1. § A rendelet személyi hatálya kiterjed Kulcs Község közigazgatási területén fekvő valamennyi ingatlan tulajdonosára, birtokosára, használójára (továbbiakban: ingatlantulajdonos).

2. § E rendelet alkalmazásában

3. § A közterületek tisztántartásáról részben Kulcs Községi Önkormányzat a hivatala közreműködésével, részben az érintett ingatlantulajdonosok kötelezésével gondoskodik.

4. § A közigazgatási határon belül levő ingatlanok tisztántartási kötelezettsége – e rendeletben meghatározott kivételekkel – az ingatlantulajdonost terheli.

5. § (1) Az építési területek és felvonulási útvonalak tisztántartásáról, a munkaterület átadásától az üzembe helyezési eljárásig a kivitelező, több kivitelező esetén a lebonyolító köteles gondoskodni. A kivitelezés megkezdésétől a birokba vételig a terület tisztántartásáról, elkerítéséről, az építési tevékenységgel kapcsolatban keletkezett elváltozások és károk helyreállításáról a kivitelező, azután az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni.

(2) Építési, bontási, tatarozási munkákat, valamint minden közműépítéssel kapcsolatos közterület felbontási, talajfeltárási tevékenységet közterületen úgy kell elvégezni, hogy az annak során keletkezett hulladék és a kitermelt anyag a környezetet ne szennyezze, a csapadékvíz elvezetést ne akadályozza. A tevékenység csak közterület-bontási hozzájárulás birtokában végezhető. Építésnél, tatarozásnál, az úttest felbontásánál keletkező por és egyéb szennyező anyagok elterjedését meg kell akadályozni. A porképző anyagokat vízzel locsolni kell.

(3) A közterület-használati bérleti szerződés alapján a birtokban tartó az általa elkerített helyen tárolt építési, bontási törmeléket és a munkavégzéssel kapcsolatban keletkezett egyéb szilárd hulladékot a munkavégzés befejezésétől számított 48 órán belül köteles elszállítani. Az elkerített helyen lévő építési és bontási törmeléket úgy kell tárolni, hogy az a közetlen környezetet ne szennyezze.

6. § Az önkormányzati tulajdonban lévő közterületek tisztántartásával kapcsolatos feladatokat az Önkormányzat hivatala közreműködésével végezteti el, így:

7. § (1) Bűzös anyagokat csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt vagy zárt rakterű járművel szabad szállítani. Szóródó jellegű anyagok belterületen csak letakarva szállíthatóak.

(2) Ha a közterületen szállított anyaggal a közterület szennyeződik (olajfolyás, sárfelhordás, anyagszóródás, stb.) a szennyeződést előidéző köteles azonnal gondoskodni annak eltávolításáról. Amennyiben a szennyeződést előidéző személy kiléte ismeretlen, úgy a szennyeződés megszüntetése a közterület kezelőjének feladata.

(3) Közterületen, sportolásra szolgáló területen, kiránduló helyen hulladékot, szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni tilos.

(4) Az utcai hulladékgyűjtőkbe a hulladékgyűjtő térfogati jellemzőitől lényegesen eltérő hulladékot (nagyméretű tárgyak), valamint lakásokban, intézményekben, kereskedelmi egységekben stb. rendszeresen keletkező kommunális jellegű hulladékot elhelyezni tilos.

8. § (1) Hirdetményt, plakátot felragasztani csak az erre a célra kijelölt helyen szabad. A nem kijelölt helyen elhelyezett, továbbá az idejétmúlt, vagy megrongálódott hirdetményt az elhelyezője, az elhelyező személye ismeretének hiányában pedig – kivéve, ha a hirdetményhez fűződő érdekeltségének hiányát igazolta – az köteles a felszólításban meghatározott határidőn belül eltávolítani, akinek érdekében a kihelyezés történt.

(2) Tilos a község területén élő fákra plakát, hirdetés kiragasztása és kiszegezése, vagy az élő növényzet bármely módon történő károsítása.

(3) Tilos közterületen, természetvédelmi területen és egyéb zöldterületen az ott élő élővilág károsítása, irtása.

(4) A fás szárú növények fenntartására, kezelésére, kivágására, pótlására a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) kormányrendeletben meghatározott szabályok az irányadóak.

(5) Közterületen lévő növények, fák, díszcserjék kivágása, csonkítása csak engedéllyel végezhető, rongálásuk tilos.

9. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni:

(2) Ha az ingatlannak több közúttal is érintkezése van, az ingatlantulajdonos az az (1) bekezdésben foglalt valamennyi kötelezettségének mindegyik irányban köteles eleget tenni.

10. § (1) Az intézmények, szórakozó, vendéglátó és árusító helyek, üzletek előtti járdaszakaszt, valamint ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet az üzemeltető köteles tisztán tartani. Azok a vendéglátó egységek, üzletek, melyek a közterületen is fogyasztható élelmiszert árusítanak, kötelesek a nyitva tartás ideje alatt a bejárat mellett hulladékgyűjtő edény kihelyezéséről, azoknak az ingatlanhoz tartozó és a szemétszállításra rendszeresített edényzetbe való ürítéséről szükség szerint, de legalább naponta gondoskodni.

(2) Az utcai árus köteles a részére kijelölt helyet és közvetlen környékét tisztán tartani, az árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni és eltávolításáról gondoskodni.

11. § (1) A járdáról a hulladékot és a szennyező anyagot a közútra söpörni tilos. Az összegyűjtött hulladékot saját használatú tárolóedényzetben kell elhelyezni.

(2) Eldugulást vagy rongálódást okozó anyagot (hulladékot, törmeléket, iszaphulladékot, papírt, tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot stb.) csapadékvíz elvezető árokba, csapadékvíz tározóba szórni, önteni vagy bevezetni tilos.

12. § (1) Állati tetemet vagy szennyező anyagot, amely a környék levegőjét szennyezheti, az egészséget veszélyeztetheti, vagy élősdiek számára tápot nyújthat, közterületen és magánterületen elhelyezni, vagy elhagyni tilos. Az állati tetem elszállítása az állat tulajdonosának feladata.

(2) Közterületen az állatok által okozott szennyezés eltakarításáról az állatok gazdája köteles gondoskodni.

(3) Az ingatlan tulajdonosa, használója köteles az ingatlanon a rendszeres rovar- és rágcsálóirtásról gondoskodni.

13. § (1) A tömegközlekedési eszközök által használt közutak kivételével a belterületi utakon a sóval történő síkosság elleni védekezés tilos, arra csak kizárólag környezetkímélő szóróanyagok használhatóak fel.

(2) A járdákon síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon kívül rendkívüli körülmények esetében legfeljebb 50 %-os sótartalmú szóróanyag alkalmazható. Az egy négyzetméter járdafelületre kijuttatott szóróanyagban a só mennyisége az 500 gr-ot ne haladja meg. A szóróanyag beszerzéséről és keveréséből a tisztántartásra kötelezett gondoskodik.

(3) A közlekedési útvonalakon a szóróanyagba kevert só arányát és a kiszórt anyag mennyiségét úgy kell szabályozni, hogy egy téli időszakban az egy négyzetméter útfelületre kijuttatott só mennyisége az 500 gr-ot ne haladja meg.

(4) A járdáról a havat a tulajdonos, használó minden nap délelőtt 10 óráig, azt követően szükség szerint köteles eltakarítani. A járda úttest felőli részén kell a havat összerakni úgy, hogy a gyalogososan közlekedők számára megfelelő terület szabad terület maradjon. Az ónos esőtől, jégtől, vagy hótól síkosság vált járdákon szükség esetén naponta többször is síkosság-mentesítést kell végezni.

(5) A munkagépekkel történő síkosság mentesítés elősegítése érdekében időszakos megállási tilalom rendelhető el, megfelelő táblák kihelyezésével.

(6) Hórakást tilos elhelyezni:

14. § Ha az ingatlantulajdonos a síkosság megszüntetésére, valamint a közlekedést gátló szennyeződés eltávolítására történő felszólításnak 24 órán belül nem tesz eleget, akkor a gondozatlan gyalogút tisztítását, síkosság elleni kezelését az Önkormányzat Hivatala az ingatlantulajdonos költségére elvégeztetheti.

15. § (1) A község közigazgatási területén lévő élővizek kialakult állapotát megváltoztatni csak környezetvédelmi előírások betartásával szabad.

(2) Az élővizek természetszerű állapotának fenntartásáról az élővizek tulajdonosa köteles gondoskodni.

(3) Vásárok, sport és egyéb rendezvények tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely, szeméttároló edény biztosításáról és üzemeltetéséről, a rendezvény alatt és azt követően a terület, valamint közvetlenül a rendezvényt megközelítő utak tisztántartásáról, szükség esetén fertőtlenítéséről.

(4) A település lakóterületén átfolyó élő vízfolyásokba, belvízelvezető zárt és nyitott csatornákba, valamint árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet bevezetni, partjait szemét és hulladék lerakásával beszennyezni nem szabad.

(5) Ivóvizet szolgáltató kutakat csak rendeltetésszerűen szabad használni.

(6) Szennyvizet csak erre a célra kiépült szennyvízcsatornába, ennek hiányában engedélyezett vízzáró zárt szennyvíztározóba szabad vezetni.

(7) A csapadékvízgyűjtő árokban a víz elfolyását gátolni tilos. A csurgalékvizét az engedélyben előírtaknak megfelelően kell elvezetni.

(8) Intézményi és ipari technológiából származó veszélyes folyékony hulladékot tilos közcsatornába vezetni, elhelyezni.

(9) Vízpartokon (élő és mesterséges ) és csapadékvíz-elvezető csatorna 100 méteres környezetében gépjárművet, valamint mezőgazdasági erő- és munkagépet mosni tilos.

(10) Közkifolyóknál és tűzcsapnál járművet mosni, állatot itatni vagy azokból vizet elvezetni tilos.

(11) Az ivóvíztermelő telep, ivóvíznyerő helyek védőterületén a gyűjtővezetékek védősávján a környezetre káros hulladékok (szerves trágya, vegyi anyagok, növényvédő szerek stb.) tárolása és felhasználása tilos.

(12) Akinek tevékenysége során roncsolt vagy szennyezett földterület keletkezik annak külön jogszabályban és egyedi kötelezésben meghatározott kötelezettségein túl a roncsolt vagy szennyezett földterület rendezéséról is gondoskodnia kell.

(13) Azokon a földterületeken ahol gépjármű és gyalogosforgalom nincs törekedni kell, hogy a földfelszín legalább füvesített legyen és az ne vízzáró módon kerüljön lefedésre.

(14) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendeletben, valamint a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendeletben, illetve a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV.29.) Korm. rendeletben meghatározott szabályok az irányadóak.

16. § (1) A háztartási tevékenység során keletkezett avar és kerti hulladék ártalmatlanítása elsősorban komposztálással történhet.

(2) A háztartási tevékenység során keletkezett avart és kerti hulladékot csak száraz állapotban szabad elégetni. Az égetést úgy kell végezni, hogy a személyi biztonságot nem veszélyeztesse, vagyoni és környezeti kárt ne okozzon.

(3) Az égetést pénteki napokon 8-10 óra és 16-20 óra között, szélcsendes időben lehet végezni.

(4) A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról az égetést végző köteles gondoskodni. A tűz helyszínén biztonsági felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható és eloltható.

(5) Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást meg kell szüntetni.

17. § (1) A község közigazgatási területén zöldfelületnek minősülnek parkok, játszóterek, virágágyások, virágtartók, szobrok környéke, véderdők, intézményi és magánházkertek, üdülők, bármely más zöldterületek.

(2) A zöldfelület tulajdonosa köteles a tulajdonában, kezelésében, használatában lévő zöldfelületeket (a hozzá tartozó berendezési tárgyakkal, építményekkel együtt) rendeltetésszerűen használni, karbantartani és fenntartani, gyommentesíteni, és tisztán tartani.

(3) Nem minősül más célú felhasználásnak a zöldterületet ellátó nyomvonalas létesítmények és műtárgyak tartozékai engedélyezett építése (pl.: térvilágítás, öntözőhálózat stb.).

(4) Zöldfelületen tilos a virágok jogosulatlan leszedése, gyűjtése és a fák, virágágyások rózsaágyak, cserjék, sövények és egyéb növények, valamint felszerelési tárgyak (hulladékgyűjtők, szobrok, játszótéri berendezések stb.) rongálása.

(5) Közterületen viharkárok elhárításakor, élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető fák kitermelésekor fakivágási engedély nélkül is kitermelhetők a veszélyt okozó fák, melyet utólag a jegyzőnek be kell jelenteni.

(6) A halasztást nem tűrő igénybevételek esetén (pl.: csőtörés) az igénybevevőnek értesítenie kell a jegyzőt a zöldfelületbontás tényéről és az előírtaknak megfelelően gondoskodnia kell a helyreállításról.

18. § (1) A közterületen lévő játszótereket, azok játszószereit rendeltetésüknek megfelelően szabad használni.

(2) A játszóterek, játszószerek és berendezési tárgyak tervezése, létesítése és fenntartása során a mindenkori építésügyi, környezetvédelmi jogszabályok az irányadóak.

(3) Játszótereken kutyák sétáltatása, tartása szigorúan tilos.

(4) Játszóterekre, gyepfelületekre, parkosított területekre és más zöld felületre gépkocsival vagy egyéb járművel behajtani, beállni tilos, mely alól csak a fenntartást, fejlesztést vagy hulladékszállítást végző gépjárművek képeznek kivételt.

(5) Közterületi zöldfelületen reklámhordozó elhelyezése csak a közterület-foglalás szabályai szerint engedélyezhető.

19. § Közterületre díszfák, díszcserjék telepítése esetén az előzetesen egyeztetni kell zöldfelület kezelését ellátóval, a Polgármesteri Hivatallal.

20. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Kormányrendeletben meghatározott szabályok az irányadóak.

21. § A közterületek, a beépített és beépítetlen ingatlanok, az elhanyagolt területek rendjét az egyéb jogszabályokban meghatározottakon kívül a jegyző folyamatosan figyelemmel kíséri, szükség esetén az ingatlantulajdonos ellen eljárást kezdeményez.

22. § (1) Aki e rendeletben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása miatt ötezer forinttól százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható, és meghatározott cselekmény végrehajtására kötelezhető.

(2) Az eljárás lefolytatására és a bírság kiszabására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit alkalmazva a jegyző jogosult.

23. § Hatályát veszti a környezetvédelemről és a köztisztaságról szóló 17/2015 (VIII.27.) önkormányzati rendelet.

24. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 23. § 2022. augusztus 26-án lép hatályba.