Zsámbok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2020(II.6..) rendelete
Zsámbok község Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2020. 02. 06Zsámbok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2020(II.6..) rendelete
Zsámbok község Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Zsámbok Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében, valamint a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi Szervezeti és működési szabályzatot alkotja.
I. § [ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK]
(1) Az Önkormányzat Képviselő-testületének megnevezése: Zsámbok Község Önkormányzatának Képviselő Testülete
(2) Székhelye: Zsámbok, Bajza Lenke tér 10.
(3) Működési területe: Zsámbok község közigazgatási területe
(4) A Képviselő-testület hivatalának neve:ZSÁMBOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL
(5) A Képviselő-testület hivatalos lapja a „Zsámboki Krónika” című lap
Az önkormányzat jelképei, elismerései
2. § (1) A címer és a zászló leírását, használatának részletes szabályait külön önkormányzati rendelet határozza meg.
(2) Az önkormányzat hivatalos pecsétje: "Zsámbok község Önkormányzata" feliratú körbélyegző, középen a Magyarország címerével.
(3) Az önkormányzat hivatalos pecsétjét kell használni:
a) a képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére
a) b. a képviselő-testület nevében kötött megállapodásokra, szerződésekre.
(4) Az önkormányzat kör alakú díszpecsétjén középen Zsámbok község címere van, a köríven a következő felírat olvasható: "Zsámbok község Önkormányzata".
(5) Az önkormányzat díszpecsétjét kell használni:
Az önkormányzat nemzetközi és partnerkapcsolatai
3. § (1) Zsámbok község hivatalos testvér települési kapcsolatot tart fenn Vigántpetend településsel és a Kárpátaljai Tiszaújfalu nagyközséggel.
(2) A testvér és partner települési kapcsolat létesítése a képviselő- testület hatásköréből át nem ruházható, minősített többséget igénylő döntés.
Véleménynyilvánítás a helyi közösséget érintő ügyekben
4. § A képviselő- testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat-és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben –a polgármester indítványára – a képviselő–testület a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy civilszervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt vagy tesz kezdeményezést.
Az önkormányzat feladatai, hatásköre, szervezete
5. § (1) Az önkormányzat - saját felelősségére - vállalkozási tevékenységet folytathat.
II. A képviselő-testület működése
6. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 6 fő.
(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
(3) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze, akadályoztatása esetén alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása vagy érintettsége esetén a Pénzügyi-és Ellenőrző Bizottság elnöke.
(4) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell – a feltételek fennállása esetén elektronikus úton - megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
(5) A rendkívüli ülés meghívóját a polgármester az ülés előtt legalább 24 órával korábban – az összehívás okának megjelölésével - küldi meg. Az írásbeli meghívás mellőzhető, ha az ülésre okot adó körülmény az ülés azonnali megtartását indokolja. A sürgősség okát azonban közölni kell.
(6) A képviselő-testület ülésére a jogszabályban előírtakon túl, tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a napirendi pontok előterjesztőit,
b) a bizottságok nem képviselő tagjait, akiknek meghívását a bizottságok elnöke javasolja,
c) akiket a polgármester vagy a képviselők, illetve az előterjesztő a napirendhez kapcsolódóan javasolnak
d) azon, a településen székhellyel rendelkező önszerveződő közösségek képviselőit, melyek tevékenységi körét az ülésen belül az adott napirendi pont érinti
e) a település díszpolgárait
(7) A meghívóval együtt – az önkormányzati törvény erejénél fogva zárt tárgyalásra tartozó ügyek kivételével ki kell kézbesíteni az írásos előterjesztéseket is.
(8) A (6) bek. a), b) pontjában megjelöltek írásos előterjesztést csak ahhoz a napirendhez kapnak, amelyben érintettek, vagy amelyhez meghívásuk kapcsolódik.
(9) A polgármester engedélyével a képviselő-testület ülésén osztható ki:
a) kivételesen a meghívóban feltüntetett napirend írásos előterjesztése,
b) esetenként a meghívó kiküldését követően beérkezett, sürgős döntést igénylő ügy írásos előterjesztése.
A helyszínen kiosztott anyagok áttekintésére a polgármester meghatározott időtartamú olvasási szünetet rendel el.
(10) Olyan ügyekben melyben a képviselő-testület az önkormányzati törvény szerint zárt ülést tart, vagy tarthat az előterjesztéseket kizárólag a képviselőknek kell megküldeni.
A képviselő-testület üléseinek nyilvánossága
7. § (1) A képviselő-testület üléseinek nyilvánosságára az Mötv. 46. §-ában foglaltak az
A munkaterv
8. § (1) A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv. A munkaterv fél évre készül.
A közmeghallgatás
9. § (1) A képviselő testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, amelyen
Az előterjesztés
10. § (1) Előterjesztésnek minősül:
A tanácskozás rendje
11. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása vagy érintettsége esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása vagy érintettsége esetén a Pénzügyi-és Ellenőrző Bizottság elnöke.
(2) Az ülést az ülésvezető nyitja meg; megállapítja, hogy a képviselő-testület összehívása a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint történt, továbbá megállapítja a jelen lévő képviselők számát és a képviselő-testület határozatképességét, és kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait.
(3) Az ülésvezető az ülés teljes ideje alatt köteles ellenőrizni a határozatképességet. Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, az ülésvezető szünetet rendel el és kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.
(4) Amennyiben legfeljebb fél órán belül a határozatképességet nem sikerül helyreállítani, akkor az ülésvezető az ülést bezárja. A bezárás tényét a jegyző a konkrét időpontok feltüntetése mellett rögzíti a jegyzőkönyvben. Az ülés bezárása esetén a képviselő-testületet az ülésvezető 5 napon belül köteles újból összehívni, melynek napirendjére fel kell venni a megtárgyalásra nem került napirendi pontokat.
12. § (1) A napirend tervezetét az ülésvezető terjeszti a képviselő-testület elé. A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó napirendi pontok tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét.
(2) A képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását vagy a javasolt sorrend megváltoztatását.
(3) Az ülésvezető a meghívó szerinti napirend írásos tervezetét szóban kiegészíti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal.
(4) A képviselő- testület ülésén kiosztott anyag tárgyalására a képviselői indítványok, interpellációk és kérdések kivételével –csak halasztást nem tűrő esetben kerülhet sor a polgármester indokolt javaslata alapján,a jegyző törvényességi véleményével, amennyiben a képviselő testület a napirendre vételt megszavazza.
(5) A napirendről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(6) A képviselő- testület a polgármester javaslatára –legkésőbb a napirend elfogadásakor elhatározhatja, hogy a lakosság széles rétegeit érintő témát két fordulóban –előbb az előterjesztés elveit, majd a vita után a szerkesztett előterjesztést –tárgyalja meg.
(7) Kétfordulós tárgyalást lehet tartani, költségvetés, településrendezési terv és településfejlesztési koncepció elfogadásánál, kivéve azok módosítását.
(8) Az ülésvezető a tárgysorozatba vett előterjesztésekről külön-külön nyit vitát.
(9) A napirendi pont tárgyalásakor elsőként annak előterjesztőjét illeti meg a szó. Szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez olyan kérdésekben, amelyek a döntéshozatalt befolyásolhatják. Az előterjesztő szóbeli kiegészítését követően a tárgyban érintett bizottságok elnökei ismertetik a bizottságok véleményét.
(10) Ezt követően az előterjesztőhöz kérdéseket lehet intézni, amelyekre válaszolnia kell. A kérdésekre adott válaszok elhangzását követően az ülésvezető a döntést igénylő napirendi pont felett –a kérdésekre, interpellációkra adott válaszok kivételével – vitát nyit.
(11) A napirendi pont vitájában jelentkezési sorrendben a képviselők és a tanácskozási joggal részt vevők kapnak szót.
(12) Bármikor szót kérhet:
13. § (1) Az ülésvezető lezárja a vitát, ha megállapította, hogy nincs több hozzászóló. A vita lezárásáról szóló döntését az ülésvezető kimondja.
(2) A vita lezárását bármely képviselő javasolhatja, amelyről a képviselő testület külön vita és felszólalás nélkül határoz. Ebben az esetben a képviselő testület a vitát azzal a feltétellel zárja le, hogy a vitában még szót nem kapott képviselő szót kaphat, ha a vita lezárására vonatkozó szavazásig szólásra jelentkezett. Az így tett hozzászólásokat a vita részének kell tekinteni.
(3) A vita lezárását követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra, és legkésőbb ekkor nyilatkozik az elhangzott kiegészítések és módosító javaslatok felvállalásáról.
(4) Az előterjesztő által elfogadott módosításokat, kiegészítéseket a napirendre vonatkozó eredeti döntési javaslat részének kell tekinteni.
(5) Az előterjesztő a (3) bekezdés szerinti válasz, valamint a nyilatkozat megtétele előtt, vagy a szavazás előtt kérheti szünet elrendelését, amelyet az ülést vezető köteles megadni.
(6) A jegyzőnek jelzési kötelezettsége van a jogszabály sértő javaslatok, továbbá jogszabálysértő működés esetén. A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni. A jegyző hozzászólását követően a polgármester felhívja a javaslattevőeket nyilatkozzanak javaslatuk fenntartására, vagy visszavonására.
(7) A válasz után a polgármester az elhangzott módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti az arra vonatkozó (3) bekezdés szerinti előterjesztői nyilatkozattal együtt.
(8) Bármely képviselő javaslatára a képviselő- testület döntése alapján, valamint az előterjesztő kérésére a több eldöntendő kérdésre osztható határozat-tervezetről a Képviselő testület külön-külön szavaz.
(9) A vita lezárását követően, a szavazást megelőzően – vagy aközben – további hozzászólásra még ügyrendi kérdésben sincs lehetőség.
14. § (1) A képviselők a zárószavazás megkezdése előtt bármikor javasolhatják a téma napirendről való levételét, amelyről a képviselő- testület vita és felszólalás nélkül határoz.
(2) A napirendi pont tárgyalásától annak előterjesztője az ülés bármely –a kérdéses anyag tárgyában történő szavazást megelőző –szakaszában elállhat, és a beterjesztett anyagot a testület döntése nélkül visszavonhatja.
(3) Bármely képviselő javaslatára a Képviselő- testület a napirendi pontot a következő rendes ülésre elnapolhatja. Az elnapolásról a testület vita és felszólalás nélkül határoz.
(4) Amennyiben a vita lezárására és az elnapolásra is érkezik javaslat, az elnapolásra vonatkozó javaslat eldöntése megelőzi a vita lezárására vonatkozó javaslat eldöntését.
(5) Ugyanazt a napirendi pontot a képviselő testület legfeljebb egy alkalommal napolhatja el.
(6) A rendes képviselő-testületi ülésen a testületi ülés végén - zárt ülés elrendelése esetén annak megkezdése előtt a képviselő 3 perc időtartamban felszólalhat. Napirend után felszólalni a település életét, a képviselő-testület munkáját, vagy a képviselőket érintő általános jelentőségű kérdésekben lehet, kivéve az olyan ügyeket, amelyek az általános szabályok alapján napirendre tűzhetők, illetőleg kérdésként vagy interpellációként előterjeszthetők.
(7) Az ülésvezető a napirendi pontok tárgyalása után egyebek napirend keretében szót ad a felszólalásra jelentkezett képviselőknek.
(8) A napirend utáni felszólalás tartalmáról vita nem nyitható, azonban a felszólalással érintett 2 perc időtartamban viszontválaszra jogosult.
(9) A napirend utáni felszólalás határozati javaslatot nem tartalmazhat, arról a képviselő-testület határozatot nem hozhat.
(10) A polgármester az egyebek napirendi pont keretében tájékoztatást ad a két ülés között történt fontosabb eseményekről, szükség szerint a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról.
(11) A képviselő-testületi ülésen megjelentek felszólalással élhetnek az egyebek napirendi pontot követően maximum 2 perc időtartamban.
A tanácskozás rendjének fenntartása
15. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés vezetője gondoskodik. Ennek során:
16. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén –közeli hozzátartozójára is
Szavazás
17. § (1) A szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény írja elő.
(3) A név szerinti szavazás esetén a jegyző a képviselők ülésrendje szerint, az óramutató járásával egyező irányban felolvassa a képviselő névsorát, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(4) Ügyrendi kérdésről név szerinti szavazást nem lehet tartani.
(5) Az eldöntendő javaslatokat az ülésvezető bocsátja szavazásra. A döntési javaslat szövegét egyértelműen és úgy kell feltenni szavazásra, hogy arra egyértelműen lehessen szavazni.
(6) Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.
(7) A szavazásra bocsátás során az ülésvezető szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni – elegendő csupán arra utalni -, ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha az előterjesztő a vitában elhangzott módosító javaslatokat elfogadta, s ezen javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek.
(8) Az ülésvezető először – az elhangzás sorrendjében - a módosító és kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra. A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után dönt a képviselő-testület az eredeti előterjesztés szerinti javaslatnak a képviselő-testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó egészéről.
(9) Több ugyanazon rendelkezésre vonatkozó eltérő javaslat, módosító javaslat közül –ha egynél több megkapta az elfogadásához szükséges szavazatot –a képviselő testület által elfogadott változat az, amelyikre több „igen” szavazatot adtak le. Ha több változatra azonos számú igen szavazatot adtak le, ezekre vonatkozóan a szavazást egy esetben meg kell ismételni.
(10) Az ügyrendi javaslatokat az ülésvezető soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.
(11) A szavazatok összeszámlálása után az ülésvezető megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, az ellene szavazók és a tartózkodók számát, majd kihirdeti a döntést.
(12) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a szavazást bármely képviselő megindokolt kérésére meg kell ismételni. A szavazás megismétlésére csak közvetlenül a döntés kihirdetése után, újabb napirendi pont tárgyalása előtt kerülhet sor.
(13) Személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén, amennyiben az érintett a szavazásban részt vett a szavazást meg kell ismételni az érintett kizárását követően.
(14) Titkos szavazást a képviselő-testület tagjai közül választott 3 fős szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.
(15) Titkos szavazás zárt borítékba elhelyezett szavazólapon, külön helyiségben urna igénybevételével történik.
(16) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, valamint jelentést tesz a képviselő-testület részére a szavazás eredményéről.
A képviselő-testület döntései
18. § (1) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot és határozatot hoz.
(2) Az önkormányzat rendeleteit és határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:
Az önkormányzati rendeletalkotás
19. § (1) A képviselő-testület – az Alaptörvényben kapott felhatalmazás alapján- a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján - annak végrehajtására - önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
Az előterjesztések társadalmi véleményezése
20. § (1) A Képviselő-testület a nyilvános működésének erősítése, a rendeletalkotás sokoldalú megalapozásának érdekében a rendelettervezeteket – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – társadalmi véleményeztetésre bocsátja.
(2) A társadalmi véleményeztetés formái:
III. A képviselőtestületi anyagok tartalmi követelményei és benyújtásukra vonatkozó szabályok
21. § (1) A KÉPVISELŐ- TESTÜLET elé kerülhetnek:
Az előterjesztés
22. § (1) Az előterjesztés benyújtására a polgármester, az alpolgármester feladatkörében eljárva a képviselő- testület bizottsága, és a jegyző, továbbá a jogszabály alapján beszámolásra, tájékoztatás nyújtására kötelezettek jogosultak.
(2) Az előterjesztés irányulhat rendelet alkotására, vagy határozat meghozatalára.
(3) A képviselő testület elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi elemei:
a) a tárgy pontos meghatározása, valamint a téma esetleges korábbi Képviselő- testületi ülés napirendjén való megjelenésének és az azzal kapcsolatban meghozott döntésnek az áttekintése,
b) a meghozandó döntés indokainak bemutatása,
c) a tárgykört rendező jogszabályok megjelölése,
d) mindazon új követelmény, összefüggés, lakossági vélemény elemzése, amely új intézkedést, testületi döntést igényel,
e) mindazon körülmény, összefüggés, tény és adat bemutatása, amely lehetővé teszi az értékelést és a döntést indokolja,
f) azon személyek, szervek és szervezetek körének bemutatása,amelyeknek törvény alapján véleményezési, egyetértési joga áll fenn a meghozandó döntés körében, valamint amelyeket arról tájékoztatni szükséges
g) a döntéssel érintett feladat, valamint annak ellátásához szükséges feltételek és a végrehajtás során elérhető eredmények konkrét megjelölése,
h) a téma átfogó értékelését segítő mellékletek, statisztikai táblák, korábbi határozatok és a g) pont szerinti személyek, szervek és szervezetek véleményét, álláspontját tartalmazó írásos dokumentumok,
i) az előterjesztés megállapításaira –logikailag és tartalmilag –épül döntési javaslat, amely egyértelmű, szakszerű és végrehajtható, valamint határozati javaslat esetén tartalmazza a végrehajtásért felelősök nevét, a végrehajtási határidő megjelölését,
j) a tárgykörben korábban hozott döntés esetén rendelkezik annak további hatályáról, szükség szerint hatályon kívül helyezéséről,módosításáról, határozat esetén a hatályban fenntartásáról,
k) önkormányzati hatósági ügyben készített előterjesztés esetén a döntési javaslat tömör kivonata, és arravaló utalás, hogy az eljárás iratanyaga a Hivatalban tekinthető meg.
(4) A Képviselőtestület elé kerülő előterjesztések sokszorosítási példányának az előterjesztő aláírását tartalmaznia kell.
(5) Az előterjesztést a feladat-és hatáskörrel rendelkező állandó bizottság előzetesen véleményezi.
(6) A költségvetési rendelet végrehajtását érintő valamennyi előterjesztést és az ahhoz kapcsolódó módosító javaslatot csak a képviselő- testület költségvetést érintő ügyekben feladat-és hatáskörrel rendelkező bizottsága állásfoglalásával lehet benyújtani.
(7) Amennyiben előterjesztés vagy módosító javaslat a költségvetés kiadásának növelését vagy bevételének csökkenését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is.
(8) A Képviselő- testület hatáskörébe tartozó kinevezések, választások, és egyéb pályázatok esetén a pályázatra beérkezett pályamunkák az előterjesztés mellékletét képezik, azonban azokat a személyi jellegű döntések, és nagyobb terjedelmű egyéb pályázatok esetén csak az érintett bizottság tagjai részére kell megküldeni.
(9) A zárt ülés napirendjén szereplő előterjesztés jobb felső sarkában a "ZÁRT ÜLÉS NAPIRENDJE" megjelölést kell alkalmazni.
A BESZÁMOLÓ
23. § (1) A beszámoló
a) önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,
b) a Képviselő- testület valamely határozatának végrehajtásáról,
c) az interpellációk kivizsgálásáról,
d) a Képviselő- testület és szervei tevékenységéről készíthető.
(2) A beszámoló benyújtására a 22. § (1) bekezdésében meghatározottak jogosultak, azzal, hogy a jogszabály alapján beszámolásra kötelezett nem önkormányzati szervek beszámolóját a polgármester terjeszti elő.
(3) A beszámoló elfogadásáról a Képviselő- testület határozatot hoz.
Tájékoztató
24. § (1) A tájékoztató olyan információk Képviselő- testület elé terjesztését jelenti, amelyek
INDÍTVÁNY
25. § (1) Az indítvány javaslatot tartalmaz rendelet megalkotásra vagy határozat meghozatalára. Az indítványnak tartalmaznia kell a javasolt döntés főbb elemeit. Indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.
(2) A polgármester, az alpolgármester a képviselők, a bizottság elnökei, a jegyző vagy a kisebbségi önkormányzatok elnökei javasolhatják a képviselő-testületnek a napirendi javaslatba fel nem vett ügyek tárgyalását.
(3) Az indítvány aláírással ellátva elektronikusan is benyújtható és meg kell feleljen az előterjesztésekre vonatkozó tartalmi és formai követelményeknek.
(4) A képviselői indítvány vonatkozhat:
a) halasztást nem tűrő döntés meghozatalára,
b) az indítvánnyal javasolt döntés előkészítésére.
(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti indítvány alapján a Képviselő- testület az indítványban javasolt döntésről annak elhangzását, és a felett nyitott vitát követően azonnal dönt.
(6) A (4) bekezdés b) pontja szerinti indítvány elfogadásáról a polgármester nem nyit vitát, azonban ahhoz bármely képviselő –további javaslat megtételével –csatlakozhat. Az indítvány felett a Képviselő- testület vita és felszólalás nélkül dönt. Elfogadása esetén a Képviselő- testület a döntés előkészítésére a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt kéri fel.
Interpelláció, kérdés
26. § (1) Interpelláció: interpellációt valamely önkormányzati döntés vagy annak végrehajtása tárgyában, illetőleg intézkedés elmulasztása kapcsán lehet előterjeszteni a képviselő-testület tagjának. Az interpellációt az ülést megelőző nap 12,00 óráig kell írásban vagy elektronikusan benyújtani a polgármesterhez.
Az önkormányzati képviselő
27. § (1) A települési képviselő jogaira és feladataira Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadók.
(2) A képviselő főbb kötelezettségei:
VI. A képviselő-testület bizottságai
28. § (1) A képviselő-testütet döntéseinek előkészítésére, a döntés végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó bizottságot hoz létre.
(2) A Képviselő-testület állandó bizottságai:
29. § (1) A képviselő-testület a munkatervében határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottságok terjesztenek elő, illetve amelyek csak előzetes bizottsági állásfoglalással nyújthatók be.
(2) A bizottságok feladatkörükben ellenőrzik a Polgármesteri Hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját.
(3) A bizottságok tevékenységükről ciklusonként legalább egyszer beszámolnak a képviselő-testületnek.
30. § (1) A bizottságok belső működési szabályaikat – Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény. és e rendelet keretei között maguk határozzák meg.
(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Akadályoztatása vagy távolléte esetén feladatát az elnökhelyettes látja el.
(3) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:
AZ IDEIGLENES BIZOTTSÁG
31. § (1) A Képviselő- testület meghatározott feladat ellátására, javaslat kidolgozására bármely
A polgármester, az alpolgármesterek és a jegyző
32. § (1) A polgármester feladat és hatáskörére, képviselő-testületi tagságára, összeférhetetlenségére, megbízatására a Polgármesteri Hivatal irányítására, a jegyzővel való együttműködésre, munkáltatói joggyakorlásra a helyi önkormányzatokról szóló törvény előírásai az irányadók.
(2) Megbízatását főállásban látja el. A Polgármester szabadságát a Pénzügyi-Ellenőrző Bizottság engedélyezi.
(3) A polgármestert akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindegyikük akadályoztatása esetén a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság Elnöke helyettesíti. A polgármester akadályozott különösen: szabadság, betegség miatti távollét esetén.
(4) A főállású polgármester munkarendje egyezik a Polgármesteri Hivatal munkarendjével.
(5) Ügyfélfogadás minden hét hétfőn 9.00-12.00–ig és szerdán 13.30-16.00-ig.
(6) A polgármester polgármesteri esküjének megfelelően képviseli az önkormányzatot. Államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.
(7) A polgármester szervezi az önkormányzat és az állami szervek kapcsolatait és együttműködését, az önkormányzat és a külföldi partnertelepülések, szervezetek együttműködését.
(8) A polgármester kiadmányozza a pályázatokkal kapcsolatos önkormányzati nyilatkozatokat, dokumentumokat.
(9) A polgármester a testület két ülése közti időszakban a következő önkormányzati hatáskörökben járhat el:
a) Önkormányzati vélemény szomszédos önkormányzat helyi építési szabályzatáról szóló rendelete előkészítéséhez, megalkotásához, vélemény, egyetértési jog gyakorlása más önkormányzati rendelet alkotásához,
b) Költségvetési kiadásokat nem érintő kérdésekben önkormányzati támogatási szerződések, együttműködési megállapodások megkötése,
c) Támogatási nyilatkozatok, különböző akciókhoz, felhívásokhoz való csatlakozás ha annak forrásai biztosítottak.
d) Önkormányzatnak nyújtott pénzbeni vagy természetbeni támogatások elfogadása ,
e) az önkormányzat részvételével működő társulások társulási tanácsai ülésén az őt az önkormányzat képviseletében megillető szavazati jogot a kizárólagos, át nem ruházható képviselő-testületi hatáskörök kivételével és a képviselő-testület részére való utólagos beszámolási kötelezettség mellett a település érdekeinek megfelelően, szabadon gyakorolja.
(10) Gyakorolja a munkáltatói jogokat:
a) az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottak
b) a közhasznú, közcélú foglalkoztatottak
c) önkormányzattal munkaviszonyban álló egyéb foglalkoztatottak
d) egyéb munkáltatói jogok gyakorlása a Képviselő-testület által kinevezett személyek, intézményvezető felett.
(11) A polgármester pecsétje: "Zsámbok Község Polgármestere" feliratú körbélyegző, középen Magyarország címerével.
Az alpolgármester
33. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester javaslatára a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester ellátja a polgármester akadályoztatása, összeférhetetlensége, ill. tartós távolléte esetén a polgármester kötelezettségvállalási, utalványozási jogkörét, aláírja a polgármester közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket.
(3) Az alpolgármester egyéb feladatát, hatáskörét a polgármester határozza meg.
Jegyző
34. § (1) A polgármester pályázat alapján jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.
(2) A jegyző a Mötv. 81. § (3) bekezdésében meghatározott feladatain túl:
a) előkészítteti a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
b) gondoskodik a Képviselő-testület üléseiről szóló jegyzőkönyv elkészítéséről,
c) a polgármesterrel közösen aláírja az önkormányzati rendeletet és a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet,
d) az ülést követő 15 napon belül megküldi a Kormányhivatal vezetőjének a Képviselő- testület és a bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet,
e) megküldi a Kormányhivatal vezetőjének a polgármester saját és átruházott önkormányzati hatáskörben hozott határozatát és a bizottság határozatát,
f) a Hivatal köztisztviselőinek közreműködésével ellátja a bizottságok, működésének ügyviteli feladatait,
g) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak az Önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról és azok változásairól,
h) gondoskodik a hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről.
(3) A jegyző köteles szóban vagy írásban törvényességi jelzést tenni , a Mötv .81. §(2) bekezdés e. pontja szerint. A testület szervei üléseik tanácskozásuk során legkésőbb a döntéshozatalt megelőzően lehetőséget biztosítanak a törvényességi jelzés megtételére. Írásos testületi előterjesztéshez a jegyző törvényességi kontrollja szükséges.
(4) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén helyettesítésére legfeljebb hat hónapra más település jegyzője bízható meg. A Polgármester megállapodást köt az érintett önkormányzat Polgármesterével a helyettesítés ellátásáról.
A képviselő-testület-hivatala
35. § (1) A képviselő-testület Zsámboki Polgármesteri Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre, amely önálló jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szerv.
(2) A Polgármesteri Hivatal előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel teljes jogkörű, saját gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet, melynek feladata az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása.
(3) A Polgármesteri Hivatal Alapító Okiratát a képviselő-testület hagyja jóvá, a működéséhez, fenntartásához szükséges költségvetési előirányzatokat és létszámkereteket a rendelkezési jogosultságokat az éves költségvetési rendelet szabályozza.
(4) A Polgármesteri Hivatal működési rendjének, a feladat- és hatáskörök gyakorlásának, a munkavégzés szakmai szabályainak, a munkaerő-gazdálkodás és foglalkoztatási jogviszonyokkal összefüggő hatáskörök gyakorlásának részletes szabályait – a jogszabályok keretei között – a polgármester jóváhagyásával a jegyző állapítja meg.
Helyi népszavazás
37. § A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok száma a választópolgárok 10 %-a.
Az önkormányzat gazdasági alapjai
38. § Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendeletek határozzák meg.
Az önkormányzat költségvetése
39. § (1)A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg.
Az önkormányzat gazdálkodása
40. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának feladatait a polgármesteri hivatal látja el.
(2) E körben különösen:
41. § (1) A Képviselő-testület gazdasági programját Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott tartalommal fogadja el.
(2) Az önkormányzat a költségvetési, a költségvetés teljesítési és szakmai tevékenységének bemutatására, értékelésére vonatkozó adatainak külön jogszabályban meghatározott körét évente a település honlapján közzéteszi.
Ellenőrzés
42. § (1) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti
Felterjesztési jog
43. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat.
(2) A képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően kikéri a tárgy szerint érintett önkormányzati bizottság véleményét.
Záró rendelkezések
44. § (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) SzMSz mellékleteként kell kezelni: