ingatlan vételi jogát az nyeri el, aki a legmagasabb összegű – a forgalmi értéket elérő, vagy meghaladó -ajánlatot teszi. Amennyiben a legmagasabb összegű ajánlat nem éri el a forgalmi értéket a licit eredménytelen, az ingatlan értékesítését újra meg kell hirdetni.

e.) A pályázati tárgyalás napjától számított 15 napon belül a feleket szerződéskötési kötelezettség terheli, azonban a felek a szerződés megkötésétől az ok megjelölése nélkül elállhatnak.

f.) Amennyiben a pályázat nyertese nem él vételi jogával (nem fizeti be határidőre a pályázat szerinti vételárat, vételárhányadot) a soron következő további két legmagasabb készpénzajánlatot tevő kaphat vételi lehetőséget.

Amennyiben a pályázó közül egyikkel sem jön létre az adás-vételi szerződés, az ingatlan értékesítését újra meg kell hirdetni, és a pályázati eljárást meg kell ismételni.

g.) A pályázati tárgyalásról minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a tárgyalás levezetője, a pályázat nyertese és a jegyzőkönyvvezető köteles aláírni.

(7) Nem kell versenyeztetési eljárást tartani a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott bruttó forgalmi értéket el nem érő önkormányzati lakás értékesítése esetén. A vételár megállapítására az 5. § (1)-(2) bekezdés megfelelően alkalmazandó. A képviselő-testületet eljárása során annyiban köti a vevő által tett vételi ajánlat szerinti összeg, hogy az alatti vételárat nem állapíthat meg és a vételár nem lehetkevesebb, mint a megállapított forgalmi érték.

III. A HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSE


10. §

Encs Város Önkormányzata tulajdonában lévő helyiségek elidegenítésére jelen rendelet szabályait e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

11. §

A helyiség bérlője az 4. §-ban foglalt elővásárlási jogát a tulajdonos önkormányzat ajánlatának kézhezvételét követő 8 napon belül gyakorolhatja.

12. §

A 6. § (2) bekezdésében foglalt részletfizetési kedvezményre vonatkozó szabályt a helyiségek elidegenítésére nem kell alkalmazni.

IV. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


13. §

(1) Az elidegenítésből származó bevételeket elkülönített számlán kell kezelni és annak összege csak az Ltv. 62. § (3) bekezdésében meghatározott kiadásokra fordítható.

(2) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, valamint a Ptk. rendelkezései az irányadók.

14. §

(1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybelépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 8/2006. (IV.11.) önkormányzati rendelet.