Ácsteszér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 6. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján Ácsteszér Helyi Építési Szabályzatáról az alábbi rendeletet alkotja és jóváhagyja a község Szabályozási Tervét,

- a Belterület Szabályozási Terve című M=1:2000 léptékű tervlapot és

- a Külterület Szabályozási Terve című M=1:10000 léptékű tervlapot

valamint elrendeli azok együttes alkalmazását.

1. §

A rendelet hatálya

Jelen rendelet hatálya Ácsteszér község közigazgatási területére terjed ki.

2. §

Az előírások alkalmazása

Az 1. §-ban meghatározott területen területet felhasználni, telket alakítani, építményt építményrészt, épületegyüttest elhelyezni, átalakítani, bővíteni, vagy lebontani, épület rendeltetését módosítani és mindezekre hatósági engedélyt adni csak a Szabályozási Tervben és jelen Helyi Építési Szabályzatban foglaltaknak megfelelően szabad. A Szabályozási Tervben és jelen Helyi Építési Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben az ÉTV, az OTÉK, valamint az általános érvényű egyéb törvények, jogszabályok és szabványok vonatkozó előírásait kell betartani.

3. §

Szabályozási elemek

(1) A belterület szabályozási tervlapján rögzített kötelező érvényű szabályozási elemek:

a) a tervezett szabályozási vonal,

b) építési övezet, övezet határa,

c) az építési övezet, övezet mutatói (beépítési mód, megengedett beépítési mérték, megengedett legkisebb és legnagyobb építménymagasság, minimális telekterület),

d) építési vonal,

e) építési hely,

f) tervezett belterületi határvonal,

g) megszüntető jel,

h) javasolt helyi értékvédelmi terület határa,

i) védelemre javasolt helyi művi érték,

j) létesítendő telekhatár,

k) beépítési paraméterek számításához együtt kezelendő terület,

l) megtartandó fasor,

m) telepítendő fasor,

n) gyalogút,

o) helyi közút céljára lejegyzendő terület.

(2) A belterület szabályozási terv alapján alkalmazott egyéb (tájékoztató) elemek:

a) országos műemléki védettségű épület,

b) műemléki környezet határa,

c) geodéziailag nem bemért, meglévő épület,

d) jelenlegi belterületi határvonal,

e) elbontott épület.

(3) A külterület szabályozási tervlapján rögzített kötelező érvényű szabályozási elemek:

a) tervezett telekhatár,

b) építési övezet, övezet határa,

c) övezet jele,

d) építési övezet mutatói (beépítési mód, megengedett beépítési mérték, megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság, min. telekterület),

e) tervezett belterületi határvonal,

f) megszüntető jel,

g) javasolt helyi jelentőségű természetvédelmi terület határa,

h) védelemre javasolt helyi jelentőségű egyedi fa,

i) védőtávolság,

j) 10 m-es védőtávolságú fúrt kút.

(4) A közterület szabályozási tervlapján alkalmazott egyéb (tájékoztató) elemek:

a) jelenlegi belterületi határvonal,

b) közigazgatási határ.

4. §

Telekalakítás

(1) A település területén telket alakítani jelen szabályzat építési övezeteiben, övezeteiben meghatározott paraméterek betartásával, illetve az általános érvényű hatósági előírások szerint készülő telekalakítási terv alapján lehet.

(2) A település beépítésre szánt területén nyúlványos telek nem alakítható, kivéve, ha jelenleg közterületi kapcsolattal nem rendelkező telkek közterületi kapcsolata más módon (pl. telekösszevonás) nem biztosítható. A teleknyúlvány mellett visszamaradó telek szélessége min. 12,0 m kell legyen.

(3) A 3675/69 hrsz.-ú telek nem rendelkezik közterületi kapcsolattal, ezért a 3675/69 és 3675/70 hrsz.-ú telkek határa módosítandó a szabályozási tervlapon ábrázoltak szerint úgy, hogy mindkét telek alapterülete változatlan maradjon.

5. §

Telek beépítésének feltételei

(1) Épület csak olyan telken helyezhető el, amely közterületről (vagy magánútról) gépjárművel közvetlenül megközelíthető.

(2) 500 m2-nél kisebb telken lakóépület nem helyezhető el.

(3) Beépítésre szánt területen épület csak akkor helyezhető el, ha legalább a részleges közművesítettség biztosított.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

LAKÓTERÜLETEK

6. §

Falusias lakóterület (Lf1, Lf2 és Lf3)

Általános előírások

(1) A falusias lakóterület lakóépületek, a mező- és erdőgazdasági építmények, a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

a) lakóépület,

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c) szálláshely szolgáltató épület,

d) kézműipari építmény,

e) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

f) mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény.

(3) A területen a melléképítmények közül

a) közműbecsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),

d) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel),

e) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

f) kerti víz- és fürdőmedence, - napkollektor,

g) kerti épített tűzrakóhely,

h) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,

i) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

j) állatkifutó,

k) trágyatároló, komposztáló,

l) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

m) szabadonálló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop

elhelyezhető.

(4) Egy telken legfeljebb két épület létesíthető.

(5) A beépítés oldalhatáron álló, a hagyományos faluképhez illeszkedő kell legyen. A főépület a telek északi vagy északihoz közelálló tájolású oldalhatárán helyezendő el, a kialakult beépítésnek megfelelően.

(6) Lakóépületet az építési hely közterület felőli részén kell elhelyezni. A főrendeltetésű épület fogadószintje a terepszint felett max. 1,0 m lehet.

(7) A beépítés karakterének megőrzése érdekében a beépítési paraméterek számításához együtt kezelendő területeket a belterületi szabályozási tervlap tartalmazza.

7. §

Lf1 jelű építési övezet

(1) Az építési övezetben építményt elhelyezni az alábbi paraméterek betartásával lehet:

(2) Építési hely meghatározása

- Az előkert mérete 0,0 m kivétel ez alól a Kossuth Lajos utca 224 hrsz.-ú és 0231 hrsz.-ú közterület közötti szakaszának keleti szakasza mentén kialakult előkertes beépítés, ahol új beépítés, átalakítás, bővítés esetén legalább az egyik szomszédos előkert méretéhez alkalmazkodni kell. Az épület utcai homlokzatát a telek oldalhatárára merőlegesen kell elhelyezni.

- Az oldalkert mérete min. 4,5 m.

- Az épületeket a Kossuth Lajos u.-ban és a Táncsics Mihály u.-ban a közterületi telekhatártól mért 60,0 ill. 65,0 m-es, a Petőfi Sándor utcában a közterületi telekhatártól mért 45,0 m-es telekrészen belül kell elhelyezni, a szabályozási tervlapon ábrázoltak szerint, de a hátsókert mérete nem lehet kisebb 6,0 m-nél.

(3) Az építési helyen kívül meglévő épület felújítható, de átalakítani, bővíteni nem lehet.

(4) Ahol a szabályozási tervlap építési helyet nem jelöl, az épületek elhelyezésénél az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.

(5) Az Lf1 jelű építési övezetben a hagyományos utcakép megőrzése érdekében az épületek tetőformáját nyeregtetősként kell kialakítani, a tető gerincvonala a telek oldalhatárával párhuzamos.

8. §

Lf2 jelű építési övezet

(1) Az építési övezetben építményt elhelyezni az alábbi paraméterek betartásával lehet:

(2) Építési hely meghatározása.

- Az előkert mérete új beépítésnél – ha a szabályozási tervlap másképp nem jelöli – 5,0 m, a Rákóczi Ferenc utcában és Széchenyi utcában 3,0 m.

- Az oldalkert mérete min. 4,5 m.

- A hátsókert minimális mérete 10,0 m.

- Az épületeket a Rákóczi Ferenc u.-ban és a Széchenyi utcában a közterületi telekhatártól mért 35,0 m-es telekrészen belül kell elhelyezni, de a hátsókert mérete itt sem lehet kisebb 10,0 m-nél.

(3) Az LF2 jelű építési övezetben oldalhatáron álló épület, épületrész és közterületi telekhatárral párhuzamosan elhelyezett épület, épületrész kontyolt nyeregtetős lehet.
Kialakult beépítésnél, amennyiben mindkét szomszédos épület manzárdtetős, az új épület tetőformája is manzárdtető lehet.

9. §

Lf3 jelű építési övezet

(1) Az építési övezetben építményt elhelyezni az alábbi paraméterek betartásával lehet:

(2) Építési hely meghatározása

- Az előkert mérete: 5,0 m

- Az oldalkert mérete: min. 6,0 m

- Az épületeket az Ifjúság utca közterületi határától mért 35,0 m-es telekrészen belül kell elhelyezni, a szabályozási tervlapon jelöltek szerint.

(3) Az épületek gerincvonalát az Ifjúság utca páros számozású (K-i) oldalán a közterületi telekhatárral párhuzamosan, a páratlan számozású (Ny-i) oldalán a közterületi telekhatárra merőlegesen kell kialakítani, a kialakult állapotnak megfelelően.

10. §

VEGYES TERÜLETEK

(1) A vegyes terület lakó- és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál.

(2) A vegyes terület lehet:

- településközpont vegyes terület,

- központi vegyes terület.

11. §

Településközpont vegyes terület (Vt)

(1) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

a) lakóépület,

b) igazgatási épület,

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató épület,

d) egyéb közösségi szórakoztató épület a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,

e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.

(2) A melléképítmények közül

a) közműbecsatlakozási műtárgy

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),

d) szabadonálló és legfeljebb 6,0 m magas antenna oszlop, zászlótartó oszlop

helyezhető el.

(3) Nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(4) Az építési övezetben építményt elhelyezni az alábbi paraméterek betartásával lehet:

(5) A beépítési mód vegyes (szabadonálló és oldalhatáron álló). Szabadonálló beépítés min. 30,0 m-es telekszélesség esetén megengedett.

(6) Építési hely:

- Az előkert mérete 0,0 m. Kialakult állapot esetén az épület felújítása, átalakítása, bővítése megengedett, de új épület előkert nélkül helyezhető el.

- Az oldalkert méretének meghatározásánál az OTÉK-ban meghatározott telepítési távolságot esetenként kell meghatározni. Az egymással szembenálló tűzfalas kialakítású oldalhomlokzatú épületek között telepítési távolságot nem kell tartani.

- A hátsókert mérete min. 6,0 m.

- A 39 hrsz-ú telek beépítésénél a szabályozási tervlapon jelölt építési helyet kell figyelembe venni.

12. §

Központi vegyes területek (Vk1, Vk2)

(1) A központi vegyes terület elsősorban központi, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezet területén elhelyezhető:

a) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató épület,

b) egyéb közösségi, szórakoztató, kulturális épület,

c) sportépítmény,

(3) Az építési övezet területén a melléképítmények közül:

a) a közműbecsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1,0 m-nél nem magasabbra emelkedő, lefedés nélküli terasz),

d) kerti épített tűzrakóhely,

e) szabadonálló és legfeljebb 6,0 m magas antenna oszlop, zászlótartó oszlop

helyezhető el.

(4) Nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(5) Az építési övezetekben építményt elhelyezni az alábbi paraméterek betartásával lehet:

(6) Egy épület bruttó beépített alapterülete max. 750 m2 lehet.

(7) Ahol a szabályozási terv építési helyen nem jelöl, az építési helyre (elő-, oldal- és hátsókert) vonatkozóan az OTÉK előírásait kell betartani.

GAZDASÁGI TERÜLETEK

13.§

Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)

(1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezet területén elhelyezhető:

a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású, gazdasági tevékenységi célú épület,

b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

c) igazgatási, egyéb irodaépület,

d) üzemanyagtöltő.

(3) Az építési övezet területén a melléképítmények közül:

a) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

b) állatkifutó,

c) trágyatároló, komposztáló

nem helyezhető el.

(4) Az építési övezetben építményt elhelyezni az alábbi paraméterek betartásával lehet:

(5) Az építési helyet a szabályozási terv jelöli.

(6) Az építési övezetben jelenleg meglévő épületek felújítása megengedett, átalakítani, bővíteni a (4) bekezdésben meghatározott paraméterek figyelembevételével lehet.

14. §

Mezőgazdasági üzemi terület (Gmü)

(1) Az építési övezet elsősorban nagyüzemi állattartásra szolgáló mezőgazdasági üzemi terület.

(2) Az építési övezet területén elhelyezhetők:

a) az állattenyésztés és növénytermesztés építményei,

b) az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei,

c) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.
Önálló épületben legfeljebb két lakás helyezhető el.

(3) Az építési övezet területén a melléképítmények közül

a) közműbecsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) állatkifutó,

d) trágyatároló, komposztáló,

e) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló

helyezhető el.

(4) Az építési övezetben építményt elhelyezni az alábbi paraméterek betartásával lehet:

* A technológiai igény szerinti speciális építmények magassága max. 9,0 m lehet.

(5) Az építési helyre (elő-, oldal- és hátsókert) vonatkozóan az OTÉK előírásait kell betartani.

(6) Az építési övezetben jelenleg meglévő épületek felújítása megengedett, átalakítani, bővíteni a (4) bekezdésben meghatározott paraméterek figyelembevételével lehet.

ÜDÜLŐTERÜLET

15. §

Hétvégiházas terület (Üh)

(1) A hétvégiházas területen legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek helyezhetők el.

(2) Egy épület bruttó beépített területe max. 150 m2 lehet.

(3) Az építési övezet területén kereskedelmi (max. 100 m2 beépített területű) és vendéglátó épület is elhelyezhető.

(4) Az építési övezet területén elhelyezhető olyan sportlétesítmény, melynek környezetterhelési határértéke nem lépi túl az építési övezetre vonatkozó határértéket.

(5) A melléképítmények közül:

a) közműbecsatlakozási műtárgy

b) közműpotló műtárgy,

c) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1,0 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

d) kerti víz-és fürdőmedence,

e) kerti épített tűzrakóhely,

f) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

helyezhető el.

(6) A hétvégi házas területen csak a terület igényei szerinti és a 3,5 t-nál nem nehezebb gépjárművek számára szolgáló parkolók és épületen belüli garázsok helyezhetők el.

(7) Az építési övezet területén az épületeket kiszolgáló, vagy kiegészítő funkciójú önálló épületek nem létesíthetők.

(8) Az építési övezetben építményt elhelyezni az alábbi paraméterek betartásával lehet:

(9) Az építési hely (elő-, oldal- és hátsókert) vonatkozásában az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.

(10) Az építési övezet területén max. 1,8 m magas kerítés létesíthető, legalább 0,6 m fölött áttört kivitelben.

16. §

Általános beépítési előírások

(1) A területen az épületek – a Gksz építési övezet kivételével – csak max. 45°-os hajlásszögű magastetővel épülhetnek, tetőtérben csak egy szint létesíthető.

(2) A tetők fedése pikkelyszerű (cserép, pala) vagy hasonló megjelenésű lehet, melynek színvilága a piros, barna, szürke árnyalatai.

(3) Az építmények felmenő szerkezetének anyaga a településen hagyományosan alkalmazott anyagok (tégla, kő, fa) lehetnek.

(4) A telek oldalhatárán álló épületek, épületrészek fedése nyeregtető lehet utcára merőleges gerincvonallal.

KÜLÖNLEGES TERÜLETEK

17. §

Temető területe (Kte)

(1) Az övezetben a temetkezés céljait szolgáló, valamint az azokat kiegészítő építmények, (ravatalozó, kápolna, kegyeleti hely, szerszámtároló, őrzés építményei) helyezhetők el.

(2) Az övezetben a beépítési mód szabadon álló, a legnagyobb beépíttettség 5 %, a legnagyobb építménymagasság 4,5 m, a legkisebb zoldfelületi arány a telek 70%-a. Az övezetben szolgálati lakás nem helyezhető el.

(3) A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 100%-ban zöldfelületként kell figyelembe venni.

(4) A temetőben annak minden 100 m2-e után legalább 1 db nagykoronájú lombos fát kell telepíteni.

(5) A temetőt feltáró utak mellett fasorok telepítendők, legalább 8-8 méterenkét 1-1 db fa elhelyezésével.

18. §

Folyékony hulladék elhelyezésére, kezelésére szolgáló terület (Kh)

(1) Az építési övezet területén

- a szennyvíztisztítás technológiai létesítményei,

- a kiszolgáló személyzet szociális létesítményei,

- az őrzéshez szükséges létesítmények

helyezhetők el.

(2) A szennyvíztisztitó védőtávolságát a külterületi szabályozási tervlap tartalmazza.

(3) Az építési övezetben építményt elhelyezni az alábbi paraméterek betartásával lehet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

19. §

Közlekedési és közműterület (KÖu)

(1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével – a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési területen csak a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények helyezhetők el.

ZÖLDTERÜLET

20. §

Közpark (Z)

(1) Az övezetbe tartozik a komplex zöldfelületi funkcióval rendelkező közpark területe.

(2) Az övezetben csak a pihenés, testedzés és ismeretterjesztés építményei és a fenntartáshoz szükséges építmények helyezhetők el.

(3) Lakóépület az övezetben nem helyezhető el.

(4) Az övezet területén telket megosztani nem lehet.

(5) Az övezetben

- építmények szabadon álló módon, legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el,

- a legnagyobb építménymagasság 4,50 m

(6) Az övezet területén a minimális zöldfelületi arány 75%

(7) A zöldfelület minden megkezdett 100 m2-e után legalább 1 nagyméretű lombos díszfa telepítése kötelező.

(8) A közpark láthatóságát a nappali időszakban korlátozni nem lehet.

(9) A közparkok építését, rendezését, felújítását csak az önkormányzat által jóváhagyott, táj- és kertépítész mérnök által készített komplex kertépítészeti tervek alapján lehet elvégezni.

21. §

Kegyeleti közpark (Zk)

(1) Az övezetbe tartozik a kálváriát is magába foglaló zöldfelület.

(2) Az övezetben építmény nem helyezhető el.

(3) Az övezet területén csak pihenőhelyek létesíthetők.

(4) A növényzetet úgy kell telepíteni, hogy a kálváriát ne takarja el, a rálátás biztosítva legyen.

ERDŐTERÜLET

22. §

Általános előírások

(1) A település területén lévő erdőterületek rendeltetésük szerint védelmi, gazdasági, egészségügyi-szociális, turisztikai és oktatás-kutatási erdők lehetnek.

(2) Az erdőterületek elsődleges rendeltetését az illetékes erdészeti hatóság állapítja meg, ezt a helyi erdészeti üzemtervek rögzítik.

(3) Az erdőterület övezeti, illetve erdőművelési ág szerinti besorolásától függetlenül védelmi rendeltetésűnek kell tekinteni a 40%-nál nagyobb hajlásszögű területeken lévő/létesítendő erdőket.

(4) Az erdőművelési ág megváltoztatása csak az illetékes erdészeti hatóság hozzájárulásával lehetséges.

(5) Az erdő telepítése és fenntartása csak jóváhagyott erdészeti üzemterv alapján történhet.

(6) Az erdőterületek turisztikai feltárásának, látogathatóságának lehetőségét az erdő tulajdonosának, illetve kezelőjének biztosítania kell. Az erdők látogathatóságát – az elkeríthető területeken kívül – korlátozás nélkül biztosítani kell.

23. §

Védett vagy védelmi erdő (Ev)

(1) Az övezetbe tartoznak az elsősorban védelmi jellegű erdősávok területe, a volt hulladéklerakót is magába foglaló, rekultiváció után erdősítésre tervezett védelmi erdőterületek, valamint a Simsik-hely értékes növényállományú erdőtagja.

(2) Az övezet területén építményt elhelyezni nem lehet.

(3) Az övezet területén csak szilárd burkolat nélküli gyalogutak létesíthetők.

(4) Az övezetben a zöldfelületi arány legalább a telek 95%-a.

24.§

Általános erdőterület (Eg)

(1) Az övezetbe tartoznak a rendeltetésük szerint gazdasági, egészségügyi-szociális, turisztikai erdők, valamint a nem védelmi erdők övezetébe tartozó egyéb védelmi rendeltetésű erdőtagok.

(2) Az övezetben 100.000 m2-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel, de legfeljebb 150 m2 alapterületű az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. Ilyennek minősülnek a szabadidő eltöltését, a turizmust és a testedzést szolgáló (turista és menedékház, erdei tornapálya, téli sportpálya stb.) és az erdő fenntartásához, műveléséhez szükséges építmények.

(3) Az övezetben vadászház is elhelyezhető.

(4) Önálló lakóépület az övezetben nem helyezhető el.

(5) Az övezetben a zöldfelületi arány legalább 90%.

(6) Az övezetben telekrészt a közhasználat elől elzárni (lekeríteni csak indokolt esetben és legalább 10 ha-t elérő telek esetében lehet. Lekeríteni a telekterület maximum 10%-át, de legfeljebb 5000 m2-t lehet.

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK

25. §

Kertes mezőgazdasági terület (Mk)

(1) Az övezet a rekreáció gazdálkodással, kiskertműveléssel egybekötött tevékenységeire szolgál.

(2) Az övezetben a 720 m2 területet meghaladó telekterület építhető be, ha az építést megelőző legalább 2 éven át folyamatosan a telken szakszerűen gondozott, elsősorban termesztési célú (szőlő, gyümölcs és egyéb kertészeti) növénytermesztés folyt.

(3) Az övezetben

- a legnagyobb beépítettség 3%

- a legnagyobb építménymagasság 4,5 m,

- a legkisebb telekterület 720 m2,

- a legkisebb telekszélesség 10 m,

- a legkisebb zöldfelületi arány a telek 70%-a.

26. §

Általános és különleges mezőgazdasági területek (Msz és Mr)

Általános előírások

(1) Az övezetben az építménymagasság a 4,5 m-t nem haladhatja meg. A meghatározott építménymagasságtól, csak technológiai okokból, egyedi elbírálás alapján lehet eltérni, de a technológiai építmények magassága nem haladhatja meg a 9,0 m-t.

(2) Az övezetben csak tájbaillő építmények helyezhetők el. A tetőformálás csak magas tetővel történhet. A tetőhajlás szöge a 45°-ot nem haladhatja meg. A héjalás anyaga azbesztcement hullámlemez, illetve műanyag hullámlemez, valamint élénk színűre felületkezelt fémlemez nem lehet. Az építmények kedvező tájképi megjelenésének érdekében az építési engedélyben további egyedi előírások is tehetők.

(3) Az övezetben az 50m-t nem meghaladó szélességű mezővédő erdősávok, tájfásítás területei övezetmódosítás nélkül telepíthetők.

27. §

Általános mezőgazdasági terület (Msz)

(1) Az övezetbe elsősorban az intenzíven művelt, időszakos növény borítottságú szántóterületek tartoznak.

(2) Az övezetben 6000 m2-t el nem érő és 30 m-nél kisebb oldalszélességű telken építmény elhelyezni nem lehet.

(3) Az övezetben elhelyezhető önálló lakóépület alapterülete egyenként a 300 m2-t nem haladhatja meg.

(4) Az övezetben a művelési ágat megváltoztatni – erózióvédelmi okokból – csak az illetékes talajvédelmi hatóság előzetes véleménye alapján lehet.

28. §

Különleges mezőgazdasági terület (Mr)

(1) Az övezetbe tartoznak azok a jellemzően állandó növényborítottságú, rét-legelő területek, amelyek az ökológiai hálózat részét képezik.

(2) Építményt elhelyezni csak a 10000 m2-t meghaladó telken, legfeljebb 2%-os beépítettséggel lehet.

(3) Az övezetben lakóépület nem helyezhető el.

(4) Az övezetben biroktest nem alakítható ki.

(5) A területen – tájvédelmi okokból – a növényzetet feltörni csak időszakonként (legfeljebb 3 évenként) lehet.

(6) Az övezetben a művelési ágat megváltoztatni csak az illetékes talajvédelmi és tájvédelmi hatóság előzetes véleménye alapján lehet.

29. §

Sportállattartásra szolgáló mezőgazdasági terület (Ms)

(1) A területen a sportolási célú állattenyésztés speciális épületei ill. építményei helyezhetők el.

(2) Az övezetbe a sportcélú állattartást szolgáló, jellemzően állandó növényborítottságú, alapvetően rét-, legelő hasznosítású mezőgazdasági területek tartoznak.

(3) Az övezetben az építménymagasság a 6,0 m-t nem haladhatja meg.

(4) Önálló lakóépület, egyenként legfeljebb 300 m2 alapterülettel, kizárólag a tulajdonos ill. használó részére az övezetben elhelyezhető.

VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK

30. §

Közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja (Vcs)

(1) Az övezetbe tartoznak a tavak, a területen lévő árkok, vízmedrek területei és azoknak a kül- és belterületi szabályozási tervlapon jelölt parti sávjai és övező zöldfelületei (rét és gyepterületek, facsoportok, ligeterdő-foltok).

(2) Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.

(3) Az övezetbe tartozó árkok, vízmedrek területeit elzárni, lekeríteni, feltölteni nem lehet.

(4) Az övezet területén zöldfelület-rendezési beavatkozásokat (növénytelepítés, fakivágás, gyepfeltörés) végezni csak illetékes vízügyi és talajvédelmi szakhatóság egybehangzó hozzájárulása alapján lehet.

31.§

Vízbeszerzési területek és védőterületeik (Vv)

(1) Az övezetbe tartozik a 2x250 m3-es tározómedence, az 50 m3-es nyomáscsökkentő medence területe.

(2) Az övezet területén építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet.

32. §

Közlekedés

(1) A közutaknak összefüggő hálózatot kell alkotniuk. A közterületek szabályozási szélességét a belterület szabályozási tervlapja tartalmazza, vagy az ingatlannyilvántartás szerint meglévő telekhatárok által meghatározott szélességek megtartandók.

(2) Az országos közúthálózatba tartozik a 8208. számú, a 8227. számú és a 82117. számú közút.

a) A 8208. számú és a 8227. számú közutak hálózati szerepe Összekötő út, Tervezési osztályba sorolásuk K.V.C, B.V.c.C, melyet a közút kezelője megváltoztathat.

b) A 82117. számú közút hálózati szerepe Bekötő út. Tervezési osztályba sorolása K.VI.C., B.V.c.C, melyet a közút kezelője megváltoztathat.

c) Az országos közút külterületi szakaszán az úttengelytől mért 50 m-es védőtávolságon belül építmény elhelyezéséhez közútkezelői hozzájárulás szükséges.
Általánosan közművek az útépítés területén kívül helyezhetők el. Kerítés az út távlati telekhatárára (30 m-es szabályozási szélesség) kerülhet.

d) Az országos közutak belterületi szakaszán közművek a vonatkozó jogszabályoknak és szabványoknak megfelelően helyezhetők el.

(3) Az országos úthálózatba nem tartozó közutak a települési úthálózatba tartoznak. A települési közutak hálózati szerepe kiszolgáló út. Tervezési osztályba sorolása B.VI.d.C.

(4) Gyalogos utak a belterület szabályozási tervlapján ennek megfelelően jelölt közterületek. Tervezési osztályba sorolásuk B.X.

(5) Újonnan beépítésre kerülő területek esetében a közműhálózatok építése csak jóváhagyott útépítési tervek figyelembevételével történhet. A közműhálózatok építésekor a közlekedési pályák tervezett földműveit is ki kell alakítani.

(6) Építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges járműelhelyezési lehetőséget a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő módon és mennyiségben kell biztosítani.

(7) A 8208. számú közúttal határos Lf2 és Vk építési övezetek beépítése esetén az országos közútról biztosított közvetlen gépjármű ingatlankiszolgálás feltétele, hogy a közút építési területe a belterületi szabályozási tervlap szerint bővüljön ki.

33. §

Környezet és tájvédelem

Vízminőség-védelem, mederrendezés, partfalvédelem

(1) Élő vízfolyásba, árokba és vízmederbe csak az érvényes rendelkezés szerinti vízminőségi területi kategóriára előírtaknak megfelelő minőségű csapadékvíz és szennyvíz vezethető be vízjogi engedély alapján.

(2) A mezőgazdasági üzemi területeken (Gmü) a technológia függvényében az illetékes környezetvédelmi hatóság szakvéleménye alapján szükség esetén a keletkező szennyvíz előtisztítását elő kell írni.

(3) A felszíni vizek elvezetésének módját a tereprendezésre, a felszíni vízelvezető-rendszerre és a szivárgó rendszerre vonatkozó tervek és vízjogi létesítési engedélyezés alapján kell meghatározni.

(4) A vízmedrek baleset- és árvízvédelmi szempontú rendezésére, jókarban tartására, az álló és folyóvizek partfalainak védelmére a tulajdonos kötelezett.
A vizesárkok jókarba-helyezésekor a kikotort mederiszap más célra pl. feltöltés, elterítés csak minősített laboratóriumban végzett bevizsgálás után használható fel. Ennek hiányában a kitermelt mederiszapra a veszélyes hulladékokra vonatkozó érvényes rendelkezések vonatkoznak.

(5) A külterületen lévő vízgazdálkodási (Vcs) területeket övező 20 m-es sávban – a terület rendeltetésétől függetlenül – a meglévő gyepterület nem törhető fel, a meglévő fás növényzet nem távolítható el. Ezeken a sávokon a legeltetés és a kaszálás nem tiltott.
Ácsteszér teljes közigazgatási területe a 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet szerint a „B”, érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi kategóriába tartozik.

Talajvédelem, hulladék-elhelyezés

(6) A mezőgazdasági művelésű területeken a talajeróziós károk csökkentése, megelőzése érdekében a lejtőre merőleges művelési mód javasolt.

(7) A 050, 062, 068/2, 068/4, 074/3, 0100/2, 0100/5, 0110, 0113/1, 0115/3 és a 0145 hrsz.-ú földrészleteken a kiépített talajcsövezést megszűntetni nem lehet, a művek fenntartása a tulajdonos kötelezettsége.

(8) A területen a feltöltések kialakítására csak előzetesen bevizsgált, minősített anyag használható, környezet károsító anyag, illetve veszélyes hulladék nem alkalmazható.

(9) Építési tevékenység megkezdése előtt a termőtalajréteget szakszerűen le kell termelni és deponálni kell. A termőföld legfeljebb fél évig tárolható depóniában, az követően a termőföldet – lehetőség szerint telken belül, vagy az engedélyező által meghatározott területen – zöldfelületek létesítésénél kell felhasználni.

(10) Feltöltésre, visszatöltésre szennyezett talaj, termőföld nem használható. A talajvédelmi hatóságtól beszerzett előzetes minőség-tanúsítvány nélküli töltőanyag nem építhető be.

(11) Ha a bontási-építési munka során szennyezett talaj, vagy bármilyen hulladék kerül elő, azt haladéktalanul be kell jelenteni az illetékes környezetvédelmi hatóságnak, és a bontást-építést szüneteltetni kell. A szennyezett talaj vagy hulladék helyszíni kezelése, elszállítása csak az illetékes környezetvédelmi- és talajvédelmi hatóság előírásai alapján történhet.

(12) A teljes közigazgatási területen a keletkező veszélyes hulladékot csak zárt átmeneti tárolóban lehet tárolni. Az átmeneti tárolás időtartamára és az elszállítás módjára a vonatkozó egyéb rendeletek irányadók.

(13) Az egyes övezetekben csak a tevékenység során helyben keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolása megengedett.

(14) A természetes terepfelszín homlokzatsíkban történő 1,5 m-t meghaladó feltöltését a homlokzatmagasságba be kell számítani.
Az építési engedély-kérelemhez – a vonatkozó rendelkezésen túlmenően – egyedi elbírálás alapján talajmechanikai szakvélemény is benyújtandó.

Zaj- és rezgésvédelem

(15) Új létesítmény a vonatkozó zajvédelmi előírásoknak az adott területhasználatra érvényes határértékeinek betartásával helyezhetők el. További zajvédelmi előírásokat a helyi zajvédelmi rendelet tartalmazhat.

(16) Az építési munkákból eredő zajterhelés nem haladhatja meg az érvényes zajvédelmi határértékeket. Amennyiben határérték-túllépés következik be a megfelelő zajgátló berendezések elhelyezése, a zaj- és rezgésterhelésből eredő kárelhárítás a káros hatás keltőjének a feladata. A védelem-elhárítás módját az illetékes környezetvédelmi hatósággal történő egyeztetés és annak előírásai szerint kell elvégezni.

Táj- és természetvédelem, zöldfelületek védelme

(17) Kétoldali vagy legalább egyoldali fasor telepítése, a meglévő hiányos fasorok kiegészítése kötelező a szabályozási tervlapon feltüntetett utcák mentén, maximálisan 8-8 m tőtávolsággal, előnevelt faiskolai „útsorfa” alkalmazásával a közlekedésbiztonsági szabályok figyelembevételével. Gyümölcsfák útsorfaként való alkalmazása nem megengedett.

(18) A zöldfelületek kialakításánál a telepítésre kerülő fajokat úgy kell megválasztani, hogy a felhasznált fás-szárú növények a termőhelyi adottságoknak megfelelően legalább 50%-a honos fajokból vagy azok termesztett fajtáiból kerüljenek ki.

(19) A patakágak, időszakos vízfolyások mentén, a horgásztó környezetében meglévő természetes növényzetet eltávolítani csak növényegészségügyi szempontok szerinti ritkítással lehet. A meglévő egészséges fás növényzetet ritkítani, csonkolni, a területet kaszálni – kivéve a vízmeder fenntartási sávot – nem lehet.

(20) Gyephézagos burkolat kialakítása esetén a felület 20%-a, de telkenként legfeljebb 50 m2 számítható be a kötelezően kialakítandó zöldfelület mértékébe.

(21) A telken létesített, állandó vízborítású felület területe beszámítható a kötelezően kialakítandó zöldfelület mértékébe. Az időszakosan vízfelületet adó területek (úszómedence) 50%-a vehető figyelembe a minimális zöldfelületi mutató kiszámításánál.

(22) Nyolc beálló-helynél nagyobb kapacitású személygépkocsi-parkoló csak fásítottan létesíthető, 4 beálló-helyenként 1-1 közepes lombkoronájú, előnevelt fa ültetése kötelező.

(23) Belterületen a 10 cm törzsátmérőjűnél nagyobb fa kivágása – kivéve gyümölcsfa – csak előzetes jegyzői engedély szerint lehetséges. Külterületeken a fakivágás az illetékes erdészeti hatóság előzetes véleménye alapján végezhető. Országos közút építési területén közútkezelői hozzájárulás szükséges fa kivágása vagy ültetése esetén.

(24) A 10 cm törzsátmérőjűnél nagyobb fa kivágása esetén, a törzsátmérőt 25%-kal meghaladó fapótlásról, vagy az ingatlanon belül, vagy a Polgármesteri Hivatal által megjelölt közterületen gondoskodni kell.

Települési környezet védelme

(25) Az Msz, Mr és Ms jelű mezőgazdasági területeken csak áttört, természetes anyagból készült, karámszerű, legfeljebb 1,5 m magas kerítés létesíthető.

(26) Nagyüzemű állattartás csak a Gmü övezet területén engedhető meg.

(27) A teljes közigazgatási területen csak zárt rendszerű trágya és takarmánytároló létesítése megengedett. Hígtrágyás technológia és nyitott rendszerű zöldtakarmány- és trágyatárolás a külterületeken sem megengedett.

(28) 3 m2-nél nagyobb felületű reklámhordozót a teljes közigazgatási területen tilos elhelyezni.

(29) Egy telken legfeljebb egy különálló hirdető-berendezés helyezhető el.

34. §

Közművek

(1) A település közműellátását szolgáló nyomvonalakra, ahol nem közterületen épülnek meg, szolgalmi jogot kell biztosítani.

Vízellátás

(2) A vízellátó hálózatot az oltóvízigény kielégítésére is alkalmas méretekkel és nyomvonalvezetéssel kell kialakítani.

(3) A tényleges oltóvízigény ismeretében a meglévő és tervezett ivóvízvezetékek mentén föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni a tűzrendészeti hatósággal egyeztetett kiosztásban.

(4) Fúrt kútból történő vízkivétel vízjogi engedélyköteles.

Csatornázás, szennyvízelvezetés

(5) A szennyvíz elhelyezése zárt (vízzáró) tárolóban engedhető meg a csatornahálózat kiépítéséig.

(6) A szennyvízátemelőket közterületen, vagy közterületi kapcsolattal rendelkező telken kell elhelyezni, zaj és bűz elleni védelemmel, így a lakóterülettől mért védőtávolság egyedileg meghatározva 20 m, védelem nélküli kivitel esetén 150 m.

(7) Szennyvíztisztítótelep védőtávolsága lakóépülettől 5000 m3/d kapacitásig 150 m.

Felszíni vízelvezetés

(8) A vízfolyásokat, tavakat érintő beavatkozások kül- és belterületi vízrendezési vízjogi engedélykötelesek.

(9) Belterületen a telkek hátsó telekhatárán haladó 3675/38, 92/2 és 293 hrsz.-ú, valamint a 259 hrsz-ú és a külterületi vízfolyásokat és azoknak mindkét oldalán 3,0 m-es karbantartási sávot szabadon kell hagyni, beépíteni tilos, és a hozzáférhetőséget biztosítani kell.

(10) A község közigazgatási területére, a teljes vízgyűjtőterület figyelembevételével, vízrendezési tervet kell készíteni, ami vízjogi engedélyköteles.

Távközlés

(11) A műemléki védettség alatt állt épületek környezetében légvezeték csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélye alapján létesíthető.

(12) Hírközlési létesítmények közül új önálló antennatartó szerkezet (torony) belterületen nem helyezhető el.

(13) Épületek tetején ill. tetőszerkezetén 6 m-nél magasabb antennatartó szerkezet csak építési engedély alapján helyezhetők el.

(14) 4 m2-nél nagyobb alapterületű távközlési technikai szekrények, konténerek építési engedély alapján helyezhetők el.

(15) Műemléki védettség alatt álló ill. helyi védettségű épület homlokzatára hírközlési létesítmény a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélye ill. külön önkormányzati rendelet alapján helyezhető el.

35. §

Értékvédelem

(1) Helyi védelemre javasoltak az alábbi lakóházak:

Kossuth Lajos utca 10. Hrsz.: 98

Kossuth Lajos utca 20. Hrsz.: 103

Kossuth Lajos utca 26. Hrsz.: 106/2

Kossuth Lajos utca 28. Hrsz.: 107/2

Kossuth Lajos utca 30. Hrsz.: 108

Kossuth Lajos utca 86. Hrsz.: 198

Kossuth Lajos utca 105. Hrsz.: 216

Táncsics Mihály utca 1. Hrsz.: 37

Táncsics Mihály utca 13. Hrsz.: 27

Táncsics Mihály utca 24. Hrsz.: 264

Táncsics Mihály utca 31. Hrsz.: 11

Táncsics Mihály utca 32. Hrsz.: 273

Táncsics Mihály utca 40. Hrsz.: 288

Táncsics Mihály utca 42. Hrsz.: 289

(2) A jellegzetes településszerkezet – beépítés, telekstruktúra – megőrzésére hivatott a javasolt helyi értékvédelmi terület, melynek lehatárolását a belterület szabályozási tervlapja tartalmazza.

(3) A helyi értékvédelemről, annak tartalmáról, a tulajdonos ill. az önkormányzat kötelezettségeiről külön önkormányzati rendelet intézkedik.

(4) Jelen Helyi Építési Szabályzat 1. sz. függelékében felsorolt régészeti lelőhelyeken bármilyen földmunkával járó tevékenységről, az előzetes leletmentés elvégzése érdekében értesíteni kell a területileg illetékes felügyeleti szervet, a tatai Kuny Domonkos Múzeumot.

36. §

A településrendezés sajátos jogintézményei

(1) Elővásárlási jog

Az önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg az erdő övezetbe tartozó 0258 hrsz.-ú terület szabályozási tervlapon jelölt kb. 4500 m2-es telekrészére, szennyvíztisztító elhelyezésére, valamint a 017/8 hrsz-ú terület Zk övezetbe sorolt, kegyeleti park kialakítására szolgáló részére.

(2) Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés területeit a belterület szabályozási tervlapja tartalmazza, a lejegyzés védett, védelemre tervezett és védő területek esetén csak az érdekelt szakhatóságok előzetes egyetértésével végezhető.

(3) Útépítési és közművesítési hozzájárulás

Az Üh építési övezetű üdülőterületen, a Vk építési övezetű központi vegyes területen, a 1014, 1013 és 0124 hrsz-ú út menti Lf2 építési övezetű lakóterületen a közút ill. közművek létesítési arányát az érintett ingatlanok tulajdonosait terheli. Ennek mértékét és arányát az érintett ingatlanok tekintetében az önkormányzat külön rendelettel szabályozza.

37. §

Zárórendelkezések

(1) A Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv jóváhagyásával a községre vonatkozó korábbi építési előírásuk hatályukat vesztik.

(2) Jelen rendelet 2004. november hó 29. napján lép hatályba.

polgármester                                                                  jegyző