Gyékényes Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2013.(V.3.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Hatályos: 2016. 06. 01

Gyékényes Község Önkormányzata Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban Nvt.) 11.§ (16) bekezdésében, 13.§ (1) bekezdésében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 109.§ (4) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97.§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat vagyonáról, és vagyongazdálkodásáról a következőket rendeli el:


I. fejezet


Általános rendelkezések


1.§

(1) E rendelet tárgyi hatálya kiterjed Gyékényes Község Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) törzsvagyonára és üzleti vagyonára.


(2) E rendelet személyi hatálya az Önkormányzatra, az önkormányzati vagyon használóira, működtetőire, vagyonkezelőire, haszonélvezőire terjed ki.


(3) E rendelet alkalmazásában önkormányzati vagyonnal gazdálkodnak: Gyékényes Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület), a Képviselő-testület bizottsága, a polgármester, a Képviselő-testület irányítása alatt működő költségvetési szervek, illetve létrehozásukkal az önkormányzati alapítványok, közalapítványok, valamint az önkormányzati vagyont kezelő és működtető jogi és természetes személyek, valamint az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságok.


A vagyongazdálkodás alapelvei


2.§

(1) A vagyongazdálkodás feladata az Nvt-ben meghatározott célok megvalósítása.


(2) A vagyongazdálkodás során a vagyontárgyak hasznosítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását.


(3) Vagyongazdálkodás alatt az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, értéknövelő használata, gyarapítása, továbbá az önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése értendő.


(4) Az 1.§ (3) bekezdés szerinti önkormányzati vagyonnal gazdálkodók a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, a felelős gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani.


3.§

(1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdonosi joggyakorlója Gyékényes Község Önkormányzat Képviselő-testülete.


(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon működtetésének feladatát – ha jogszabály vagy a képviselő-testület döntése alapján kötött szerződés másként nem rendelkezik - az önkormányzati hivatal látja el.


(3) A (2) bekezdés szerint feladatellátás során a hasznok szedéséből származó bevételek az önkormányzatot illetik meg.


4.§

(1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó ügyekben a képviselő-testületet Gyékényes község polgármestere képviseli.


(2) A képviselő-testület kizárólagosan jogosult a 10 000Ft összeghatárt meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy évet meghaladó időtartamú részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére.


(3) A képviselő-testület az alábbi felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a polgármestert hatalmazza fel. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.


a) a képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírására;

b) a képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítására, elfogadására, a szerződés aláírására;

c) az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerződés felbontására, vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadására;

d) az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzati jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nem peres eljárás megindítására;

e) közút, vagy egyéb közterület rendeltetésű valamennyi ingatlan tulajdonjogának ellenérték nélküli megszerzését tartalmazó szerződések megkötésére;

f) önkormányzati közúton, vagy egyéb közterületen végzett munkálatokhoz a tulajdonosi hozzájárulás megadására;

g) közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések megkötésére, feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást, vagy korlátozást az érintett ingatlan felhasználhatóságában;

h) szerződéskötés a nem beépíthető, önállóan gazdaságos módon nem használható földrészletek hasznosítására, kül- és belterületi ingatlanok bérbeadására;

i) a 10 000Ft összeghatárt nem meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy év időtartamon belüli részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére.

5.§

A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó döntési javaslatot a Pénzügyi Bizottság véleményének előzetes kikérése mellett a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.


II. fejezet


Az önkormányzati vagyon, és a vagyon nyilvántartása


6.§

(1) Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.


(2) Az Önkormányzat törzsvagyonába tartozó forgalomképtelen vagyonelemeket, köztük megjelölve az önkormányzat tulajdonában álló kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont, a rendelet 1. melléklete tartalmazza.


(3) Az Önkormányzat törzsvagyonába tartozó korlátozottan forgalomképes vagyonelemek körét a rendelet 2. melléklete tartalmazza. A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik, vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította. E tényállás megállapítása a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.


(4) Az Önkormányzat üzleti vagyonába tartozó forgalomképes vagyonelemeket a rendelet 3. melléklete tartalmazza.


(5) Az Önkormányzat vagyonáról az Nvt. 10.§ (1) bekezdésében foglalt követelmények betartásával a mindenkori hatályos jogszabályi előírások szerinti nyilvántartást kell vezetni. Az Önkormányzat vagyonának nyilvántartása – a vagyonnyilvántartásra vonatkozó szabályok szerint – a közös önkormányzati hivatal feladata.


(6) A polgármester az önkormányzati hivatal közreműködésével a Képviselő-testület részére az önkormányzat vagyonának alakulásáról, a vagyonállapotról vagyonkimutatást készít, melyet tájékoztatásul az Önkormányzat éves elemi költségvetési beszámolójának tárgyalásakor a Képviselő-testület elé terjeszt. A vagyonállapotról szóló kimutatást az Önkormányzat éves elemi költségvetési beszámolójához csatolni kell.


III. fejezet


Az önkormányzati vagyongazdálkodás szabályai


A vagyon minősítése


7.§

(1) Az Nvt-ben meghatározott vagyon minősítését e rendeletben a Képviselő-testület állapítja meg. Az üzleti vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak minősítése, átminősítése – más vagyoncsoportokba történő átsorolása – a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. Az érvényes döntéshez minősített többség szükséges.


(2) Az (1) bekezdés szerinti egyes üzleti vagyonba tartozó vagyontárgyak átminősítését kezdeményezheti:

a) a polgármester,

b) a jegyző,

c) a Pénzügyi Bizottság.


(3) Az üzleti vagyonból a törzsvagyonba történő átminősítés akkor lehetséges, ha a vagyontárgy kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását szolgáló funkciót tölt be, vagy az átminősítést követően ilyenné válik.


(4) A törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgy üzleti vagyonná történő átminősítése abban az esetben lehetséges, ha az a továbbiakban kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását nem szolgálja, és a feladatkör ellátása, vagy a hatáskör gyakorlása az átminősítést követően az átminősítéssel érintett vagyontárgy nélkül is megoldható. Az átminősítésről Képviselő-testület a (2) bekezdésben meghatározott személyek javaslatára dönt. Az érvényes döntéshez minősített többség szükséges.


Vagyongazdálkodás, a vagyonhasznosítás szabályai


8.§

(1) A rendeltetésszerű vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás érdekében a Képviselő-testület

a) 5 évre szóló középtávú, és

b) 10 évre szóló hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít.


(2) Az Önkormányzatnak biztosítania kell a vagyongazdálkodási tervnek, az Önkormányzat gazdasági programjának, valamint az éves költségvetési rendeleteknek az összhangját.


(3) A vagyongazdálkodási tervet az önkormányzati gazdasági program elkészítésekor és felülvizsgálatakor felül kell vizsgálni.


(4) A vagyongazdálkodási terveket a képviselő-testület határozattal fogadja el.


(5) A nemzeti vagyongazdálkodás feladatait az Nvt. 7.§ (2) bekezdése határozza meg.


9.§

A vagyon használói kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a használat, illetve az üzemeltetés során, e kötelezettség teljesítéséért a használó intézmények, gazdasági társaságok vezetői felelnek.


10.§

(1) Az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni ingatlan esetén nettó 2 000 000 forint, ingó dolog esetén nettó 1 000 000 forint értékhatár felett – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet hasznosítani.


(2) Ingatlan elidegenítése előtt – kivéve földterületeket – forgalmi értékbecslést kell készíttetni. Az értékbecslés 3 hónapnál régebbi nem lehet.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a Képviselő-testület határozattal jelöli ki hasznosításra az alábbi tartalommal:

a) vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,

b) forgalmi értékének megjelölése,

c) a hasznosítás módja,

d) a pályázati feltételek meghatározása.


(4) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt meg nem haladó vagyonelem hasznosítását, ha törvény vagy a képviselő-testületnek a hasznosításról rendelkező határozata másként nem rendelkezik, versenyeztetni nem kell, azonban a hasznosítási lehetőséget nyilvánosan közzé kell tenni az önkormányzat honlapján.


(4) Az (1) bekezdés szerinti versenyeztetést a rendelet 5. mellékletét képező Pályáztatási Szabályzat előírásai szerint kell lebonyolítani.


(5) Az önkormányzati tulajdonú lakások szolgálati lakásként, illetve nem szolgálati lakásként történő bérbeadásról a képviselő-testület dönt. Mindkét esetben a bérleti díjat a képviselő-testület állapítja meg határozattal.


(6) A Képviselő-testület külön határozatban állapítja meg az egyes ingatlanok hasznosítására vonatkozó bérleti és használati díjakat.


(7) A polgármester dönt a használati, hasznosítási jog átengedéséről, ha a bérleti szerződésben meghatározott bérleti időszak a kettő évet nem haladja meg.


(8) Az önkormányzati vagyon ingyenesen a Nvt. 11.§ (13) bekezdése alapján adható használatba, amelyről a Képviselő-testület dönt.


(9) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni kizárólag a Nvt.13.§-ában foglaltak figyelembe vételével lehet.


A vagyonszerzés szabályai


11.§

(1) A vagyongyarapításról a képviselő-testület – a pénzügyi bizottság állásfoglalásával ellátott javaslata alapján – határozattal dönt, az alábbi tartalommal:

a) a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,

b) forgalmi értékének megjelölése,

c) a szerzés módja,

d) az önkormányzat által vállalt fizetési feltételek,

e) az önkormányzat ajánlati kötöttségének időtartama.


(2) Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához, és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségek körét és nagyságát.


(3) Önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően a vagyontárgyról forgalmi értékbecslést kell készíttetni. Az értékbecslés 3 hónapnál régebbi nem lehet.


(4) Az önkormányzati törvény által előírt, vagy önként vállalt feladata ellátásához ingatlant bérelhet, albérletbe vehet, vagy használatba, egyéb módon hasznosításra átvehet, erről a Képviselő-testület a polgármester javaslata és a Pénzügyi Bizottság állásfoglalása alapján hoz

döntést.


Az önkormányzat részére felajánlott vagyon elfogadása


12.§

(1) A felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy

a) az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségek az önkormányzat részéről teljesíthetőek,

b) a kötelezettség teljesítése likviditási gondot nem okoz, és

c) az önkormányzat feladatainak ellátását nem veszélyezteti.


(2) Az önkormányzat részére felajánlott vagyon elfogadásáról a képviselő-testület – a pénzügyi bizottság állásfoglalásával ellátott javaslata alapján – minősített többséggel hozott határozattal dönt. Az elfogadott vagyont a vagyonnyilvántartásba fel kell venni, és az e rendeletben foglaltak szerint minősíteni kell.


(3) A felajánlott vagyontárgy elfogadása esetén a vagyontárgyat terhelő esetleges költségeket az önkormányzat költségvetéséből kell fedezni.


Az önkormányzati vagyon kedvezményes átruházása


13.§

(1) Önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes átruházásáról, használatáról a Képviselő-testület minősített többséggel hozott határozattal dönt.


(2) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve bármilyen jogcímen történő használatát kedvezményesen átruházni kizárólag az alábbi célokra lehet:

a) az önkormányzat által alapított költségvetési szervnek,

b) meghatározott céllal más önkormányzatnak, önkormányzati társulásnak,

c) közfeladat vagy közszolgáltatás ellátására,

d) közérdeket szolgáló oktatási, egészségügyi, szociális, vallási, sport célra, az e célokat megvalósító személynek, egyesületnek, egyéb szervezetnek,

e) természeti katasztrófa sújtotta közösségek vagy természetes személyek megsegítésére.


(3) Önkormányzati vagyon kedvezményes átruházása esetén sem lehet kevesebb az ellenszolgáltatás értéke a vagyontárgy piaci értékének 80%-ánál.


Szolgáltatások megrendelése, tárgyi eszközök vásárlása, befektetések


14.§

(1) Az önkormányzat tulajdonában lévő épületek üzemeltetését érintő szolgáltatások (villamos energia, gáz, vagyonbiztosítás, távközlés) vonatkozásában, az ivóvíz- és szennyvízkezelés, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás, illetve a kegyeleti közszolgáltatás kivételével a szolgáltató kiválasztása a polgármester hatáskörébe tartozik.


(2) A szolgáltató kiválasztásához a polgármester köteles legalább 3 szolgáltatótól árajánlatot kérni, és az összességében legelőnyösebb ajánlatot adó szolgáltatóval szerződést kötni.


(3) Kötelezettségvállalásonként a nettó 1 000 000Ft-ot el nem érő, a 14.§ (1) bekezdésében meghatározott tárgykörbe nem tartozó szolgáltatást, illetve vállalkozási, megbízási és egyéb szerződés keretében munkát vagy más ellenszolgáltatást az önkormányzat nevében a polgármester jogosult saját hatáskörében elrendelni.


(4) Amennyiben az adott kötelezettségvállalás egymást követő több költségvetési évet is érint, a (3) bekezdésben meghatározott értékhatárt költségvetési évenként kell figyelembe venni.


(5) A szerződő fél kiválasztásához a polgármester köteles minimum 3 árajánlatot beszerezni, és az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevővel szerződést kötni.


15.§

(1) A nettó 1 000 000Ft vételárat el nem érő ingó vagyontárgyat a polgármester az önkormányzat nevében saját hatáskörében megvásárolhatja.


(2) A polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésen köteles a képviselő-testületet tájékoztatni a 14-15.§-okban meghatározott beszerzést, megrendelést, szolgáltatást érintő döntéseiről.


16.§

(1) Az önkormányzat az ideiglenesen szabad pénzeszközeiből értékpapírt vásárolhat, vagy betétként elhelyezheti.


(2) Felhatalmazást kap a polgármester 1 millió forintot meg nem haladó értékpapír forgalom/betét elhelyezés lebonyolítására azzal a megkötéssel, hogy arról a Képviselő-testületet a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatja. Az 1 millió forintot meghaladó értékpapír-műveletekre a Képviselő-testület jogosult.


Vagyonkezelői jogra vonatkozó szabályok


17.§

Az Önkormányzat a tulajdonában lévő nemzeti vagyonra az Nvt. rendelkezései szerint, az ott meghatározott szervekkel, az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.


18.§

(1) A Képviselő-testület – a polgármester javaslata alapján – dönt a vagyonkezelői jog ellenértékéről. A vagyonkezelői jog ellenértékének meghatározásához – szükség szerint – az érték meghatározására jogosultsággal rendelkező szakértőtől szakvélemény kérhető.


(2) A vagyonkezelői jog ingyenes átengedésére a Nvt. 3.§ (1) bekezdés 19. b) pontjának ba) - bb) alpontjában nevesített vagyonkezelők esetében kerülhet sor.


(3) A vagyonkezelési szerződésnek az általános szerződési tartalmi kellékeken túl tartalmaznia kell:

a) a vagyonkezelőáltal kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és ellátható egyéb tevékenységeket, valamint

b) a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket,

c) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek a helyi Önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyezőtételes jegyzékét értékével együtt, azon belül a kötelezőönkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését,

d) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit,

e) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, vagy kijelölés esetén az ingyenesség tényét,

f) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,

g) az Önkormányzat költségvetését megillető, a vagyonkezelésébe adott vagyon kezeléséből származó befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,

h) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket,

i) a teljesítés biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat,

j) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhetően eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat,

k) a vagyonkezelési szerződés időtartamát.


(4) A vagyonkezelők kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezetek vezetői felelnek.


(5) A vagyonkezelés ellenőrzésének keretében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra, adatszolgáltatási kötelezettsége az önkormányzat jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik.


(6) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő

a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét,

b) gondoskodik-e az állag megóvásról, a jó karbantartásról,

c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.


(7) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a Képviselő-testület által elfogadott éves ellenőrzési terv szerint vagy a Pénzügyi Bizottság által eseti ellenőrzéssel valósul meg.


(8) A Képviselő-testület által vagyonkezelésbe átadott ingatlanok felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.


A vagyon megterhelése


19.§

(1) Az Önkormányzat forgalomképtelen vagyona az Nvt.10.§-a szerint nem terhelhető meg.


(2) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona csak a Magyar Állam, vagy az államháztartás alrendszereihez tartozó szervezet javára terhelhető meg.


(3) Az (1)-(2) bekezdésekben foglalt tilalom nem vonatkozik

a) a forgalomképtelen törzsvagyon esetében vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom és

b) a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó ingatlan fölötti rendelkezési jogot érdemben nem érintő korlátozás, vagyonkezelői jog, szolgalmi jog, és jogszabályon alapuló használati jog, tekintetében kötendő megállapodásra, nyilatkozat megtételére.


(4) Az (3) bekezdésben felsoroltakkal összefüggő szerződés megkötésére, nyilatkozat megtételére a polgármester jogosult.


(5) Az Önkormányzat üzleti vagyonának megterhelése a Képviselő-testület joga.


Az önkormányzati követelés elengedése


20.§

(1) Az Önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás jogát

a) a Képviselő-testület gyakorolja az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés eléri az 100 000Ft összeghatárt,

b) a polgármester gyakorolja

ba) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés nem éri el az a) pontban meghatározott értékhatárt,

bb) a munkavállalókkal szembeni különféle követelésekről való lemondás jogát értékhatár nélkül.


(2) A polgármester a (1) bekezdés b) pontjában hozott döntéseiről a soron következő ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.


(3) A követelésekről részben vagy egészben lemondani – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – az alábbi esetekben lehet:

a) a lemondás nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását

b) csődeljárás során, ha csődegyezségi megállapodás megkötésére került sor,

c) bírói egyezség keretében,

d) felszámolási eljárásban, ha a felszámoló írásbeli nyilatkozat szerint a követelés várhatóan nem térül meg,

e) ha a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét meghaladó költségekkel járna,

f) ha a követeléssel érintett szerv vagy személy bizonyítottan nem elérhető, nem lelhető fel,

g) ha a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelés részben vagy egészben nem behajtható, és remény sincs a követelés későbbiekben való behajthatóságára


(3) A kis összegű követelés leírása előtt legalább 3 alkalommal dokumentáltan meg kell kísérelni a követelés beszedését.


(4) A követelésekről való lemondás esetében figyelembe kell venni az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97.§ (3) bekezdésében meghatározott, a kis összegű követelés értékhatárát el nem érő követelések behajtására vonatkozó rendelkezést.


IV. fejezet


Záró rendelkezések


21.§

(1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.


(2) E rendelet hatálybalépésével hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 16/2005.(XII. 30.) önkormányzati rendelet, és az azt módosító 2/2008.(II. 15.) önkormányzati rendelet.


(3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.



                                Kisiván István                                                                    Szarvas Zsolt

                                 polgármester                                                                           jegyző

Mellékletek