Zsámbok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2020(II.6..) rendelete

Zsámbok község Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2020. 02. 06

Zsámbok község Önkormányzat Képviselő-testületének

6/2020 (II.06.) önkormányzati rendelete

Zsámbok község Szervezeti és Működési Szabályzatáról



Zsámbok Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében, valamint a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi Szervezeti és működési szabályzatot alkotja.



I. FEJEZET


ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK


1.§ (1)  Az Önkormányzat Képviselő-testületének megnevezése:


ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

(továbbiakban: képviselő-testület)


  1. Székhelye:


Zsámbok, Bajza Lenke tér 10.


  1. Működési területe:


Zsámbok község közigazgatási területe


  1. A Képviselő-testület hivatalának neve:


  ZSÁMBOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL


  1. A Képviselő-testület hivatalos lapja a „Zsámboki Krónika” című lap



Az önkormányzat jelképei, elismerései


2.§  (1) A címer és a zászló leírását, használatának részletes szabályait külön önkormányzati rendelet határozza meg.


  1. Az önkormányzat hivatalos pecsétje: "Zsámbok község Önkormányzata" feliratú körbélyegző, középen a Magyarország címerével.


  1. Az önkormányzat hivatalos pecsétjét kell használni:
    1. a képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére
    2. a képviselő-testület nevében kötött megállapodásokra, szerződésekre.


  1. Az önkormányzat kör alakú díszpecsétjén középen Zsámbok község címere van, a köríven a következő felírat olvasható: "Zsámbok község Önkormányzata".


  1. Az önkormányzat díszpecsétjét kell használni:

a.)  a testület által adományozott kitűntetések oklevelein

  1. az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon.


  1. Az önkormányzat képviselő-testülete által alapított kitüntetések, díjak és egyéb elismerések adományozására vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendeletek tartalmazzák. A kitüntetések és elismerések adományozása a képviselő- testület hatásköréből nem ruházható át.



Az önkormányzat nemzetközi és partnerkapcsolatai


3.§ (1) Zsámbok község hivatalos testvér települési kapcsolatot tart fenn Vigántpetend

            településsel és a Kárpátaljai Tiszaújfalu nagyközséggel.

  1. A testvér és partner települési kapcsolat létesítése a képviselő- testület hatásköréből át nem ruházható, minősített többséget igénylő döntés.



Véleménynyilvánítás a helyi közösséget érintő ügyekben


4.§ A képviselő- testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat-és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben –a polgármester indítványára – a képviselő–testület  a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy civilszervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt vagy tesz kezdeményezést.



Az önkormányzat feladatai, hatásköre, szervezete


5.§ (1) Az önkormányzat - saját felelősségére - vállalkozási tevékenységet folytathat.

Ennek megfelelően:

  1. a képviselő-testület egyedi döntéseit követően közvetlenül vesz részt vállalkozásokban
  2. helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival vállalkozásélénkítő, piacgazdaság-barát környezetet teremt.

Amennyiben az önkormányzat vállalkozásban kíván részt venni, a döntést megelőzően szakértői véleményt kell kérni, illetőleg közgazdasági /költség-haszon/ elemzést végeztetni. Ennek hiányában az előterjesztés nem terjeszthető a képviselő-testület elé.


  1. Az önkormányzat a helyi közszolgáltatások körében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben felsorolt feladatokat látja el.


  1. Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha:

a.) az nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe

b.) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását

c.) ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.


  1. A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok és a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság véleményét ki kell kérni.

Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, és külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.


  1. Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.


  1. Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben - a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni.


  1. Az önkormányzat a szociális alapszolgáltatások közül az önkormányzat által elfogadott szakmai program alapján, önkormányzati kormányzati funkción látja el az étkeztetést és a házi segítségnyújtást.


  1. Intézményvezetők kinevezésére, vezetői megbízás adására, felmentésére, vezetői megbízás visszavonására, összeférhetetlenségére vonatkozó javaslat előterjesztője a polgármester.



II. FEJEZET


A képviselő-testület működése


A képviselő-testület összehívása


6.§ (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 6 fő.


  1. A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.


  1. A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze, akadályoztatása esetén alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása vagy érintettsége esetén a Pénzügyi-és Ellenőrző Bizottság elnöke.


  1. Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell – a feltételek fennállása esetén elektronikus úton - megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.


  1. A rendkívüli ülés meghívóját a polgármester az ülés előtt legalább 24 órával korábban – az összehívás okának megjelölésével - küldi meg. Az írásbeli meghívás mellőzhető, ha az ülésre okot adó körülmény az ülés azonnali megtartását indokolja. A sürgősség okát azonban közölni kell.


  1. A képviselő-testület ülésére a jogszabályban előírtakon túl, tanácskozási joggal meg kell hívni:
    1. a napirendi pontok előterjesztőit,
    2. a bizottságok nem képviselő tagjait, akiknek meghívását a bizottságok elnöke javasolja,
    3. akiket a polgármester vagy a képviselők, illetve az előterjesztő a napirendhez kapcsolódóan javasolnak
    4. azon, a településen székhellyel rendelkező önszerveződő közösségek képviselőit, melyek tevékenységi körét az ülésen belül az adott napirendi pont érinti
    5. a település díszpolgárait


  1. A meghívóval együtt – az önkormányzati törvény erejénél fogva zárt tárgyalásra tartozó ügyek kivételével ki kell kézbesíteni az írásos előterjesztéseket is.


  1. A (6) bek. a), b) pontjában megjelöltek írásos előterjesztést csak ahhoz a napirendhez kapnak, amelyben érintettek, vagy amelyhez meghívásuk kapcsolódik.


  1. A polgármester engedélyével a képviselő-testület ülésén osztható ki:


  1. kivételesen a meghívóban feltüntetett napirend írásos előterjesztése,
  2. esetenként a meghívó kiküldését követően beérkezett, sürgős döntést igénylő ügy írásos előterjesztése.

A helyszínen kiosztott anyagok áttekintésére a polgármester meghatározott időtartamú olvasási szünetet rendel el.


  1. Olyan ügyekben melyben a képviselő-testület az önkormányzati törvény szerint zárt ülést tart, vagy tarthat az előterjesztéseket kizárólag a képviselőknek kell megküldeni.



A képviselő-testület üléseinek nyilvánossága


7.§ (1) A képviselő-testület üléseinek nyilvánosságára az Mötv. 46.§-ában foglaltak az

            irányadók.


  1. A sajtó képviselői, illetve a hallgatóság az ülésterembe a részükre kijelölt helyet foglalhatják el. A képviselő-testületi ülés hivatalos hangfelvételének elkészítéséről a jegyző gondoskodik.


  1. A nyilvánosság biztosítása érdekében az ülések időpontjáról, témájáról a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás - az időpont, a helyszín és a napirendi pontok felsorolását tartalmazó meghívónak – a Zsámboki Polgármesteri Hivatal (Zsámbok, Bajza Lenke tér 10.) hirdetőtábláján való kifüggesztésével, valamint az önkormányzat honlapján való közzétételével történik.




A munkaterv


8.§ (1) A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv. A munkaterv fél évre készül.

A munkaterv első félévi tervezetét az előző év decemberi, a második félévi tervezetét a júniusi testületi ülésen kell előterjeszteni. A képviselő-testület a munkatervében határozza meg az évente tartandó ülések számát.


  1. A munkaterv-tervezet előkészítése a polgármester feladata. A tervezet előkészítése során

  • a képviselőktől,
  • a bizottsági elnököktől,
  • a jegyzőtől

javaslatot kér;



  • közszolgáltatást végző szervezetektől,
  • önkormányzati intézmények vezetőitől,
  • kisebbségi önkormányzattól,
  • egyesületektől,
  • egyházaktól

javaslatot kérhet.


  1. A munkaterv tartalmazza:
  • a testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjeit,
  • a napirendi pontok előterjesztőit,
  • az előkészítésben résztvevő további személyek szervek megjelölését,
  • azokat a témákat, amelyeket valamely bizottság nyújt be, vagy amelyhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni


  1. A munkatervet meg kell küldeni mindazoknak, akiktől az előkészítés során javaslatot kért, illetve kapott a polgármester.



A közmeghallgatás



9.§ (1) A képviselő testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, amelyen

 a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdést és javaslatot tehetnek.


  1. A közmeghallgatás helyéről és időpontjáról az érdekelteket 8 nappal előtte a helyi weblapon és a községi hirdetőtáblákon hirdetménnyel értesíteni kell.


  1. A közmeghallgatást a polgármester vezeti és gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról.


  1. A közmeghallgatáson meg nem válaszolt kérdést és javaslatot az annak tárgyában feladat-és hatáskörrel rendelkező bizottságnak, tisztségviselőnek ki kell adni kivizsgálás céljából. Az érintett 15 napon belül köteles írásban válaszolni a kérdezőnek, melyről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatni kell.


  1. Közmeghallgatást kell tartani a képviselő-testület döntése alapján is, az általa megjelölt témakörben.


  1. A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi önszerveződések közvetlen tájékoztatása céljából - lakossági fórumot hívhat össze. Összehívására, a meghívandók körére és a jegyzőkönyv készítésére vonatkozó szabályokat a közmeghallgatással azonos módon kell alkalmazni.



Az előterjesztés


10.§ (1) Előterjesztésnek minősül:

  1. a munkatervbe felvett beszámoló és tájékoztató
  2. egyéb döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra is irányulhat


  1. A testületi ülésre az előterjesztés írásban nyújtható be vagy szóban terjeszthető elő. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Az anyag áttanulmányozásához megfelelő időt kell biztosítani, s azt - lehetőség szerint - szünet utáni napirendként kell tárgyalni.


  1. Az előterjesztés főbb elemei:
    1. az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevő bizottság/ok/, a szakértő/k/, más közigazgatási szervek és meghatározott személyek, stb. véleményét, s mindazokat az adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést, s a döntést indokolják
    2. a második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a rendelkezés, a végrehajtásért felelősek és a határidők megjelölésével. Az esetleges alternatív döntésre előterjesztett javaslatokat egymástól világosan elkülönítve kell megfogalmazni.



A tanácskozás rendje


11.§(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása vagy érintettsége esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása vagy érintettsége esetén a Pénzügyi-és Ellenőrző Bizottság elnöke.


  1. Az ülést az ülésvezető nyitja meg; megállapítja, hogy a képviselő-testület összehívása a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint történt, továbbá megállapítja a jelen lévő képviselők számát és a képviselő-testület határozatképességét, és kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait.


  1. Az ülésvezető az ülés teljes ideje alatt köteles ellenőrizni a határozatképességet. Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, az ülésvezető szünetet rendel el és  kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.


  1. Amennyiben legfeljebb fél órán belül a határozatképességet nem sikerül helyreállítani, akkor az ülésvezető az ülést bezárja. A bezárás tényét a jegyző a konkrét időpontok feltüntetése mellett rögzíti a jegyzőkönyvben. Az ülés bezárása esetén a képviselő-testületet az ülésvezető 5 napon belül köteles újból összehívni, melynek napirendjére fel kell venni  a megtárgyalásra nem került napirendi pontokat.



12.§ (1) A napirend tervezetét az ülésvezető terjeszti a képviselő-testület elé. A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó napirendi pontok tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét.


  1.  A képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását vagy a javasolt sorrend megváltoztatását.


  1. Az ülésvezető a meghívó szerinti napirend írásos tervezetét szóban kiegészíti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal.


  1. A képviselő- testület ülésén kiosztott anyag tárgyalására a képviselői indítványok, interpellációk és kérdések kivételével –csak halasztást nem tűrő esetben kerülhet sor a polgármester indokolt javaslata alapján,a jegyző törvényességi véleményével, amennyiben a képviselő testület a napirendre vételt megszavazza.


  1. A napirendről a képviselő-testület vita nélkül határoz.


  1. A képviselő- testület a polgármester javaslatára –legkésőbb a napirend elfogadásakor elhatározhatja, hogy a lakosság széles rétegeit érintő témát két fordulóban –előbb az előterjesztés elveit, majd a vita után a szerkesztett előterjesztést –tárgyalja meg.


  1. Kétfordulós tárgyalást lehet tartani, költségvetés, településrendezési terv és településfejlesztési koncepció elfogadásánál, kivéve azok módosítását.


  1. Az ülésvezető a tárgysorozatba vett előterjesztésekről külön-külön nyit vitát.


  1. A napirendi pont tárgyalásakor elsőként annak előterjesztőjét illeti meg a szó. Szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez olyan kérdésekben, amelyek a döntéshozatalt befolyásolhatják. Az előterjesztő szóbeli kiegészítését követően a tárgyban érintett bizottságok elnökei ismertetik a bizottságok véleményét.


  1. Ezt követően az előterjesztőhöz kérdéseket lehet intézni, amelyekre válaszolnia kell. A kérdésekre adott válaszok elhangzását követően az ülésvezető a döntést igénylő napirendi pont felett –a kérdésekre, interpellációkra adott válaszok kivételével – vitát nyit.


  1. A napirendi pont vitájában jelentkezési sorrendben a képviselők és a tanácskozási joggal részt vevők kapnak szót.


  1. Bármikor szót kérhet:
    1. az előterjesztő
    2. bármely képviselő ügyrendi kérdésben –ha a személyét érintő hozzászólásra kíván reagálni,
    3. a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.


  1. Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a képviselő-testület munkájával – ülésének lefolytatásával – kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt.

Ügyrendi kérdésben bármely képviselő szót kérhet, 1 percben javaslatot tehet, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz. Ügyrendi kérdésben a vita lezárását nem lehet javasolni.


  1. A vita során a képviselők a (5) bekezdés szerinti hozzászólásuk részeként, a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító, illetve kiegészítő javaslatokat tehetnek. A módosító és kiegészítő javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni. Új változatot vagy módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni.


  1. Nagyobb terjedelmű módosító indítványt a polgármester /ülésvezető/ kérésére írásban kell benyújtani. Ha ezen indítvány a vita során hangzik el, az indítvány írásbeli elkészítése érdekében az ülésvezető a napirend tárgyalását felfüggesztheti, szünetet rendelhet el.


  1. A polgármester bármikor tárgyalási szünetet rendelhet el, amelynek az időtartamát is megállapítja.


  1. Tárgyalási szünetet rendel el a polgármester - egy napirendi pont tárgyalása során legfeljebb egy alkalommal és maximum 5 percben, ha azt legalább 2 képviselő kéri, vagy ha a jegyző azt szükségesnek tartja a törvényességi kérdések tisztázása céljából.



13.§ (1) Az ülésvezető lezárja a vitát, ha megállapította, hogy nincs több hozzászóló.

A vita lezárásáról szóló döntését az ülésvezető kimondja.


  1. A vita lezárását bármely képviselő javasolhatja, amelyről a képviselő testület külön vita és felszólalás nélkül határoz. Ebben az esetben a képviselő testület a vitát azzal a feltétellel zárja le, hogy a vitában még szót nem kapott képviselő szót kaphat, ha a vita lezárására vonatkozó szavazásig szólásra jelentkezett. Az így tett hozzászólásokat a vita részének kell tekinteni.


  1. A vita lezárását követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra, és legkésőbb ekkor nyilatkozik az elhangzott kiegészítések és módosító javaslatok felvállalásáról.


  1. Az előterjesztő által elfogadott módosításokat, kiegészítéseket a napirendre vonatkozó eredeti döntési javaslat részének kell tekinteni.


  1. Az előterjesztő a (3) bekezdés szerinti válasz, valamint a nyilatkozat megtétele előtt, vagy  a szavazás előtt kérheti szünet elrendelését, amelyet az ülést vezető köteles megadni.


  1. A jegyzőnek jelzési kötelezettsége van a jogszabály sértő javaslatok, továbbá jogszabálysértő működés esetén. A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni. A jegyző hozzászólását követően a polgármester felhívja a javaslattevőeket nyilatkozzanak javaslatuk fenntartására, vagy visszavonására.


  1. A válasz után a polgármester az elhangzott módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti az arra vonatkozó (3) bekezdés szerinti előterjesztői nyilatkozattal együtt.


  1. Bármely képviselő javaslatára a képviselő- testület döntése alapján, valamint az előterjesztő kérésére a több eldöntendő kérdésre osztható határozat-tervezetről a Képviselő testület külön-külön szavaz.


  1. A vita lezárását követően, a szavazást megelőzően – vagy aközben – további hozzászólásra még ügyrendi kérdésben sincs lehetőség.



14.§ (1)  A képviselők a zárószavazás megkezdése előtt bármikor javasolhatják a téma

napirendről való levételét, amelyről a képviselő- testület vita és felszólalás nélkül határoz.


  1.  A napirendi pont tárgyalásától annak előterjesztője az ülés bármely –a kérdéses anyag tárgyában történő szavazást megelőző –szakaszában elállhat, és a beterjesztett anyagot a testület döntése nélkül visszavonhatja.


  1.  Bármely képviselő javaslatára a Képviselő- testület a napirendi pontot a következő rendes ülésre elnapolhatja. Az elnapolásról a testület vita és felszólalás nélkül határoz.


  1. Amennyiben a vita lezárására és az elnapolásra is érkezik javaslat, az elnapolásra vonatkozó javaslat eldöntése megelőzi a vita lezárására vonatkozó javaslat eldöntését.


  1. Ugyanazt a napirendi pontot a képviselő testület legfeljebb egy alkalommal napolhatja el.


  1. A rendes képviselő-testületi ülésen a testületi ülés végén - zárt ülés elrendelése esetén annak megkezdése előtt a képviselő 3 perc időtartamban felszólalhat. Napirend után felszólalni a település életét, a képviselő-testület munkáját, vagy a képviselőket érintő általános jelentőségű kérdésekben lehet, kivéve az olyan ügyeket, amelyek az általános szabályok alapján napirendre tűzhetők, illetőleg kérdésként vagy interpellációként előterjeszthetők.


  1. Az ülésvezető a napirendi pontok tárgyalása után egyebek napirend keretében szót ad a felszólalásra jelentkezett képviselőknek.


  1. A napirend utáni felszólalás tartalmáról vita nem nyitható, azonban a felszólalással érintett 2 perc időtartamban viszontválaszra jogosult.


  1. A napirend utáni felszólalás határozati javaslatot nem tartalmazhat, arról a képviselő-testület határozatot nem hozhat.


  1. A polgármester az egyebek napirendi pont keretében tájékoztatást ad a két ülés között történt fontosabb eseményekről, szükség szerint a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról.


  1. A képviselő-testületi ülésen megjelentek felszólalással élhetnek az egyebek napirendi pontot követően maximum 2 perc időtartamban.



A tanácskozás rendjének fenntartása


15.§ (1)A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés vezetője gondoskodik. Ennek során:


  1. ha az ülésteremben az érdemi munkát bárki zavarja, rendre utasíthatja;
  2. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgytól vagy a tanácskozáshoz nem illő sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjaihoz méltatlan magatartást tanúsít;
  3. ha a rendzavarás olyan mértékű, hogy a testület a munkáját nem tudja folytatni, az ülést megszakíthatja.


  1. A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülés vezetője rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.


  1. A kiváltó ok megszűnése után az ülés vezetője azonnal elrendeli az ülés folytatását.


  1. Az ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.


  1. Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak a bizottsági ülések vezetése során is alkalmazandók.



Személyes érintettség


16.§ (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén –közeli hozzátartozójára is

              kiterjedően bejelenteni személyes érintettségét.


  1. A személyesen érintett képviselő –érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.


  1. A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására –annak ismertté válását követően azonnal –a képviselő testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálatot a képviselő testület összeférhetetlenségi ügyekben feladat-és hatáskörrel rendelkező Pénzügyi és Ellenőrző Bizottsága folytatja le.



Szavazás


17.§ (1) A szavazás kézfelemeléssel történik.


  1. Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt:
    1. törvény írja elő,


  1. A név szerinti szavazás esetén a jegyző a képviselők ülésrendje szerint, az óramutató járásával egyező irányban felolvassa a képviselő névsorát, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.


  1. Ügyrendi kérdésről név szerinti szavazást nem lehet tartani.


  1. Az eldöntendő javaslatokat az ülésvezető bocsátja szavazásra. A döntési javaslat szövegét egyértelműen és úgy kell feltenni szavazásra, hogy arra egyértelműen lehessen szavazni.


  1. Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.


  1. A szavazásra bocsátás során az ülésvezető szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni – elegendő csupán arra utalni -, ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha az előterjesztő a vitában elhangzott módosító javaslatokat elfogadta, s ezen javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek.


  1. Az ülésvezető először – az elhangzás sorrendjében - a módosító és kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra. A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után dönt a képviselő-testület az eredeti előterjesztés szerinti javaslatnak a képviselő-testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó egészéről.


  1.  Több ugyanazon rendelkezésre vonatkozó eltérő javaslat, módosító javaslat közül –ha egynél több megkapta az elfogadásához szükséges szavazatot –a képviselő testület által elfogadott változat az, amelyikre több „igen” szavazatot adtak le. Ha több változatra azonos számú igen szavazatot adtak le, ezekre vonatkozóan a szavazást egy esetben meg kell ismételni.


  1. Az ügyrendi javaslatokat az ülésvezető soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.


  1. A szavazatok összeszámlálása után az ülésvezető megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, az ellene szavazók és a tartózkodók számát, majd kihirdeti a döntést.


  1.  Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a szavazást bármely képviselő megindokolt kérésére meg kell ismételni. A szavazás megismétlésére csak közvetlenül a döntés kihirdetése után, újabb napirendi pont tárgyalása előtt kerülhet sor.


  1. Személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén, amennyiben az érintett a szavazásban részt vett a szavazást meg kell ismételni az érintett kizárását követően.


  1. Titkos szavazást a képviselő-testület tagjai közül választott 3 fős szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.


  1. Titkos szavazás zárt borítékba elhelyezett szavazólapon, külön helyiségben urna igénybevételével történik.


  1. A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, valamint jelentést tesz a képviselő-testület részére a szavazás eredményéről.



A képviselő-testület döntései


18.§ (1) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot és határozatot hoz.


  1. Az önkormányzat rendeleteit és határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:
    1. Zsámbok község Önkormányzata Képviselő-testületének …/20…/…hó…nap/ önkormányzati rendelete /rövidítése: Ör./ A zárójelben feltüntetett dátum a kihirdetés időpontja.
    2. Zsámbok község Önkormányzata Képviselő-testületének …/20…/…hó…nap/ önkormányzati határozata /rövidítése: Öh./. A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának az időpontja.
    3. Zsámbok község Önkormányzata Képviselő-testületének zárt ülésen hozott határozatának jelölése Z-…/20…/…hó…nap/ Öh... A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának az időpontja.


  1. A képviselő-testületi határozat megjelöli a végrehajtás határidejét és felelősét.


  1. A végrehajtásért felelősek lehetnek:

a) polgármester, az alpolgármester,

b) bizottság elnöke,

c) jegyző.


  1.  A normatív határozatot a Hivatal hirdetőtábláján kell kihirdetni, és a község honlapján kell közzé tenni.


  1. Az önkormányzati rendeletekről és határozatokról a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.



Az önkormányzati rendeletalkotás


19.§ (1) A képviselő-testület – az Alaptörvényben kapott felhatalmazás alapján- a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján - annak végrehajtására - önkormányzati rendeletet alkot.


  1. Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
    1. a képviselő-testület bizottsága
    2. képviselők a jegyzőhöz eljuttatott írásbeli javaslatukkal
    3. polgármester, alpolgármester jegyző
    4. kisebbségi önkormányzat testülete.


  1. A rendelet-tervezetet a polgármester, az alpolgármester, a bizottság, az ideiglenes bizottság vagy a jegyző terjeszti a képviselő testület elé.


  1. A rendelet-tervezetet indokolással együtt kell a képviselő testület elé terjeszteni. Egyidejűleg tájékoztatni kell a képviselő testületet az előkészítés és a véleményezés során felvetett, de a tervezetben fel nem vett kisebbségi javaslatokról -utalva a mellőzés indokaira is.


  1. A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg, melyet a polgármester és a jegyző ír alá.


  1. Az önkormányzati rendeletet a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetés ideje a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kihelyezés napja, melyet a rendelet eredeti példányán záradékként kell feltüntetni.


  1. Rendeletmódosítást követően az alaprendeletet a módosítással egységes szerkezetbe kell foglalni. Az egységes szerkezetbe foglalt rendelet közzétételéről a jegyző gondoskodik.


  1. Az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és hatályosulásáról, szükség szerinti felülvizsgálatáról és a szükséges módosító indítványok előterjesztéséről a jegyző gondoskodik.


  1. Az önkormányzati rendeletek hatályosulásának ellenőrzését a képviselő-testület bizottsága hatáskörébe utalhatja.


  1. A jegyző köteles az önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.


  1. Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek a polgármester vagy a jegyző indítványára tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás fontosabb tapasztalatairól.



Az előterjesztések társadalmi véleményezése


20.§ (1) A Képviselő-testület a nyilvános működésének erősítése, a rendeletalkotás sokoldalú

megalapozásának érdekében a rendelettervezeteket – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – társadalmi véleményeztetésre bocsátja.


  1. A társadalmi véleményeztetés formái:
    1. a helyben szokásos módon közzé tett rendelettervezet véleményezése és
    2. az előterjesztő által bevont személyek, szervezetek által történő véleményezés.


  1. Nem kell társadalmi véleményeztetésre bocsátani:
    1. a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, az Önkormányzat vagyonáról és a helyi adókról szóló rendeletek tervezeteit,
    2. az Önkormányzat szervezetéről és működéséről szóló rendeletek tervezeteit,
    3. a sürgősségi indítványként előterjesztett rendeletek tervezeteit,
    4. azon módosító rendeletek tervezeteit, amelyekben csak jogszabályváltozások miatti rendelkezésmódosítások szerepelnek.
  2. A társadalmi véleményeztetésre bocsátandó rendelettervezetet az előterjesztést tárgyaló képviselőtestületi ülést megelőző 6 nappal a a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel közzé kell tenni.

A közzétett rendelettervezetről a Zsámboki Polgármesteri Hivatal központi elektronikus levélcímén hivatal@zsambok.hu keresztül vagy a Polgármesteri Hivatalban írásban bárki véleményt nyilváníthat a képviselő-testületi ülést megelőző 2. napig.


  1. A beérkezett vélemények tekintetében az előterjesztőnek nincs egyedi válaszadási kötelezettsége.


  1. Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely sérti a közerkölcsöt, a rendelet-tervezet tárgyához nem illeszkedik, vagy név nélküli.


  1. A beérkezett vélemények, valamint a véleményezésre jogosultak nevének és e-mail címének kezelése a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított 1 évig történik. Az adatkezelés magában foglalja az említett adatok gyűjtését, tárolását, közzétételét, felhasználását és törlését is.


  1. A (2) bekezdés b) pontja szerinti véleményeztetés esetében az előterjesztő meghatározza, hogy mely civil és szakmai szervezetekkel, a településen élő jeles szakemberekkel, közéleti személyiségekkel javasolja a téma egyeztetését, valamint azt, hogy javasolja-e lakossági fórum tartását. Az előterjesztő által meghatározott személyeknek, szervezeteknek a rendelettervezetet úgy kell megküldeni, hogy álláspontjuk kialakítására legalább 6 nap álljon rendelkezésre.


  1. Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani
  1. az állami támogatásokról, a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet,
  2. a képviselő- testület és szervei szervezeti és működési szabályait meghatározó, a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos rendelet-tervezetet, valamint
  3. a rendelet-tervezetet, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő önkormányzati érdek fűződik.



III. FEJEZET


A képviselőtestületi anyagok tartalmi követelményei és

benyújtásukra vonatkozó szabályok


A Képviselő-Testületi anyagok általános szabályai


21. § (1) A  KÉPVISELŐ- TESTÜLET elé kerülhetnek:

  1. a)napirend előtti felszólalás,
  2. b)előterjesztés,
  3. c)beszámoló,
  4. d)tájékoztató,
  5. e)képviselői indítvány,
  6. f)interpelláció, kérdés.


  1. Az (1) bekezdés b)-f) pontja szerinti anyagokat előzetesen, írásban kell benyújtani a jegyző részére, aki a benyújtott anyagok alapján az e)-f) pont kivételével, előzetes törvényességi véleményezést követően–gondoskodik az ülés napirendi tervezetének elkészítéséről. A benyújtáskor–az e)-f) pont kivételével –figyelemmel kell lenni az ülés meghívójának kézbesítésére vonatkozó szabályokra..



Az előterjesztés


22. § (1) Az előterjesztés benyújtására a polgármester, az alpolgármester feladatkörében eljárva a képviselő- testület bizottsága, és a jegyző, továbbá a jogszabály alapján beszámolásra, tájékoztatás nyújtására  kötelezettek jogosultak.


  1. Az előterjesztés irányulhat rendelet alkotására, vagy határozat meghozatalára.


  1. A képviselő testület elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi elemei:
  1. a tárgy pontos meghatározása, valamint a téma esetleges korábbi Képviselő- testületi ülés napirendjén való megjelenésének és az azzal kapcsolatban meghozott döntésnek az áttekintése,
  2. a meghozandó döntés indokainak bemutatása,
  3. a tárgykört rendező jogszabályok megjelölése,
  4. mindazon új követelmény, összefüggés, lakossági vélemény elemzése, amely új intézkedést, testületi döntést igényel,
  5. mindazon körülmény, összefüggés, tény és adat bemutatása, amely lehetővé teszi az értékelést és a döntést indokolja,
  6. azon személyek, szervek és szervezetek körének bemutatása,amelyeknek törvény alapján véleményezési, egyetértési joga áll fenn a meghozandó döntés körében, valamint amelyeket arról tájékoztatni szükséges
  7. a döntéssel érintett feladat, valamint annak ellátásához szükséges feltételek és a végrehajtás során elérhető eredmények konkrét megjelölése,
  8. a téma átfogó értékelését segítő mellékletek, statisztikai táblák, korábbi határozatok és a g) pont szerinti személyek, szervek és szervezetek véleményét, álláspontját tartalmazó írásos dokumentumok,
  9. az előterjesztés megállapításaira –logikailag és tartalmilag –épül döntési javaslat, amely egyértelmű, szakszerű és végrehajtható, valamint határozati javaslat esetén tartalmazza a végrehajtásért felelősök nevét, a végrehajtási határidő megjelölését,
  10. a tárgykörben korábban hozott döntés esetén rendelkezik annak további hatályáról, szükség szerint hatályon kívül helyezéséről,módosításáról, határozat esetén a hatályban fenntartásáról,
  11. önkormányzati hatósági ügyben készített előterjesztés esetén a döntési javaslat tömör kivonata, és arravaló utalás, hogy az eljárás iratanyaga a Hivatalban tekinthető meg.


  1. A Képviselőtestület elé kerülő előterjesztések sokszorosítási példányának az előterjesztő aláírását tartalmaznia kell.


  1. Az előterjesztést a feladat-és hatáskörrel rendelkező állandó bizottság előzetesen véleményezi.


  1. A költségvetési rendelet végrehajtását érintő valamennyi előterjesztést és az ahhoz kapcsolódó módosító javaslatot csak a képviselő- testület költségvetést érintő ügyekben feladat-és hatáskörrel rendelkező bizottsága állásfoglalásával lehet benyújtani.


  1. Amennyiben előterjesztés vagy módosító javaslat a költségvetés kiadásának növelését vagy bevételének csökkenését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is.


  1. A Képviselő- testület hatáskörébe tartozó kinevezések, választások, és egyéb pályázatok esetén a pályázatra beérkezett pályamunkák az előterjesztés mellékletét képezik, azonban azokat a személyi jellegű döntések, és nagyobb terjedelmű egyéb pályázatok esetén csak az érintett bizottság tagjai részére kell megküldeni.


  1. A zárt ülés napirendjén szereplő előterjesztés jobb felső sarkában a "ZÁRT ÜLÉS NAPIRENDJE" megjelölést kell alkalmazni.



A BESZÁMOLÓ


23.§ (1) A beszámoló

a) önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,

b) a Képviselő- testület valamely határozatának végrehajtásáról,

c) az interpellációk kivizsgálásáról,

d) a Képviselő- testület és szervei tevékenységéről készíthető.


  1. A beszámoló benyújtására a 22.§ (1) bekezdésében meghatározottak jogosultak, azzal, hogy a jogszabály alapján beszámolásra kötelezett nem önkormányzati szervek beszámolóját a polgármester terjeszti elő.


  1. A beszámoló elfogadásáról a Képviselő- testület határozatot hoz.



Tájékoztató


24. § (1) A tájékoztató olyan információk Képviselő- testület elé terjesztését jelenti, amelyek

az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, valamint valamely a település életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.


  1. Tájékoztató formájában kell beterjeszteni
    1. a jogszabályok ismertetését,
    2. az önkormányzat költségvetési mérlegére vonatkozó adatokat,
    3. a Képviselő- testület és szervei működésére jellemző adatokat,
    4. a községre vonatkozó különböző adatok, jelenségek ismertetését, ha nem valamely döntés meghozatalát támasztják alá


  1. Tájékoztató benyújtására a polgármester, alpolgármester, a jegyző, intézményvezető, társulás elnöke és a képviselő jogosultak.


  1. A tájékoztató határozati javaslatot nem tartalmaz, elfogadásáról a Képviselő- testület vita és felszólalás nélkül dönt. Amennyiben a Képviselő- testület a tájékoztatót nem fogadja el, azt átdolgozva a következő rendes ülésre ismét be kell terjeszteni.



INDÍTVÁNY


25.§ (1) Az indítvány javaslatot tartalmaz rendelet megalkotásra vagy határozat

meghozatalára. Az indítványnak tartalmaznia kell a javasolt döntés főbb elemeit.

 Indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.


  1. A polgármester, az alpolgármester a képviselők, a bizottság elnökei, a jegyző vagy a kisebbségi önkormányzatok elnökei javasolhatják a képviselő-testületnek a napirendi javaslatba fel nem vett ügyek tárgyalását.


  1. Az indítvány aláírással ellátva elektronikusan is benyújtható  és meg kell feleljen az előterjesztésekre vonatkozó tartalmi és formai követelményeknek.


  1. A képviselői indítvány vonatkozhat:

a) halasztást nem tűrő döntés meghozatalára,

b) az indítvánnyal javasolt döntés előkészítésére.


  1. A (4) bekezdés a) pontja szerinti indítvány alapján a Képviselő- testület az indítványban javasolt döntésről annak elhangzását, és a felett nyitott vitát követően azonnal dönt.


  1. A (4) bekezdés b) pontja szerinti indítvány elfogadásáról a polgármester nem nyit vitát, azonban ahhoz bármely képviselő –további javaslat megtételével –csatlakozhat. Az indítvány felett a Képviselő- testület vita és felszólalás nélkül dönt. Elfogadása esetén a Képviselő- testület a döntés előkészítésére a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt kéri fel.



Interpelláció, kérdés


26.§ (1) Interpelláció: interpellációt valamely önkormányzati döntés vagy annak végrehajtása

tárgyában, illetőleg intézkedés elmulasztása kapcsán lehet előterjeszteni a képviselő-testület tagjának. Az interpellációt az ülést megelőző nap 12,00 óráig kell írásban vagy elektronikusan benyújtani a polgármesterhez.

A Képviselő- testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz vagy a bizottság elnökéhez intézhetnek interpellációt önkormányzati feladatkörbe tartozó minden ügyben.


  1. Az interpellációnak tartalmaznia kell:
  1. az interpelláló nevét,
  2. az interpelláció címét és szövegét,
  3. az interpelláló sajátkezű aláírását.


  1. Az interpellációra elsősorban a képviselő-testület ülésén kell választ adni. Az interpelláció másolatát a polgármesternek is meg kell küldeni, ha az interpelláció címzettje más személy. Amennyiben a válaszadás előzetes vizsgálatot igényel, akkor az ülést követő 15 napon belül, írásban kell választ adni az interpellálónak.
  2. Az interpellálónak megküldött válasz másolatát minden képviselőnek meg kell küldeni, amelyet a következő képviselő-testületi ülésen napirendre kell tűzni.
  3. A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról az előterjesztő nyilatkozik Ha a választ nem fogadja el, vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel a képviselő-testület is dönt a válasz elfogadásáról. Ha a testület sem fogadja el, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza, amely a következő ülésen véleményét ismertetve tájékoztatja a képviselő-testületet.
  4. Az interpelláció tárgyának érdemi vizsgálatába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletes vizsgálatot is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestereket, az önkormányzati bizottsági elnököt.


  1. Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési és előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás. A kérdésre a képviselő-testületi ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - köteles választ adni a megkérdezett.



Az önkormányzati képviselő


27.§ (1) A települési képviselő jogaira és feladataira Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadók.


  1. A képviselő főbb kötelezettségei:
    1. tevékeny részvétel a képviselő-testület munkájában
    2. olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára
    3. felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban
    4. a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitok megőrzése /titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll/
    5. kapcsolattartás a település választópolgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösséggel
    6. a Polgármesteri Hivatalban előzetesen bejelenti, ha a testület ülésén nem tud részt venni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik


  1. A testületi ülések jegyzőkönyvét a Kormányhivatalhoz történő felterjesztést követő 5 napon belül e-mailben, kérés alapján papír alapon kell megküldeni a képviselőknek.


  1. A Képviselő-testület a képviselők részére tiszteletdíjat nem állapít meg.


  1. A Képviselő-testület a képviselők részére ha a képviselő az önkormányzat döntése alapján  egy adott ügyben az önkormányzat képviselőjeként jár el, és e munkája során  az önkormányzat közigazgatási területén kívül végzett tevékenységével kapcsolatos utazási vagy szállásköltsége merül fel, akkor a felmerült utazás és szállásköltség megtérítéséről  számla alapján  a polgármester dönt.







VI. FEJEZET


A képviselő-testület bizottságai



28.§ (1) A képviselő-testütet döntéseinek előkészítésére, a döntés végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó bizottságot hoz létre.


  1. A Képviselő-testület állandó bizottságai:
    1. Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság melynek létszáma 5 fő
    2. Szociális és Egészségügyi Bizottság melynek létszáma 5 fő


  1. A bizottságok feladatkörére, összehívására, határozatképességére, határozathozatalára, összeférhetetlenségére a bizottsági tagok kizárására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény és e rendelet előírásai az irányadók.



29.§ (1) A képviselő-testület a munkatervében határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottságok terjesztenek elő, illetve amelyek csak előzetes bizottsági állásfoglalással nyújthatók be.


  1. A bizottságok feladatkörükben ellenőrzik a Polgármesteri Hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját.


  1. A bizottságok tevékenységükről ciklusonként legalább egyszer beszámolnak a képviselő-testületnek.



30.§ (1) A bizottságok belső működési szabályaikat – Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény. és e rendelet keretei között maguk határozzák meg.


  1. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Akadályoztatása vagy távolléte esetén feladatát az elnökhelyettes látja el.


  1. Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

- a képviselő-testület határozatára,

- a polgármester indítványára,

- a bizottsági tagok több mint felének indítványára.


  1. Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.


  1. A bizottság üléseit az elnök –az ülést megelőzően legalább három nappal írásban hívja össze.


  1. A  jegyző - vagy az általa megbízott személy - tanácskozási joggal vesz részt a bizottság ülésén.


  1. A bizottság határozatot hoz.


  1. A bizottság működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a jegyző biztosítja.


  1. A bizottság munkacsoportot vagy szakértői testületet hozhat létre


  1. A bizottság minden tagja köteles a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magán titkot megőrizni.


  1. A bizottság tagja:
  1. részt vesz a bizottság ülésein,
  2. részt vehet a bizottsági döntések előkészítésében,javasolhatja témakörök napirendre tűzését,
  3. a bizottság elé kerülő témakörökkel kapcsolatban külső szakértő segítségét kérheti, javasolhatja  az elnöknek a bizottság ülésére való meghívását,
  4. az elnök megbízása alapján képviselheti a bizottságot.


  1. A bizottság elnökének és tagjának megbízatása megszűnik:
    1. lemondással,
    2. a képviselői mandátum megszűnésével,
    3. a Képviselő- testület megbízatásának megszűnésével,
    4. az összeférhetetlenség kimondásával,
    5. visszahívással.


  1. A bizottsági elnöki tisztség vagy bizottsági tagság megszűnése esetén, a polgármester tesz javaslatot az új tag megválasztására.


  1. A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott hozzászólások lényegét, a hozott döntést vagy állásfoglalást, valamint - külön indítványra - a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.


  1. A bizottság elnöke csak a jegyző útján jogosult a hivatal dolgozóinak feladatot előírni, beszámolót kérni, ellenőrzést tartani.


  1. A polgármester, az alpolgármester béremelésére és jutalmazására vonatkozó javaslatot a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság készíti elő.



AZ IDEIGLENES BIZOTTSÁG


51.§ (1) A Képviselő- testület meghatározott feladat ellátására, javaslat kidolgozására bármely

képviselő javaslatára, a polgármester előterjesztése alapján ideiglenes bizottságot választhat.


  1. Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a Képviselő- testület a bizottság felállításakor határozza meg.


  1. Az ideiglenes bizottság elnökének, tagjainak megválasztására, a bizottság működésére és megszűnésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a rendelet vagy a Képviselő- testület eltérő rendelkezése hiányában.


A polgármester, az alpolgármesterek és a jegyző


A polgármester


52.§(1) A polgármester feladat és hatáskörére, képviselő-testületi tagságára, összeférhetetlenségére, megbízatására a Polgármesteri Hivatal irányítására, a jegyzővel való együttműködésre, munkáltatói joggyakorlásra a helyi önkormányzatokról szóló törvény előírásai az irányadók.


  1. Megbízatását főállásban látja el. A Polgármester szabadságát a Pénzügyi-Ellenőrző Bizottság engedélyezi.


  1.  A polgármestert akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindegyikük akadályoztatása esetén a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság Elnöke helyettesíti. A polgármester akadályozott különösen: szabadság, betegség miatti távollét esetén.


  1. A főállású polgármester munkarendje egyezik a Polgármesteri Hivatal munkarendjével.


  1. Ügyfélfogadás minden hét hétfőn  9.00-12.00–ig és szerdán 13.30-16.00-ig.


  1.  A polgármester polgármesteri esküjének megfelelően képviseli az önkormányzatot. Államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.


  1. A polgármester szervezi az önkormányzat és az állami szervek kapcsolatait és együttműködését, az önkormányzat és a külföldi partnertelepülések, szervezetek együttműködését.


  1.  A polgármester kiadmányozza a pályázatokkal kapcsolatos önkormányzati nyilatkozatokat, dokumentumokat.


  1. A polgármester a testület két ülése közti időszakban a következő önkormányzati hatáskörökben járhat el:
  • Önkormányzati vélemény szomszédos önkormányzat helyi építési szabályzatáról szóló rendelete előkészítéséhez, megalkotásához, vélemény, egyetértési jog gyakorlása  más önkormányzati rendelet alkotásához,
  • Költségvetési kiadásokat nem érintő kérdésekben önkormányzati támogatási szerződések, együttműködési megállapodások megkötése,
  • Támogatási nyilatkozatok, különböző akciókhoz, felhívásokhoz való csatlakozás ha annak forrásai biztosítottak.
  • Önkormányzatnak nyújtott pénzbeni vagy természetbeni támogatások elfogadása ,
  • az önkormányzat részvételével működő társulások társulási tanácsai ülésén az őt az önkormányzat képviseletében megillető szavazati jogot a kizárólagos, át nem ruházható képviselő-testületi hatáskörök kivételével és a képviselő-testület részére való utólagos beszámolási kötelezettség mellett a település érdekeinek megfelelően, szabadon gyakorolja.


  1. Gyakorolja a munkáltatói jogokat:
  1. az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottak
  2. a közhasznú, közcélú foglalkoztatottak
  3. önkormányzattal munkaviszonyban álló egyéb foglalkoztatottak
  4. egyéb munkáltatói jogok gyakorlása a Képviselő-testület által kinevezett személyek, intézményvezető felett.


  1. A polgármester pecsétje:

"Zsámbok Község Polgármestere" feliratú körbélyegző, középen Magyarország címerével.



Az alpolgármester


53.§(1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester javaslatára a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.


  1. Az alpolgármester ellátja a polgármester akadályoztatása, összeférhetetlensége, ill. tartós távolléte esetén a polgármester kötelezettségvállalási, utalványozási jogkörét, aláírja a polgármester közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket.


  1. Az alpolgármester egyéb feladatát, hatáskörét a polgármester határozza meg.



Jegyző


54.§ (1) A polgármester pályázat alapján jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre

szól.


  1. A jegyző a Mötv. 81. § (3) bekezdésében meghatározott feladatain túl:
  1. előkészítteti a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
  2. gondoskodik a Képviselő-testület üléseiről szóló jegyzőkönyv elkészítéséről,
  3. a polgármesterrel közösen aláírja az önkormányzati rendeletet és a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet,
  4. az ülést követő 15 napon belül megküldi a Kormányhivatal vezetőjének a Képviselő- testület és a bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet,
  5. megküldi a Kormányhivatal vezetőjének a polgármester saját és átruházott önkormányzati hatáskörben hozott határozatát és a bizottság határozatát,
  6. a Hivatal köztisztviselőinek közreműködésével ellátja a bizottságok, működésének ügyviteli feladatait,
  7. rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak az Önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról és azok változásairól,
  8. gondoskodik a hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről.


  1. A jegyző köteles szóban vagy írásban törvényességi jelzést tenni , a Mötv .81.§(2) bekezdés e. pontja szerint. A testület szervei üléseik tanácskozásuk során legkésőbb a döntéshozatalt megelőzően lehetőséget biztosítanak a törvényességi jelzés megtételére. Írásos testületi előterjesztéshez  a jegyző törvényességi kontrollja szükséges.


  1. A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén helyettesítésére legfeljebb hat hónapra más település jegyzője bízható meg. A Polgármester megállapodást köt az érintett önkormányzat Polgármesterével a helyettesítés ellátásáról.



A képviselő-testület-hivatala


55.§ (1) A képviselő-testület Zsámboki Polgármesteri Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt

hoz létre, amely önálló jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szerv.


  1. A Polgármesteri Hivatal előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel teljes jogkörű, saját gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet, melynek feladata az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása.


  1. A Polgármesteri Hivatal Alapító Okiratát a képviselő-testület hagyja jóvá, a működéséhez, fenntartásához szükséges költségvetési előirányzatokat és létszámkereteket a rendelkezési jogosultságokat az éves költségvetési rendelet szabályozza.


  1. A Polgármesteri Hivatal működési rendjének, a feladat- és hatáskörök gyakorlásának, a munkavégzés szakmai szabályainak, a munkaerő-gazdálkodás és foglalkoztatási jogviszonyokkal összefüggő hatáskörök gyakorlásának részletes szabályait – a jogszabályok keretei között – a polgármester jóváhagyásával a jegyző állapítja meg.



56.§ A Polgármesteri Hivatal munkavállalóinak jogviszonyával kapcsolatos egyéb kérdéseket

a Polgármesteri Hivatal ügyrendje tartalmazza.



Helyi népszavazás


57.§ A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok száma a választópolgárok 10 %-a.


Az önkormányzat gazdasági alapjai



58.§ Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat külön

önkormányzati rendeletek határozzák meg.



Az önkormányzat költségvetése


59§ (1)A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg.

A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.


  1. A költségvetés tervezetében először a törvényben vagy önkormányzati rendeletben kötelezően előírt önkormányzati feladatok megvalósítását kell kidolgozni, ezek után kell javasolni további, még vállalható önkormányzati feladatokat.


  1. A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést előzetesen valamennyi bizottság kötelezően megtárgyalja és véleményezi. A Közalkalmazotti és Közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott érdekegyeztetést a polgármester folytatja le.



Az önkormányzat gazdálkodása


60.§ (1) Az önkormányzat gazdálkodásának feladatait a polgármesteri hivatal látja el.


  1. E körben különösen:
    1. a jogszabály által előírt módon és időben elkészíti a költségvetés tervezetét, a költségvetési beszámolót, valamint a pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár Megyei Igazgatósága részére.
    2. beszedi az önkormányzat saját bevételeit
    3. igényli a Magyar Államkincstártól a címzett és céltámogatásokat
    4. gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról
    5. biztosítja az önkormányzat módosított teljesítés szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül - a pénzügyminiszter által meghatározottak szerint - kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét
    6. biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását
    7. elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz
    8. az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.


  1. Az önkormányzat által alapított és fenntartott intézmények a működési kiadásokra biztosított pénzeszközeiket a polgármesteri hivatal által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület csökkentheti, illetőleg vonhatja el. Az intézmény a kötelező térítési díjon és a képviselő-testület által kötelezően előírt bevételi összegen felüli többletbevételével szabadon rendelkezik, azt - alapfeladatainak sérelme nélkül - felhasználhatja.



61.§ (1) A Képviselő-testület gazdasági programját Magyarország helyi önkormányzatairól

szóló törvényben meghatározott tartalommal fogadja el.


  1. Az önkormányzat a költségvetési, a költségvetés teljesítési és szakmai tevékenységének bemutatására, értékelésére vonatkozó adatainak külön jogszabályban meghatározott körét évente a település honlapján közzéteszi.



Ellenőrzés



62.§ (1) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti

folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján biztosítja.


  1. Az önkormányzat belső ellenőrzését eseti megbízási szerződéssel  biztosítja a Képviselő-testület.



Felterjesztési jog


63.§(1) A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat

feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat.


  1. A képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően kikéri a tárgy szerint érintett önkormányzati bizottság véleményét.



Záró rendelkezések


64.§ (1)A Szervezeti és Működési Szabályzat a kihirdetése napján lép hatályba.


  1. SzMSz mellékleteként kell kezelni:
  • Bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzéke, a polgármesterre, állandó bizottságra, kisebbségi önkormányzatra, önkormányzati társulásra átruházott testületi hatáskörök jegyzékét, valamint az állandó bizottságok feladatait (1. melléklet)


  1. Az SzMSz függelékeként kell kezelni:
  • a települési képviselők névsorát (1. sz. függelék)
  • a képviselő-testület állandó bizottságainak névsorát (2. sz. függelék)
  • önkormányzat feladatai (3.sz. függelék)
  • a Polgármesteri Hivatal Ügyrendjét (4. sz. függelék)
  • a dogozók munkaruha ellátása (5. sz. függelék)
  • azoknak a társulásoknak, gazdasági társaságoknak a jegyzékét, melyben az önkormányzat tagként, vagy tulajdonosként vesz részt. (6. sz. függelék)
  • önkormányzat közreműködésével létrehozott alapítvány (7. sz. függelék)






Zsámbok, 2020. január 27.





Holló Ilona

polgármester

Nagyné dr. Szabó Judit

címzetes főjegyző




Záradék:

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 51. § (2) bek. alapján a rendelet 2020. február 06. napján kihirdetésre került.






Nagyné dr. Szabó Judit

címzetes főjegyző



1. sz. melléklet


Bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzéke


Zsámbok Község Önkormányzati Képviselő-testületének Egészségügyi és Szociális Bizottsága:


  1. A szociális igazgatásról és ellátásról szóló helyi rendelet meghatározza a bizottság hatáskörébe tartozó hatósági ügyeket
  2. A Szociális Kerekasztallal kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület a bizottságra ruházza át
  3. a bizottság állásfoglalásával tárgyalhatja a Képviselő-testület a szociális és gyermekjóléti tárgyú rendeleteket


Zsámbok Község Önkormányzati Képviselő-testületének Pénzügyi és Ellenőrző Bizottsága:


  1. a kötvények, értékpapírok és tulajdonrészek hasznosítására vonatkozó koncepció kidolgozása és véleményezése,


  1. vagyon, vagyonrész vállalkozásba történő bevitelének véleményezése;


  1. az önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenysége gyakorlásának koncesszió útján történő átengedésének előzetes véleményezése;


  1. a szolgáltatás-fejlesztési programok, és az ezzel kapcsolatos előterjesztések elkészítése;


  1. Véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit.


  1. Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat.


  1. Vizsgálja a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését.


  1. Az önkormányzat intézményeinek folyamatos vizsgálatáról, átvilágításáról beszámoló készítése az önkormányzat részére.


  1. hitelfelvétel indokainak és gazdasági megalapozottságának vizsgálata,


  1. a.) a képviselők összeférhetetlenségi, méltatlansági ügyében való vizsgálat

b.)vagyonnyilatkozatok nyilvántartása és ellenőrzése, vizsgálat lefolytatása.


  1. önkormányzati rendeletben a képviselő-testület által a bizottságra átruházott hatáskörök gyakorlása
  2. A Pénzügyi Bizottság előzetes állásfoglalásával tárgyalhatja a Képviselő-testület az alábbiakat:
    1. éves költségvetés elfogadása, a költségvetési beszámoló, költségvetési rendelet módosítások, pénzügyi beszámolók,
    2. Önkormányzati vagyon és tulajdon elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba való bevitele,
    3. önkormányzat hitelfelvétele, kivétel az olyan munkabér hitel, melynek fedezete 30 napon belül az önkormányzat számlájára érkezik,
    4. költségvetési átcsoportosítások, kivéve a vagyonrendeletben polgármesteri hatáskörbe utalt átcsoportosításokat,
    5. gazdasági program
    6. vagyongazdálkodási terv,
    7. helyi adó rendelet.



A KÉPVISELŐ- TESTÜLET ÁLTAL A POLGÁRMESTERRE ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK


  1. a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározott döntési hatáskörök az abban meghatározottak szerint


  1. a nemzetközi kapcsolatok keretében külföldre utazók körének meghatározását


  1. az Önkormányzat vagyonának meghatározásáról, az önkormányzat nemzeti vagyona feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának és a vagyon kezelésének szabályozásáról szóló önkormányzati rendeletben külön meghatározott hatáskörök.


  1. az Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatában a polgármester számára meghatározott hatáskörök


  1. a szociális igazgatásról és szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskört, a köztemetés költségeinek hagyatéki teherként történő bejelentése, az eltemetésre kötelezett személy kötelezése a köztemetés költségeinek megtérítésre, illetve annak méltányosságból való elengedésére.


  1.  a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben a képviselő-testület hatáskörébe utalt ügyek



  1.  Zsámbok község jelképeiről: a címer, a zászló használatának rendjéről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskör


  1.  a közterület-használatról szóló rendeletben meghatározott hatáskör


  1.  az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 28. § (2) bekezdésében és a 29. § (5) bekezdésében biztosított hatáskör,


  1.  az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30/A. § szerinti településrendezési szerződés megkötése,


  1.  az Önkormányzat nevében kötendő - a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe nem tartozó – együttműködési, anyagi kötelezettséggel nem járó megállapodás megkötése, anyagi kötelezettséggel nem járó támogató nyilatkozatotok kiadása,


  1.  az Önkormányzat képviseletére vonatkozó - a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe nem tartozó - döntés meghozatala, illetve valamennyi szükséges cselekmény elvégzése,


  1.  óvodai beíratások időpontjának meghatározása, óvodai szünetek elrendelése, bölcsőde nyári nyitvatartási rendjének meghatározása,


  1.  Házi orvosi,fogorvosi szerződések megkötése és a szerződés módosítása, a feladatellátást vállaló orvos kijelölése és az ellátási szerződés megszüntetésének kivételével


  1.  Az önkormányzat jogi képviseletéről való döntés.


  1.  Közfoglalkoztatással kapcsolatos munkáltatói jogok.


  1. A településképi önkormányzati rendeletben és a partnerségi egyeztetésekről szóló az önkormányzati rendeletben meghatározott döntési hatáskörök az abban meghatározottak szerint.


  1.  Gondoskodik a települési vízrendezési feladatok körében a természetes vízfolyások és belvízcsatornák, a nyílt csapadékvíz-elvezető csatornák, árkok, a zárt rendszerű csapadékvíz-csatornák, a tározók, záportározók, szivattyútelepek és egyéb műtárgyak fenntartásáról, hogy azok a helyi vízkár-elhárítási és vízrendezési feladatainak ellátása során a tervezett funkció ellátására alkalmasak legyenek.


  1.             Gondoskodik a fenntartási feladatok során különösen - a vízfolyás és csatornamedrek vízszállító képességének megtartásáról, az elfajult medrek helyreállításáról, a töltések, burkolatok helyreállításáról, gyepfelület pótlásáról, kapubejárók alatti csőátereszek tisztántartásáról, a tározótér feliszapolódásának eltávolításáról.


  1.             Közreműködik a veszély megszüntetésében víz vagy vízi létesítmény elszennyeződése esetén.


  1. .Biztosítja a közterületek tisztaságát és a település rágcsálómentességét, valamint a lomtalanítási akciókkal kapcsolatos feladatok ellátását, gondoskodik a szúnyog- és más szükséges rovarirtásról.


  1.             A helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, valamint az árvíz- és belvízvédekezés és a helyi vízkárelhárítás államigazgatási feladatainak ellátása.


  1.             Gondoskodik a helyi jelentőségű természeti érték megóvásáról, őrzéséről, fenntartásáról, bemutatásáról, valamint helyreállításáról.




                                                        2. sz. melléklet



  • Polgármesteri Hivatal


Zsámbok Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 67. § d) pontja alapján, figyelemmel az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 13. §-ában foglaltakra, a Zsámboki Polgármesteri Hivatal Ügyrendjét a következők szerint állapítja meg:

      

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


1. Az Ügyrend célja


Az SZMSZ célja, hogy rögzítse a Zsámboki Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban:Hivatal) adatait és szervezeti felépítését, a feladatokat, jogköröket, valamint a működés szabályait.


2. Az Ügyrend hatálya


Az SZMSZ hatálya kiterjed a Hivatal vezetőire, köztisztviselőire, alkalmazottaira, valamint a Hivatal szolgáltatásait igénybe vevő személyekre.


3. A Polgármesteri Hivatal megnevezése, alapító okirata


  1. Megnevezése: Zsámbok Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Mötv. 84. §-a alapján létrehozott polgármesteri hivatal hivatalos megnevezése: Zsámboki Polgármesteri Hivatal.


  1. Rövidített neve: Polgármesteri Hivatal


  1. Székhelye, címe: 2116 Zsámbok, Bajza L. tér  10.


  1. Levelezési címe: 2116 Zsámbok, Bajza L. tér  10.


  1. A Hivatal alapítója és felügyeleti szerve: Zsámbok Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. A Hivatal Alapító Okiratát a Képviselő-testület külön határozatával fogadja el, mely jelen Szabályzat 1. függelékét képezi.


  1. A Hivatal alapításának időpontja: 1990. szeptember 30.

A Hivatal Alapító Okiratának száma: H/39-6/2015/ált

A Hivatal Alapító Okiratának kelte: 2015.09.14.


  1. A Hivatal alapításáról szóló jogszabály teljes megjelölése: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 84. § (1) bekezdés.



4. A Polgármesteri Hivatal jogállása, működési területe, adatai


  1. A Hivatal jogállása: jogi személyiséggel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerve. A Hivatalt a Polgármester irányítja, vezetője a Jegyző. A Hivatalt a Jegyző képviseli.
  2. A Hivatal működési területe/illetékessége: Zsámbok község közigazgatási területe.

E-mail: hivatal@zsambok.hu Honlap:

  1. A Hivatal adatai: Törzskönyvi azonosító száma (PIR): 440985

Adószám: 15440983-2-13

KSH statisztikai számjel: 15440983-8411-325-13

KSH területi számjel:(ágazati jelzőszám) 1322035

TB törzsszám:

A Hivatal bankszámlaszáma: 11742049-15734611

Anyakönyvi azonosítója: 220350

Számlavezetője: Országos Takarékpénztár Bank Nyrt.


5. A Hivatal alaptevékenysége:


  1. A Hivatal TEÁOR száma:

8411 Általános közigazgatás

5.2. A Hivatal államháztartási szakágazati besorolása:

841105 Helyi önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége

5.3.1 A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása:

016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztáshoz kapcsolódó tevékenységek

016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek

011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás

013210 Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások

081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

  1. . A Hivatal gazdálkodó szervezetek tekintetében alapítói, tulajdonosi jogokat nem gyakorol.
  2. A Hivatal vállalkozási tevékenységet nem folytat.
  3. A Hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, mely az alább megjelölt önállóan működő költségvetési szervek gazdálkodási feladatait látja el:

- Kacó Napközi Otthonos Óvoda és Konyha



II. FEJEZET:

A HIVATAL IRÁNYÍTÁSA, VEZETÉSE


1. A Polgármester


  1. A polgármester feladat- és hatáskörét jogszabályok, valamint a Képviselő-testület határozza meg.
  2. A polgármester főbb feladatai a Hivatal működésével kapcsolatban
  1. a Képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a Hivatalt,
  2. a jegyző javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a Hivatal feladatait a Képviselő-testület munkájának szervezésében, a képviselő-testület döntések előkészítésében és végrehajtásában, a bizottság feladatainak ellátásában, valamint a jogszabályok által hatáskörébe utalt ügyek, hatósági jogkörök végrehajtásában,
  3. a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a Képviselő-testületnek a Hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
  4. a Hivatal köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez, vezetői kinevezés visszavonásához és jutalmazásához az egyetértése szükséges,
  5. a Képviselő-testület döntésével összhangban irányítja az Önkormányzati vagyonnal kapcsolatos gazdálkodást,
  6. kezdeményezi a közellátási kérdésekkel kapcsolatos állásfoglalás kialakítását,
  7. összehangolja azokat a feladatokat, amelyek a Képviselő-testület és a bizottság(ok) munkájával összefüggnek, részt vesz a szakmai egyeztetésekben, figyelemmel kíséri és segíti a döntések végrehajtását,
  8. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
  9. gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetésben.
  10. biztosítja a lakosság tájékoztatását a Képviselő-testület működéséről, közérdekű döntéseiről, valamint a Hivatal aktuális, az állampolgárok széles körét érintő feladatairól



2. Az Alpolgármester


Az Alpolgármestert a Képviselő-testület a Polgármester javaslatára, munkájának helyettesítésére és segítésére választja. Az Alpolgármester a polgármester által meghatározott feladatokat látja el.



3. A Jegyző

           

A Jegyző vezeti a Hivatalt, gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, a hatáskörébe utalt ügyek intézéséről, ezen belül

  1. figyelemmel kíséri a testületi és bizottsági ülések menetét törvényességi szempontból, ha a döntéseknél jogszabálysértést észlel jelzi,
  2. irányítja és koordinálja a Hivatal önkormányzati rendelet előkészítő tevékenységét, gondoskodik a jegyzőkönyvek elkészítéséről és a döntések eljuttatásáról az érintett felé,
  3. javaslatot készít a polgármesternek a Hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
  4. a Hivatalban a jogszabályok által hatáskörébe utalt jogkörökben ellátja, illetve elosztja a hatósági jogköröket,
  5. vezeti, összehangolja és ellenőrzi a Hivatalban folyó munkát,
  6. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás, az ellenjegyzés és az utalványozás rendjét,
  7. ellátja a Hivatal -mint költségvetési szerv- operatív gazdálkodási feladatainak belső irányítását,
  8. irányítja a Hivatal gazdálkodási tevékenységét, hatósági munkavégzését, az ügyfélfogadást,
  9. ellátja az adóhatósági feladatokat,
  10. irányítja a Hivatalra háruló statisztikai adatszolgáltatások teljesítését,
  11. irányítja az országgyűlési és a települési képviselők választásával kapcsolatos hivatali munkát,
  12. gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal köztisztviselői, fizikai alkalmazottai tekintetében,
  13. irányítja az önkormányzati intézmények működése felügyeletének ellátását,
  14. képviseli a Hivatalt,
  15. információt szolgáltat az államháztartás igényeinek megfelelően az önkormányzat pénzügyeiről, gazdálkodásáról,
  16. évente beszámol a Hivatal munkájáról a Képviselő-testületnek,
  17. biztosítja a lakosság tájékoztatását a Képviselő-testület működéséről, közérdekű döntéseiről, valamint a Hivatal aktuális, az állampolgárok széles körét érintő feladatairól.



III. FEJEZET:

A HIVATAL BELSŐ SZERVEZETI TAGOZÓDÁSA ÉS TAGÓZÓDÁS SZERINTI FŐBB FELADATOK


1. A Hivatal szervezeti tagozódása

1.1. A Hivatal belső szervezeti tagozódását és létszámát a Képviselő-testület állapítja meg.

1.2. A Hivatal engedélyezett létszáma 8 fő köztisztviselő.

1.3 A Polgármesteri Hivatal belső felépítése a munkamegosztás és a zökkenőmentes ügymenet céljából.

1 fő jegyző

1 fő adóügyi előadó

1 fő gazdálkodási előadó

2 fő igazgatási előadó

2 fő pénzügyi előadó

1 fő hivatalsegéd


1.4 Tekintettel a köztisztviselők létszámára és az általuk ellátandó feladatok sokrétűségére szervezeti tagozódás hiányában nem kerül sor specializálódásra, az ellátandó feladatokat a jegyző határozza meg a munkaköri leírásokban.



2. Az ügyintézők általános feladatai


2.1. Felelős a feladatkörébe utalt és számára a munkaköri leírásban megfogalmazott ügyek törvényes és pártatlan intézéséért, a munkaköri leírásban rögzített feladatok maradéktalan és határidőre történő végrehajtásáért.

2.2. Gondoskodik a polgármester, az alpolgármester és a jegyző által meghatározott eseti feladatok végrehajtásáról.

2.3. Felelős a döntések előkészítéséért, a szakmai utasítások végrehajtásáért.

2.4. Köteles betartani a Hivatal szabályzataiban foglaltakat.



3. A Hivatal általános feladatai:


3.1. A Hivatal közfeladata:

  1. az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása,
  2. a saját működéssel összefüggő feladatok,
  3. a Kacó Napközi Otthonos Óvoda és Konyha gazdasági és adminisztratív feladatainak intézése.


3.2. A Hivatal alaptevékenysége

  1. segíti a Képviselő-testület, annak bizottságai, a nemzetiségi önkormányzatok, valamint a polgármester és az alpolgármester munkáját,
  2. szakmailag előkészíti a testületi és a polgármesteri döntéseket, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását,
  3. intézi a jegyző és a Hivatal ügyintézője hatáskörébe utalt államigazgatási hatósági ügyeket,
  4. ellátja saját működésével összefüggő feladatokat, kapcsolatot tart más hivatali szervekkel.


3.3. A Hivatal a Képviselő-testület tevékenységével kapcsolatosan:

  1. szakmailag előkészíti az önkormányzati rendelet-tervezeteket, a testületi előterjesztéseket, a határozati javaslatokat, vizsgálja a törvényességet,
  2. nyilvántartja a Képviselő-testület döntéseit,
  3. szervezi és ellenőrzi a Képviselő-testület döntéseinek végrehajtását,
  1. ellátja a képviselő-testület munkájával kapcsolatos egyéb nyilvántartási, ügyviteli, adminisztrációs feladatokat,
  2. a képviselők interpellációi, kérdései kivizsgálása és azokra a vonatkozó hatályos jogszabályok szerinti válaszadás,
  3. a képviselők munkájához szükséges tájékoztatás és ügyviteli közreműködés biztosítása,
  1. g). a Képviselő-testület működésének adminisztratív előkészítése, technikai feltételek biztosítása.


3.4. A Hivatal Képviselő-testület bizottságai működésével kapcsolatosan:

  1. biztosítja a feladat jellegének megfelelően a bizottság működéséhez szükséges ügyviteli feltételeket,
  2. szakmailag előkészíti a bizottsági előterjesztést, jelentést, beszámolót, egyéb anyagokat,
  3. tájékoztatást nyújt a bizottsági kezdeményezés, javaslat megvalósítási lehetőségeiről, d) gondoskodik a bizottsági döntés végrehajtásáról.


3.5. A Hivatal a polgármester, alpolgármester munkájával kapcsolatosan:

  1. döntést készít elő, szervezi a végrehajtást,
  2. segíti a képviselő-testületi munkával kapcsolatos tisztségviselői tevékenységeket.


3.6. A Hivatal a képviselők munkájának segítése érdekében:

  1. elősegíti a képviselők képviselői munkájának végzését,
  2. közreműködik a képviselői tájékoztatás megszerzésében,
  3. a képviselők interpellációi, kérdések kivizsgálása és azokra a vonatkozó hatályos jogszabályok szerinti válaszadás.


3.7. A Hivatalnak az ügyintézés során törekedni kell:

1. az anyagi és eljárási jogszabályok maradéktalan érvényre juttatására,

2. a hatékony, humánus, gyors ügyintézésre, az ügyintézési határidők betartására,

3. az ügyintézés színvonalának emelésére, az ügyintézés jogszabályi kereteken belül történő egyszerűsítésére,

4. a gyakrabban előforduló államigazgatási ügyekben az ügyfelek felkészültségét, tájékoztatását írásban is elősegítő szórólapok, irat- és nyomtatványminták stb. biztosítására.


                                                  4. A Hivatal konkrét feladatai:


4. I. Igazgatási feladatok:

4.1. A képviselő-testület és bizottságai működésével kapcsolatban:

  1. Összeállítja a Képviselő-testület munkatervét,
  2. Ellátja a Képviselő-testület, a bizottságok üléseinek előkészítését, gondoskodik a testületi, bizottsági napirendek, meghívók összeállításáról,
  3. Gondoskodik a meghívókban szereplő napirendek előterjesztéseinek begyűjtéséről, rendszerezéséről, szükség szerinti sokszorosításáról és az érintettek részére történő megküldéséről,
  4. Jegyzőkönyvet készít a Képviselő-testületi, továbbá a bizottságok üléseiről, szükség esetén egyéb ülésekről,
  5. A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvéből kivonatolja a hozott határozatokat,
  6. Nyilvántartást vezet a hozott határozatokról, rendeletekről, azt az érintettek részére kézbesíti,
  7. Gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről,
  8. Gondoskodik a Képviselő-testület és valamennyi bizottság üléséről készült jegyzőkönyvek előzetes törvényességi ellenőrzéséről és azok Pest Megyei Kormányhivatal részére történő megküldéséről,
  9. Ellátja az önkormányzati rendeletek egységes szerkezetbe foglalását, továbbá a rendeletek szükség szerinti deregulációját,
  10. A Képviselő-testület jegyzőkönyvéből, igény szerint a bizottságok jegyzőkönyvéből, a döntésekről adatot szolgáltat a képviselők részére, illetve közérdekű adatot szolgáltat más személyek részére,
  11. Gondoskodik a testületi jegyzőkönyvek bekötésének folyamatos nyomdai előkészítéséről (oldalak sorszámozása, tartalomjegyzék készítése stb.),
  12. Nyilvántartást vezet a Képviselő-testület által adományozott kitüntetésekről.


4.2. Képviselők, tisztségviselők munkáját segítő feladatok:

  1. Közreműködik a tömegkommunikációs szervekkel (sajtó, rádió, televízió), való kapcsolattartásban, sajtótájékoztatók szervezésében,
  2. Közreműködik különböző fogadások szervezésében, program szervezésében és lebonyolításában,
  3. Szükség esetén adatot, információt szolgáltat az önkormányzat és szervei működésével kapcsolatban,
  4. Közreműködik a községi ünnepségek, egyéb rendezvények szervezésében, lebonyolításában,
  5. Ellátja az adminisztratív feladatokat (ügyiratkezelés, ügyfélfogadás szervezése és lebonyolítása stb.).

4.3. Személyzeti és munkaügyi feladatok:

  1. Kiállítja és kezeli a közszolgálati jogviszony és munkaviszony keletkezelésével, módosításával, megszűnésével kapcsolatos adatokat, nyilvántartásokat,
  2. Ellátja a közfoglalkoztatással kapcsolatos feladatokat (pályázatírás, alkalmazási iratok, elszámolás, támogatás igénylése stb.),
  3. Ellátja a közszolgálati jogviszony betöltéséhez szükséges pályázatok előkészítését és gondoskodik ezek meghirdetéséről,
  4. Ellátja a vagyonnyilatkozat átvételével és őrzésével kapcsolatos feladatokat,
  5. Szervezi a közigazgatási alapvizsgán és szakvizsgán való részvételt,
  6. Ellátja a személyi anyagok nyilvántartását, gondoskodik az adatvédelmi követelmények betartásáról,
  7. Évente kiadja a jogosultak részére az „utazási utalványt”,
  8. Nyilvántartja és vezeti a Hivatalban foglalkoztatottak részére a kötelezően előírt munkakör alkalmassági, valamint az egészségügyi szűrővizsgálatokat,
  9. Felméri és nyilvántartja a képernyő előtti munkavégzéssel összefüggésben a védőszemüveg juttatásra jogosultak, illetve juttatásban részesülők körét,
  10. Előkészíti és nyilvántartja a tanulmányi szerződéseket, és figyelemmel kíséri az abban foglaltak teljesülését,
  11. Közreműködik, és figyelemmel kíséri a köztisztviselők teljesítménykövetelményeinek évenkénti meghatározását és ennek értékelését,
  12. Ellátja a közszolgálati adatnyilvántartás vezetését, s teljesíti a szükséges adatszolgáltatást,
  13. Előkészíti a köztisztviselői, illetve a munkajogviszonyhoz fűződő egyes juttatások nyújtásával és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat,
  14. Biztosítja a jelenléti ívek vezetésének feltételeit, ellenőrzi azok havi zárását, gondoskodik őrzéséről,
  15. Munkavállalók éves szabadságolására tervet készít, vezeti a szabadságok nyilvántartását.


4.4. Informatikai feladatok:

  1. Biztosítja a számítástechnikai eszközök folyamatos működését, a Hivatalon belül a jogtiszta szoftver használatát,
  2. Javaslatot tesz a számítástechnikai berendezések és programok fejlesztésére,
  3. Üzemelteti a számítógépes hálózatot, gondoskodik a hálózatot érintő hibák kijavításáról.
  4. Nyilvántartja a Hivatal számítástechnikai eszközeit,
  5. Elkészíti az informatikai eszközök, alkalmazások használatának szabályait, gondoskodik ezek betartásáról, illetve betartatásáról.


4.5. Ügyvitelszervezői feladatok:

  1. Biztosítja a Hivatal munkavégzéséhez szükséges fogyóeszközöket, irodaszereket, azokat beszerzi, kiadja,
  2. Gondoskodik a küldemények postázásáról, illetve kézbesítéséről,
  3. Biztosítja a Hivatal közlönyökkel, szak- és napilapokkal, szakkönyvekkel való ellátását, azokról nyilvántartást vezet,
  4. Gondoskodik a takarítás és telefonközpont ellátásáról,
  5. Gondoskodik a testületi, bizottsági ülések, egyéb rendezvények megtartásához szükséges helyiségekről, tárgyi és technikai feltételekről,
  6. Gondoskodik a Hivatalban lévő telefonok, faxok, fénymásolók működőképességéről,
  7. Gondoskodik az illetékes hatóságok által előírt biztonságtechnikai vizsgálatok elvégeztetéséről és a hiányosságok megszüntetéséről.
  8. Vezeti a bélyegző-nyilvántartást,
  9. Gondoskodik a Hivatal által használt épületek kisebb karbantartási munkáinak elvégzéséről.


4.6. Iktatási feladatok:

  1. Elvégzi a Hivatalhoz beérkező posta bontását, nyilvántartásba vételét, csoportosítását szignáláshoz,
  2. Ellátja a központi iktatással, irattározással, selejtezéssel kapcsolatos feladatokat a külön szabályzatban foglaltak szerint,
  3. Kezeli a kézi és központi irattárakat,
  4. Elkészíti az éves hatósági statisztikát. –

Iktatással, postázással kapcsolatos feladatok ellátásának rendje:

        Hétfőtől-csütörtökig:

                  11.00-12.00

                  Ügyiratok átadása iktatásra,

                  Postázandó küldemények leadása

                 

                  13.00-14.00

                  Irattározandó ügyiratok leadása

                  Egyéb kérések, egyeztetések

Péntek:

10.00-11.00

                  Iktatandó, irattározandó ügyiratok leadása

                  Postázandó küldemények leadása


4.7. Egyéb feladatok:

  1. Ellátja az országgyűlési és helyi önkormányzati választások, valamint a kisebbségi önkormányzati választások, az Európa parlamenti választások, a népszavazások, helyi népi kezdeményezések előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat,
  2. Ellátja a bírósági ülnökök választásának előkészítésével kapcsolatos feladatokat,
  3. Gondoskodik a közérdekű adatok megjelentetéséről,
  4. A feladatkörét érintően elkészíti és aktualizálja a belső szabályzatokat, utasításokat, gondoskodik az abban foglaltak betartásáról, illetve betartatásáról:

- iratkezelési szabályzat

- közszolgálati szabályzat

- közszolgálati adatvédelmi szabályzat

 - informatikai szabályzat

- közérdekű adatok közzétételére vonatkozó szabályzat

- a Hivatal SZMSZ-e

- kiadmányozási utasítás.


4.8. Birtokvédelemmel kapcsolatos feladatok:

  1. helyszíni szemle, tárgyalás tartása,
  2. birtokvédelmi ügyeket érintő határozatok meghozatala (kötelezést tartalmazó döntés, elutasítás),
  3. bírói út igénybevételének lehetőségéről való tájékoztatás.


4.9. Népesség nyilvántartással kapcsolatos feladatok:

  1. a helyi népesség nyilvántartási adatok kezelése, adatszolgáltatás teljesítése,
  2. adatszolgáltatási nyilvántartás vezetés,
  3. személyes adatok védelme,
  4. lakcímfiktíválási ügyekkel kapcsolatos feladatok (jegyzőkönyv felvétele, tényállás tisztázása, határozathozatal)


4.10. Hagyatéki ügyekkel kapcsolatos feladatok:

  1. az elhunyt hagyatékának leltározása (idézés, leltárfelvétel, adó-és értékbizonyítvány beszerzése),
  2. hagyatékhoz tartozó vagyontárgyak biztosítása,
  3. hagyatéki leltár és mellékleteinek közjegyző részére történő továbbítása.


4.11. Jegyző hatáskörbe tartozó gyámhatósági feladatok:

  1. a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre és a hátrányos helyzetre, illetve halmozottan hátrányos helyzetre való jogosultságának megállapítása,
  2. a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt, tartásra köteles hozzátartozó kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságának megállapítása,
  3. szünidei étkezés szervezése


4.12. Egyéb igazgatási feladatok:

  1. hatósági bizonyítványok, igazolások kiállítása, tanuk meghallgatása,
  2. hirdetmények kifüggesztése, a hirdetményekkel kapcsolatos észrevételek jegyzőkönyvben történő rögzítése, hirdetmények záradékolása, levétele,
  3. talált tárgyak átvétele, nyilvántartás vezetése, a talált dolog jogosultnak történő átadása, a dolog őrzése, értékesítése,

4.13. Ügyiratkezeléssel kapcsolatos feladatok:

  1. előterjesztések, határozatok nyilvántartása,
  2. levelek postázása,
  3. az ügyintézés hatékony segítése,
  1. iratkezelési, adminisztratív feladatok ellátása.


4.14. Szociális ügyek intézésével kapcsolatos feladatok:

  1. A szociális törvény által biztosított pénzbeli és természetbeni ellátásokra vonatkozó, valamint a törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban, önkormányzati rendeletekben foglalt valamennyi feladat ellátása,
  2. A polgármester, a Szociális Bizottság, valamint a jegyző hatáskörébe tartozó települési és rendkívüli települési támogatással kapcsolatban a kérelmek, valamint a szükséges mellékletek, igazolások átvétele, ellenőrzése, hiánypótlásra felhívás, az ügyek döntésre előkészítése, a bizottsági ülésen az ügyek előterjesztése, a határozatok postázása, közreműködés a döntés végrehajtásában.
  3. A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megszüntetése, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtéríttetése,
  4. Támogatások kifizetéséhez utalási lista készítése,
  5. Szociális ellátások elbírálásához szükséges, valamint hatósági megkeresésekre történő környezettanulmány készítése,
  6. Jogszabályban előírt nyilvántartási, adatszolgáltatási feladatok ellátása,
  7. Statisztikai adatok feldolgozása, összefoglaló jelentések készítése,
  8. Szolgáltatástervezési koncepció elfogadása, felülvizsgálata, aktualizálása,
  9. Folyamatos együttműködés, kapcsolattartás a Család- és Gyermekjóléti Szolgálattal, valamint a Védőnői Szolgálattal.


4.15. Kereskedelmi és ipari feladatok ellátása:

  1. Az üzletek működési engedélyének kiadása, kereskedelmi tevékenységek bejelentésének nyilvántartásba vétele, módosítása, visszavonása, új üzletkörrel történő bővítése, nyilvántartás vezetése, a nyilvántartás közzététele az önkormányzat honlapján, 2. Az üzletek működésével kapcsolatos egyéni- és közérdekű bejelentések kivizsgálása, 3. Vásárlók könyvének hitelesítése, nyilvántartása,
  2. Kereskedelmi és vendéglátóüzletek hatósági ellenőrzése, ideiglenes illetve végleges bezáratása, éjszakai nyitva tartás korlátozása, éjszakai kötelező nyitva tartás megállapítása,
  3. Mozgóárusítás engedélyezése,
  4. Statisztikai jelentések elkészítése a működő üzletekről, a bekövetkezett változásokról (új üzletek, megszűnt üzletek, üzletköri módosítások),
  5. Nyilvántartja a vendéglátó üzletekben üzemeltetett szerencsejátéknak nem minősülő szórakoztató játékokat,
  6. Ipari és szolgáltató tevékenység telepengedélyének kiadása, bejelentés köteles tevékenységek nyilvántartásba vétele, hatósági ellenőrzése, nyilvántartás vezetése, a nyilvántartás közzététele az önkormányzat honlapján,
  7. Szálláshely-szolgáltatási tevékenységek engedélyezése, nyilvántartásba vétele, a nyilvántartás közzététele az önkormányzat honlapján, hatósági ellenőrzés,
  8. Magánszálláshelyek és nem üzleti célú szabadidős szálláshelyek nyilvántartásba vétele, ellenőrzése, vendégkönyvek hitelesítése, záradékolása, statisztikai jelentés elkészítése,
  9. A fogyasztói panaszok kivizsgálásánál együttműködik a fogyasztóvédelmi hatósággal,
  10. Zenés, táncos rendezvények engedélyezése, módosítása, visszavonása, ellenőrzése,
  11. Hatósági bizonyítvány kiadása a hatósági nyilvántartásban szereplő adatok alapján,
  12. Illetékességi területen kívül kijelölés alapján eljárások lefolytatása,
  13. Nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely szolgáltatás végzésének bejelentése, a tevékenység folytatásának ellenőrzése, nyilvántartás vezetése,
  14. vásár, piac, helyi piac bejelentésével kapcsolatos eljárás.


4.16. Településüzemeltetési feladatok:

  1. A településfejlesztéssel, településrendezéssel, az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos feladatok ellátása,
  2. Részt vesz a településfejlesztési koncepció összeállításában, adatokat szolgáltat a településszerkezeti terv és Helyi Építési Szabályzat és az Arculati Kézikönyv elkészítéséhez,
  3. Védi a helyi építészeti örökséget, javasolja a településrendezési feladatok megvalósítása, továbbá a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében az érintett területre a változtatási, telekalakítási és építési tilalom elrendelését,
  4. A településrendezési feladatok megvalósítása érdekében javasolja az elővásárlási jog bejegyeztetését olyan területekre, illetve beépítetlen telkekre, ahol a településrendezési terv intézkedéseket tervez,
  5. Feltárja, számba veszi, fenntartja, fejleszti, őrzi és védi a helyi építészeti örökség értékeit, javasolja a védetté nyilvánítást. Korlátozásokat, kötelezettségeket, támogatást javasol a helyi építészeti örökség védelmével összefüggésben,
  6. Kiemelt figyelmet fordít a település, a területrendezés és fejlesztés, különösen a terület-felhasználás, a telekalakítás, az építés, a használat során a természeti értékek és rendszerek tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzésére,
  7. A fejlesztési, felújítási pályázatok előkészítésében és a közbeszerzési eljárások lefolytatásában részt vesz,
  8. Kapcsolattartás és együttműködés, műszaki felügyelet a pályázat útján megvalósuló beruházásokban.
  9. Az önkormányzat által benyújtott, külső közreműködő szervezetek általi lebonyolítású pályázatok kapcsán kapcsolattartás, nyilvántartás, követés, felügyelet,
  10. Az önkormányzat által benyújtott saját lebonyolítású pályázatokkal kapcsolatos feladatok ellátása,
  11. Közbeszerzési eljárások lefolytatásában való közreműködés,
  12. A további részletes feladatokat a Közbeszerzési szabályzat tartalmazza,
  13. Köztemetők létesítése, lezárása, megszüntetése. Felekezeti temetők esetében közszolgáltatási szerződések előkészítése, az abban foglaltak végrehajtásának figyelemmel kísérése.
  14. Temetők fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos hatósági ügyek,
  15. Vízi-közmű szolgáltatás, ivóvíz, szennyvíz üzemeltetésének és rekonstrukciójának figyelemmel kísérése, fejlesztésükkel kapcsolatos feladatok ellátása,
  16. Árvízvédelmi védművek üzemeltetésével, fejlesztésével és létesítésével kapcsolatos feladatok ellátása,
  17. Patakok, csatornák áradása esetén a szükséges védekezési feladatok koordinálása.
  18. A folyékony hulladék gyűjtésével, szállításával, elhelyezésével kapcsolatos feladatok, helyi közszolgáltatás megszervezése, közszolgáltatási szerződés előkészítése,
  19. Helyi rendeletek előkészítése (folyékony hulladék gyűjtése, szállítása, ártalmatlanítása, vízszolgáltatási korlátozási terv),
  20. Csapadékcsatorna hálózat üzemeltetésének figyelemmel kísérése,
  21. Ivóvíz, szennyvíz, csapadékcsatorna törzshálózatra történő csatlakozás engedélyezése, elrendelése,
  22. Vizek, és vízi létesítmények nyilvántartása,
  23. Vízmérőhely és tisztítóaknák közterületen történő elhelyezése,
  24. Vízi közüzemi tevékenység koncepciója, vízrendezési programok előkészítése,
  25. Vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyek kiadása (pl. kutak létesítési engedélye).


4.17. Közlekedési igazgatási feladatok:

  1. Helyi forgalomszabályozási, forgalomtechnikai tervek készítése és rendszeres időközönkénti felülvizsgálata,
  2. Utak, hidak nyilvántartása, rendszeres ellenőrzése,
  3. Helyi közutak és gyalogjárdák állapotának figyelemmel kísérése, felújításokra, új utak és járdák létesítésére vonatkozó javaslatok összeállítása,
  4. Járdák létesítési engedélyezése, gépkocsi behajtók létesítéséhez közutak nem közlekedés célú igénybevételéhez szükséges kezelői hozzájárulások kiadása,
  5. Közút menti építmény elhelyezési, fakivágási és ültetési engedélyének kiadása,
  6. Közutak műszaki, minőségi, baleseti, forgalmi adatainak, valamint forgalmi rendjét meghatározó jelzésének nyilvántartása,
  7. Közutak, járdák, kerékpárutak forgalomba helyezése, megszűntetése,
  8. Közvilágítási berendezések létesítése, működtetése,
  9. Parkolási, eseti behajtási és egyéb eseti közlekedési engedélyek (útlezárás kiadása),
  10. Gyalogutak, járdák, kerékpárutak, közutak, parkolók fenntartása, tisztántartása, síkosság elleni védekezés megszervezése,
  11. Utcabútorok elhelyezésének engedélyezése, utca névtáblák kihelyezése,
  12. Közlekedési, kártérítési igények kivizsgálása,
  13. Távközlési és egyéb nyomvonal jellegű építmények létesítésével kapcsolatos tervegyeztetés és kezelői hozzájárulás kiadása,
  14. Útvonal engedélyek kiadása,
  15. Közutak osztályba sorolása a jogszabályi előírások szerint,
  16. Együttműködés a közúti tömegközlekedést végző vállalatokkal, valamint az állami tulajdonú közutak kezelőivel (Magyar Közút Nonprofit Zrt.),
  17. Közúton, járdában elhelyezett közművek létesítményeinek meghibásodása esetén a közmű üzemeltetőjének tájékoztatása és a hiba kijavításának kérése.


4.18. Állategészségügyi feladatok ellátása:

  1. Állatkiállítás, állatbemutatás, állatversenyek helyének és idejének engedélyezése, nyilvántartása.
  2. Vadkár, vadászati kár, vadban okozott kárügyek (szakértő kirendelése, egyezség létrehozása).


Pénzügyi feladatatok:


4.19. Helyi adókkal kapcsolatos feladatok ellátása:

  1. helyi adó (telekadó, építményadó, iparűzési adó, idegenforgalmi adó) bevallások feldolgozása, javítása, ellenőrzése, fizetési meghagyások készítése,
  2. gépjárműadó határozatok készítése,
  3. talajterhelési díj bevallások feldolgozása,
  4. minden adónemben a kötelezettségek nyilvántartása, befizetések lekönyvelése, adószámlák kezelése, zárási összesítők, jelentések készítése,
  5. szabálysértési és más hatóságok által kimutatott bírságok, adók módjára behajtandó köztartozások behajtása, az eredményességről visszajelzés készítése,
  6. adóhátralékok és idegen helyről kimutatott tartozások behajtása,
  7. hagyatéki ügyekben és más hatóság megkeresésére ingatlan értékbecslés készítése,
  8. adóigazolás kiadása, vagyoni bizonyítvány készítése,
  9. helyi adórendelet módosításának előkészítése.


4.20. Pénzügyi igazgatással kapcsolatos feladatok ellátása:

  1. a Képviselő-testület és a bizottságok hatáskörébe tartozó pénzügyi gazdasági döntések előkészítése,
  2. a központi költségvetés figyelembe vételével a falu éves költségvetésének megtervezése, elkészítése,
  3. az éves és hosszabb távú pénzügyi koncepciók kidolgozásával kapcsolatos feladatok,
  4. a testület által elfogadott éves pénzügyi terv végrehajtásának felügyelete, a Hivatal és az intézmény vonatkozásában,
  5. a költségvetési szervek pénzellátása,
  6. a kimenő számlázással kapcsolatos feladatok, a követelések behajtása,
  7. a Hivatal operatív gazdálkodása, számviteli rend kialakítása, pénzügyi szabályzatok elkészítése folyamatos aktualizálása.
  8. a pénzforgalmi nyilvántartások vezetése, havi féléves, háromnegyed éves és éves információ szolgáltatása az államháztartás számára,
  9. az önkormányzat zárszámadásának elkészítésével kapcsolatos feladatok, a normatív költségvetési hozzájárulásokkal való elszámolás, az önkormányzat költségvetési beszámolójának elkészítése,
  10. az SZJA-val kapcsolatos munkáltatói és az ÁFA-val kapcsolatos adóalanyi feladatok, 11. a házipénztár kezelésével kapcsolatos feladatok, valamint a tárgyi eszközök nyilvántartásának vezetése,
  11. a kötelezettség-vállalások nyilvántartásának vezetése,
  12. közműfejlesztési hozzájárulás igénylése-kiutalása,
  13. hitelkérelem, hitelek nyilvántartása,
  14. választással kapcsolatos költségek számfejtése, elszámolása, kifizetése,
  15. önkormányzati határozatban megállapított pénzellátások kiutalása,
  16. szociális ellátások számfejtése, kifizetése,
  17. a Hivatal eszközeinek nyilvántartása, leltározása, értékelése, selejtezése,
  18. pénzügyi szigorú számadású bizonylatok kezelése,
  19. gazdálkodási kifizetések számfejtése,
  20. normatív állami hozzájárulások igénylése, elszámolása,
  21. a működési forráshiánnyal kapcsolatos pályázatok készítése-elszámolása,
  22. cafetéria juttatások (elemek) beszerzése, elosztása, ehhez kapcsolódó pénzügyi elszámolás.


4.21. Vagyongazdálkodási feladatok ellátása:

  1. Közreműködik a vagyongazdálkodási koncepció, illetve a vagyongazdálkodási terv elkészítésében,
  2. Önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos önkormányzati rendeletek előkészítése, hatályos rendeletek karbantartása,
  3. Az ingatlanok felújításához szükséges engedélyezési tervek elkészítése, építési engedélyek beszerzése, kivitelezési munkálatok lebonyolíttatása (pályáztatás, stb.),
  4. Önkormányzati tulajdonú ingatlanok létesítésére, felújítására, bővítésére, stb. vonatkozó pályázatokon való részvétel,
  5. Az önkormányzat - forgalomképtelen törzsvagyonának, - korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának és - üzleti vagyonának naprakész nyilvántartásával, - az ingatlanvagyon kezelésével és - a vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása,
  6. Önkormányzati ingatlanvagyon kataszter elkészítése és folyamatos naprakész karbantartása, vezetése, rendeletben előírt beszámoló jelentések összeállítása és a Magyar Államkincstár részére történő megküldése,
  7. Önkormányzati tulajdonú ingatlanok (épületek, építmények, építési telkek, termőföldek) elidegenítésével kapcsolatos Képviselő-testületi anyagok, előterjesztések elkészítése, a testületi döntések végrehajtása:
    1. a változásnak az ingatlan-nyilvántartásokban történő átvezettetése,
    2. értékbecslések elkészíttetése,
    3. az önkormányzat vagyonrendelete alapján a helyben szokásos módon az ingatlanok elidegenítésre történő meghirdetése,
    4. liciteljárások megszervezése, lebonyolítása,
    5. adásvételi szerződések elkészíttetése,
    6. a tulajdonjog változásának az ingatlan-nyilvántartáson történő átvezettetése,
    7. a változásnak az ingatlan kataszteren történő átvezetése,
  8. Önkormányzati tulajdonú ingatlanok (épületek, építmények, építési telkek, termőföldek) megvásárlásával kapcsolatos Képviselő-testületi anyagok, előterjesztések elkészítése, a testületi döntések végrehajtása:

a) adásvételi szerződések elkészíttetése,

b) a tulajdonjog változásának az ingatlan-nyilvántartáson történő átvezettetése,

c) a változásnak az ingatlankataszteren történő átvezetése.

  1. Önkormányzati tulajdonú szociális és piaci alapú bérlakások teljes körű nyilvántartása, bérbeadás, értékesítés előkészítése,
    1. a megüresedett önkormányzati bérlakások bérlőktől történő átvétele,
    2. bizottsági és Képviselő-testületi előterjesztések elkészítése, a bérlakások hasznosításával, illetve kiutalásokkal kapcsolatban,
    3. a megüresedett bérlemények hasznosításra történő meghirdetése a helyben szokásos módon,
    4. a meghirdetett bérlakásokra beérkezett pályázatok előzetes ellenőrzése, előkészítése, e) szerződéskötés előkészítése,
    5. liciteljárások megszervezése, lebonyolítása,
    6. lakbérek nyilvántartása,
    7. kintlévőségek kezelése,
  2. a Pénzügyi Bizottság munkájában és a bizottsági üléseken való részvétel,
  3. az önkormányzat tulajdonában lévő mezőgazdasági művelési ágú ingatlanok hasznosítására vonatkozó koncepció kialakítása és az erre vonatkozó önkormányzati rendeletben, illetve határozatokban foglaltak végrehajtása,
  4. az önkormányzat tulajdonában lévő mezőgazdasági művelési ágú ingatlanok hasznosítására bérleti szerződések megkötése, az ezekkel kapcsolatos nyilvántartások vezetése,
  5. mezőgazdasági művelési ágú ingatlanok művelési ágban tartásának ellenőrzése, helyszíni szemle során ezen ingatlanok állapotának rögzítése és a nyilvántartásokra történő rávezetése.


4.22. Anyakönyvi igazgatással kapcsolatos feladatok:

  1. a születési, a házassági, a bejegyzett élettársi kapcsoltok valamint a halotti anyakönyvek vezetése,
  2. házasságkötéseknél, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél történő közreműködés (jegyzőkönyv felvétele, ünnepi szertartás),
  3. külföldön történő házasságkötéshez szükséges tanúsítvány iránti kérelem továbbítása a felettes szervhez,
  4. igény szerint családi események társadalmi megünneplése során történő közreműködés,
  5. előírt adatszolgáltatás teljesítése,
  6. a számítógépes ASZA program alkalmazása,
  7. a névváltoztatással kapcsolatos feladatok (születési név változtatása esetén: a kérelmek átvétele, leellenőrzése és továbbítása, házassági név változtatása esetén: jegyzőkönyv felvétele, intézkedés a változás anyakönyvben történő átvezetése iránt),
  8. családi jogállás rendezése érdekében apai elismerő nyilatkozat felvétele
  9. az ASZA számítógépes programon belül a Fórum és a Levelező rendszer folyamatos figyelemmel kísérése.


4.23. Környezetvédelmi igazgatási feladatok:

  1. Csendes övezet kialakítása, területek zajvédelmi szempontból történő védetté nyilvánítása,
  2. Helyi természeti értékek védetté nyilvánításának előkészítése,
  3. Környezet- és természetvédelmi hatósági feladatok (engedélyek, határértékek megállapítása, hatásvizsgálat, felülvizsgálat, kötelezettségek megállapítása, tilalmak, környezeti hatással járó jogerős határozatok, közigazgatási szerződések közzététele),
  4. Környezetvédelmi és természetvédelmi program, hulladékgazdálkodási terv készítése, felülvizsgálata,
  5. Helyi környezetvédelmi és természetvédelmi rendeletek előkészítése, a szükséges eljárások lefolytatása, zaj és rezgésvédelmi ügyek
  6. Kapcsolattartás a szilárd kommunális hulladék gyűjtését, szállítását és elhelyezését végző közszolgáltatóval, a díjrendeletben előírt kedvezmények igazolása,
  7. Zaj- és levegőszennyezési források naprakész nyilvántartása,
  8. A lakóhelyi környezet állapotának folyamatos figyelemmel kísérése, a környezeti állapotról szóló tájékoztató előkészítése.
  9. Levegőtisztasági intézkedési terv készítése (füst, köd riadóterv),
  10. Hulladékkezelési szerződések (közszolgáltatási szerződés előkészítése a szükséges jogszabályi változások átvezetése),
  11. Légszennyezési zajvizsgálatok, mérések elvégeztetése, a szükséges intézkedések megtétele,
  12. Légszennyezési, zaj- és természetvédelmi, valamint hulladékgazdálkodási bírság megállapítása,
  13. Illegális hulladéklerakás megakadályozása, illetve a már kialakított lerakók felszámolására intézkedések megtétele,
  14. Állattartási és állatvédelmi ügyek, az állattartás helyi szabályozásához szükséges helyi rendelet előkészítése,
  15. Méhészek és méhvándorlás nyilvántartása,
  16. Parlagfű mentesítése (allergiát okozó nyomnövények elszaporodásának megakadályozásával kapcsolatos feladatok),
  17. Veszélyes állatok tartási engedélyének kiadása,
  18. Fakivágási bejelentések, engedélyek, közterületi fapótlás,
  19. Járványügyi intézkedések, veszélyes kártevők elleni védekezés, szúnyog- és rágcsálóirtás megszervezése,
  20. Gyepmesteri feladatok koordinálása, befogott állatok elhelyezése.


4.24. Belső ellenőrzési feladatok ellátása:

A belső ellenőrzési feladatok ellátása a megbízás alapján külső szakértővel kötendő megállapodás alapján kerül sor. Belső ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok:

  1. a Hivatal és az Önkormányzat intézményének pénzügyi-gazdasági munkájának segítése, a folyamatos ellenőrzésekben a vezetői munka támogatásában,
  2. hosszú távú ellenőrzési ütemterv készítése a célok és prioritások figyelembe vételével, ennek folyamatos karban tartása,
  3. rövid távú (éves) munkaterv készítése (képviselő-testületi előterjesztése),
  4. belső ellenőrzési munkatervben foglalt rendszerellenőrzési (átfogó), szabályszerűségi, céltéma és utóvizsgálatok elvégzése. Az elvégzett vizsgálatokról jelentés készítése, a jelentésben megfogalmazott megállapítások nyomon követése,
  5. Belső Ellenőrzési Kézikönyv folyamatos karbantartása,
  6. évente a Képviselő-testület részére beszámoló készítése az elvégzett munkáról.


5. A helyettesítés és kiadmányozás rendje


5.1. A helyettesítés rendje: A Polgármestert a Képviselő-testület tagjai közül választott Alpolgármester helyettesíti.

A jegyzőt akadályoztatása és távolléte idején a megfelelő képesítéssel rendelkező igazgatási vezető főtanácsos helyettesíti. Az ügyintézők a munkaköri leírásokban rögzítettek szerint helyettesítik egymást.


5.2. A kiadmányozás rendje: A hivatalban a kiadmányozás jogát feladat- és hatáskörének megfelelően, továbbá a polgármester részbeni szabályozása szerint a jegyző gyakorolja. Távollétében a kiadmányozási jog sürgős esetekben az igazgatási vezető-főtanácsost illeti meg. Kiadmányozási jog illeti meg az ügy érdemét nem érintő közbenső intézkedések esetén az ügyintézőket.


6. Kötelezettségvállalás, ellenjegyzés és érvényesítés rendje


6.1. A kötelezettségvállalás olyan intézkedés, amely valamely fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget von maga után. Olyan felelősség, amelynek során, ha a kötelezettségvállalásban megjelölt feltétel teljesül, akkor az abból adódó kötelezettségeket viselni kell. A kötelezettségvállalás során az arra jogosult személy intézkedést tesz a munka, szolgáltatás elvégzésére, az áruszállítás megrendelésére és egyben kötelezettséget vállal arra, hogy az elvégzett munka, illetve szolgáltatás teljesítése után, annak átvételét követően a megállapodás szerinti ellenértéket kiegyenlíti.


6.2. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 52. § (6) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat kiadásai előirányzatai terhére a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy vállalhat kötelezettséget, a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a jegyző által írásban kijelölt köztisztviselő jogosult.


6.3. A Hivatal nevében pénzügyi kötelezettségvállalásra a jegyző jogosult.


6.4. A jegyző a kötelezettségvállaló az alábbi esetekben is:

a) a Hivatal köztisztviselői munkaviszonyával kapcsolatosan,

b) a Hivatal működési kiadásai esetén,

c) az állami szervek által a jegyzőkre telepített feladatok esetén,

d) választásokkal kapcsolatos kiadások esetén.


6.5. Kötelezettségvállalás 200.000 Ft felett csak írásban történhet. A kötelezettségvállalás csak ellenjegyzéssel válik kötelező érvényűvé.


6.6. A kötelezettségvállalás részletes szabályait a Hivatal Pénzügyi Szabályzata tartalmazza.



7. Az ellenjegyzés, utalványozás, érvényesítés, ellenőrzés szabályai


Az ellenjegyzés, utalványozás, érvényesítés, ellenőrzés részletes szabályait a Hivatal Pénzügyi Szabályzata tartalmazza.



8. A bélyegzők használatának a rendje


8.1. A Hivatal bélyegzője: körbélyegző, a Hivatal megnevezésének feltüntetésével, középen a Magyarország címerével, alul a bélyegző sorszámával.

A hivatal hivatalos hosszúbélyegzője: "Zsámboki Polgármesteri Hivatal 2116 Zsámbok, Bajza Lenke tér 10. A Jegyző hivatalos körbélyegzője: "ZSÁMBOK KÖZSÉG JEGYZŐJE" középen a magyar címerrel.

A Polgármester hivatalos körbélyegzője: "ZSÁMBOK KÖZSÉG POLGÁRMESTERE" középen a magyar címerrel.

8.2. A Polgármesteri Hivatal hivatalos bélyegző-lenyomatát csak a kiadmányozásra jogosult aláírásával ellátott kiadványokon lehet használni. Valamennyi hivatali dolgozó csak a rendelkezésére bocsátott bélyegzőt jogosult használni, a bélyegző-nyilvántartásnak megfelelően.


8.3. A Hivatal bélyegzőinek felsorolását és leírását a bélyegző nyilvántartás tartalmazza. A Hivatalban használható bélyegzők beszerzését a Jegyző engedélyezi. A nyilvántartást az igazgatási főelőadó vezeti, aki a bélyegzők meglétét évente legalább egyszer ellenőrizni köteles.


8.4. A bélyegző kezelője, használója anyagi, fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik azok jogszerű használatáért.


8.5. A bélyegző elvesztését az igazgatási főelőadónak írásban jelenteni kell, aki köteles az elvesztés körülményeit és a dolgozó felelősségét megvizsgálni és a szükséges intézkedéseket megtenni, továbbá a megsemmisítési eljárást lefolytatni.


8.6. A bármely okból használhatatlanná, vagy feleslegessé vált bélyegzőket az igazgatási főelőadónak vissza kell adni, aki gondoskodik annak megsemmisítéséről, illetve őrzéséről, arról jegyzőkönyvet vesz fel és azt a nyilvántartás mellékleteként őrzi.



9. A Hivatal képviselete, munkarendje


9.1 A hivatal képviseletét a polgármester, jogi képviseletét a jegyző, vagy eseti megbízással ügyvéd látja el. A polgármester és a jegyző jogosult képviseleti jogot biztosítani egyéb személyek részére. A hivatal munkatársai képviseletet a hatáskör jogszabályi címzettjétől kapott eseti felhatalmazás alapján láthatnak el.


9.2 A sajtó és más médiák előtti képviseletre (nyilatkozattételre) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző jogosultak.


9.3 Munkaköri feladatok

  • A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői a jegyző által megállapított munkaköri leírás szerint látják el feladatukat. A munkaköri leírások összeállítása, folyamatos karbantartása a jegyző feladata.


9.4 A Polgármesteri Hivatal működése

9.4.1. Munkarend:

  1. A Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek munkarendje a következő:

Hétfő:             08.00 – 18.00

Kedd:             08.00 – 16.00

Szerda:                       08.00 – 16.00

Csütörtök:                  08.00 – 16.00

Péntek:                       08.00 – 14.00

  1. Rugalmas munkaidő beosztás esetén 09.00 – 14.00 óráig tartó törzsidőben a munkahelyen kell tartózkodni.


9.4.2 Ügyfélfogadás rendje:

  1. A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje:

Hétfő:             08.00 – 18.00

Kedd:             nincs ügyfélfogadás

Szerda:            08.00 – 16.00

Csütörtök:       nincs ügyfélfogadás

Péntek:            nincs ügyfélfogadás

  1. Pénztári órák ügyfélfogadási napokon: 09.00 – 12.00 óráig
  2. A polgármester ügyfélfogadási rendje:

Hétfő:             09.00 – 12.00

Szerda:            13.30 – 16.00

  1. A jegyző ügyfélfogadási rendje:

Hétfő:             08.00 – 16.00

Szerda:            08.00 – 16.00

9.4.3 A munkaidő heti 40 óra, melyből a dolgozó az ügyfélfogadási időben köteles munkahelyén tartózkodni. A jegyző a polgármester egyetértésével ettől eltérő munkarendet is megállapíthat. Az eltérő munkarendet az érintettek munkaköri leírása tartalmazza.

9.4.4 Rendkívüli esetben a köztisztviselő a heti 40 órán felül is köteles a Polgármesteri Hivatalban munkát végezni. A túlmunkáért a köztisztviselőt szabadidő illeti meg, melyet 1 hónapon belül, időarányosan igénybe kell vennie. A munkaidő alatt a jegyző által engedélyezett nem hivatali célú távollétet a köztisztviselő köteles időarányosan ledolgozni. A munkaidő, a szabadság, illetve az egyéb távollét nyilvántartása jelenléti íven történik, amelynek a naprakész vezetése kötelező.

9.4.5 A munkaközi szünet időtartama 30 perc, mely beleszámít a munkaidőbe. A munkaközi szünet 12.00 -13.00 óra közötti időben vehető igénybe, de ettől eltérő igénybevételt a jegyző engedélyezhet.

9.4.6 A köztisztviselőt a jegyző a munkakörébe nem tartozó munkavégzésre is kötelezheti, s ha az eredeti munkakört is ellátja az illetményen felül helyettesítési díj is megilleti. A helyettesítési díj mértékét a jegyző határozza meg.

9.4.7 A települési képviselőket soron kívül fogadni kell.


10. A Hivatal ügyiratkezelése


10.1. A hivatalhoz érkező postát a személyre szólóan címzett küldemények kivételével a jegyző bontja.


10.2. A küldemények bontása után az iratokat a jegyző átnézi, majd azokat szignálja az ügyintézőkre és haladéktalanul továbbítja az iktatóba.


10.3. Az ügyiratok iktatása és kezelése számítógépes nyilvántartás keretében történik. Fő szabályként valamennyi külső szervtől érkező iratot továbbá a hivatalból történő kezdeményezésre induló ügyek alapiratát be kell iktatni. Nem szükséges beiktatni a hivatalon belüli leveleket, a meghívókat, a tájékoztató jellegű, csupán tudomásul vételt igénylő iratokat.


10.4. Az ügyirat számát, tárgyát, ügyintéző nevét, elintézési határidőt és az irattározás tényét tartalmazó számítógépes programba az iktatást ellátó ügyintézők naprakészen kötelesek vezetni.


10.5. Irattárba az elintézett ügyiratok kerülnek, amelyeket két évig kézi irattárban, majd a központi irattárban kell megőrizni. Az ügyiratok irattározását, selejtezését a vonatkozó szabályok szerint kell elvégezni.


10.6. Az ügyintéző az ügyet az ügyintézési határidőn belül köteles elintézni. Az elintézett ügyiratokat folyamatosan irattárba kell helyezni.


10.7. A közszolgálati jogviszony megszűnésekor az ügyintéző az iktatóval átadás-átvétel keretében a nevére iktatott és nem irattározott ügyiratokkal köteles elszámolni. Az átadás átvételről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek egy példányát a jegyzőnek kell átadni.


10.8. Az ügyiratkezelés és irattározás részletes előírásait a Hivatal Iratkezelési Szabályzata tartalmazza.


11. Szabadság igénybevételének rendje


11.1. A köztisztviselők szabadságának a kiadását a jegyző engedélyezi. A szabadság nyilvántartása a szabadság-nyilvántartási íven történik, amelynek pontos vezetése kötelező.


11.2. A szabadságok kiadását a Polgármesteri Hivatal működőképességének biztosításával kell végrehajtani.


11.3. A polgármester és a köztisztviselők szabadság nyilvántartását a pénzügy vezeti.


11.4. A munkából való távolmaradás tényét a dolgozónak haladéktalanul jelentenie kell.


11.5. A Hivatal dolgozói munkaköri leírásukban foglaltak szerint helyettesítik egymást.


12. Munkáltatói jogok gyakorlása


12.1. A hivatal köztisztviselői tekintetében a munkáltatói jogokat a jegyző az alábbiak szerint gyakorolja:

  1. kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, jutalmazás kérdésében a polgármester egyetértésével dönt,
  2. a szabadságolási ütemterv szerint engedélyezi a dolgozók éves szabadságának kiadását, továbbá dönt a fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről,
  3. engedélyezi a belföldi hivatalos kiküldetést, illetve annak teljesítését követően az útiszámlát igazolja,
  4. engedélyezi az illetményelőleg igénybevételét,
  5. túlmunkát rendelhet el.



13. Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek köre


Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben (a továbbiakban: Vnytv.) foglaltak alapján a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök:

  1. Vnytv. 3. § (1) bekezdés c), d), e) pontja alapján kétévenként: - jegyző 
  2. Vnytv. 3. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdés c). d). e). pontja alapján ötévenként: közszolgálati jogviszonyban álló alábbi ügyintézők:

Kapitz Tibor igazgatási vezető főtanácsos

Rácz Sándorné pénzügyi vezető főtanácsos

Pálné Madarász Gabriella főelőadó



14. A Hivatal belső szabályzatai


14.1. A Hivatal törvényes működését a hatályos jogszabályokkal összhangban levő alapdokumentumok határozzák meg.

14.2. A Hivatal működését meghatározó dokumentum Zsámbok Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint a szakmai és gazdasági munka vitelét segítő különféle szabályzatok, munkaköri leírások.

14.3. Belső szabályzatok:

a) Számviteli Politika,

b) Számlarend,

c) Pénzkezelési Szabályzat,

d) Eszközök és Források Értékelési Szabályzata,

e) Készletgazdálkodási Szabályzat

f) Leltárkészítési és Leltározási Szabályzat

g) Házi Pénztár és Pénzkezelési Szabályzat

h) Felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének Szabályzata

i) Bizonylati Rend Szabályzat,

j) Közbeszerzési Szabályzat

k) Tűzvédelmi Szabályzat,

l) Munkavédelmi Szabályzat,

m) Belső Ellenőrzési Szabályzat (kézikönyv)

n) Iratkezelési Szabályzat

o) Közszolgálati Szabályzat

p) Adatvédelmi Szabályzat

q) Informatikai Szabályzat


14.4. A Hivatal irányítója és vezetője a Hivatal működési és gazdálkodási feladatainak ellátása érdekében szabályzatokat és utasításokat adnak ki, melyek felsorolása a záró rendelkezések között található.


15. A Hivatal munkájának koordinálása


15.1. A munkakezdés és befejezés időpontját a dolgozók kötelesek a titkárságon elhelyezett jelenléti ívbe bejegyezni. A munkaidő alatti eltávozást a jegyző engedélyezi.


15.2. A betegség miatti távollétet a dolgozó köteles annak első napján a jegyzőnek bejelenteni. Ezen bejelentési kötelezettség vonatkozik azon esetre is, amikor a dolgozó egyéb váratlan akadályoztatás miatt munkahelyén megjelenni nem tud.


15.3. A dolgozók kötelesek munkájuk során tudomásukra jutott hivatali titkot megőrizni, s ezen túl sem közölhetnek illetéktelen személyekkel olyan tényeket, adatokat, egyéb információt, amelyekből közvetlenül a Képviselő-testületre, annak bizottságára, a Hivatalra vagy az ügyfélre nézve hátrány származhat.


16. Képzés, továbbképzés


16.1. A Hivatal dolgozója kötelezhető a jogszabályokban előírt szakképesítés megszerzésére, amelyet a Hivatal köteles elősegíteni. A Hivatal dolgozója a munkaköréhez szükséges képzésen, továbbképzésen a munkáltató utasítása szerint köteles részt venni. A Hivatal a dolgozó továbbtanulását a jogszabályokban rögzített kedvezményekkel segíti.


16.2. Az éves továbbképzési terv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.


16.3 Továbbtanuló köztisztviselővel a jegyző tanulmányi szerződést köthet az iskolarendszerű oktatásban való részvétel esetén.


16.4 Az iskolarendszerű képzésben részt vevő köztisztviselő részére a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani kell. A szabadidő mértékét a jegyző az oktatási intézmény által kibocsátott iskolai foglalkoztatási, illetve a szükséges szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg.


16.5 Az iskolarendszerű oktatásban résztvevő köztisztviselők részére vizsganaponként a hatályos jogszabályokban előírt munkaidő kedvezménynél egy nappal több munkaidő kedvezményt biztosít az önkormányzat.


16.6 A nem iskolarendszerű képzésben résztvevő köztisztviselőknek tanulmányi munkaidő-kedvezmény, vagy szabadság csak abban az esetben jár, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, vagy a jegyző a köztisztviselővel tanulmányi szerződést köt.



17. Adatvédelem, titoktartás


17.1. A Hivatal dolgozói kötelesek a munkájuk során tudomásukra jutott hivatali titkot megőrizni. Nem közölhetnek illetéktelen személyekkel olyan adatokat, tényeket, amelyekről közvetlenül a Képviselő-testületre, annak bizottságaira, a polgármesterre, a Hivatalra vagy bármely ügyfélre nézve hátrány származhat.


17.2. A hivatali titkot a dolgozó köteles mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére a felettesétől engedélyt nem kap. A dolgozók felelősek az adatvédelmi törvény előírásainak és az adatvédelmi szabályok betartásáért, amellyel kapcsolatban kötelesek nyilatkozatot tenni.



18. Hivatali óvó, védő előírások


A Hivatal minden dolgozójával ismertetni kell a balesetvédelmi és tűzvédelmi előírásokat. Akinek tudomására jut, hogy az épületben bombát vagy bármely robbanó eszközt helyeztek el, haladéktalanul köteles értesíteni a jegyzőt. Bombariadó esetén a jegyző elrendeli a kivonulási terv szerint az épület elhagyását. A jegyző utasításának megfelelően értesíteni kell a rendőrséget és a tűzoltóságot a bombariadóról.


19. Teljesítményértékelés


Az egyéni teljesítménykövetelmények alapját képező kiemelt ágazati célokat a képviselő-testület választási ciklusra határozza meg, amely alapján a jegyző megállapítja az egyéni teljesítmény követelményeket és azt évente értékeli a külön jogszabályban foglaltak szerint.


20. Juttatások


20.1 A köztisztviselő illetmények számítási alapja az adott évi Magyarország költségvetéséről szóló törvényben meghatározott illetményalap.

20.2 A felsőfokú végzettségű köztisztviselők illetménykiegészítése az alapilletmény 10 %-a, középfokú végzettségű köztisztviselők illetménykiegészítése az alapilletmény 20 %-a

20.3.A köztisztviselők részére az önkormányzat a következő juttatásokat biztosíthatja:

  1. rendszeres szociális segély, melynek mértéke a havi 20 e Ft-ot, tartama az 1 évet nem haladhatja meg. A visszafizetés feltételeit a jegyző határozza meg.
  2. rendkívüli (eseti) pénzbeni szociális segély, melynek mértéke a havi 30 e Ft-ot, illetve az évi 90 e Ft-ot nem haladhatja meg
  3. temetési segély, mely a maximum köztemetés mértékének 1,5-szerese, a köztisztviselővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának halála esetén
  4. illetményelőleg, melynek legnagyobb mértéke az adójogszabályokban meghatározott adómentes rész felső határa

20.4. A 16.3 pontban megjelölt juttatások iránti kérelmet a gyesen/gyeden/gyeten lévő és a Polgármesteri Hivataltól nyugdíjba vonult személyek is benyújthatják. Ezen juttatások fedezetét az önkormányzat az éves költségvetésében biztosítja.

20.5. Az önkormányzat a köztisztviselők részére a Közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvényben meghatározott mértékben cafetéria juttatást biztosít. Az önkormányzat a törvényben meghatározott juttatási formákon túl más választható juttatást nem állapít meg. A cafetéria juttatásának formáját a köztisztviselő kérése alapján kell biztosítani.

20.6. A hivatal a köztisztviselőknek megtéríti a munkába járáshoz szükséges bérlet ellenében a díj 86 %-át, ha az helyközi autóbusszal történik.



21. Ellenőrzés rendje:


A képviselő-testületet ciklusonként legalább egy alkalommal beszámoló formájában tájékoztatni kell a hivatal munkájáról.



A Polgármesteri Hivatal feladatai


A Polgármesteri Hivatal feladatait jogszabály, a képviselő-testület, a polgármester és a jegyző határozza meg.

A Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek általános feladata a kulturált ügyfélfogadás, az ügyfelek ügyeinek törvényes, gyors intézése, szakszerű tájékoztatás nyújtása.

A köztisztviselő feladatait a köz érdekében, a jogszabályoknak és a képviselőtestület döntéseinek megfelelően szakszerűen köteles ellátni.


A Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek feladata:

  1. az önkormányzati és államigazgatási ügyek érdemi döntésre való előkészítése, a döntés végrehajtása
  2. szakértelemmel foglalkozik a rábízott területtel összefüggő valamennyi kérdéssel, felelős saját tevékenységéért és munkaterületén a törvényesség betartásáért
  3. a munkaköri leírásban részére megállapított feladatokat a jegyzőtől kapott szakmai iránymutatás és az irányadó határidők figyelembevételével végzi.


A hivatal dolgozói kötelesek:

  • a köz érdekében a jogszabályoknak és az irányító testület döntésének megfelelően szakszerűen, pártatlanul és igazságosan a kulturált ügyintézés szabályai, valamint a munkaköri leírásokban foglaltak szerinti feladatokat ellátni,
  • törekedni a gyors, hatékony ügyintézésre,
  • a jogszerű utasításokat végrehajtani, felhívni a figyelmet minden olyan jelenségre, amely a közérdeket, vagy az állampolgárok érdekeit sérti,
  • a munkafegyelmet megtartani,
  • szervezett, vagy önképzés keretében szakmai és jogi ismereteiket gyarapítani,
  • az állami és szolgálati titkok védelmére vonatkozó szabályokat betartani,
  • kötelesek az országgyűlési és helyi képviselőknek a helyi közügyekben a tájékoztatást megadni, a személyi adatok védelméről szóló törvényben foglalt kötelezettségek, illetve az állam és szolgálati titkokra vonatkozó szabályok egyidejű betartásával,
  • a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatok határidőben történő végrehajtásáért - amennyiben felelősként a polgármester, illetve a jegyző van megjelölve
  • az intézkedés előkészítéséért - a belső szervezeti egységek vezetői a feladat jellegének megfelelően közvetlenül felelősek. Kötelesek haladéktalanul megszervezni a feladat végrehajtásának megkezdését és a határidőig szükséges intézkedések megtételét.



Zsámbok, 2019. július 10.





Holló Ilona                                                                                 Nagyné dr.Szabó Judit

polgármester                                                                                  címzetes főjegyző



1. sz. függelék


Zsámbok Község Önkormányzata



Települési képviselők névsora, lakcíme





Holló Ilona

polgármester

Rákóczi u. 19.


Lapu István

alpolgármester

Szt. László u. 34.


Bajdikné Bálint Mária

testületi tag

Szt. István u. 14.


Bajnóczi Béla

testületi tag

Ady Endre u. 2/a.


Soós Erika

testületi tag

Turai út 25.


Németh Attila

testületi tag

Deák Ferenc u. 77.


Szigetiné Simon Rozália

testületi tag

Rákóczi u. 3.




2. sz. függelék




Zsámbok Község Önkormányzatának

bizottsági szervezet és tagjainak névsora




Pénzügyi- és Ellenőrző Bizottság




Bajnóczi Béla

elnök

Ady Endre u. 2/a.


Bajdikné Bálint Mária

elnökhelyettes

Szt. István u. 14.


Soós Erika

tag

Turai u. 25.


Bálint Péter

tag

József Attila u. 54/A.


Kókai Erika

tag

József Attila u. 19.




Egészségügyi- és Szociális Bizottság




Szigetiné Simon Rozália

elnök

Rákóczi u. 3.


Soós Erika

elnökhelyettes

Turai út 25.


Németh Attila

tag

Deák Ferenc u. 77.


Szabó Melinda

tag

Kossuth Lajos u. 77.


Török Krisztina

tag

Deák Ferenc u. 6.




3 .sz. függelék

Önkormányzat feladatai



Alaptevékenységi besorolás:

Államháztartási szakágazat     841105   Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási

                                                                    tevékenysége                               


Kormányzati funkció:

Korm. funkció         Megnevezés


011130             Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

011220             Adó-, vám- és jövedéki igazgatás

013320             Köztemető-fenntartás és -működtetés

013350             Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

013360             Más szerv részére végzett pénzügyi- gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások

016010             Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek


016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek


016080             Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

018010             Önkormányzatok elszámolásai a központi költségvetéssel

018020             Központi költségvetési befizetések

041231             Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232             Start-munkaprogram Téli közfoglalkoztatás

041233             Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

041236             Országos közfoglalkoztatási program

041237             Közfoglalkoztatási mintaprogram

042180             Állat-egészségügy

045160             Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

051040             Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása

052080             Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése

064010             Közvilágítás

066010             Zöldterület-kezelés

066020             Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072111             Háziorvosi alapellátás

072112             Háziorvosi ügyeleti ellátás

072311             Fogorvosi alapellátás

074011             Foglalkozás-egészségügyi alapellátás

074031             Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

074032             Ifjúság-egészségügyi gondozás

076061             Környezet-egészségügyi feladatok

081030             Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetetése és fejlesztése

082042             Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

082044             Könyvtári szolgáltatások

082061             Múzeumi gyűjteményi tevékenység

082063             Múzeumi kiállítási tevékenység

082064             Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység

082091             Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

082092             Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

082093             Közművelődés – egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek

082094             Közművelődés – kulturális alapú gazdaságfejlesztés

084031             Civil szervezetek működési támogatása


084032             Civil szervezetek programtámogatása


096015             Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

096025             Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben

104037             Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

104042             Gyermekjóléti szolgáltatások

106010             Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése

107051             Szociális étkeztetés

107052             Házi segítségnyújtás



4. sz. függelék



A dolgozók munkaruha ellátása


Munkaruha


munkakör

megnevezés

mennyiség

kihordási idő (év)

védőnő

kabát

1 db

5

utcai cipő

1 pár

2

köpeny

1 db

2

gondozónő

kabát

1 db

5

utcai cipő

1 pár

2

konyhai dolgozó

köpeny

1 db

1

munkacipő

1 pár

2

karbantartó

kabát

1 db

5 év




Védőruha


munkakör

megnevezés

mennyiség

kihordási idő (év)

karbantartás

kétrészes ruha

1 db

-

bakancs

1 pár

-







5. sz. függelék





Társulások, gazdasági társaságok jegyzéke


Zsámbok Község Önkormányzata tagként, vagy tulajdonosként vesz részt



  1. DAKÖV Kft.
    (2370 Dabas, Széchenyi u 3..)
  2. Zagyvakörnyéki Települési Szilárdhulladék-gazdálkodás Fejlesztése Társulás

(3011 Heréd, Rákóczi Ferenc u. 39.)

  1. Gödöllői Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Kistérségi Társulása
    (2100 Gödöllő, Szabadság tér 7.)
  2. Aszódi Kistérség Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulása
    (2170 Aszód, Petőfi S. u. 6/a.)
  3. Vácszentlászló agglomeráció – Valkó, Vácszentlászló, Zsámbok szennyvízlevezetése és tisztítása – Csatorna Beruházási és Üzemeltetési Önkormányzati Társulás
    (2115 Vácszentlászló, Zsámboki u. 2/a.)
  4. Turai Összevont Központi Orvosi Ügyeleti Társulás
    (2194 Tura, Petőfi tér 1.)
  5. Magyar Önkormányzatok Szövetsége
    (2100 Gödöllő, Szabadság tér 7.)
  6. Gödöllő Környéki Regionális Turisztikai Egyesület
    (2100 Gödöllő, Patak tér 7.)
  7. Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége
    (1171 Budapest, Damjanich u. 44.)



6. sz. függelék




Zsámbok Község Önkormányzata


közreműködésével létrehozott alapítványok



  1. „Kacó” Majoros István Közhasznú Alapítvány
    (2116 Zsámbok, Erzsébet tér 4.)
  2. „Alapítvány a Zsámboki Általános Iskolás Gyermekekért”
    (2116 Zsámbok, Bajza Lenke tér 7.)
  3. Makádi Margit Alapítvány (a kuratórium elnöke a mindenkori polgármester)
    (2116 Zsámbok, Bajza Lenke tér 10.)