Gyékényes Község Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2005.(XII.30.) önkormányzati rendelete

a helyi adókról

Hatályos: 2014. 12. 03

A helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Gyékényes Község Önkormányzata az alábbiakat rendeli el:


Gazdálkodás biztonsága, a település fejlesztési lehetőségeinek megteremtése, az infrastrukturális ellátottság színvonalának emelése érdekében – figyelemmel a lakosság teherviselő képességére, a helyi sajátosságokra, az önkormányzat gazdálkodási körülményeire, a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. tv. 6.§ c.) pontjára (adómaximum) – az önkormányzat az alábbiak szerint rendelkezik:


I. fejezet


Általános rendelkezések


1.§[1]

(1) Az adóalany a magánszemélyek kommunális adóját köteles fizetni:

-nem lakás céljára szolgáló építmény után,

-beépítetlen belterületi földterület után,

-nem magánszemélyek tulajdonában álló lakások bérleti joga után,

-lakások után.


(2) Iparűzési adó: az önkormányzat illetékességi területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozói tevékenység után.


(3) Idegenforgalmi adó: adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.


(4) Telekadó: adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő telek.


(5) Építményadó: Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész.


2.§

(1) A rendelet alkalmazásában adóalany:

      a) a magánszemély,

      b) a jogi személy, és az egyéb szervezet,[2]

        c) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése.


(2) Adómentes az (1) bekezdés b.) és c.) pontjában felsorolt adóalanyok közül az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár – és kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában – a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság, abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az építmény- és telekadóban mentesség – az ott felsorolt adóalanyok számára – csak az alapító okiratban, alapszabályban meghatározott alaptevékenység kifejtésére szolgáló épület és telek után jár. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.[3]


/3/[4] Az /1/ és /2/ bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is, feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésben az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.


(4) E rendelet hatálya nem terjed ki az államra, a helyi önkormányzatra, a nemzetiségi önkormányzatra, a költségvetési szervre, az egyházi jogi személyre, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-re, az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-re, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetre és a helyi iparűzési adó vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bankra. (Htv. 3.§ (5) bekezdés)

 

(5) Ha e törvény az adóalanyiságot az év első napján fennálló állapothoz köti és az önkormányzat az adót év közben vezeti be, akkor a bevezetés évében az adó alanyának azt kell tekinteni, aki/amely az adót bevezető rendelet hatálybalépésének napján megfelel az adóalanyiság követelményeinek. (Htv. 3.§ (6) bekezdés)[5]


II. fejezet


Magánszemélyek kommunális adója


Az adó bevezetésének célja: a község infrastrukturális ellátottsága színvonalának emelése, különös figyelemmel az úthálózat kiépítése, a környezetvédelmi feladatokat színvonalasabb ellátása, elsődlegesen a szemét- és szennyvízelhelyezés biztosítása.


Adóköteles


3.§

(1) Az önkormányzat illetékességi területén lévő, magánszemély tulajdonában álló lakás, és nem lakás céljára szolgáló épület (továbbiakban együtt: építmény).


(2) Az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földterület.[6]


(3) Az önkormányzati illetékességi területen lévő, nem magánszemély tulajdonában álló lakáson fennálló bérleti jog.


4.§

(1) Az adó alanya az a magánszemély, aki a naptári év (továbbiakban: év) első napján az építmény, illetőleg a telek tulajdonosa, az a magánszemély, aki a lakásra vonatkozó bérleti jog jogosultja (továbbiakban: bérlő).


(2)[7] Amennyiben az építményt, illetőleg a telket az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, annak gyakorlására az adó alanya jogosult.


(3)[8] Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.


(4) Társasház-, garázs-, és üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.


Adómentesség


5.§

Az adómentességgel kapcsolatban a képviselő-testület a Htv. 13.§-t alkalmazza.[9]


6.§

(1) Az adókötelezettség lakás és nem lakás esetében a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.[10]


(2) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnésének utolsó napján, az építménynek az év első felében történő megszűnés esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.


(3) Az építmény használatának szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti.


7.§[11]

(1) Az adókötelezettség

a) a belterületen fekvő, termőföldnek minősülő telek esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését vagy tényleges mezőgazdasági művelésének a megszüntetését követő év első napján,

b) a külterületen fekvő, termőföldnek minősülő telek esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését követő év első napján,

c) erdőnek minősülő telek esetében

ca) a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését követő év első napján, feltéve, ha az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nem tartják nyilván vagy

cb) az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott földterületnek az Országos Erdőállomány Adattárból történő törlését követő év első napján

d) a tanyaként nyilvántartott földterület esetében a tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlését követő év első napján,

e) az építmény megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján keletkezik.


(2) Az adókötelezettség

a) az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott belterületi telek esetében a telek művelési ágának ingatlan-nyilvántartási átvezetése és tényleges mezőgazdasági művelése megkezdése évének utolsó napján,

b) azfoglaltaktól eltérően a

ba) tényleges mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek esetében a telek művelési ágának ingatlan-nyilvántartási átvezetése évének,

bb) belterületen fekvő termőföld esetében annak tényleges mezőgazdasági művelése megkezdése évének utolsó napján,

c) külterületi telek esetében annak termőföldként vagy tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási feljegyzése évének utolsó napján,

d) az-foglaltaktól eltérően teleknek minősülő földterület esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágra történő átvezetése vagy az Országos Erdőállomány Adattárba történő bejegyzése évének utolsó napján,

e) a telek építménnyel való beépítése félévének utolsó napján

szűnik meg.


8.§

(1) Az e rendeleten meghatározott lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik és a jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg.


(2) A lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.


Az adó évi mértéke


9.§[12]

a) lakásonként:                                               12 000Ft[13]

b) nem lakás után építményenként:                    2 000Ft

c) lakásbérleti jogonként:                                   6 700Ft

d) telkek után:                                                   6 600Ft


10.§

(1) Az adóhatóság állapítja meg a helyi adót – a vállalkozók kommunális adója, az iparűzési és az adóbeszedéssel megállapított adó kivételével – valamint az önkormányzat költségvetése javára más törvény alapján fizetett adót (kivetés).


(2) Az /1/ bekezdés kivételével az adóbevallást az adókötelezettség keletkezését (változást) követő 15 napon belül kell benyújtani az önkormányzat hivatalához.


(3) Nem kell újabb adóbevallást tenni a /2/ bekezdésben foglalt esetben mindaddig, ameddig a helyi adót (adókötelezettséget) érintő változás nem következett be.


11.§

A magánszemélyek kommunális adóját az adózónak félévenként, két egyenlő részletben, az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell megfizetnie.


III. fejezet[14]


Iparűzési adó


Az adókötelezettség


12.§

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban: iparűzési tevékenység).


Az adó alanya


13.§

(1) Az adó alanya a vállalkozó, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon.[15]

(2) Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.


14.§

E rendelet alkalmazásában vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző,

a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,

b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja,

c) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás, vagy végelszámolás alatt áll,

d) egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás, vagy végelszámolás alatt áll.


Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység


15.§

(1) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.


(2) Ideiglenes jellegű az ipari tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó

a)   építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül,

b)   bármely – az a) pontba nem sorolható – tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.


(3) Ha az építőipari tevékenység folytatásának, illetőleg a természeti erőforrás feltárásának, kutatásának időtartama az önkormányzat illetékességi területén a 180 napot meghaladta vagy előreláthatóan meghaladja, akkor e tevékenységek végzésének helye a tevékenység-végzés megkezdésének napjától telephelynek minősül, a vállalkozónak állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőként kell bejelentkeznie és az ideiglenes jellegű tevékenység utáni adót nem kell megfizetnie. Amennyiben a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén folytatott ideiglenes jellegű iparűzési tevékenysége után az adóévre már fizetett adót, akkor azt - eltérően a Htv. 40.§ (4) bekezdésében foglaltaktól - az adott önkormányzat illetékességi területén végzett adóévi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adóból vonhatja le. Amennyiben a vállalkozó előzetes bejelentésétől eltérően a tevékenység-végzés napjai alapján a vállalkozónak az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettsége áll fenn, akkor arról legkésőbb az adóévet követő év január 15. napjáig köteles bevallást benyújtani, s a bevallás benyújtásával egyidejűleg az adót az ideiglenes tevékenység után egyébként fizetendő adó eredeti esedékességétől számított késedelmi pótlékkal növelten megfizetni.


Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése


16.§

(1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.


(2) Ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység-végzés esetén az adókötelezettség időtartama a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítés-elfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi naptári napja.


Az adó alapja


17.§

(1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összegével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, valamint az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.


(2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a Htv. mellékletében meghatározottak szerint megosztania.


(3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.


(4) Az adó alapjának kiszámítására a Htv. 39.§ (4)-(8) bekezdéseiben foglaltakat kell alkalmazni.[16]


(5) A települési helyi iparűzési adó csökkentésére a Htv. 40/A.§ rendelkezéseit kell alkalmazni.[17]


Az adó mértéke


18.§

(1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 1,8%-a.


(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke az e rendelet 15.§ (2) bekezdése szerinti tevékenység-végzése után naptári naponként 5 000Ft.


19.§

(1)[18]


(2) A vállalkozó az iparűzési adóelőleget félévi egyenlő részletekben az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15 napjáig köteles megfizetni.


(3) A vállalkozó az év folyamán befizetett adóelőleg és az éves tényleges kötelezettség különbözetét az éves adóbevallás benyújtásával egyidejűleg fizeti meg, illetőleg igényelheti vissza az adóévet követő május 31-ig.


Adómentesség


20.§[19]


IV. fejezet[20]


Idegenforgalmi adó


Adókötelezettség és az adó alanya


21.§

Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.


Adómentesség


22.§

A képviselő-testület a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 31.§-ban meghatározott mentességi körön túl más mentességeket nem állapít meg.


Az adó alapja


23.§

E rendelet 21.§-a szerinti adókötelezettség esetén az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma.


Az adó mértéke


24.§

E rendelet 21.§-a szerinti adókötelezettség esetén az adó mértéke a megkezdett vendégéjszakák száma alapján személyenként és naponta 300Ft.


Az adó beszedésére kötelezett


25.§

(1) Az e rendelet 24.§ alapján fizetendő adót:

a) a szálláshely ellenérték fejében történő átengedése esetén a szállásdíjjal együtt a szállásadó,

b) a szálláshely vagy bármely más ingatlan ingyenesen történő átengedése esetén a szálláshellyel, ingatlannal rendelkezni jogosult az ott-tartózkodás utolsó napján

az (együttesen: adóbeszedésre kötelezett) szedi be.


(2) Az (1) bekezdés szerint fizetendő idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta.


26.§

(1) Az adóbeszedéssel megfizetett idegenforgalmi adóról az adózónak a beszedést követő hónap 15-ig kell bevallást tennie, ugyaneddig az időpontig köteles befizetni az önkormányzat számlájára az általa beszedett idegenforgalmi adót.


(2) A jogszabályban előírt bizonylatok, nyilvántartások hiánya, vagy nem a jogszabályban meghatározott módon való kezelése, valamint az adóbevallás elmulasztása, késedelmes teljesítése, az adóeltitkolás, a megállapított és beszedett adó esedékesség utáni késedelmes befizetése az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 165.§ és 172.§-aiban meghatározott hátrányos jogkövetkezményekkel jár.


V. fejezet[21]


Telekadó

Adókötelezettség


27.§[22]

Adókötelezettség terheli az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földterület tulajdonosát.


28.§

(1) Az adókötelezettség

a) a belterületen fekvő, termőföldnek minősülő telek esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését vagy tényleges mezőgazdasági művelésének a megszüntetését követő év első napján,

b) a külterületen fekvő, termőföldnek minősülő telek esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését követő év első napján,

c) erdőnek minősülő telek esetében

ca) a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését követő év első napján, feltéve, ha az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nem tartják nyilván vagy

cb) az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott földterületnek az Országos Erdőállomány Adattárból történő törlését követő év első napján

d) a tanyaként nyilvántartott földterület esetében a tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlését követő év első napján,

e) az építmény megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján keletkezik.[23]


(2) Az adókötelezettség

a) az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott belterületi telek esetében a telek művelési ágának ingatlan-nyilvántartási átvezetése és tényleges mezőgazdasági művelése megkezdése évének utolsó napján,

b) azfoglaltaktól eltérően a

ba) tényleges mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek esetében a telek művelési ágának ingatlan-nyilvántartási átvezetése évének,

bb) belterületen fekvő termőföld esetében annak tényleges mezőgazdasági művelése megkezdése évének utolsó napján,

c) külterületi telek esetében annak termőföldként vagy tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási feljegyzése évének utolsó napján,

d) az-foglaltaktól eltérően teleknek minősülő földterület esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágra történő átvezetése vagy az Országos Erdőállomány Adattárba történő bejegyzése évének utolsó napján,

e) a telek építménnyel való beépítése félévének utolsó napján

szűnik meg.[24]


(3) Az adókötelezettségben bekövetkező - (1)-(2) bekezdésben nem említett - változást a következő év első napjától kell figyelembe venni.


(4) A földrészlet használatának szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti.


Az adó alanya


29.§

Az adó alanya az, aki az év első napján a telek tulajdonosa. Ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog, illetőleg több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.


Az adó alapja


30.§[25]

Az adó alapja a Htv. 52.§ 16. pontjában meghatározott telek négyzetméterben számított területe.


Az adó mértéke


31.§

A telekadó évi mértéke 40Ft/m2.


VI. fejezet


Építményadó


32.§

(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész.[26]


(2)[27]


(3) Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.


(4) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a (2) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.


(5) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetve hasznosításától függetlenül.


(6) Az építmény használatának szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti.


(7) Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.


(8) Az adó mértéke kereskedelmi és vendéglátó célokat szolgáló építmény után: 500Ft/m2.[28]


(9) Az adó mértéke az üdülésre, pihenésre alkalmas építmény után: 750Ft/m2.[29]


(10) Az építményadó megfizetése alól mentes, aki az e rendeletben foglalt magánszemélyek kommunális adójának megfizetésére kötelezett.[30]


VII. fejezet


Gépjárműadó


33. §.[31]


VIII. fejezet


Egyéb rendelkezések


34.§

A jogszabályban előírt bizonylatok, nyilvántartások hiánya vagy nem a jogszabályban meghatározott módon való kezelése, valamint az adóbevallás elmulasztása, vagy késedelmes teljesítése, adóeltitkolás, a megállapított és beszedett adó esedékesség utáni késedelmes befizetése az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben meghatározott hátrányos jogkövetkezményekkel jár. (Mulasztási bírság, adóbírság, késedelmi pótlék)


35.§

Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az 1990. évi C. törvény, és az 2003. évi XCII. törvény rendelkezései az irányadók.


IX. fejezet


Záró rendelkezések


36.§

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, de rendelkezéseit 2006. január 1-től kell alkalmazni, egyidejűleg a 25/2004.(XII. 30.) rendelet hatályát veszti.


X. fejezet


Értelmező rendelkezések


37.§

E rendelet alkalmazásában a helyi adókról szóló törvény 52.§-ában foglalt értelmező rendelkezések az irányadók.



                          Dr. Iváncsics Nándor                                                          Csordás József

                                    jegyző                                                                       polgármester

[1]

Az 1.§ szövegét módosította a 14/2014.(XII. 2.) önkormányzati rendelet. Hatálybalépés 2014. december 3.

[2]

A 2.§ (1) bekezdés b) pontot módosította a 9/2014.(VII. 11.) önkormányzati rendelet. Hatálybalépés 2014. július 12.

[3]

A 2.§ (2) bekezdést módosította a 7/2013.(XI. 29.) önkormányzati rendelet. Hatálybalépés 2013. november 30., a rendelkezést 2014. január 1-től kell alkalmazni.

[4]

A 2.§ (3) bekezdést módosította a 13/2008.(X. 21.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2008. október 25. napjától.

[5]

A 2.§ kiegészült a (4) és (5) bekezdésekkel a 7/2013.(XI. 29.) önkormányzati rendelet alapján. Hatálybalépés 2013. november 30., a rendelkezést 2014. január 1-től kell alkalmazni.

[6]

A 2.§ (2) bekezdést módosította a 14/2014.(XII. 2.) önkormányzati rendelet. Hatálybalépés 2014. december 3.

[7]

A 4.§ (2) bekezdést módosította a 13/2008.(X. 21.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2008. október 25. napjától.

[8]

A 4.§ (3) bekezdést módosította a 13/2008.(X. 21.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2008. október 25. napjától.

[9]

Az 5.§-t módosította a 7/2013.(XI. 29.) önkormányzati rendelet. Hatálybalépés 2013. november 30., a rendelkezést 2014. január 1-től kell alkalmazni.

[10]

A 6.§ (1) bekezdést módosította a 7/2013.(XI. 29.) önkormányzati rendelet. Hatálybalépés 2013. november 30., a rendelkezést 2014. január 1-től kell alkalmazni.

[11]

A 7.§ szövegét módosította a 14/2014.(XII. 2.) önkormányzati rendelet. Hatálybalépés 2014. december 3.

[12]

A 9.§-t módosította a 14/2009.(XII. 17.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2010. január 1. napjától.

[13]

A 9.§ a) pontot módosította a 7/2013.(XI. 29.) önkormányzati rendelet. Hatálybalépés 2013. november 30., a rendelkezést 2014. január 1-től kell alkalmazni.

[14]

A III. fejezetet (12-20.§) módosította a 7/2013.(XI. 29.) önkormányzati rendelet. Hatálybalépés 2013. november 30., a rendelkezést 2014. január 1-től kell alkalmazni.

[15]

A 13.§ (1) bekezdést módosította a 9/2014.(VII. 11.) önkormányzati rendelet. Hatálybalépés 2014. július 12.


[16]

A 17.§ (4) bekezdést módosította a 14/2014.(XII. 2.) önkorm. rendelet. Hatálybalépés 2014. december 3.

[17]

A 17.§ (5) bekezdést módosította a 14/2014.(XII. 2.) önkorm. rendelet. Hatálybalépés 2014. december 3.

[18]

A 19.§ (1) bekezdését hatályon kívül helyezte 2014. december 3-tól a 14/2014.(XII. 2.) önkormányzati rendelet.

[19]

A 20.§-t hatályon kívül helyezte 2014. december 3-tól a 14/2014.(XII. 2.) önkormányzati rendelet.

[20]

A IV. fejezetet (21-26.§) módosította a 7/2013.(XI. 29.) önkormányzati rendelet. Hatálybalépés 2013. november 30., a rendelkezést 2014. január 1-től kell alkalmazni.

[21]

Az V. fejezetet (27-31.§) módosította a 7/2013.(XI. 29.) önkormányzati rendelet. Hatálybalépés 2013. november 30., a rendelkezést 2014. január 1-től kell alkalmazni.

[22]

A 17.§ szövegét módosította a 14/2014.(XII. 2.) önkormányzati rendelet. Hatálybalépés 2014. december 3.

[23]

A 28.§ (1) bekezdést módosította a 14/2014.(XII. 2.) önkorm. rendelet. Hatálybalépés 2014. december 3.

[24]

A 28.§ (2) bekezdést módosította a 14/2014.(XII. 2.) önkorm. rendelet. Hatálybalépés 2014. december 3.

[25]

A 30.§ szövegét módosította a 14/2014.(XII. 2.) önkormányzati rendelet. Hatálybalépés 2014. december 3.

[26]

A 32.§ (1) bekezdést módosította a 14/2014.(XII. 2.) önkorm. rendelet. Hatálybalépés 2014. december 3.

[27]

A 32.§ (2) bekezdést hatályon kívül helyezte 2014. december 3-tól a 14/2014.(XII. 2.) önkormányzati rendelet.

[28]

A 32.§ (8) bekezdést módosította a 11/2010.(XII. 9.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2011. január 1. napjától.

[29]

A 32.§ (9) bekezdést módosította a 7/2013.(XI. 29.) önkormányzati rendelet. Hatálybalépés 2013. november 30., a rendelkezést 2014. január 1-től kell alkalmazni.

[30]

A 32.§ (10) bekezdést beiktatta a 14/2014.(XII. 2.) önkormányzati rendelet. Hatálybalépés 2014. december 3.

[31]

A 33.§-t hatályon kívül helyezte a 13/2008.(X. 21.) önkormányzati rendelet. Hatályát vesztette 2008. október 25. napjától.