1. § A rendelet hatálya kiterjed:

(1) Gyékényes Község Önkormányzat közigazgatási területén élő magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre.

(2) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 6. §-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Gyékényes község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.

(3) Az Szt. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az abban foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(4) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény szerinti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az e törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a 3 hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyarország területén gyakorolja, és bejelentett lakóhellyel rendelkezik, amennyiben az ellátás időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

(5) A személyes gondoskodást magába foglaló szociális alapszolgáltatások és a szakosított ellátások tekintetében a Gyékényesi Gondozási Központ (8851 Gyékényes, Szabadság tér 63.) által szervezett és nyújtott ellátásokra.

(6) A szociális alapszolgáltatások közül a házi segítségnyújtás, a nappali ellátás tekintetében kiterjed a Gyékényes Központú Mikrotérségi Szociális Társulásba tartozó (a továbbiakban: Társulás) Gyékényes Község Önkormányzata, Somogyudvarhely Község Önkormányzata, Zákányfalu Község Önkormányzata és Őrtilos Község Önkormányzata közigazgatási területére.

(7) A személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátás tekintetésben az ápolást, gondozást nyújtó intézmény illetékességére vonatkozóan kiterjed Somogy Megye és Zala Megye közigazgatási területére.

(8) A családsegítést a Csurgó Kistérségi Többcélú Társulás által fenntartott, Csurgó Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (továbbiakban: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat) látja el.

2. § (1) A pénzbeli és természetbeni ellátások tekintetében az illetékességet a kérelmező lakóhelye, vagy ha a kérelmező életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén lakik, a tartózkodási helye határozza meg. A lakcímekre a személyi adat- és lakcímnyilvántartás az irányadó.

(2) Az önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak települési támogatást, étkeztetést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiányában a rászoruló élete, testi épsége veszélyeztetett. A települési támogatás megtérítése követelhető a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervtől.

(3) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelmeket a Közös Önkormányzati Hivatalban (továbbiakban: önkormányzati hivatalban) lehet személyesen szóban vagy írásban előterjeszteni, vagy megküldhető az önkormányzati hivatal részére postai úton is.

(4) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a család, illetve a vele egy háztartásban lakó személyek Szt. 18. §-ában szereplő adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, valamint az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat igazolni. A kérelemben továbbá meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefax számot vagy a telefonos elérhetőséget is.

(5) A jövedelemről tett nyilatkozat melléklete a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékok: a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata, melyet a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolni.

(6) E rendeletben szabályozott ellátásokra való jogosultság megállapítása szempontjából a család, illetve a háztartás fogalmát az Szt. 4. § (1) bekezdés c-f) pontjai határozzák meg.

(7) A jogosultság megállapításakor figyelembe vehető jövedelemre vonatkozóan az Szt. 4. § és 10. §-aiba foglaltak az irányadók.

(8) Nem szükséges igazolás azon adatok tekintetében, amelyek az önkormányzati hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak és az Szt. végrehajtásáról szóló, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Pr.) 3. § (1a) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás hivatalból beszerezhető.

(9) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni, amely tartalmazza:

• a) a családtagok, illetve a háztartásban élők alapvető személyazonosító adatait, lakcímét, tartózkodási jogcímét,
• b) a lakás nagyságára, komfortfokozatára, minőségére, közműellátottságára vonatkozó adatokat,
• c) a jogosultság megállapításához szükséges jövedelmi, vagyoni adatokat.

(10) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit az önkormányzati hivatal már bármely ügyben - a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül - vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.

(11) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele, körülményei alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól az e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzon.

(12) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, minden hónap 5-ig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból történik, de arra vonatkozó kérelem esetén utalással is fizethető. A házipénztárból történő, döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

(13) A települési támogatás egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(14) Természetbeni ellátás különösen az Erzsébet-utalvány, az élelmiszer-, a tüzelőtámogatás, a tankönyv és tanszervásárlás támogatása, a tandíj, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez nyújtott, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.

(15) A települési támogatás természetbeni juttatás formájában történő biztosítására, a gyermeket ellátó intézmény vezetője, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője tesz írásban javaslatot, illetve ezt a támogatott maga is kérheti.

(16) A természetbeni ellátást a javaslat (kérelem) beérkezését követő hó 1. napjától kell megállapítani és annak összegét utólag minden hó 5. napjáig az ellátás e formáját megállapító határozatban foglaltak szerint kell folyósítani.

(17) A személyes gondoskodást magába foglaló szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátások igénybevételére vonatkozó kérelmet a Gondozási Központba (Gyékényes, Szabadság tér 63.) kell benyújtani. A családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatással kapcsolatos feladatokat a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (Csurgó, Kossuth u. 1.) látja el. Helyben ügyfélfogadás az önkormányzati hivatalban szerdánként 8-12óra között.

(18) A szociális ellátásra a jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására e rendelet, az Szt., illetve a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni.

3. § (1) Gyékényes Község Önkormányzat az alábbi ellátási formákat biztosítja:

• a) rendkívüli települési támogatás
• b) meghatározott időszakra havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás:

4. § (1) A képviselő-testület, illetve a polgármester – figyelemmel az e rendelet 5. § (1) és (4) bekezdésében foglaltakra – rendkívüli települési támogatást nyújt a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő azon személyek részére, akiknek háztartásában a havi egy főre jutó átlagjövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb (továbbiakban: nyugdíjminimum) összegének 200%-át nem haladja meg. Egyedül élő, illetve 70 éven felüli nyugdíjas esetén a jövedelemhatár a nyugdíjminimum 250%-a.

(2) Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak. Nem várt többletkiadás különösen:

• a) betegséghez,
• b) halálesethez,
• c) elemi kár elhárításához,
• d) a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához,
• e) iskoláztatáshoz,
• f) a gyermek fogadásának előkészítéséhez,
• g) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások,
• h) vagy a családban nevelkedő gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

5. § (1) A települési támogatás adható eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel, maximum 12 hónapra. Települési támogatást a polgármester csak eseti jelleggel adhat.

(2) A települési eseti támogatás egy naptári évben már megállapított rendszeres ellátásra való jogosultság esetén legfeljebb két alkalommal, nagyon indokolt esetben négy alkalommal adható.

(3) Az eseti jelleggel és a havi rendszerességgel adható települési támogatás megállapításakor a jövedelemarányosság figyelembe vételével kell eljárni.

(4) A rendkívüli települési támogatás összege:

• a) a települési rendkívüli eseti támogatás összegét a képviselő-testület 5 000Ft – 20 000Ft között, a polgármester az önkormányzat költségvetési rendeletében a polgármester részére megállapított keretösszeg erejéig, a rendkívüli, gyors intézkedést igénylő élethelyzetek gyors megoldása érdekében, saját mérlegelési jogkörében állapíthatja meg,
• b) havi rendszerességgel adott települési támogatás legalacsonyabb összege 2 000Ft, legmagasabb összege 10 000Ft,
• c) elemi kár esetén a települési eseti támogatás legmagasabb összege 50 000Ft,

(5) Halálesetkor a temetési költségek viseléséhez adható települési temetési támogatást azon személy részére lehet megállapítani:

6. § (1) A köztemetésre vonatkozóan az Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül kell alkalmazni. A köztemetéssel kapcsolatos ügyekben átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

(2) Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól kérelemre mentesülhet:

7. § (1) Települési támogatás pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes szociális kölcsön formájában is nyújtható, ha a kérelmező háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum összegének 100%-át eléri, de a 250%-át nem haladja meg, valamint rendelkezik olyan jövedelemforrással, amely garanciát jelent a kölcsön visszafizetésére.

(2) A kamatmentes szociális kölcsön megállapítása esetén a polgármester az ügyféllel kölcsönszerződést köt.

(3) A kamatmentes szociális kölcsön legmagasabb összege a nyugdíjminimum összegének kétszeresét nem haladhatja meg.

(4) A kamatmentes szociális kölcsön legfeljebb 12 hónapra nyújtható. A törlesztést a folyósítást követő 2. hónapban kell megkezdeni, és minden hónap 5. napjáig egyenlő részletekben kell visszafizetni. Különösen indokolt esetben egy alkalommal a visszafizetés átütemezhető, de a visszafizetés időtartama a 18 hónapot nem haladhatja meg.

(5) Ha a jogosult a kamatmentes szociális kölcsön összegét a számára előírt visszafizetési határidőn belül nem teljesíti, a kölcsön behajtásáról kell gondoskodni.

(6) A hatáskör gyakorlója a kamatmentes szociális kölcsön 50%-ának erejéig engedélyezheti a tartozás elengedését, ha a hitelezés ideje alatt a kölcsönre jogosult olyan anyagi- és szociális helyzetbe kerül, hogy saját, illetve családja létfenntartása veszélyeztetve van.

(7) A kamatmentes szociális kölcsön igénybevételére 2 éven belül egyszer van lehetőség.

(8) A kamatmentes szociális kölcsönben részesülő személy részére - a kölcsön visszafizetésének teljesítéséig – rendkívüli települési támogatás nem adható.

8. § (1) Lakhatási kiadások támogatása a szociális rászorultnak az általuk lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Lakhatási kiadásként elsősorban az áram-, víz- és gázfogyasztás költségeit, a tüzelőanyag költségeket, továbbá a szennyvízcsatorna és szemétszállítás díját kell figyelembe venni.

(2) Támogatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át. A támogatást az 2. melléklet szerinti formanyomtatványon kell igényelni.

(3) A lakhatási kiadás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség szorzata.

(4) Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 450Ft.

(5) A lakhatási kiadás támogatása esetében elismert lakásnagyság:

9. § (1) A képviselő-testület egy éves időtartamra települési ápolási támogatást állapít meg annak a gyékényesi lakóhellyel rendelkező hozzátartozónak (Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2.) pont), aki 18. életévét betöltött tartósan beteg gyékényesi személy ápolását, gondozását végzi, amennyiben a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül álló esetén 200%-át.

(2) Az ápolási támogatásra jogosultság további feltétele, hogy az ápolttal egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó hozzátartozók között a kérelmezőn kívül ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincsen, az ápolt személy gondozási és ápolási igényére tekintettel az ápoló személy a kora, az egészségi állapota, és a fizikuma alapján alkalmas a feladat ellátására, továbbá az ápolt és az ápoló között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés nem áll fenn.

(3) Tartósan beteg az a személy, aki három hónapnál hosszabb időtartamon túl állandó ápolást, gondozást igényel, amely tényt a háziorvos, vagy a szakorvos igazolta.

(4) Az ápolási támogatásra való jogosultság vizsgálata, és a támogatás megszüntetése során az Szt. 42. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(5) Az ápolási támogatás havi legmagasabb összege 15 000Ft.

(6) Az ápolási támogatás összegének kiszámítása: az egy főre jutó jövedelem, ahány %-a a jövedelemhatárnak, az ápolási támogatás legmagasabb összege annyi %-kal csökken. Ha a különbözet az ötezer forintot nem éri el, a jogosult részére 5 000Ft-ot kell megállapítani. Az ápolási támogatás összegét száz forintra kerekítve kell megállapítani.

(7) Nem állapítható meg ápolási támogatás annak a kérelmezőnek, aki az Szt. 43. §, illetve 43/A. § alapján jogosult ápolási díjra, továbbá ugyanazon ápolt személy után csak egy ápoló jogosult ápolással kapcsolatos ellátásra.

(8) Az ápolási támogatás iránti kérelmet az e rendelet 3. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A tartósan beteg állapot fennállását igazoló háziorvosi vagy szakorvosi igazolást a kérelemhez csatolni kell.

(9) Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre.

(10) A házi segítségnyújtást végző Gyékényesi Gondozási Központ az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését félévente ellenőrzi. Az ellenőrzés során együttműködik a háziorvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról, és annak okáról. Amennyiben az ellenőrzés során felmerül, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ezt a tényt jelzi az önkormányzati hivatalnak, amely a jelzés nyomán azonnali felülvizsgálat céljából tájékoztatja az ellátást megállapító képviselő-testületet. Az ellátásra jogosult az ellenőrzést tűrni, és az ellenőrzés során együttműködni köteles.

(11) Az ápolási támogatásra való jogosultság megszűnik az ápolt halálát követő hónap első napjával, vagy az ellenőrzés megállapította, hogy az ápoló az ápolási kötelezettségét az e rendelet 10. § (4) bekezdésében foglaltak szerint nem teljesíti, és az azonnali felülvizsgálat során a jogosultságot megállapító szerv a megszüntetésről döntött, illetve az egy éves időtartam lejártával, amennyiben a kérelmező nem nyújt be újabb kérelmet.

10. § (1) A gyógyszerkiadással kapcsolatos támogatás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadások csökkentésére alkalmanként, vagy egy kérelemmel legfeljebb 6 hónapra biztosított hozzájárulás.

(2) A képviselő-testület a gyógyszerkiadások támogatására való jogosultságot állapít meg annak a személynek, akinek gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, és akinek háztartásában az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén 250%-át nem haladja meg, valamint a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége eléri, illetve meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át.

(3) A gyógyszerkiadásokkal kapcsolatos támogatás megállapítása során csak a társadalombiztosításba befogadott gyógyszerek vehetők figyelembe.

(4) A gyógyszerkiadásokkal kapcsolatos támogatás mértéke: 1 500Ft x (jövedelemhatár/1 főre eső jövedelem). A támogatás mértékét száz forintra kerekítve kell meghatározni.

(5) A gyógyszerkiadásokkal kapcsolatos támogatás iránti kérelmet az e rendelet 4. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, a kérelemhez csatolni kell a háziorvos által a gyógyszerszükségletről kiállított igazolás alapján a gyógyszertár igazolását a gyógyszerköltségekről.

11. § (1) A képviselő-testület - amennyiben csatlakozott a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat adott évi fordulójához – Bursa Hungarica ösztöndíjban (továbbiakban: ösztöndíj) részesítheti azt a gyékényesi lakóhellyel rendelkező, szociálisan rászoruló, magyar állampolgárt, aki

• a) nappali tagozaton, az általa felvett szak képesítési követelményében meghatározott képzési időn belül, állami felsőoktatási intézményben, illetve nem állami felsőoktatási intézményben az Oktatási Minisztérium és az intézmény közötti megállapodás alapján államilag finanszírozott és költségtérítéses első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben, első szakirányú továbbképzésben, valamint első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben vesz részt ("A" típusú ösztöndíj), vagy
• b) az adott tanévben utolsó éves, érettségi előtt álló középiskolás, illetve felsőfokú diplomával nem rendelkező, felsőoktatási intézménybe felvételt még nem nyert, érettségizett fiatal és szeptembertől kezdődően állami felsőoktatási intézményben, illetve az Oktatási Minisztérium és az intézmények közötti megállapodás alapján nem állami felsőoktatási intézményben folyó nappali tagozatos, államilag finanszírozott első alapképzésben, vagy első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben kíván részt venni ("B" típusú ösztöndíj), feltéve, hogy a pályázat kiírását követő évben először nyernek felvételt felsőoktatási intézménybe és tanulmányaikat az adott tanévben ténylegesen megkezdik.

(2) Nem részesülhetnek ösztöndíj támogatásban a rendvédelmi és katonai felsőoktatási intézmények hallgatói.

(3) Szociálisan rászoruló az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegének 800%-át.

(4) A támogatás elbírálásakor jövedelemtől függetlenül ösztöndíjban részesülhet az a pályázó is, aki:

12. § (1) Az „A” és „B” típusú ösztöndíj elnyerése érdekében az önkormányzat (azonos időben) pályázatot köteles közzétenni, amelynek tartalmaznia kell a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat adott évi fordulójának Általános Szerződési Feltételeiben (továbbiakban: szerződési dokumentum) meghatározott szempontokat.

(2) Az ösztöndíj elnyerése érdekében az igénylő az önkormányzati hivatalban a pályázati kiírásban előírt határideig köteles pályázatát benyújtani, amelyhez csatolni kell a formanyomtatvány tájékoztató részében meghatározott igazolásokat, nyilatkozatokat.

13. § (1) A hatáskör gyakorlója határozatban dönt az ösztöndíjra való jogosultság megállapításáról vagy elutasításáról, illetve az ösztöndíj összegéről, és a továbbiakban a szerződési dokumentumban meghatározott módon jár el.

(2) Az ösztöndíj havi összege nem haladhatja meg nyugdíjminimum 50%-át.

(3) Az ösztöndíj-támogatás időtartama

• a) "A" típusú ösztöndíj esetén: 10 hónap, azaz két egymást követő tanulmányi félév,
• b) "B" típusú ösztöndíj esetén: 3x10 hónap, azaz hat egymást követő tanulmányi félév.

(4) Az önkormányzat a megállapított ösztöndíjak összegét félévente előre, egy összegben átutalja a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat bankszámlájára.

(5) Az ösztöndíj-támogatás folyósításáról – az ösztöndíjas számlára történő havi utalásáról –az Oktatási Minisztérium gondoskodik.

14. § (1) Megszűnik az ösztöndíjra való jogosultság, ha

• a) az ösztöndíjas elköltözik az önkormányzat illetékességi területéről,
• b) az ösztöndíj folyósításának időtartama alatt a folyósítás feltételeinek nem felel meg,
• c) "B" típusú pályázat esetén: az ösztöndíjas szociális rászorultsága már nem áll fenn. E körülményt az önkormányzat évente egyszer felülvizsgálja. Amennyiben a felülvizsgálat során az ösztöndíjas a kért igazolásokat nem bocsátja rendelkezésre, vagy az együttműködést megtagadja, a szociális rászorultság megszűnését vélelmezni kell.

Az a) pont szerinti megszüntetésre a határozat meghozatalát követő tanulmányi félévtől kerül sor.

(2) Szünetel az ösztöndíj folyósítása – a folyósítás határidejének módosulása nélkül – azokra a tanulmányi hónapokra, amikor az ösztöndíjas hallgatói jogviszonya szünetel.

(3) Az ösztöndíjas 15 napon belül köteles bejelenteni felsőfokú tanulmányainak szüneteltetését/befejezését, továbbá ha tanulmányait más felsőoktatási intézményben folytatja, valamint elköltözését. Amennyiben ez utóbbi kötelezettségének nem tesz eleget, a jogosulatlanul felvett ösztöndíj visszafizetésére kötelezhető.

15. § (1) Gyékényes Község Önkormányzat az alábbi ellátási formákat biztosítja:

• a) Szociális alapszolgáltatások:

16. § (1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó ellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet szóban vagy írásban az intézményvezetőhöz kell előterjeszteni, csatolva

17. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen:

• a) koruk,
• b) egészségi állapotuk,
• c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
• d) szenvedélybetegségük, vagy
• e) hajléktalanságuk

miatt.

(2) Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni. A szociális étkeztetés szempontjából rászorultnak tekintendők a 70 év feletti személyek. Az egészségi állapot, fogyatékosság, pszichiátriai betegség, szenvedélybetegség miatti indokoltságot a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal a munkaképesség-csökkenés, az egészségkárosodás vagy az egészségi állapot minősítését tartalmazó szakhatósági állásfoglalását vagy szakvéleményét a legalább 50%-os mértékű egészségkárosodás fennállása, illetve az egészségi állapot komplex minősítéséről, vagy fogyatékossági támogatás folyósításának igazolásával lehet igazolni, ill. ezek hiányában a háziorvos javaslata indokolja.

(3) Ingyenes ellátásra jogosult az az egyedül álló személy, aki rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.

17/A. § (1) A tanyagondnoki szolgáltatás keretében az önkormányzat enyhíti a külterületi lakott helyek és egyéb belterületek intézményhiányából eredő hátrányait, biztosítja az alapvető szükségletek kielégítését célzó szolgáltatásokhoz való hozzájutást, az egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutást, valamint segíti az egyéni és a közösségi szintű szükségletek teljesítését.

(2) A tanyagondnoki szolgálatról az önkormányzat külön rendeletet alkot.

18. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

• a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,
• b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,
• c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően – az Szt. 68/A. § (4) bekezdése szerinti kivétellel - vizsgálni kell a gondozási szükségletet.

(4) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.

(5) A települési önkormányzat a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni.

(6) A gondozásra fordított időt a gondozási napló alapján kell megállapítani.

(7) Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése a Gondozási Központ intézményvezetője intézkedése alapján az Szt. 93. §-94/D. § rendelkezéseinek megfelelően történik.

(8) A házi segítségnyújtás térítési díját a társulásban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületei állapítják meg.

19. § (1) Az önkormányzat családsegítés keretében segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítségre szoruló személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

(2) Az önkormányzat a családsegítés keretében az Szt-ben meghatározott ellátásokat a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosítja.

20. § (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevételére, a jogosultság igazolására vonatkozóan az Szt. 65. §-ban foglaltak az irányadók.

(2) Az önkormányzat a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében az Szt-ben meghatározott ellátásokat a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosítja.

21. § (1) Az ellátást az önkormányzat az Szt. 65/F. § rendelkezéseinek megfelelően biztosítja.

(2) Térítési díj az étkezésért állapítható meg e rendeletben foglaltak alapján. A személyi térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy annak összege nem haladhatja meg az igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 30%-át.

(3) A nappali ellátás térítési díját a társulásban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületei állapítják meg.

22. § (1) Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg. Az Szt. 68. §. szerinti személyek ellátása esetén az ellátás tartalmát az Szt. 94/C. §. szerinti megállapodás határozza meg.

(2) Az idősek otthonában az Szt. 68/A. § (3) bekezdésében meghatározott gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el.

(3) Az idősek otthonában a 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, az Szt. 68/A. § (3) bekezdése szerinti gondozási szükséglettel rendelkező személy is ellátható, ha ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható.

(4) Az idősotthoni ellátás iránti kérelem alapján az intézményvezető elvégzi a gondozási szükséglet vizsgálatát. Beutaló határozat esetében a vizsgálatot a beutaló szerv kezdeményezi a határozat hozatalát megelőzően az intézményvezetőnél.

(5) Idősotthoni ellátás napi 4 órát meghaladó, illetve a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükségletet igazolás alapján nyújtható.

(6) Ha az idősotthoni ellátást igénylő személy gondozási szükséglete az igazolás szerint fennáll, de nem haladja meg a napi 4 órát, és az idősotthoni elhelyezést a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülmények sem indokolják, az intézményvezető tájékoztatja a házi segítségnyújtás igénybevételének lehetőségéről és az igazolást részére átadja, valamint másolatát megküldi az ellátást igénylő lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerinti települési önkormányzatnak. Ebben az esetben a házi segítségnyújtás igénylése során az intézményvezető igazolása igazolja a gondozási szükségletet.

23. § (1) Ha az Szt. és e rendelet másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért személyi térítési díjat kell fizetni.

(2) A személyi térítési díjat:

• a) az ellátást igénybe vevő jogosult,
• b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,
• c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyenes ágbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,
• d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,
• e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy) köteles megfizetni (az a-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett).

(3) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat:

• a) aki jövedelemmel nem rendelkezik,
• b) bentlakásos ellátás esetében az Szt. 119. § (2) bekezdése szerinti jelzálog alapjául szolgáló vagyona nincs.

(4) A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg:

• a) kivéve, ha az ellátott jövedelme olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díjfizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni,
• b) ha a jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.

24. § (1) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál:

• a) a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét,
• b) kiskorú igénybe vevő esetén - a b) pont szerinti kivétellel - a vele közös háztartásban élő szülők egy főre jutó rendszeres havi jövedelmét kell figyelembe venni.

(2) A személyi térítési díj nem haladhatja meg – ellátásonként – az Szt. 116. § (3) bekezdésében és a 117. § (1)-(2) bekezdésében megállapított jövedelemhatárt

(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját a képviselő-testület, évenként kétszer állapíthatja meg. Az intézményi térítési díjakat e rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(4) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Szt. 114-119. §-ában foglaltak az irányadók.

(5) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

(6) Térítési díjkedvezményt, illetve mentességet az ellátást biztosító intézmény vezetőjétől kell kérni.

(7) Az intézményvezető a személyi térítési díj 20%-áig terjedő térítési díjkedvezményt vagy térítési díjmentességet adhat különösen akkor, ha az igénybevevő életkörülményeiben kedvezőtlen változás következett be, így ha:

25. § (1) A személyi térítési díjat konkrét összegben, forintra kerekítve kell megállapítani. Ha a személyi térítési díj az ellátás igénybevételét követő 30 napon belül nem állapítható meg, a megállapítására jogosult térítési díj-előleg fizetését kérheti. Megállapításkor intézkedni kell, hogy az előleg, illetve az előleg fizetésének időszakára jutó személyi térítési díj közötti különbözet kiegyenlítése megtörténjen.

(2) Ha az önkormányzat rendelete, illetve a megállapodás eltérően nem rendelkezik a személyi térítési díjat

• a) az átmenti elhelyezést biztosító intézmények szolgáltatásaiért legfeljebb egy hónapi időtartamra előre,
• b) más személyes gondoskodási formáknál havonta utólag kell megfizetni.

(3) A szolgáltatások, illetve ellátások igénybe vételének szüneteltetését az alábbiak szerint kell bejelenteni az intézményvezetőnek:

• a) alapszolgáltatás esetében a szüneteltetés első napját megelőző két munkanappal korábban szóban vagy írásban kell a bejelentést megtenni,
• b) szakosított ellátás esetében a bejelentés részletes szabályait a házirend tartalmazza.

(4) A térítési díj megállapítása, megfizetése és elszámolása során a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993.(II. 27.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

26. § Az intézményvezető az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni a 94/C. § (3) bekezdésben foglaltakra, valamint

• a) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira,
• b) a döntések elleni jogorvoslat módjára.

27. § (1) Az intézményi ellátás megszűnik az Szt. 100. § és 101. §-ában foglalt esetekben és módon.

(2) Az alapellátás megszűnik, ha az igénylő:

• a) a térítési díjat 2 hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban kell részesíteni,
• b) a szolgáltatást 3 hónapon keresztül nem veszi igénybe,
• c) elhalálozik,
• d) kéri az ellátás megszüntetését.

(3) Az alapellátás megszüntetése az intézményvezető hatásköre. Az ellátás megszűnéséről az intézményvezető írásban értesíti az ellátásban részesülőt. Ha az ellátott a döntéssel nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A jogerős és végrehajtható döntésig az ellátást változatlanul biztosítani kell.

28. § Az intézmény házirendjét a társulás hagyja jóvá.

29. § (1) E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 12/2013.(XII. 31.) önkormányzati rendelet, valamint a rendeletet módosító 8/2014.(VI. 11.) önkormányzati rendelet.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.