Edve Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2005. (IV. 1.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2005. 12. 01- 2016. 06. 05
Edve község képviselő-testületének 3/2005 (IV.1.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
2005.12.01.
Edve község önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. Törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendelet alkotja meg.
1. § (1) A rendelet hatálya: A rendelet területi hatálya kiterjed Edve település egész közigazgatási területére.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó — a DIAMANT Kft által 2004-ben készített TT-14/2003. Munkaszámú SZ1 jelű -szabályozási terv együttes alkalmazásával szabad.
I. Fejezet
Építési engedélyezés általános szabályai
2. § Engedélyhez kötött építési munkák: A képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló rendelet *-ben meghatározott építési munkák körét nem bővíti. (*Jelenleg: a 46/1997.(XII.29.) KTM.)
3. § (1) Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai: Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a vonatkozó * rendelet kötelezően meghatároz.
(2) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(5) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.
(6) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a vonatkozó ** rendeletében meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani. (**Jelenleg a 253/1997.(XII.20.) Korm. Rendelet 42. §.)
(7) Állattartó épület építésének engedélyezési eljárásánál az állattartási rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.
II. Fejezet
Településszerkezet, terület-felhasználás
4. § (1) A település igazgatási területe beépítésre szánt területre, amelyen belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10% és
(2) beépítésre nem szánt területre osztott, amelyen belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % lehet.
Beépítésre szánt területek
5. § (1) A település igazgatási területének beépítésre szánt területei ( az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint) az alábbi terület-felhasználási egységekre osztottak. (A terület-felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsaikat a szabályozási terv tartalmazza.) LAKÓTERÜLET, Általános előírások:
a) A lakóterületeken az OTÉK 13. § és 14. §-ban meghatározott funkciójú épületek helyezhetők el.
b) Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 35°—nál alacsonyabb, 450 —nál meredekebb nem lehet. Tetöhéjazatként tábláslemez és palafedés alkalmazása nem megengedett.
c) Az övezet telkeit a közterületek felöl legfeljebb 1,8 m magas átlátható kerítéssel, ill. élő sövénnyel lehet bekeríteni.
d) Építési telkeken a be nem épített és burkolattal el nem látott területeket kertszerűen kell kialakítani és fenntartani.
e) A beépítés feltételének közművesítési mértéke: víz, villany, szennyvíz csatorna, zárt v. nyitott csapadékvíz csatorna.
(2) FALUSIAS LAKÓTERÜLETEK 1.
a) Lfl, K, 30%, 4,5, 1.000 m2 jellel ellátott falusias lakóterületi besorolású az SZ1. szabályozási terv szerinti 1, 3, 4, 6, 7, 8, 10. sz. tömb, mely kialakult beépítési móddal alakítható ki.
b) Az övezetben kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 1.000 m2-nél, a szélessége 16,0m-nél, a mélysége 40 m-nél.
c) A területen megengedett építési használat határértékei: megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,4, megengedett legnagyobb beépítettség: 30%, megengedett legkisebb építménymagasság:3,0 m, megengedett legnagyobb építménymagasság:4,5 m, megengedett legnagyobb épületszélesség: 10 m, megengedett legkisebb zöldfelület: 50%.
d) Állattartás céljára szolgáló melléképületek, melléképítmények az állattartási rendelet szerint létesíthetők.
(3) KÜLÖNLEGES TERÜLET (SPORT TERÜLET)
a) Ksp, SZ, 10, 6,0, 5000 jellel ellátott egyéb sportterület a SZ 1 szabályozási terven 12 számmal jelölt tömb. A sportolás céljára szolgáló épületek helyezhetők el, szabadon álló beépítési móddal.
b) A területen telekosztással kialakítható új telkek területe nem lehet kisebb 5000 m2-nél, a szélessége 40 m-nél, a mélysége 50 m-nél.
c) A területen megengedett építési használat határértékei: megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,2, megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m, megengedett legnagyobb beépítettség: 10 %, megengedett legkisebb zöldfelület: 80%.
(4) KÜLÖNLEGES TERÜLET (TEMETŐ)
a) A Kt jellel ellátott különleges terület a temető területe, az SZ 1 szabályozási terven jelölt 5. sz. tömb.
b) A területen kegyeleti célú létesítmények helyezhetők el.
c) A temető bővítési területén belül min. 30 m széles védőerdő létesítendő.
Beépítésre nem szánt területek
(1) Közlekedési terület:
a) A közlekedési területek (utcák, terek, gyalogutak) a város közterületein a gépjármű, kerékpár és gyalogog közlekedés és kapcsolódó létesítményei elhelyezésére szolgáló területek.
b) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a szabályozási terv ábrázolja.
c) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.
d) A területsávon belül csak ideiglenes építmény (reklámtábla, újságárus pavilon, stb.) helyezhető el, építési engedély alapján, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével.
e) A
b) pont szerinti területsávba eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység —csak a területsáv kialakulásának várható idejét, az épületnek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, -az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével engedélyezhető.
f) A közutak elhelyezésére az OTEK-ban megállapított, illetve az SZ 1 szabályozási terven jelölt építési szélességű területeket kell biztosítani.
g) A gépjármű forgalom lebonyolítására tervezett utakat úgy kell kialakítani, hogy azok alkalmasak legyenek tűzoltó- és hulladékszállító gépjárművek közlekedésére.
h) A rálátás biztosítása érdekében a szabályozási vonalak csatlakozásánál 3-3 méteres lesarkítás szükséges.
i) A közlekedési területen közlekedési műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, a sarkok beláthatóságát ne akadályozzák.
j) A lakófunkciók és a közösségi létesítmények parkolási igényeit saját telken belül kell kielégíteni, a parkolók területére való közlekedési kapcsolatot biztosítani kell.
k) Az OTÉK-tól eltérő szabályozási szélességű utak esetében a felmentésből adódóan a közútkezelő köztérítésre nem kötelezhető.
l) Közlekedési területek zöldfelületei: A 16 m-nél nagyobb szabályozási szélességű utak mentén kétoldali, a lakóutak mentén egyoldali fasort kell telepíteni.
(2) KÖZMŰVEK
a) Nyomvonal jellegű közműlétesítmény elsősorban a közlekedési területen, közterületen, vagy a közművet üzemeltető szerv területén helyezhető el. Amennyiben ez nem oldható meg, a közművezetékek magánterületen, a tulajdonosok hozzájárulásával is elhelyezhetők, az egyéb hatályos jogszabályok figyelembe vételével.
b) Magánterületen vezetett közművezetékek közműkezelők általi megközelítését a tulajdonosnak biztosítani kell. A közműkiváltásra a kezelő nem kötelezhető.
c) A közművezetékek védelme érdekében az előírt védőtávolságokat be kell tartani.
d) Új épületet, építményt közműves, vagy házi vízellátó rendszerbe csak akkor lehet bekötni, ha a szennyvíz csatornára való rákötés megoldott.
e) Tilos szennyvizet, szemetet felhagyott kutakba, a csapadékvíz-elvezető rendszerbe gyűjteni, illetve bevezetni.
f) Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.
g) A meglévő 20 kV-os elektromos légvezetékek szabad megközelítését, védőtávolságát biztosítani kell.
h) A település csapadékvizét nyílt árokhálózatban, vagy csapadékvíz csatornahálózatban kell elvezetni.
i) Közhasznú közműterületen (árkok, vízfolyások, vízmedrek, vízgazdálkodási területek) építményeket elhelyezni nem lehet. A területen csak a működés és fenntartás műtárgyai helyezhetők el.
(3) ZÖLDTERÜLETEK ÉS ZÖLDFELÜLETI LÉTESÍTMÉNYEK
a) A zöldterületi rendeltetésű területeket a szabályozási terv tünteti fel.
b) A szabályozási tervlapok szerinti zöldterületeket, valamint a jelentős zöldfelületű intézmények zöldfelületeit más célra felhasználni nem szabad. A zöldterületek az állandóan növényzettel fedett közterület, a közpark. A zöldterületen víz- és zöldfelületek, gyalogutak, játék, sport, pihenést szolgáló területek, közművek, a szabadidő eltöltéséhez szükséges létesítmények és vendéglátó épületek helyezhetők el. A területen agresszív pollentermelő növényt (pl.: kanadai nyárfa) ültetni TILOS!
c)
d) Közpark zöldfelületi kialakítása előtt a területre vonatkozó kertészeti tervet kell készíteni, és építéshatósági eljárás keretében engedélyeztetni kell. A közparkban vendéglátó- sport- szabadidő, illetve a terület fenntartását szolgáló épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el, maximum 4,5 m építménymagassággal. A közpark területét intenzív zöldfelületként, háromszintes növénytelepítéssel kell kialakítani. Ez 150 m2-ként min. 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növelő lombos fa, min. 40 db cserje és a burkolatlan területeken gyep ill. talajtakaró telepítését jelenti.
e) Közlekedési területek zöldfelületei: A közlekedésbiztonság érdekében 90 cm-nél magasabbra növő növényt telepíteni a közlekedési területek zöldsávjaiba csak az útkereszteződések szabályozási vonalától 10 m-nél távolabb szabad. A közlekedési területek zöldsávjaiban a fatelepítési távolságnak min. 8 m-nek kell lennie. A 10 gépjárműnél nagyobb befogadó képességű felszíni parkoló helyeket fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db parkoló hely után 1 db nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros fa telepítésével kell megoldani.
(4) ERDŐTERÜLETEK
a) Az turisztikai célt szolgáló erdők területén kemping, vendéglátó egységek, csónakkikötő és az ezeket kiszolgáló építmények helyezhetők el.
b) A területen telekalakítás és új épület építése esetén előzetesen elvi építési engedélyben kell az építési helyet meghatározni, M-- 1: 500 méretarányú helyszínrajzon az egész tömb ábrázolásával.
c) A területen telekosztással kialakítható új telkek területe nem lehet kisebb 1000 m2-nél, a szélessége 20 m-nél, a mélysége 30 m-nél.
d) A területen megengedett építési használat határértékei: megengedett legnagyobb építménymagasság:4,5 m, megengedett legnagyobb beépítettség: 5 %, megengedett legkisebb zöldfelület: 80%.
e) Az építmények kialakításánál tekintettel kell lenni az időszakos árvízi elöntésre.
(5) MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET (Ma) Mezőgazdasági terület növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és —tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület:
a) A 10000 tn2-t el nem érő területen építményt elhelyezni nem szabad,
b) a 10000 m2 nagyobb területen ( a nádas, és a gyep művelési ágban nyilvántartottak kivételével) 3%-os beépítettséggel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény helyezhető el,
c) Építménymagasság a tárolók, silók és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m lehet.
d) Az 5,0 ha-t meghaladó nagyságú területen lakóház is építhető. A lakóépület építménymagassága max. 4,5m, alapterülete max. 200 m2 lehet. A gazdasági épület építménymagassága max. 6,0m, alapterülete max, 500m2 lehet.
(6) MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET —KERTES (Mk)
a) Az Mk. jelű mezőgazdasági terület az SZ 1 szabályozási terven a 13 tömbszámon, és a T1 szerkezeti terven található.
b) A 2000 m2-t meghaladó területeken a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el, szabadon álló beépítési móddal.
c) A területen megengedett építési használat határértékei: megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 0,1, megengedett legnagyobb beépítettség: 3%, megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m, megengedett legkisebb zöldfelület: 80 %, oldalkert min.: 4,0 m.
d) Állattartó épületek az állattartási rendelet szerint létesíthetők.
(7) VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő terület:
a) a folyóvizek medre és partja
b) a közcélú nyílt csatornák medre és partja
(2) A területen épületek nem helyezhetők el.
(3) Építmények a közúti forgalom biztosítására elhelyezhetők.
(1) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(2) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
(3) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
(4) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
a) hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,
b) árusítópavilon (mozgó árusítóhely létesítése)
c) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek, töltőállomás)
d) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak)
e) szobor, díszkút elhelyezése
f) távbeszélő fülke elhelyezése
g) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése) építőanyag-tárolás
(5) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, pályázat útján, esetleg e tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit tartalmazó külön rendeletben szabályozza.
III. Fejezet
Környezetvédelmi szabályozási előírások
(1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. (Jóváhagyáskor: A követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló kiemelés tartalmazza.)
(2) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás (-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
(3)
(4) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
(5) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.
(1) A föld védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok: A beépítésre nem szánt területeken az illegális szemétlerakókat meg kell szüntetni.
(2) A termőföld védelme érdekében az építési munkával érintett területek talajának termőrétegét (humusz) le kell szedni és újrafelhasználásig elkülönítve kell deponálni.
(3) A község erdőterületei az ökológiai hálózat részét képezik. Az erdők véghasználata csak akkor engedélyezhető, ha a tájidegen erdőállományok őshonos állományokkal való lecserélését szolgálja.
Vízkészletek minőségvédelme
(1) A vizek védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok: A község területén hulladéklerakó, veszélyes anyag lerakó csak megfelelő és engedélyezett műszaki védelemmel létesíthető.
(2) A telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szilárd és folyékony trágya, kommunális hulladék, veszélyes hulladék és egyéb hulladék, jogszabályok és hatósági előírások szerinti, ártalommentes átmeneti gyűjtéséről és engedéllyel rendelkező átvevőhelyre szállításáról.
(3)
(4) Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba hulladékot lerakni, szennyvizet bevezetni tilos.
(5) Csapadékvíz telken belül elszikkasztható.
(6) Az élővízfolyások partjának élétől 6 m-en belül épület és építmény nem helyezhető el.
(7) A talaj és a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.
A táj és az élővilág védelme
(1) Az élővilág védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok: A község területén az erdőfelület csökkentése tilos, erdőterület igénybevétele esetén a kérelmező az igénybevett erdőterülettel azonos nagyságú erdőt köteles telepíteni az Erdészeti Hatóság engedélyében foglaltak szerint.
(2) Az erdő használatát tartósan akadályozó létesítmények (közművezetékek, sportpálya, stb.) elhelyezése esetén a létesítmény tulajdonosa a kiesett területtel azonos nagyságú erdőfelület köteles telepíteni az Erdészeti Hatóság engedélyében foglaltak szerint.
(3) A beépítésre szánt területeken előírt zöldfelület legalább 60%-át aktív zöldfelületként kell kialakítani és folyamatosan fenntartani.
(4) Belterületi új, vagy átépítésre kerülő utakon fasorokat kell telepíteni.
Az épített környezet védelme
(1) Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterületet-kialakításokat.
(2) Szorgalmazni kell az azonos, illetve hasonló rendeltetési egységek szabályozási terven jelölt megvalósítását, területi átcsoportosítását.
(3) A szabályozási terven meghatározott zöldterületek, védőerdők kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
(4) A temető területén 30 m széles védőerdőt kell kialakítani.
(5) Művi értékvédelem:
a) Műemléki védettség alá tartozó épületek, építmények: Lakóház Fő u. 43. Hrsz.103. Helyi védelem alá vonandó épületek, építmények: Épületek (sorszám, cím, funkció, hrsz):
1. Petőfi u. 50. Templom 118
2. Petőfi u. Templom 128
b) Síremlékek, szobrok, emlékművek (sorszám, megnevezés, cím):
1. Milleneumi emlékmű Petőfi u. park
2. Kopjafa Petőfi u. park
3. II.vh. emlékmű Petőfi u. park
4. Kőkereszt Temető
(6) Az épített környezet védelméhez kapcsolódó építési szabályok: Műemlék és régészeti lelőhelyek esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal első fokú építési hatóságként műemléki környezetben és régészeti lelőhelyen szakhatóságként jár el. Helyi védelmet élvező építmények esetén az alábbi védelmi előírásokat tesszük: A felsorolt területeken a meglévő épület utcai homlokzatának átépítésével, új épületek utcai homlokzatának kialakításánál az egyes utcaszakaszok hagyományos beépítési jellegét, a szomszédos épületek tetőformájához illeszkedő (oromfalas, vagy kontyolt tetőforma) tetőalakítást, a külső homlokzaton lévő nyíláskiosztás ritmusát és arányát, a párkányok és vakolat minták elhelyezését kell követni. A meglévő épületek megőrizendők és csak gazdasági számításokon túl is indokolt műszaki avultság esetében bonthatók el. Az esetlegesen elbontandó épületről részleges felmérési rajz és fényképes dokumentáció készítendő. Védett területen: Toronyszerű tetőalakítás nem megvalósítható. Védett területen látványt zavaró építmény utcai homlokzaton nem elhelyezhető (parabola, klíma, parapet – konvektor, stb.). Nyílások kialakításánál több kisebb nyílás létesítendő. Utcai homlokzaton erkély, loggia kialakult állapot kivételével nem létesíthető. Tetőfedés anyagaként a hagyományos cserépfedés színárnyalatoktól eltérő színű héjanyag nem helyezhető el (pl.: zöld, szürke, fekete). A homlokzaton a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat létesítendő, a meglévő megtartandó, helyreállítandó. Közterületeken, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani. A település belterületén óriásplakát (multireklám) elhelyezése tilos.
Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás
(1) A települési (kommunális) hulladék ellenőrzött és előírt módon szervezett gyűjtés és szállítás a csornai REKULTÍV Kft-vel kötött szerződés alapján kerül a szeméttelepre, ahol az ártalmatlanítás földtakarással történik.
(2) A veszélyes hulladék gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodni.
(1) A tűzvédelmi előírásokat a 46/1997. évi KTM. rendelet 2. számú mellékletének I/1. pontja szabályozza.
(2) A tűzoltóság vonulása és működése céljára olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére.
(3) Az építmények közötti legkisebb távolság szabályozása az OTÉK 36. §-a szerint történik.
(4) A területen a tűzi-vizet vezetékes hálózatról az OTSZ által meghatározott mennyiségben és módon föld feletti tűzcsapok alkalmazásával kell biztosítani.
(5) A területen tűzjelzésre alkalmas, mindenki számára hozzáférhető nyilvános telefonfülkét kell létesíteni illetve üzemben tartani.
(6) A tisztán gázüzemű, a vegyes üzemű, illetve a kettősüzemű járműveket talajszintnél mélyebb helyen tilos elhelyezni.
IV. Fejezet
A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos fogintézmények
15. § A Szabályozási Tervben szereplő összes telek, út kialakítására szükséges részét az önkormányzat céljára az ÉTV. 17. §-ában foglaltak biztosítják.
A telekalakítás és építés engedélyezése
16. § (1) A településrész területén a telekalakítás és az építés csak akkor engedélyezhető, ha az szerkezeti és a szabályozási tervben meghatározott fejlesztési célkitűzéssel összhangban van, annak megvalósítását nem akadályozza, nem nehezíti és nem teszi költségesebbé.
(2) A település beépíthető telkein és területein elhelyezhető minden olyan létesítmény, építmény, amely az adott övezetben érvényes védőtávolságok betartásával és környezetbarát beépítéssel mások érdekeinek és jogainak sérelme nélkül megvalósítható.
(3) Telekalakítás a telekstruktúrához igazodva, a HESZ szerinti minimális teleknagyság betartásával és a tervezett úthálózat kötelező szabályozási vonalainak figyelembe vételével engedélyezhető.
(4) A felvonulási épület - rendeltetésének megváltoztatási feltételével – az építés befejezése után csak akkor tartható fenn, ha az építmények elhelyezésére vonatkozó előírásokat és a rendezési terv követelményeit kielégíti, továbbá azt e jogszabály és más jogszabályok, valamint a szabványok előírásai szerint az új rendeltetésének megfelelővé teszi.
(5) Törmeléket lerakni csak az illetékes hatóság által kijelölt területen szabad.
(6) A tervezett földmunkák során a felső humuszos réteget külön kell letermelni, deponálni és azt csak helyben parkosítás céljára lehet felhasználni.
17. § (1) Ez a rendelet 2005. április 1-én lép hatályba.
(2) Rendelkezéseit a hatályba lépést követően kell alkalmazni.
(3) Egyúttal a 11/1995. sz. rendelet hatályát veszti.
(4) A rendelet mellékleti: 1.sz.melléklet: útbesorolási táblázat, 2.sz.melléklet: mintakeresztszelvények, 3.sz.melléklet: a belterületbe vonandó telkek felsorolása és ütemezése, 4.sz.melléklet: intézkedési terv.