1. § A rendelet célja, hogy a település sajátosságainak figyelembevételével meghatározza a közterület rendeltetésétől eltérő használatának rendjét, kialakítsa a használatára vonatkozó eljárási rendet, megállapítsa a közterületi-használati díj mértékét és megfizetésének módját.

2. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Gyékényes község közigazgatási területén:

• a) Gyékényes Község Önkormányzat tulajdonában álló és az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott földterületekre,
• b) Gyékényes Község Önkormányzat tulajdonában álló földterületeknek, építményeknek közhasználatra átadott részére,
• c) egyéb tulajdonban álló földterület közhasználatra átadott részére.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed azon a természetes személyre, jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre, aki az (1) bekezdésben leírt közterületet használja.

3. § E rendelet alkalmazásában:

• a) közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontja szerinti önkormányzati tulajdonú terület és a belterületi földrészletek, vagy építmények közhasználatra átadott része;
• b) közterület-használat: az 1. pontban meghatározott földrészletek használata;
• c) alkalmi árusítás: közterületi értékesítés keretében az ünnepeken (húsvét, karácsony, halottak napja, szilveszter) és a községi rendezvényeken, kizárólag az adott ünnepen, rendezvényen és az azt megelőző 20 napban a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 5. mellékletében meghatározott termékeken túl az adott ünneppel, illetve az adott alkalomhoz kapcsolódó helyi hagyománnyal összefüggő termékek, forgalmazása;
• d) idényjellegű árusítás: az árusítás időtartamára a közterületre kihelyezett árusító helyen végzett, időszakonként megismétlődő, esetenként legfeljebb egy szezonra, eseményre szóló árusító tevékenység;
• e) építési munkaterület: építési, felújítási munkálatokkal kapcsolatos állvány, konténer, építőanyag, törmelék, felvonulási épület elhelyezése;
• f) magánerős építkezés: olyan építkezés, melyben az ingatlan építtetője magánszemély, az építkezés költségeit, mint magánszemély fizeti ki saját tőkéből vagy magánszemélyként felvett hitelből;
• g) rendezvény: hangosítást igénylő, szervezett formában, meghatározott célból szervezett, művészeti, tudományos, közművelődési, társadalmi, sport, szórakoztató, vendéglátó és kulturális célú esemény;
• h) zöldterület: növényzettel fedett közterület. Zöldterületnek minősülnek a parkok, ligetek, játszóterek, utcai fák és zöldsávok, virágágyások, virágtartók, szobrok környéke, parkosított torna- és játszóterek.

4. § (1) Közterületet elfoglalni, azt rendeltetésétől eltérő célra használni csak közterület-használati engedély, és – a 11. §-ban meghatározott eseteket kivéve – a 2. számú mellékletben meghatározott közterület-bérleti díj fizetése alapján lehet.

(2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek használatáról szóló közterület-használati engedélyeket átruházott hatáskörben a polgármester írja alá és adja ki.

(3) Közterület-használati engedélyt az alábbi célokra lehet kiadni:

• a) árusító és egyéb pavilon (fülke) elhelyezésére,
• b) önálló hirdető és reklámberendezésre,
• c) építési munkával kapcsolatos állvány, építő, tüzelő és egyéb ömlesztett anyag tárolására,
• d) idényjellegű árusításra,
• e) alkalmi árusításra,
• f) vendéglátó-ipari előkertre,
• g) mutatványos tevékenységre,
• h) kiállítás és vásár céljára,
• i) cirkusz felállítására,
• j) sport- és kulturális rendezvényre,
• k) közhasználatra át nem adott terület ideiglenes hasznosítására.

(4) Nem lehet közterület-használati engedélyt kiadni:

• a) olyan tevékenység gyakorlásához, amely a lakókörnyezet nyugalmát veszélyezteti és a közerkölcsöt sérti;
• b) üzemképtelen gépjármű, pótkocsi, lakókocsi és utánfutó közterületen való tárolására;
• c) olyan járdaszakaszra, ahol a tervezett létesítmény a gyalogos közlekedést vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná;
• d) a közlekedés biztonságát zavaró (utak és útkereszteződések, csomópontok beláthatóságát) berendezések és tárgyak elhelyezésére,
• e) zöldterületekre, ha a tervezett használat az ott levő növényállományt károsítja és a helyreállítása nem lehetséges, kivéve, ha az igénybevétel a területen húzódó közművek javításához, létesítéséhez, fenntartásához nélkülözhetetlen munkálatok miatt szükséges;
• f) amennyiben a rendeltetéstől eltérő célú közterület-használat mások jogos érdekeit sérti,
• g) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló jogszabályok szerint a közterületi értékesítés keretében forgalmazható termék kivételével minden más termék árusítására;
• h) szeszesital forgalmazására, kivéve az alkalmi rendezvényeken a jogszabályi feltételek szerinti árusítást;
• i) olyan tevékenység gyakorlására, amely a környezetre káros hatással lenne, a közbiztonságot vagy az egészséget veszélyeztetné;
• j) olyan létesítmények és berendezések létesítésére, amelyek működtetéséhez a szükséges energia- és vízellátás, csatorna vagy a szabványoknak megfelelő zárt rendszerű szennyvízelvezetés és hulladéktárolás nem biztosítható, vagy a felhasználás mértéke nem állapítható meg;
• k) zajos, bűzös, tűz és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására;
• l) veszélyes hulladéknak számító anyagok, tárgyak elhelyezésére;
• m) parkolóhely kizárólagos használatára;
• n) szakhatósági engedélyhez kötött tevékenység esetében, annak hiánya esetében.

(5) Közterület-használati engedély nélkül végezhető tevékenységek:

• a) a közút (járda) építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közút (járda) területének elfoglalása;
• b) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezése;
• c) a közterületen, illetőleg az alatt vagy felett elhelyezett közművek hibaelhárítása érdekében végzett munka, feltéve, hogy a munka végzése nem jár együtt a közút felbontásával.

5. § (1) Közterület-használati engedély

• a) meghatározott idő elteltéig,
• b) megállapított feltétel bekövetkeztéig, vagy
• c) visszavonásig

lehet kiadni.

(2) A meghatározott időre szóló közterület-használati engedély naptári évre, hónapra vagy napra szólhat.

(3) A közterület-használati engedély érvényét veszti, ha a közterületen folytatott tevékenységre vonatkozó jogosultság megszűnik.

6. § Közterület-használat iránti kérelmet annak kell előterjesztenie, aki a közterületet használni kívánja. Építési engedélyhez kötött építmény esetében és az építési munkálatokkal összefüggő közterület-használat esetében az építtetőnek vagy az általa meghatalmazott személynek kell a közterület-használati engedélyt beszereznie.

7. § (1) A kérelemnek tartalmaznia kell:

• a) a kérelmező nevét, lakcímét, őstermelői nyilvántartási számát, jogi személyek, egyéni vállalkozók, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok esetén cégjegyzékszámát, vállalkozói nyilvántartási számát, elérhetőségét,
• b) a közterület-használat célját és időtartamát, az igénybe venni kívánt közterület helyét, nagyságát, használatának módját,
• c) a közterület-használat helyének helyrajzi szám szerinti, pontos területnagyságának, módjának meghatározását és helyszínrajzon történő megjelölését,
• d) a közterület-használat jellemzőit, a folytatni kívánt tevékenység leírását,
• e) a közterület-használati díj megfizetésének módját.

(2) A kérelemhez csatolni kell:

• a) a közterületen folytatni kívánt tevékenységre jogosító okirat egyszerű másolatát,
• b) építési engedélyhez kötött építmény esetében vagy építési munkálatokkal összefüggő közterület-használat esetében az építtetőtől kapott meghatalmazást és a jogszabályban előírt esetekben a jogerős építésügyi hatósági engedélyt,
• c) a zöldterület, közpark használata esetén a terület helyreállítására vonatkozó nyilatkozatot,
• d) közterületen történő felépítmény elhelyezése esetén a felépítmény konkrét helyének megállapítására alkalmas, lehetőleg szakember által készített helyszínrajzot, illetve a megjelenést ábrázoló tervet vagy fényképet,
• e) rendezvény, árusítás esetében a terület takarítására vonatkozó nyilatkozatot,
• f) az engedélyhez kötött termék árusítására, vagy más ilyen tevékenység folytatására vonatkozó kérelemhez ezen engedélyek, bizonyítványok meglétéről szóló nyilatkozatot, igazolást.

8. § (1) A kérelmet legalább 15 nappal a tervezett igénybevétel előtt írásban kell benyújtani.

(2) A kérelemről legkésőbb a kérelemben megjelölt használat időpontja előtt 1 munkanappal kell dönteni.

9. § (1) A közterület-bérleti díjat a közterület használója a közterület tényleges igénybevételétől függetlenül, a közterület-használati engedélyben meghatározott időtartamra köteles fizetni.

(2) A díjat az elfoglalt terület nagysága és a területhasználat időtartama alapján kell meghatározni. Az elfoglalt terület meghatározásánál minden megkezdett négyzetmétert egésznek kell tekinteni. Az időtartam meghatározásánál minden megkezdett naptári napot, hónapot és évet egésznek kell tekinteni.

(3) A közterület-bérleti díj mértékét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

10. § (1) Nem kell közterület-bérleti díjat fizetni:

• a) a helyi önkormányzat és intézményei, a helyi nemzetiségi önkormányzat által szervezett rendezvényekre,
• b) a fegyveres erők és fegyveres testületek, rendészeti szervek, mentők, továbbá a vízügyi szolgálat létesítményei elhelyezésére;
• c) a közműveknek (elektromos, gáz, távhő szolgáltatási, víz- és csatornázási művek), valamint a köztisztasági szerveknek a feladatuk ellátását szolgáló közérdekű létesítményei elhelyezésére;
• d) postai és távközlési tevékenységgel kapcsolatos létesítmények és berendezések elhelyezésére;
• e) közforgalmú közúti, vízi- és légi-közlekedési szervezetek a feladatuk ellátását szolgáló létesítményei elhelyezésére;
• f) vallási, felekezeti, sport, kulturális, ifjúsági célú, valamint civil szervezetek által szervezett nem üzleti jellegű, közcélú rendezvények esetén;
• g) magánerős építkezés esetén az építőanyag közterületen történő tárolásáért az építési engedély kiadásától számított 18 hónapig, ha az építési telek nem alkalmas az építési anyag tárolására;
• h) építési munkavégzéshez építési anyag, valamint tüzelőanyag közterületen történő tárolása esetén 7 napig.

(2) A közterület használatának megkezdése előtt az (1) bekezdésben felsorolt esetekben is be kell szerezni a polgármester által kiállított közterület-használati engedélyt, és figyelembe kell venni a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabályok vonatkozó előírásait.

11. § (1) A közterület-használat megszűnik:

• a) a közterület-használati engedélyben meghatározott idő lejártával, vagy feltétel bekövetkezésével,
• b) a közterület-használati engedély visszavonásával.

(2) A polgármester 15 napos határidővel visszavonhatja a közterület-használati engedélyt, ha az engedélyes a közterületet a közterület-használati engedélytől eltérően, nem az engedélyezett célra és módon használja, a közterületet rongálja, 30 napon túli közterület-használati díj tartozása áll fenn, valamint, ha a közterület-használat a környéken lakók jogos érdekeit aránytalanul, vagy tartósan sérti.

(3) A közterület használója a közterület igénybevételének megszűnése előtt legalább 15 nappal a polgármesterhez írásban benyújtott nyilatkozatban köteles bejelenteni a közterület igénybevételének megszüntetését a megszüntetés dátumának megjelölésével.

(4) Ha a közterület-használati engedély érvényét veszti, a közterület használója – eltérő megállapodás hiányában – haladéktalanul köteles a közterületet az eredeti állapotnak megfelelő módon, saját költségén – minden kártérítési igény nélkül – helyreállítani.

(5) Ha a közterület-használat az (1) bekezdésben említett módon szűnt meg, a közterület használója részére a bérleti díj időarányos része visszajár.

(6) Ha a közterület-használat a (2) bekezdésben említett módon szűnt meg, a már esedékessé vált, befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet.

12. § (1) A közterület közterület-használati engedély nélküli használata esetén a közterület használója a polgármester felhívására haladéktalanul köteles a használatot megszüntetni és – eltérő megállapodás hiányában – a közterületet az eredeti állapotnak megfelelő módon, saját költségén – minden kártérítési igény nélkül – helyreállítani.

(2) Aki közterület-használati engedély nélkül, vagy az azokban foglalt feltételektől eltérő módon használja, Gyékényes Község Önkormányzata Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló 11/2020. (VII.9.) önkormányzati rendeletében foglalt rendelkezések az irányadóak. A külön rendeletben foglaltak alapján lefolytatott közigazgatási bírságolási eljárás nem mentesít a közterület-használati díj megfizetésének és az eredeti állapot helyreállításának a kötelezettsége alól.

(3) Ha a közterületet közterület-használati engedély nélkül vagy attól eltérő módon használó az engedély kiadása feltételeinek egyébként megfelel, kérelmére a közterület-használathoz hozzá lehet járulni, ezzel azonban a közterület-használó nem mentesül a (2) bekezdésben említett következmények alól.

(4) Ha a közterületet a használó az (1) bekezdésben meghatározottak ellenére nem állítja helyre, úgy a használó költségére és veszélyére a polgármester a helyreállítást elvégezteti.

(5) A közterületen engedély nélkül elhelyezett dolgok elszállításáról – az elhelyező költségére - a polgármester gondoskodik, amennyiben azt az engedély nélküli használó írásbeli felhívásra nem teszi meg.

13. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Gyékényes Község Önkormányzat Képviselő-testületének a közterület használatának rendjéről szóló 13/2005. (IX.29.) önkormányzati rendelete.