Encs Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2018. (XII.18.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről
Hatályos: 2018. 12. 19- 2023. 03. 21
Encs Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2018. (XII.18.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről
2018.12.19.
Encs Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 54. § és 58. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályairól a következőket rendeli el:
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § A rendelet hatálya Encs város közigazgatási területén a városi önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (továbbiakban: helyiség) terjed ki.
2. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő elidegenítésére a polgármester tesz javaslatot.
(2) A lakások és helyiségek elidegenítésével kapcsolatos ügyekben - Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság véleményét figyelembe véve - a Képviselő-testület dönt.
(3) A Képviselő-testület az elidegenítéssel kapcsolatos feladatok előkészítésével illetve lebonyolításával a Műszaki irodát bízza meg.
3. § E rendelet alkalmazásában:
a.) Különös méltánylást érdemlő eset: az adás-vételi szerződés megkötésének időpontját követően a vevő személyi és anyagi körülményeiben olyan, önhibáján kívüli – a maga és családja megélhetését veszélyeztető – ok következik be, melynek során a szerződésben foglalt kötelezettségeit a szerződésben meghatározott időpontig képtelen teljesíteni.
b.) Visszavásárlási jog: az Önkormányzat egyoldalú nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a tulajdonában lévő lakás vagy helyiség elidegenítését követően az adott ingatlant – az eredeti vételárral megegyező áron – visszavásárolja.
c.) Vételi jog (opció): (a tv-ben alapított vételi jog kivételével) az Önkormányzat és a bérlő között megkötött olyan megállapodás, mely alapján a jogosult (bérlő) az ingatlant egyoldalú nyilatkozattal – a megállapodás megkötését követő maximum 6 hónapon belül – megvásárolhatja.
d.) Elővásárlási jog: az Önkormányzat által a lakásra vagy helyiségre engedélyezett olyan jog, mely alapján a dolog elidegenítése előtt a bérlő - meghatározott időn belül - nyilatkozhat elsőként a vásárlási szándékáról.
II. A LAKÁSOK ELIDEGENÍTÉSÉNEK RÉSZLETES SZABÁLYAI
4. § (1) Más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény ( továbbikaban Ltv.) 49. §-ban meghatározott személyeket.
(2) A bérlő elővásárlási jogát a Polgári Törvénykönyvben foglaltak szerint, a tulajdonos önkormányzat ajánlatának kézhezvételétől számított 15 napon belül gyakorolhatja.
(3) Az (1) bekezdés szerinti személyeket elővásárlási jog az alábbi esetekben nem illeti meg:
a.) Az Önkormányzat Képviselő-testülete által közérdekű feladatok megoldására szolgáló lakássá nyilvánított lakóingatlanra;
b.) Azon önkormányzati tulajdonú lakóingatlanokra, melyeket a bérlő munkaviszonya, illetve közszolgálati (közalkalmazotti, köztisztviselői) jogviszonya fennállása idejére kapott bérbe (szakemberlakás);
c.) Az elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakásokra, kivéve ha e jog gyakorlója ehhez hozzájárult;
d.) Azokra a lakásokra, amelyekben használója birtokháborítás útján jogcím nélkül került a lakásba, vagy maradt vissza (önkényes beköltöző).
(4) Amennyiben a nyugdíjas, illetve nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesülő bérlő az elővásárlási jogával nem él, lakását a bérletiszerződésének tartama alatt harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.
5. § (1) A lakás forgalmi értékét a Polgármesteri Hivatal Műszaki Irodája által felkért, értékbecsléssel foglalkozó szakértő állapítja meg az Ltv. 52. § (1) bekezdés szerinti szempontrendszer figyelembe vételével.
(2) A lakóingatlan eladási árát az (1) bekezdésben foglalt értékbecslés alapján – a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság véleményét figyelembe véve – a Képviselő-testület állapítja meg.
(3) Vételár megállapításakor a bérlőnek a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásainak értéke a forgalmi értéketcsökkentő tényező.
6. § (1) Ha a lakást a 4. §-ban felsorolt személyek valamelyike vásárolja meg, a lakás vételárának az adásvételi szerződés megkötésekor történő egyösszegű megfizetését vállalva , a vételár a Tv. 53. §. (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel – 10 % vételárengedmény figyelembe vételével - a forgalmi érték 90 %-a.
(2) A vételár megfizetésének szabályai:
a.) Az adás-vételi szerződés megkötésekor fizetendő a vételár 20 %-a.
b.) Amennyiben a bérlő kéri, részére - előtörlesztés nélkül - teljes részletfizetéssel értékesíthető a lakás.
c.) A vételárhátrálékot - a b.) pont szerinti esetben a teljes vételárat - a vevőnek 15 év alatt kell kiegyenlíteni, havonta fizetendő egyenlő részletekben.
d.) Részletfizetéssel történő vásárlás esetén a vevőnek a fennmaradó vételárhátrálékot a Ptk-ban meghatároztt mértékű mindenkori törvényes kamattal növelten kell fizetnie.
e.) A vételárhátráléknak az adás-vételi szerződésben vállalt határidő előtt történő teljes összegű kiegyenlítése esetén a vevőt a teljes összegű kiegyenlítéskor fennállt tartozás után a szerződés megkötésétől számított:
- 1 éven belül 20 %
- 2 éven belül 15 %
- 3 éven belül 10 %
engedmény illeti meg.
g.) Ha a vevő a szerződés megkötésekor a megállapított vételár 20 %-ának egyösszegű megfizetésével a fennmaradó vételár legfeljebb 5 év alatti havi egyenlő részletekben történő megfizetését vállalja, a részletfizetés - annak teljes időtartama alatt - kamatmentes.
7. § Az adás-vételi szerződés az adott lakásra csak abban az esetben köthető meg, ha azt semmiféle köztartozás, üzemelési költséghátralék nem terheli.
8. § (1) Az ingatlanra a vételárhátralék erejéig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot kell bejegyezni Encs Város Önkormányzata javára.
(2) A lakásingatlant a tartozás fennállásának idejére elidegenítési és terhelési tilalom terheli.
(3) A jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat az adásvételi szerződésnek kell tartalmaznia.
(4) Az adásvételi szerződést a részletfizetés engedélyezése esetén tulajdonjog fenntartással kell megkötni azzal, hogy a vételár teljes kiegyenlítését követően annak törlése felől a Földhivatalnál intézkedni kell.
9. § (1) Megüresedő lakás esetében a Képviselő-testület egyedileg dönt, hogy a lakást elidegeníti, vagy bérbeadás útján hasznosítja.
(2) Üresen álló lakás – a (7) bekezdés szerinti kivétellel - versenytárgyalás útján értékesíthető, melyet a lakás forgalmi értéknek megfelelő összeggel kell indítani. A vételár nem lehet kevesebb, mint a forgalmi érték.
(3) Az adásvételi szerződést azzal kell megkötni, aki a versenytárgyalás során a legmagasabb összegű vételárat ajánlotta fel.
(4) A vételárat egyösszegben kell megfizetni az adásvételi szerződés megkötését követő 15 napon belül.
(5) Amennyiben vevő a (4) bekezdésben megjelölt határidőn belül nem fizeti meg a vételárat, a szerződés érvényét veszti és a soron következő, további két legmagasabb készpénzajánlatot tevő kaphat vételi lehetőséget.
(6) Az értékesítés szabályai:
a.) A lakást a képviselő-testület elidegentésre vonatkozó döntésétől számított 30 napon belül a helyben szokásos módon kell értékesítésre meghirdetni. A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:
- az ingatlanra vonatkozó fontos adatokat,
- a forgalmi értéknek megfelelő kikiáltási árat,
- a pályázat (licit) helyét és időpontját,
- a pályázaton való részvétel lehetőségét, valamint feltételeit,
- az ingatlan megtekintésének feltételeit,
- a foglalóra vonatkozó előírásokat.
b.) A pályázaton természetes személynek, jogi személynek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervek - előzetes bejelentés nélkül - egyaránt részt vehetnek. A pályázaton résztvevő a licitálást megelőzően köteles a forgalmi érték 10 %-ának megfelelő összegű foglalót letétbe helyezni az elidegenítéssel megbízott szervnél. A foglaló a szerződés teljesítésekor a nyertes félnél vételárrészként beszámításra kerül.
c.) A kikiáltási ár a forgalmi érték.
d.) Az ingatlan vételi jogát az nyeri el, aki a legmagasabb összegű – a forgalmi értéket elérő, vagy meghaladó -ajánlatot teszi. Amennyiben a legmagasabb összegű ajánlat nem éri el a forgalmi értéket a licit eredménytelen, az ingatlan értékesítését újra meg kell hirdetni.
e.) A pályázati tárgyalás napjától számított 15 napon belül a feleket szerződéskötési kötelezettség terheli, azonban a felek a szerződés megkötésétől az ok megjelölése nélkül elállhatnak.
f.) Amennyiben a pályázat nyertese nem él vételi jogával (nem fizeti be határidőre a pályázat szerinti vételárat, vételárhányadot) a soron következő további két legmagasabb készpénzajánlatot tevő kaphat vételi lehetőséget.
Amennyiben a pályázó közül egyikkel sem jön létre az adás-vételi szerződés, az ingatlan értékesítését újra meg kell hirdetni, és a pályázati eljárást meg kell ismételni.
g.) A pályázati tárgyalásról minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a tárgyalás levezetője, a pályázat nyertese és a jegyzőkönyvvezető köteles aláírni.
(7) Nem kell versenyeztetési eljárást tartani a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott bruttó forgalmi értéket el nem érő önkormányzati lakás értékesítése esetén. A vételár megállapítására az
5. § (1)-(2) bekezdés megfelelően alkalmazandó. A képviselő-testületet eljárása során annyiban köti a vevő által tett vételi ajánlat szerinti összeg, hogy az alatti vételárat nem állapíthat meg és a vételár nem lehetkevesebb, mint a megállapított forgalmi érték.
II. A HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSE
10. § Encs Város Önkormányzata tulajdonában lévő helyiségek elidegenítésére jelen rendelet szabályait e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
11. § A helyiség bérlője az 4. §-ban foglalt elővásárlási jogát a tulajdonos önkormányzat ajánlatának kézhezvételét követő 8 napon belül gyakorolhatja.
12. § A 6. § (2) bekezdésében foglalt részletfizetési kedvezményre vonatkozó szabályt a helyiségek elidegenítésére nem kell alkalmazni.
III. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
(1) Az elidegenítésből származó bevételeket elkülönített számlán kell kezelni és annak összege csak az Ltv. 62. § (3) bekezdésében meghatározott kiadásokra fordítható.
(2) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló
1993. évi LXXVIII. törvény, valamint a Ptk. rendelkezései az irányadók.
14. § (1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.